Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.1
Mariann Veresné Somosi, Tamás Sikos T.
A globális kereskedelemben a gyorsan változó körülmények (a mesterséges intelligencia térnyerése, a COVID-19 járványhelyzet vagy az orosz-ukrán háború) új kihívások elé állítja az élelmiszer kereskedelmi láncokat. Tanulmányunk célja az élelmiszer kereskedelmen belül a diszkontok szerep vállalásának vizsgálata a fenntarthatóságban. Az ENSZ 2018-ban elfogadott17 fenntartható fejlődési céljának (SDG) elemeit sorba véve vizsgáljuk a hazai diszkont láncok szerepét. Törekszünk arra, hogy feltárjuk azon csomópontokat, melyekben a hazai élelmiszer diszkontok szerepe meghatározó az AGENDA 2030 célelemei között. Ezen kérdéskör vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az élelmiszer pazarlás és biztonság és veszteségcsökkentéséért tett intézkedések elemzése. A tanulmányban röviden kitérünk arra is, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben, milyen változásokat hozott a COVID-19 világjárvány megjelenése, milyen mértékben erősítette fel az online értékesítést, gyorsította az automatizáció, robotizáció folyamatát, valamint az értékesítés folyamatában milyen szerepet kapott napjainkraa fenntarthatóság és a társadalmi innováció.
{"title":"A hazai élelmiszer diszkontok szerepe a fenntarthatóságban","authors":"Mariann Veresné Somosi, Tamás Sikos T.","doi":"10.32976/stratfuz.2024.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.1","url":null,"abstract":"A globális kereskedelemben a gyorsan változó körülmények (a mesterséges intelligencia térnyerése, a COVID-19 járványhelyzet vagy az orosz-ukrán háború) új kihívások elé állítja az élelmiszer kereskedelmi láncokat. Tanulmányunk célja az élelmiszer kereskedelmen belül a diszkontok szerep vállalásának vizsgálata a fenntarthatóságban. Az ENSZ 2018-ban elfogadott17 fenntartható fejlődési céljának (SDG) elemeit sorba véve vizsgáljuk a hazai diszkont láncok szerepét. Törekszünk arra, hogy feltárjuk azon csomópontokat, melyekben a hazai élelmiszer diszkontok szerepe meghatározó az AGENDA 2030 célelemei között. Ezen kérdéskör vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül az élelmiszer pazarlás és biztonság és veszteségcsökkentéséért tett intézkedések elemzése. A tanulmányban röviden kitérünk arra is, hogy az élelmiszer kiskereskedelemben, milyen változásokat hozott a COVID-19 világjárvány megjelenése, milyen mértékben erősítette fel az online értékesítést, gyorsította az automatizáció, robotizáció folyamatát, valamint az értékesítés folyamatában milyen szerepet kapott napjainkraa fenntarthatóság és a társadalmi innováció.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 9","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387766","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-03-22DOI: 10.32976/stratfuz.2024.7
Evelin Kecskés, Miklós Lukovics
Korunk nagyvárosainak mobilitását növekvő autódominancia jellemzi, amely egyre jobban érzékelhető urbanizációs hátrányokat (dugók, zaj, légszennyezettség, járdákon parkoló autók stb.) eredményez. Az önvezető járművek flottahasználati üzleti modellje megteremti annak elvi lehetőségét, hogy csökkentse a városok útjain közlekedő autók számát. Egyre több információval rendelkezünk az önvezetőflotta-használat költségeiről, és számos modellszámítás megállapította az önvezetőflotta-használat lehetséges költségelőnyét a saját autó tulajdonlással szemben. Keveset tudunk ugyanakkor arról, hogy a lakosság milyen költségelőnyök mentén hajlandó a saját autó tulajdonlást felváltani önvezetőflotta-használatra. Kutatásunk célja annak megismerése, hogy a magyar lakosság milyen feltételek mentén hajlandó a napi mobilitási szokásait az önvezetőflotta-használat irányába elmozdítani. Eredményeink segítségével megbecsüljük azt is, hogy az egyes modellváltozatok mentén mennyivel csökkenthető a magyar utakon levő autók száma, valamint javaslatokat teszünk ezen értékek további növelésének lehetőségeire is.
