A szerzetesi iskolák Iskolai Közösségi Szolgálati gyakorlatáról szóló tanulmány következő kérdésekre igyekszik választ adni: Milyen nemzetközi egyházi előzményei vannak a magyar IKSZ bevezetésének? Milyen nemzetközi példák vannak a hatékony szociális érzékenységet növelő service-learning programokra? A közösségi szolgálat 2012-es bevezetése óta, hogyan alakult a köznevelési rendszerben a szakmai támogatása országosan a programnak? A szerzetesi iskolákban milyen hatással volt a korábbi TESZI-programra a 2012-es IKSZ országos bevezetése? A covid milyen válaszokat igényelt a program átalakításában? Milyen 3 modell körvonalazható a szerzetesi iskolák gyakorlatában az IKSZ pedagógiai hatékony vagy kevésbé hatékony felhasználására szociális kompetenciák fejlesztése terén? Egyértelműen körvonalazódik a szerzetesi iskolák egy szűk köre, amelyek bevezették a TESZI néven elterjedt Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumtól átvett programot még az IKSz 2012-es bevezetése előtt és megküzdöttek adaptálásával, Az IKSZ-hez illesztésével, illetve a covid alatti helyzettel egyaránt. Ezek az iskolák 2 különböző modellt képviselnek, illetve a Fényi Gyula útja jelent egy 3. lehetséges megközelítést. Mindezek számos tanulsággal szolgálhatnak a köznevelési rendszer egésze számára a jövőre nézve. Elsődlegesen az elé a választás elé állítva őket, hogy szociális kompetenciák fejlesztésére használják a programot vagy más pedagógiai célra, vagy akár elsősorban társadalmi hasznosság van a fókuszban a pedagógiai jelleg helyett.
关于修道院学校社区服务实践的研究试图回答以下问题：匈牙利国际社区服务的国际教会前身是什么？提高社会敏感性的有效服务学习计划的国际范例有哪些？自 2012 年引入社区服务以来，全国公共教育系统对该计划的专业支持是如何发展的？在修道院学校中，2012年在全国范围内推行的综合服务社对之前的社区服务学习计划产生了哪些影响？在转变计划的过程中，修道院需要采取哪些应对措施？在寺院学校培养社会能力的实践中，综合科目在教学上的有效或无效使用可以概括为哪三种模式？有一个清晰的轮廓，即在2012年引入国际高中课程之前，有一小部分修道院学校引入了从久拉-费尼耶稣会中学（Gyula Fényi Jesuit High School）采用的名为 "TESZI "的课程，并努力对其进行调整，使其适应国际高中课程和covid下的情况。这些学校代表了两种不同的模式，而久拉-费尼之路则代表了第三种可能的方法。所有这些都可以为整个公共教育系统的未来发展提供许多借鉴。首先，它们面临着是利用该计划来培养社会能力，还是用于其他教学目的，或者是将重点主要放在社会效用上，而不是教学上的选择。
{"title":"Iskolai Közösségi Szolgálat gyakorlata a szerzetesi fenntartású gimnáziumokban II.","authors":"Márton Bodó","doi":"10.61178/mt.2024.ii.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2024.ii.1.4","url":null,"abstract":"A szerzetesi iskolák Iskolai Közösségi Szolgálati gyakorlatáról szóló tanulmány következő kérdésekre igyekszik választ adni: Milyen nemzetközi egyházi előzményei vannak a magyar IKSZ bevezetésének? Milyen nemzetközi példák vannak a hatékony szociális érzékenységet növelő service-learning programokra? A közösségi szolgálat 2012-es bevezetése óta, hogyan alakult a köznevelési rendszerben a szakmai támogatása országosan a programnak? A szerzetesi iskolákban milyen hatással volt a korábbi TESZI-programra a 2012-es IKSZ országos bevezetése? A covid milyen válaszokat igényelt a program átalakításában? Milyen 3 modell körvonalazható a szerzetesi iskolák gyakorlatában az IKSZ pedagógiai hatékony vagy kevésbé hatékony felhasználására szociális kompetenciák fejlesztése terén? Egyértelműen körvonalazódik a szerzetesi iskolák egy szűk köre, amelyek bevezették a TESZI néven elterjedt Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumtól átvett programot még az IKSz 2012-es bevezetése előtt és megküzdöttek adaptálásával, Az IKSZ-hez illesztésével, illetve a covid alatti helyzettel egyaránt. Ezek az iskolák 2 különböző modellt képviselnek, illetve a Fényi Gyula útja jelent egy 3. lehetséges megközelítést. Mindezek számos tanulsággal szolgálhatnak a köznevelési rendszer egésze számára a jövőre nézve. Elsődlegesen az elé a választás elé állítva őket, hogy szociális kompetenciák fejlesztésére használják a programot vagy más pedagógiai célra, vagy akár elsősorban társadalmi hasznosság van a fókuszban a pedagógiai jelleg helyett.