Az Északi-sark térségére egyre nagyobb nemzetközi figyelem vetült az utóbbi években. Napjainkban ez a figyelem tovább fog növekedni az erősödő klímaváltozás miatt, mivel a jég olvadása az északi területen megállíthatatlan. Ezáltal új hajózási útvonalak nyílnak meg, amelyek időben és távolságban is lerövidítik az utat Európa és Ázsia között. A tanulmány célja, hogy a három legfontosabb északi állam (Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció és Kanada) törekvéseit bemutassa az északi területen végrehajtott katonai fejlesztéseik révén. Tény, hogy az orosz védelmi stratégiában az Északi-sark kiemelt helyet foglal el, mivel már az 1950-es évektől jelentős gazdasági potenciállal rendelkező iparágak és infrastruktúrák települtek a térségbe. Ezekre a fejlesztésekre reagáltak a NATO-tagállamok is, és egyre nagyobb haderőfejlesztésbe kezdtek az északi területen.
{"title":"Geopolitikai érdekek és haderőfejlesztés az Északi-sarkon","authors":"Vivien Bazsó-Vigh","doi":"10.32563/hsz.2023.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.3.1","url":null,"abstract":"Az Északi-sark térségére egyre nagyobb nemzetközi figyelem vetült az utóbbi években. Napjainkban ez a figyelem tovább fog növekedni az erősödő klímaváltozás miatt, mivel a jég olvadása az északi területen megállíthatatlan. Ezáltal új hajózási útvonalak nyílnak meg, amelyek időben és távolságban is lerövidítik az utat Európa és Ázsia között. A tanulmány célja, hogy a három legfontosabb északi állam (Amerikai Egyesült Államok, Oroszországi Föderáció és Kanada) törekvéseit bemutassa az északi területen végrehajtott katonai fejlesztéseik révén. Tény, hogy az orosz védelmi stratégiában az Északi-sark kiemelt helyet foglal el, mivel már az 1950-es évektől jelentős gazdasági potenciállal rendelkező iparágak és infrastruktúrák települtek a térségbe. Ezekre a fejlesztésekre reagáltak a NATO-tagállamok is, és egyre nagyobb haderőfejlesztésbe kezdtek az északi területen.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"91 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135539527","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Controlled airspace have a capacity value to ensure safe and efficient management of air traffic. The capacity value represents the maximum number of aircraft that can safely operate within a given airspace over a certain period of time, while maintaining the required level of safety and efficiency. From a civilian air traffic control point of view, it is crucial to have a clear understanding of the capacity value of each airspace. This information helps controllers to effectively manage the traffic flow within the airspace and avoid overloading, which can lead to delays, increased fuel consumption and potential safety risks. Additionally, knowing the capacity value of an airspace can also help controllers to make valid decisions when it comes to scheduling flights, route planning and managing air traffic during peak periods. By understanding the importance of the capacity values of an airspace controlled by a civilian provider, it is essential to have capacity values in airspace under military control as well in order to complete the given military operations successfully. In my study, I would like to present the aspects of the possible determination of the capacity value of military airspace.
{"title":"Possible Measures to Estimate Military Airspace Capacity","authors":"Attila Paulov","doi":"10.32563/hsz.2023.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.3.2","url":null,"abstract":"Controlled airspace have a capacity value to ensure safe and efficient management of air traffic. The capacity value represents the maximum number of aircraft that can safely operate within a given airspace over a certain period of time, while maintaining the required level of safety and efficiency. From a civilian air traffic control point of view, it is crucial to have a clear understanding of the capacity value of each airspace. This information helps controllers to effectively manage the traffic flow within the airspace and avoid overloading, which can lead to delays, increased fuel consumption and potential safety risks. Additionally, knowing the capacity value of an airspace can also help controllers to make valid decisions when it comes to scheduling flights, route planning and managing air traffic during peak periods. By understanding the importance of the capacity values of an airspace controlled by a civilian provider, it is essential to have capacity values in airspace under military control as well in order to complete the given military operations successfully. In my study, I would like to present the aspects of the possible determination of the capacity value of military airspace.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"38 150","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135541546","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kora középkori Skandinávia hadtörténelmében gyakoriak voltak a helyi királyok és más hadurak közötti fegyveres ütközetek és összecsapások, illetve rendszeresek voltak a Brit-szigetek és az európai kontinens elleni rablóhadjáratok és más fegyveres akciók. Ezekben a háborús eseményekben fontos szerepet játszott a korszak harcos elitje, ezen belül a berserkerek és ulfhedinnek. Dolgozatomban azt mutatom be a források segítségével, hogy milyen jellemzői voltak ezeknek a harcosoknak, és hogyan illeszkedtek be a kora középkor hadviselésébe.