{"title":"Az önvezetőflotta-használat költségelőnyeinek lehetséges hatása a magyar városok mobilitására","authors":"Evelin Kecskés, Miklós Lukovics","doi":"10.32976/stratfuz.2024.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2024.7","url":null,"abstract":"Korunk nagyvárosainak mobilitását növekvő autódominancia jellemzi, amely egyre jobban érzékelhető urbanizációs hátrányokat (dugók, zaj, légszennyezettség, járdákon parkoló autók stb.) eredményez. Az önvezető járművek flottahasználati üzleti modellje megteremti annak elvi lehetőségét, hogy csökkentse a városok útjain közlekedő autók számát. Egyre több információval rendelkezünk az önvezetőflotta-használat költségeiről, és számos modellszámítás megállapította az önvezetőflotta-használat lehetséges költségelőnyét a saját autó tulajdonlással szemben. Keveset tudunk ugyanakkor arról, hogy a lakosság milyen költségelőnyök mentén hajlandó a saját autó tulajdonlást felváltani önvezetőflotta-használatra. Kutatásunk célja annak megismerése, hogy a magyar lakosság milyen feltételek mentén hajlandó a napi mobilitási szokásait az önvezetőflotta-használat irányába elmozdítani. Eredményeink segítségével megbecsüljük azt is, hogy az egyes modellváltozatok mentén mennyivel csökkenthető a magyar utakon levő autók száma, valamint javaslatokat teszünk ezen értékek további növelésének lehetőségeire is.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":" 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-03-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140387194","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.27
Szilárd Rácz
A tanulmány célja áttekinteni Szerbia nagyvárosainak fejlődését a rendszerváltozást követő időszakban. Bevezetésképpen bemutatásra kerül Szerbia fekvése, geopolitikai helyzete, valamint a Balkán városhálózati és térszerkezeti fejlődése történeti kontextusban. Az elmúlt bő három évtizedben Szerbia államberendezkedése több alapvető átalakuláson ment keresztül, amely jelentős hatással volt a városok fejlődésére, ez a közigazgatási és térszerkezeti jellemzők átalakulása mentén kerül elemzésre. Végül az öt nagyváros – Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac és Szabadka – fejlődését, gazdasági és demográfiai folyamatait vizsgálja részletesen a tanulmány.
{"title":"Nagyvárosfejlődés Szerbiában : Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac és Szabadka pozíciói","authors":"Szilárd Rácz","doi":"10.32976/stratfuz.2023.27","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.27","url":null,"abstract":"A tanulmány célja áttekinteni Szerbia nagyvárosainak fejlődését a rendszerváltozást követő időszakban. Bevezetésképpen bemutatásra kerül Szerbia fekvése, geopolitikai helyzete, valamint a Balkán városhálózati és térszerkezeti fejlődése történeti kontextusban. Az elmúlt bő három évtizedben Szerbia államberendezkedése több alapvető átalakuláson ment keresztül, amely jelentős hatással volt a városok fejlődésére, ez a közigazgatási és térszerkezeti jellemzők átalakulása mentén kerül elemzésre. Végül az öt nagyváros – Belgrád, Újvidék, Nis, Kragujevac és Szabadka – fejlődését, gazdasági és demográfiai folyamatait vizsgálja részletesen a tanulmány.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701612","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.23
Valentina Ivanič
The objective of this research is to reveal and understand the strengths and weaknesses of the two groups of regional innovation systems in Serbia – those operating in Belgrade and Vojvodina region, with strong administrative capacity, and those operating in Šumadija and Western Serbia and Southern and Eastern Serbia, operating without administrative capacity at the regional level. Data were collected from existing databases, and interviews with members of the focus groups. The action research methodology was used also. The findings show that regions without administrative capacity have RDAs with cooperative culture, more externally oriented, and more devoted to building eonomic software and economic orgware axis instead of the regions with administrative capacity. The mature RIS is present in the regions without administrative power in Serbia (Šumadija and Western Serbia, Southern and Eastern Serbia) in comparison to two NUTS II regions (Belgrade and Vojvodina region).
