{"title":"Erratum: A helyi lakosság továbbélése Pannoniában a településszerkezeti változások tükrében – előtanulmány","authors":"","doi":"10.1556/0208.2022.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2022.00001","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"66 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-17","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611423","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Beck Attila, Rácz Zsófia, Soós Eszter, Pintye Gábor
Nyíregyháza határában 2009–2011 során egy temető és egy településrészlet került feltárásra, melyeket a régészeti adatok alapján egyazon népesség használt az 5. század közepén – második felében. A szórt szerkezetű település közelében létesített, 24 síros temetkezőhely olyan temetőtípust képvisel, amely eddig nem volt ismert Északkelet-Magyarországról. Leletanyagában megjelennek a hun korszak és az azt követő évtizedek reprezentatív tárgytípusai, köztük változatos viseleti elemek, üvegpoharak és egy 5. századi ezüstpénz is.
{"title":"5. századi településrészlet és temető Nyíregyháza határában. Csorda-Páskum II., M3-58. lelőhely","authors":"Beck Attila, Rácz Zsófia, Soós Eszter, Pintye Gábor","doi":"10.1556/0208.2021.00020","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00020","url":null,"abstract":"Nyíregyháza határában 2009–2011 során egy temető és egy településrészlet került feltárásra, melyeket a régészeti adatok alapján egyazon népesség használt az 5. század közepén – második felében. A szórt szerkezetű település közelében létesített, 24 síros temetkezőhely olyan temetőtípust képvisel, amely eddig nem volt ismert Északkelet-Magyarországról. Leletanyagában megjelennek a hun korszak és az azt követő évtizedek reprezentatív tárgytípusai, köztük változatos viseleti elemek, üvegpoharak és egy 5. századi ezüstpénz is.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"3 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610698","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a közép-szlovákiai Zólyomban (Zvolen) Pusztavár-Alsóvár lakótoronyának kutatásából származó leletek elemzésével foglalkozik. Az Alsóváron található lakótorony építése és használata a 13. századra, fokozatos pusztulása a 14. század elejére tehető. A vár a híres középkori Zólyomi erdő területén található. Az elhagyott várból származó csontleletek 3633 darabot tartalmaztak, amelyek súlya körülbelül 19,3 kg. A sorozatban a háziállatok domináltak (szarvasmarha, sertés, juh/kecske, kutya, macska stb.), és kevesebb a vadászott állat (őz, gímszarvas, nyúl, mókus stb.). Szerepelnek köztük társállatfajok, békák és a malakofauna maradványai is. A madárcsont leletek között nemcsak a háziasított fajok (házi tyúk, lúd, kacsa, házi galamb), hanem vadon élők is (fácán, fürj, szajkó, sólyom stb.) előkerültek. A régészeti maradványok túlnyomórészt konyhai hulladékot képeztek, de lehetővé teszik a vár környéke természeti környezetének feltárását is. Végül az elemzés betekintést nyújtott a lakosok étkezési szokásaiba is, és tanúskodhat a vizsgált vár gazdasági körülményeiről.
{"title":"Something new about the castle life. An archaeozoological perspective to castle and economy at the Deserted Castle Pustýhrad/Pusztavár in Zvolen/Zólyom","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00007","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00007","url":null,"abstract":"A tanulmány a közép-szlovákiai Zólyomban (Zvolen) Pusztavár-Alsóvár lakótoronyának kutatásából származó leletek elemzésével foglalkozik. Az Alsóváron található lakótorony építése és használata a 13. századra, fokozatos pusztulása a 14. század elejére tehető. A vár a híres középkori Zólyomi erdő területén található. Az elhagyott várból származó csontleletek 3633 darabot tartalmaztak, amelyek súlya körülbelül 19,3 kg. A sorozatban a háziállatok domináltak (szarvasmarha, sertés, juh/kecske, kutya, macska stb.), és kevesebb a vadászott állat (őz, gímszarvas, nyúl, mókus stb.). Szerepelnek köztük társállatfajok, békák és a malakofauna maradványai is. A madárcsont leletek között nemcsak a háziasított fajok (házi tyúk, lúd, kacsa, házi galamb), hanem vadon élők is (fácán, fürj, szajkó, sólyom stb.) előkerültek. A régészeti maradványok túlnyomórészt konyhai hulladékot képeztek, de lehetővé teszik a vár környéke természeti környezetének feltárását is. Végül az elemzés betekintést nyújtott a lakosok étkezési szokásaiba is, és tanúskodhat a vizsgált vár gazdasági körülményeiről.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610825","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Felsőzsolca-Nagyszilváson az 1999–2000 között folyó feltárások során a 27. sírból előkerült egy hosszú ideig meghatározhatatlan 14–15. századi, baltikumi származásúnak vélt pénz. A sírban más melléklet nem volt, így keltezése is bizonytalan lábakon állt. Közel húsz év elteltével derült fény a pénz származási helyére az első ilyen veret ugyanis csak 2013-ban került elő Lengyelországban, Piotrówka erődjében. Napjainkig mindössze hat veretet ismerünk a típusból.