{"title":"Elit harcosok a középkori Skandináviában: a berserkerek és ulfhedinnek","authors":"Attila Beck","doi":"10.32563/hsz.2023.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.3.5","url":null,"abstract":"A kora középkori Skandinávia hadtörténelmében gyakoriak voltak a helyi királyok és más hadurak közötti fegyveres ütközetek és összecsapások, illetve rendszeresek voltak a Brit-szigetek és az európai kontinens elleni rablóhadjáratok és más fegyveres akciók. Ezekben a háborús eseményekben fontos szerepet játszott a korszak harcos elitje, ezen belül a berserkerek és ulfhedinnek. Dolgozatomban azt mutatom be a források segítségével, hogy milyen jellemzői voltak ezeknek a harcosoknak, és hogyan illeszkedtek be a kora középkor hadviselésébe.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"34 134","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135541557","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Amiként a történelem az élet tanítómestere, úgy a hadtörténelem is tanítómester. Minek a tanítómestere azonban a hadtörténelem? Mi a hadtörténelem kutatásának és oktatásának célja? A kérdéssel legalább a 19. század óta foglalkoznak katonai és civil szakírók. Véleményük szerint a hadtörténelem kutatásának és oktatásának többszörös célja van, így ide tartozik a hazaszeretet, a bátorság és a nemzeti öntudat erősítése, a katonai szakmai (hadászati és harcászati) ismeretek feltárása, illetve annak a folyamatnak a feltérképezése, amely a jelen társadalmi-politikai állapot kialakulásához vezetett. Ezekkel a célokkal együtt a hadtörténelem tárgya is többszörös lesz, amibe beletartozik csaták, hadjáratok, háborúk kutatása éppúgy, mint gazdasági és társadalmi összefüggések, vagy a háborúk okainak és következményeinek, illetve a katonáktól elvárt képességek kutatása.
{"title":"Mi a hadtörténelem?","authors":"Mihály Boda","doi":"10.32563/hsz.2023.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.3.6","url":null,"abstract":"Amiként a történelem az élet tanítómestere, úgy a hadtörténelem is tanítómester. Minek a tanítómestere azonban a hadtörténelem? Mi a hadtörténelem kutatásának és oktatásának célja? A kérdéssel legalább a 19. század óta foglalkoznak katonai és civil szakírók. Véleményük szerint a hadtörténelem kutatásának és oktatásának többszörös célja van, így ide tartozik a hazaszeretet, a bátorság és a nemzeti öntudat erősítése, a katonai szakmai (hadászati és harcászati) ismeretek feltárása, illetve annak a folyamatnak a feltérképezése, amely a jelen társadalmi-politikai állapot kialakulásához vezetett. Ezekkel a célokkal együtt a hadtörténelem tárgya is többszörös lesz, amibe beletartozik csaták, hadjáratok, háborúk kutatása éppúgy, mint gazdasági és társadalmi összefüggések, vagy a háborúk okainak és következményeinek, illetve a katonáktól elvárt képességek kutatása.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"36 142","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135541551","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A honvédelmi nevelés és a testnevelés kovariációját társadalmi, oktatás- és tantervelméleti, illetve oktatásmódszertani aspektusból vizsgálva számos kérdés merülhet fel. Tanulmányunkban a neveléstudomány oldaláról keressük a két nevelési terület 21. századi életkihívások kezelésére szolgáló közös értékeit. Ezzel összefüggésben külön-külön feltérképezzük a honvédelmi nevelés és a testnevelés értékkészletét, a 2012-es és a 2020-as NAT-ban betöltött szerepüket. Elemzésünkhöz Benjamin Bloom követelménytaxonómiai rendszerét hívjuk segítségül. Konklúzióként megállapítjuk, hogy korunk társadalmi gyakorlata újabb és újabb megoldandó próbatételek elé állítja a fiatalokat (lásd Covid–19, háború, mozgásszegény életmód stb.). A tantárgypedagógiai válaszokat elsősorban módszertani, nem pedig tartalmi (tananyag-kiválasztási) szempontok mentén kell keresni. A tartalmi fejlesztés lehetőségei majdnem kizárólag a sportági mozgásformák bővítésében rejlenek, mivel Magyarországon a testnevelés tantárgy oktatása ezeken alapszik. Az élményközpontúság, az örömszerzés valóban fontos értékorientáció, de nem primer cél. Mindkét nevelési terület faktuma a teljesítményelvárás, a teljesítményirányultság, emellett a közös értékek nélkülözhetetlen alkotóeleme a rend és a fegyelem. Kiemelendők még a két terület kereszttantervi vonatkozásai.