{"title":"Overcoming Regional Disparities in Serbia through Regional Innovation Systems at the NUTS II Level","authors":"Valentina Ivanič","doi":"10.32976/stratfuz.2023.23","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.23","url":null,"abstract":"The objective of this research is to reveal and understand the strengths and weaknesses of the two groups of regional innovation systems in Serbia – those operating in Belgrade and Vojvodina region, with strong administrative capacity, and those operating in Šumadija and Western Serbia and Southern and Eastern Serbia, operating without administrative capacity at the regional level. Data were collected from existing databases, and interviews with members of the focus groups. The action research methodology was used also. The findings show that regions without administrative capacity have RDAs with cooperative culture, more externally oriented, and more devoted to building eonomic software and economic orgware axis instead of the regions with administrative capacity. The mature RIS is present in the regions without administrative power in Serbia (Šumadija and Western Serbia, Southern and Eastern Serbia) in comparison to two NUTS II regions (Belgrade and Vojvodina region).","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"60 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701613","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.28
Imre Nagy
A szerbiai Újvidék azon kevés európai városok egyike, amely a 20. század egyébként eseménytelen második felében drámai folyamatokkal terhelve lépett a 21. századba. A középső őskőkorszak (paleolitikum) óta tartó folyamatos fejlődés után a 19. századi kistelepülés a Duna menti bánság, majd a II. világháború után a tartományi közigazgatás, illetve a régió központjává nőtte ki magát. A stabil gazdasági növekedés megerősítette regionális szerepkörét, és Jugoszlávia felbomlását, majd az új állam geopolitikai helyzetének változását követően is a város területi és funkcionális szerepkörének fejlődése tovább tart, aminek következtében Szerbia második városává nőtte ki magát. A tanulmány felvázolja Újvidék urbanizációját és fejlődéstörténetét, morfológiai fejlődését, amelyet a demográfiai és regionális szerepkör változásának kölcsönhatása irányított, különös tekintettel a 20. század végének történéseire, valamint a 21. század elejének fejlődési próbálkozásaira.
{"title":"Újvidék (Novi Sad) városfejlődése és regionális szerepkörének sajátosságai","authors":"Imre Nagy","doi":"10.32976/stratfuz.2023.28","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.28","url":null,"abstract":"A szerbiai Újvidék azon kevés európai városok egyike, amely a 20. század egyébként eseménytelen második felében drámai folyamatokkal terhelve lépett a 21. századba. A középső őskőkorszak (paleolitikum) óta tartó folyamatos fejlődés után a 19. századi kistelepülés a Duna menti bánság, majd a II. világháború után a tartományi közigazgatás, illetve a régió központjává nőtte ki magát. A stabil gazdasági növekedés megerősítette regionális szerepkörét, és Jugoszlávia felbomlását, majd az új állam geopolitikai helyzetének változását követően is a város területi és funkcionális szerepkörének fejlődése tovább tart, aminek következtében Szerbia második városává nőtte ki magát. A tanulmány felvázolja Újvidék urbanizációját és fejlődéstörténetét, morfológiai fejlődését, amelyet a demográfiai és regionális szerepkör változásának kölcsönhatása irányított, különös tekintettel a 20. század végének történéseire, valamint a 21. század elejének fejlődési próbálkozásaira.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701630","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.26
Bálint Juhász
As a national political goal, the prosperity of the Hungarian communities living as a minority in their homeland, i.e., in areas beyond the borders of the motherland is as old as the greatest tragedy in the history of the Hungarian nation, the division of the country caused by the peace decree ending the Great War, as a result of which Hungary lost two-thirds of its territory and one-third of its population. The unique contribution of this study lies in the fact that it approaches ‘homeland prosperity’ not from the point of view of the territory of current Hungary, but, in fact, from without the borders, considering homeland as the territories where Hungarians live within the borders of another state. The Territorial and Economic Development Strategy and Action Plan of the Hungarian Communities of Vajdaság was formulated with the participation of nearly 30 experts, starting 2012 and eventually completed in 2015. In 2016, the Hungarian government launched an economic development program in the Carpathian Basin for the prosperity of fellow countrymen. The Vajdaság Economic Development Program (VEDP) is currently Hungary's largest cross-border economic development program, a pioneer in the field of implementing economic development programs abroad; it serves as a model for similar actions abroad. During its 7.5-year existence, to date, the Prosperitati Foundation has published 55 calls for tenders in 10 tender rounds in the fields of agriculture, tourism, village house purchase and business development. Summing up the figures of small, medium and highvalue projects, the total value of the projects so far is more than HUF 177.43 billion (RSD 61.71 billion, €526.16 million). The value of the awarded non-refundable aid is nearly HUF 83.16 billion (RSD 29.14 billion, €248.4 million). The purpose of the study is to examine the ability of municipalities in Vajdaság to raise funds, with particular regard to the proportion of the population of the Hungarian community.
