Pub Date : 2023-05-16DOI: 10.31074/gyntf.2023.1.274.283
Ildikó Romanoczki
International Relations are highly important in the operation of a higher education institution, a fact that is no different for our own institution, Eötvös Loránd University (ELTE). For the Faculty of Primary and Pre-School Education (TÓK), one of the smallest of faculties in ELTE, it is very important to have a positive international reputation and a fluctuation of mobilities. To support this aim, a wide and well working partner network is essential. Just as for every university in the world, it is very important for us to widen our networks, to promote and emphasise international possibilities and to look for new opportunities. The article introduces the International Relations of ELTE TÓK.
{"title":"How the Erasmus+ Programme Has Affected ELTE TÓK","authors":"Ildikó Romanoczki","doi":"10.31074/gyntf.2023.1.274.283","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.274.283","url":null,"abstract":"International Relations are highly important in the operation of a higher education institution, a fact that is no different for our own institution, Eötvös Loránd University (ELTE). For the Faculty of Primary and Pre-School Education (TÓK), one of the smallest of faculties in ELTE, it is very important to have a positive international reputation and a fluctuation of mobilities. To support this aim, a wide and well working partner network is essential. Just as for every university in the world, it is very important for us to widen our networks, to promote and emphasise international possibilities and to look for new opportunities. The article introduces the International Relations of ELTE TÓK.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125989652","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-16DOI: 10.31074/gyntf.2023.1.262.266
Andrea Fenyődi
{"title":"Judit Kovács – Viktória Sirokmány: Culture of the English-Speaking Countries 5 and 6","authors":"Andrea Fenyődi","doi":"10.31074/gyntf.2023.1.262.266","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2023.1.262.266","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-16","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121799610","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.77.88
J. Révész, Krisztina Révészné Pálfi, Gergő Vida
Az egyéni képességek és a proximális, azaz legközelebbi fejlődési zóna (Magyaródi, 2016; Pléh, 2020) közötti távolság hátterében a tanulás implicit faktorai húzódhatnak meg. A tanulás érzelmi hátteréhez az implicit tartalmakat és az érzelmeket köthetjük a szakirodalom alapján (Lorin et al., 2001). Az emlékezeti funkciók facilitálása tehát elérhető érzelmi és implicit tartalmakon keresztül is a szakirodalmi források alapján. Az olvasás esetén már bebizonyosodott, hogy a mélydiszlexia esetén, amennyiben sérül a fonológiai és szemantikai út (Pritchard et al., 2012), implicit módon az olvasás részfunkciója akkor is létrehozható. Afáziával küzdők esetében részben emiatt indítható az éneklésen keresztül részleges beszédprodukció (Fekete, 2021). A zene mint az implicit tartalmak potenciális forrása tehát igazolhatóan fejlesztő hatással bírhat a kognitív funkciók esetében, hasonlóan az emlékezethez. A kutatás során rendelkezésre álló erőforrásaink tekintetében mindennek egy szűk szegmensét próbáltuk meg igazolni kvantitatív stratégia mentén. Hipotézisünk, szerint a passzív zenehallgatás során ismétléssel előfeszített zenei váltásokat a váltakozó sorrendben lejátszott zenerészletekben képesek perceptuális, implicit tanulás útján felismerni a résztvevők (Baddeley, 2003). Kutatási kérdésünk is ehhez a felvetéshez igazodik, hiszen amennyiben a hipotézis igazolódik megválaszolhatjuk azt a kutatási kérdést is, hogy a passzív zenehallgatás vajon felfogható-e implicit tanulásként vagy sem. Amennyiben igazolható az implicit tanulás a passzív zenehallgatás során, megerősítést nyer a zene fejlesztő hatása a már korábban említett beszéd és olvasási problémák esetében is. Hiszen az explicit utak sérülése során létrejövő diszfunkciók esetében a kerülő és menekülő utat pont az implicit tanulás jelentheti. Mindez felértékeli a passzív zenehallgatás transzferhatásának súlyát és a zene fejlesztő hatását, ami további kutatásokat indukálhat.
