Pub Date : 2018-12-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.019
Szél Erzsébet, Kocsor Andrea
{"title":"Szakmai beszámoló a komplex trauma-eredetű disszociáció: értelmezés, diagnosztizálás és kezelés című konferenciáról","authors":"Szél Erzsébet, Kocsor Andrea","doi":"10.1556/0406.19.2018.019","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.019","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48908869","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-12-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.020
Dobos Attila
{"title":"Szakmai beszámoló az „Az új évezred betege: Egészségügy, antropológia és diverzitás” című nemzetközi interdiszciplináris konferenciáról","authors":"Dobos Attila","doi":"10.1556/0406.19.2018.020","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.020","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47635941","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-12-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.022
Szabó Pál
{"title":"Beszámoló a 26. Nemzetközi evészavar konferenciáról","authors":"Szabó Pál","doi":"10.1556/0406.19.2018.022","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.022","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48934180","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-12-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.014
Eszter Ferentzi, Benedek T. Tihanyi, Renáta Szemerszky, Zsuzsanna Dömötör, Bárdos György, Köteles Ferenc
Narrativ osszefoglalonkban megkisereljuk felvazolni az interocepcioval kapcsolatos kutatasok jelenlegi helyzetet. A definicios nehezsegek, modalitasok es dimenziok attekintese utan sorra vesszuk a ...
{"title":"Interocepció. Narratív összefoglaló","authors":"Eszter Ferentzi, Benedek T. Tihanyi, Renáta Szemerszky, Zsuzsanna Dömötör, Bárdos György, Köteles Ferenc","doi":"10.1556/0406.19.2018.014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.014","url":null,"abstract":"Narrativ osszefoglalonkban megkisereljuk felvazolni az interocepcioval kapcsolatos kutatasok jelenlegi helyzetet. A definicios nehezsegek, modalitasok es dimenziok attekintese utan sorra vesszuk a ...","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47775935","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-09-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.010
I. Lázár
Az üres niche fogalma a betöltetlen lehetőségekre utal a címben. Arra az üres „létfülkére”, amelyben a pszichoszomatikus ellátást igénylő betegek és az ilyen képzettségű orvosok és klinikai szakpszichológusok terápiás találkozása megtörténhetne. A pszichoszomatikus szemléletű orvosi gyakorlat számára ilyen színtereket kínálhat a munkahelyi egészségvédelem és stresszmenedzsment, vagy a fürdőegészségügy. De a krónikus betegségek ellátását segítő szakrendelői hálózatokat is ilyen betölthető „üres niche-ek” jellemzik, ahol a nagy számban képzett és egészséglélektanban jártas klinikai szakpszichológusok alkalmazása lehetővé tenné a biomedikális szemlélet pszichoszomatikus kiterjesztését diagnosztikus és terápiás tekintetben is. A jelen írás a pszichoszomatika ideológiai alakváltásai, a kapcsolódó ontológiák és antropológiai jelentéshálók vizsgálata mellett az intézményesült diskurzusok, érdekstruktúrák, hatalmi viszonyok elemzésével humán ökológiai kontextusban tesz kísérletet az akadályok és nehézségek értelmezésére.
{"title":"Üres niche-ek évadján – A pszichoszomatikus diskurzus intézményesülésének kérdései","authors":"I. Lázár","doi":"10.1556/0406.19.2018.010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.010","url":null,"abstract":"Az üres niche fogalma a betöltetlen lehetőségekre utal a címben. Arra az üres „létfülkére”, amelyben a pszichoszomatikus ellátást igénylő betegek és az ilyen képzettségű orvosok és klinikai szakpszichológusok terápiás találkozása megtörténhetne. A pszichoszomatikus szemléletű orvosi gyakorlat számára ilyen színtereket kínálhat a munkahelyi egészségvédelem és stresszmenedzsment, vagy a fürdőegészségügy. De a krónikus betegségek ellátását segítő szakrendelői hálózatokat is ilyen betölthető „üres niche-ek” jellemzik, ahol a nagy számban képzett és egészséglélektanban jártas klinikai szakpszichológusok alkalmazása lehetővé tenné a biomedikális szemlélet pszichoszomatikus kiterjesztését diagnosztikus és terápiás tekintetben is. A jelen írás a pszichoszomatika ideológiai alakváltásai, a kapcsolódó ontológiák és antropológiai jelentéshálók vizsgálata mellett az intézményesült diskurzusok, érdekstruktúrák, hatalmi viszonyok elemzésével humán ökológiai kontextusban tesz kísérletet az akadályok és nehézségek értelmezésére.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49271507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-09-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.013
László Antal Z.
