{"title":"Tankó Károly: Kelta falu Győr határában. A ménfőcsanaki késő vaskori település (A Celtic Village in North-West Hungary)","authors":"","doi":"10.1556/0208.2021.00006","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00006","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48865241","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
From the Late Neolithic to the Early Copper Age on the Great Hungarian Plain (4,500 BC, calibrated) a transformation in many aspects of life has been inferred from the archaeological record. This transition is characterized by changes in settlements, subsistence, cultural assemblages, mortuary customs and trade networks. Some researchers suggest that changes in material culture, particularly the replacement of longoccupied tells with smaller, more dispersed hamlets, indicates a shift from sedentary farming villages to a more mobile, agropastoral society. In this study, stable isotope analysis was used to test two hypotheses about this transition: (1) mobility increased from the Neolithic to the Copper Age, and (2) diet became more focused on domesticated plants and animals. Stable strontium isotope ratios (Sr/Sr) in human and animal dental enamel were used to test the first hypothesis, and the abundance of stable carbon (δC) and nitrogen (δN) isotopes in human and animal bone were be used to test the second. Isotopic measures of diet, residence and animal husbandry strategies do not change significantly from the Late Neolithic to the Early Copper Age, as originally proposed, and indicate that the emergence of an agropastoral society does not explain the transition in material culture that has been observed on the Plain. Interestingly, when the time frame is expanded to include the entire Neolithic and Copper Age sequence (i.e., the Early and Middle Neolithic and the Middle Copper Age), changes in the δN and
{"title":"Julia Giblin: Isotope Analysis on the Great Hungarian Plain. An Exploration of Mobility and Subsistence Strategies from the Neolithic to the Copper Age","authors":"Julia I. Giblin","doi":"10.1556/0208.2021.00023","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2021.00023","url":null,"abstract":"From the Late Neolithic to the Early Copper Age on the Great Hungarian Plain (4,500 BC, calibrated) a transformation in many aspects of life has been inferred from the archaeological record. This transition is characterized by changes in settlements, subsistence, cultural assemblages, mortuary customs and trade networks. Some researchers suggest that changes in material culture, particularly the replacement of longoccupied tells with smaller, more dispersed hamlets, indicates a shift from sedentary farming villages to a more mobile, agropastoral society. In this study, stable isotope analysis was used to test two hypotheses about this transition: (1) mobility increased from the Neolithic to the Copper Age, and (2) diet became more focused on domesticated plants and animals. Stable strontium isotope ratios (Sr/Sr) in human and animal dental enamel were used to test the first hypothesis, and the abundance of stable carbon (δC) and nitrogen (δN) isotopes in human and animal bone were be used to test the second. Isotopic measures of diet, residence and animal husbandry strategies do not change significantly from the Late Neolithic to the Early Copper Age, as originally proposed, and indicate that the emergence of an agropastoral society does not explain the transition in material culture that has been observed on the Plain. Interestingly, when the time frame is expanded to include the entire Neolithic and Copper Age sequence (i.e., the Early and Middle Neolithic and the Middle Copper Age), changes in the δN and","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-23","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48810252","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmány célja az elefántcsont mint nyersanyag lehetséges forrásaira és értékére vonatkozó, a római és a késő ókori mediterrán világból származó adatok áttekintése, információkat nyerve ezáltal a 6–7. századi Kárpát-medence régészeti hagyatékából előkerült elefántcsonttárgyak eredetére, elérhetőségére és árára vonatkozólag. A hellenisztikus kortól a kora középkorig terjedő időszakban a Földközi-tenger vidéki elefántcsont-kereskedelem dinamikáját megvilágító írott és tárgyi források áttekintése nyomán úgy tűnik, hogy a 6–7. századi Közép-Duna-vidéki elefántcsonttárgyak nyersanyaga a Földközi-tenger medencéjén keresztül Afrikából, ezen belül is talán a kontinens keleti feléről érkezett. Megállapítható emellett, hogy a mediterrán világ keleti és középső régióiban készült, a Kárpát-medencébe elkerült elefántcsonttárgyak nem tekinthetők kiemelkedően drága luxusjavaknak, többségük viszonylag szerény áron megvásárolható volt.The present paper seeks to examine the available data on the possible sources and monetary value of elephant ivory, both as raw material and finished products, in the Roman to late antique Mediterranean world in order to gain a better understanding of the wider context of elephant ivory artefacts dating from the sixth and seventh centuries discovered in the Carpathian Basin. After reviewing the written and material evidence on the dynamics of the Mediterranean elephant ivory trade from the Hellenistic period until the Early Middle Ages, our main conclusion is that the raw material of the sixth- to seventh-century ivory objects of the Middle Danube Region in in all probability originated from Africa, possibly from the continent’s eastern parts, and arrived to this area through the Mediterranean. It is further argued that the few artefacts manufactured of elephant ivory in the eastern and central regions of the Mediterranean that reached the Carpathian Basin cannot be regarded as extremely expensive luxury goods – in fact, their majority would have been quite affordable to customers of more modest means.
