Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.2
P. Kézai
A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.
本研究探讨了匈牙利初创企业的危机应变能力，重点关注冠状病毒疫情引起的变化。在研究的第一部分，在文献综述的基础上对初创企业的概念进行了定义，随后总结了匈牙利和维谢格拉德国家为保护初创企业所采取的措施，并特别关注初创企业。 定性分析基于对初创企业创始人（n=22）的半结构化深入访谈。研究发现，经济危机的赢家是 IT 行业、医疗保健、电子商务和数字教育领域的初创企业，而最大的输家则是旅游业和酒店业的初创企业。危机的积极影响是对初创企业的净化，由于各种企业支持计划的实施，有活力的企业在危机中得以生存。
{"title":"A magyar startup vállalkozások válságtűrő képessége – egy kvalitatív kutatás eredményei startup vállalkozók körében folytatott strukturált mélyinterjúk alapján","authors":"P. Kézai","doi":"10.32976/stratfuz.2024.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.2","url":null,"abstract":"A tanulmány a magyar startup vállalkozások válságtűrő képességét vizsgálja a koronavírus okozta járvány következtében bekövetkezett változásokra fókuszálva. A kutatás első felében szakirodalmi áttekintés alapján definiálja a startup fogalmat, majd összegzi a magyar, illetve a visegrádi országok vállalkozásvédelmi intézkedéseit, különös tekintettel a startupokra vonatkozóan. A kvalitatív elemzés eredményeit startup alapítókkal (n=22) készült félig strukturált mélyinterjú adta. A kutatás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a gazdasági válság nyertesei az IT-szektorban, az egészségügyben, az e-kereskedelem és a digitális oktatásban, ugyanakkor a nagy vesztesek a turizmusban és vendéglátásban tevékeny startupok. A válság pozitív hatásaként egyfajta megtisztulást zajlott a startupok körében, így az életképes vállalkozások túlélték a válságot a különböző vállalkozásvédelmi támogatásoknak köszönhetően.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140386791","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.12
R. Simon
Az elmúlt években a fenntartható fejlődés nemzetközi dimenzióinak vizsgálatát követően egyre nagyobb hangsúlyt helyeződött a téma lokális, helyi aspektusaira is. Mit jelent valójában, ha egy város klímasemleges, és mitől intelligens egy város? Miért célszerű egyáltalán a városok felől elindulni ezen az úton? Hogyan kapcsolódik mindehhez az Európai Unió? Melyek jelen kezdeményezés legnagyobb ellentmondásai? Jelen tanulmány célja Győr, valamint Miskolc sok szempontból azonos, számos aspektusban azonban mégis egymástól különböző városainak példáján keresztül elemezni az olyan Európai Uniós programokban való részvétel településfejlesztésre gyakorolt hatásait, mint például a 2022. tavaszán elindított ún. „100 klímasemleges és intelligens város” missziója a települések fenntartható városfejlesztési stratégiáinak (FVS) megvalósítása szempontjából. Arra keresi e tanulmány a választ, hogy mennyiben tapasztalható különbség a két megyei jogú város fenntartható városfejlesztési startégiája (és különösen annak gyakorlati megvalósítása) között és ennek milyen gyakorlati megvalósulásai figyelhetőek meg.
