Mentalhigiene es Pszichoszomatika最新文献

{"title":"A De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változatának pszichometriai jellemzői","authors":"Dominik Szabó, Ilona Szili","doi":"10.1556/0406.23.2022.002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.002","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: A magányosság a társas kapcsolati háló szubjektíven észlelt minőségi vagy mennyiségi elégtelensége folytán kialakuló kellemetlen élmény, amelyet korábbi kutatások számos testi és pszichés zavarral hoztak összefüggésbe. Reprezentatív felmérések szerint a jelenség nemzetközi és hazai fronton is sokakat érint. Cél: Célunk a De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változata faktorszerkezetének és további pszichometriai jellemzőinek felmérése volt. Módszerek: Keresztmetszeti, önbeszámolós kérdő- íveket tartalmazó online kutatásunkban 934 fő vett részt (86% nő, átlagéletkor: 32,8 [SD = 11,4] év). A validáláshoz egytételes skálákat, valamint az UCLA Magányosság Skála, az Élettel való Elégedettség Kérdőív, a Pozitív és Negatív Affektivitás Skála, a Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív, illetve a Rövidített Beck Depreszszió Kérdőív magyar változatait használtuk fel. A mérőeszköz faktorstruktúrájának fel- tárásához parallel elemzést, valamint feltáró és megerősítő faktor elemzéseket végeztünk. A külső validitást rangkorrelációs elemzésekkel vizsgáltuk. Eredmények: A parallel elemzés és a feltáró faktorelemzés eredménye alapján a skála tételei egy faktorba rendeződtek. Az elvégzett megerősítő faktorelemzések alapján a legjobb illeszkedést a bifaktoriális modell mutatta (χ2(33) = 104,755, p < 0,001; χ2/df = 3,174; RMSEA = 0,068; CFI = 0,992; TLI = 0,987). E modell alaposabb értékelését segítő mutatók egyetlen globális faktor (magányosság) jelenlétét igazolják, mivel a feltételezett specifikus faktorok alacsony megbízhatósággal rendelkeznek (ECV = 0,851, PUC = 0,545, ARPB = 0,055, általános magányosság: ωh = 0,915, szociális magányosság: ωh = 0,215, emocionális magányosság: ωh = 0,001). A mérőeszköz a külső validitást mérő skálákkal megfelelő erősségű és irányú együttjárást mutatott. Következtetés: Feltételezhetjük, hogy a De Jong Gierveld Magányosság Skála magyar változata a magányosságérzés megbízható és érvényes mérőeszköze.Theoretical background: Loneliness is an unpleasant experience due to the subjectively perceived qualitative or quantitative insufficiency of the social network. Previous research has linked loneliness to many physical and mental disorders. According to representative surveys, this phenomenon affects many on both the international and domestic fronts. Objective: Our aim was the examination of the psychometric characteristics and factor structure of the Hungarian version of the De Jong Gierveld Loneliness Scale. Methods: 934 persons participated in our cross-sectional online research, which included self-report questionnaires (86% female, mean age: 32.8 [SD = 11.4] years). We used single-item scales, the Hungarian versions of the UCLA Loneliness Scale, the Satisfaction with Life Scale, the Positive and Negative Affect Schedule, the Multidimensional Scale of Perceived Social Support, and the Shortened Beck Depression Index for testing external validity. Parallel analysis, exploratory and confirmatory fact","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41653238","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"The Development of a Shortened Hungarian Version of the Savoring Beliefs Inventory","authors":"Henriett Nagy, Tímea Magyaródi, A. Vargha, A. Oláh","doi":"10.1556/0406.23.2022.003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.23.2022.003","url":null,"abstract":"Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI90: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population.Elméleti háttér: A Savoring Hiedelmek Kérdőív (Savoring Beliefs Inventory, SBI) a pozitiv élmények élvezetével kapcsolatos hiedelmek széleskörűen használt mérőeszköze. Célkitűzés: Célunk a kérdőív egy