{"title":"Az implicit tanulás faktorai a zenehallgatás során","authors":"J. Révész, Krisztina Révészné Pálfi, Gergő Vida","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.77.88","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.77.88","url":null,"abstract":"Az egyéni képességek és a proximális, azaz legközelebbi fejlődési zóna (Magyaródi, 2016; Pléh, 2020) közötti távolság hátterében a tanulás implicit faktorai húzódhatnak meg. A tanulás érzelmi hátteréhez az implicit tartalmakat és az érzelmeket köthetjük a szakirodalom alapján (Lorin et al., 2001). Az emlékezeti funkciók facilitálása tehát elérhető érzelmi és implicit tartalmakon keresztül is a szakirodalmi források alapján. Az olvasás esetén már bebizonyosodott, hogy a mélydiszlexia esetén, amennyiben sérül a fonológiai és szemantikai út (Pritchard et al., 2012), implicit módon az olvasás részfunkciója akkor is létrehozható. Afáziával küzdők esetében részben emiatt indítható az éneklésen keresztül részleges beszédprodukció (Fekete, 2021). A zene mint az implicit tartalmak potenciális forrása tehát igazolhatóan fejlesztő hatással bírhat a kognitív funkciók esetében, hasonlóan az emlékezethez. A kutatás során rendelkezésre álló erőforrásaink tekintetében mindennek egy szűk szegmensét próbáltuk meg igazolni kvantitatív stratégia mentén. Hipotézisünk, szerint a passzív zenehallgatás során ismétléssel előfeszített zenei váltásokat a váltakozó sorrendben lejátszott zenerészletekben képesek perceptuális, implicit tanulás útján felismerni a résztvevők (Baddeley, 2003). Kutatási kérdésünk is ehhez a felvetéshez igazodik, hiszen amennyiben a hipotézis igazolódik megválaszolhatjuk azt a kutatási kérdést is, hogy a passzív zenehallgatás vajon felfogható-e implicit tanulásként vagy sem. Amennyiben igazolható az implicit tanulás a passzív zenehallgatás során, megerősítést nyer a zene fejlesztő hatása a már korábban említett beszéd és olvasási problémák esetében is. Hiszen az explicit utak sérülése során létrejövő diszfunkciók esetében a kerülő és menekülő utat pont az implicit tanulás jelentheti. Mindez felértékeli a passzív zenehallgatás transzferhatásának súlyát és a zene fejlesztő hatását, ami további kutatásokat indukálhat.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"74 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128378157","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.122.143
Ágnes Bálint, Szilvia Jámbori
A szülői nevelési értékeket és célokat, ezeken keresztül pedig a szülői nevelési stílusokat jelentősen befolyásolja a kulturális környezet. E tanulmány japán és magyar szülők neveléssel kapcsolatos céljait és a „jó szülőről” alkotott elképzeléseit vizsgálja (A kutatás mintája: N=64; Njapán=28; Nmagyar=36;). A vizsgálati személyeknek nyitott kérdésekből álló kérdőívet kellett kitölteniük. A válaszok alapján különítettünk el kategóriákat, melyek mentén a hasonlóságokat és a különbségeket vizsgáljuk: (1) A tudatos nevelés fontosságának érzése; (2) A nevelésről szerzett tudás forrása; (3) A szülőkép és a környezet viszonya; (4) A nevelés célja. Az eredmények azt mutatják, hogy ezen kategóriákban megmutatkoznak a kulturális különbségek, azonban fellelhetők általános jegyek, valamint a nyugati, elsősorban észak-amerikai kultúra individualista értékei, vonásai egyaránt.
