Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.91
Barbara Bozóki, Károly Antal, Zsuzsanna Emri
Az EEG‑eredmények olyan többletinformációval szolgálhatnak a tanulókról, amely kiegészíti a feladatlapok eredményét, felhasználhatók arra, hogy ne csak azt tudjuk meg egy tanulási folyamat végén, hogy a feltett kérdésekre mennyire jól sikerültek a tanuló válaszai, hanem azt is, hogy a tanulási folyamat alatt a tanuló motivált volt‑e, vagy inkább zavart, mennyire unta a feladatot, és mikor fáradt el egy teszt alatt. Az EEG‑mérések kiértékelésénél nehézséget okoznak a mérés alatti műtermékek, emiatt olyan feladatoknál alkalmazható jól az eljárás, amelyek kevés mozgással járnak. Az EEG‑aktivitás egyéni jellemzői miatt a hasonló feladatok alatti regisztrátumok spektrális jellemzői nagyon eltérőek lehetnek, ennek figyelembevételéhez további mérések szükségesek.
{"title":"A pedagógiai értékelés kiegészítése elektrofiziológiai jelek követésével","authors":"Barbara Bozóki, Károly Antal, Zsuzsanna Emri","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.91","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.91","url":null,"abstract":"Az EEG‑eredmények olyan többletinformációval szolgálhatnak a tanulókról, amely kiegészíti a feladatlapok eredményét, felhasználhatók arra, hogy ne csak azt tudjuk meg egy tanulási folyamat végén, hogy a feltett kérdésekre mennyire jól sikerültek a tanuló válaszai, hanem azt is, hogy a tanulási folyamat alatt a tanuló motivált volt‑e, vagy inkább zavart, mennyire unta a feladatot, és mikor fáradt el egy teszt alatt. Az EEG‑mérések kiértékelésénél nehézséget okoznak a mérés alatti műtermékek, emiatt olyan feladatoknál alkalmazható jól az eljárás, amelyek kevés mozgással járnak. Az EEG‑aktivitás egyéni jellemzői miatt a hasonló feladatok alatti regisztrátumok spektrális jellemzői nagyon eltérőek lehetnek, ennek figyelembevételéhez további mérések szükségesek.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"100 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116068165","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.83
A. SASS-GYARMATI, J. Táborská
Herbaria have been always used mostly by researchers dealing with systematic botany, taxonomy or flora of a certain area, providing insight into the variety of plant taxa and their distribution. Preserved specimens can also be used for molecular and phylogenetic research. In addition to their scientific mission, herbaria play an important role in botanical education. Besides traditional utilization of herbaria, there are a huge possibilities using virtual plant collections as well. The main target of this article is to highlight more important hungarian and worldwide-used plant online resources suitable for botany teaching to the students as well as wide public at Herbarium of Eszterházy Károly University, Eger (EGR).
{"title":"Plant collections: Possibilities of using herbaria, digital herbaria and plant databases in botany teaching at Eszterházy Károly University","authors":"A. SASS-GYARMATI, J. Táborská","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.83","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.83","url":null,"abstract":"Herbaria have been always used mostly by researchers dealing with systematic botany, taxonomy or flora of a certain area, providing insight into the variety of plant taxa and their distribution. Preserved specimens can also be used for molecular and phylogenetic research. In addition to their scientific mission, herbaria play an important role in botanical education. Besides traditional utilization of herbaria, there are a huge possibilities using virtual plant collections as well. The main target of this article is to highlight more important hungarian and worldwide-used plant online resources suitable for botany teaching to the students as well as wide public at Herbarium of Eszterházy Károly University, Eger (EGR).","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"286 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122091944","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.111
Anna Selyem
{"title":"Kitekintő: Preparátumok a taxidermián túl","authors":"Anna Selyem","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.111","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.111","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126189356","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.5
Péter Szűcs, Gabriella Fintha, Gergő Tamási
Jelen munka egy hosszabb távú, bryoflorisztikai kutatás kezdeti eredményeit közli Gödöllő város köztemetőjéből. A kutatási területen a terepi gyűjtéseket 2020. július és augusztus hónapokban végeztük el. A temető területéről eddig 28 taxon került meghatározásra, melyek között 1 májmoha és 27 lombosmoha szerepel. Az azonosított fajok többsége hazai viszonylatban gyakori és közönséges. Természetvédelmi szempontból figyelmet érdemlő fajok a Brachythecium albicans és a Syntrichia virescens, illetve veszélyeztetettség közeli státuszú a Brachythecium glareosum, a Nyholmiella obtusifolia és a Pseudocrossidium revolutum lombosmohák.
