Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.4
Anita Lanszki
Az elmúlt évtizedben az oktatási szcéna szinte teljesen területén és művészetalapú részvételi akciókutatási módszerként is megjelent hazánkban a digitális történetmesélés. Tanulók és hallgatók tantárgyi tartalmakat dolgoznak fel a segítségével reflektív módon, emellett a társadalom a perifériáján élő, a mainstream médiában többnyire sztereotipikusan vagy alig ábrázolt személyek önmegjelenítésének jó módszere is. Az állóképekből álló, saját hangon narrált videók különös konstruktumok, mert egyszerre tartalmaznak külső forrásokból származó információkat, vizuális és zenei anyagokat, valamint saját, autobiográfiai elemeket, reflexiókat és képeket is. A videók többségében azonban ritkán jelenik meg a forrásokra való hivatkozás, valamint a saját képek, zenék és a kész videó Creative Commons besorolása. Kérdéseket vet fel az is, hogy hol húzódik a nyilvánosság határa azoknál a digitális történeteknél, amelyek személyes, sőt érzékeny tartalmak artikulációi. De ugyanígy aggályos lehet kiskorúak alkotásának internetes megosztása is. Miközben a tanulók és hallgatók digitális kompetenciájának fejlesztésekor tanárként hangsúlyt fektetünk az alkotásra és a tartalommegosztásra, a kutató pedig örül, ha az adatközlő érzékeny és önazonos információkat oszt meg magáról digitális történetében, elfelejtjük, hogy a digitális történetmesélés oktatási vagy kutatási célú felhasználása során számos etikai, sőt jogi kérdés merülhet fel. A tanulmányban bemutatjuk a tartalommegosztó- és közösségimédia-felületeken nyilvánossá tett digitális történetekre vonatkozó személyiségi és szerzői jogi, valamint az alkotás során felmerülő etikai dilemmákat és megoldási lehetőségeket.
{"title":"A digitális történetmesélés etikai és jogi vonatkozásai","authors":"Anita Lanszki","doi":"10.56665/padipe.2021.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.4","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedben az oktatási szcéna szinte teljesen területén és művészetalapú részvételi akciókutatási módszerként is megjelent hazánkban a digitális történetmesélés. Tanulók és hallgatók tantárgyi tartalmakat dolgoznak fel a segítségével reflektív módon, emellett a társadalom a perifériáján élő, a mainstream médiában többnyire sztereotipikusan vagy alig ábrázolt személyek önmegjelenítésének jó módszere is. Az állóképekből álló, saját hangon narrált videók különös konstruktumok, mert egyszerre tartalmaznak külső forrásokból származó információkat, vizuális és zenei anyagokat, valamint saját, autobiográfiai elemeket, reflexiókat és képeket is. A videók többségében azonban ritkán jelenik meg a forrásokra való hivatkozás, valamint a saját képek, zenék és a kész videó Creative Commons besorolása. Kérdéseket vet fel az is, hogy hol húzódik a nyilvánosság határa azoknál a digitális történeteknél, amelyek személyes, sőt érzékeny tartalmak artikulációi. De ugyanígy aggályos lehet kiskorúak alkotásának internetes megosztása is. Miközben a tanulók és hallgatók digitális kompetenciájának fejlesztésekor tanárként hangsúlyt fektetünk az alkotásra és a tartalommegosztásra, a kutató pedig örül, ha az adatközlő érzékeny és önazonos információkat oszt meg magáról digitális történetében, elfelejtjük, hogy a digitális történetmesélés oktatási vagy kutatási célú felhasználása során számos etikai, sőt jogi kérdés merülhet fel. A tanulmányban bemutatjuk a tartalommegosztó- és közösségimédia-felületeken nyilvánossá tett digitális történetekre vonatkozó személyiségi és szerzői jogi, valamint az alkotás során felmerülő etikai dilemmákat és megoldási lehetőségeket.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124106777","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.8
Éva Réti
{"title":"Mozaikkockák egy szakmai rendezvényről","authors":"Éva Réti","doi":"10.56665/padipe.2021.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126668686","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.7
Eszter Császár, Krisztina Szalonna, Ildikó Tokaji
A Pannon Egyetem MFTK Digitális Módszertani Intézet Online képzések és a nyílt oktatás pedagógiája (VETKPPT322P) tantárgy keretében háromfős csapatunk feladata egy nyílt kurzus megtervezése, meghirdetése és megtartása volt a közoktatásban tanulók számára. Ennek témájául a diákönkormányzatok érdekképviseleti tevékenységét választottuk, melynek keretében a gimnáziumi tananyagban szereplő érvelés, szónoki beszéd témakörét érintettük egy tantárgyaktól független helyzetben. A gyakorlati tartalmat pedig a digitális munkarendben megismert jó gyakorlatokra szűkítettük. A háromhetes kurzust Google Osztályteremben valósítottuk meg két résztvevővel május 10. és június 2. között.