{"title":"Fenntartható városfejlesztés az uniós lehetőségek tükrében : Miskolc és Győr fenntartható városfejlesztési stratégiájának összevetése a 100 klímasemleges és intelligens város misszió vonatkozásában","authors":"R. Simon","doi":"10.32976/stratfuz.2024.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.12","url":null,"abstract":"Az elmúlt években a fenntartható fejlődés nemzetközi dimenzióinak vizsgálatát követően egyre nagyobb hangsúlyt helyeződött a téma lokális, helyi aspektusaira is. Mit jelent valójában, ha egy város klímasemleges, és mitől intelligens egy város? Miért célszerű egyáltalán a városok felől elindulni ezen az úton? Hogyan kapcsolódik mindehhez az Európai Unió? Melyek jelen kezdeményezés legnagyobb ellentmondásai? Jelen tanulmány célja Győr, valamint Miskolc sok szempontból azonos, számos aspektusban azonban mégis egymástól különböző városainak példáján keresztül elemezni az olyan Európai Uniós programokban való részvétel településfejlesztésre gyakorolt hatásait, mint például a 2022. tavaszán elindított ún. „100 klímasemleges és intelligens város” missziója a települések fenntartható városfejlesztési stratégiáinak (FVS) megvalósítása szempontjából. Arra keresi e tanulmány a választ, hogy mennyiben tapasztalható különbség a két megyei jogú város fenntartható városfejlesztési startégiája (és különösen annak gyakorlati megvalósítása) között és ennek milyen gyakorlati megvalósulásai figyelhetőek meg.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387248","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.4
Ágnes Varga
A tér, a hely és a lépték olyan alapvető fogalmak a gazdaságföldrajzi kutatásokban, amelyek segítenek megérteni és értelmezni a gazdasági folyamatok, jelenségek és kapcsolatok térbeli dimenzióit. A tanulmány célja, hogy az Economic Geography folyóirat tanulmányait megvizsgálva betekintést nyújtson abba, hogy a tématerület vezető folyóiratában, hogyan jelenik meg, milyen szerepet tölt be a különböző kutatásokban a tér, a hely és a lépték. Vajon kiaknázzák-e a tér, a hely és a lépték, mint elemzési megközelítésben rejlő lehetőségeket a különböző gazdaságföldrajzi kutatások? A kutatás során az Economic Geography folyóirat 2015 és 2022 között megjelent tanulmányait kategorizáltam be az alkalmazott földrajzi alapkategória, azok magyarázó erőként való megjelenése, a módszertan és az elméleti keret alapján. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban az Economic Geography folyóirat tanulmányaiban a gazdasági jelenségek léptékfüggése alulkutatott, illetve egyszerre több földrajzi alapkategória alkalmazása egy vizsgálaton belül nem jellemző. Egy adott kutatási téma nyilván behatárolja, hogy az adott jelenség kutatható-e különböző léptékeken, de azt gondolom, hogy a kutatók nem használják ki eléggé egy-egy jelenség vizsgálatakor a lépték jelentette további szempontokat.
{"title":"A tér, a hely és a lépték megjelenése a gazdaságföldrajzi kutatásokban","authors":"Ágnes Varga","doi":"10.32976/stratfuz.2024.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.4","url":null,"abstract":"A tér, a hely és a lépték olyan alapvető fogalmak a gazdaságföldrajzi kutatásokban, amelyek segítenek megérteni és értelmezni a gazdasági folyamatok, jelenségek és kapcsolatok térbeli dimenzióit. A tanulmány célja, hogy az Economic Geography folyóirat tanulmányait megvizsgálva betekintést nyújtson abba, hogy a tématerület vezető folyóiratában, hogyan jelenik meg, milyen szerepet tölt be a különböző kutatásokban a tér, a hely és a lépték. Vajon kiaknázzák-e a tér, a hely és a lépték, mint elemzési megközelítésben rejlő lehetőségeket a különböző gazdaságföldrajzi kutatások? A kutatás során az Economic Geography folyóirat 2015 és 2022 között megjelent tanulmányait kategorizáltam be az alkalmazott földrajzi alapkategória, azok magyarázó erőként való megjelenése, a módszertan és az elméleti keret alapján. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a vizsgált időszakban az Economic Geography folyóirat tanulmányaiban a gazdasági jelenségek léptékfüggése alulkutatott, illetve egyszerre több földrajzi alapkategória alkalmazása egy vizsgálaton belül nem jellemző. Egy adott kutatási téma nyilván behatárolja, hogy az adott jelenség kutatható-e különböző léptékeken, de azt gondolom, hogy a kutatók nem használják ki eléggé egy-egy jelenség vizsgálatakor a lépték jelentette további szempontokat.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387536","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.8
Orsolya Szendrey, Mihály Dombi
A vállalkozások forráshoz jutását a jövőben mindenképpen érinteni fogja a működésüket környezeti hatásainak monitorozását és transzparenciáját elősegítő ESG (Environment, Social, Governance) keretrendszer kötelező érvényesítése Magyarországon is. A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az ESG keretrendszer fejlődéséről, a magyarországi bankszektor és vállalati szektor legjelentősebb szereplőinek ESG tevékenységéről és az ehhez kapcsolódóan megvalósuló közzétételek aktuális megvalósulásáról.
