Mentalhigiene es Pszichoszomatika最新文献

{"title":"Mi van a maszk mögött? A maszkviselés szociális reprezentációja","authors":"Judit Borszéki, Martin Farkaš, Andrea Turner, Gabriella Vonyik, Gábor Simonyi, Ervin Finta","doi":"10.1556/0406.23.2022.010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.010","url":null,"abstract":"\u0000 Elméleti háttér: A COVID–19-pandémia idején a járványügyi intézkedések meghatározó részévé vált az arcmaszkok viselésének preventív és széles körű alkalmazása. Az arcmaszkok az arcfelület mintegy 60–70%-át lefedve jelentősen befolyásolják a szociális interakciókat – különösen az érzelemfelismerést, érzelemkifejezést és mentalizálást. A kommunikációban fellépő nehézségek a gyógyító munka hatékonysága szempontjából kiemelt jelentőségűvé válnak az orvos–beteg kapcsolatban. Ennek még kritikusabb esetei azok a helyzetek, amikor a páciens mentalizációs deficittel jellemezhető zavarban szenved. Tanulmányunkban a szociális reprezentációk elméletét használjuk annak vizsgálatára, hogy a maszkviselés milyen tartalmakkal vált a közös tudás részévé. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a maszkviselés szociális reprezentációjának feltérképezését tűztük ki célul, figyelembe véve annak interperszonális kommunikációra gyakorolt hatását, olyan csoportokban, ahol a kölcsönös megértés hatékonysága kiemelt jelentőséggel bír. Módszerek: Kutatásunkban a koronavírus-járvány második és harmadik magyarországi hulláma idején, orvos, szomatikus és pszichiátriai beteg csoportban, valamint kontrollcsoportban (összesen 81 fő, átlagéletkor 43,1 [SD = 13,83] év) szabad asszociációs feladatot adtunk a „maszkviselés” hívószóra. A nyert adatokból szemantikus kategóriákat képeztünk, majd ranggyakoriság-eljárással feltérképeztük a szociális reprezentációk szerkezetét az egyes csoportokon belül. Eredmények: A vizsgálati csoportok maszkhasználathoz kapcsolódó szociális reprezentációjában egységesen központi elemként jelent meg a maszkviselés által nyújtott biztonságélmény, valamint a maszk zavaró testérzetet keltő hatása. Különbséget találtunk az egyes csoportok között elaboratív kategóriák megjelenése, illetve szorongás, agresszió, tehetetlenség, sérült dependenciaszükséglet, valamint a kényszerű alkalmazkodás tekintetében. Következtetések: A maszkviselés szociális reprezentációjának elemzése alapján a maszkviselés ambivalens jelentéstartalmakat hordoz. Bár a maszkviseléshez kapcsolódó szociális reprezentációk struktúrájában számottevő különbségek is mutatkoztak, ugyanakkor a legtöbb vizsgált csoportban a maszk a vírusvédelem szempontjából „kényelmetlen, de szükséges” eszközként került felismerésre. Az eredmények alapján az egyes csoportok sajátos reprezentációik alapján eltérő módokon lehetnek veszélyeztetettek, illetve küzdhetnek meg a pandémia idején kialakult helyzettel.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47404533","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége a szakemberek szemszögéből","authors":"Zsuzsanna Dömötör, Ferenc Köteles, Renáta Szemerszky","doi":"10.1556/0406.23.2022.012","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.012","url":null,"abstract":"Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használatakor, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az IEI-EMF nem diagnosztikus kategória, megállapításához jelenleg sem orvosi teszt, sem valid protokoll nem áll rendelkezésre. Jellemző az állapotra a nagyfokú distressz, gyakran vezet szociális izolációhoz, valamint a munkaképesség elvesztéséhez. Gyakoriak a különböző komorbid mentális zavarok, mint a szorongás, depresszió, szomatizáció. Az elektromágneses túlérzékenység etiológiájával kapcsolatos elméletek két fő irányvonalat képviselnek: míg a biofizikai megközelítés szerint a tüneteket elektromágneses mezők által aktivált fiziológiai folyamatok idézik