„Ezt a könyvet a tanítványaimtól tanultam” – az esszé Arnold Schöberg híres összhangzattankönyvéből (Harmonielehre, 1911) kapta a címét, és első részében a schönbergi pedagógia nyitottságát méltatja: mennyire a növendék volt számára a legfontosabb, és hogyan összpontosított a kutatói attitűdre. Az esszé második része három olyan eseményt hoz fel a szerző korábbi pedagógiai tapasztalataiból, amikor a fiatal tanulókkal folytatott párbeszéd a zenei észlelés és megismerés működésének jobb megértéséhez vezette.
{"title":"„Dieses Buch habe ich von meinen Schülern gelernt”","authors":"János Bali","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.8","url":null,"abstract":"„Ezt a könyvet a tanítványaimtól tanultam” – az esszé Arnold Schöberg híres összhangzattankönyvéből (Harmonielehre, 1911) kapta a címét, és első részében a schönbergi pedagógia nyitottságát méltatja: mennyire a növendék volt számára a legfontosabb, és hogyan összpontosított a kutatói attitűdre. Az esszé második része három olyan eseményt hoz fel a szerző korábbi pedagógiai tapasztalataiból, amikor a fiatal tanulókkal folytatott párbeszéd a zenei észlelés és megismerés működésének jobb megértéséhez vezette.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"187 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136313542","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Krisztina Törő, Borbála Kovács, Luca Bor, Gyula Sófi
Háttér: Pszichológusi/pszichiáteri munkánk kapcsán gyakran végzünk különböző hatóságok és bíróságok részére vizsgálatot. Kutatásunkban igazságügyi szakvéleményeket elemeztünk adott szempont mentén. Tanulmányunkban a fókuszt a projektív rajztesztekre és a szakvélemények tartalmának összevetésére helyeztük. Célkitűzés: Jelen kutatásunk célja, hogy feltárjuk a projektív rajztesztben megjelenő adott jellemzők összefüggéseit egymással, és a szakértői véleményben szereplő megállapításokkal. Módszer: Vizsgálatunkban 67 fő vett részt. A szakvéleményeket egyszerű tartalomelemzés módszerével tekintettük át. A családrajzokon pedig a Main és Caplan által leírt 24 itemes kötődési „leltárt” alkalmaztuk a kötődés és disszonancia jegyeinek kódolására (Main & Kaplan, 1986). Eredmények: A rajztesztekben talált rajzjegyek és a szakvéleményben vizsgált szülői magatartás nem mutatott egyértelmű összefüggést. A rajzjegyek vizsgálatakor a vizsgálati csoport és a kontrollcsoport kötődési sérülés jegyeinek számában nem volt szignifikáns különbség. A disszonancia jegyei viszont elvárásunkkal ellentétben a kontrollcsoportban fordultak elő többször. Diszkusszió: A projektív tesztek fontos információkat hordoznak a kötődéssel, a családi disszonanciával kapcsolatban, de rá szeretnénk mutatni a korlátokra is, és ezáltal érzékeny témaként felvetni a szakértői véleményekkel kapcsolatos szülői prekoncepció problematikáját is.