{"title":"Kulturális tükör – Nevelési célok és értékek Japánban és Magyarországon","authors":"Ágnes Bálint, Szilvia Jámbori","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.122.143","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.122.143","url":null,"abstract":"A szülői nevelési értékeket és célokat, ezeken keresztül pedig a szülői nevelési stílusokat jelentősen befolyásolja a kulturális környezet. E tanulmány japán és magyar szülők neveléssel kapcsolatos céljait és a „jó szülőről” alkotott elképzeléseit vizsgálja (A kutatás mintája: N=64; Njapán=28; Nmagyar=36;). A vizsgálati személyeknek nyitott kérdésekből álló kérdőívet kellett kitölteniük. A válaszok alapján különítettünk el kategóriákat, melyek mentén a hasonlóságokat és a különbségeket vizsgáljuk: (1) A tudatos nevelés fontosságának érzése; (2) A nevelésről szerzett tudás forrása; (3) A szülőkép és a környezet viszonya; (4) A nevelés célja. Az eredmények azt mutatják, hogy ezen kategóriákban megmutatkoznak a kulturális különbségek, azonban fellelhetők általános jegyek, valamint a nyugati, elsősorban észak-amerikai kultúra individualista értékei, vonásai egyaránt.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"107 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131983980","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.91.100
Katalin Kéri, Éva Szabolcs
A tanulmány a téri fordulat társadalomtudományi megközelítéséből kiindulva a téma neveléstörténeti vonatkozásaival foglalkozó kutatásokból szemléz. Az írás a teljesség igénye nélkül – néhány, amerikai, spanyol, francia és magyar neveléstudományi / neveléstörténeti műről ad rövid áttekintést, érzékeltetve mind kutatásmódszertani, mind pedig tartalmi értelemben vett sokszínűségüket a gyermeki tér mint társadalmi konstrukció témakörében.
{"title":"Téri fordulat a nevelés- és gyermekkortörténet kutatásában","authors":"Katalin Kéri, Éva Szabolcs","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.91.100","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.91.100","url":null,"abstract":"A tanulmány a téri fordulat társadalomtudományi megközelítéséből kiindulva a téma neveléstörténeti vonatkozásaival foglalkozó kutatásokból szemléz. Az írás a teljesség igénye nélkül – néhány, amerikai, spanyol, francia és magyar neveléstudományi / neveléstörténeti műről ad rövid áttekintést, érzékeltetve mind kutatásmódszertani, mind pedig tartalmi értelemben vett sokszínűségüket a gyermeki tér mint társadalmi konstrukció témakörében.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114296096","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.312.324
Katalin Fási, Róbert Erdei
A tanulmány az autizmus spektrumzavar néhány olyan aspektusát kívánja bemutatni, amelyek a mindennapi pedagógiai gyakorlat szempontjából is jelentőséggel bírnak. A zavar általános áttekintéséből, a spektrumjellegéből kiindulva a szerzők bemutatják a legfontosabb diagnosztikus kritériumokat, valamint a diagnózis szempontjából legrelevánsabb tüneteket. Tárgyalásra kerül a jellemző életkor, amikor a diagnózis legkorábban megadható. A szerzők olyan aspektusokat is érintenek, mint az autizmus spektrumzavar és az intellektuális képességek összefüggése, az autizmussal élők mindennapi életben tapasztalt nehézségei és az autizmussal érintettek családjaira gyakorolt hatások, mint a stressz vagy a járulékos egészségügyi problémák. Az autizmus spektrumzavarral élők esetén a megfelelő fejlesztési lehetőségek biztosítása kiemelt jelentőségű. Ilyen lehetőségek a kognitív képességek fejlesztésére irányuló módszerek, a változások menedzselésének támogatása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Kulcsfontosságú a társas támogatás biztosítása, amely nem csak az érintett gyermekek számára jelentős, hanem a szülőknek is nagy segítséget nyújt a mindennapi kihívások eredményes menedzselésében.