elő, addig a pszichogén elméletet propagáló szerzők a tünetképzés jelenségét pszichológiai folyamatokkal magyarázzák (például torzult figyelmi és attribúciós folyamatok, nocebohatás, asszociatív tanulás). Számos kutató hangsúlyozza azonban, hogy a jelenség teljes megértéséhez a két megközelítés integrálására és interdiszciplináris kutatócsoportok felállítására van szükség. Jelen írásunkban a jelenséggel kapcsolatos jellemzőket kutatói és orvosi szemszögből járjuk körül: az etiológiával kapcsolatos elméletek bemutatásán túl kitérünk a vizsgálati, módszertani nehézségekre, a definíciós és diagnosztikus problémákra és a terápiás lehetőségekre.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47097884","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az orvostanhallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló tényezők és a beavatkozások lehetséges pontjai hallgatói szemszögből","authors":"Barnabás Oláh, Bence Márk Rádi, Karolina Kósa","doi":"10.1556/0406.23.2022.011","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.011","url":null,"abstract":"\u0000 Elméleti háttér: Az orvostanhallgatók kedvezőtlen mentális egészségi állapotára kutatások széle köre mutat rá világszerte. A háttérben álló tényezők és a szükséges beavatkozások megismerése azonban már kevesebb vizsgálatnak került a fókuszába, és különösen kevés a kvalitatív módszert alkalmazó kutatás. Célkitűzés: A Debreceni Egyetem magyar és angol nyelvű orvosképzésében részt vevő hallgatók mentális egészségét kedvezőtlenül befolyásoló egyetemi és egyéni szinten megjelenő tényezők azonosítása, a hallgatók által javasolt beavatkozások megismerése. Módszerek: 26 fő (13 magyar és 13 angol nyelven tanuló), I–VI. éves orvostanhallgatóval készítettünk fókuszcsoportos interjúkat, amelyeket hang-felvételen rögzítettünk. Az interjúk átírását követően az összesen 46 874 szószám terjedelmű anyagon tartalomelemzést végeztünk az NVivo szoftver segítségével, azt manuálisan ellenőrizve. Eredmények: Legfőbb stresszorokként a tananyag mennyiségét, a vizsgáztatás sajátosságait (tisztázatlan követelmények, vizsgáztatói szubjektivitás, észlelt igazságtalanság), az oktatási segédanyagok, valamint a gyakorlati képzés hiányosságait, illetve az egyetemen belüli információáramlás problémáit fogalmazták meg a hallgatók. A magyarok körében kiemelt stresszforrásként jelent meg az évismétlés és az önköltséges képzési formába való átsorolás veszélye. A tananyag nagy mennyisége miatt a hallgatók tanulásmódszertani, időbeosztási készségek fejlesztését célzó intervenciókat szeretnének, továbbá igényük lenne a stresszkezelési és kudarctűrési képességük fejlesztését célzó segítségre is. Sokak szakmai jövőképe bizonytalan, amelyet a hatékony karrier-tanácsadás tudna enyhíteni. Következtetés: Az orvostanhallgatók mentális egészségére számos szervezeti és egyéni tényező jelent kockázatot, amelyeket az egyetem elsősorban rendszerszintű beavatkozásokkal tudna csökkenteni.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47822297","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Krónikus légzőszervi betegek élményvilágának vizsgálata a COVID–19-világjárvány idején interpretatív fenomenológiai analízissel","authors":"Edina Tomán, J. Pintér, R. Hargitai","doi":"10.1556/0406.23.2022.009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.009","url":null,"abstract":"\u0000 Elméleti háttér: A koronavírus világjárvány idején a krónikus légzőszervi betegek fizikai sérülékenységük mellett a mentális problémákra is fokozottan érzékenyek lehetnek. Betegségük sajátosságaiból kifolyólag nagyobb valószínűséggel rendelkeznek már meglévő tapasztalattal krízishelyzetek, súlyos egzisztenciális kérdések és az ezekkel való megküzdés területén. Ezeknek a korábbi tapasztalatoknak szerepe lehet a COVID–19-járvánnyal kapcsolatos veszélyeztetettség megélése szempontjából. Az egyre nagyobb számú kvantitatív kutatáson alapuló szakirodalom ellenére az érintettek szubjektív tapasztalatainak megismerése továbbra is hiányzik. Cél: Kutatásunk célja a krónikus légzőszervi betegek COVID–19-világjárvány általi veszélyeztetettségélményének, tapasztalatainak feltárása és mélyebb megértése volt kvalitatív, idiográfiás módszerrel. Az alábbi kutatási kérdésekre kívántunk választ kapni: 1. Hogyan viszonyulnak az interjúalanyok a légzőszervi alap- betegségükhöz? 