{"title":"Újítsuk meg az iskolát!","authors":"Eszter Császár, Krisztina Szalonna, Ildikó Tokaji","doi":"10.56665/padipe.2021.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.7","url":null,"abstract":"A Pannon Egyetem MFTK Digitális Módszertani Intézet Online képzések és a nyílt oktatás pedagógiája (VETKPPT322P) tantárgy keretében háromfős csapatunk feladata egy nyílt kurzus megtervezése, meghirdetése és megtartása volt a közoktatásban tanulók számára. Ennek témájául a diákönkormányzatok érdekképviseleti tevékenységét választottuk, melynek keretében a gimnáziumi tananyagban szereplő érvelés, szónoki beszéd témakörét érintettük egy tantárgyaktól független helyzetben. A gyakorlati tartalmat pedig a digitális munkarendben megismert jó gyakorlatokra szűkítettük. A háromhetes kurzust Google Osztályteremben valósítottuk meg két résztvevővel május 10. és június 2. között.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116932501","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.2
Sándor Czeglédi
Annak ellenére, hogy a digitális bölcsészet modern kori gyökerei könnyedén visszavezethetők a második világháború utáni évekig, az oktatásügyi, szakmai folyóiratok (hasonlóan a szélesebb közönségnek szánt sajtótermékekhez) csupán alig több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerték fel a területben rejlő potenciált. A túlfűtött várakozásokkal ellentétben a digitális bölcsészet mostanáig sem forradalmasította a humán tudományok kutatási-ismeretszerzési módszereit, bár hatása kétségkívül nem lebecsülendő. Jelen tanulmány az amerikanisztika tudományterületének vonatkozásában vizsgálja a digitális bölcsészet esetlegesen tetten érhető befolyását, górcső alá véve az egyesült államokbeli American Studies Association és a European Association for American Studies folyóiratait és konferenciatémáit. Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy a tengeren túlon a digitális bölcsészet hatása jóval jelentősebb az amerikanisztika berkein belül, ugyanakkor ez a befolyás legfőképpen a feminizmus és a kritikai rasszelmélet területeit érintő cikkek és előadások vonatkozásában érvényesül.
{"title":"Do(es) Digital Humanities (DH) Transform American Studies on Both Sides of the Atlantic?","authors":"Sándor Czeglédi","doi":"10.56665/padipe.2021.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.2","url":null,"abstract":"Annak ellenére, hogy a digitális bölcsészet modern kori gyökerei könnyedén visszavezethetők a második világháború utáni évekig, az oktatásügyi, szakmai folyóiratok (hasonlóan a szélesebb közönségnek szánt sajtótermékekhez) csupán alig több mint egy évtizeddel ezelőtt ismerték fel a területben rejlő potenciált. A túlfűtött várakozásokkal ellentétben a digitális bölcsészet mostanáig sem forradalmasította a humán tudományok kutatási-ismeretszerzési módszereit, bár hatása kétségkívül nem lebecsülendő. Jelen tanulmány az amerikanisztika tudományterületének vonatkozásában vizsgálja a digitális bölcsészet esetlegesen tetten érhető befolyását, górcső alá véve az egyesült államokbeli American Studies Association és a European Association for American Studies folyóiratait és konferenciatémáit. Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy a tengeren túlon a digitális bölcsészet hatása jóval jelentősebb az amerikanisztika berkein belül, ugyanakkor ez a befolyás legfőképpen a feminizmus és a kritikai rasszelmélet területeit érintő cikkek és előadások vonatkozásában érvényesül.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"82 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131521936","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.5
M. Pintér
