Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.83.101
Erika Kerekesné Lévai, J. Heltai
A tanulmányban arról írunk, milyen pedagógiai megoldásokkal lehet romani–magyar kétnyelvű roma gyerekekhez és családjuk tagjaihoz autonómiájukat tiszteletben tartva szólni. Munkánk fókuszában a transzlingválás elmélete (García, 2009; García & Li, 2014) és egy, az elmélet alapján az elmúlt években Tiszavasváriban megvalósított nyelvpedagógiai program van. Előbb a gyakorló pedagógus perspektívájából mutatunk rá egyrészt az iskola és a család kapcsolatának, másrészt a fiatalok önképzésének és önszerveződésének fontosságára. Bemutatjuk, hogyan működhet ebben közre a pedagógus, és hogyan kapcsolódhat mindez a kétnyelvűséghez és a roma kulturális értékekhez. A szöveg záró fejezete bemutatja azokat a nyelvpedagógiai gondolatokat, amelyek a projekt mögött állnak. Az érvelés központi gondolata (García et al., 2021 nyomán), hogy a transzlingválás címszó mögött kirajzolódó pedagógiai hozzáállás a „nyelvi hátrányos helyzet” igen elterjedt koncepciójával való szakítást is jelenti.
{"title":"A roma hagyományok és a romani nyelv mint a tanulást támogató erőforrások: az (in)szekuritizáció meghaladása","authors":"Erika Kerekesné Lévai, J. Heltai","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.83.101","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.83.101","url":null,"abstract":"A tanulmányban arról írunk, milyen pedagógiai megoldásokkal lehet romani–magyar kétnyelvű roma gyerekekhez és családjuk tagjaihoz autonómiájukat tiszteletben tartva szólni. Munkánk fókuszában a transzlingválás elmélete (García, 2009; García & Li, 2014) és egy, az elmélet alapján az elmúlt években Tiszavasváriban megvalósított nyelvpedagógiai program van. Előbb a gyakorló pedagógus perspektívájából mutatunk rá egyrészt az iskola és a család kapcsolatának, másrészt a fiatalok önképzésének és önszerveződésének fontosságára. Bemutatjuk, hogyan működhet ebben közre a pedagógus, és hogyan kapcsolódhat mindez a kétnyelvűséghez és a roma kulturális értékekhez. A szöveg záró fejezete bemutatja azokat a nyelvpedagógiai gondolatokat, amelyek a projekt mögött állnak. Az érvelés központi gondolata (García et al., 2021 nyomán), hogy a transzlingválás címszó mögött kirajzolódó pedagógiai hozzáállás a „nyelvi hátrányos helyzet” igen elterjedt koncepciójával való szakítást is jelenti. ","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"5 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141112222","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.154.170
Gábor Kerekes
Die 1980 erschienene Anthologie Igele-Bigele stellt den ersten Versuch der ungarndeutschen Literatur dar, Kinder mit Hilfe eines Buches als Leser zu gewinnen. Diese ehrenwerte Absicht wurde mit Hilfe der Texte der in jener Zeit aktiven Autoren der ungarndeutschen Literatur verwirklicht, wobei im Vergleich zu zuvor erschienenen Anthologien – bis auf eine Ausnahme – keine neuen Namen erschienen. Den Band stellte Valeria Koch zusammen, die in jener Zeit als Redakteurin der Neuen Zeitung arbeitete. Aus heutiger Sicht mag man die Eignung mancher Texte als Kinderliteratur anders bewerten als zur Zeit der Publikation des Bandes, nichtsdestotrotz stellt diese Anthologie einen bemerkenswerten Beginn des Zuwendens der ungarndeutschen Literatur an die Kinder dar, das offensichtlich ohne die Beachtung fremder – so auch ungarischsprachiger und deutscher – Vorbilder, selbständig erfolgte. Man sollte auch nicht vergessen, dass in jener Zeit die ungarndeutsche Literatur rein quantitativ beschränkt war, die Zahl der für Kinder geeigneten Texte ganz einfach niedrig war. In dieser Situation hat die Herausgeberin das Beste aus der Situation gemacht und das Erscheinen der Anthologie ermöglicht, die man zu Recht als den Ausgangspunkt der ungarndeutschen Kinderliteratur bezeichnen kann, war sie doch ein wichtiger Vorreiter für alle später erscheinenden ungarndeutschen Kinderbücher bis auf den heutigen Tag.
