Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.11
Krisztián Kapusi, Zoltán Bereczki
Miskolc és környéke, mindenekelőtt Diósgyőr-Vasgyár és a perecesi bányatelep kiemelt gazdasági jelentősége jó ideje megszűnt, az ipari örökség építményei megállíthatatlanul pusztulnak. A romok között élők mentalitása változóban van: a rendszerváltás utáni kiábrándult elutasító attitűd visszaszorul, a város nehézipari múltja egyre markánsabb részévé válik a helybéliek identitásának. A rengeteg csalódás közepette talán sikertörténetnek is nevezhető a civilek által inspirált szemléletformálás. Miskolc ipari örökségének öntudatos felvállalása, fokozódó respektusa ma már az utcán is szembe jön pólók, sapkák, tetoválások formájában.
米什科尔茨及其周边地区，尤其是 Diósgyőr 炼铁厂和 Pereces 矿区的经济重要性早已不复存在，工业遗产的衰落之势不可阻挡。生活在废墟中的人们的心态正在发生变化：战后那种失望的拒绝态度正在消退，城市的重工业历史正日益成为当地人身份认同的重要组成部分。在众多失望中，由市民推动的态度转变或许可以称得上是一个成功的故事。现在，米什科尔茨的工业遗产在大街上以 T 恤衫、帽子和纹身的形式显现出来，人们自觉地接受并日益尊重米什科尔茨的工业遗产。
{"title":"Örökzöld rozsda – Miskolc nehéz nehézipari örökségéről könnyedén","authors":"Krisztián Kapusi, Zoltán Bereczki","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.11","url":null,"abstract":"Miskolc és környéke, mindenekelőtt Diósgyőr-Vasgyár és a perecesi bányatelep kiemelt gazdasági jelentősége jó ideje megszűnt, az ipari örökség építményei megállíthatatlanul pusztulnak. A romok között élők mentalitása változóban van: a rendszerváltás utáni kiábrándult elutasító attitűd visszaszorul, a város nehézipari múltja egyre markánsabb részévé válik a helybéliek identitásának. A rengeteg csalódás közepette talán sikertörténetnek is nevezhető a civilek által inspirált szemléletformálás. Miskolc ipari örökségének öntudatos felvállalása, fokozódó respektusa ma már az utcán is szembe jön pólók, sapkák, tetoválások formájában.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136098532","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.15
Ildikó Hajdú
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan lehet az egyetemi zeneművészeti képzésben részt vevő hallgatókat a kortárs művészeten keresztül megismertetni a művészettörténettel, illetve hogyan lehet a kortárs művészet iránti érzékenyítésen keresztül erősíteni a korunk sokrétű, fragmentált művészeti világa iránti nyitottságot. A hallgatókat általánosan jellemzi a képzőművészet és elsősorban a kortárs művészettel szembeni idegenkedés. Jelen tanulmány keretei között olyan alternatív módszerek kerülnek megfogalmazásra, amelyek az órák során gyakorlati tapasztalatok alapján a legsikeresebbek voltak. Ebben egyaránt jelentős szerephez jutott a kortárs művészetből kiinduló diszkurzus, illetve a Herman Ottó Múzeum tagintézményének, a Miskolci Galéria kortárs képzőművészeti gyűjteményének, illetve a kiállítások aktív használata. Az 1980-as évektől létrejövő gyűjtemény elsősorban a 20. század második felének művészetét mutatja be, leginkább sokszorosított grafikákon keresztül. E gazdag anyag ugyanakkor mind a zenei, mind a történeti párhuzamok felépítésére lehetőséget biztosít, amely kiegészíti, gazdagítja a művészettörténeti tematikát. Emellett a műtárgyak múzeumi többletjelentésén keresztül a muzeológia, muzealizálás folyamatát, a hallgatóknak a múzeumi környezetben való aktív részvételének erősítéséhez is hozzájárul az élményalapú megközelítésen keresztül