A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás. A „diagnózis” felállítása után a társadalmi élet szinte minden területén megkezdődött a „terápiás eljárások” kidolgozása. A „terápiának” és a „diagnózisnak” számos eleme érinti a társadalom egészének életét és az egészségügyi ellátást is. Ebben a válságos helyzetben csak az éghajlatváltozás miatt az egész társadalomnak és az egészségügyi ellátásnak a következő kihívásokkal kell megküzdenie: az éghajlatváltozás miatt kialakuló megbetegedések számának növekedése, a betegstruktúra megváltozása, a rendkívüli időjárási események miatt ellátási zavarok kialakulása és a környezettudatos egészségügyi ellátás iránti növekvő elvárások. A tanulmány első része összefoglalja, hogy milyen kockázatokat jelent az ökológiai válság és az éghajlatváltozás a társadalom életére, valamint azt is, hogy ez a válság és ez a változás milyen kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy az emberek egészségét és életét veszélyeztető kihívásokra adható válaszok kidolgozásában miért van különleges és fontos szerepe a szociológiának és a pszichológiának. Végül a tanulmány harmadik része ismerteti a szociológiai és a pszichológiai klímaparadoxonokat, amelyek megakadályozzák, hogy érdemi válaszok szülessenek az ökológiai válság és az éghajlatváltozás miatt felmerülő kérdésekre, és azt, hogy a szociológia és a pszichológia milyen lehetőségeket lát ezeknek a paradoxonoknak a feloldására.
{"title":"Az éghajlatváltozás hatása a társadalom életére és az egészségügyi ellátásra","authors":"László Antal Z.","doi":"10.1556/0406.19.2018.013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.013","url":null,"abstract":"A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás. A „diagnózis” felállítása után a társadalmi élet szinte minden területén megkezdődött a „terápiás eljárások” kidolgozása. A „terápiának” és a „diagnózisnak” számos eleme érinti a társadalom egészének életét és az egészségügyi ellátást is. Ebben a válságos helyzetben csak az éghajlatváltozás miatt az egész társadalomnak és az egészségügyi ellátásnak a következő kihívásokkal kell megküzdenie: az éghajlatváltozás miatt kialakuló megbetegedések számának növekedése, a betegstruktúra megváltozása, a rendkívüli időjárási események miatt ellátási zavarok kialakulása és a környezettudatos egészségügyi ellátás iránti növekvő elvárások. A tanulmány első része összefoglalja, hogy milyen kockázatokat jelent az ökológiai válság és az éghajlatváltozás a társadalom életére, valamint azt is, hogy ez a válság és ez a változás milyen kihívásokat jelent az egészségügyi ellátás számára. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy az emberek egészségét és életét veszélyeztető kihívásokra adható válaszok kidolgozásában miért van különleges és fontos szerepe a szociológiának és a pszichológiának. Végül a tanulmány harmadik része ismerteti a szociológiai és a pszichológiai klímaparadoxonokat, amelyek megakadályozzák, hogy érdemi válaszok szülessenek az ökológiai válság és az éghajlatváltozás miatt felmerülő kérdésekre, és azt, hogy a szociológia és a pszichológia milyen lehetőségeket lát ezeknek a paradoxonoknak a feloldására.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43003273","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-09-01DOI: 10.1556/0406.20.2019.020
Mónika Kissné Viszket, Zsuzsanna Mogyorósy-Révész, J. Rácz
A pszichológiai tanácsadás az emberek életének számtalan színterén megjelenő, és így talán a leggyakrabban végzett pszichológiai tevékenység. Ennek eredményeként az egyik leginkább növekvő szakmai közösség is. Mind Európában, mind az Amerikai Egyesült Államokban (USA) érzékelhető ez a növekvő tendencia. Ezt jelzi egyrészt a European Association of Counselling Psychology (EACP, Pszichológiai Tanácsadás Európai Társasága) megalakulása, amely szakmai szerveződés arra törekszik, hogy valamennyi európai ország szakembereit megszólítva jöjjön létre összefogás, szakmai közösség, szakmai építkezés.1 A pszichológiai tanácsadás szakembereinek száma az USA-ban is növekedést mutat, 2012–2022 között a prognózisok szerint a szakemberek száma 11%-kal fog nőni.2 Beszédes, hogy az USA-ban 75, az American Psychological Association (APA, Amerikai Pszichológiai Társaság) által akkreditált pszichológiai tanácsadás doktori (Phd és PsyD) program működik, ahol tanácsadó pszichológusok képződnek.3 Magyarországon hasonlóan tapasztalhatjuk a pszichológiai