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"104 14","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141657550","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány célja a bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógia szakon tanuló hallgatók mesterséges intelligencia (MI) ismereteinek felmérése, valamint annak vizsgálata, hogy mennyire és milyen területeken alkalmazzák vagy tervezik alkalmazni az MI eszközöket a mindennapi életük során. A kérdőívet 1027 résztvevő töltötte ki, akiknek 65%-a nappali, míg 35%-uk levelező tagozatos volt. A hallgatók képzési területei közül 34,5% bölcsészettudományi, 43,7% társadalomtudományi és 21,1% pedagógiai képzési területen tanult. A résztvevők átlagosan 78,2%-ot értek el az MI applikációk jellemző vonásainak ismeretében a 8 kérdéses Igaz/hamis teszten. A megadott 9 terület közül átlagosan 1,92 területen használnak rendszeresen vagy alkalomszerűen valamilyen MI alkalmazást. A tanulmány 4 területen (tanulás, munkahely, szórakozás-szabadidő, kommunikáció és közösségi média) vizsgálta ezen felül a hallgatók nyitottságát az MI eszközök használata iránt. A résztvevők átlagosan 2,3 területet jelöltek meg, és csupán 16,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy egyik területen sem használnak vagy nem terveznek MI eszközt alkalmazni. A változók elemzése multinominális logisztikus regresszióval történt, a nem, tagozat és képzési terület hatásának vizsgálatával a kapott adatokra vonatkozóan. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a résztvevők jelentős része rendelkezik alapvető ismeretekkel az MI-ről, és több területen is hajlandóak, vagy már alkalmazzák ezeket az eszközöket a mindennapi életük során.
{"title":"A bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógiai szakokon tanuló egyetemi hallgatók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretei és az MI mindennapi használata","authors":"Zoltán Rajki","doi":"10.61178/mt.2024.ii.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2024.ii.1.5","url":null,"abstract":"A tanulmány célja a bölcsészet-, társadalomtudományi és pedagógia szakon tanuló hallgatók mesterséges intelligencia (MI) ismereteinek felmérése, valamint annak vizsgálata, hogy mennyire és milyen területeken alkalmazzák vagy tervezik alkalmazni az MI eszközöket a mindennapi életük során. A kérdőívet 1027 résztvevő töltötte ki, akiknek 65%-a nappali, míg 35%-uk levelező tagozatos volt. A hallgatók képzési területei közül 34,5% bölcsészettudományi, 43,7% társadalomtudományi és 21,1% pedagógiai képzési területen tanult. A résztvevők átlagosan 78,2%-ot értek el az MI applikációk jellemző vonásainak ismeretében a 8 kérdéses Igaz/hamis teszten. A megadott 9 terület közül átlagosan 1,92 területen használnak rendszeresen vagy alkalomszerűen valamilyen MI alkalmazást. A tanulmány 4 területen (tanulás, munkahely, szórakozás-szabadidő, kommunikáció és közösségi média) vizsgálta ezen felül a hallgatók nyitottságát az MI eszközök használata iránt. A résztvevők átlagosan 2,3 területet jelöltek meg, és csupán 16,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy egyik területen sem használnak vagy nem terveznek MI eszközt alkalmazni. A változók elemzése multinominális logisztikus regresszióval történt, a nem, tagozat és képzési terület hatásának vizsgálatával a kapott adatokra vonatkozóan. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a résztvevők jelentős része rendelkezik alapvető ismeretekkel az MI-ről, és több területen is hajlandóak, vagy már alkalmazzák ezeket az eszközöket a mindennapi életük során.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"14 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141658614","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Korunk a globális válságok kora, így tényszerű megközelítés korunk családjának helyzetét ebben a kontextusban tárgyalni. Ebbe a neveléstudomány mellett más tudományterületek is bevonódnak, sőt, azokat újabb kihívások elé állítják a minden további keretrendszert átlépő társadalmi folyamatok. Ezek során a tudományt felelős párbeszédre szólítják a család erősítését szolgáló intézmények, valamint a társadalom szervezetei, és kiemelten is a katolikus egyház azon megnyilatkozásai, amelyek minden ember átfogó felelősségére építik a megoldásra törekvés globális feladatát. A tanulmány elsősorban a pedagógusképzés