{"title":"Kortárs – zene – művészet: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény szerepe és lehetőségei a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet művészettörténeti előadásaiban","authors":"Ildikó Hajdú","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.15","url":null,"abstract":"A tanulmány azt vizsgálja, hogyan lehet az egyetemi zeneművészeti képzésben részt vevő hallgatókat a kortárs művészeten keresztül megismertetni a művészettörténettel, illetve hogyan lehet a kortárs művészet iránti érzékenyítésen keresztül erősíteni a korunk sokrétű, fragmentált művészeti világa iránti nyitottságot. A hallgatókat általánosan jellemzi a képzőművészet és elsősorban a kortárs művészettel szembeni idegenkedés. Jelen tanulmány keretei között olyan alternatív módszerek kerülnek megfogalmazásra, amelyek az órák során gyakorlati tapasztalatok alapján a legsikeresebbek voltak. Ebben egyaránt jelentős szerephez jutott a kortárs művészetből kiinduló diszkurzus, illetve a Herman Ottó Múzeum tagintézményének, a Miskolci Galéria kortárs képzőművészeti gyűjteményének, illetve a kiállítások aktív használata. Az 1980-as évektől létrejövő gyűjtemény elsősorban a 20. század második felének művészetét mutatja be, leginkább sokszorosított grafikákon keresztül. E gazdag anyag ugyanakkor mind a zenei, mind a történeti párhuzamok felépítésére lehetőséget biztosít, amely kiegészíti, gazdagítja a művészettörténeti tematikát. Emellett a műtárgyak múzeumi többletjelentésén keresztül a muzeológia, muzealizálás folyamatát, a hallgatóknak a múzeumi környezetben való aktív részvételének erősítéséhez is hozzájárul az élményalapú megközelítésen keresztül","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"32 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136099287","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.7
Zsuzsa Koltai
Tanulási és közösségi programjai és szolgáltatásai, valamint a világ és jelenségeinek értelmezését elősegítő kiállítások szervezése révén, továbbá a múltra és a jelenkorra reflektáló párbeszéd színtereként a múzeum a társadalmat számos területen támogató intézménnyé vált napjainkra. A pandémia, illetve a világunkat érintő számos krízis ráirányította a figyelmet a múzeumok társadalmi reziliencia erősítésében betöltött szerepére, valamint a múzeumok saját rezilienciájának fontosságára.
A tanulmány a múzeumi rezilienciával, valamint a múzeumok reziliencia erősítésében betöltött szerepével kapcsolatos nemzetközi szakmai törekvések és az utóbbi időben megjelent szakirodalmak következtetéseinek áttekintése mellett a Szász Tudományos, Kulturális és Turisztikai Minisztérium „Szász Vendégprofesszor” programja keretében a szerző által lebonyolított „A múzeumi tanulás szerepe a periférikus régiók rezilienciájának erősítésében – Komparatív kutatás Görlitz kerületben és Baranya megyében” című átfogó vizsgálat Baranya vármegyére vonatkozó egyes eredményeit ismerteti.
A rétegzett mintavételi eljárásra épített kutatásra a Baranya vármegyei muzeális intézményekben és örökségi helyszíneken dolgozó múzeumpedagógusok, múzeumigazgatók, szakemberek bevonásával 2022 októbere és decembere között lebonyolított strukturált interjúk keretében került sor. Az írás azokat a reziliencia erősítése szempontjából releváns múzeumi/örökségi tudásközvetítési gyakorlatokat ismerteti, amiket empirikus kutatása keretében a szerző Baranya vármegyében tárt fel.