{"title":"A honvédelmi nevelés és az iskolai testnevelés kovariációja","authors":"Pál Hamar","doi":"10.32563/hsz.2023.2.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.2.14","url":null,"abstract":"A honvédelmi nevelés és a testnevelés kovariációját társadalmi, oktatás- és tantervelméleti, illetve oktatásmódszertani aspektusból vizsgálva számos kérdés merülhet fel. Tanulmányunkban a neveléstudomány oldaláról keressük a két nevelési terület 21. századi életkihívások kezelésére szolgáló közös értékeit. Ezzel összefüggésben külön-külön feltérképezzük a honvédelmi nevelés és a testnevelés értékkészletét, a 2012-es és a 2020-as NAT-ban betöltött szerepüket. Elemzésünkhöz Benjamin Bloom követelménytaxonómiai rendszerét hívjuk segítségül. Konklúzióként megállapítjuk, hogy korunk társadalmi gyakorlata újabb és újabb megoldandó próbatételek elé állítja a fiatalokat (lásd Covid–19, háború, mozgásszegény életmód stb.). A tantárgypedagógiai válaszokat elsősorban módszertani, nem pedig tartalmi (tananyag-kiválasztási) szempontok mentén kell keresni. A tartalmi fejlesztés lehetőségei majdnem kizárólag a sportági mozgásformák bővítésében rejlenek, mivel Magyarországon a testnevelés tantárgy oktatása ezeken alapszik. Az élményközpontúság, az örömszerzés valóban fontos értékorientáció, de nem primer cél. Mindkét nevelési terület faktuma a teljesítményelvárás, a teljesítményirányultság, emellett a közös értékek nélkülözhetetlen alkotóeleme a rend és a fegyelem. Kiemelendők még a két terület kereszttantervi vonatkozásai.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135485269","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Zoltán Jobbágy, Szabolcs Jobbágy, Balázs Taksás, József Venekei
Az új évezred elejére az egész életen át tartó tanulás az élet minden területén alapfogalommá vált. A globalizációval járó kiélezett verseny eredményeként az egyén tudásának, készségeinek és kompetenciájának fejlesztése és elismerése kulcsfontosságúvá vált nemcsak a különböző szervezetek és intézmények versenyképessége, de a társadalmak foglalkoztatottsága és kohéziója szempontjából is. A globalizáció egyik hozadékaként bevett gyakorlattá vált, hogy tanulmányi okok vagy munkavégzés céljából az emberek eltérő országokban próbálnak boldogulni. Az egész életen át tartó tanulás szükségessége alól nem kivétel a tiszti hivatás és az annak alapját jelentő tisztképzés sem, amely a nemzeti sajátosságok meghagyása mellett komoly nemzetközi egységesítési és összehasonlítási folyamaton ment keresztül az utóbbi évtizedekben.