{"title":"Sixth- and Seventh-Century Elephant Ivory Finds from the Carpathian Basin •","authors":"Á. Bollók, I. Koncz","doi":"10.1556/0208.2020.00002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2020.00002","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja az elefántcsont mint nyersanyag lehetséges forrásaira és értékére vonatkozó, a római és a késő ókori mediterrán világból származó adatok áttekintése, információkat nyerve ezáltal a 6–7. századi Kárpát-medence régészeti hagyatékából előkerült elefántcsonttárgyak eredetére, elérhetőségére és árára vonatkozólag. A hellenisztikus kortól a kora középkorig terjedő időszakban a Földközi-tenger vidéki elefántcsont-kereskedelem dinamikáját megvilágító írott és tárgyi források áttekintése nyomán úgy tűnik, hogy a 6–7. századi Közép-Duna-vidéki elefántcsonttárgyak nyersanyaga a Földközi-tenger medencéjén keresztül Afrikából, ezen belül is talán a kontinens keleti feléről érkezett. Megállapítható emellett, hogy a mediterrán világ keleti és középső régióiban készült, a Kárpát-medencébe elkerült elefántcsonttárgyak nem tekinthetők kiemelkedően drága luxusjavaknak, többségük viszonylag szerény áron megvásárolható volt.The present paper seeks to examine the available data on the possible sources and monetary value of elephant ivory, both as raw material and finished products, in the Roman to late antique Mediterranean world in order to gain a better understanding of the wider context of elephant ivory artefacts dating from the sixth and seventh centuries discovered in the Carpathian Basin. After reviewing the written and material evidence on the dynamics of the Mediterranean elephant ivory trade from the Hellenistic period until the Early Middle Ages, our main conclusion is that the raw material of the sixth- to seventh-century ivory objects of the Middle Danube Region in in all probability originated from Africa, possibly from the continent’s eastern parts, and arrived to this area through the Mediterranean. It is further argued that the few artefacts manufactured of elephant ivory in the eastern and central regions of the Mediterranean that reached the Carpathian Basin cannot be regarded as extremely expensive luxury goods – in fact, their majority would have been quite affordable to customers of more modest means.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610502","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a Pécsi Légirégészeti Téka római kori villagazdaságait mutató felvételeinek a feldol gozásán és értékelésén keresztül kívánja szemléltetni a Dunántúl villatájainak szisztematikus légirégészeti felderítésében rejlő lehetőségeket.By presenting the results of the interpretation of the aerial photos of Roman villa sites in the Aerial Archaeological Archive of Pécs, the present study aims to illustrate and highlight the potentials of systematic aerial surveys in the research of the Roman villa landscapes in Transdanubia.