通过其教育和社区计划与服务，通过举办展览帮助人们了解世界及其现象，以及作为反思过去和现在的对话论坛，博物馆已成为在许多领域支持社会的机构。这次大流行病以及影响我们世界的许多危机，使人们注意到博物馆在促进社会复原力方面的作用以及博物馆自身复原力的重要性。
；本文回顾了国际上在博物馆复原力和博物馆在增强复原力方面的作用方面所做的专业努力和近期文献的结论，还讨论了博物馆在 Szász Tudományos 背景下增强复原力方面的作用、在文化和旅游部的 "萨克森客座教授 "计划背景下，作者介绍了一项题为 "博物馆学习在增强周边地区复原力中的作用--格尔利茨地区和巴兰尼亚县的比较研究 "的综合研究成果，该研究由作者完成，与巴兰尼亚县相关。
该研究基于分层抽样方法，在 2022 年 10 月至 12 月期间对博物馆教育工作者、博物馆馆长以及在巴兰尼亚县博物馆机构和遗产地工作的专业人员进行了结构化访谈。 本文介绍了作者在实证研究框架内确定的巴兰尼亚县与加强复原力相关的博物馆/遗产知识转让做法。
{"title":"Múzeumi tanulás a rezilienciáért – Múzeumi reziliencia a közösségekért","authors":"Zsuzsa Koltai","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.7","url":null,"abstract":"Tanulási és közösségi programjai és szolgáltatásai, valamint a világ és jelenségeinek értelmezését elősegítő kiállítások szervezése révén, továbbá a múltra és a jelenkorra reflektáló párbeszéd színtereként a múzeum a társadalmat számos területen támogató intézménnyé vált napjainkra. A pandémia, illetve a világunkat érintő számos krízis ráirányította a figyelmet a múzeumok társadalmi reziliencia erősítésében betöltött szerepére, valamint a múzeumok saját rezilienciájának fontosságára.
 A tanulmány a múzeumi rezilienciával, valamint a múzeumok reziliencia erősítésében betöltött szerepével kapcsolatos nemzetközi szakmai törekvések és az utóbbi időben megjelent szakirodalmak következtetéseinek áttekintése mellett a Szász Tudományos, Kulturális és Turisztikai Minisztérium „Szász Vendégprofesszor” programja keretében a szerző által lebonyolított „A múzeumi tanulás szerepe a periférikus régiók rezilienciájának erősítésében – Komparatív kutatás Görlitz kerületben és Baranya megyében” című átfogó vizsgálat Baranya vármegyére vonatkozó egyes eredményeit ismerteti. 
 A rétegzett mintavételi eljárásra épített kutatásra a Baranya vármegyei muzeális intézményekben és örökségi helyszíneken dolgozó múzeumpedagógusok, múzeumigazgatók, szakemberek bevonásával 2022 októbere és decembere között lebonyolított strukturált interjúk keretében került sor. Az írás azokat a reziliencia erősítése szempontjából releváns múzeumi/örökségi tudásközvetítési gyakorlatokat ismerteti, amiket empirikus kutatása keretében a szerző Baranya vármegyében tárt fel.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"118 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136099289","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.5
Balázs Németh
Ez a rövid írás azt mutatja be, hogy a felnőttek tanulásának aktuális trendje és kérdései rámutatnak a felnőttek tanulását ösztönző múzeumi szerepek változásaira, különös tekintettel a készségek fejlesztésére irányuló tanulási programok és szolgáltatások szerepére.
Noha a Készségek Európai Éve programjait főleg a foglalkoztatási célú készségfejlesztés szemlélete uralja, mégis a Szociális Jogok Európai Pillérének üzenetei alapján a felnőttek tanulását fejlesztő szakembereknek fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a társadalmi integráció és beilleszkedés abban az esetben lehet sikeres az egyén számára, amennyiben a folyamatos, tehát életen át tartó tanulás révén erősödhetnek és megújulhatnak úgy az alapkészségek, mint az ún. soft skill-ek, melyek fejlesztésében a múzeumok lényeges szerepet játszanak. E folyamat sikere pedig attól függ, hogy a tanulási részvételt támogató hatékony módszerek milyen módon járulnak hozzá a transzformatív, a megtapasztalásra és együttműködésre építő tanuláshoz reflektív környezetben.