rövid változatának kialakítása volt, amely megbízható és valid módon méri a savoring hiedelmeket, olyan körülmények között is, amikor a kérdőív hosszú változatának alkalmazása nem kivitelezhető vagy kényelmes . Módszerek: Két különálló mintán végeztünk keresztmetszeti kutatásokat, kényelmi mintavétel alkalmazásával. Az első minta résztvevői az eredeti 24 tételből álló SBI kérdőívet töltötték ki (n = 3.782, férfi: 274 fő, nő: 3.485 fő, nincs adat a nemre vonatkozóan: 23 fő, életkor: 18-tól 86-ig, átlag: 43,6 év, SD = 13,7 év). A második minta résztvevői a rövidített 10 tételből álló kérdőív tételeire válaszoltak (n = 825, férfi: 112 fő, nő: 713 fő, életkor 18-tól 100-ig, átlag: 41,4 év, SD = 11,1 év). Ebben a kutatásban további jóllét kérdőívek is felvételre kerültek, ami lehetővé tette a validitás tesztelését. Eredmények: Az eredményeink szerint az SBI kérdőív 10-tételből álló rövid verziója ugyanolyan jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezik, mint az eredeti kérdőív. (Az eredeti kérdőív Cronbach-α értékei a következők: Várakozás: 0,86, A pillanat élvezete: 0,84, Emlékezés: 0,84; a rövid változat C","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41897649","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Barátságfunkciók serdülőkorban – a McGill Friendship Questionnaire magyar változatának pszichometriai mutatói","authors":"","doi":"10.1556/0406.22.2021.011","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.011","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: Akárcsak más társas kapcsolat, a barátság is értelmezhető funkciók mentén, amelyek megléte és működése alapvetően meghatározza a baráti viszony alakulását. A barátság 13–14 éves kortól már érzelmi biztonságot, intimitást nyújtó kapcsolat is, ami nagy-mértékben segíti a másik melletti elköteleződést. Cél: A keresztmetszeti kérdőíves vizsgálat célja az azonos és az ellentétes nemű baráti viszony funkcióinak feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (n = 304). A barátságfunkciókról való vélekedés feltárásához magyar nyelvre adaptáltuk a McGill Friendship Questionnaire-t (MFQ; McGill-féle Barátság Kérdőív), amit eddig elsősorban azonos nemű barátok jellemzőinek vizsgálatára használtak. Módszerek: A barátságfunkciók mérésére az MFQ-t használtuk. Az eredeti 30 tétel hat faktorba csoportosul: serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, kitartás, elismertség és érzelmi biztonság. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés nem támasztotta alá az MFQ elméleti struktúráját (6. évfolyamazonos nemű: χ2 = 668,95, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,79; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 6. évfolyamellentétes nemű: χ2 = 658,52, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,08; CFI = 0,81; TLI = 0,78; SRMR = 0,08; 10. Évfolyamazonos nemű: χ2 = 683,89, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,81; TLI = 0,79; SRMR = 0,07; 10. évfolyamellentétes nemű: χ2 = 699,08, df = 390, p < 0,001; RMSEA = 0,07; CFI = 0,86; TLI = 0,85; SRMR = 0,06). A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az MFQ 26 tételes magyar változata alkalmazható serdülők mérésére, ám az ellentétes nemű baráti viszony esetében további faktorelemzésre lesz szükség nagyobb mintán. A kérdőívváltozatok (azonos és ellentétes nemű) belső megbízhatóságának mutatói megfelelőek (Cronbach-α: 0,69–0,88). Az eredmények alapján az idősebbekre szignifikánsan jellemzőbb a barát teljesítményének, pozitívumainak elismerése (elismertség) azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt (azonos nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,94, SD = 1,23, 10. évfolyam: M = 6,28, SD = 1,28, MWU = 7994, p < 0,001; ellentétes nemű barát: 6. évfolyam: M = 5,71, SD = 1,61, 10. évfolyam: M = 6,29, SD = 1,28, MWU = 3889, p < 0,001), valamint az ellentétes nemű barátnál a bensőségesség is (6. évfolyam: M = 6,24, SD = 1,88, 10. évfolyam: M = 6,79, SD = 1,43, MWU = 4515, p < 0,044). Szintén az idősebbek körében azonosítottunk több szignifikáns (p < 0,05) nem szerinti különbséget: a lányok számára a barátságban jelentősebb szereppel bír mindegyik funkció, kivéve az elismertséget az azonos nemű baráti viszonyban. Az ellentétes nemű kapcsolatnál a lányok csak a serkentő együttlétet és a kitartást tartják jellemzőbbnek. Következtetések: Az eredmények a korábbi kutatásokból ismert életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett felvetik annak lehetőségét, hogy a barátságfunkciók az életkor előrehaladtával egymásra épülnek, erősítik egymást. Ennek, valamint néhány módszertani kérdés vizsgálatára a longitudinális kutatás második (2021)","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42762268","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Introducing the brief version of the Dysfunctional Attitude Scale (DAS-14) based on a large clinical sample","authors":"D. P. 1. –. Veronika, Mészáros, –. B. Kulig, –. D. ANTAL-URAM, –. S. Rózsa, Dr. Sándor Rózsa","doi":"10.1556/0406.22.2021.014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.014","url":null,"abstract":"Theoretical background: The Dysfunctional Attitude Scale (DAS) is a measurement tool that is commonly used to detect dysfunctional beliefs contributing to the emergence and onset of depressive symptoms. Although it has been primarily used for testing clinical populations, and various forms of the scale have been created, only a small body of literature has proved its psychometric adequacy on a clinical sample. Goals: Therefore, the current study aims to construct an updated, reliable and brief version of the DAS. Methods: For this purpose, besides the normal samples of adolescents (n = 195) and adults (n = 270), a heterogeneous clinical sample (n = 1077) was involved in cross-sectional research. Results: The overall results of parallel analysis and exploratory factor analysis suggested a bifactor structure with a general factor and three extracted subfactors (Dependence, Perfectionism and Entitlement), comprising 14 items altogether (χ2 = 157.26, DF = 63, p < 0.001, CFI = 0.970, TLI = 0.957, RMSEA = 0.036, RMSEA CI90 = 0.029–0.044). Convergent validity was tested by correlations with Beck Depression Inventory (r = 0.36, p < 0.001). Conclusion: Our study was based on the largest clinical sample in the field of psychometric analysis of the DAS so far. The findings suggest that DAS14 as a brief version of the original DAS has good psychometric properties, and it can be widely used as a measurement tool in the assessment of mood disorders.Elméleti háttér: A Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) egy olyan pszichológiai kérdőíves eljárás, amely azon diszfunkcionális hiedelmek mérésére alkalmas, amelyek hozzájárulnak a depresszív tünetek kialakulásához és fennmaradásához. Annak ellenére, hogy már számos változata létezik és elsődleges használati területét a klinikai populáció jelenti, pszichometriai mutatóit klinikai mintán a kutatások szűk köre vizsgálta. Cél: Jelen tanulmány célja a DAS aktualizálása, rövidítése, megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszer: Keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatunk keretében egészséges serdülő (n = 195) és felnőtt (n = 270) minta mellett heterogén klinikai mintát (n = 1077) alkalmaztunk. Eredmények: A parallelelemzés és a feltáró faktoranalízis eredményei a bifaktoros struktúrát igazolják. A 14 itemre egy általános és három alfaktor (Dependencia, Perfekcionizmus és Elvárások) illeszthető (χ2 = 157,26, DF = 63, p < 0.001; CFI = 0,970; TLI = 0,957; RMSEA = 0,036, RMSEA 90% CI = 0.029 – 0.044). A skála konvergens validitását a Beck Depresszió Kérdőívvel való korrelációja alátámasztja (r = 0,36;p < 0,001). Konklúzió: A DAS pszichometriai vizsgálatai közül ez idáig alkalmazott legnagyobb klinikai elemszámú vizsgálatát mutatja be a ta nulmány. Az eredmények alapján a DAS rövidített változata, a DAS-14 megfelelő pszicho metriai tulajdonságokkal rendelkezik alkalmazható a hangulatzavarok diagnosz tikájában.