{"title":"A projektív rajzteszt néhány aspektusának vizsgálata a polgári pereket érintő igazságügyi szakértői munkában","authors":"Krisztina Törő, Borbála Kovács, Luca Bor, Gyula Sófi","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.4","url":null,"abstract":"Háttér: Pszichológusi/pszichiáteri munkánk kapcsán gyakran végzünk különböző hatóságok és bíróságok részére vizsgálatot. Kutatásunkban igazságügyi szakvéleményeket elemeztünk adott szempont mentén. Tanulmányunkban a fókuszt a projektív rajztesztekre és a szakvélemények tartalmának összevetésére helyeztük. Célkitűzés: Jelen kutatásunk célja, hogy feltárjuk a projektív rajztesztben megjelenő adott jellemzők összefüggéseit egymással, és a szakértői véleményben szereplő megállapításokkal. Módszer: Vizsgálatunkban 67 fő vett részt. A szakvéleményeket egyszerű tartalomelemzés módszerével tekintettük át. A családrajzokon pedig a Main és Caplan által leírt 24 itemes kötődési „leltárt” alkalmaztuk a kötődés és disszonancia jegyeinek kódolására (Main & Kaplan, 1986). Eredmények: A rajztesztekben talált rajzjegyek és a szakvéleményben vizsgált szülői magatartás nem mutatott egyértelmű összefüggést. A rajzjegyek vizsgálatakor a vizsgálati csoport és a kontrollcsoport kötődési sérülés jegyeinek számában nem volt szignifikáns különbség. A disszonancia jegyei viszont elvárásunkkal ellentétben a kontrollcsoportban fordultak elő többször. Diszkusszió: A projektív tesztek fontos információkat hordoznak a kötődéssel, a családi disszonanciával kapcsolatban, de rá szeretnénk mutatni a korlátokra is, és ezáltal érzékeny témaként felvetni a szakértői véleményekkel kapcsolatos szülői prekoncepció problematikáját is.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136308897","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A DigKomp 2.2. a folyamatosan átalakuló digitális technológia kihívásaira reagálva komplex módon mutatja be a digitális kompetenciákat, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciákkal is számol. A digitális rendszerek lehetővé teszik az egyének számára, hogy egyre összetettebb feladatokat hajtsanak végre, ezért az egyéneknek egyre komplexebb digitális kompetenciával kell rendelkezniük, egyre nagyobb kihívásokkal és lehetőségekkel kell szembesülniük (Larson & DeChurch, 2020). A digitális tevékenységeik során nap mint nap meg kell küzdeniük új kihívásokkal, melyekhez Bandura szociális-kognitív tanuláselmélete szerint nem elegendő a digitális kompetenciáik megléte; szükségük van arra a hitre, meggyőződésre is, hogy alkalmasak és képesek megküzdeni az új digitális kihívásokkal. Ez a meggyőződés a digitális énhatékonyság fogalmával azonosítható. A tanulmány az énhatékonyság hagyományos fogalmi keretét áttekintve kidolgozza a digitális énhatékonyság fogalmát.
{"title":"A digitális énhatékonyság","authors":"Enikő Szőke-Milinte","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.3","url":null,"abstract":"A DigKomp 2.2. a folyamatosan átalakuló digitális technológia kihívásaira reagálva komplex módon mutatja be a digitális kompetenciákat, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kompetenciákkal is számol. A digitális rendszerek lehetővé teszik az egyének számára, hogy egyre összetettebb feladatokat hajtsanak végre, ezért az egyéneknek egyre komplexebb digitális kompetenciával kell rendelkezniük, egyre nagyobb kihívásokkal és lehetőségekkel kell szembesülniük (Larson & DeChurch, 2020). A digitális tevékenységeik során nap mint nap meg kell küzdeniük új kihívásokkal, melyekhez Bandura szociális-kognitív tanuláselmélete szerint nem elegendő a digitális kompetenciáik megléte; szükségük van arra a hitre, meggyőződésre is, hogy alkalmasak és képesek megküzdeni az új digitális kihívásokkal. Ez a meggyőződés a digitális énhatékonyság fogalmával azonosítható. A tanulmány az énhatékonyság hagyományos fogalmi keretét áttekintve kidolgozza a digitális énhatékonyság fogalmát.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136313552","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanárképzésben az utóbbi évtizedekben többféle új szempont érvényesült. A pszichológia szerepének a növekedése, szaktudomány jellegű, a módszertanközpontú, a kutatásalapú, a gyakorlatorientált képzés mindegyike fontos elemeket adott hozzá a tanárok kompetenciájának a növeléséhez. Ma sok olyan nehézség elé vannak állítva a tanárok, amelyek másféle képzési elemek jelenlétét igényelhetik, pl. HH, SNI, BTMN tanulók, kulturális és életmódbeli különbségek, kisebbségek, szülőkkel való kapcsolattartás/együttműködés, oktatáspolitikai kérdések, etikai és társadalmi elvárások stb. Ezért szükség lehet egy filozófiai jellegű képzési elem bevezetésére, antropológiai, etikai, társadalomfilozófiai hangsúllyal. A kurzust egyrészt a képzés elején lehetne bevezetni alapozó jelleggel, másrészt az elméleti tudnivalók mellett kiemelt szerepe kell, hogy legyen a témában releváns szövegek elemzésének, statisztikák, kutatások, esettanulmányok, riportok megismerésének. A tanulmány áttekinti a különböző paradigmákat és a filozófiai jellegű propedautikának a szüksége mellett hoz fel érveket.