A múzeumi lifelong learning sokfélesége érzékelteti, hogy a felnőttek tanulásának hatékonysága és szükséglet-orientáltsága összefügg intergenerációs és interkulturális összefüggésekkel, melyek kiegészülnek a digitális és technológiai kihívások, a COVID-pandémia, valamint a globalizáció és a válságok okozta nehézségekkel. Mindezek alapján jelezzük, hogy a múzeumok négy irányban formálják szerepüket:
felelős a társadalmi és közösségi véleményformálóként folyamatokban részt vesz a befogadás, aktív és demokratikus állampolgárság és a méltányos magatartás megjelenítésében;
karakteres kulturális szereplőként és véleményformálóként hozzájárul a kreatív, a sokféleségre épülő, ugyanakkor az identitásra és a kritikus gondolkodásra egyaránt építő felfogások formálásához;
oktatási szereplőkként erősítik a hatékony tudás- és készség-megosztást a múzeumi lifelong learning sokféleségével akár személyes részvételre, akár virtuális együttműködésekre építve;
a fenntarthatóságot szem előtt tartó és azt képviselő tudatos véleményformálóként rámutatnak a környezeti érzékenyítés, a szolidaritás témájára orientáló és a felnőtteket cselekvéssel jobb helyzetbe hozó tanulások szerepére;
Ezen felelősséget is magában hordozó irányok erősíthetik azt a célt, hogy a múzeumok, melyek egyébként is összekapcsolják a felnőttek tanulásában a részvétel és a teljesítmény kérdéseit a kollaboratív és a párbeszédre, dialógusra építő tanuló-központú felfogással, eredményesen járulhassanak hozzá a felnőttek készségeinek, továbbá aktív állampolgárként felelősségeik gyakorlásának igényéhez. Ennek alapján a múzeumok értékes közösségi felnőtt-tanulási térként részt vehetnek a társadalom és a környezet tudatos, fenntartható formálásában.
{"title":"A múzeumok változó szerepei a felnőtt tanulók készségeinek formálásában – Trendek és kérdések a készségek európai évében (European Year of Skills 2023)","authors":"Balázs Németh","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.5","url":null,"abstract":"Ez a rövid írás azt mutatja be, hogy a felnőttek tanulásának aktuális trendje és kérdései rámutatnak a felnőttek tanulását ösztönző múzeumi szerepek változásaira, különös tekintettel a készségek fejlesztésére irányuló tanulási programok és szolgáltatások szerepére.
 Noha a Készségek Európai Éve programjait főleg a foglalkoztatási célú készségfejlesztés szemlélete uralja, mégis a Szociális Jogok Európai Pillérének üzenetei alapján a felnőttek tanulását fejlesztő szakembereknek fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a társadalmi integráció és beilleszkedés abban az esetben lehet sikeres az egyén számára, amennyiben a folyamatos, tehát életen át tartó tanulás révén erősödhetnek és megújulhatnak úgy az alapkészségek, mint az ún. soft skill-ek, melyek fejlesztésében a múzeumok lényeges szerepet játszanak. E folyamat sikere pedig attól függ, hogy a tanulási részvételt támogató hatékony módszerek milyen módon járulnak hozzá a transzformatív, a megtapasztalásra és együttműködésre építő tanuláshoz reflektív környezetben.