{"title":"Római Kori Villagazdaságok Légirégészeti Kutatása Magyarországon","authors":"Szabó Máté","doi":"10.1556/0208.2020.00011","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2020.00011","url":null,"abstract":"A tanulmány a Pécsi Légirégészeti Téka római kori villagazdaságait mutató felvételeinek a feldol gozásán és értékelésén keresztül kívánja szemléltetni a Dunántúl villatájainak szisztematikus légirégészeti felderítésében rejlő lehetőségeket.By presenting the results of the interpretation of the aerial photos of Roman villa sites in the Aerial Archaeological Archive of Pécs, the present study aims to illustrate and highlight the potentials of systematic aerial surveys in the research of the Roman villa landscapes in Transdanubia.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47399537","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A pápai oklevelek kettőspecsétjei jellemzően levéltárakban maradtak fenn, régészeti leletként ritkán kerülnek elő. A tanulmány a 2019 novemberében, a középkori Bánhegyes falu (ma: Békés megye, Magyarbánhegyes) területén fémkeresős kutatás során előkerült pápai ólombulla jellemzőit, történeti hátterét, ismert hazai és nemzetközi párhuzamait mutatja be.The bullae of papal charters are typically preserved in archives and only rarely are they brought to light as archaeological finds. Presented here is the papal lead bulla discovered in the medieval village of Bánhegyes (modern Magyarbánhegyes, County Békés) in November 2019 during a metal detecting survey, alongside a discussion of its historical background and its currently known parallels from Hungary and other regions.
{"title":"Pápai Bulla a Középkori Bánhegyes Falu Területéről","authors":"P. Viktória","doi":"10.1556/0208.2020.00010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2020.00010","url":null,"abstract":"A pápai oklevelek kettőspecsétjei jellemzően levéltárakban maradtak fenn, régészeti leletként ritkán kerülnek elő. A tanulmány a 2019 novemberében, a középkori Bánhegyes falu (ma: Békés megye, Magyarbánhegyes) területén fémkeresős kutatás során előkerült pápai ólombulla jellemzőit, történeti hátterét, ismert hazai és nemzetközi párhuzamait mutatja be.The bullae of papal charters are typically preserved in archives and only rarely are they brought to light as archaeological finds. Presented here is the papal lead bulla discovered in the medieval village of Bánhegyes (modern Magyarbánhegyes, County Békés) in November 2019 during a metal detecting survey, alongside a discussion of its historical background and its currently known parallels from Hungary and other regions.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48391659","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
2016–2019 között végeztünk feltárásokat az egri várban. Ezek során a vár, illetve az egri püspöki központ 11–13. századi történetére vonatkozó fontos új megfigyeléseket tehettünk. A régészeti megfigyelések alapján a vár legkorábbi előzményeként egy 11. század első feléből származó királyi udvarház épületeit azonosítottuk. Véleményünk szerint ez fogadta be az 1068 után először ideiglenesen, majd 1091 után véglegesen az egyházmegye központját, amely korábban Bihar várában lehetett. Rekonstruáltuk a román kori székesegyház építéstörténetét, és nagyrészt feltártuk a székesegyház északi oldalán a 12. század folyamán több lépésben kiépült káptalani kerengőt és püs pöki palotát, valamint több ponton azonosítottuk a 13. század első felében kiépülő, két részből álló első püspökvár falait (1. kép).Between 2016 and 2019, we conducted a series of excavations in Eger Castle, in the course of which we gained a number of new insights regarding the 11th–13th century history of the castle and the episcopal seat. On the testimony of the written sources and the archaeological record, the castle’s earliest antecedent was a royal manor house from the first half of the 11th century. In our view, this building functioned as the centre of the diocese – which had earlier probably been located in Bihar Castle – first temporarily after 1068, then, after 1091, permanently. We were able to reconstruct the architectural history of the Romanesque cathedral and we excavated the cathedral’s cloister and the episcopal palace on the cathedral’s northern side, built in a number of successive phases. We also succeeded in identifying the walls of the first episcopal castle built in the first half of the 13th century (Fig. 1).