{"title":"Filozófiai jellegű propedeutika a tanárképzésben","authors":"József Kormos","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.1","url":null,"abstract":"A tanárképzésben az utóbbi évtizedekben többféle új szempont érvényesült. A pszichológia szerepének a növekedése, szaktudomány jellegű, a módszertanközpontú, a kutatásalapú, a gyakorlatorientált képzés mindegyike fontos elemeket adott hozzá a tanárok kompetenciájának a növeléséhez. Ma sok olyan nehézség elé vannak állítva a tanárok, amelyek másféle képzési elemek jelenlétét igényelhetik, pl. HH, SNI, BTMN tanulók, kulturális és életmódbeli különbségek, kisebbségek, szülőkkel való kapcsolattartás/együttműködés, oktatáspolitikai kérdések, etikai és társadalmi elvárások stb. Ezért szükség lehet egy filozófiai jellegű képzési elem bevezetésére, antropológiai, etikai, társadalomfilozófiai hangsúllyal. A kurzust egyrészt a képzés elején lehetne bevezetni alapozó jelleggel, másrészt az elméleti tudnivalók mellett kiemelt szerepe kell, hogy legyen a témában releváns szövegek elemzésének, statisztikák, kutatások, esettanulmányok, riportok megismerésének. A tanulmány áttekinti a különböző paradigmákat és a filozófiai jellegű propedautikának a szüksége mellett hoz fel érveket.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136308533","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunkban a tanárképzésben bekövetkezett változásokkal, azon belül a gyakorlatokat érintő kérdésekkel foglalkozunk. 2022 szeptemberével megújult hazánkban a tanárképzés rendszere. Nagy változás tapasztalható a képzés hosszában és a gyakorlatok megszervezésében. A képzés időtartama 10 félévre csökkent, melyből az utolsó félév során a hallgató összefüggő egyéni iskolai gyakorlaton vesz részt. Nem lesz azonban ténylegesen kevesebb a hallgatók számára kötelezően teljesítendő gyakorlat, inkább eloszlása válik arányosabbá, egyenletesebbé: a hallgató a képzés elejétől folyamatosan részt vesz szakmai gyakorlatokon, így a kezdetektől találkozik az iskola világával, a neveltekkel, az egybefüggő szakmai gyakorlatot pedig a képzés végén teljesíti. Ezt a változást többek közt az a tapasztalat indokolta, hogy a tanárjelölt az eddigi képzési struktúrában túl későn, csak a tanulmányai végén ismerkedett meg ténylegesen a választott szakmával, akkor találkozott először tanárként a gyerekekkel, holott a pályára nevelés folyamatának eredményessége, a pályaidentifikáció megerősödése szempontjából a tanári pályán kiemelkedő fontosságú a gyakorlat. Tanulmányunkban a vonatkozó rendeletek alapulvételével dokumentumelemzést végeztünk. A változások bemutatásán túl az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egyetemünk tanárképzését érintő legfontosabb kérdésekre, elsősorban a partnerintézményekkel való együttműködés jelentőségére, a partnerintézmények kiválasztásának néhány szempontjára.