{"title":"Die Rolle und Bedeutung literarischer Texte für Kinder in der ungarndeutschen Literatur – Die ungarndeutsche Kinder-Anthologie Igele-Bigele","authors":"Gábor Kerekes","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.154.170","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.154.170","url":null,"abstract":"Die 1980 erschienene Anthologie Igele-Bigele stellt den ersten Versuch der ungarndeutschen Literatur dar, Kinder mit Hilfe eines Buches als Leser zu gewinnen. Diese ehrenwerte Absicht wurde mit Hilfe der Texte der in jener Zeit aktiven Autoren der ungarndeutschen Literatur verwirklicht, wobei im Vergleich zu zuvor erschienenen Anthologien – bis auf eine Ausnahme – keine neuen Namen erschienen. Den Band stellte Valeria Koch zusammen, die in jener Zeit als Redakteurin der Neuen Zeitung arbeitete. Aus heutiger Sicht mag man die Eignung mancher Texte als Kinderliteratur anders bewerten als zur Zeit der Publikation des Bandes, nichtsdestotrotz stellt diese Anthologie einen bemerkenswerten Beginn des Zuwendens der ungarndeutschen Literatur an die Kinder dar, das offensichtlich ohne die Beachtung fremder – so auch ungarischsprachiger und deutscher – Vorbilder, selbständig erfolgte. Man sollte auch nicht vergessen, dass in jener Zeit die ungarndeutsche Literatur rein quantitativ beschränkt war, die Zahl der für Kinder geeigneten Texte ganz einfach niedrig war. In dieser Situation hat die Herausgeberin das Beste aus der Situation gemacht und das Erscheinen der Anthologie ermöglicht, die man zu Recht als den Ausgangspunkt der ungarndeutschen Kinderliteratur bezeichnen kann, war sie doch ein wichtiger Vorreiter für alle später erscheinenden ungarndeutschen Kinderbücher bis auf den heutigen Tag.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"7 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141111202","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.183.196
Márta Müller
Jelen tanulmány áttekintést ad két magyarországi német közösség által revitalizált régi bajor utcanevek funkcionális-szemantikai és morfológiai-lexikális jellemzőiről, bemutatja a revitalizációs folyamat során felmerült névtani és dialektológiai feladatokat, ismerteti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a régi bajor utcanevek sikeres revitalizációs folyamatához, összefoglalja, hogy a bajor utcanevek kitáblázása hogyan hat a települések nyelvi tájképére és a helyi lakosságra és ajánlásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a régi bajor utcanevek hogyan taníthatóak a nemzetiségi német nyelv, valamint a német hon- és népismeret tantárgyak általános iskolai oktatásában.
