{"title":"Juraj Pavúk – Aneta Bakamska: Die neolithische tellsiedlung in Gălăbnik. Mit einem Beitrag von Christova Anastasova","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00019","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"43 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610684","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kerámiaedények formázásának technológiai vizsgálata egy antropológiai megközelítésű kutatási módszer, mellyel feltérképezhetők a kerámiaegyüttesek mögött húzódó készítési tradíciók és szociális mechanizmusok. Jelen tanulmány rövid áttekintést nyújt a metódus alapjairól, valamint bemutat néhány alapvető, fazekaskorong nélküli formázási technikát és ezek lehetséges azonosítási nyomait a régészeti leletanyagban.
{"title":"A kerámiaedények formázásának technológiai vizsgálata: Áttekintés a módszertan alapjairól és alkalmazásáról","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00010","url":null,"abstract":"A kerámiaedények formázásának technológiai vizsgálata egy antropológiai megközelítésű kutatási módszer, mellyel feltérképezhetők a kerámiaegyüttesek mögött húzódó készítési tradíciók és szociális mechanizmusok. Jelen tanulmány rövid áttekintést nyújt a metódus alapjairól, valamint bemutat néhány alapvető, fazekaskorong nélküli formázási technikát és ezek lehetséges azonosítási nyomait a régészeti leletanyagban.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611085","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Beszédes, József: Római kori sírkövek Carnuntumból és városi territoriumáról (Römische Grabsteine aus Carnuntum und seinem Stadtgebiet)","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00013","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48396954","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
E cikkben egy 2018 őszén, Mezőzombor-Békás-érről előkerült bronztárgyakból és borostyángyöngyökből álló együttes kerül bemutatásra. A lelettípusok tipokronológiai elemzése alapján, a Kr. e. 7. század 2. felére és a Kr. e. 6. század elejére keltezhetők. A különféle tárgyak analógiái arra utalnak, hogy ékszerekként, a ruházat dekorálására szolgáltak, az egyes leleteken látható viseleti nyomok alapján nem eltemetésre készítették az együttes elemeit. Eredeti kontextusuk bizonytalan, de valószínűsíthető, hogy egy temetkezés mellékleteiként kerültek a föld alá.
{"title":"Egy középső vaskori leletegyüttes Mezőzomborról, Északkelet-Magyarország","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00003","url":null,"abstract":"E cikkben egy 2018 őszén, Mezőzombor-Békás-érről előkerült bronztárgyakból és borostyángyöngyökből álló együttes kerül bemutatásra. A lelettípusok tipokronológiai elemzése alapján, a Kr. e. 7. század 2. felére és a Kr. e. 6. század elejére keltezhetők. A különféle tárgyak analógiái arra utalnak, hogy ékszerekként, a ruházat dekorálására szolgáltak, az egyes leleteken látható viseleti nyomok alapján nem eltemetésre készítették az együttes elemeit. Eredeti kontextusuk bizonytalan, de valószínűsíthető, hogy egy temetkezés mellékleteiként kerültek a föld alá.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48147762","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A késő vaskori és a pannoniai kora római falvak településein gyakran előforduló veremházak kapcsán az objektumtípus és a települések továbbélésének lehetőségét vizsgálja a tanulmány. A La Tène D-kori falvak római kori vicusokká való átalakulása többtényezős, amelyen keresztül a romanizáció folyamata is nyomon követhető.