{"title":"Mohaadatok a gödöllői városi köztemetőből","authors":"Péter Szűcs, Gabriella Fintha, Gergő Tamási","doi":"10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.5","url":null,"abstract":"Jelen munka egy hosszabb távú, bryoflorisztikai kutatás kezdeti eredményeit közli Gödöllő város köztemetőjéből. A kutatási területen a terepi gyűjtéseket 2020. július és augusztus hónapokban végeztük el. A temető területéről eddig 28 taxon került meghatározásra, melyek között 1 májmoha és 27 lombosmoha szerepel. Az azonosított fajok többsége hazai viszonylatban gyakori és közönséges. Természetvédelmi szempontból figyelmet érdemlő fajok a Brachythecium albicans és a Syntrichia virescens, illetve veszélyeztetettség közeli státuszú a Brachythecium glareosum, a Nyholmiella obtusifolia és a Pseudocrossidium revolutum lombosmohák.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124899687","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.59
Antal Majoros, M. Kozma, Csaba Kiss
Kutatásunk középpontjában a C- illet ve D-vitaminok élettani hatásai, és ezen vitaminok különböző korcsoportok általi szedési szokásainak felmérése áll. Először néhány fontosabb, az említett vitaminokra vonatkozó élettani hatás kerül megemlítésre, amelyek különféle kutatásokkal vannak igazolva. A továbbiakban pedig saját kutatásunk bemutatása kerül előtérbe, amit Eger és környező kistérségében élő emberek bevonásával végeztünk 2019 márciusától. A rendelkezésre álló 201 darab kitöltött kérdőív kiértékelését követően a kitöltők C- és D-vitamin szedési szokásainak mennyiségéről és rendszerességéről kapunk információt, valamint hogy a C-vitamin-szedés és vesekő kialakulásának kockázata között van-e összefüggés.
我们的研究重点是维生素 C 和 D 的生理作用,以及不同年龄段人群服用这些维生素的习惯。首先,我们会提到这些维生素的一些主要生理作用,这些作用已被多项研究证实。接下来,我们将介绍自己在 2019 年 3 月针对埃格尔及周边次区域居民开展的研究。在对已完成的 201 份问卷进行评估后,我们将了解受访者摄入维生素 C 和 D 的数量和规律性,以及维生素 C 的摄入量与患肾结石的风险之间是否存在相关性。
{"title":"Vitaminok élettani hatásai és vitaminszedési szokások","authors":"Antal Majoros, M. Kozma, Csaba Kiss","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.59","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.59","url":null,"abstract":"Kutatásunk középpontjában a C- illet ve D-vitaminok élettani hatásai, és ezen vitaminok különböző korcsoportok általi szedési szokásainak felmérése áll. Először néhány fontosabb, az említett vitaminokra vonatkozó élettani hatás kerül megemlítésre, amelyek különféle kutatásokkal vannak igazolva. A továbbiakban pedig saját kutatásunk bemutatása kerül előtérbe, amit Eger és környező kistérségében élő emberek bevonásával végeztünk 2019 márciusától. A rendelkezésre álló 201 darab kitöltött kérdőív kiértékelését követően a kitöltők C- és D-vitamin szedési szokásainak mennyiségéről és rendszerességéről kapunk információt, valamint hogy a C-vitamin-szedés és vesekő kialakulásának kockázata között van-e összefüggés.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128409810","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.5
Júlia Egervári, Sándor Papp
Jelen tanulmány középpontjában az ökológia és a képzőművészet – különösen a vizuális, helyspecifikus, installatív és performatív projektek – kapcsolata áll. A képzőművészet és az ökológia kapcsolatát irodalmi forrásokra és aktuális kép‑ zőművészeti kezdeményezésekre alapozva vizsgáltuk meg. Először az ökológia kifejezés jelentését fejtjük ki, összefoglalva a jelenlegi globális ökológiai válság elemeit. Ezt követően a XX. század második felétől napjainkig számos művészeti gyakorlatot, művészt és művészeti projektet tekintünk át, melyek különböző módon foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, bemutatva azt a szemléletváltozást, amely a természethez, a környezethez, az ökológiához és az ökológiai válsághoz való viszonyulásban következett be, valamint az ember szerepét ebben a folyamatban.