2. Mit jelent a számukra a veszélyeztetettség megélése? 3. Hogyan hatnak az alapbetegséggel kapcsolatos eredeti tapasztalatok a világjárvánnyal járó sérülékenység megélésére? Módszerek: Vizsgálatunkhoz az interpretatív fenomenológiai analízis módszerét használtuk. A kutatásban 8 fő vett részt: 7 nő és 1 férfi, 29–60 évesek, a következő diagnózisok valamelyikével: asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség, cisztás fibrózis. Eredmények: A félig strukturált interjúk elemzése során három főtéma bontakozott ki: 1. légzőszervi betegség mint a mindennapokat meghatározó tapasztalat, 2. a koronavírus világjárvány hatása az énre és az identitásszerveződésre, illetve 3. a veszélyeztetettség megéléséhez való alkalmazkodás. A levegőtlenség a progresszív tüdőbetegségek legnehezebben tolerálható, leginkább félelmetes velejárója, amely élmény különböző módokon kapcsolódhat a félelemmel és a szorongással. A COVID–19 potenciális fertőző volta éles határvonalat húz a veszélyeztetett Én és a veszélyes Másik; vagyis az én és a világ közé, továbbá kritikus élethelyzetet jelent a társas szükségletek és vágyak kielégíthetősége szempontjából. Adaptációjukban alapvetően énvédő mechanizmusok, illetve érzelem- fókuszú stratégiák bontakoztak ki. Következtetések: A jelenlegi világjárvány jelentős hatást gyakorol az érintett betegek életére. A koronavírus elsősorban légutakat érintő természete miatt az érintettek veszélyeztetettként tekintenek önmagukra, a veszélyeztetettség megélése pedig alapvetően meghatározza életüket; döntéseiket, a világhoz való kapcsolódásukat, identitásszerveződésüket, megküzdésüket, s megkérdőjelezi a világ biztonságosságába vetett hitüket. A krónikus légzőszervi betegek tapasztalatainak feltárása kiemelt jelentőséggel bír a járvány pszichoszociális hatásait mérséklő stratégiák kidolgozásában.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46145096","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív magyar változatának (MSQ-C-Hu) pszichometriai mutatói","authors":"Zsuzsa Happ, Georgina Csordás, Csilla Lakatos, Enikö Csilla Kiss, Krisztina Csókási","doi":"10.1556/0406.23.2022.008","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.008","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: A diádikus stressz olyan stresszteli eseményből származik, amely közvetlenül vagy közvetve egy pár mindkét tagját érinti, és megküzdési erőfeszítésekre készteti őket. Cél: Tanulmányunkban a párkapcsolatban élők által észlelt akut és krónikus időtartamú intra-, illetve extradiádikus stressz mértékének mérésére kidolgozott Többdimenziós Párkapcsolati Stressz Kérdőív (Multidimensional Stress Questionnaire for Couples, MSQ-C) magyar változatát (MSQ-C-Hu) mutatjuk be, és értékeljük pszichometriai jellemzőit. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunkban 609 fő 18 évnél idősebb, a kitöltés időpontjában legalább 12 hónapja párkapcsolatban élő személy vett részt (327 nő, 282 férfi; átlagéletkoruk 31,6 [SD = 11,7] év). A résztvevők az MSQ-C-Hu kérdőíven kívül megválaszolták a Kapcsolati Elégedettség Skála (RAS-H), az Élettel Való Elégedettség Skála (SWLS-H), a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív (STAI) kérdéseit, valamint nyilatkoztak szubjektív testi tüneteikről (PHQ-15) és szociodemográfiai jellemzőikről. A résztvevők közül 447 fő kitöltötte a Diádikus Megküzdés