Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.256.267
László Trencsényi
A szerző egy budapesti lakóház udvarán játszó gyerekek játékait örökítette meg írásában és a csatolt dokumentumban a Covid idejéből.
作者在他的文字和所附文件中捕捉到了科维德时代布达佩斯一栋公寓楼院子里玩耍的孩子们。
{"title":"Játék – udvar – gyerekközösség","authors":"László Trencsényi","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.256.267","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.256.267","url":null,"abstract":"A szerző egy budapesti lakóház udvarán játszó gyerekek játékait örökítette meg írásában és a csatolt dokumentumban a Covid idejéből.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132219589","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.5.25
C. Pléh
The paper shows how arguments based on genetics came back in the 1960s. The universalist claims started from the innatism of Chomsky, and gradually extended the idea of preconfigured cognitive systems to several areas. This resulted in the development on new methods towards studying preverbal infants, but also in proposing much leaner prewired core systems. The other revival of genetic ideas in psychology was mainly reraising to classical nature/nurture debates regarding IQ. The new epigenetic theories propose a new synthesis in the frames of developmental science: environmental enrichment fosters the unfolding of genetic based individual differences.
{"title":"Two types of genetic reasoning in contemporary psychology and their relevance for education","authors":"C. Pléh","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.5.25","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.5.25","url":null,"abstract":"\u0000\u0000\u0000\u0000The paper shows how arguments based on genetics came back in the 1960s. The universalist claims started from the innatism of Chomsky, and gradually extended the idea of preconfigured cognitive systems to several areas. This resulted in the development on new methods towards studying preverbal infants, but also in proposing much leaner prewired core systems. The other revival of genetic ideas in psychology was mainly reraising to classical nature/nurture debates regarding IQ. The new epigenetic theories propose a new synthesis in the frames of developmental science: environmental enrichment fosters the unfolding of genetic based individual differences.\u0000\u0000\u0000\u0000","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134560816","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.169.192
P. Farkas, Orsolya Endrődy
A vizuális források létjogosultságát számos tanulmány és kutatás bizonyítja a neveléstudományban (Géczi, 2008, 2010a, 2010b; Somogyvári, 2012a, 2012b, 2015; Kéri, 2002, 2008; Darvai, 2010, 2011, 2019; Endrődy, 2010, 2015, 2017, 2019; Támba, 2020a, 2020b; Portik, 2014; Farkas 2022; Nemes-Wéber, 2020). A téma vizsgálatánál fontos jelezni, hogy interdiszciplináris kutatásról van szó, emiatt a korszak hazai művészettörténeti paradigmáinak elemzésével indítjuk kutatásunkat (Aradi, 1970, 1976; Andrási-Pataki-Szűcs-Zwickl, 1999), hiszen már abban is tetten érhető a cezúra. Emellett a gyermekkép fogalmának meghatározására is próbát teszünk (Ariès, 1987; Nóbik, 2000; Dombi, 2002; Golnhofer & Szabolcs, 2005; Pukánszky, 2008). Korábban a hazai kutatók elsősorban a fotókat, festményeket választották kutatásaik témájául, nem született még átfogó módszertani iránymutatás a szobrok elemzési lehetőségeiről. Jelen kutatásunkban az 1980-as évek hazai szobrászatának gyermekképét bontjuk ki. Egy lehetséges gyermekképi narratívát vizsgálunk a rendelkezésre álló adatbázisok (Köztérkép.hu, Fortepan.hu, MTVA Archívum) szisztematikus elemzésével. A műveket a Darvai és Somogyvári által javasolt korszakhatár mentén, 1979-1989 között tekintettük át (Darvai 2010, 2011, 2019; Somogyvári, 2012, 2014, 2015, 2017, 2019). Kutatási módszerünk az ikonográfia (lásd fent), melynek hazai irodalmában első sorban fotóelemzéseket és kisebb részben egyéb vizuális (pl.: festmény, miniatúra, rajzfilm) elemzéseket találunk. Az 1980-as évekre a kulturális nomádizmus a jellemző, amely a művészek különböző kultúrák és stílusok elemeinek nem szabályszerű, hanem szabadon felhasználását és tudatos keverését jelentik (Hegyi, 1990). Az adatbázisok adatai alapján kapott eredményekre jellemző az archaizált, népies vonal, de megjelennek a nonfiguratív, stilizált formák is. A kutatás eredményeként várható, hogy a hazai szakirodalom újabb módszertani adalékkal bővül a vizuális források feldolgozási lehetőségeivel.