{"title":"Ökológiai kérdések a képzőművészetben: Az ökológiai szemlélet megjelenése és alakulása a 20. és a 21. századi művészeti gyakorlatok tükrében","authors":"Júlia Egervári, Sándor Papp","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2022.47.5","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány középpontjában az ökológia és a képzőművészet – különösen a vizuális, helyspecifikus, installatív és performatív projektek – kapcsolata áll. A képzőművészet és az ökológia kapcsolatát irodalmi forrásokra és aktuális kép‑ zőművészeti kezdeményezésekre alapozva vizsgáltuk meg. Először az ökológia kifejezés jelentését fejtjük ki, összefoglalva a jelenlegi globális ökológiai válság elemeit. Ezt követően a XX. század második felétől napjainkig számos művészeti gyakorlatot, művészt és művészeti projektet tekintünk át, melyek különböző módon foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, bemutatva azt a szemléletváltozást, amely a természethez, a környezethez, az ökológiához és az ökológiai válsághoz való viszonyulásban következett be, valamint az ember szerepét ebben a folyamatban.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130660740","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.157
J. Gyurácz, Z. Lukács, P. Molnar, Z. Kolláth
The natural light conditions and the artificial lighting of the habitats affect the quality of bird territories and the territorial behaviour of birds. However, we know almost nothing about the evolutionary consequences of light on birds. In the biomonitoring part of the project entitled “ Development of international research environment for light pollution studies”, which is carried on in Bárdudvarnok in Somogy county, Hungary, we study the apparent survival probability, adaptive morphological characteristics and area fidelity in Common Blackbird populations living in territories under different light conditions. In this preliminary report, we also describe the methods of our studies - individual marking of birds, capture and recapture, measurement of body weight, wing length and other ecomorphological parameters - and the types of data collected. Based on the outcomes of the data collection planned to continue for several years, we can formulate proposals for the design and application of artificial lighting resulting in the reduction of the adverse effects of light pollution.
{"title":"Light and territoriality : A preliminary report on a capture-recapture study of common Blackbird (Turdus Merula)","authors":"J. Gyurácz, Z. Lukács, P. Molnar, Z. Kolláth","doi":"10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.157","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.157","url":null,"abstract":"The natural light conditions and the artificial lighting of the habitats affect the quality of bird territories and the territorial behaviour of birds. However, we know almost nothing about the evolutionary consequences of light on birds. In the biomonitoring part of the project entitled “ Development of international research environment for light pollution studies”, which is carried on in Bárdudvarnok in Somogy county, Hungary, we study the apparent survival probability, adaptive morphological characteristics and area fidelity in Common Blackbird populations living in territories under different light conditions. In this preliminary report, we also describe the methods of our studies - individual marking of birds, capture and recapture, measurement of body weight, wing length and other ecomorphological parameters - and the types of data collected. Based on the outcomes of the data collection planned to continue for several years, we can formulate proposals for the design and application of artificial lighting resulting in the reduction of the adverse effects of light pollution.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116419200","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.23
Krisztina Szalay, Zsuzsanna Emri
Az indiai kender (Cannabis sativa) fő hatóanyaga a THC, illet ve a szintetikus kannabinoidok az agy CB1 típusú endocannabinoid receptorain fejtik ki hatásukat. A marihuána és a szintetikus kannabinoidok tartós használata függőséghez vezethet, ennek ellenére a fiatalok körében fogyasztásuk egyre népszerűbb, 2018-ban a felnőtt népesség 7,4%-a próbálta ki a kannabiszt, és 1,9% a szintetikus kannabinoidokat. Főleg a szintetikus kannabinoid fogyasztás terjed, 2018 végére a cannabis utáni negyedik helyről második helyre került a felmérések szerint (EMCCDA, 2018). A szintetikus kannabinoid termékekhez sokszor amfetamint, benzodiazepineket, ópiátokat is kevernek, emiatt hatásuk kiszámíthatatlan. A kannabisz és a kannabinoidok veszélyeit sokan alábecsülik, pedig a genetikai adottságaik miatt skizofréniára hajlamos, illet ve a szociális vagy pszichikai problémáik elől szerhasználatba menekülő fiatalok különösen veszélyeztetettek, a körükben végzett prevenció kiemelkedő jelentőségű lenne.