{"title":"Az autizmus spektrumzavar néhány aspektusa","authors":"Katalin Fási, Róbert Erdei","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.312.324","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.312.324","url":null,"abstract":"A tanulmány az autizmus spektrumzavar néhány olyan aspektusát kívánja bemutatni, amelyek a mindennapi pedagógiai gyakorlat szempontjából is jelentőséggel bírnak. A zavar általános áttekintéséből, a spektrumjellegéből kiindulva a szerzők bemutatják a legfontosabb diagnosztikus kritériumokat, valamint a diagnózis szempontjából legrelevánsabb tüneteket. Tárgyalásra kerül a jellemző életkor, amikor a diagnózis legkorábban megadható. A szerzők olyan aspektusokat is érintenek, mint az autizmus spektrumzavar és az intellektuális képességek összefüggése, az autizmussal élők mindennapi életben tapasztalt nehézségei és az autizmussal érintettek családjaira gyakorolt hatások, mint a stressz vagy a járulékos egészségügyi problémák. Az autizmus spektrumzavarral élők esetén a megfelelő fejlesztési lehetőségek biztosítása kiemelt jelentőségű. Ilyen lehetőségek a kognitív képességek fejlesztésére irányuló módszerek, a változások menedzselésének támogatása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Kulcsfontosságú a társas támogatás biztosítása, amely nem csak az érintett gyermekek számára jelentős, hanem a szülőknek is nagy segítséget nyújt a mindennapi kihívások eredményes menedzselésében.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133452344","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.26.49
B. Fejes, Anett Bugyi, Norbert Szűcs, E. Tóth
Kutatásunk célja, hogy feltárjuk az általános iskola megválasztásában szerepet játszó szülői szempontokat, megvizsgáljuk néhány, a szülői preferenciákat befolyásoló tényező szerepét. További cél, hogy feltárjuk a szülői tapasztalatokat az iskolaválasztáshoz kötődő programokon való részvétel, valamint a méltányosság esetleges sérülése kapcsán. Online kérdőívünket olyan szülők töltötték ki, akiknek gyermeke a felmérés évében kezdte az általános iskolát, azaz a szülők közvetlen tapasztalatokkal rendelkeztek az iskola kiválasztása kapcsán. Kényelmi mintavételre alapozott elemzésünk 526 szülő válaszaira épül. Eredményeink szerint az általános iskola választásában kiemelkedő szempont a tanító személyisége, és ennek megítélésében a szülő mellett a leendő elsősök véleménye is mérvadó. További lényeges szempont az iskola légköre, felszereltsége és az iskola jó híre. A szülők iskolázottsága és szubjektív jövedelmi helyzete több iskolaválasztási szempont fontosságának megítélését is befolyásolja. A részvételi arányok alapján a leendő iskola és a családok közötti kommunikációban kiemelt szerepe van a szülőknek szóló iskolai tájékoztatóknak, a gyermekeknek szóló játékos foglalkozásoknak és a bemutatóóráknak. Annak ellenére, hogy az általános iskola kezdetekor tapasztalható társadalmi státuszon alapuló szelekció nemzetközi összehasonlítás alapján is jelentős hazánkban, ez a szülők előtt rejtve marad.
{"title":"Szülői preferenciák és tapasztalatok az általános iskola választásával összefüggésben","authors":"B. Fejes, Anett Bugyi, Norbert Szűcs, E. Tóth","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.26.49","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.26.49","url":null,"abstract":"Kutatásunk célja, hogy feltárjuk az általános iskola megválasztásában szerepet játszó szülői szempontokat, megvizsgáljuk néhány, a szülői preferenciákat befolyásoló tényező szerepét. További cél, hogy feltárjuk a szülői tapasztalatokat az iskolaválasztáshoz kötődő programokon való részvétel, valamint a méltányosság esetleges sérülése kapcsán. Online kérdőívünket olyan szülők töltötték ki, akiknek gyermeke a felmérés évében kezdte az általános iskolát, azaz a szülők közvetlen tapasztalatokkal rendelkeztek az iskola kiválasztása kapcsán. Kényelmi mintavételre alapozott elemzésünk 526 szülő válaszaira épül. Eredményeink szerint az általános iskola választásában kiemelkedő szempont a tanító személyisége, és ennek megítélésében a szülő mellett a leendő elsősök véleménye is mérvadó. További lényeges szempont az iskola légköre, felszereltsége és az iskola jó híre. A szülők iskolázottsága és szubjektív jövedelmi helyzete több iskolaválasztási szempont fontosságának megítélését is befolyásolja. A részvételi arányok alapján a leendő iskola és a családok közötti kommunikációban kiemelt szerepe van a szülőknek szóló iskolai tájékoztatóknak, a gyermekeknek szóló játékos foglalkozásoknak és a bemutatóóráknak. Annak ellenére, hogy az általános iskola kezdetekor tapasztalható társadalmi státuszon alapuló szelekció nemzetközi összehasonlítás alapján is jelentős hazánkban, ez a szülők előtt rejtve marad.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"65 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130284190","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.144.168