{"title":"Gondolatok a tanárképzés megújuló gyakorlatáról","authors":"Orsolya Gombocz","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.5","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban a tanárképzésben bekövetkezett változásokkal, azon belül a gyakorlatokat érintő kérdésekkel foglalkozunk. 2022 szeptemberével megújult hazánkban a tanárképzés rendszere. Nagy változás tapasztalható a képzés hosszában és a gyakorlatok megszervezésében. A képzés időtartama 10 félévre csökkent, melyből az utolsó félév során a hallgató összefüggő egyéni iskolai gyakorlaton vesz részt. Nem lesz azonban ténylegesen kevesebb a hallgatók számára kötelezően teljesítendő gyakorlat, inkább eloszlása válik arányosabbá, egyenletesebbé: a hallgató a képzés elejétől folyamatosan részt vesz szakmai gyakorlatokon, így a kezdetektől találkozik az iskola világával, a neveltekkel, az egybefüggő szakmai gyakorlatot pedig a képzés végén teljesíti. Ezt a változást többek közt az a tapasztalat indokolta, hogy a tanárjelölt az eddigi képzési struktúrában túl későn, csak a tanulmányai végén ismerkedett meg ténylegesen a választott szakmával, akkor találkozott először tanárként a gyerekekkel, holott a pályára nevelés folyamatának eredményessége, a pályaidentifikáció megerősödése szempontjából a tanári pályán kiemelkedő fontosságú a gyakorlat. Tanulmányunkban a vonatkozó rendeletek alapulvételével dokumentumelemzést végeztünk. A változások bemutatásán túl az volt a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egyetemünk tanárképzését érintő legfontosabb kérdésekre, elsősorban a partnerintézményekkel való együttműködés jelentőségére, a partnerintézmények kiválasztásának néhány szempontjára.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136312967","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kereszténység alapja Jézus Krisztus igehirdetése, maga az evangélium. Jézus mint Mester (rabbi) áll tanítványai előtt, oktatja őket egy sajátos (isteni) pedagógia alapján. Az első apostolok, köztük Szent Pál majd ezt a módszert veszik át, ami természetes módon az ószövetségi hagyományban gyökerezik, de már a kinyilatkoztatás újdonsága társul ehhez. A keresztségre való felkészítés, Jézus Krisztus személyének a megvilágítása az értelmi megközelítés szintjén nyilvánul meg, együttműködve a kegyelemmel. Ennek a módszernek a sajátossága jellemző a kereszténységre. A hit és az értelem kapcsolata napjainkig elkíséri az egyház és valamennyi keresztény életét. A kiindulópont tehát, amelyet megcsodálhatunk Pál apostol életében is, azok a szellemi alapok, amelyekre megfelelő módon képes a hit világa ráépülni és ezáltal az üdvösség örömhírét továbbadni.
{"title":"Szent Pál és az ősegyház iskolái","authors":"Mihály Kránitz","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.6","url":null,"abstract":"A kereszténység alapja Jézus Krisztus igehirdetése, maga az evangélium. Jézus mint Mester (rabbi) áll tanítványai előtt, oktatja őket egy sajátos (isteni) pedagógia alapján. Az első apostolok, köztük Szent Pál majd ezt a módszert veszik át, ami természetes módon az ószövetségi hagyományban gyökerezik, de már a kinyilatkoztatás újdonsága társul ehhez. A keresztségre való felkészítés, Jézus Krisztus személyének a megvilágítása az értelmi megközelítés szintjén nyilvánul meg, együttműködve a kegyelemmel. Ennek a módszernek a sajátossága jellemző a kereszténységre. A hit és az értelem kapcsolata napjainkig elkíséri az egyház és valamennyi keresztény életét. A kiindulópont tehát, amelyet megcsodálhatunk Pál apostol életében is, azok a szellemi alapok, amelyekre megfelelő módon képes a hit világa ráépülni és ezáltal az üdvösség örömhírét továbbadni.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136313397","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：