{"title":"Magyarországi régi bajor utcanevek és jelentőségük a nemzetiségi német nyelv és népismeret oktatása számára","authors":"Márta Müller","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.183.196","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.183.196","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány áttekintést ad két magyarországi német közösség által revitalizált régi bajor utcanevek funkcionális-szemantikai és morfológiai-lexikális jellemzőiről, bemutatja a revitalizációs folyamat során felmerült névtani és dialektológiai feladatokat, ismerteti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek a régi bajor utcanevek sikeres revitalizációs folyamatához, összefoglalja, hogy a bajor utcanevek kitáblázása hogyan hat a települések nyelvi tájképére és a helyi lakosságra és ajánlásokat fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy a régi bajor utcanevek hogyan taníthatóak a nemzetiségi német nyelv, valamint a német hon- és népismeret tantárgyak általános iskolai oktatásában.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"42 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141112356","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.56.71
Fanni Maszlag
Jelen tanulmányban a roma/cigány mesék identitásban, szociális tanulásban való jelentőségét és szerepét tekintjük át. Az elemzés során igyekszünk bemutatni és érzékeltetni a magyarországi cigány kultúra értékeit. Az értekezés kiindulópontja, hogy az egyén nemcsak valós közösségi normákat, értékeket, viselkedés módokat, attitűdöket és szerepeket sajátít el, hanem életébe beépít fiktív modellek által közvetített tanulságokat is. Ezek a modellek lehetnek tankönyvek, filmek, zenék, olyan irodalmi alkotások, mint a mesék. A tanulmány célja, hogy bemutassa felhívja a cigány mesék által közvetített kulturális értékekre, illetve az etnikai identitás továbbörökítésében játszott kulcsfontosságú szerepére.
{"title":"Gyermekkori álmok: roma/cigány gyermekkultúra és az identitás erősítése","authors":"Fanni Maszlag","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.56.71","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.56.71","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban a roma/cigány mesék identitásban, szociális tanulásban való jelentőségét és szerepét tekintjük át. Az elemzés során igyekszünk bemutatni és érzékeltetni a magyarországi cigány kultúra értékeit. Az értekezés kiindulópontja, hogy az egyén nemcsak valós közösségi normákat, értékeket, viselkedés módokat, attitűdöket és szerepeket sajátít el, hanem életébe beépít fiktív modellek által közvetített tanulságokat is. Ezek a modellek lehetnek tankönyvek, filmek, zenék, olyan irodalmi alkotások, mint a mesék. A tanulmány célja, hogy bemutassa felhívja a cigány mesék által közvetített kulturális értékekre, illetve az etnikai identitás továbbörökítésében játszott kulcsfontosságú szerepére.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"48 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141112032","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.22.55
Mária Karsainé Gasser, Éva Márkus
Írásunkban bemutatjuk, hogy a magyarországi németek néphagyományait hogyan, milyen módszertannal és milyen eszközök segítségével lehet játékos formában gyerekek számára átadni, élményszerűen közvetíteni. Konkrét példák, népszokások, néphagyomány és hozzá tartozó játék bemutatásán keresztül közelítjük meg a témát. A magyarországi németek népszokásai egyre kevésbé vannak jelen a családok életében, átörökítésük, megőrzésük egyre inkább a nemzetiségi óvodák, iskolák feladata. Ezekbe a nemzetiségi oktatási és nevelési intézményekbe nem csak a magyarországi német nemzetiség tagjainak gyermekei járnak, hanem a többségi társadalom gyermekei is, akik számára ismeretlenek ezek a népszokások. A népszokások hozzájárulnak a gyerekek nemzetiségi identitásának kialakításához, illetve erősítéséhez. Tanulmányunkban képekkel gazdagon illusztrálva szemléltetjük az eltűnőfélben lévő kulturális kincs megőrzésének lehetséges módjait.