{"title":"A kannabinoidok hatásai és használatuk veszélyei","authors":"Krisztina Szalay, Zsuzsanna Emri","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.23","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.23","url":null,"abstract":"Az indiai kender (Cannabis sativa) fő hatóanyaga a THC, illet ve a szintetikus kannabinoidok az agy CB1 típusú endocannabinoid receptorain fejtik ki hatásukat. A marihuána és a szintetikus kannabinoidok tartós használata függőséghez vezethet, ennek ellenére a fiatalok körében fogyasztásuk egyre népszerűbb, 2018-ban a felnőtt népesség 7,4%-a próbálta ki a kannabiszt, és 1,9% a szintetikus kannabinoidokat. Főleg a szintetikus kannabinoid fogyasztás terjed, 2018 végére a cannabis utáni negyedik helyről második helyre került a felmérések szerint (EMCCDA, 2018). A szintetikus kannabinoid termékekhez sokszor amfetamint, benzodiazepineket, ópiátokat is kevernek, emiatt hatásuk kiszámíthatatlan. A kannabisz és a kannabinoidok veszélyeit sokan alábecsülik, pedig a genetikai adottságaik miatt skizofréniára hajlamos, illet ve a szociális vagy pszichikai problémáik elől szerhasználatba menekülő fiatalok különösen veszélyeztetettek, a körükben végzett prevenció kiemelkedő jelentőségű lenne.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128276940","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.5
Nikolett Kocsán, Károly Antal, Zsuzsanna Emri
A szigorítások ellenére a magyar lakosság, különösen a nők körében a dohányzók aránya magasabb, mint az európai átlag (Eurostat, 2017). A nikotin az egyik legaddiktívabb pszichoaktív drog, a függőség gyorsan kialakul, különösen fiataloknál (Pócs és mtsai, 2018). Gyerekek és serdülők már alkalmi használat alatt függőkké válhatnak, emiatt a gyermekkorban elkezdett dohányzás az egyik legbiztosabb előrejelzője a felnőttkori dohányzásnak. Vizsgálatunkban főleg észak-magyarországi lakosok dohányzási szokásait mértük fel online kérdőív segítségével. A megkérdezettek (1045 fő) 41,3%-a dohányzik minden nap, 80,2%-uk még 18 éves kora előtt kipróbálta a dohányzást. A rendszeres dohányzás bármely életkorban veszélyesnek bizonyult, és közel 70%-os esélylyel vezetett napi rendszerességű dohányzáshoz a teszt kitöltésének időpontjában. A dohányzás elkezdésének leggyakoribb okai két csoportra oszthatóak: stresszoldás, koncentráció, gondokról való megfeledkezés, illet ve kíváncsiság, tapasztalatokkal felvágás és a társak hatása. Ez utóbbi csoport létszámát lehetne megfelelő felvilágosítással és a dohányzás korlátozásával főleg a 18 éven aluliak körében mérsékelni. A dohányosok 78,7%-a próbálkozott már a leszokással, 31,3%-uk sikeresen. Leggyakoribb módszerek a fokozatos vagy egyik napról a másikra történő feladás és a különböző nikotin pótló készítmények használata volt.