 A múzeumi lifelong learning sokfélesége érzékelteti, hogy a felnőttek tanulásának hatékonysága és szükséglet-orientáltsága összefügg intergenerációs és interkulturális összefüggésekkel, melyek kiegészülnek a digitális és technológiai kihívások, a COVID-pandémia, valamint a globalizáció és a válságok okozta nehézségekkel. Mindezek alapján jelezzük, hogy a múzeumok négy irányban formálják szerepüket:
 
 felelős a társadalmi és közösségi véleményformálóként folyamatokban részt vesz a befogadás, aktív és demokratikus állampolgárság és a méltányos magatartás megjelenítésében;
 karakteres kulturális szereplőként és véleményformálóként hozzájárul a kreatív, a sokféleségre épülő, ugyanakkor az identitásra és a kritikus gondolkodásra egyaránt építő felfogások formálásához;
 oktatási szereplőkként erősítik a hatékony tudás- és készség-megosztást a múzeumi lifelong learning sokféleségével akár személyes részvételre, akár virtuális együttműködésekre építve;
 a fenntarthatóságot szem előtt tartó és azt képviselő tudatos véleményformálóként rámutatnak a környezeti érzékenyítés, a szolidaritás témájára orientáló és a felnőtteket cselekvéssel jobb helyzetbe hozó tanulások szerepére;
 
 Ezen felelősséget is magában hordozó irányok erősíthetik azt a célt, hogy a múzeumok, melyek egyébként is összekapcsolják a felnőttek tanulásában a részvétel és a teljesítmény kérdéseit a kollaboratív és a párbeszédre, dialógusra építő tanuló-központú felfogással, eredményesen járulhassanak hozzá a felnőttek készségeinek, továbbá aktív állampolgárként felelősségeik gyakorlásának igényéhez. Ennek alapján a múzeumok értékes közösségi felnőtt-tanulási térként részt vehetnek a társadalom és a környezet tudatos, fenntartható formálásában.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136098530","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.16
Blahoslav Rozbořil, Andrea Kaňkovská
The paper deals with the transformation of educational activities in relation to other activities and strategies towards the public in state-established galleries in the Czech Republic. The case study of the Moravian Gallery in Brno highlights the opening up of the gallery to the public and the introduction of new formats for working with the public. It is a mono-layered process that may not be perceived very positively by the art theoretical community.
The professional community perceives new promotion formats such as the extension of animation activities to elements of gamification in the case of institutions with long traditions and ties to high culture, as an invasion of low-culture elements.
Economic considerations are also a target of criticism: the criterion for the success of a gallery for the founder is the growth or retention of visitors. However, the innovation of educational programmes and the audience development plan do not generate growth in attendance, but above all bring the a transformation of the spectrum and the structure of the visitor base.
The solution to the dilemma of elitist versus egalitarian orientation seems obvious: if a museum institution is to be visible and attractive, it must necessarily be in the egalitarian pole in the competition between attractive media and social networks, otherwise it will become an exclusively academic institution. It is questionable to what extent the new strategies for working with audiences are functional in the Czech environment as a manifestation of the democratisation of art in cultural institutions.
{"title":"Transformation of Educational Work in State-established Galleries in the Czech Republic – situation in Moravian Gallery","authors":"Blahoslav Rozbořil, Andrea Kaňkovská","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.16","url":null,"abstract":"The paper deals with the transformation of educational activities in relation to other activities and strategies towards the public in state-established galleries in the Czech Republic. The case study of the Moravian Gallery in Brno highlights the opening up of the gallery to the public and the introduction of new formats for working with the public. It is a mono-layered process that may not be perceived very positively by the art theoretical community.
 The professional community perceives new promotion formats such as the extension of animation activities to elements of gamification in the case of institutions with long traditions and ties to high culture, as an invasion of low-culture elements.
 Economic considerations are also a target of criticism: the criterion for the success of a gallery for the founder is the growth or retention of visitors. However, the innovation of educational programmes and the audience development plan do not generate growth in attendance, but above all bring the a transformation of the spectrum and the structure of the visitor base. 