A digitális módszertan és az online forma olyan paradigmaváltást jelent, amely átalakítja az oktatás szociális és kulturális dinamikáját, és új kihívásokkal árasztja el az oktatót. Az oktatás tartalmát, módszereit és emberi kapcsolati működését érintő változások új kompetenciák kialakítását és fejlesztését kívánják meg az oktatótól. Mindez akkor történik, amikor a magyar pedagógus társadalom nincs igazán jó állapotban. Évekkel a jelenlegi világjárvány kezdete előtt szakforrások már felhívták a figyelmet a pedagógusok kiégésére, jelezve, hogy a pedagógusok lelki egészsége az átlagosnál nagyobb megterhelésnek van kitéve és, hogy a kiégés szempontjából a pedagógus az egyik legveszélyeztetettebb társadalmi réteg. A pedagógus kiégésének problematikája ördögi körnek tűnik: az okok között az elkötelezett pedagógusi működés jellemzői szerepelnek, a szindróma viszont rombolja a pedagógus szakmai énképét és munkájának hatékonyságát. Az elmúlt év mindezt mélyítette a tartós online oktatási formából következő specifikus kiégési tünetekkel. Ahhoz, hogy a digitális oktatás fenntartható fejlődésének központi szereplőjeként növelje hatékonyságát, felelősséget vállaljon szakmai önmegvalósításáért és önfejlesztésért, alapvető a pedagógus mentálhigiénéjének ápolása. Csak az egészséges személyiségű pedagógus képes megőrizni személyisége integritását a kihívások közepette. Tapasztalatok azt mutatják, ez egyedül nem megy. Személyes megfigyelésem szerint a pedagógus Bálint-csoport egy lehetséges erőforrás. Állításom, hogy a rendszeres és folyamatos Bálint-munka az esetfeldolgozó csoport olyan formája, amely pont a kiégés szempontjából kritikus területeken támogatja és kezeli a pedagógust. Az alábbiakban jó gyakorlatként mutatom be és elemzem egy működő pedagógus Bálint-csoport munkáját. Megfigyeléseimen alapuló következtetésem, hogy szükséges az itt ismertetett esetfeldolgozó csoport gyakorlati elemként történő beépítése a tanárképzésünkbe.
{"title":"Az oktató személyisége és a paradigmaváltás kihívásai","authors":"M. Pintér","doi":"10.56665/padipe.2021.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.5","url":null,"abstract":"A digitális módszertan és az online forma olyan paradigmaváltást jelent, amely átalakítja az oktatás szociális és kulturális dinamikáját, és új kihívásokkal árasztja el az oktatót. Az oktatás tartalmát, módszereit és emberi kapcsolati működését érintő változások új kompetenciák kialakítását és fejlesztését kívánják meg az oktatótól. Mindez akkor történik, amikor a magyar pedagógus társadalom nincs igazán jó állapotban. Évekkel a jelenlegi világjárvány kezdete előtt szakforrások már felhívták a figyelmet a pedagógusok kiégésére, jelezve, hogy a pedagógusok lelki egészsége az átlagosnál nagyobb megterhelésnek van kitéve és, hogy a kiégés szempontjából a pedagógus az egyik legveszélyeztetettebb társadalmi réteg. A pedagógus kiégésének problematikája ördögi körnek tűnik: az okok között az elkötelezett pedagógusi működés jellemzői szerepelnek, a szindróma viszont rombolja a pedagógus szakmai énképét és munkájának hatékonyságát. Az elmúlt év mindezt mélyítette a tartós online oktatási formából következő specifikus kiégési tünetekkel. Ahhoz, hogy a digitális oktatás fenntartható fejlődésének központi szereplőjeként növelje hatékonyságát, felelősséget vállaljon szakmai önmegvalósításáért és önfejlesztésért, alapvető a pedagógus mentálhigiénéjének ápolása. Csak az egészséges személyiségű pedagógus képes megőrizni személyisége integritását a kihívások közepette. Tapasztalatok azt mutatják, ez egyedül nem megy. Személyes megfigyelésem szerint a pedagógus Bálint-csoport egy lehetséges erőforrás. Állításom, hogy a rendszeres és folyamatos Bálint-munka az esetfeldolgozó csoport olyan formája, amely pont a kiégés szempontjából kritikus területeken támogatja és kezeli a pedagógust. Az alábbiakban jó gyakorlatként mutatom be és elemzem egy működő pedagógus Bálint-csoport munkáját. Megfigyeléseimen alapuló következtetésem, hogy szükséges az itt ismertetett esetfeldolgozó csoport gyakorlati elemként történő beépítése a tanárképzésünkbe.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116151264","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.9
Géza Györe