{"title":"A hazai fenntarthatósági közzététel helyzete és fejlődési lehetőségei","authors":"Orsolya Szendrey, Mihály Dombi","doi":"10.32976/stratfuz.2024.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.8","url":null,"abstract":"A vállalkozások forráshoz jutását a jövőben mindenképpen érinteni fogja a működésüket környezeti hatásainak monitorozását és transzparenciáját elősegítő ESG (Environment, Social, Governance) keretrendszer kötelező érvényesítése Magyarországon is. A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson az ESG keretrendszer fejlődéséről, a magyarországi bankszektor és vállalati szektor legjelentősebb szereplőinek ESG tevékenységéről és az ehhez kapcsolódóan megvalósuló közzétételek aktuális megvalósulásáról.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387489","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.3
Attila Varga, Csilla Ágoston, Ágnes Buvár, Ábel Zoltán Szabó, Andrea Dúll
Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetésével 2022 tavaszán reprezentatív felmérés készült a magyar lakosság által végzett környezetvédő cselekedetekről. A felmérés feltárta a hétköznapi életben megvalósítható környezetvédő cselekedetek gyakoriságát, vizsgálta, hogy az emberek mely területeken tervezik környezetvédőbbé tenni életvitelüket a közeljövőben, valamint mely területen tartják könnyűnek, illetve nehéznek életvitelük környezetvédőbbé tételét. Mindemellett a vizsgálat célját képezte annak meghatározása is, hogy milyen gátló tényezőket érzékelnek a magyar felnőttek életvitelük környezetvédőbbé tételével kapcsolatban. Az eredmények legfontosabb üzenete, hogy a környezetvédelem szándéka a magyar lakosság elsöprő többségének a gondolkodásban jelen van, de az emberek különböző területeken különböző mértékben nyitottak a környezeti szempontokból kedvező változásokra.
{"title":"Környezetvédő cselekedetek és ezek gátló tényezői a magyar felnőtt lakosság körében","authors":"Attila Varga, Csilla Ágoston, Ágnes Buvár, Ábel Zoltán Szabó, Andrea Dúll","doi":"10.32976/stratfuz.2024.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.3","url":null,"abstract":"Az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetésével 2022 tavaszán reprezentatív felmérés készült a magyar lakosság által végzett környezetvédő cselekedetekről. A felmérés feltárta a hétköznapi életben megvalósítható környezetvédő cselekedetek gyakoriságát, vizsgálta, hogy az emberek mely területeken tervezik környezetvédőbbé tenni életvitelüket a közeljövőben, valamint mely területen tartják könnyűnek, illetve nehéznek életvitelük környezetvédőbbé tételét. Mindemellett a vizsgálat célját képezte annak meghatározása is, hogy milyen gátló tényezőket érzékelnek a magyar felnőttek életvitelük környezetvédőbbé tételével kapcsolatban. Az eredmények legfontosabb üzenete, hogy a környezetvédelem szándéka a magyar lakosság elsöprő többségének a gondolkodásban jelen van, de az emberek különböző területeken különböző mértékben nyitottak a környezeti szempontokból kedvező változásokra.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 10","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387742","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.5
Evelin Zapreskó-Farkas
Tanulmány célja Magyarország NUTS3-as szintű területi versenyképességének elemzése. A szakirodalomban ajánlott kétféle versenyképességi számítás (a GDP dekompozíciós és a logaritmus alapú módszerek) került a vizsgálat középpontjában. Az eredményeket alapján a térségeket klaszterekbe soroltam. A kutatási időszak középpontjában a 2008-2009-es válság áll. A tanulmány eredményei azt igazolják, hogy a korábbi konvergencia vizsgálatok és a versenyképességi indexek eredményei között együtt mozgás tapasztalható.
{"title":"Területi versenyképesség különböző megközelítései Magyarországon","authors":"Evelin Zapreskó-Farkas","doi":"10.32976/stratfuz.2024.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.5","url":null,"abstract":"Tanulmány célja Magyarország NUTS3-as szintű területi versenyképességének elemzése. A szakirodalomban ajánlott kétféle versenyképességi számítás (a GDP dekompozíciós és a logaritmus alapú módszerek) került a vizsgálat középpontjában. Az eredményeket alapján a térségeket klaszterekbe soroltam. A kutatási időszak középpontjában a 2008-2009-es válság áll. A tanulmány eredményei azt igazolják, hogy a korábbi konvergencia vizsgálatok és a versenyképességi indexek eredményei között együtt mozgás tapasztalható.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387339","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.9
Krisztina Varga, Géza Tóth
The study examines social innovation endeavours initiated by non-profit organisations in the Abaúji region53. Addressing the challenges facing the region (emigration, ageing, unemployment and educational inequalities) requires the accurate identification of local needs and the involvement of the population in decision-making. One of the tools for these initiatives is social innovation and support for social innovation endeavours. The key actors in the social innovation process are non-profit organisations (NGOs), which see social innovation primarily as a mission. The aim of our study is to present social innovation solutions initiated by NGOs in the region and to explore the possibility of their adaptation as good practice. The study alsoidentifies the main sets of criteria that, in addition to providing a structured record of each case study, will help to make good practices comparable. Documentation against the identified criteria will support the process of adaptation, which is critical to the successful implementation of social innovation initiatives.