 The solution to the dilemma of elitist versus egalitarian orientation seems obvious: if a museum institution is to be visible and attractive, it must necessarily be in the egalitarian pole in the competition between attractive media and social networks, otherwise it will become an exclusively academic institution. It is questionable to what extent the new strategies for working with audiences are functional in the Czech environment as a manifestation of the democratisation of art in cultural institutions.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136098543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.6
Júlia Nagy
Az Innotime Hungary Kft 2019 óta minden második évben országos online kérdőíves kutatást végez, amelynek célja, hogy felmérje, ki, mikor, miért és milyen gyakran keresi fel a múzeumok, várak, kastélyok és látogatóközpontok kiállításait, illetve hogyan változnak a vendégek elvárásai az örökségturisztikai bemutatóhelyekkel szemben. 2021-ben épp a COVID idején készült a kutatás, így az idei felmérés már azokra a kérdésekre is választ ad, hogy vajon a pandémia során megfogalmazott vendégigények csak átmenetiek voltak, vagy hosszabb távon is éreztetik-e a hatásukat.
A kutatásból körvonalazódik, hogy az elmúlt négy évben jelentősen megváltoztak a kiállítások interpretációs megoldásaival kapcsolatos hazai vendégigények: a fizikai interakcióra épített fizikai és digitális megoldások helyett egyre inkább előtérbe kerül egy új típusú, komplex, teljes térhasználaton alapuló élménytér iránti igény, amely lehetőséget teremt arra, hogy különösebb erőfeszítés nélkül biztosítsa a szellemi jóllakottság érzését a látogatóknak.
Használják-e, szeretik-e a látogatók a kiállításokhoz vagy múzeumokhoz kapcsolódó audioguide-okat és mobil applikációkat? Mit jelent a vendégek számára az interaktivitás fogalma? Szükségesek-e a vendégek szerint a digitális interaktív eszközök, illetve milyen elvárásai vannak a fenntarthatóság kapcsán a látogatóknak az örökségturisztikai bemutatóhelyekkel szemben? A kutatási eredmények ezekre a kérdésekre is válaszokat adnak.
{"title":"A magyarországi látogatói elvárások változásai a múzeumokkal, látogatóközpontokkal, vár- és kastélykiállításokkal szemben (2019-2023)","authors":"Júlia Nagy","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.6","url":null,"abstract":"Az Innotime Hungary Kft 2019 óta minden második évben országos online kérdőíves kutatást végez, amelynek célja, hogy felmérje, ki, mikor, miért és milyen gyakran keresi fel a múzeumok, várak, kastélyok és látogatóközpontok kiállításait, illetve hogyan változnak a vendégek elvárásai az örökségturisztikai bemutatóhelyekkel szemben. 2021-ben épp a COVID idején készült a kutatás, így az idei felmérés már azokra a kérdésekre is választ ad, hogy vajon a pandémia során megfogalmazott vendégigények csak átmenetiek voltak, vagy hosszabb távon is éreztetik-e a hatásukat.
 A kutatásból körvonalazódik, hogy az elmúlt négy évben jelentősen megváltoztak a kiállítások interpretációs megoldásaival kapcsolatos hazai vendégigények: a fizikai interakcióra épített fizikai és digitális megoldások helyett egyre inkább előtérbe kerül egy új típusú, komplex, teljes térhasználaton alapuló élménytér iránti igény, amely lehetőséget teremt arra, hogy különösebb erőfeszítés nélkül biztosítsa a szellemi jóllakottság érzését a látogatóknak.
 Használják-e, szeretik-e a látogatók a kiállításokhoz vagy múzeumokhoz kapcsolódó audioguide-okat és mobil applikációkat? Mit jelent a vendégek számára az interaktivitás fogalma? Szükségesek-e a vendégek szerint a digitális interaktív eszközök, illetve milyen elvárásai vannak a fenntarthatóság kapcsán a látogatóknak az örökségturisztikai bemutatóhelyekkel szemben? A kutatási eredmények ezekre a kérdésekre is válaszokat adnak.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136098536","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.13
Gabriella Frank, Ákos Nemcsics
Nemcsics Antal és felesége, Takács Magda festőművész azt kívánta, hogy haláluk után a Ferihegyi repülőtér közelében lévő műteremházuk közösségi célokat, gazdag életművük és a kortárs képzőművészet kiemelkedő alkotóinak bemutatását szolgálja. Kívánságuknak megfelelően a hagyaték szakszerű megőrzését és hatékony bemutatását szem előtt tartva az örökösök – sok családon belüli és kívüli segítséggel – alig 10 hónap alatt kiállítóhellyé és a nagyközönség számára rendszeresen látogathatóvá tették a pestszentlőrinci Nemcsics házat, és ezzel 2020-ban a Nagykörúton túli Budapest fontos kulturális színterét hozták létre.