Kérdőívet is (DCI-H). Eredmények: Megerősítő faktoranalízisünk igazolta az MSQ-C-Hu kérdőívnek az eredetivel megegyező faktorszerkezetét (akut stressz: χ2/df = 1,353; CFI = 0,992; TLI = 0,991; RMSEA = 0,024; krónikus stressz: χ2/df = 1,517; CFI = 0,988; TLI = 0,986; RMSEA = 0,029). A mérőeszköz belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult, 0,74–0,88 Cronbach-α értékekkel. A szociodemográfiai változók közül a diádikus stressz a párkapcsolat jellegével (p értékek 0,005 és 0,145 között) és időtartamával (p ≤ 0,029), az együttélés időtartamával (p ≤ 0,014), az iskolai végzettséggel (p értékek 0,022 és 0,153 között), a háztartás anyagi helyzetével (p ≤ 0,002) és a gyermekneveléssel (p < 0,001) mutatott szignifikáns kapcsolatot. Magasabb diádikus stressz esetén a párkapcsolati elégedettség és az élettel való elégedettség alacsonyabb mértékűnek, míg a vonás- és állapotszorongás, illetve a fizikai tünetek mértéke magasabbnak bizonyult. A legerősebb együttjárás az intradiádikus stressz és a párkapcsolati elégedettség között mutatkozott (akut intradiádikus stressz r = –0,586; p < 0,001; krónikus intradiádikus stressz r = –0,657; p < 0,001). További eredményeink igazolták, hogy a magasabb diádikus stressz alacsonyabb saját páros megküzdés (r értékek –0,158 és –0,354 között, p < 0,001), partner páros megküzdése (r értékek –0,243 és –0,451 között, p < 0,001), pozitív közös páros megküzdés (r értékek –0,245 és –0,491 között, p < 0,001) és összesített közös megküzdés (r értékek –0,228 és –0,467 között, p < 0,001) értékekkel jár együtt, valamint magasabb negatív közös páros megküzdéssel (r értékek 0,280 és 0,471 között, p < 0,001). Következtetés: Eredményeink alapján az MSQ-C magyar nyelvű válto zata megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyul a diádikus stressz mérésére.Background: Dyadic stress means a stressful event that affects both members of a couple directly or ","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41608787","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"„A pénz nem boldogít…” vagy mégis? – avagy az anyagi helyzet változásának kapcsolata a boldogsággal","authors":"Sándor Nagy, Sz. Ádám, Veronika Mészáros","doi":"10.1556/0406.23.2022.006","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.006","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: A boldogság fogalmi tisztázásának, valamint a boldogsággal összefüggő tényezők vizsgálatának a pozitív pszichológia viszonylag nagy figyelmet szentel. Jelen tanulmányunkban a jövedelmet, illetve az anyagi helyzet változását (romlás, javulás vagy konstans anyagi helyzet) helyezzük fókuszba, és azt vizsgáljuk, hogy hogyan kapcsolódik a boldogsághoz. Célkitűzésünk: egyfelől annak tisztázása, hogy az anyagi helyzet változása összefüggésben van-e a boldogság szubjektív megítélésével. Továbbá annak elemzése, hogy az egyén jövedelme befolyásolja-e a kapcsolat természetét, tehát hogyan alakul az említett viszony magasabb, illetve alacsonyabb jövedelem mellett. Módszerek: Mintánkat a Hungaro study 2013 vizsgálat 471 válaszadója alkotja, akik az általunk vizsgált – Életesemény Kérdő ívben feltett, valamint jövedelemmel és boldogsággal kapcsolatos – kérdésekre hiánytalanul válaszoltak, és jövedelmük 2013-ban 50 000 –145 999 Ft-os tartományba esett. Eredmények: Eredményeink azt mutatják, hogy azok, akik az elmúlt egy évre vetítve az anyagi helyzetük romlásáról számolnak be, kevésbé boldognak ítélik magukat azokhoz képest, akiknek javult, vagy nem változott az anyagi helyzete (F(2, 468) = 18,640; p < 0,001; η2 = 0,074). Ez az eredmény nemtől, kortól, iskolázottságtól és a lakóhelytől független. A különböző jövedelemkategóriába tartozó emberek boldogságának mértéke azonos abban az esetben, ha nem változott az anyagi helyzetük (F(1, 148) = 0,09; p = 0,771; η2 = 0,001); ám kevésbé boldognak ítélik