{"title":"Social innovation initiatives of NGOs in a Hungarian disadvantaged area","authors":"Krisztina Varga, Géza Tóth","doi":"10.32976/stratfuz.2024.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.9","url":null,"abstract":"The study examines social innovation endeavours initiated by non-profit organisations in the Abaúji region53. Addressing the challenges facing the region (emigration, ageing, unemployment and educational inequalities) requires the accurate identification of local needs and the involvement of the population in decision-making. One of the tools for these initiatives is social innovation and support for social innovation endeavours. The key actors in the social innovation process are non-profit organisations (NGOs), which see social innovation primarily as a mission. The aim of our study is to present social innovation solutions initiated by NGOs in the region and to explore the possibility of their adaptation as good practice. The study alsoidentifies the main sets of criteria that, in addition to providing a structured record of each case study, will help to make good practices comparable. Documentation against the identified criteria will support the process of adaptation, which is critical to the successful implementation of social innovation initiatives.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 18","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387687","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.6
Gábor Miklós
A dolgozat bemutatja a kereskedelmi utak változását az európai centrum régió és a Távol-Kelet gazdasági motorja között. A fő kérdés, hogy milyen módon lehetséges kombinálni a vasúti és tengeri árufuvarozást Európában, hogy teljesítse a két centrum terület, Kína/Shanghai és Németország viszonylatban zavartalan ellátását. A vizsgálatban kiemelt szerepet kap a görögországi Pireusz kikötője, amely a kínai nagy árufuvarozási vállalat, a COSCO érkezésével kapott kiemelt szerepet az Európai Unióban. Milyen egyéb változásokat hozhat ez régiónkra, Közép-Európára nézve; ezt vizsgálja a tanulmány.
{"title":"A közép-európai kereskedelmi útvonalak és az EU-s tagállamok vámbevételei közötti kapcsolatok","authors":"Gábor Miklós","doi":"10.32976/stratfuz.2024.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.6","url":null,"abstract":"A dolgozat bemutatja a kereskedelmi utak változását az európai centrum régió és a Távol-Kelet gazdasági motorja között. A fő kérdés, hogy milyen módon lehetséges kombinálni a vasúti és tengeri árufuvarozást Európában, hogy teljesítse a két centrum terület, Kína/Shanghai és Németország viszonylatban zavartalan ellátását. A vizsgálatban kiemelt szerepet kap a görögországi Pireusz kikötője, amely a kínai nagy árufuvarozási vállalat, a COSCO érkezésével kapott kiemelt szerepet az Európai Unióban. Milyen egyéb változásokat hozhat ez régiónkra, Közép-Európára nézve; ezt vizsgálja a tanulmány.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387417","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.11
Ivana Kocsicska
Az egészségügyi szakemberek nemzetközi migrációja jelentős és összetett probléma globális szinten, az egészségügyi rendszerekre gyakorolt negatív hatása, illetve az országok gazdasági fejlődésére való közvetett hatása miatt. Az egészségügyi rendszer szükségleteinek azonosításához és kezeléséhez elengedhetetlen az elvándorlást kiváltó tényezők megértése. A szerbiai egészségügyi dolgozók migrációja a következő években veszélyeztetheti az egészségügyi rendszer stabilitását. Tekintettel Szerbia orvostöbbletére, jelenleg a „lemorzsolódás” mértéke nem jelent közvetlen veszélyt az egészségügyi ellátásra nézve, viszont együtt jár a magasan képzett munkaerő és szakértők kivándorlásával, a tudás és készségek elvesztésével. Négy szerbiai állami általános kórház egészségügyi dolgozói (n=395) körében végzett, az alkalmazottak elvándorlási szándékát érintő kutatásom legfontosabb kérdései, hogy melyek az elvándorlást leginkább befolyásoló tényezők, milyen az összefüggés ezek a tényezők és a válaszadók beosztása, illetve neme között, valamint melyek a kivándorlási célországok. A válaszadók 36,19% elvándorlási szándékot fejezett ki. A legkedveltebb kivándorlási célpontként a nyugat-európai és észak-európai országok szerepelnek, míg a munkaetika hiánya lett megjelölve az elvándorlást leginkább befolyásoló tényezőként, viszont hatásának értékelésében eltérés észlelhető a válaszadók különböző munkahelyi beosztású és nemű csoportjai között. Ezek az eredmények segítséget jelenthetnek a politikai döntéshozók számára a nemzeti egészségügyi rendszer stratégiái hiányosságainak kezelésében.