tanácsadás iránti érdeklődés növekedését a képzés és a szakmai közösség vonatkozásában egyaránt. Az 1993-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) indult tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzést elvégzők száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, és növekszik a tanácsadásés iskolapszichológiai szakirányú pszichológus MA képzésben résztvevők létszáma is. A szakmai programokon (PSZITA konferencia, Tanácsadó Estek) szintén egyre több érdeklődő jelenik meg. A társadalmi változásokra mindig gyorsan reflektáló pszichológiai tanácsadás elengedhetetlenül fontos alapja a kutatásokkal alátámasztott szakmai anyagok megjelenése. Ezek egyrészt megújíthatják a szakmai képzéseket, másrészt útmutatást adhatnak a gyakorló munkát végző szakembereknek. A pszichológiai tanácsadásban ez a tudományos feladat az 1990–2010-es években háttérbe szorult. A gyakorló szakembereknek a szakterületükön végzett intenzív tapasztalatszerzései kevéssé tudtak írásos szakmai anyagokként, jó gyakorlatokként megjelenni. Ez nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt tapasztalható. Scheel és munkatársai (2011) a The Counselling Psychologist (TCP) és a Journal of Counselling Psychology (JCP) tartalmának elemzését vizsgálva azt találták, hogy 1979 és 2008 között a ta-
{"title":"A vendégszerkesztők előszava","authors":"Mónika Kissné Viszket, Zsuzsanna Mogyorósy-Révész, J. Rácz","doi":"10.1556/0406.20.2019.020","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.20.2019.020","url":null,"abstract":"A pszichológiai tanácsadás az emberek életének számtalan színterén megjelenő, és így talán a leggyakrabban végzett pszichológiai tevékenység. Ennek eredményeként az egyik leginkább növekvő szakmai közösség is. Mind Európában, mind az Amerikai Egyesült Államokban (USA) érzékelhető ez a növekvő tendencia. Ezt jelzi egyrészt a European Association of Counselling Psychology (EACP, Pszichológiai Tanácsadás Európai Társasága) megalakulása, amely szakmai szerveződés arra törekszik, hogy valamennyi európai ország szakembereit megszólítva jöjjön létre összefogás, szakmai közösség, szakmai építkezés.1 A pszichológiai tanácsadás szakembereinek száma az USA-ban is növekedést mutat, 2012–2022 között a prognózisok szerint a szakemberek száma 11%-kal fog nőni.2 Beszédes, hogy az USA-ban 75, az American Psychological Association (APA, Amerikai Pszichológiai Társaság) által akkreditált pszichológiai tanácsadás doktori (Phd és PsyD) program működik, ahol tanácsadó pszichológusok képződnek.3 Magyarországon hasonlóan tapasztalhatjuk a pszichológiai tanácsadás iránti érdeklődés növekedését a képzés és a szakmai közösség vonatkozásában egyaránt. Az 1993-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) indult tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzést elvégzők száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, és növekszik a tanácsadásés iskolapszichológiai szakirányú pszichológus MA képzésben résztvevők létszáma is. A szakmai programokon (PSZITA konferencia, Tanácsadó Estek) szintén egyre több érdeklődő jelenik meg. A társadalmi változásokra mindig gyorsan reflektáló pszichológiai tanácsadás elengedhetetlenül fontos alapja a kutatásokkal alátámasztott szakmai anyagok megjelenése. Ezek egyrészt megújíthatják a szakmai képzéseket, másrészt útmutatást adhatnak a gyakorló munkát végző szakembereknek. A pszichológiai tanácsadásban ez a tudományos feladat az 1990–2010-es években háttérbe szorult. A gyakorló szakembereknek a szakterületükön végzett intenzív tapasztalatszerzései kevéssé tudtak írásos szakmai anyagokként, jó gyakorlatokként megjelenni. Ez nemzetközi és hazai vonatkozásban egyaránt tapasztalható. Scheel és munkatársai (2011) a The Counselling Psychologist (TCP) és a Journal of Counselling Psychology (JCP) tartalmának elemzését vizsgálva azt találták, hogy 1979 és 2008 között a ta-","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46155905","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-09-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.017
Gajdos Ágoston