{"title":"Egyes országok tisztképzése nemzetközi összehasonlításban","authors":"Zoltán Jobbágy, Szabolcs Jobbágy, Balázs Taksás, József Venekei","doi":"10.32563/hsz.2023.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.2.1","url":null,"abstract":"Az új évezred elejére az egész életen át tartó tanulás az élet minden területén alapfogalommá vált. A globalizációval járó kiélezett verseny eredményeként az egyén tudásának, készségeinek és kompetenciájának fejlesztése és elismerése kulcsfontosságúvá vált nemcsak a különböző szervezetek és intézmények versenyképessége, de a társadalmak foglalkoztatottsága és kohéziója szempontjából is. A globalizáció egyik hozadékaként bevett gyakorlattá vált, hogy tanulmányi okok vagy munkavégzés céljából az emberek eltérő országokban próbálnak boldogulni. Az egész életen át tartó tanulás szükségessége alól nem kivétel a tiszti hivatás és az annak alapját jelentő tisztképzés sem, amely a nemzeti sajátosságok meghagyása mellett komoly nemzetközi egységesítési és összehasonlítási folyamaton ment keresztül az utóbbi évtizedekben.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135485528","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány bemutatja az 1930-as évek szovjet légierő-elméleteit, amelyek jellemzően a támadó hadműveletekhez kapcsolódnak. A technológia gyors fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy az 1930-a sévek óta a repülés az egyik vezető helyet foglalja el a fegyveres erők struktúrájában, beleértve a Szovjetuniót is. A légierőt gyorsasága, hatótávolsága, gyors ütőképessége és az ellenség elleni meglepetésszerű támadási lehetősége tette a legmozgékonyabb katonai erőfajtává, amely képes harcászati, hadműveleti és stratégiai (hadászati) fontosságú feladatok megoldására egyaránt.
{"title":"A légierő alkalmazásának főbb doktrinális kérdései a korai szovjet elméletekben és alkalmazásának egyes aspektusai a második világháború során","authors":"István Rakaczki","doi":"10.32563/hsz.2023.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.2.2","url":null,"abstract":"A tanulmány bemutatja az 1930-as évek szovjet légierő-elméleteit, amelyek jellemzően a támadó hadműveletekhez kapcsolódnak. A technológia gyors fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy az 1930-a sévek óta a repülés az egyik vezető helyet foglalja el a fegyveres erők struktúrájában, beleértve a Szovjetuniót is. A légierőt gyorsasága, hatótávolsága, gyors ütőképessége és az ellenség elleni meglepetésszerű támadási lehetősége tette a legmozgékonyabb katonai erőfajtává, amely képes harcászati, hadműveleti és stratégiai (hadászati) fontosságú feladatok megoldására egyaránt.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135485718","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The first orders of knights were formed in the royal courts in the late Middle Ages. When the ancient eastern Christian centres had all fallen following the conquests of the Seljuk Turks, by the end of the 11th century, Rome and Western Christianity were forced to take action. During the First Crusade, the first ecclesiastical orders were established on the model of monastic orders. Their creation was not a spontaneous process, but a conscious undertaking, for the members of these orders were also capable of performing tasks which an average soldier would not. It was then that the figure of the Christian warrior who fought against the conquering Islam was formed in order to liberate the Holy Land, who later became an example to many.2 The Crusades were consecrated as military campaigns by the Church, in which the ideal of the Christian soldier gained heroic character. The new orders uniquely combined military and monastic virtues.3 In this article, we examine the role of the Hospitallers (Johannites), the Templars, the Order of the German Knights and the Order of the Knights of the Holy Sepulchre in Jerusalem in the light of the circumstances in which they were formed and their role in today’s armed and pandemic conflicts.
{"title":"The Service of Chivalries Throughout History in Relation to Pandemics and Wars","authors":"Noémi Kliszek","doi":"10.32563/hsz.2023.2.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.2.16","url":null,"abstract":"The first orders of knights were formed in the royal courts in the late Middle Ages. When the ancient eastern Christian centres had all fallen following the conquests of the Seljuk Turks, by the end of the 11th century, Rome and Western Christianity were forced to take action. During the First Crusade, the first ecclesiastical orders were established on the model of monastic orders. Their creation was not a spontaneous process, but a conscious undertaking, for the members of these orders were also capable of performing tasks which an average soldier would not. It was then that the figure of the Christian warrior who fought against the conquering Islam was formed in order to liberate the Holy Land, who later became an example to many.2 The Crusades were consecrated as military campaigns by the Church, in which the ideal of the Christian soldier gained heroic character. The new orders uniquely combined military and monastic virtues.3 In this article, we examine the role of the Hospitallers (Johannites), the Templars, the Order of the German Knights and the Order of the Knights of the Holy Sepulchre in Jerusalem in the light of the circumstances in which they were formed and their role in today’s armed and pandemic conflicts.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135485407","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjaink egyik meghatározó kihívása a béke és a stabilitás megteremtése, amely jelentős fejtörést okoz állami és egyházi szinten egyaránt. E cikk két olyan, a békefenntartáshoz és béketeremtéshez eszközként, kiegészítőként értékelhető módszer hasznossága mellett szeretne érvelni, amelyekhez szükséges a felek részéről egy bizonyos szintű nyitottság a kooperáció irányába: jelen cikk írója szerint az állam és az egyház kooperációja gyümölcsöző lehetne a konfliktusok és válsághelyzetek megelőzési szakaszábanpárbeszéd formájában, valamint a konfliktus eszkalálódása után egy alternatív vitarendezési módszer, a mediáció alkalmazásával. A béke percepciójával kapcsolatos nézetek, valamint az e területhez köthető állami és egyházi feladatok ismertetése után a cikk fő része ezeknek a módszereknek a sajátosságaival foglalkozik, valamint azt igyekszik megvilágítani, hogy miért is lehetnek ezek hasznos módszerek egy olyan konfliktusokkal terhelt térségben, mint a MENA-övezet.