magukat az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozók, ha anyagi helyzetük romlásáról számolnak be (F(1, 288) = 6,39; p = 0,012; η2 = 0,022). Következtetések: Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi helyzet romlása – főképp alacsonyabb jövedelem mellett – hatást gyakorol az egyén által megélt boldogságra. Így prevenciós célú lehet társadalmi szinten olyan értékek előtérbe helyezése az anyagi értékek mellett (vagy helyett), mint például a bizalom, a tolerancia vagy a hála, amelyek hosszabb távon is szavatolhatják a boldogság magasabb szintjét.Background: Positive psychology pays relatively much attention to the conceptual clarification of happiness and the study of factors related to happiness. In the present study, we focus on the relations of income and changes in financial status (worsening, improvement, or unchanged) to happiness. Aims: Our goal is to explore the relationship between a change in financial situation and the subjective assessment of happiness. Furthermore, we analyze whether the income of the individual influences the nature of the relationship, i.e., how the said relationship changes with higher or lower income, respectively. Methods: Our sample consisted of 471 respondents from the Hungarostudy 2013 survey, who fully answered the questions of income, happiness and certain items of the Life Events Questionnaire. Their income was in the range of 50,000 –145,999 Ft in 2013. Results: Our results showed that those who repo","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44434268","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (IEI-EMF) jelensége az érintettek szemszögéből","authors":"Zsuzsanna Dömötör, Ferenc Köteles, Renáta Szemerszky","doi":"10.1556/0406.23.2022.007","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.007","url":null,"abstract":"Kétrészes narratív összefoglalónkban áttekintést nyújtunk az elektromágneses tereknek tulajdonított idiopátiás környezeti intoleranciával (IEI-EMF, más néven elektromágneses túlérzékenységgel) kapcsolatos tudományos eredményekről, a kutatások jelenlegi állásáról. Tanulmányunk első részében az IEI-EMF jellemzőit az érintett személyek szemszögéből tárgyaljuk. A közleményünkben foglaltak hasznosak lehetnek úgy az érintett személyek, mint az egészségügyi szakemberek számára. Az elektromágneses túlérzékenység olyan állapotot jelent, amely során az érintett személy tüneteket tapasztal az elektromos eszközök közelében vagy azok használata során, és tüneteit az elektromágneses expozíciónak tulajdonítja. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi álláspontja szerint az elektromágneses túlérzékenység nem diagnosztikus kategória, s mivel az elektromágneses kitettség és a tünetek közötti feltételezett kapcsolatot az eddigi kutatások eredményei nem igazolták, így a jelenséget az idiopátiás környezeti intoleranciák tágabb kategóriájába sorolták. Az állapot előfordulási gyakorisága jelentős variabilitást mutat az egyes országok között. A tünetek mind jellegükben, mind súlyosság és kronicitás tekintetében változatosak. Jellemzőek a nemspecifikus, általános panaszok, valamint a bőrtünetek. Az IEI-EMF állapota gyakran együtt jár a fiziológiai és kognitív működés megváltozásával, továbbá egyéb szomatikus és mentális megbetegedések is kísérhetik. Jellemző a nagyfokú distressz és a csökkent szomatikus és mentális jóllét. Összefoglalónkban kitérünk az állapot prevalenciájára, a jellemző tünetekre és tünetattribúciós forrásokra, valamint a jelenséget kísérő demográfiai, fiziológiai és pszichológiai jellemzőkre. Ezután kitekintünk az orvos szakemberek elektromágneses túlérzékenységgel kapcsolatos hozzáállására, majd tanulmányunkat a felmerülő etikai kérdésekkel és megfontolásokkal zárjuk.In our two narrative reviews we summarize the current scientific knowledge on idiopathic environmental