Pub Date : 2023-11-07DOI: 10.15170/tm.2023.24.k4.2
Matthias Theodor Vogt
There may be areas in the world where reflection on strengthening intercultural resilience belongs to the group of amenities–nice to have, but not a must be, and a mere object of evening chit-chat among well-mannered people, after which the brave citizen goes to bed. The triple periphery of East Saxony, Lower Silesia and North-East Bohemia does NOT belong to this type of area. Here, on the contrary, the future of society and its economy, depends on successful intercultural resilience, and not least its political including its party-political preferences.
For the following reflections, we choose the example of the care labour market and focus in particular on the situation in the German part of the European City of Görlitz-Zgorzelec as pars pro toto of the three-countries’-region. A small preliminary empirical study by Monique Ritter commissioned by us can be found in the same volume.
The intercultural integration of care workers from overseas requires special efforts. Max Frisch (1965) wrote about the situation of Italian “guest workers” in Switzerland: They have called for labour, and human beings are coming. This sentence has a special truth when it comes to people who come from far away and hope to find a new home here.
A critical question to be asked in the following is whether the city of Görlitz is at all suitable for such a project, and how the research can do justice to the complex situation in the border triangle. Can the findings from Leipzig (Decker et al., 2023) be transferred one-to-one to the situation in Görlitz? What insights does a more detailed analysis of crime and constitutional protection statistics offer for the safety of foreign trainees in Görlitz? What is the need for research on enculturation? This article concentrates on the background picture from which the concrete research on care will start.
世界上可能有一些地区，对加强跨文化适应能力的反思属于一组便利设施——拥有这些设施很好，但不是必须的，而且仅仅是有礼貌的人晚上闲聊的对象，之后勇敢的公民就上床睡觉了。东萨克森州、下西里西亚和东北波西米亚的三重边缘不属于这种类型的区域。相反，在这里，社会及其经济的未来取决于成功的跨文化弹性，尤其是其政治，包括其政党政治偏好。为了进行以下反思，我们选择了护理劳动力市场的例子，并特别关注欧洲城市Görlitz-Zgorzelec的德国部分作为三国地区的合作伙伴的情况。我们委托莫妮克·里特(Monique Ritter)进行的一项小型初步实证研究可以在同一卷中找到。海外护工的跨文化融合需要特别的努力。马克斯·弗里施(1965)写过在瑞士的意大利“客工”的处境:他们要求劳动，人类来了。对于那些远道而来，希望在这里找到新家的人来说，这句话特别有道理。
接下来要问的一个关键问题是Görlitz这个城市是否适合这样一个项目，以及研究如何才能公正地对待边界三角的复杂情况。莱比锡(Decker et al.， 2023)的研究结果是否可以一对一地转移到Görlitz的情况?对犯罪和宪法保护统计数据的更详细分析为Görlitz的外国受训人员的安全提供了什么见解?研究文化适应的必要性是什么?本文的研究主要集中在这一背景上，而具体的护理研究将从这一背景出发。
{"title":"Managing difference: Preliminary research to an enculturational care strategy in the triple periphery of Eastern Saxony, Lower Silesia and North-Eastern Bohemia","authors":"Matthias Theodor Vogt","doi":"10.15170/tm.2023.24.k4.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k4.2","url":null,"abstract":"There may be areas in the world where reflection on strengthening intercultural resilience belongs to the group of amenities–nice to have, but not a must be, and a mere object of evening chit-chat among well-mannered people, after which the brave citizen goes to bed. The triple periphery of East Saxony, Lower Silesia and North-East Bohemia does NOT belong to this type of area. Here, on the contrary, the future of society and its economy, depends on successful intercultural resilience, and not least its political including its party-political preferences.
 For the following reflections, we choose the example of the care labour market and focus in particular on the situation in the German part of the European City of Görlitz-Zgorzelec as pars pro toto of the three-countries’-region. A small preliminary empirical study by Monique Ritter commissioned by us can be found in the same volume.
 The intercultural integration of care workers from overseas requires special efforts. Max Frisch (1965) wrote about the situation of Italian “guest workers” in Switzerland: They have called for labour, and human beings are coming. This sentence has a special truth when it comes to people who come from far away and hope to find a new home here.