{"title":"A Sandomierz penny of Vladislas the Ell-high (1305–1333) from the graveyard in Felsőzsolca, Hungary","authors":"B. Paszkiewicz, Erika Simonyi","doi":"10.1556/0208.2021.00008","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00008","url":null,"abstract":"Felsőzsolca-Nagyszilváson az 1999–2000 között folyó feltárások során a 27. sírból előkerült egy hosszú ideig meghatározhatatlan 14–15. századi, baltikumi származásúnak vélt pénz. A sírban más melléklet nem volt, így keltezése is bizonytalan lábakon állt. Közel húsz év elteltével derült fény a pénz származási helyére az első ilyen veret ugyanis csak 2013-ban került elő Lengyelországban, Piotrówka erődjében. Napjainkig mindössze hat veretet ismerünk a típusból.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610929","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A cikkünk középpontjában az állítólag Belovode (Rosztovi terület) határában előkerült leletek állnak. A leletegyüttesből származó öntött maszkos veretek formai szempontból a tárgytípus legkorábbi horizontjába tartoznak. Hasonló övszerelékek a Dontól keletre eső sztyeppén, illetve a Volga–Urál régióból ismertek. Ezek alapján egy észak–déli kereskedelmi/kommunikációs út rekonstruálható.
{"title":"Early medieval finds from the delta of the Don – an attempt at identifying the earliest group of the masque type belt mounts in the Eastern European steppe","authors":"Bence Gulyás, Péter Somogyi, Nikita B. Iudin","doi":"10.1556/0208.2021.00009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00009","url":null,"abstract":"A cikkünk középpontjában az állítólag Belovode (Rosztovi terület) határában előkerült leletek állnak. A leletegyüttesből származó öntött maszkos veretek formai szempontból a tárgytípus legkorábbi horizontjába tartoznak. Hasonló övszerelékek a Dontól keletre eső sztyeppén, illetve a Volga–Urál régióból ismertek. Ezek alapján egy észak–déli kereskedelmi/kommunikációs út rekonstruálható.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611033","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Raczky Pál, Borhy László, Vida Tivadar, Kalla Gábor, V. Gábor, Bartus Dávid
A régészeti örökség megmentése és feltárása, eredményes feldolgozása, gondos megőrzése és hatékony továbbadása érdekében 2019 őszén Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, egy középtávú Régészeti Stratégia elkészítését kezdeményezte. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében született jelen javaslat az elméleti keretek rövid felvázolásával kísérli meg összefoglalni a magyar régészet előtt álló lehetőségeket és legfontosabb feladatokat. A magyar régészetet az elmúlt évtizedekben az ellentmondásos és kapkodó törvényalkotás, a változó és mindinkább romló feltételekkel működő intézményi háttér határozta meg, amely a régészet jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. A múlt történetileg hiteles rekonstrukciója érdekében a jelen írás a magyar régészeti örökség gondozásának feladatait a nemzetközi kutatás kihívásainak figyelembevételével határozza meg mind a feltáró és feldolgozó munka, mind a múzeumi megőrzés és bemutatás, az állami feladatvállalás, mind pedig az egyetemi oktatás és a közösségi továbbadás területén. A szerzők írásukat vitaindítónak szánják, és várják a régészeti örökség sorsáért aggódó szakemberek és művelt polgárok véleményét.
{"title":"Középtávú régészeti stratégia•","authors":"Raczky Pál, Borhy László, Vida Tivadar, Kalla Gábor, V. Gábor, Bartus Dávid","doi":"10.1556/0208.2021.00024","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00024","url":null,"abstract":"A régészeti örökség megmentése és feltárása, eredményes feldolgozása, gondos megőrzése és hatékony továbbadása érdekében 2019 őszén Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, egy középtávú Régészeti Stratégia elkészítését kezdeményezte. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében született jelen javaslat az elméleti keretek rövid felvázolásával kísérli meg összefoglalni a magyar régészet előtt álló lehetőségeket és legfontosabb feladatokat. A magyar régészetet az elmúlt évtizedekben az ellentmondásos és kapkodó törvényalkotás, a változó és mindinkább romló feltételekkel működő intézményi háttér határozta meg, amely a régészet jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. A múlt történetileg hiteles rekonstrukciója érdekében a jelen írás a magyar régészeti örökség gondozásának feladatait a nemzetközi kutatás kihívásainak figyelembevételével határozza meg mind a feltáró és feldolgozó munka, mind a múzeumi megőrzés és bemutatás, az állami feladatvállalás, mind pedig az egyetemi oktatás és a közösségi továbbadás területén. A szerzők írásukat vitaindítónak szánják, és várják a régészeti örökség sorsáért aggódó szakemberek és művelt polgárok véleményét.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611216","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Makó-Mikócsa-halom kora avar kori temető keltezéséről írt tanulmányukban Gulyás et al. 2018 alapvetően tévesen alkalmazzák a radiokarbon dátumok Bayes-féle modellezését. Vitacikkünkben a módszertani tévedések mellett az általuk használt terminológiai hibákat is tárgyaljuk.
在他们对Makó-Mikócsa Hill Gulyás等人2018年阿瓦尔时代早期墓地的年代测定的研究中，Bayes对放射性碳年代的建模是根本错误的。除了方法上的错误，我们还讨论了他们使用的术语错误。
{"title":"Methodological and interpretational problems in the dating of 6–7th centuries AD on the Great Hungarian Plain•","authors":"S. Gulyás, C. Balogh, A. Marcsik, P. Sümegi","doi":"10.1556/0208.2021.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00014","url":null,"abstract":"A Makó-Mikócsa-halom kora avar kori temető keltezéséről írt tanulmányukban Gulyás et al. 2018 alapvetően tévesen alkalmazzák a radiokarbon dátumok Bayes-féle modellezését. Vitacikkünkben a módszertani tévedések mellett az általuk használt terminológiai hibákat is tárgyaljuk.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49396109","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：