{"title":"Migrációs szándék: egészségügyi dolgozók attitűdjének vizsgálata négy szerbiai általános kórházban","authors":"Ivana Kocsicska","doi":"10.32976/stratfuz.2024.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.11","url":null,"abstract":"Az egészségügyi szakemberek nemzetközi migrációja jelentős és összetett probléma globális szinten, az egészségügyi rendszerekre gyakorolt negatív hatása, illetve az országok gazdasági fejlődésére való közvetett hatása miatt. Az egészségügyi rendszer szükségleteinek azonosításához és kezeléséhez elengedhetetlen az elvándorlást kiváltó tényezők megértése. A szerbiai egészségügyi dolgozók migrációja a következő években veszélyeztetheti az egészségügyi rendszer stabilitását. Tekintettel Szerbia orvostöbbletére, jelenleg a „lemorzsolódás” mértéke nem jelent közvetlen veszélyt az egészségügyi ellátásra nézve, viszont együtt jár a magasan képzett munkaerő és szakértők kivándorlásával, a tudás és készségek elvesztésével. Négy szerbiai állami általános kórház egészségügyi dolgozói (n=395) körében végzett, az alkalmazottak elvándorlási szándékát érintő kutatásom legfontosabb kérdései, hogy melyek az elvándorlást leginkább befolyásoló tényezők, milyen az összefüggés ezek a tényezők és a válaszadók beosztása, illetve neme között, valamint melyek a kivándorlási célországok. A válaszadók 36,19% elvándorlási szándékot fejezett ki. A legkedveltebb kivándorlási célpontként a nyugat-európai és észak-európai országok szerepelnek, míg a munkaetika hiánya lett megjelölve az elvándorlást leginkább befolyásoló tényezőként, viszont hatásának értékelésében eltérés észlelhető a válaszadók különböző munkahelyi beosztású és nemű csoportjai között. Ezek az eredmények segítséget jelenthetnek a politikai döntéshozók számára a nemzeti egészségügyi rendszer stratégiái hiányosságainak kezelésében.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 18","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387270","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.10
Arnold Tóth, Gyöngyi Csongrádi, István Engelberth
This study explores Japanese-Hungarian economic relations, specifically focusing on foreign direct investments (FDI) in Hungary. The analysis delves into the historical development and current state of Japanese capital flow into Hungary, with a particular emphasis on the automotive industry. Foreign direct investments are shown to enhance productivity throughtechnology transfer and foster positive impacts on corporate relationships, contributing to economic growth. The study demonstrates the mutual benefits of Japanese FDI in the Hungarian automotive industry and includes a case study on the activities of a Japanese company in Hungary, examining its role in the regional labour market.
{"title":"The influence of Japanese automotive industry investment in East Nógrád","authors":"Arnold Tóth, Gyöngyi Csongrádi, István Engelberth","doi":"10.32976/stratfuz.2024.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.10","url":null,"abstract":"This study explores Japanese-Hungarian economic relations, specifically focusing on foreign direct investments (FDI) in Hungary. The analysis delves into the historical development and current state of Japanese capital flow into Hungary, with a particular emphasis on the automotive industry. Foreign direct investments are shown to enhance productivity throughtechnology transfer and foster positive impacts on corporate relationships, contributing to economic growth. The study demonstrates the mutual benefits of Japanese FDI in the Hungarian automotive industry and includes a case study on the activities of a Japanese company in Hungary, examining its role in the regional labour market.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387530","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：