A tébolyhoz fűződő társadalmi viszony a 17. század második felétől kezdve egészen a modernizáció történeti küszöbéig főként a fizikai test manipulációján keresztül realizálódott. Ekkor, a 20. század közepén, a „nagy elzárás” erőszakos gyakorlatai egyre kifinomultabb megjelenési formákat öltöttek, többek között a pszichofarmakológia által nyújtott kezelési alternatíváknak köszönhetően. A gyógyszeres terápiák mellett ugyanakkor tovább élt a téboly fizikai módszerekkel történő kezelése is, például az agy mágneses stimulációja, vagy elektrokonvulzív terápiája formájában. A társadalmi és fizikai agresszió alkalmazása minden időszakban része volt a pszichiátriai ellátásnak a „rendellenesek” rendre szorítása érdekében. A tanulmány megközelítése szerint az intézményes pszichiátria totális struktúrája a börtönhöz és az oktatási rendszerhez hasonlóan bevezetése óta a társadalmi agresszió „rezervátumaként” foghatók föl, amely a hatalmi kontroll legitimmé tételét a lelki egészség mesterséges definíciójának, mint erős társadalmi szükséglet kielégítésével valósítja meg. Az agressziórezervátum fogalommal a pszichiátria ideológiájának ama nem tudatos és nem szándékos következménye jelölhető, amely paradox módon a téboly fenntartásához, átmentéséhez vezet, szemben annak vágyott megszüntetésével. A tanulmány a jelenség körüljárásával fokozni kívánja a pszichiátria, mint szakma önmagára és a mentális zavarok értelmezési spektrumának sokszínűségére vonatkozó reflektivitását. A kutatás módszerei között szakirodalmi feldolgozás és a klinikai munka során szerzett tapasztalatok szintézise szerepel.
{"title":"Agressziórezervátumok – A téboly társadalmi struktúráinak megerősödése a pszichiátriai intézményesülés valamint a fizikai terápiák története tükrében","authors":"Gajdos Ágoston","doi":"10.1556/0406.19.2018.017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.017","url":null,"abstract":"A tébolyhoz fűződő társadalmi viszony a 17. század második felétől kezdve egészen a modernizáció történeti küszöbéig főként a fizikai test manipulációján keresztül realizálódott. Ekkor, a 20. század közepén, a „nagy elzárás” erőszakos gyakorlatai egyre kifinomultabb megjelenési formákat öltöttek, többek között a pszichofarmakológia által nyújtott kezelési alternatíváknak köszönhetően. A gyógyszeres terápiák mellett ugyanakkor tovább élt a téboly fizikai módszerekkel történő kezelése is, például az agy mágneses stimulációja, vagy elektrokonvulzív terápiája formájában. A társadalmi és fizikai agresszió alkalmazása minden időszakban része volt a pszichiátriai ellátásnak a „rendellenesek” rendre szorítása érdekében. A tanulmány megközelítése szerint az intézményes pszichiátria totális struktúrája a börtönhöz és az oktatási rendszerhez hasonlóan bevezetése óta a társadalmi agresszió „rezervátumaként” foghatók föl, amely a hatalmi kontroll legitimmé tételét a lelki egészség mesterséges definíciójának, mint erős társadalmi szükséglet kielégítésével valósítja meg. Az agressziórezervátum fogalommal a pszichiátria ideológiájának ama nem tudatos és nem szándékos következménye jelölhető, amely paradox módon a téboly fenntartásához, átmentéséhez vezet, szemben annak vágyott megszüntetésével. A tanulmány a jelenség körüljárásával fokozni kívánja a pszichiátria, mint szakma önmagára és a mentális zavarok értelmezési spektrumának sokszínűségére vonatkozó reflektivitását. A kutatás módszerei között szakirodalmi feldolgozás és a klinikai munka során szerzett tapasztalatok szintézise szerepel.","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48691999","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-09-01DOI: 10.1556/0406.19.2018.015
Éva Susánszky
{"title":"Szakmai beszámoló az I. és II. Ártó-Védő Társadalom Konferenciáról","authors":"Éva Susánszky","doi":"10.1556/0406.19.2018.015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0406.19.2018.015","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-09-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45689818","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2018-08-02DOI: 10.1007/978-3-319-91497-8
Prof. Dr. Riccardo Dalle Grave, Dr. Massimiliano Sartirana, M. E. Ghoch, Dr. Simona Calugi
{"title":"Treating Obesity with Personalized Cognitive Behavioral Therapy","authors":"Prof. Dr. Riccardo Dalle Grave, Dr. Massimiliano Sartirana, M. E. Ghoch, Dr. Simona Calugi","doi":"10.1007/978-3-319-91497-8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1007/978-3-319-91497-8","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35016,"journal":{"name":"Mentalhigiene es Pszichoszomatika","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-08-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44100304","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：