{"title":"A helyi lakosság továbbélése Pannoniában a településszerkezeti változások tükrében – előtanulmány","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00016","url":null,"abstract":"A késő vaskori és a pannoniai kora római falvak településein gyakran előforduló veremházak kapcsán az objektumtípus és a települések továbbélésének lehetőségét vizsgálja a tanulmány. A La Tène D-kori falvak római kori vicusokká való átalakulása többtényezős, amelyen keresztül a romanizáció folyamata is nyomon követhető.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48249532","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 2020 őszén Katharina Rebay-Salisbury és Doris Pany-Kucera szerkesztésében megjelent kötet a késő újkőkortól a római korig tekinti át a gyermekkor különböző fejlődési szakaszaira adott társadalmi válaszokat Közép-Európa és a Mediterráneum területén. Mielőtt bemutatnánk a könyvet, talán nem haszontalan egy rövid kitérőt tenni a gyermekek régészeti kutatását illetően, amely mostanában, részben e kiadványnak is köszönhetően, a magyar régészetnek egyre inkább részévé válik. Az angolszász kutatásban a gyermekkor régészete jelenleg virágkorát éli, ugyanakkor már több mint 30 éves kutatási hagyományra tekint vissza.1 Fő küldetése, hogy az egykor élt gyermekeket helyezze vizsgálatai fókuszába, a rájuk vonatkozó források kutatását a felnőttekével egyenrangúvá tegye. Ez a megközelítés a női, anyai szerepek „felfedezésével”, a gender kutatással részben párhuzamos, részben abból nőtt ki. Tágabb értelemben a gyermekek kutatása, mint a biológiai ritmus által meghatározott identitás, az identitásrégészet része (erről a kutatási irányzatról magyar nyelvű összefoglalót2 olvashatunk az Archaeologiai Értesítő korábbi számában). A magyar őskorkutatásban a nemi szerepek3 és az egykor élt gyermekek modern szempontú vizsgálata egyaránt a közelmúltban indult el, ugyanakkor különösen ígéretesek azok az esettanulmányok, amelyekben az egykori gyermekek tárgyak készítőjeként, azaz aktív cselekvőként jelennek meg.4 Fontos ugyanis, hogy a gyermekkor régészete nem szorítkozik, nem szorítkozhat a sírok vizsgálatára, mivel a gyermekek eltemetésének módja, mellékeleteik elsősorban a felnőttek közösségének a legfiatalabbakhoz, a gyerekek elvesztéséhez való viszonyát tárja fel.5 Természetesen a gyereksírok ennek ellenére az egyik leggazdagabb és legfontosabb forrásanyagot jelentik a gyermekkor kutatásában, amely a modern természettudományos vizsgálatoknak köszönhetően nemcsak a fiatalon elhunytak betegségeiről vagy nemükről, de életmódjukról (pl. táplálkozásukról) is információval szolgálhatnak. Emellett azonban a tárgyi, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – írott és képi források bevonása elengedhetetlen a gyermekkor kutatásába. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésére törekszik a 2007-ben Oxfordban a gyermekkor múltbeli történetének megismerésére létrejött társaság (The Society for the Study of Child hood in the Past [SSCIP]).6 Az éves konferenciákon és folyóiraton kívül az elmúlt 10 évben kilenc kötetetben tették közzé eredményeiket, monográfiasorozatuk 9. tagja az ismertetésem tárgyául szolgáló kiadvány. Míg a korábbi kötetetek elsőrsorban Nyugat-Európa és a Mediterráneum területén élt gyermekek életére koncentráltak, a legutóbbi, 8. kötettől megjelentek közép-európai témájú tanulmányok, elsősorban a nagy sírszámú, kora bronzkori ausztriai temetők elemzésének köszönhetően.7 Ez utóbbi gazdag forrásanyag az egyik alapja az Ausztriá-
{"title":"Rebay-Salisbury, Katharina – Pany-Kucera, Doris (eds): Ages and Abilities: The Stages of Childhood and their Social Recognition in Prehistoric Europe and Beyond","authors":"Rebay-Salisbury, Katharina – Pany-Kucera","doi":"10.1556/0208.2021.00005","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00005","url":null,"abstract":"A 2020 őszén Katharina Rebay-Salisbury és Doris Pany-Kucera szerkesztésében megjelent kötet a késő újkőkortól a római korig tekinti át a gyermekkor különböző fejlődési szakaszaira adott társadalmi válaszokat Közép-Európa és a Mediterráneum területén. Mielőtt bemutatnánk a könyvet, talán nem haszontalan egy rövid kitérőt tenni a gyermekek régészeti kutatását illetően, amely mostanában, részben e kiadványnak is köszönhetően, a magyar régészetnek egyre inkább részévé válik. Az angolszász kutatásban a gyermekkor régészete jelenleg virágkorát éli, ugyanakkor már több mint 30 éves kutatási hagyományra tekint vissza.1 Fő küldetése, hogy az egykor élt gyermekeket