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44535081","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Model fit and reliability of the Hungarian version of the Revised Exercise Addiction Inventory (EAI-R-HU)","authors":"A. Szabó, Prof. Attila Szabo","doi":"10.1556/0406.22.2021.013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.013","url":null,"abstract":"The Exercise Addiction Inventory (EAI) is a brief validated instrument adopted by many to assess the risk of exercise addiction. Its revised version (the EAI-R) has been recently validated in English with a predominantly male sample. The current work examined the model fit, validity and reliability of the Hungarian version of the EAI-R (EAI-R-HU). This cross-sectional study was conducted online. A convenience sample of regular exercisers (n = 253) completed the EAI-R-HU and answered demographic questions. Confirmatory factor analysis revealed a good model fit for the Hungarian version of the instrument. The internal reliability of the EAI-R-HU was (Cronbach’s α) .71. Considering the top 20% of the EAI-R-HU scores, 5.1% of the sample was at risk of exercise addiction. Team exercisers did not differ from individual exercisers in the risk of exercise addiction. Age and exercise characteristics predicted weakly but statistically significantly the risk of exercise addiction. The EAI-R-HU possesses a good model fit, and its internal reliability is acceptable. These findings complement the original revision of the EAI-R, based on a largely (87.7%) male sample compared to the current research primarily based on female participants (76.7%). While cultural differences might exist, the present results encourage the use of the EAI-R with women too and with Hungarian samples, in general.A Testedzésfüggőség Kérdőív (EAI) egy rövid, validált eszköz, amelyet a testedzésfüggőség kockázatának felmérésére használnak. Az angol nyelvű módosított változatát (EAI-R) nemrégiben egy többségében férfiakból álló mintán validálták. Jelen kutatás a magyar változat (EAI-R-HU) egyfaktoros elméleti struktúrájának illeszkedését, validitását, és a kérdőív belső megbízhatóságát vizsgálta. A hozzáférhetőségi mintavétellel zajló adatgyűjtés online történt. Rendszeresen edző önkéntesek (n = 253) kitöltötték a módosított EAI-t (EAI-R-HU) és megválaszolták a demográfiai kérdéseket. A megerősítő faktoranalízis jó modellillesztést mutatott, a skála belső megbízhatósága (Cronbach-α) pedig 0,71 volt. Az EAI-R-HU pontszámok felső 20%-át figyelembe véve, a jelen minta 5,14%-a volt feltételezhetően a testedzésfüggőség kockázatának kitéve. A csoportban edzők nem különböztek az egyéni edzést végzőktől a testedzésfüggőség kockázatát illetően. Az életkor és a testmozgás egyes jellemzői gyengén, de statisztikailag szignifikánsan prognosztizálták a testedzésfüggőség kockázatát. Az eredmények alapján az EAI-R-HU jó modellalkalmazással rendelkezik és a belső megbízhatósága elfogadható. Ezek a megállapítások kiegészítik az angol EAI-R változatát, amely nagyrészt (87,7%) férfi minta alapján jött létre, szemben a jelen kutatással, amely elsősorban női résztvevőkön alapszik (76,7%). Bár létezhetnek kulturális különbségek, a jelenlegi eredmények ösztönzik az EAI-R alkalmazását a nőknél is és az EAI-R-HU felhasználását magyar kutatásokban.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45264367","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Szelekció–Optimalizáció–Kompenzáció Rövid Kérdőív magyar adaptációja","authors":"","doi":"10.1556/0406.22.2021.012","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.012","url":null,"abstract":"Elméleti háttér: A szelekció–optimalizáció–kompenzáció modell rugalmas alkalmazkodási folyamatokat feltételez, amelyekkel az idősek képesek pozitív egyensúlyt elérni életkoruk nyereségei és veszteségei között. Ezen stratégiák mérésére alkották meg a Szelekció– Optimalizáció–Kompenzáció Kérdőívet, majd annak rövid változatát (SOC-12). Cél: Kutatásunk egyik célja a SOC-12 kérdőív magyar nyelvre történő adaptálása és pszichometriai jellemzőinek vizsgálata