Sándor Haász, Judit Kereki
A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt 2017 tavaszán indult, a Széchenyi 2020 program keretében, és az iskoláskor előtti eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek és családjaik hatékonyabb, a szükségletekhez jobban igazodó, magasabb színvonalú ellátását segíti. A projekt elsődleges célja olyan egységes gyermekút kialakítása, amelyben a különböző szakterületekhez tartozó kora gyermekkori intervencióval foglalkozó szakemberek együttműködése és a továbbküldési utak pontosan szabályozottak. A gyermekút kialakítása kapcsán az eltérő, megkésett fejlődésű és veszélyeztetett gyermekek minél korábbi életkorban történő felismerése, a probléma azonosítása és a diagnózis pontos felállítása érdekében egységes szűrési-, mérési-, vizsgálóeljárások, valamint irányelvek, protokollok kerültek kidolgozásra. Jelen tanulmány a projekt és az ágazatközi együttműködések céljait, valamint azok komplexitását átvilágító gyermekvédelmi szemlélet hatékonyságát hangsúlyozza.
{"title":"Gyermekút az ágazatközi együttműködés fókuszában","authors":"Sándor Haász, Judit Kereki","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.144.168","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.144.168","url":null,"abstract":"A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése projekt 2017 tavaszán indult, a Széchenyi 2020 program keretében, és az iskoláskor előtti eltérő, megkésett fejlődésű gyermekek és családjaik hatékonyabb, a szükségletekhez jobban igazodó, magasabb színvonalú ellátását segíti. A projekt elsődleges célja olyan egységes gyermekút kialakítása, amelyben a különböző szakterületekhez tartozó kora gyermekkori intervencióval foglalkozó szakemberek együttműködése és a továbbküldési utak pontosan szabályozottak. A gyermekút kialakítása kapcsán az eltérő, megkésett fejlődésű és veszélyeztetett gyermekek minél korábbi életkorban történő felismerése, a probléma azonosítása és a diagnózis pontos felállítása érdekében egységes szűrési-, mérési-, vizsgálóeljárások, valamint irányelvek, protokollok kerültek kidolgozásra. Jelen tanulmány a projekt és az ágazatközi együttműködések céljait, valamint azok komplexitását átvilágító gyermekvédelmi szemlélet hatékonyságát hangsúlyozza.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121122572","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.220.244
Yvetta Kóger
Jelen tanulmányban az ötvenes évek óvoda-család kapcsolatának magyarországi alakulása kerül kifejtésre. Ezen időszakot megelőzően az iskoláskor előtti nevelés színtere elsősorban a család volt, ám 1948 után államhatalmi célként fogalmazódott meg az óvodáskorú gyermekek nevelésének társadalmasítása, vagyis elkezdődött az óvoda mint intézményi színtér jelentőségének növekedése. A vizsgálat célja annak felderítése, hogy a hivatalos elvárásként megfogalmazott „szocialista állampolgárok” nevelésének igénye miként jelent meg az óvodára vonatkozó dokumentumokban, az óvodai és a családi nevelést befolyásoló írott forrásokban. A kutatás során rámutatunk arra, hogy az aktuális óvodapolitika milyen szerepet szánt ebben a családnak és az óvodának. A vizsgálathoz kiválasztott források család-óvoda kontextusú, tartalmilag strukturáló kvalitatív tartalomelemzése eddig még nem valósult meg a magyarországi óvodatörténeti kutatások körében. A tanulmány áttekinti az ötvenes évek és a szocialista pedagógia kutatására vonatkozó felfogásokat, majd összefoglalja, hogy milyen megközelítésekből vizsgálható a szülők és a pedagógusok kapcsolata. A kvalitatív tartalomelemzés adatkorpusza szelektív mintavétellel került kiválasztásra, majd a kombinált (deduktív és induktív) kódolási logikával felállított kategóriarendszer mentén a megbízhatóság érdekében manuális intrakódolással történt a kódolás. Az elemzés hét fő kategóriája rámutat arra, hogy az óvodapolitikai döntések tartalmilag befolyásolták az örökzöld témának számító óvoda-család kapcsolat megjelenését a kutatott sajtóanyagokban. A tartalmi csomópontok mentén vizsgált manifeszt és látens tartalmak azokat az irányvonalakat tükrözik, amelyek az épülő szocialista rendszer legitimációját segítő nevelés érdekében megfogalmazódtak az óvodára és a családra vonatkozóan. A kutatás eredményei nyomán tovább differenciálódhat az ötvenes évek óvodájáról való tudásunk, mely alapot jelenthet a további időszakot jellemző szocialista pedagógiai múlt kutatásának folytatásához.