helyezze vizsgálatai fókuszába, a rájuk vonatkozó források kutatását a felnőttekével egyenrangúvá tegye. Ez a megközelítés a női, anyai szerepek „felfedezésével”, a gender kutatással részben párhuzamos, részben abból nőtt ki. Tágabb értelemben a gyermekek kutatása, mint a biológiai ritmus által meghatározott identitás, az identitásrégészet része (erről a kutatási irányzatról magyar nyelvű összefoglalót2 olvashatunk az Archaeologiai Értesítő korábbi számában). A magyar őskorkutatásban a nemi szerepek3 és az egykor élt gyermekek modern szempontú vizsgálata egyaránt a közelmúltban indult el, ugyanakkor különösen ígéretesek azok az esettanulmányok, amelyekben az egykori gyermekek tárgyak készítőjeként, azaz aktív cselekvőként jelennek meg.4 Fontos ugyanis, hogy a gyermekkor régészete nem szorítkozik, nem szorítkozhat a sírok vizsgálatára, mivel a gyermekek eltemetésének módja, mellékeleteik elsősorban a felnőttek közösségének a legfiatalabbakhoz, a gyerekek elvesztéséhez való viszonyát tárja fel.5 Természetesen a gyereksírok ennek ellenére az egyik leggazdagabb és legfontosabb forrásanyagot jelentik a gyermekkor kutatásában, amely a modern természettudományos vizsgálatoknak köszönhetően nemcsak a fiatalon elhunytak betegségeiről vagy nemükről, de életmódjukról (pl. táplálkozásukról) is információval szolgálhatnak. Emellett azonban a tárgyi, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – írott és képi források bevonása elengedhetetlen a gyermekkor kutatásába. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítésére törekszik a 2007-ben Oxfordban a gyermekkor múltbeli történetének megismerésére létrejött társaság (The Society for the Study of Child hood in the Past [SSCIP]).6 Az éves konferenciákon és folyóiraton kívül az elmúlt 10 évben kilenc kötetetben tették közzé eredményeiket, monográfiasorozatuk 9. tagja az ismertetésem tárgyául szolgáló kiadvány. Míg a korábbi kötetetek elsőrsorban Nyugat-Európa és a Mediterráneum területén élt gyermekek életére koncentráltak, a legutóbbi, 8. kötettől megjelentek közép-európai témájú tanulmányok, elsősorban a nagy sírszámú, kora bronzkori ausztriai temetők elemzésének köszönhetően.7 Ez utóbbi gazdag forrásanyag az egyik alapja az Ausztriá-","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"47 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610729","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmány célja annak vizsgálata hálózatelemzési szempontok érvényre juttatása mellett, hogy a Kárpát-medence délnyugati régiójában a késő Hallstatt-időszak közösségei közötti interakciókat és kommunikációt milyen módon befolyásolták és szervezték a térség nagyobb folyói.
{"title":"Follow the Rivers?•","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00017","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja annak vizsgálata hálózatelemzési szempontok érvényre juttatása mellett, hogy a Kárpát-medence délnyugati régiójában a késő Hallstatt-időszak közösségei közötti interakciókat és kommunikációt milyen módon befolyásolták és szervezték a térség nagyobb folyói.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"21 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67611140","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A szimbolikus temetkezések az európai neolitikum és rézkor jellegzetes objektumai. Annak ellenére, hogy a kutatás hagyományosan úgy értelmezi őket, mint azon emberek jelképes sírjait, akik az otthonuktól távol lelték halálukat, más értelemzési módok is lehetségesek. Célszerűbb talán úgy tekinteni rájuk, mint a temetkezési szokásrendszerekben létező, komplex üzeneteket hordozó jelenségekre. Összetett szerepük jobb megértésének céljából a cikk 139 szimbolikus temetkezést elemez részletesen.
{"title":"Burials without bodies•","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00011","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00011","url":null,"abstract":"A szimbolikus temetkezések az európai neolitikum és rézkor jellegzetes objektumai. Annak ellenére, hogy a kutatás hagyományosan úgy értelmezi őket, mint azon emberek jelképes sírjait, akik az otthonuktól távol lelték halálukat, más értelemzési módok is lehetségesek. Célszerűbb talán úgy tekinteni rájuk, mint a temetkezési szokásrendszerekben létező, komplex üzeneteket hordozó jelenségekre. Összetett szerepük jobb megértésének céljából a cikk 139 szimbolikus temetkezést elemez részletesen.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48109643","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：