volt. Módszerek: Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkat 155 fős, 60 éves és afeletti, kognitív zavarban nem szenvedő mintán végeztük el (átlagéletkor: 74,6 év, SD = 7,9 év, terjedelem: 60–98 év; nemi megoszlás: 125 [81%] nő és 30 [19%] férfi). Mérőeszközök: SOC-12 kérdőív, Connor–Davidson Reziliencia Skála, Rövid Geriátriai Depresszió Skála. Eredmények: A teljes SOC-12 kérdőív illeszkedési mutatói a megerősítő faktorelemzésben messze elmaradnak az elfogadhatótól. Feltáró faktorelemzéssel kétfaktoros szerkezet rajzolódott ki. A SOC-12 skála egészét reprezentáló (mind a négy alskála tételeiből tartalmazó) 1. faktor tételei jó megbízhatóságú skálát képeznek (McDonald-ω [95% CI]: 0,83 [0,79–0,87]. A 2. faktoron töltődő tételekből létrehozott alskála esetén az ω [95% CI]: 0,57 [0,43–0,69], így megbízhatósága elmarad a kívánatostól. Az általunk módosított, 7-tételes SOC-kérdőív konvergens és diszkriminatív validitása egyaránt optimális, alátámasztja a skála által mért erőforrás-felhasználási stratégiák érvényességét. Következtetések: Kutatásunk alapján a módosított SOC-12 kérdőív a magyar idős populációban jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik. Eredményeink alátámasztják, hogy segítségével az időskori alkalmazkodási folyamatok összességében jól mérhetők. A szelekciós stratégiák önálló mérése azonban az alacsony megbízhatóságú tételek miatt nem lehetséges. A kérdőív használhatóságát elősegíti, hogy a kitöltés és az értékelés egyaránt rövid időt vesz igénybe.Background: The selection-optimization-compensation model assumes flexible adaptation processes by which the elderly are able to achieve a positive balance between gains and losses of their lives. The Selection-Optimization-Compensation (SOC-12) questionnaire was developed to measure these strategies. Aim: The aim of our research was to adapt the SOC-12 questionnaire to Hungarian language and to establish its psychometric properties. Methods: Our cross-sectional research was conducted on a sample of 155 people aged 60 and over (mean age: 74.6 years, SD = 7.9 years, range: 60–98 years; gender distribution: 125 (81%) women and 30 (19%) male). Measures: SOC-12 Questionnaire, Connor-Davidson Resilience Scale, Geriatric Depression Scale Short Form. Results: Based on our results, the fit of the original 4 factor structure of the SOC-12 questionnaire very weak. Exploratory factor analysis revealed a two-factor structure. The items of factor 1, which represent the whole of the SOC-12 scale (containing items from all subscales), form a scale with good reliab","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47017746","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (SRP-SF) magyar nyelvű adaptációja","authors":"Kovács Dóra Csilla, Mészáros Veronika, Tanyi Zsuzsanna, Ferencz Andrea, Játékos Edit, Smohai Máté, Kövi Zsuzsanna","doi":"10.1556/0406.22.2021.010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.010","url":null,"abstract":"\u0000 Bevezetés: A pszichopátia kutatásának története hosszú múltra tekint vissza a mentális egészségtudományokban. Ez idő alatt több megközelítés is született, melyekhez kapcsolódóan kérdőíveket is kidolgoztak a kutatók. Cél: Jelen tanulmány a Pszichopátiás Önértékelő Skála rövid változatának (Self Report Psychopathy Short Form; SRP-SF) magyar nyelvű adaptálását tűzi ki célul. A tanulmányban elemezzük a kérdőív faktorszerkezetét, belső konzisztenciáját, valamint konvergens validitását a nárcizmussal, a machiavellizmussal, a szenzoros élménykereséssel, a neuroticizmussal, az agresszióval, valamint konkurens validitását a pszichopátiát mérő mérőeszközzel. Módszerek: Keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkat 605 fős heterogén mintán folytattuk le. A kapcsolatrendszer elemzésére az SRP-SF mellett a fent említett konstruktumok mérésére alkalmas mérőeszközöket is használtunk, úgymint a Zuckerman–Kuhlman–Aluja személyiség-kérdőív 80 itemes rövid változatát, a Rövid Sötét Triád tesztet, illetve a Patológiás Nárcizmus kérdőívet. Eredmények: A megerősítő