intolerance (IEI-EMF; aka electromagnetic hypersensitivity). Individuals with electromagnetic hypersensitivity experience symptoms in the proximity or during the use of electrical devices and ascribe them to the electromagnetic exposure. According to the actual standpoint of the World Health Organization, IEI-EMF is not a diagnostic category. As the assumed causal association between exposure and symptoms is not supported by empirical findings, the condition is regarded as an instrance of the broad category of idiopathic environmental intolerances. Prevalence of the condition shows a considerable variability among countries. Also, there is a heterogeneity with respect to quality, seriousness and chronicity of the experienced symptoms. Most frequently non-specific and skin-related symptoms are reported. IEI-EMF is often accompanied by altered physiological and cognitive functioning and other somatic and mental diseases. Is is also characterized by high level of distress and decreased soma","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42570710","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A fájdalomkatasztrofizálás, a krónikus fájdalom elfogadása és a reménytelenség hatása az életminőségre, degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében","authors":"Ildikó Nagy, A. N. Zsidó, S. Teleki","doi":"10.1556/0406.23.2022.005","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.005","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: Jelen tanulmányunkban a lumbális gerincszakaszon diagnosztizált elváltozások (porckorongsérv, csigolyaelcsúszás, szegmentális instabilitás) okozta krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében vizsgáljuk a fájdalomkatasztrofizálás, a fájdalom elfogadása és a reménytelenség konstruktumainak az egyén életminőségére gyakorolt hatását. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek életminősége jelentősen alacsonyabb, mint az egészséges személyeké, amellyel összefüggésben feltételezhető a fájdalomkatasztrofizálás, valamint a reménytelenség negatív hatása, ugyanakkor valószínűsíthető a fájdalom elfogadásának pozitív hatása is a krónikus derékfájdalommal élők életminőségére, fizikai és mentális jóllétére. Cél: Jelen tanulmány fő célja a mentális és szomatikus életminőséget előrejelző tényezők vizsgálata degeneratív gerincbetegségből fakadó krónikus fájdalommal élő nőbetegek körében. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunkban 121 fő (átlagéletkor: 47,9 [SD = 10,9] év) vett részt. Mérőeszközök: SF-36 kérdőív, Reménytelenség Skála, Fájdalom Katasztrofizálás Kérdőív, Krónikus Fájdalom Elfogadás Kérdőív. Eredmények: A fizikai életminőséghez kapcsolódó modellben a tehetetlenség (β = 0,34; p < 0,001) és az, hogy a válaszadó mennyi ideje él együtt gerincbetegségéből adódó panaszaival (β = 0,27; p = 0,007) pozitívan jelezték előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,34; p = 0,008) pedig negatív irányban jelezte előre a fizikai életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,65; p < 0,001) az indirekt útvonal mellet direkt módon is összefüggött a fizikai életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 75%. Az illeszkedési mutatók megfelelőek (χ2(7) = 10,29; p = 0,173, CFI = 0,98, TLI = 0,98, RMSEA = 0,06 [90% CI: 0,01–0,14], SRMR = 0,06). A mentális életminőség prediktorait tesztelő modellben az eredmények szerint a tehetetlenség (β = 0,41; p < 0,001) pozitívan, a krónikus fájdalom elfogadása (β = –0,34; p = 0,004) negatívan jelezte előre a reménytelenség pontszámot. A reménytelenség (β = –0,25; p = 0,017) pedig negatív irányban jelezte előre a mentális életminőséget. Ezen túl a tehetetlenség (β = –0,64; p < 0,001) az indirekt útvonal mellett direkt kapcsolatot is mutatott a mentális életminőséggel. A modell által megmagyarázott variancia 61%, és a modell illeszkedése