{"title":"Dohányzási szokások az Észak-magyarországi régióban","authors":"Nikolett Kocsán, Károly Antal, Zsuzsanna Emri","doi":"10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/actauniveszterhazybiol.2020.45.5","url":null,"abstract":"A szigorítások ellenére a magyar lakosság, különösen a nők körében a dohányzók aránya magasabb, mint az európai átlag (Eurostat, 2017). A nikotin az egyik legaddiktívabb pszichoaktív drog, a függőség gyorsan kialakul, különösen fiataloknál (Pócs és mtsai, 2018). Gyerekek és serdülők már alkalmi használat alatt függőkké válhatnak, emiatt a gyermekkorban elkezdett dohányzás az egyik legbiztosabb előrejelzője a felnőttkori dohányzásnak. Vizsgálatunkban főleg észak-magyarországi lakosok dohányzási szokásait mértük fel online kérdőív segítségével. A megkérdezettek (1045 fő) 41,3%-a dohányzik minden nap, 80,2%-uk még 18 éves kora előtt kipróbálta a dohányzást. A rendszeres dohányzás bármely életkorban veszélyesnek bizonyult, és közel 70%-os esélylyel vezetett napi rendszerességű dohányzáshoz a teszt kitöltésének időpontjában. A dohányzás elkezdésének leggyakoribb okai két csoportra oszthatóak: stresszoldás, koncentráció, gondokról való megfeledkezés, illet ve kíváncsiság, tapasztalatokkal felvágás és a társak hatása. Ez utóbbi csoport létszámát lehetne megfelelő felvilágosítással és a dohányzás korlátozásával főleg a 18 éven aluliak körében mérsékelni. A dohányosok 78,7%-a próbálkozott már a leszokással, 31,3%-uk sikeresen. Leggyakoribb módszerek a fokozatos vagy egyik napról a másikra történő feladás és a különböző nikotin pótló készítmények használata volt.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"28 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114715102","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.73
Kinga Kiszely, Krisztina Szalay
Napjainkban az emberiségnek súlyos környezeti problémákkal kell szembenéznie. Ezen problémák megoldásában az egész társadalomnak komoly szerepe van, az egyes emberek cselekedetei önmagukban nem jelentenek megoldást. Vissza kell állítani a kiegyensúlyozott kapcsolatot ember és természet között. Ehhez azonban „ki kell nevelni” egy olyan generációt, amely aktív, a környezet iránt pozitív attitűd készlettel rendelkezik, és cselekedni is tud. A környezeti nevelés első színtere a család, később azonban, az intézményesített nevelés-oktatás során rendkívüli fontossággal bírnak a különböző intézmények, ezeken belül pedig a pedagógusok, akik segíthetnek a helyes attitűd kialakításában. Ebben a munkában az általános iskola alsó tagozatában vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekek környezettel szembeni attitűdjét és a környezeti nevelés hatásosságát. Megállapíthattuk, hogy a pedagógusok számára fontos a környezeti nevelés, az iskolák felszereltsége azonban nem minden esetben megfelelő. A 10-12 éves gyerekek lexikai tudása környezetvédelmi témákban jó, hozzáállásuk pozitív, különösen az élővilágot veszélyeztető hatásokkal tudnak azonosulni. Gyakorlatban azonban nem mindig alkalmazzák ismereteiket, való- színűleg szokásaikat még nagyban a családi minta határozza meg.
{"title":"Környezeti attitűd vizsgálata alsó tagozatos gyermekek körében","authors":"Kinga Kiszely, Krisztina Szalay","doi":"10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.73","DOIUrl":"https://doi.org/10.33041/ACTAUNIVESZTERHAZYBIOL.2021.46.73","url":null,"abstract":"Napjainkban az emberiségnek súlyos környezeti problémákkal kell szembenéznie. Ezen problémák megoldásában az egész társadalomnak komoly szerepe van, az egyes emberek cselekedetei önmagukban nem jelentenek megoldást. Vissza kell állítani a kiegyensúlyozott kapcsolatot ember és természet között. Ehhez azonban „ki kell nevelni” egy olyan generációt, amely aktív, a környezet iránt pozitív attitűd készlettel rendelkezik, és cselekedni is tud. A környezeti nevelés első színtere a család, később azonban, az intézményesített nevelés-oktatás során rendkívüli fontossággal bírnak a különböző intézmények, ezeken belül pedig a pedagógusok, akik segíthetnek a helyes attitűd kialakításában. Ebben a munkában az általános iskola alsó tagozatában vizsgáljuk a pedagógusok és a gyermekek környezettel szembeni attitűdjét és a környezeti nevelés hatásosságát. Megállapíthattuk, hogy a pedagógusok számára fontos a környezeti nevelés, az iskolák felszereltsége azonban nem minden esetben megfelelő. A 10-12 éves gyerekek lexikai tudása környezetvédelmi témákban jó, hozzáállásuk pozitív, különösen az élővilágot veszélyeztető hatásokkal tudnak azonosulni. Gyakorlatban azonban nem mindig alkalmazzák ismereteiket, való- színűleg szokásaikat még nagyban a családi minta határozza meg.","PeriodicalId":414638,"journal":{"name":"Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Biologiae","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131552667","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}