és a gyakorlati pedagógia résztvevőinek, de ezen túlmenően is, a közösségek gondozásában, fejlesztésében, a családért vállalt társadalmi felelősségben osztozók számára hasznosuló ismereteket foglal össze. Figyelmükbe ajánlja, hogy meghatározóvá vált a család dolgainak átfogó tárgyalása. Az egyetlen, a globálisan, a kultúrákon, vallási hovatartozáson átívelő módon bevethető eszköz: a nevelés. Vagy hatékonnyá tesszük a nevelést, vagy minden elvész: nemcsak kultúránk esik széjjel, hanem szó szerint fel is éljük glóbuszunkat. Globális cselekvés szükséges a család erősítése érdekében, ebben a nevelés hatékonyságát a társadalmi összefogásra építve kell újraértelmezni. Az új kereteket a minden embert megszólító globális társadalmi egyezmények képezik. Ezeknek a paktumoknak a cselekvő megvalósítására, a tudomány és a hit, a társadalmi cselekvés összefogásában való részvételre kell hívni mindenkit. Ennek eredményességében meghatározó szerepük van az egyetemeknek és a nevelés intézményeinek.
{"title":"Globálisan a családról","authors":"Gábor Kozma","doi":"10.61178/mt.2024.ii.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2024.ii.1.2","url":null,"abstract":"Korunk a globális válságok kora, így tényszerű megközelítés korunk családjának helyzetét ebben a kontextusban tárgyalni. Ebbe a neveléstudomány mellett más tudományterületek is bevonódnak, sőt, azokat újabb kihívások elé állítják a minden további keretrendszert átlépő társadalmi folyamatok. Ezek során a tudományt felelős párbeszédre szólítják a család erősítését szolgáló intézmények, valamint a társadalom szervezetei, és kiemelten is a katolikus egyház azon megnyilatkozásai, amelyek minden ember átfogó felelősségére építik a megoldásra törekvés globális feladatát. A tanulmány elsősorban a pedagógusképzés és a gyakorlati pedagógia résztvevőinek, de ezen túlmenően is, a közösségek gondozásában, fejlesztésében, a családért vállalt társadalmi felelősségben osztozók számára hasznosuló ismereteket foglal össze. Figyelmükbe ajánlja, hogy meghatározóvá vált a család dolgainak átfogó tárgyalása. Az egyetlen, a globálisan, a kultúrákon, vallási hovatartozáson átívelő módon bevethető eszköz: a nevelés. Vagy hatékonnyá tesszük a nevelést, vagy minden elvész: nemcsak kultúránk esik széjjel, hanem szó szerint fel is éljük glóbuszunkat. Globális cselekvés szükséges a család erősítése érdekében, ebben a nevelés hatékonyságát a társadalmi összefogásra építve kell újraértelmezni. Az új kereteket a minden embert megszólító globális társadalmi egyezmények képezik. Ezeknek a paktumoknak a cselekvő megvalósítására, a tudomány és a hit, a társadalmi cselekvés összefogásában való részvételre kell hívni mindenkit. Ennek eredményességében meghatározó szerepük van az egyetemeknek és a nevelés intézményeinek.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"139 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141656008","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The paper explores the development of the intercultural communicative competence (ICC) of high-school learners of English as a foreign language through the implementation of thinking routines within an inquiry-based language teaching framework. Emphasizing the importance of ICC, the paper begins by situating this competence within the Hungarian National Core Curriculum. The inquiry-based language teaching approach is then examined, highlighting its alignment with the needs of teaching English as a foreign language in an information-based society and its efficacy in promoting active English language learning. The paper introduces thinking routines as strategic tools that teachers can employ to scaffold learners’ thinking and enhance their metacognitive awareness. Subsequently, three thinking routines are presented as implemented during English lessons in a Hungarian high school. The paper argues that such an approach not only improves linguistic proficiency but also equips learners with the intercultural communicative competence necessary for meaningful engagement in our globalized, information-based society.