is megfelelő (χ2(7) = 11,30; p = 0,126, CFI = 0,99, TLI = 0,98, RMSEA = 0,07 [90% CI: 0,01–0,15], SRMR = 0,05). Következtetések: A gerincproblémákból fakadó krónikus fájdalommal való együttélés az életminőség több dimenzióját is érinti. A fájdalom katasztrofizálása kapcsán a tehetetlenség érzése fokozza a reményvesztett állapotot, valamint negatívan befolyásolja a mentális és fizikai életminőséget egyaránt. A reményvesztett állapot hasonlóképpen a mentális és a fizikai életminőségi mutatókban egyaránt negatív irányú változást okoz. Ezzel szemben a fájdalom elfogadása jobb mentális életminőséget, valamint a reménytelenség érzésének csökkenését eredményezheti","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46619150","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A magyar nyelvű PERMA Jóllét Profil kérdőív megbízhatóságának és érvényességének vizsgálata","authors":"B. Varga, Attila Oláh, András Vargha","doi":"10.1556/0406.23.2022.001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.001","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: Seligman PERMA modelljét 2016-ban operacionalizálták. Ennek a mérőeszköznek a magyar adaptációját végeztük el a nemzetközileg publikált tapasztalatok és egy rendelkezésre álló hozzáférési mintavétel segítségével. Cél: A PERMA Jóllét Profil kérdőív átfogó pszichometriai ellenőrzése (konfirmatív, megbízhatósági és érvényességi vizsgá lata). Módszerek: Online keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat (n = 1540, férfi: 25,4%, nő: 74,6%, átlagéletkor = 52,0 év; SD = 11,3 év). Mérőeszközök: A demográfiai és testi/lelki egészségre vonatkozó kérdéseken kívül az elemzésbe bevont változók az alábbi kérdőívek voltak: Mentális Egészség Teszt, Globális Jóllét Kérdőív, Diener-féle Virágzás skála, Rövidített Savoring Hit Kérdőív, a Rövidített Pszichológiai Immunrendszer Kérdőív. Az elemzés során mind a PERMA ötfaktoros alap-, mind a Negatív érzelmekkel és Egészséggel kiegészített, bővített modelljének a konfirmatív faktorelemzését is elvégeztük. Eredmények: A PERMA öt, illetve öt plusz két faktorának megerősítő faktorelemzése egyaránt igazolta az eredeti struktúrát. Az illeszkedés az alapmodellben (χ2(80) = 418,405, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,938, RMSEA = 0,052, RMSEA CI90: 0,048–0,057, pClose = 0,205; SRMR = 0,035) és a bővített modellben is (χ2(168) = 648,555, p < 0,001; CFI = 0,953, TLI = 0,941, RMSEA = 0,043, RMSEA CI90: 0,040–0,047, pClose = 0,999, SRMR = 0,033) elfogadható volt. A faktortöltések minden esetben megfelelő nagyságúak voltak, kivéve az Elmélyülés és a Teljesítmény alskála egy-egy tételét, amelyek elmaradtak az elvárt értéktől, illetve az Elmélyülés faktor belső megbízhatósága is csak közepes szintű (0,5–0,6 közötti) volt. Ezek az eredmények összhangban vannak a nemzetközi tapasztalatokkal. A kialakított alskálák egymással való viszonya, illetve a többi mérőeszközökkel való együttjárási mintázatok alátámasztották a PERMA Jóllét Profil kérdőív konvergens és diszkriminációs validitását. Következtetés: A PERMA felnőtt magyar mintán történt adaptációja összhangban van az eredeti struktúra tapasztalataival, így azonos szempontok és feltételek mellett alkalmazható.Background: Seligman’s PERMA model was operationalized in 2016. The Hungarian adaptation of this assessment instrument was examined, based upon the earlier international adaptations. We conducted convenience sampling. Aim: Comprehensive psychometric verification of the PERMA-Profiler Questionnaire (confirmatory analysis, reliability and validity testing). Methods: Online cross-sectional survey (n = 1540, male: 25.4%, female: 74.6%, mean of age = 52.0 years; SD = 11.3 years). Measures: In addition to demographics and physical / mental health issues, the variables included in the analysis were the items of the Mental Health