{"title":"A német nemzetiségi néphagyományok átörökítése gyermekek számára","authors":"Mária Karsainé Gasser, Éva Márkus","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.22.55","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.22.55","url":null,"abstract":"Írásunkban bemutatjuk, hogy a magyarországi németek néphagyományait hogyan, milyen módszertannal és milyen eszközök segítségével lehet játékos formában gyerekek számára átadni, élményszerűen közvetíteni. Konkrét példák, népszokások, néphagyomány és hozzá tartozó játék bemutatásán keresztül közelítjük meg a témát. A magyarországi németek népszokásai egyre kevésbé vannak jelen a családok életében, átörökítésük, megőrzésük egyre inkább a nemzetiségi óvodák, iskolák feladata. Ezekbe a nemzetiségi oktatási és nevelési intézményekbe nem csak a magyarországi német nemzetiség tagjainak gyermekei járnak, hanem a többségi társadalom gyermekei is, akik számára ismeretlenek ezek a népszokások. A népszokások hozzájárulnak a gyerekek nemzetiségi identitásának kialakításához, illetve erősítéséhez. Tanulmányunkban képekkel gazdagon illusztrálva szemléltetjük az eltűnőfélben lévő kulturális kincs megőrzésének lehetséges módjait. \u0000","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"20 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141112306","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.197.215
Kitti Bartalos
Ma már szinte hétköznapi jelenségként tekinthetünk arra, ha valaki külföldre költözik és más országban alapít családot, vagy családként döntenek úgy, hogy másik országban élnek majd életvitelszerűen. A célország nyelvének elsajátítása mindkét esetben szükséges, azonban a családokban sokszor felmerül az az igény is, hogy szeretnék megőrizni, ápolni a magyar nyelvet és szeretnék, ha gyermekük megtanulná és fejleszthetné azt, egy magyar közösségben. A Birminghami Magyar Tanoda és Kulturális Központ színvonalas kulturális és oktatási programja lehetőséget biztosít a diaszpórában élő magyarok számára a magyar kultúra és a hagyományok megőrzésére, valamint a magyar nyelv elsajátítására, fejlesztésére és ápolására. Jelen dolgozat célja a tanoda kulturális és oktatási tevékenységén keresztül egy olyan jó gyakorlat bemutatása, mely során a magyar nyelv elsajátítása és fejlesztése sikeresen meg tud valósulni egy idegen nyelvi környezetben.
{"title":"A magyar nyelv elsajátításának és fejlesztésének lehetősége egy angliai magyar tanodában","authors":"Kitti Bartalos","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.197.215","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.197.215","url":null,"abstract":"Ma már szinte hétköznapi jelenségként tekinthetünk arra, ha valaki külföldre költözik és más országban alapít családot, vagy családként döntenek úgy, hogy másik országban élnek majd életvitelszerűen. A célország nyelvének elsajátítása mindkét esetben szükséges, azonban a családokban sokszor felmerül az az igény is, hogy szeretnék megőrizni, ápolni a magyar nyelvet és szeretnék, ha gyermekük megtanulná és fejleszthetné azt, egy magyar közösségben. A Birminghami Magyar Tanoda és Kulturális Központ színvonalas kulturális és oktatási programja lehetőséget biztosít a diaszpórában élő magyarok számára a magyar kultúra és a hagyományok megőrzésére, valamint a magyar nyelv elsajátítására, fejlesztésére és ápolására. Jelen dolgozat célja a tanoda kulturális és oktatási tevékenységén keresztül egy olyan jó gyakorlat bemutatása, mely során a magyar nyelv elsajátítása és fejlesztése sikeresen meg tud valósulni egy idegen nyelvi környezetben.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"53 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141108546","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.102.118
Márta Müller, Gábor Kerekes
A tanulmány középpontjában a magyarországi német tájnyelvi mondókák gyűjtése, mondókáskötetek szerkesztése és a német tájnyelvi mondókák általános iskolai tanítása áll. A szerzők áttekintik a 19. századi német népköltészeti művek gyűjtésének legfontosabb állomásait, majd számba veszik a 20. és 21. század magyarországi német népköltészeti válogatásokat, utóbbiak esetében különös tekintettel azokra, amelyek tájnyelvi szövegeket is tartalmaznak. A tanulmány összefoglalja a német nyelvjárási szövegek sikeres gyűjtésének feltételeit, valamint jógyakorlatokkal szolgál arra, hogyan lehet a gyűjtött szövegekből mondókáskönyvet összeállítani. A tanulmány második fele a német nyelvjárási mondókák oktatási-nevelési folyamatban betöltött szerepét tárgyalja. Kitér arra, hogy a német nyelvjárási mondókák milyen kompetenciaterülethez kapcsolódnak. Egy tájnyelvi mondóka példáján illusztrálva konkrét módszertani lépéseket fogalmaz meg, amelyek követésével a német nyelvet tanító pedagógusok sikeresen megtaníthatják a tanulóknak a tájnyelvi mondókákat.