{"title":"In memorian Dr. Nagy József (1930–2021)","authors":"Géza Györe","doi":"10.56665/padipe.2021.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.9","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115381850","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-09-10DOI: 10.56665/padipe.2021.1.3
Dóra Dobos
Jelen tanulmány a 2020/2021-es járványhelyzetben bevezetett digitális oktatás kommunikációs etikettjével foglalkozik. Az online kommunikáció és módszertan jelenleg gazdag szakirodalommal rendelkezik, de a face-to-face szóbeli kommunikáció jellemzőinek vizsgálatához kevés tudományos munka áll rendelkezésre. A tanulmány célja a digitális oktatás során kialakult interperszonális kapcsolatok vizsgálata. A kutatás a tanárok tapasztalataira összpontosít. Az adatok felvételét online kérdőív segítette, a kutatásban középiskolákban és általános iskolákban tanító pedagógusok vettek részt (n=140). A felmérés azt vizsgálta, hogy a digitális oktatásban részt vevő pedagógusok milyen elvárásokkal kezdték meg a tanítást, és milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az online térben megvalósuló face-to-face kommunikációs helyzetek során. A kutatás választ keresett továbbá arra is, hogy a tanárok milyen felületeket és milyen motivációs eszközöket használtak a személyközi kapcsolatok hatékony fenntartására. A legtöbb tapasztalat a digitális oktatással kapcsolatban negatív volt. A különböző platformok használata, az új munkarendhez való alkalmazkodás, illetve az időkeret betartása voltak az általános problémák. A netikett alapszabályainak betartása és betartatása bizonyos nehézségekbe ütközött (pl. kamera és mikrofon használata). Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a magyar közoktatásban nincs egységes protokoll a távolléti oktatás okozta online tantermi kommunikációra. Ilyen protokoll hiánya megnehezíti a tanárok munkáját és a diákokkal való kommunikációt, ami az oktatás hatékonyságának csökkenését eredményezi.
{"title":"A digitális oktatás face-to-face szóbeli kommunikációjának jellemzői és illemtana","authors":"Dóra Dobos","doi":"10.56665/padipe.2021.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2021.1.3","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a 2020/2021-es járványhelyzetben bevezetett digitális oktatás kommunikációs etikettjével foglalkozik. Az online kommunikáció és módszertan jelenleg gazdag szakirodalommal rendelkezik, de a face-to-face szóbeli kommunikáció jellemzőinek vizsgálatához kevés tudományos munka áll rendelkezésre. A tanulmány célja a digitális oktatás során kialakult interperszonális kapcsolatok vizsgálata. A kutatás a tanárok tapasztalataira összpontosít. Az adatok felvételét online kérdőív segítette, a kutatásban középiskolákban és általános iskolákban tanító pedagógusok vettek részt (n=140). A felmérés azt vizsgálta, hogy a digitális oktatásban részt vevő pedagógusok milyen elvárásokkal kezdték meg a tanítást, és milyen tapasztalatokat gyűjtöttek az online térben megvalósuló face-to-face kommunikációs helyzetek során. A kutatás választ keresett továbbá arra is, hogy a tanárok milyen felületeket és milyen motivációs eszközöket használtak a személyközi kapcsolatok hatékony fenntartására. A legtöbb tapasztalat a digitális oktatással kapcsolatban negatív volt. A különböző platformok használata, az új munkarendhez való alkalmazkodás, illetve az időkeret betartása voltak az általános problémák. A netikett alapszabályainak betartása és betartatása bizonyos nehézségekbe ütközött (pl. kamera és mikrofon használata). Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a magyar közoktatásban nincs egységes protokoll a távolléti oktatás okozta online tantermi kommunikációra. Ilyen protokoll hiánya megnehezíti a tanárok munkáját és a diákokkal való kommunikációt, ami az oktatás hatékonyságának csökkenését eredményezi.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126311084","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.56665/padipe.2022.2.1
Bálint Szabó, János Ollé, Szandra László, Vanda Harmat, Sarolta Tóvölgyi