faktorelemzés eredménye rámutatott arra, hogy az általunk alkalmazott mintán a kérdőív háromfaktoros modellje illeszkedik a legjobban (illeszkedési mutatók: χ\u0000 2(164) = 817,741, p < 0,001; CFI = 0,930; TLI = 0,919; RMSEA [90% CI] = 0,081 [0,075–0,087]), a bűnügyi tendenciák skála jelenléte a jelen mintán nem megerősíthető. Az SRP-SF belső konzisztenciája megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,659– 0,774). A kérdőív más mérőeszközökkel mutatott kapcsolataiból pedig arra lehet következtetni, hogy az állítások inkább az elsődleges pszichopátiát mérik, és a kérdőívben elkülönülnek a pszichopátia interperszonális és életmódbeli aspektusai. Következtetés: az SRP-SF egy olyan könnyen és gyorsan felvehető kérdőív, amely megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik és a bűnügyi tendenciák skálától eltekintve alkalmazható nem klinikai mintán is.\u0000 \u0000 Introduction: The research history of psychopathy has a long history in the mental health sciences. During this time, several approaches were developed, and in connection with the theories the researchers also developed questionnaires. Aim: The aim of the study is the Hungarian adaptation of the Self-Reporting Psychopathy Short Form (SRP-SF). We have analyzed the factor structure of the questionnaire, its internal consistency, and convergent validity of the questionnaire with narcissism, Machiavellianism, sensation seeking, neuroticism, aggression, and other measure of psychopathy. Methods: The study included 605 individuals, who were heterogeneous by profession. In addition to SRP-SF, an 80-item short version of the Zuckerman–Kuhlman–Aluja Personality Questionnaire, the Short Dark Triad test, and the Pathological Narcissism questionnaire were also administered to analyze the relationships of psychopathy. Results: The results of the confirmatory factor analysis showed that the three-factor model of the questionnaire fits best in the sample we used (fit indicators: χ\u0000 2(16","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43726211","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok normatív mintán","authors":"Szekeres Tamás, Hargitai Rita","doi":"10.1556/0406.22.2021.008","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.008","url":null,"abstract":"\u0000 Bevezetés: Az időskori depresszió gyakran aluldiagnosztizált, noha a vezető pszichés problémát jelenti ebben az életkorban. A Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) az időskori depresszió tüneteinek felmérésére alkalmas kérdőív, amelyet gyakran alkalmaznak nemzetközi viszonylatban a klinikumban. Célkitűzés: Jelen tanulmány célkitűzése kettős. Elsődleges célja a 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála (GDS-SF) hazai normatív mintán történő tesztelése és az alkalmazásával szerzett tapasztalatok közreadása. Másodsorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az idősek mintáján van-e protektív szerepe az online tér használatának a depresszió vonatkozásában. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatásban 65 éves és afeletti életkorú vizsgálati személyek önkéntesen vettek részt, az adatokat anonim módon, papír–ceruza alapon (n = 142) és online (n = 167) formában gyűjtöttük. A kérdőív validálásához az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőívét, a Rövidített WHO Jól-Lét Kérdőívet, valamint a Zung Önértékelő Depresszió Skálát használtuk. A válaszmeghamisító tendenciák szűrésére a Caprara-féle Big Five Kérdőív Szociális Kívánatosság alskáláját alkalmaztuk. Eredmények: A parallel-elemzés eredménye egyfaktoros struktúrát jelez, és az egyetlen faktor az összvariancia 64,8%-át magyarázza. A kérdőív megbízhatósága kiváló (Cronbach-α = 0,95). A GDS-SF az elvárásoknak megfelelő irányú és mértékű korrelációt mutatott a validáláshoz alkalmazott mérőeszközökkel: a GDS-SF és az életminőség alfaktorai közötti korrelációs együttható (r) értéke –0,59 és –0,61 közötti (p < 0,001), a jólléttel –0,71 (p < 0,001), míg a Zung Önértékelő Depresszió Skálával 0,74 (p < 0,001). A papíralapú és az online adatgyűjtésben részt vevő vizsgálati személyek körében nem találtunk szignifikáns különbséget a depreszszió előfordulási gyakoriságában, amennyiben kontroll alatt tartjuk az életkor és az iskolai végzettség hatását. Következtetések: A 15 tételes Rövid Geriátriai Depresszió Skála magyar verziója megbízható és érvényes eszköz az időskori depresszió mérésére normatív mintán, miközben a klinikai minta vonatkozásában további vizsgálatok szükségesek.