{"title":"From Possibility To Reality: The Vajdaság Economic Development Program In The Service Of Rural Developement","authors":"Bálint Juhász","doi":"10.32976/stratfuz.2023.26","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.26","url":null,"abstract":"As a national political goal, the prosperity of the Hungarian communities living as a minority in their homeland, i.e., in areas beyond the borders of the motherland is as old as the greatest tragedy in the history of the Hungarian nation, the division of the country caused by the peace decree ending the Great War, as a result of which Hungary lost two-thirds of its territory and one-third of its population. The unique contribution of this study lies in the fact that it approaches ‘homeland prosperity’ not from the point of view of the territory of current Hungary, but, in fact, from without the borders, considering homeland as the territories where Hungarians live within the borders of another state. The Territorial and Economic Development Strategy and Action Plan of the Hungarian Communities of Vajdaság was formulated with the participation of nearly 30 experts, starting 2012 and eventually completed in 2015. In 2016, the Hungarian government launched an economic development program in the Carpathian Basin for the prosperity of fellow countrymen. The Vajdaság Economic Development Program (VEDP) is currently Hungary's largest cross-border economic development program, a pioneer in the field of implementing economic development programs abroad; it serves as a model for similar actions abroad. During its 7.5-year existence, to date, the Prosperitati Foundation has published 55 calls for tenders in 10 tender rounds in the fields of agriculture, tourism, village house purchase and business development. Summing up the figures of small, medium and highvalue projects, the total value of the projects so far is more than HUF 177.43 billion (RSD 61.71 billion, €526.16 million). The value of the awarded non-refundable aid is nearly HUF 83.16 billion (RSD 29.14 billion, €248.4 million). The purpose of the study is to examine the ability of municipalities in Vajdaság to raise funds, with particular regard to the proportion of the population of the Hungarian community.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701634","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.30
Gusztáv Báger
{"title":"Az euró nemzetközivé válása és az EU tőkepiaci uniójának létrehozása című Konferencia (Párizs, 2023. június 16.) főbb megállapításai","authors":"Gusztáv Báger","doi":"10.32976/stratfuz.2023.30","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.30","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"106 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701643","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.25
András Ricz
Szerbia számára, a kétezres évek közepétől érhetőek el az uniós fejlesztési források. Vajdaság az ország északi tartománya, kiemelt résztvállal e támogatások lehívásában. Munkámban, a non profit szervezetek számára legszélesebb körben elérhetőhatáron átnyúló programokat, emellett pedig a mezőgazdasági termelők számára előlátott Ipard források lehívását vizsgáltam, melyek az egyedüli olyan pályázatok, amelyek keretében profitorientált szervezetek is részt vehetnek, a támogatások lehívásában, azzal a céllal, hogy megállapítsam, hogy volt-e az uniós programoknak hatása a gazdaság fejlődésére. A kutatás során megállapítást nyert, hogy az Európai Unió forrásai attól függetlenül, hogy több esetben is gazdaságfejlesztési céllal kerültek kifizetésre, nem hozták meg a várt eredményt.
{"title":"A határon átnyúló európai uniós fejlesztési források szerepe Vajdaság gazdasági fejlődésében","authors":"András Ricz","doi":"10.32976/stratfuz.2023.25","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.25","url":null,"abstract":"Szerbia számára, a kétezres évek közepétől érhetőek el az uniós fejlesztési források. Vajdaság az ország északi tartománya, kiemelt résztvállal e támogatások lehívásában. Munkámban, a non profit szervezetek számára legszélesebb körben elérhetőhatáron átnyúló programokat, emellett pedig a mezőgazdasági termelők számára előlátott Ipard források lehívását vizsgáltam, melyek az egyedüli olyan pályázatok, amelyek keretében profitorientált szervezetek is részt vehetnek, a támogatások lehívásában, azzal a céllal, hogy megállapítsam, hogy volt-e az uniós programoknak hatása a gazdaság fejlődésére. A kutatás során megállapítást nyert, hogy az Európai Unió forrásai attól függetlenül, hogy több esetben is gazdaságfejlesztési céllal kerültek kifizetésre, nem hozták meg a várt eredményt.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701410","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.21
Zoltán Hajdú
1683-ban a török vereséget szenvedett Bécs ostromakor. A győztes keresztény koalíció megkezdte a török által megszállt magyar területek felszabadítását. 1686-ban felszabadult Buda, s ezzel forduló pont következett be a felszabadító háborúban. 1688-ban Kollonics Lipót és szakértői csapata kidolgozta a teljes visszafoglalás utáni időszakra vonatkozó, szinte minden lényegi kérdést átfogó reformtervét. Egészében nem fogadta el a Habsburg-ház, de sok elemét megvalósította. A leglényegesebb elem a volt hódoltsági területek újbóli benépesítése volt. 1711 után kezdődtek meg igazán a tömeges betelepítések. Mária Terézia a Dél-Alföld területén kijelölte az új szabad királyi városokat, mint a térség jövőbeni központjait. A volt hódoltsági területen 1044 új, szabályos alaprajzú falut hoztak létre. A soknemzetiségűvé vált területen gyors helyreállítási, majd növekedési és gazdagodási folyamat bontakozott ki. Az I. világháború, illetve az országhatárok és impérium változások alapvető következményekkel jártak a lakosság egymás közötti viszonyaira. Az új délszláv állam erőteljes etnopolitikát folytatott a kisebbségek (mindenek előtt a magyarok és németek ellen). A II. világháború alatt ismét változtak a határok, s visszatért a terület egy részére a magyar hatalom. A bukovinai székelyek betelepítésével 1941-ben a magyar kormány szintén etnopolitikát valósított meg, a kiszorított szerbek helyére telepítették őket. 1944 őszén a székelyek nagy része elmenekült a Dunántúlra. A helyben maradt magyarokra a térség történetének egyik legvéresebb megtorlása várt.