A pandémia alatti és utáni oktatási helyzetben az online környezetben történő tanulás hatékonyságának és eredményességének a növelésére az elvárásokkal arányosan fokozottabb figyelem irányult. A tanulási környezetek funkcionalitásának technikai továbbfejlesztése helyett a tanuló sajátosságaihoz igazított, részben adaptív kurzusfelületek fejlesztésével kapcsolatban mai napig nagyon kevés kísérleti jellegű kutatási eredmény áll rendelkezésünkre. A tanulók kognitív és affektív sajátosságai (motiváció, fáradtság, munkaterhelés, rekacióidő, fizikai állapot, mentális állapot) és a tanulási környezetben tapasztalt tanulási tevékenységük (képernyőre fókuszálás, szemmozgások elemzése, tanulási aktivitás) és teljesítményük összefüggésrendszerének jobb megismerésével hatékonyabb és a célcsoporthoz jobban igazodó kurzusfelületek fejleszthetők. A kognitív tesztekre, szemmozgáskövetésre, tevékenységelemzésre, megfigyelésre, illetve interjúra épített adatgyűjtéssel végzett kismintás kutatásunk alapján egyértelmű tendenciákra következtethettünk. A tanulócsoportok közötti különbségek mellett a rövid videófilmek, az oktatói hitelesség biztosítása, rövidebb írásos dokumentumok, illetve nagyobb számú gyakorló teljesítménytesztek a preferáltabb részei a hatékony online tanulási környezeteknek.
{"title":"E-learning tananyagok hatékonyságának vizsgálata: A tanulók kognitív sajátosságainak és az online környezet oktatás-módszertanának az összefüggései","authors":"Bálint Szabó, János Ollé, Szandra László, Vanda Harmat, Sarolta Tóvölgyi","doi":"10.56665/padipe.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2022.2.1","url":null,"abstract":"A pandémia alatti és utáni oktatási helyzetben az online környezetben történő tanulás hatékonyságának és eredményességének a növelésére az elvárásokkal arányosan fokozottabb figyelem irányult. A tanulási környezetek funkcionalitásának technikai továbbfejlesztése helyett a tanuló sajátosságaihoz igazított, részben adaptív kurzusfelületek fejlesztésével kapcsolatban mai napig nagyon kevés kísérleti jellegű kutatási eredmény áll rendelkezésünkre. A tanulók kognitív és affektív sajátosságai (motiváció, fáradtság, munkaterhelés, rekacióidő, fizikai állapot, mentális állapot) és a tanulási környezetben tapasztalt tanulási tevékenységük (képernyőre fókuszálás, szemmozgások elemzése, tanulási aktivitás) és teljesítményük összefüggésrendszerének jobb megismerésével hatékonyabb és a célcsoporthoz jobban igazodó kurzusfelületek fejleszthetők. A kognitív tesztekre, szemmozgáskövetésre, tevékenységelemzésre, megfigyelésre, illetve interjúra épített adatgyűjtéssel végzett kismintás kutatásunk alapján egyértelmű tendenciákra következtethettünk. A tanulócsoportok közötti különbségek mellett a rövid videófilmek, az oktatói hitelesség biztosítása, rövidebb írásos dokumentumok, illetve nagyobb számú gyakorló teljesítménytesztek a preferáltabb részei a hatékony online tanulási környezeteknek.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"52 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121684488","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.56665/padipe.2022.2.6
Judit Kubinger-Pillmann
{"title":"Beszámoló A digitális polgár című konferenciáról","authors":"Judit Kubinger-Pillmann","doi":"10.56665/padipe.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2022.2.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128185607","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.56665/padipe.2022.2.3
Judit Kubinger-Pillmann