{"title":"Az óvodáskorú gyermek fő nevelési színtereinek, azaz a család és az óvoda kapcsolatának alakulása az ötvenes években","authors":"Yvetta Kóger","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.220.244","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.220.244","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban az ötvenes évek óvoda-család kapcsolatának magyarországi alakulása kerül kifejtésre. Ezen időszakot megelőzően az iskoláskor előtti nevelés színtere elsősorban a család volt, ám 1948 után államhatalmi célként fogalmazódott meg az óvodáskorú gyermekek nevelésének társadalmasítása, vagyis elkezdődött az óvoda mint intézményi színtér jelentőségének növekedése. A vizsgálat célja annak felderítése, hogy a hivatalos elvárásként megfogalmazott „szocialista állampolgárok” nevelésének igénye miként jelent meg az óvodára vonatkozó dokumentumokban, az óvodai és a családi nevelést befolyásoló írott forrásokban. A kutatás során rámutatunk arra, hogy az aktuális óvodapolitika milyen szerepet szánt ebben a családnak és az óvodának. A vizsgálathoz kiválasztott források család-óvoda kontextusú, tartalmilag strukturáló kvalitatív tartalomelemzése eddig még nem valósult meg a magyarországi óvodatörténeti kutatások körében. A tanulmány áttekinti az ötvenes évek és a szocialista pedagógia kutatására vonatkozó felfogásokat, majd összefoglalja, hogy milyen megközelítésekből vizsgálható a szülők és a pedagógusok kapcsolata. A kvalitatív tartalomelemzés adatkorpusza szelektív mintavétellel került kiválasztásra, majd a kombinált (deduktív és induktív) kódolási logikával felállított kategóriarendszer mentén a megbízhatóság érdekében manuális intrakódolással történt a kódolás. Az elemzés hét fő kategóriája rámutat arra, hogy az óvodapolitikai döntések tartalmilag befolyásolták az örökzöld témának számító óvoda-család kapcsolat megjelenését a kutatott sajtóanyagokban. A tartalmi csomópontok mentén vizsgált manifeszt és látens tartalmak azokat az irányvonalakat tükrözik, amelyek az épülő szocialista rendszer legitimációját segítő nevelés érdekében megfogalmazódtak az óvodára és a családra vonatkozóan. A kutatás eredményei nyomán tovább differenciálódhat az ötvenes évek óvodájáról való tudásunk, mely alapot jelenthet a további időszakot jellemző szocialista pedagógiai múlt kutatásának folytatásához.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127648170","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.50.76
Anita Fleisz-Gyurcsik
Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a koragyermekkor egyik kritikus időszaka az óvoda–iskola átmenet. Számos longitudinális vizsgálat bebizonyította, hogy a későbbi tanulmányi teljesítményt szignifikánsan meghatározza az egyes képességterületek iskolakezdéskori fejlettsége. A nemzetközi kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az átmenet során érintett egyes szereplők nézeteinek megismerése során megszerzett információk felhasználásával az óvoda–iskola átmenet megkönnyíthető. A szülők óvoda–iskola átmenettel kapcsolatos nézeteinek megismerésének fontossága jól ismert. A nevelési-oktatási intézmények eredményessége csökken a családdal való együttműködés nélkül (Puccioni, 2018), a szülők kiemelt szereppel rendelkeznek a gyermekek iskolaérettségében (Stein et al., 2019), illetve a szülők elsődleges meggyőződései fontos szerepet játszanak a gyermekek iskolára való felkészítésében (Takriti, 2020). Ezek következtében a kutatók világszerte foglalkoznak a szülők óvoda–iskola