{"title":"Developing learners’ intercultural communicative competence using thinking routines in inquiry-based English language teaching","authors":"Norbert Mongyi","doi":"10.61178/mt.2024.ii.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2024.ii.1.3","url":null,"abstract":"The paper explores the development of the intercultural communicative competence (ICC) of high-school learners of English as a foreign language through the implementation of thinking routines within an inquiry-based language teaching framework. Emphasizing the importance of ICC, the paper begins by situating this competence within the Hungarian National Core Curriculum. The inquiry-based language teaching approach is then examined, highlighting its alignment with the needs of teaching English as a foreign language in an information-based society and its efficacy in promoting active English language learning. The paper introduces thinking routines as strategic tools that teachers can employ to scaffold learners’ thinking and enhance their metacognitive awareness. Subsequently, three thinking routines are presented as implemented during English lessons in a Hungarian high school. The paper argues that such an approach not only improves linguistic proficiency but also equips learners with the intercultural communicative competence necessary for meaningful engagement in our globalized, information-based society.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"142 31","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141656145","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kötet arra törekszik, hogy korunk gyors és alapvető átalakulásának közepette bemutassa a személy fogalmát, a fejlődés és érés folyamatát, annak stabil és változó irányulásait. A kötet tíz olyan szöveget gyűjt egybe, amelyek a Fiatalok, érzelmek, identitás című kutatási projekt 3. szemináriumán elhangzott előadásokból származnak. A hároméves kutatási program jelenleg a Pápai Szalézi Egyetemen zajlik, az öt kar és néhány hozzájuk kapcsolódó olasz tanulmányi központ bevonásával.
{"title":"Recenzió Mauro Mantovani (szerk.) Maturazione degli affetti e vita buona – Identità di genere e orientamento sessuale [Az érzelmek érése és a jó élet – Nemi identitás és szexuális irányultság] című olasz nyelvű kötetéről","authors":"László Tringer","doi":"10.61178/mt.2024.ii.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2024.ii.1.6","url":null,"abstract":"A kötet arra törekszik, hogy korunk gyors és alapvető átalakulásának közepette bemutassa a személy fogalmát, a fejlődés és érés folyamatát, annak stabil és változó irányulásait. A kötet tíz olyan szöveget gyűjt egybe, amelyek a Fiatalok, érzelmek, identitás című kutatási projekt 3. szemináriumán elhangzott előadásokból származnak. A hároméves kutatási program jelenleg a Pápai Szalézi Egyetemen zajlik, az öt kar és néhány hozzájuk kapcsolódó olasz tanulmányi központ bevonásával.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"20 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141658717","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány bemutatja a német nemzetiségi tanítóképzés történeti hátterét, tartalmát, formáit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Áttekinti a tanítóképzést meghatározó társadalmi és törvényi változásokat és azok hatását az oktatásra. Mivel a tanítóképzés erősen gyakorlatorientált, az elmélet mellett a gyakorlati képzés formái és tartalma is bemutatásra kerülnek. A beszámoló végén áttekintjük azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a minőségi tanítóképzést, hogy a német nemzetiségi pedagógusok felelősséggel és eredményesen tudják továbbadni a nemzetiségi nyelvet és kultúrát.