{"title":"Az Árpád-Kori Egri Püspöki Központ Kialakulása","authors":"Buzás Gergely","doi":"10.1556/0208.2020.00004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2020.00004","url":null,"abstract":"2016–2019 között végeztünk feltárásokat az egri várban. Ezek során a vár, illetve az egri püspöki központ 11–13. századi történetére vonatkozó fontos új megfigyeléseket tehettünk. A régészeti megfigyelések alapján a vár legkorábbi előzményeként egy 11. század első feléből származó királyi udvarház épületeit azonosítottuk. Véleményünk szerint ez fogadta be az 1068 után először ideiglenesen, majd 1091 után véglegesen az egyházmegye központját, amely korábban Bihar várában lehetett. Rekonstruáltuk a román kori székesegyház építéstörténetét, és nagyrészt feltártuk a székesegyház északi oldalán a 12. század folyamán több lépésben kiépült káptalani kerengőt és püs pöki palotát, valamint több ponton azonosítottuk a 13. század első felében kiépülő, két részből álló első püspökvár falait (1. kép).Between 2016 and 2019, we conducted a series of excavations in Eger Castle, in the course of which we gained a number of new insights regarding the 11th–13th century history of the castle and the episcopal seat. On the testimony of the written sources and the archaeological record, the castle’s earliest antecedent was a royal manor house from the first half of the 11th century. In our view, this building functioned as the centre of the diocese – which had earlier probably been located in Bihar Castle – first temporarily after 1068, then, after 1091, permanently. We were able to reconstruct the architectural history of the Romanesque cathedral and we excavated the cathedral’s cloister and the episcopal palace on the cathedral’s northern side, built in a number of successive phases. We also succeeded in identifying the walls of the first episcopal castle built in the first half of the 13th century (Fig. 1).","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A délkelet-erdélyi Málnásfürdő a 20. század eleje óta ismert az európai régészet számára. Az egykori fürdőtelep határában a rézkori Erősd–Cucuteni–Tripolje-művelődési kör egyik többrétegű települése található. A lelőhelyen a múlt század második felében folytak módszeres régészeti kutatások (1976–1989). Az újabb ásatásokra és velük párhuzamosan végzett interdiszciplináris vizsgálatokra 2014–2017 között került sor. Jelen tanulmányunkban ezeknek a kutatásoknak az eredményeit tekintjük át röviden.The site of Malnaş-Băi (Málnásfürdő) in south-eastern Transylvanian has been known to European archaeological scholarship since the beginning of the 20th century. A stratified settlement of the Copper Age Ariuşd (Erősd)–Cucuteni–Tripolye (Ukr. Trypillia) complex is located near the former spa resort. Systematic archaeological excavations were undertaken on the site in the second half of the 20th century (1976–1989). Recent excavations and interdisciplinary studies, conducted in parallel, took place between 2014 and 2017. In the present study, we briefly review the results of these investigations.
{"title":"Őskori Település A Borvizek Felett. Régészeti Kutatások Málnásfürdő-Füvenyestetőn (1909–2019)","authors":"László Attila, Sztáncsuj Sándor József","doi":"10.1556/0208.2020.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0208.2020.00001","url":null,"abstract":"A délkelet-erdélyi Málnásfürdő a 20. század eleje óta ismert az európai régészet számára. Az egykori fürdőtelep határában a rézkori Erősd–Cucuteni–Tripolje-művelődési kör egyik többrétegű települése található. A lelőhelyen a múlt század második felében folytak módszeres régészeti kutatások (1976–1989). Az újabb ásatásokra és velük párhuzamosan végzett interdiszciplináris vizsgálatokra 2014–2017 között került sor. Jelen tanulmányunkban ezeknek a kutatásoknak az eredményeit tekintjük át röviden.The site of Malnaş-Băi (Málnásfürdő) in south-eastern Transylvanian has been known to European archaeological scholarship since the beginning of the 20th century. A stratified settlement of the Copper Age Ariuşd (Erősd)–Cucuteni–Tripolye (Ukr. Trypillia) complex is located near the former spa resort. Systematic archaeological excavations were undertaken on the site in the second half of the 20th century (1976–1989). Recent excavations and interdisciplinary studies, conducted in parallel, took place between 2014 and 2017. In the present study, we briefly review the results of these investigations.","PeriodicalId":34891,"journal":{"name":"Archaeologiai Ertesito","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-12-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"67610446","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：