Mesélni mindnyájan szeretünk, a mesélés egy pár percre kimozdít bennünket a hétköznapok monoton körforgásából. Mesélni mindannyian tudunk, de kérdés, hogy ismerjük-e azt a komplex tanítási-tanulási stratégiát, amit digitális történetmesélésnek nevezünk. A digitális történetmesélés egy olyan tanulást támogató tanulásszervezési stratégia, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy változatos munkaformában dolgozzanak fel egy-egy témakört. A módszer olyan elemekre épül, amelyben a tanulók egy interaktív alkotó folyamaton mennek végig, ahol különböző fókuszpontok azonosíthatóak. A megtalálni – elmesélni – megosztani jól azonosítható fázisaiban a Moodle mint tanulási környezet funkcionalitásának változatosságával lehetővé teszi ezeknek az alkotó folyamatoknak a támogatását. Egyrészt moduláris felépítésével, másrészt a különböző beépülő tevékenységmodulok segítségével oktatásmódszertaniszempontból jól tervezhető módon biztosítja a változatos munkaformát egyéni és csoportos munkaszervezési módokon keresztül is. A Moodle pluginek megfelelő azonosításával és csoportosításával a kutatás, együttműködés, kollaboráció fázisainak tudatosan tervezett tevékenységeit biztosíthatjuk a tanulók számára. A Pannon Egyetemen külön kurzus foglalkozik ezzel a komplex módszerrel a távoktatási képzési formában is. Távoktatási keretek között kérdésessé válik, hogy a módszer megismerését, elsajátítását és alkalmazását a Moodle mely pluginjai támogatják leghatékonyabban. Előadásomban rávilágítok arra, hogy a digitális történet megszületésének egyes szakaszaiban a Moodle mely pluginja(i) segítik leginkább a történet formálódását. A távoktatásban ezeknek a kiegészítő funkcióknak igen nagy szerepe lehet, hiszen az önálló tanulási folyamat csak akkor lehet hatékony, ha megfelelő feladattípusok, tevékenységek támogatják azt. A különféle Moodle pluginokat tematizálni próbálom annak érdekében, hogy a digitális történetmesélés módszerének távoktatásban történő elsajátítását még hatékonyabbá tehessük.
{"title":"Moodle pluginok a digitális történetmesélés szolgálatában","authors":"Judit Kubinger-Pillmann","doi":"10.56665/padipe.2022.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.56665/padipe.2022.2.3","url":null,"abstract":"Mesélni mindnyájan szeretünk, a mesélés egy pár percre kimozdít bennünket a hétköznapok monoton körforgásából. Mesélni mindannyian tudunk, de kérdés, hogy ismerjük-e azt a komplex tanítási-tanulási stratégiát, amit digitális történetmesélésnek nevezünk. A digitális történetmesélés egy olyan tanulást támogató tanulásszervezési stratégia, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy változatos munkaformában dolgozzanak fel egy-egy témakört. A módszer olyan elemekre épül, amelyben a tanulók egy interaktív alkotó folyamaton mennek végig, ahol különböző fókuszpontok azonosíthatóak. A megtalálni – elmesélni – megosztani jól azonosítható fázisaiban a Moodle mint tanulási környezet funkcionalitásának változatosságával lehetővé teszi ezeknek az alkotó folyamatoknak a támogatását. Egyrészt moduláris felépítésével, másrészt a különböző beépülő tevékenységmodulok segítségével oktatásmódszertaniszempontból jól tervezhető módon biztosítja a változatos munkaformát egyéni és csoportos munkaszervezési módokon keresztül is. A Moodle pluginek megfelelő azonosításával és csoportosításával a kutatás, együttműködés, kollaboráció fázisainak tudatosan tervezett tevékenységeit biztosíthatjuk a tanulók számára. A Pannon Egyetemen külön kurzus foglalkozik ezzel a komplex módszerrel a távoktatási képzési formában is. Távoktatási keretek között kérdésessé válik, hogy a módszer megismerését, elsajátítását és alkalmazását a Moodle mely pluginjai támogatják leghatékonyabban. Előadásomban rávilágítok arra, hogy a digitális történet megszületésének egyes szakaszaiban a Moodle mely pluginja(i) segítik leginkább a történet formálódását. A távoktatásban ezeknek a kiegészítő funkcióknak igen nagy szerepe lehet, hiszen az önálló tanulási folyamat csak akkor lehet hatékony, ha megfelelő feladattípusok, tevékenységek támogatják azt. A különféle Moodle pluginokat tematizálni próbálom annak érdekében, hogy a digitális történetmesélés módszerének távoktatásban történő elsajátítását még hatékonyabbá tehessük.","PeriodicalId":246962,"journal":{"name":"Pannon Digitális Pedagógia (E-Tanulás – Távoktatás – Oktatás-informatika)","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125003710","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：