本研究介绍了 Pázmány Péter 天主教大学德国国籍教师培训的历史背景、内容和形式。研究回顾了决定教师培训的社会和法律变革及其对教育的影响。由于师范教育高度注重实践，因此在介绍理论的同时也介绍了实践培训的形式和内容。报告最后概述了促进高质量师资培训的可能性，从而使德国籍教师能够负责任地、有效地传承民族语言和文化。
{"title":"Tendenciák az esztergomi (német nemzetiségi) tanítóképzés történetében","authors":"Márta Juhász","doi":"10.61178/mt.2024.ii.1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2024.ii.1.1","url":null,"abstract":"A tanulmány bemutatja a német nemzetiségi tanítóképzés történeti hátterét, tartalmát, formáit a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Áttekinti a tanítóképzést meghatározó társadalmi és törvényi változásokat és azok hatását az oktatásra. Mivel a tanítóképzés erősen gyakorlatorientált, az elmélet mellett a gyakorlati képzés formái és tartalma is bemutatásra kerülnek. A beszámoló végén áttekintjük azokat a lehetőségeket, amelyek elősegítik a minőségi tanítóképzést, hogy a német nemzetiségi pedagógusok felelősséggel és eredményesen tudják továbbadni a nemzetiségi nyelvet és kultúrát.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"110 15","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-07-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"141657562","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Írásom előzetes részlet a Magyar sorsproblémák. Társadalomlélektani kor- és kórképek című könyvemből. Könyvemben – többek között – azzal a kérdéssel igyekszem szembenézni, hogy a kollektív magyar sors történeti, politikai, pedagógiai és pszichológiai mintázatai vajon milyen determináló erőt és/vagy gyengeséget mutatnak itt és most számunkra? Arra teszek kísérletet, hogy a magyar sorsproblémákat a maguk helyi/magyar lokalitásaiban, sőt személyes partikularitásaiban is úgy sikerüljön elemezni, hogy ne vágjam el az univerzális, az egyetemes értékek világától sem. Azokat a sorsproblémákat mutatom be, amik a jelenlegi magyar társadalom számos konfliktusa közül, megítélésem szerint, talán a legfontosabbak, mert nyomasztóan átszövik mindennapjainkat, sokszor a kilátástalanság és reménytelenség érzéseit felkavarva azokban is, akiknek pedig az lenne a hivatásuk, hogy segítsenek. Nem térek ki a problémák elől, nem keltek hiú ábrándokat – de a végső szavam nem lehet más, mint a biztatás, a reménység, a hit. Így és erről szól az alábbi néhány részlet is: 1. Apokalipszis és kereszténység. – 2. Szomatikus és szakrális „magyar evangélium” – 3. Keresztény (politikai) identitás. – 4. Szent István és Eucharisztia.
{"title":"Sorskérdéseinkről : Kor- és kórdiagnózisaimból","authors":"Gusztáv Lányi","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.10","url":null,"abstract":"Írásom előzetes részlet a Magyar sorsproblémák. Társadalomlélektani kor- és kórképek című könyvemből. Könyvemben – többek között – azzal a kérdéssel igyekszem szembenézni, hogy a kollektív magyar sors történeti, politikai, pedagógiai és pszichológiai mintázatai vajon milyen determináló erőt és/vagy gyengeséget mutatnak itt és most számunkra? Arra teszek kísérletet, hogy a magyar sorsproblémákat a maguk helyi/magyar lokalitásaiban, sőt személyes partikularitásaiban is úgy sikerüljön elemezni, hogy ne vágjam el az univerzális, az egyetemes értékek világától sem. Azokat a sorsproblémákat mutatom be, amik a jelenlegi magyar társadalom számos konfliktusa közül, megítélésem szerint, talán a legfontosabbak, mert nyomasztóan átszövik mindennapjainkat, sokszor a kilátástalanság és reménytelenség érzéseit felkavarva azokban is, akiknek pedig az lenne a hivatásuk, hogy segítsenek. Nem térek ki a problémák elől, nem keltek hiú ábrándokat – de a végső szavam nem lehet más, mint a biztatás, a reménység, a hit. Így és erről szól az alábbi néhány részlet is: 1. Apokalipszis és kereszténység. – 2. Szomatikus és szakrális „magyar evangélium” – 3. Keresztény (politikai) identitás. – 4. Szent István és Eucharisztia.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136313547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The study sheds light on several important aspects in the field of textbook research and history didactics. The introduction presents the most significant professional events of the European history didactic discourse in recent years and new approaches to the scientific field, in all of which international cooperation plays an important role. Reasons for the general and professional interest in history teaching and history textbooks and the origin of textbook research are also presented. The history of international textbook revisions, interrupted by the world wars of the 20th century, the types, effectiveness, goals, and results of transnational cooperation are also introduced. Finally, the study details the changing results and products of some cross-border projects, paying special attention to the exemplary French-German textbook revision, the Polish-German, Scandinavian, Slovakian-Hungarian, European perspectives, and Asian and African examples that rarely appear in Hungarian textbook research. In the conclusion of the study more than a dozen collaborations are summarized based on continent, duration, nature of participants, and function. Among the results two categories are established as the main goals: regional identity building and conflict resolution.