{"title":"Magyarországi német népköltészeti alkotások megőrzése: Nyelvjárási mondókáskönyv lehetséges felhasználása a nemzetiségi nyelv és népismeret oktatásában","authors":"Márta Müller, Gábor Kerekes","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.102.118","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.102.118","url":null,"abstract":"A tanulmány középpontjában a magyarországi német tájnyelvi mondókák gyűjtése, mondókáskötetek szerkesztése és a német tájnyelvi mondókák általános iskolai tanítása áll. A szerzők áttekintik a 19. századi német népköltészeti művek gyűjtésének legfontosabb állomásait, majd számba veszik a 20. és 21. század magyarországi német népköltészeti válogatásokat, utóbbiak esetében különös tekintettel azokra, amelyek tájnyelvi szövegeket is tartalmaznak. A tanulmány összefoglalja a német nyelvjárási szövegek sikeres gyűjtésének feltételeit, valamint jógyakorlatokkal szolgál arra, hogyan lehet a gyűjtött szövegekből mondókáskönyvet összeállítani. A tanulmány második fele a német nyelvjárási mondókák oktatási-nevelési folyamatban betöltött szerepét tárgyalja. Kitér arra, hogy a német nyelvjárási mondókák milyen kompetenciaterülethez kapcsolódnak. Egy tájnyelvi mondóka példáján illusztrálva konkrét módszertani lépéseket fogalmaz meg, amelyek követésével a német nyelvet tanító pedagógusok sikeresen megtaníthatják a tanulóknak a tájnyelvi mondókákat.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"11 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141110941","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.171.182
Mira Gölcz
A német nemzetiségi iskolák hagyományőrzése kiemelkedő jelentőséggel bír a kulturális sokszínűség megőrzése és a nemzetiségi közösségek összetartása szempontjából. Jelen tanulmányban összefoglalom a német nemzetiségi iskolák hagyományőrzésének fontosságát és módszereit. A német nemzetiségi iskolák hagyományőrzése a kulturális identitás megőrzését és a közösségi összetartozás erősítését szolgálja. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan járulnak hozzá ezek az iskolák a német kultúra hagyományainak átörökítéséhez és fenntartásához. Bemutatom a német nemzetiségi iskolák szempontjából látható hagyományőrzés fontosságát, különös tekintettel a globalizáció kihívásaira és az identitásvesztés veszélyeire. Példát mutatok a hagyományőrzés konkrét eszközeire és módszereire, mint például a nyelvi oktatás, az ünnepek és népszokások megünneplése, valamint a kulturális események és programok szervezése. Ezenkívül a tanulmány hangsúlyozza a hagyományőrzés társadalmi és oktatási jelentőségét, valamint a német nemzetiségi iskolák szerepét a fiatal generációk identitásának formálásában és a kulturális örökség átadásában. A tanulmányban bemutatott módszerek és gyakorlatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a német nemzetiségi iskolák továbbra is sikeresen őrizzék és ápolják kulturális hagyományaikat a jövő generációk számára.