A Nemcsics Emlékház és Színország Galéria a 100 000 lakost számláló 18. kerület egyetlen magántulajdonú kulturális épülete, amely egyrészt eredeti helyszínen mutatja be a művész házaspár munkásságát, másrészt évente több - hasonló formanyelvet használó - kortárs művész időszaki kiállításával várja a látogatókat, illetve rendszeres múzeumpedagógiai foglalkozásokat és kutatási lehetőséget kínál az interdiszciplináris művészetek és a színelmélet iránt érdeklődőknek.
Ebben a rövid összefoglalásban majd három év tapasztalatai alapján azt kívánjuk „jó gyakorlatként” bemutatni, hogyan sikerült – nem kis munkával és összefogással – létrehozni Budapest peremén egy elismert, gazdag életművet őrző emlékházat és egyúttal a modern magyar képzőművészetet népszerűsítő galériát, illetve, hogy milyen nehéz egy ilyen „kulturális különlegességet” megfelelő intézményesített keretek és anyagi biztonság nélkül fenntartani.
{"title":"Emlékház és galéria Budapest peremén","authors":"Gabriella Frank, Ákos Nemcsics","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.13","url":null,"abstract":"Nemcsics Antal és felesége, Takács Magda festőművész azt kívánta, hogy haláluk után a Ferihegyi repülőtér közelében lévő műteremházuk közösségi célokat, gazdag életművük és a kortárs képzőművészet kiemelkedő alkotóinak bemutatását szolgálja. Kívánságuknak megfelelően a hagyaték szakszerű megőrzését és hatékony bemutatását szem előtt tartva az örökösök – sok családon belüli és kívüli segítséggel – alig 10 hónap alatt kiállítóhellyé és a nagyközönség számára rendszeresen látogathatóvá tették a pestszentlőrinci Nemcsics házat, és ezzel 2020-ban a Nagykörúton túli Budapest fontos kulturális színterét hozták létre.
 A Nemcsics Emlékház és Színország Galéria a 100 000 lakost számláló 18. kerület egyetlen magántulajdonú kulturális épülete, amely egyrészt eredeti helyszínen mutatja be a művész házaspár munkásságát, másrészt évente több - hasonló formanyelvet használó - kortárs művész időszaki kiállításával várja a látogatókat, illetve rendszeres múzeumpedagógiai foglalkozásokat és kutatási lehetőséget kínál az interdiszciplináris művészetek és a színelmélet iránt érdeklődőknek.
 Ebben a rövid összefoglalásban majd három év tapasztalatai alapján azt kívánjuk „jó gyakorlatként” bemutatni, hogyan sikerült – nem kis munkával és összefogással – létrehozni Budapest peremén egy elismert, gazdag életművet őrző emlékházat és egyúttal a modern magyar képzőművészetet népszerűsítő galériát, illetve, hogy milyen nehéz egy ilyen „kulturális különlegességet” megfelelő intézményesített keretek és anyagi biztonság nélkül fenntartani.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136098542","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-09-22DOI: 10.15170/tm.2023.24.k2.9
Henriett Galambos, Katalin Borbély – Roberts
A cikk első része azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Szépművészeti Múzeum az energiaválság okozta rendkívül nehéz helyzetet lehetőségként használta fel a teljes intézményi működés átvilágítására. A kezdetben megfogalmazott Energiamegtakarítási tervet a múzeum magasabb szintre emelte és Fenntarthatósági tervvé alakította át, melyben stratégiai szinttől operatív szintig végiggondolva, az intézmény teljes működésére kiterjedő, globális megközelítést alkalmazott az egyes intézkedések vonatkozásában. E lendületes fejlődési folyamat a tervek szerint a Szépművészeti Múzeum fenntarthatóság területén kifejtett társadalmi szerepvállalásának különböző megnyilvánulásaiban fog kicsúcsosodni. A cikk érzékeltetni kívánja azoknak az átgondolt intézkedéseknek a rendszerét, mellyel Szépművészeti Múzeum valós intézményi adottságokból és lehetőségekből kiindulva valóban olyan útra lépett a fenntarthatóság terén, ahonnan már nincs visszaút.