{"title":"Az 1980-as évek köztéri szobrainak gyermekképe négy magyarországi szobor elemzésén keresztül","authors":"P. Farkas, Orsolya Endrődy","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.169.192","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.169.192","url":null,"abstract":"A vizuális források létjogosultságát számos tanulmány és kutatás bizonyítja a neveléstudományban (Géczi, 2008, 2010a, 2010b; Somogyvári, 2012a, 2012b, 2015; Kéri, 2002, 2008; Darvai, 2010, 2011, 2019; Endrődy, 2010, 2015, 2017, 2019; Támba, 2020a, 2020b; Portik, 2014; Farkas 2022; Nemes-Wéber, 2020). A téma vizsgálatánál fontos jelezni, hogy interdiszciplináris kutatásról van szó, emiatt a korszak hazai művészettörténeti paradigmáinak elemzésével indítjuk kutatásunkat (Aradi, 1970, 1976; Andrási-Pataki-Szűcs-Zwickl, 1999), hiszen már abban is tetten érhető a cezúra. Emellett a gyermekkép fogalmának meghatározására is próbát teszünk (Ariès, 1987; Nóbik, 2000; Dombi, 2002; Golnhofer & Szabolcs, 2005; Pukánszky, 2008). Korábban a hazai kutatók elsősorban a fotókat, festményeket választották kutatásaik témájául, nem született még átfogó módszertani iránymutatás a szobrok elemzési lehetőségeiről. Jelen kutatásunkban az 1980-as évek hazai szobrászatának gyermekképét bontjuk ki. Egy lehetséges gyermekképi narratívát vizsgálunk a rendelkezésre álló adatbázisok (Köztérkép.hu, Fortepan.hu, MTVA Archívum) szisztematikus elemzésével. A műveket a Darvai és Somogyvári által javasolt korszakhatár mentén, 1979-1989 között tekintettük át (Darvai 2010, 2011, 2019; Somogyvári, 2012, 2014, 2015, 2017, 2019). Kutatási módszerünk az ikonográfia (lásd fent), melynek hazai irodalmában első sorban fotóelemzéseket és kisebb részben egyéb vizuális (pl.: festmény, miniatúra, rajzfilm) elemzéseket találunk. Az 1980-as évekre a kulturális nomádizmus a jellemző, amely a művészek különböző kultúrák és stílusok elemeinek nem szabályszerű, hanem szabadon felhasználását és tudatos keverését jelentik (Hegyi, 1990). Az adatbázisok adatai alapján kapott eredményekre jellemző az archaizált, népies vonal, de megjelennek a nonfiguratív, stilizált formák is. A kutatás eredményeként várható, hogy a hazai szakirodalom újabb módszertani adalékkal bővül a vizuális források feldolgozási lehetőségeivel.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"958 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123307865","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.268.299
Gizella Frang
A kisgyermek első találkozása az irodalmi alkotással a mesehallgatás. Ez a meghitt, a szülő majd a kisgyermeknevelő közelségében zajló aktus a világ kitágulásának, értelmezésének, a hely-idő képzetek és a fantázia megnyílásának is fontos pillére. A népmesében felbukkanó terek többféle jelentést hordoznak. Ennek fényében vizsgáljuk a tér és népmese kapcsolatát a Jankalovics című mesében. Látni fogjuk, hogy a mesei morál miként lesz a szocializáció és az egyéniség része és a nemzeti identitás alapja.