{"title":"Gyakorlati példák a német nemzetiségi hagyományok őrzésére az általános iskolákban","authors":"Mira Gölcz","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.171.182","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.171.182","url":null,"abstract":"A német nemzetiségi iskolák hagyományőrzése kiemelkedő jelentőséggel bír a kulturális sokszínűség megőrzése és a nemzetiségi közösségek összetartása szempontjából. Jelen tanulmányban összefoglalom a német nemzetiségi iskolák hagyományőrzésének fontosságát és módszereit. A német nemzetiségi iskolák hagyományőrzése a kulturális identitás megőrzését és a közösségi összetartozás erősítését szolgálja. A tanulmány célja, hogy bemutassa, hogyan járulnak hozzá ezek az iskolák a német kultúra hagyományainak átörökítéséhez és fenntartásához. Bemutatom a német nemzetiségi iskolák szempontjából látható hagyományőrzés fontosságát, különös tekintettel a globalizáció kihívásaira és az identitásvesztés veszélyeire. Példát mutatok a hagyományőrzés konkrét eszközeire és módszereire, mint például a nyelvi oktatás, az ünnepek és népszokások megünneplése, valamint a kulturális események és programok szervezése. Ezenkívül a tanulmány hangsúlyozza a hagyományőrzés társadalmi és oktatási jelentőségét, valamint a német nemzetiségi iskolák szerepét a fiatal generációk identitásának formálásában és a kulturális örökség átadásában. A tanulmányban bemutatott módszerek és gyakorlatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a német nemzetiségi iskolák továbbra is sikeresen őrizzék és ápolják kulturális hagyományaikat a jövő generációk számára.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"60 27","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141110579","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.119.142
Katalin N. Kollár, Tamás Hoffmann
Tanulmányunk az óvodai és iskolai nevelésben a társas kapcsolatok fejlesztésének terén Magyarországon használt módszerekkel és az ezekben rejlő lehetőségekkel foglalkozik. A rövid történelmi visszatekintéssel azt próbáljuk bemutatni, hogy a csoportlégkör célzott javítása nem mindig volt evidens célja a köznevelésnek, sőt, megkockáztatjuk, hogy ma sem mindig az. Ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan, a gyakorlat által visszaigazolt módszerek, amelyek sikerrel javíthatják a gyermekek egymáshoz való viszonyát, és így közvetve hatékonyan szolgálhatják a sikeres személyiségfejlődésen túl az iskolai teljesítmény növelését és az inkluzív nevelés ügyét egyaránt.
{"title":"Társas kapcsolatok fejlesztésének szerepe az óvodai és iskolai nevelésben, valamint oktatásban","authors":"Katalin N. Kollár, Tamás Hoffmann","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.119.142","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.119.142","url":null,"abstract":"Tanulmányunk az óvodai és iskolai nevelésben a társas kapcsolatok fejlesztésének terén Magyarországon használt módszerekkel és az ezekben rejlő lehetőségekkel foglalkozik. A rövid történelmi visszatekintéssel azt próbáljuk bemutatni, hogy a csoportlégkör célzott javítása nem mindig volt evidens célja a köznevelésnek, sőt, megkockáztatjuk, hogy ma sem mindig az. Ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan, a gyakorlat által visszaigazolt módszerek, amelyek sikerrel javíthatják a gyermekek egymáshoz való viszonyát, és így közvetve hatékonyan szolgálhatják a sikeres személyiségfejlődésen túl az iskolai teljesítmény növelését és az inkluzív nevelés ügyét egyaránt.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"45 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141108724","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-05-22DOI: 10.31074/gyntf.2024.1.5.21
Ágnes Klein
Jelen tanulmány a gyermekkultúra fogalom és kutatás nemzetközi irányzatai alapján mutatja be és vizsgálja a magyarországi német nemzetiség gyermekkultúráját, annak elemeit. Fontos kérdés a tradíció és a modernitás egymáshoz való viszonya és a kettő aránya. Ezek alapján az írás célja egy átfogó kép nyújtása a magyarországi németek gyermekkultúrájáról.
{"title":"Német nemzetiségi gyermekkultúra","authors":"Ágnes Klein","doi":"10.31074/gyntf.2024.1.5.21","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2024.1.5.21","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a gyermekkultúra fogalom és kutatás nemzetközi irányzatai alapján mutatja be és vizsgálja a magyarországi német nemzetiség gyermekkultúráját, annak elemeit. Fontos kérdés a tradíció és a modernitás egymáshoz való viszonya és a kettő aránya. Ezek alapján az írás célja egy átfogó kép nyújtása a magyarországi németek gyermekkultúrájáról.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"24 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-05-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141111296","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：