átmenettel kapcsolatos vélekedésének megismerésével (Fleisz-Gyurcsik, 2021), ugyanakkor Magyarországon a szülők iskolakezdéssel kapcsolatos nézetei kevésbé ismeretek, Ezért egy saját fejlesztésű, online kérdőív segítségével 226 első osztályos gyermeket nevelő szülő körében gyűjtöttem adatokat. Az eredményeim rámutatnak arra, hogy a szülők véleménye szerint melyek azok a tényezők, amelyek megnehezítik az iskolakezdést a gyermekek számára; milyen feladatokat tulajdonítanak a szülők az átmenet megsegítésében az óvodapedagógusoknak, a tanítóknak és a szülőknek; hogyan jellemezhető a szülők szemén keresztül az egyes szereplők kapcsolattartása; milyen óvoda–iskola átmenetet segítő intézményi programokon vettek részt a gyermekek az iskolakezdést előtt; illetve milyen forrásokból tájékozódtak a szülők az iskolaérettség jellemzőiről. Az eredményeim a gyakorló pedagógusok számára szolgálhatnak alapul, mivel rámutatnak arra, hogy milyen irányban lenne érdemes segítséget kínálni a szülők nézeteinek a formálásához és bővítéséhez az iskolakezdéssel kapcsolatban.
{"title":"Hogyan vélekednek a szülők az óvoda–iskola átmenet főbb kérdéseiről?","authors":"Anita Fleisz-Gyurcsik","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.50.76","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.50.76","url":null,"abstract":"Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a koragyermekkor egyik kritikus időszaka az óvoda–iskola átmenet. Számos longitudinális vizsgálat bebizonyította, hogy a későbbi tanulmányi teljesítményt szignifikánsan meghatározza az egyes képességterületek iskolakezdéskori fejlettsége. A nemzetközi kutatások arra hívták fel a figyelmet, hogy az átmenet során érintett egyes szereplők nézeteinek megismerése során megszerzett információk felhasználásával az óvoda–iskola átmenet megkönnyíthető. A szülők óvoda–iskola átmenettel kapcsolatos nézeteinek megismerésének fontossága jól ismert. A nevelési-oktatási intézmények eredményessége csökken a családdal való együttműködés nélkül (Puccioni, 2018), a szülők kiemelt szereppel rendelkeznek a gyermekek iskolaérettségében (Stein et al., 2019), illetve a szülők elsődleges meggyőződései fontos szerepet játszanak a gyermekek iskolára való felkészítésében (Takriti, 2020). Ezek következtében a kutatók világszerte foglalkoznak a szülők óvoda–iskola átmenettel kapcsolatos vélekedésének megismerésével (Fleisz-Gyurcsik, 2021), ugyanakkor Magyarországon a szülők iskolakezdéssel kapcsolatos nézetei kevésbé ismeretek, Ezért egy saját fejlesztésű, online kérdőív segítségével 226 első osztályos gyermeket nevelő szülő körében gyűjtöttem adatokat. Az eredményeim rámutatnak arra, hogy a szülők véleménye szerint melyek azok a tényezők, amelyek megnehezítik az iskolakezdést a gyermekek számára; milyen feladatokat tulajdonítanak a szülők az átmenet megsegítésében az óvodapedagógusoknak, a tanítóknak és a szülőknek; hogyan jellemezhető a szülők szemén keresztül az egyes szereplők kapcsolattartása; milyen óvoda–iskola átmenetet segítő intézményi programokon vettek részt a gyermekek az iskolakezdést előtt; illetve milyen forrásokból tájékozódtak a szülők az iskolaérettség jellemzőiről. Az eredményeim a gyakorló pedagógusok számára szolgálhatnak alapul, mivel rámutatnak arra, hogy milyen irányban lenne érdemes segítséget kínálni a szülők nézeteinek a formálásához és bővítéséhez az iskolakezdéssel kapcsolatban.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125174003","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：