{"title":"A béke érdekében folytatott vallásközi és államközi diskurzus, valamint a mediáció mint módszerek jelentősége a béketeremtésben és békefenntartásban","authors":"Emese Piróth","doi":"10.32563/hsz.2023.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.2.10","url":null,"abstract":"Napjaink egyik meghatározó kihívása a béke és a stabilitás megteremtése, amely jelentős fejtörést okoz állami és egyházi szinten egyaránt. E cikk két olyan, a békefenntartáshoz és béketeremtéshez eszközként, kiegészítőként értékelhető módszer hasznossága mellett szeretne érvelni, amelyekhez szükséges a felek részéről egy bizonyos szintű nyitottság a kooperáció irányába: jelen cikk írója szerint az állam és az egyház kooperációja gyümölcsöző lehetne a konfliktusok és válsághelyzetek megelőzési szakaszábanpárbeszéd formájában, valamint a konfliktus eszkalálódása után egy alternatív vitarendezési módszer, a mediáció alkalmazásával. A béke percepciójával kapcsolatos nézetek, valamint az e területhez köthető állami és egyházi feladatok ismertetése után a cikk fő része ezeknek a módszereknek a sajátosságaival foglalkozik, valamint azt igyekszik megvilágítani, hogy miért is lehetnek ezek hasznos módszerek egy olyan konfliktusokkal terhelt térségben, mint a MENA-övezet.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135485715","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A harmadik világban nem egyedülálló, hogy a globalizáció következtében a lemaradottságukkal egyre inkább tisztában levő fejlődő és sok esetben még mindig jelentős törzsi és vallási megosztottsággal rendelkező heterogén társadalmak helyzetükön, valamilyen ideológia mentén igyekeznek akár erőszakos úton javítani. Mindezen folyamatokat a Sierra Leone – Szomália-tengelyen elhelyezkedő Közép-afrikai Köztársaság és Nigéria esetében a napjainkban ismét előtérbe kerülő keresztény–muszlim konfliktus is tovább bonyolítja. Jelen dokumentum célja a két országban zajló biztonsági és politikai folyamatok előzményeinek és aktualitásainak áttekintése mellett egy átfogó kép rajzolása a kontinens szívében végbemenő vallási konfliktusok jellegéről, a regionális biztonság helyzetéről.
{"title":"Vallási konfliktusok Afrikában az iszlám és a kereszténység határán","authors":"Dániel János Hajduk","doi":"10.32563/hsz.2023.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2023.2.5","url":null,"abstract":"A harmadik világban nem egyedülálló, hogy a globalizáció következtében a lemaradottságukkal egyre inkább tisztában levő fejlődő és sok esetben még mindig jelentős törzsi és vallási megosztottsággal rendelkező heterogén társadalmak helyzetükön, valamilyen ideológia mentén igyekeznek akár erőszakos úton javítani. Mindezen folyamatokat a Sierra Leone – Szomália-tengelyen elhelyezkedő Közép-afrikai Köztársaság és Nigéria esetében a napjainkban ismét előtérbe kerülő keresztény–muszlim konfliktus is tovább bonyolítja. Jelen dokumentum célja a két országban zajló biztonsági és politikai folyamatok előzményeinek és aktualitásainak áttekintése mellett egy átfogó kép rajzolása a kontinens szívében végbemenő vallási konfliktusok jellegéről, a regionális biztonság helyzetéről.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"2013 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135485264","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：