Test (MHT), the Global Well-being Questionnaire, the Diener Flourishing Scale, the Abbreviated Savoring Beliefs Inventory, and the Abbreviated Psychological Immune System Questionnaire. We performed confirmatory factor analysis (CFA) of both PERMA’s five-f","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48020170","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Segítő foglalkozású szakemberek jólléte a COVID-19 járvány első hullámában – A vitális kimerültség többtényezős vizsgálata","authors":"G. Török, Bernadett Asztalos, Máté Joób, Timea Tésenyi, Ildikó Danis, Attila Pilinszki","doi":"10.1556/0406.23.2022.004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.004","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: Az olyan válsághelyzetekben, mint a COVID-19, kiemelt hangsúlyt kell kapjon a segítő szakmákban dolgozó szakemberek pszichés támogatása a szolgáltatások fenntarthatósága és a kiégés megelőzése szempontjából. Különösen fontos a kiégés hátterében felismerhető vitális kimerültség mérése. Cél: Keresztmetszeti vizsgálatunk célja a segítő területen dolgozók vitális kimerültségének és ennek különböző háttérváltozókkal való összefüggéseinek vizsgálata a COVID-19 első hullámában. Módszerek: Online kérdőívünket az egészségügy, a szociális ellátás, az oktatás és a hitélet területén dolgozó szakemberek (n = 931) töltötték ki. A kérdőív a vitális kimerültség felmérése mellett kitért a szociodemográfiai, fizikai (egészség-magatartással kapcsolatos), munkahelyi és családi jellemzők feltérképezésére. Eredmények: Megállapítottuk, hogy az egészségügyi és szociális dolgozók kimerültebbek, mint mások (F(1, 929) = 16,801; p < 0,001). A vitális kimerültség alakulásában a következő változóknak tulajdoníthattunk nagyobb prediktív hatást: az alvás minőségének változása ( β = 0,292; p < 0,01), a család és munka egyensúlyának változása ( β = –0,238; p < 0,01) és a szubjektív egészségi állapot ( β = –0,201; p < 0,01). Közepes erősségű összefüggést láttunk az étkezések gyakoriságának változása és az alvásminőség változása között (χ2(4, n = 931) = 144,8; p < 0,001), valamint a család-munka egyensúly változása és az alvás minőségének változása között (χ2(12, n = 788) = 171,4; p < 0,001). Következtetések: Az alvás megfelelő minőségének és mennyiségének, a rendszeres étkezésnek és a fizikai aktivitásnak nemcsak megelőző szerepe, hanem stabilizáló ereje van akut krízisekben is. Az egyéni tényezőkön túl a munkáltatóknak is fontos szerepük van az alkalmazottak jóllétének megőrzésében, hiszen a munkahelyi kommunikáció és a munkakörülmények is jelentős mértékben befolyásolják azt.Theoretical background: In a critical situations such as COVID-19, priority should be given to the psychological support of helping professionals regarding the sustainability of services and prevention of burnout. It’s exceptionally important to measure the vital exhaustion that might be a reason of burnout. Aim: The purpose of this study was to investigate helping professionals’ vital exhaustion in relation to different groups of background variables during the first period of the COVID-19 pandemic. Methods: Helping professionals from health and social care, education, and the field of religion (n = 931) were contacted with an online questionnaire in Hungary in the spring of 2020. After calculating descriptive statistics of vital exhauson, we examined the sociodemographic, physical (related to health behavior), professional and personal background variables. Results: Health and social care workers were more exhausted than members of other helping professions (F(1, 929) = 16.801, p < 0.001). In the development of vital exhaustion, we could attribute a greater predictive effect to the followi","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47584012","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}