{"title":"Identity and conflict","authors":"Richárd Fodor","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.9","url":null,"abstract":"The study sheds light on several important aspects in the field of textbook research and history didactics. The introduction presents the most significant professional events of the European history didactic discourse in recent years and new approaches to the scientific field, in all of which international cooperation plays an important role. Reasons for the general and professional interest in history teaching and history textbooks and the origin of textbook research are also presented. The history of international textbook revisions, interrupted by the world wars of the 20th century, the types, effectiveness, goals, and results of transnational cooperation are also introduced. Finally, the study details the changing results and products of some cross-border projects, paying special attention to the exemplary French-German textbook revision, the Polish-German, Scandinavian, Slovakian-Hungarian, European perspectives, and Asian and African examples that rarely appear in Hungarian textbook research. In the conclusion of the study more than a dozen collaborations are summarized based on continent, duration, nature of participants, and function. Among the results two categories are established as the main goals: regional identity building and conflict resolution.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136313808","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A pedagógusképzés legfontosabb célja: olyan gyakorlati és elméleti tudást adni át a hallgatóknak, mely önmagában, további tanulmányok nélkül is alkalmassá teszi őket szakmájuk művelésére. Az óvodapedagógus-képzés esetében nehezítő tényező, hogy ezt mindösszesen hat félév alatt kell megoldani. A képzés sikerességének kulcsa abban áll, hogyan tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket a minél gyakorlatiasabb tudásanyag elsajátítására. Ebben a módszertani tárgyakon kívül az alábbiak kapnak rendkívüli jelentőséget: a csoportos tevékenységkísérések, az egyhetes egyéni gyakorlatok, az összefüggő komplex külső egyéni gyakorlat, valamint az államvizsga-felkészüléshez összeállított tételsorok. A tanulmány a fentiek megszervezésének és folyamatos megújításának kérdéseivel foglalkozik.
{"title":"Elmélet és gyakorlat összhangja az óvodapedagógus-képzésben","authors":"Ágnes Kata Miklós","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.7","url":null,"abstract":"A pedagógusképzés legfontosabb célja: olyan gyakorlati és elméleti tudást adni át a hallgatóknak, mely önmagában, további tanulmányok nélkül is alkalmassá teszi őket szakmájuk művelésére. Az óvodapedagógus-képzés esetében nehezítő tényező, hogy ezt mindösszesen hat félév alatt kell megoldani. A képzés sikerességének kulcsa abban áll, hogyan tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló lehetőségeket a minél gyakorlatiasabb tudásanyag elsajátítására. Ebben a módszertani tárgyakon kívül az alábbiak kapnak rendkívüli jelentőséget: a csoportos tevékenységkísérések, az egyhetes egyéni gyakorlatok, az összefüggő komplex külső egyéni gyakorlat, valamint az államvizsga-felkészüléshez összeállított tételsorok. A tanulmány a fentiek megszervezésének és folyamatos megújításának kérdéseivel foglalkozik.