{"title":"A tér és a magyar népmesei szimbólumok","authors":"Gizella Frang","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.268.299","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.268.299","url":null,"abstract":"A kisgyermek első találkozása az irodalmi alkotással a mesehallgatás. Ez a meghitt, a szülő majd a kisgyermeknevelő közelségében zajló aktus a világ kitágulásának, értelmezésének, a hely-idő képzetek és a fantázia megnyílásának is fontos pillére. A népmesében felbukkanó terek többféle jelentést hordoznak. Ennek fényében vizsgáljuk a tér és népmese kapcsolatát a Jankalovics című mesében. Látni fogjuk, hogy a mesei morál miként lesz a szocializáció és az egyéniség része és a nemzeti identitás alapja.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126717871","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.245.255
L. Szőcs, Attila Varga, Zsuzsanna Angyal
A tanulásalakító tényezők kölcsönösen összefüggő rendszerben alakítják a tanulás folyamatát, így a tanulás támogatásának sikerességét az határozza meg, hogy miként értelmezzük a tanulási tér és a tanulási környezet kapcsolatrendszerét. Az eltérő fogalomhasználat sok esetben eltérő elméleti megközelítéseket jelent. A környezeti nevelés esetében ráadásul a környezet fogalom használata egybemosódhat a tanulási környezet értelmezésében megjelenő fogalmakkal. Megközelítésünkben elválasztjuk a tanulási tér és a tanulási környezet fogalmát. A tanulási környezetet egy olyan, a tanulásalakító tényezők mentén folytonosan alakuló interakciós egységként kezeljük, amelyben a tanuláshoz köthető reflexiók folytonosak, és amelyben az egyén tanulása és a közösségi tanulás tulajdonképpen egymás feltételeként írható le. Tanulmányunkban a tanulási környezetek értelmezésének egyféle elméleti megközelítését írjuk le abból a célból, hogy rávilágítsunk a környezeti nevelés fogalmi rendszerében rejlő kapcsolódási pontokra.
{"title":"Tanulási tér és tanulási környezetek kapcsolatrendszere a környezeti nevelésben.","authors":"L. Szőcs, Attila Varga, Zsuzsanna Angyal","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.245.255","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.245.255","url":null,"abstract":"A tanulásalakító tényezők kölcsönösen összefüggő rendszerben alakítják a tanulás folyamatát, így a tanulás támogatásának sikerességét az határozza meg, hogy miként értelmezzük a tanulási tér és a tanulási környezet kapcsolatrendszerét. Az eltérő fogalomhasználat sok esetben eltérő elméleti megközelítéseket jelent. A környezeti nevelés esetében ráadásul a környezet fogalom használata egybemosódhat a tanulási környezet értelmezésében megjelenő fogalmakkal. Megközelítésünkben elválasztjuk a tanulási tér és a tanulási környezet fogalmát. A tanulási környezetet egy olyan, a tanulásalakító tényezők mentén folytonosan alakuló interakciós egységként kezeljük, amelyben a tanuláshoz köthető reflexiók folytonosak, és amelyben az egyén tanulása és a közösségi tanulás tulajdonképpen egymás feltételeként írható le. Tanulmányunkban a tanulási környezetek értelmezésének egyféle elméleti megközelítését írjuk le abból a célból, hogy rávilágítsunk a környezeti nevelés fogalmi rendszerében rejlő kapcsolódási pontokra.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125654392","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.325.328
Gabriella Daróczi
A kritika tárgya a Gondolat Kiadónál 2021-ben megjelent a Szenzoros információ-feldolgozás, mozgás, nyelvi képesség. A Frostig-elven alapuló nevelési terápia elmélete és gyakorlata című monográfia . A kritika a Frostig-programról „nemzetközi és hazai kitekintésben” átfogó képet adó monografikus célkitűzés megvalósulása mellett érvel egyrészt. Másrészt e szakmai munkának a pedagógus és a gyógypedagógus-képzésben játszott diszciplináris jelentőségét hangsúlyozza s egyúttal a gyakorló pedagógusok figyelmébe ajánlja.