{"title":"Telepítés- és településpolitika a Dél-Alföldön a török kiűzésétől 1944-ig","authors":"Zoltán Hajdú","doi":"10.32976/stratfuz.2023.21","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.21","url":null,"abstract":"1683-ban a török vereséget szenvedett Bécs ostromakor. A győztes keresztény koalíció megkezdte a török által megszállt magyar területek felszabadítását. 1686-ban felszabadult Buda, s ezzel forduló pont következett be a felszabadító háborúban. 1688-ban Kollonics Lipót és szakértői csapata kidolgozta a teljes visszafoglalás utáni időszakra vonatkozó, szinte minden lényegi kérdést átfogó reformtervét. Egészében nem fogadta el a Habsburg-ház, de sok elemét megvalósította. A leglényegesebb elem a volt hódoltsági területek újbóli benépesítése volt. 1711 után kezdődtek meg igazán a tömeges betelepítések. Mária Terézia a Dél-Alföld területén kijelölte az új szabad királyi városokat, mint a térség jövőbeni központjait. A volt hódoltsági területen 1044 új, szabályos alaprajzú falut hoztak létre. A soknemzetiségűvé vált területen gyors helyreállítási, majd növekedési és gazdagodási folyamat bontakozott ki. Az I. világháború, illetve az országhatárok és impérium változások alapvető következményekkel jártak a lakosság egymás közötti viszonyaira. Az új délszláv állam erőteljes etnopolitikát folytatott a kisebbségek (mindenek előtt a magyarok és németek ellen). A II. világháború alatt ismét változtak a határok, s visszatért a terület egy részére a magyar hatalom. A bukovinai székelyek betelepítésével 1941-ben a magyar kormány szintén etnopolitikát valósított meg, a kiszorított szerbek helyére telepítették őket. 1944 őszén a székelyek nagy része elmenekült a Dunántúlra. A helyben maradt magyarokra a térség történetének egyik legvéresebb megtorlása várt.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701186","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.32976/stratfuz.2023.31
Gyula Ocskay
Recenzió. Benedek József – Nevelős Gábor (szerk.): Átfogó ökológia. Párbeszéd hit és tudomány között a Laudato si’ enciklika jegyében. JTMR Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia – Jezsuita Kiadó, Budapest, 2022.
评论。József Benedek - Gábor Nevelős (eds.)：全面生态学。通谕精神下信仰与科学的对话。JTMR Faludi Ferenc 耶稣会学院 - 耶稣会出版社，布达佩斯，2022 年。
{"title":"Hit és tudomány párbeszéde a teremtett világ védelmében","authors":"Gyula Ocskay","doi":"10.32976/stratfuz.2023.31","DOIUrl":"https://doi.org/10.32976/stratfuz.2023.31","url":null,"abstract":"Recenzió. Benedek József – Nevelős Gábor (szerk.): Átfogó ökológia. Párbeszéd hit és tudomány között a Laudato si’ enciklika jegyében. JTMR Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia – Jezsuita Kiadó, Budapest, 2022.","PeriodicalId":479792,"journal":{"name":"Észak-magyarországi stratégiai füzetek","volume":"134 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135701615","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：