\u0000 \u0000 Introduction: Geriatric depression is the leading mental disorder among the older population, although it is often underdiagnosed. The Geriatric Depression Scale (Short Form) (GDS-SF) is a screening tool designed to measure depressive symptoms in older adults and is used by clinicians globally. Objective: The primary objective of the study is the psychometric testing of GDS-SF among pensioners, as well as to present our experiences with using the questionnaire on a Hungarian sample. The secondary objective of the study is to explore whether the use of online space is a protective factor against developing depressive symptoms in this population. Methods: A total of 309 participants took part in this cross-sectional study, all of them above the age of 65, with full anonymity granted to all involved. The q","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43690251","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az Edzői Viselkedés Kérdőív hazai adaptációja","authors":"Kovács Krisztina, Kőnig-Görögh Dóra, F. Rita, Gyömbér Noémi","doi":"10.1556/0406.22.2021.009","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.009","url":null,"abstract":"\u0000 Háttér és célkitűzések: Jelen tanulmány célja az Edzői Viselkedés Kérdőív (Coaching Behaviour Questionnaire) magyar változatának pszichometriai vizsgálata, a mérőeszköz reliabilitásának és validitásának ellenőrzése. Módszerek: A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát egy 490 fős kényelmi mintán (234 férfi és 256 nő, átlagéletkor = 19,49 év; SD = 5,05 év) ellenőriztük. Az Edzői Viselkedés Kérdőív mellett felvételre került a Sportkörnyezet Kérdőív, a Sportmotiváció-2 Kérdőív, az Edző-Sportoló Kapcsolat Kérdőív, valamint a Sportverseny Pillanatnyi Szorongás Skála. Eredmények: A megerősítő faktoranalízis eredményeképpen az Edzői Viselkedés Kérdőív kétfaktoros elméleti modelljének illeszkedési mutatói megfelelőnek bizonyultak (χ\u0000 2 \u0000 = 386,36;df = 89; TLI = 0,90; CFI = 0,91; RMSEA = 0,08 [90% CI = 0,07 – 0,09]; SRMR = 0,07). A kérdőív skáláinak belső megbízhatósága elfogadható (Negatív reakció Cronbach-α = 0,87, Támogatás Cronbach-α = 0,87). A konvergens validitás vizsgálata során a korábbi kutatásokkal megegyező korrelációkat kaptunk a Támogatás alskála és az észlelt autonómiatámogatás, az önbizalom, a sportmotiváció típusai és az edző-sportoló kapcsolat minősége között (r = –0,29 – 0,90; p < 0,001), a Negatív reakció alskála mindezeken a skálákon túl szignifikáns kapcsolatba hozható a sportolói állapotszorongással is (r = 0,21 – 0,25; p < 0,001). Következtetések: Az Edzői Viselkedés Kérdőív magyarra fordított változata pszichometriailag megfelelő mérőeszköznek tekinthető.\u0000 \u0000 Background and aims: The purpose of the study was to examine the psychometric properties of the Hungarian version of the Coaching Behaviour Questionnaire and examine the reliability and validity of this questionnaire. Methods: 432 athletes were involved in this study (mean age = 19.49; SD = 5.05; men = 234; women = 256). Besides the above-mentioned questionnaire, the Sport Climate Questionnaire, the Sport Motivation Scale-2, the Coach-Athlete Relationship Questionnaire, and the Competitive State Anxiety Inventory-2 were applied for the validation. Results: The confirmatory factor analysis supported the two-dimensional theoretical model (χ\u0000 2 \u0000 = 386.36;df = 89; TLI = 0.90; CFI = 0.91; RMSEA = 0.08 [90% CI = 0.07 – 0.09]; SRMR = 0.07), that indicated an acceptable fit to the data. Internal consistency of the subscales (Negative activation Cronbach’s α = 0.87, Supportiveness Cronbach’s α = 0.87) proved to be adequate. Examination of construct validity revealed positive relationships among Supportiveness subscale and self-determined motivation, autonomy-supported coach behaviour, self-confidence and coach-athlete relationship (r = – 0.29 – 0.70), and negative relationship among the Negative activation and the trait anxiety in addition to the below mentioned scales (r = 0.21 – 0.25). Discussion: The Hungarian version of the CBQ seems to be a valid and reliable questionnaire to measure.