{"title":"A gyermekkori szenzoros információ-feldolgozás támogatásának hazai interpretációja","authors":"Gabriella Daróczi","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.325.328","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.325.328","url":null,"abstract":"A kritika tárgya a Gondolat Kiadónál 2021-ben megjelent\u0000a \u0000Szenzoros információ-feldolgozás, mozgás, nyelvi képesség. A Frostig-elven alapuló nevelési terápia elmélete és gyakorlata \u0000című monográfia\u0000. A kritika a Frostig-programról\u0000 „nemzetközi és hazai\u0000kitekintésben” átfogó képet adó monografikus célkitűzés megvalósulása mellett érvel egyrészt. Másrészt e szakmai munkának a pedagógus és a gyógypedagógus-képzésben játszott diszciplináris jelentőségét hangsúlyozza s egyúttal a gyakorló pedagógusok figyelmébe ajánlja.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133072305","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.101.121
Violetta Tóth-Varga, Andrea Dúll
A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a szociofizikai környezet reprezentációjának, azon belül pedig a tér szerepének bemutatása. Kvalitatív tartalomelemzésen (Grounded Theory) alapuló vizsgálatunkban annak jártunk utána, hogy a szociofizikai környezet és azon belül a tér milyen minőségben jelenik meg a megfigyelés fókuszában. Az Ego Klinika módszerspecifikus gyermekterapeuta képzésében részt vevő hallgatók már befejezett, lezárt megfigyelési jegyzőkönyveit elemeztük. A jegyzőkönyvek rögzítése során nem volt feladat a téri helyzet leírása. Ennek ellenére a megfigyelésekben jól azonosítható volt a tér és a mozgás szoros kapcsolata, melyen belül a közelség-távolság, az aktivitás-passzivitás dimenzió és a mozgás korlátozása emelkedett ki fontos tényezőként. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociofizikai környezet és benne a tér markánsan megjelent a megfigyelendő jelenségek hátterében akkor is, ha a megfigyelés fókuszában nem ez van, hanem a humán viselkedés. A tapasztalatok azt mutatják, a megfigyelők gyakran fontos, affektív többletjelentéssel rendelkező információforrásként tekintettek a térre, több esetben értelmezési keretek sarokpontjaiként szolgált a számukra.
{"title":"Csecsemőmegfigyelések téri vonatkozásai","authors":"Violetta Tóth-Varga, Andrea Dúll","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.101.121","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.101.121","url":null,"abstract":"A tanulmány célja az oktatási célú csecsemőmegfigyelés szempontrendszerének feltárásán belül a szociofizikai környezet reprezentációjának, azon belül pedig a tér szerepének bemutatása. Kvalitatív tartalomelemzésen (Grounded Theory) alapuló vizsgálatunkban annak jártunk utána, hogy a szociofizikai környezet és azon belül a tér milyen minőségben jelenik meg a megfigyelés fókuszában. Az Ego Klinika módszerspecifikus gyermekterapeuta képzésében részt vevő hallgatók már befejezett, lezárt megfigyelési jegyzőkönyveit elemeztük. A jegyzőkönyvek rögzítése során nem volt feladat a téri helyzet leírása. Ennek ellenére a megfigyelésekben jól azonosítható volt a tér és a mozgás szoros kapcsolata, melyen belül a közelség-távolság, az aktivitás-passzivitás dimenzió és a mozgás korlátozása emelkedett ki fontos tényezőként. Az eredmények azt mutatják, hogy a szociofizikai környezet és benne a tér markánsan megjelent a megfigyelendő jelenségek hátterében akkor is, ha a megfigyelés fókuszában nem ez van, hanem a humán viselkedés. A tapasztalatok azt mutatják, a megfigyelők gyakran fontos, affektív többletjelentéssel rendelkező információforrásként tekintettek a térre, több esetben értelmezési keretek sarokpontjaiként szolgált a számukra.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121883176","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.300.311
Zsófia Albrecht
A múzeumok kulturális- és társadalmi szerepe, státusza, küldetése és értelmezése jelentős változásokon ment át az idők során. A múzeum, mint térben és időben, érzékszerveinkkel felfogható fizikai létező, alapvető eleme a múzeummal való interakciónknak. John Dewey és Alfred Lichtwark a (múzeum)pedagógiát megújító elképzelései hozzásegítettek a nevelési-oktatási tér kiterjesztéséhez: mára az egyik fontos feladatává vált az oktatás a múzeumoknak, a múzeumok pedig valódi részévé váltak az oktatási folyamatnak. A múzeum épületébe való belépéssel egyidőben elindul a befogadás folyamata; ennek aspektusai közül a tanulmány a múzeumi tér, a térélmény és térfoglalás gyermeki test felőli meghatározottságát járja körbe a nemzetközi és a magyar jó példák áttekintésének segítségével.