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136308224","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A nevelés társadalmi kihívásai a 21. században olyan gyorsasággal változtak, hogy a kutatók egyre újabb rendszeralkotási vagy legalábbis rendszerszemléleti törekvésekkel próbáltak támaszt adni a nevelés aktuális értelmezéséhez, célok, feladatok és eszközök meghatározásához. A mindennapokat mélyen átjáró, sőt globálisan mutatkozó problémák velejárójaként ismét a hitre mint tájékozódási pontra irányul az a figyelem, amely a kultúra továbbvitelét, a családi és iskolai nevelés hatásának növelését célozza. Ez a globális folyamat mutatkozik a hagyományosan evangelizált országokban ott is, ahol a keresztény hit egyre inkább peremre szorult az emberi lét értelmezésében. A tanulmány Kuminetz Géza teológus, kánonjogász professzor pedagógiai tárgyú írásaiban foglaltakat elemzi sajátosan holisztikus, integratív rendszermodelljének keretében. Ezek a nevelést a legátfogóbb módon tárgyalják a katolikus nevelés létének, átfogó társadalmi kihívásainak értelmezésével, amikhez a 20. századon át napjainkig tartóan mutatják be a keresztény nevelési eszmény modelljeit. Kuminetz Géza pedagógiai munkássága a figyelmet a klerikusok és a világi nevelők sajátos és együttes feladataira irányítja. Értelmezi a nevelőmunka hatékonyságát is, amennyiben a katolikus nevelés nem csupán hitoktatás, hanem az emberi személyt érettségére elvezető folyamat. Mindez megalapozza a Laudato ’si teremtésvédelmi enciklika alapján meghirdetett Globális Nevelési Paktum megvalósításához szükséges fejlesztéseket. A tanulmány tárgyalja, ahogyan Kuminetz Géza munkájában mai megvilágítást kap a katolikus egyetem képzési és nevelési feladata és gyakorlata, ami a hit fényébe állítva segít átfogóan értelmezni a pedagógia mai válaszait.
{"title":"Fénybe állított pedagógia : Kuminetz Géza nevelési gondolatai","authors":"Gábor Kozma","doi":"10.61178/mt.2023.i.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.61178/mt.2023.i.1.2","url":null,"abstract":"A nevelés társadalmi kihívásai a 21. században olyan gyorsasággal változtak, hogy a kutatók egyre újabb rendszeralkotási vagy legalábbis rendszerszemléleti törekvésekkel próbáltak támaszt adni a nevelés aktuális értelmezéséhez, célok, feladatok és eszközök meghatározásához. A mindennapokat mélyen átjáró, sőt globálisan mutatkozó problémák velejárójaként ismét a hitre mint tájékozódási pontra irányul az a figyelem, amely a kultúra továbbvitelét, a családi és iskolai nevelés hatásának növelését célozza. Ez a globális folyamat mutatkozik a hagyományosan evangelizált országokban ott is, ahol a keresztény hit egyre inkább peremre szorult az emberi lét értelmezésében. A tanulmány Kuminetz Géza teológus, kánonjogász professzor pedagógiai tárgyú írásaiban foglaltakat elemzi sajátosan holisztikus, integratív rendszermodelljének keretében. Ezek a nevelést a legátfogóbb módon tárgyalják a katolikus nevelés létének, átfogó társadalmi kihívásainak értelmezésével, amikhez a 20. századon át napjainkig tartóan mutatják be a keresztény nevelési eszmény modelljeit. Kuminetz Géza pedagógiai munkássága a figyelmet a klerikusok és a világi nevelők sajátos és együttes feladataira irányítja. Értelmezi a nevelőmunka hatékonyságát is, amennyiben a katolikus nevelés nem csupán hitoktatás, hanem az emberi személyt érettségére elvezető folyamat. Mindez megalapozza a Laudato ’si teremtésvédelmi enciklika alapján meghirdetett Globális Nevelési Paktum megvalósításához szükséges fejlesztéseket. A tanulmány tárgyalja, ahogyan Kuminetz Géza munkájában mai megvilágítást kap a katolikus egyetem képzési és nevelési feladata és gyakorlata, ami a hit fényébe állítva segít átfogóan értelmezni a pedagógia mai válaszait.","PeriodicalId":486825,"journal":{"name":"Mester és Tanítvány","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136312962","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：