A cikk második része az energiamegtakarítási és a fenntarthatósági terv egyik kiemelt területére, az időszaki kiállításokhoz kapcsolódó bejövő, illetve kimenő kölcsönzésekre fókuszál. A gyűjtemények mobilitása, illetve a műtárgyakhoz való minél szélesebb körű hozzáférés iránti igény továbbra is nagy, de ahogy arra nemzetközi példák is rávilágítanak, az eddig alkalmazott gyakorlat már nem fenntartható. A tanulmány a téma főbb területeit, így a kiállítótérben biztosítandó klimatikus viszonyok, a műtárgyak szállítmányozása, csomagolása, a felelősségvállalás, valamint a műtárgyat kísérő szakemberek (kurírok) témaköreit megvizsgálva mutatja be az intézmény által már korábban is alkalmazott, illetve újonnan bevezetett fenntarthatósági intézkedéseket, valamint az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat, problémákat.
{"title":"Fenntarthatósági elvek beépítése a Szépművészeti Múzeum működésébe","authors":"Henriett Galambos, Katalin Borbély – Roberts","doi":"10.15170/tm.2023.24.k2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k2.9","url":null,"abstract":"A cikk első része azt a folyamatot mutatja be, melynek során a Szépművészeti Múzeum az energiaválság okozta rendkívül nehéz helyzetet lehetőségként használta fel a teljes intézményi működés átvilágítására. A kezdetben megfogalmazott Energiamegtakarítási tervet a múzeum magasabb szintre emelte és Fenntarthatósági tervvé alakította át, melyben stratégiai szinttől operatív szintig végiggondolva, az intézmény teljes működésére kiterjedő, globális megközelítést alkalmazott az egyes intézkedések vonatkozásában. E lendületes fejlődési folyamat a tervek szerint a Szépművészeti Múzeum fenntarthatóság területén kifejtett társadalmi szerepvállalásának különböző megnyilvánulásaiban fog kicsúcsosodni. A cikk érzékeltetni kívánja azoknak az átgondolt intézkedéseknek a rendszerét, mellyel Szépművészeti Múzeum valós intézményi adottságokból és lehetőségekből kiindulva valóban olyan útra lépett a fenntarthatóság terén, ahonnan már nincs visszaút.
 A cikk második része az energiamegtakarítási és a fenntarthatósági terv egyik kiemelt területére, az időszaki kiállításokhoz kapcsolódó bejövő, illetve kimenő kölcsönzésekre fókuszál. A gyűjtemények mobilitása, illetve a műtárgyakhoz való minél szélesebb körű hozzáférés iránti igény továbbra is nagy, de ahogy arra nemzetközi példák is rávilágítanak, az eddig alkalmazott gyakorlat már nem fenntartható. A tanulmány a téma főbb területeit, így a kiállítótérben biztosítandó klimatikus viszonyok, a műtárgyak szállítmányozása, csomagolása, a felelősségvállalás, valamint a műtárgyat kísérő szakemberek (kurírok) témaköreit megvizsgálva mutatja be az intézmény által már korábban is alkalmazott, illetve újonnan bevezetett fenntarthatósági intézkedéseket, valamint az azokkal kapcsolatos tapasztalatokat, problémákat.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136098540","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：