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42154615","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Közös szülőség a válás után: szakirodalmi áttekintés","authors":"P. Attila, Gyetvai Anna","doi":"10.1556/0406.22.2021.007","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.22.2021.007","url":null,"abstract":"Tanulmányunk célja áttekintést nyújtani a válás utáni közös szülőségre, a szülők együttműködésére és konfliktusaira vonatkozó főbb kutatási eredményekről. A közös szülőség fogalma a szülők közötti interakciókat, kapcsolatot jelenti, amit a válást követően is szükséges fenntartani. Tanulmányunkban egyrészt kitérünk a közös szülőség egyes aspektusaira (szülői kommunikáció, egymás támogatása–aláásása, konfliktusok és konfliktuskezelés), másrészt a vonatkozó vizsgálatokban leggyakrabban megjelenő háttérváltozókra (válási folyamat, elhelyezés típusa). A válás következményei, az új helyzethez való alkalmazkodás sikeressége mind a szülők, mind a gyerekek részéről jelentős társadalmi fontossággal bír, ennek ellenére a válás utáni közös szülőség témája csak egy-egy hazai publikációban jelenik meg. Jelen tanulmánnyal célunk ennek a hiánynak a pótlása, valamint a kérdéskör hazai kutatásának inicializálása. A vizsgált szakirodalom alapján elmondható, hogy a párkapcsolat felbomlása után kiemelten fontos egy új egyensúlyi állapot kialakítása, mivel a közös szülőség minősége összefüggést mutat a gyermekek és a felnőttek jóllétével is. A vonatkozó empirikus szakirodalom egy része azokra a preventív képzési programokra irányul, amelyek a válás utáni közös szülőség minőségének fejlesztését tűzték ki célul. Említést teszünk ezért több ilyen programról, röviden ismertetve a sajátosságaikat és a kapcsolatos empirikus eredményeket. Következtetésként elmondható, hogy a válást követő közös szülőség komplex témaköre és a szülők sokszor eltérő narratívája miatt olyan diádikus kutatási megközelítés választása indokolt, amellyel ez az összetettség megragadható. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy hazánkban hiányoznak az elvált szülőknek kínált edukációs programok, pedig a szülők és gyermekek jóllétének érdekében fontos lenne ezek kifejlesztése, hatékonyságuk vizsgálata és a megfelelő hatékonyságú programok rendszerszintű elterjesztése.\u0000 This study aims to provide a review of the main research findings on coparenting after divorce, parental cooperation and conflicts. The concept of coparenting refers to the interactions and relationship between parents which must be maintained even after divorce. In our paper, we cover some aspects of coparenting (parental communication, mutual support, undermining, conflicts and conflict management) and the most common background variables in the relevant studies (divorce process, type of custody). The consequences of divorce and the success of adapting to the new situation are of significant importance for both parents and children, however, the topic of coparenting after divorce appears in few Hungarian publications. With the present study, we aim to fill this gap and to initialize domestic research on the issue. Based on the examined literature, it can be stated that the formation of a new state of equilibrium after the dissolution of the relationship is of great importance, as the quality of coparenting is related to the well-being","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49390590","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}