{"title":"Test/tér/kép – kísérlet a múzeumi tér és térélmény gyermeki test felőli megközelítésére","authors":"Zsófia Albrecht","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.300.311","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.300.311","url":null,"abstract":"A múzeumok kulturális- és társadalmi szerepe, státusza, küldetése és értelmezése jelentős változásokon ment át az idők során. A múzeum, mint térben és időben, érzékszerveinkkel felfogható fizikai létező, alapvető eleme a múzeummal való interakciónknak. John Dewey és Alfred Lichtwark a (múzeum)pedagógiát megújító elképzelései hozzásegítettek a nevelési-oktatási tér kiterjesztéséhez: mára az egyik fontos feladatává vált az oktatás a múzeumoknak, a múzeumok pedig valódi részévé váltak az oktatási folyamatnak. A múzeum épületébe való belépéssel egyidőben elindul a befogadás folyamata; ennek aspektusai közül a tanulmány a múzeumi tér, a térélmény és térfoglalás gyermeki test felőli meghatározottságát járja körbe a nemzetközi és a magyar jó példák áttekintésének segítségével.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"283 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116091471","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-12-31DOI: 10.31074/gyntf.2022.4.193.219
Kinga Gyöngy
Szakirodalom-kutatásunk során a magyar bölcsődék történetében a csoportszobai környezet szempontjából jelentős változtatásokat mutatjuk meg, összevetve a jelen szabályzókban – vonatkozó törvényben, rendeletekben, építési szabványban, bölcsődei minőségbiztosítási sztenderdben – a környezetre vonatkozó tartalmakkal. Azokat a környezeti tényezőket kerestük, melyek a bölcsődében a kisgyermekek viselkedésére hatással vannak és amelyekre a pedagógusok hatással lehetnek. Tanulmányunkban ezen környezeti tényezők tételes bemutatására vállalkozunk nemzetközi szakirodalmi kitekintéssel, a bölcsődeépületek tervezésében résztvevők, valamint a térhasználó és teret alakító kisgyermeknevelők számára. A keresési kritériumok között két fontos szempont volt. Az egyik, hogy empirikus módon bebizonyosodjon, a környezeti tényező befolyásolja a gyermekek viselkedését. A másik, hogy a bölcsődevezető vagy a kisgyermeknevelő hatáskörébe essen ezek megváltoztatása, valamint a leírásból legyen egyértelmű, hogy a gyakorlatban hogyan is néz ki a pedagógiai pozitívumokat hordozó tér.
{"title":"Kisgyermeknevelők által befolyásolható környezet a bölcsődében","authors":"Kinga Gyöngy","doi":"10.31074/gyntf.2022.4.193.219","DOIUrl":"https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.193.219","url":null,"abstract":"Szakirodalom-kutatásunk során a magyar bölcsődék történetében a csoportszobai környezet szempontjából jelentős változtatásokat mutatjuk meg, összevetve a jelen szabályzókban – vonatkozó törvényben, rendeletekben, építési szabványban, bölcsődei minőségbiztosítási sztenderdben – a környezetre vonatkozó tartalmakkal. Azokat a környezeti tényezőket kerestük, melyek a bölcsődében a kisgyermekek viselkedésére hatással vannak és amelyekre a pedagógusok hatással lehetnek. Tanulmányunkban ezen környezeti tényezők tételes bemutatására vállalkozunk nemzetközi szakirodalmi kitekintéssel, a bölcsődeépületek tervezésében résztvevők, valamint a térhasználó és teret alakító kisgyermeknevelők számára. A keresési kritériumok között két fontos szempont volt. Az egyik, hogy empirikus módon bebizonyosodjon, a környezeti tényező befolyásolja a gyermekek viselkedését. A másik, hogy a bölcsődevezető vagy a kisgyermeknevelő hatáskörébe essen ezek megváltoztatása, valamint a leírásból legyen egyértelmű, hogy a gyakorlatban hogyan is néz ki a pedagógiai pozitívumokat hordozó tér.","PeriodicalId":268220,"journal":{"name":"Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115137409","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：