 A critical question to be asked in the following is whether the city of Görlitz is at all suitable for such a project, and how the research can do justice to the complex situation in the border triangle. Can the findings from Leipzig (Decker et al., 2023) be transferred one-to-one to the situation in Görlitz? What insights does a more detailed analysis of crime and constitutional protection statistics offer for the safety of foreign trainees in Görlitz? What is the need for research on enculturation? This article concentrates on the background picture from which the concrete research on care will start.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"25 100","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135541206","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-07DOI: 10.15170/tm.2023.24.k4.5
Zakaria Tavberidze, Anna Margvelashvili, Tamar Zurabishvili
Present Paper examines the concepts of individual and community resilience in Georgia. The goal of the present paper is to investigate the interplay between individual and community resilience in the context of donor-funded initiatives at the local rural level through the creation and strengthening of Community-Based Organizations (CBO).
Present findings are based on ample fieldwork conducted in Georgia in 2022 among the active rural CBOs, using a mixed-method approach: 1) a quantitative phone survey of CBOs; 2) Focus group discussions with beneficiaries of the CBOs’ activities (both online and face-to-face); 3) in-depth interviews with the leaders of the CBOs; 4) in-depth interviews with the representatives of the local self-government, and 5) expert interviews with representatives of donor organizations working to increase the resilience of local communities.
Based on the data analysis and triangulation, the paper argues that resilience building in Georgian communities is mainly undertaken by the development partners using the top-down approach, and while on an individual level, these interventions do increase resilience, on a community level the impact is much less evident, and in some cases, non-existent. The theoretical and practical implications of our findings are extremely relevant since this is the first attempt to analyze the concept of resilience in the Georgian context and the findings contribute to further future analysis in this regard. On a practical level, our findings could be instrumental for the developmental partners, working in this area in Georgia, to adjust their programming to achieve more sustainable results not only on the individual but community levels.
{"title":"Individual vs community resilience: Case of Georgia","authors":"Zakaria Tavberidze, Anna Margvelashvili, Tamar Zurabishvili","doi":"10.15170/tm.2023.24.k4.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k4.5","url":null,"abstract":"Present Paper examines the concepts of individual and community resilience in Georgia. The goal of the present paper is to investigate the interplay between individual and community resilience in the context of donor-funded initiatives at the local rural level through the creation and strengthening of Community-Based Organizations (CBO).
 Present findings are based on ample fieldwork conducted in Georgia in 2022 among the active rural CBOs, using a mixed-method approach: 1) a quantitative phone survey of CBOs; 2) Focus group discussions with beneficiaries of the CBOs’ activities (both online and face-to-face); 3) in-depth interviews with the leaders of the CBOs; 4) in-depth interviews with the representatives of the local self-government, and 5) expert interviews with representatives of donor organizations working to increase the resilience of local communities.
 Based on the data analysis and triangulation, the paper argues that resilience building in Georgian communities is mainly undertaken by the development partners using the top-down approach, and while on an individual level, these interventions do increase resilience, on a community level the impact is much less evident, and in some cases, non-existent. The theoretical and practical implications of our findings are extremely relevant since this is the first attempt to analyze the concept of resilience in the Georgian context and the findings contribute to further future analysis in this regard. On a practical level, our findings could be instrumental for the developmental partners, working in this area in Georgia, to adjust their programming to achieve more sustainable results not only on the individual but community levels.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"26 101","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135541205","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-11-07DOI: 10.15170/tm.2023.24.k4.9
Diana Borisova
Migration is a process, which is associated with realizing cultural differences in understanding the self, relationships and the world and learning new ways of existence. Promoting multiple forms of the positive interaction creates a sense of belonging and cohesion for immigrants. In this context, “interaction" refers to the everyday processes or networking on the grounds of which migrants maintain contact with each other and with receiving societies. Therefore, a lot of cities realise policies and projects that ensure the application of equal rights for all, fight against discrimination and racism, and support constructive interaction between individuals and groups of different backgrounds, different cultures and different generations. The purpose of this research is to consider how one of these programs, namely the Intercultural Cities Programme, takes into account the network factor in its implementation and to prove how important this factor is for integrating immigrants into the host community. The hypothesis of this work is based on the idea that the using of the network factor develops intercultural resilience building. The primary method for this study is literature review. The examination of appropriate literature gives rigorous description of current situation with immigrants and cross-cultural resilience in general and within the framework of the Intercultural Cities project. Research results reflect the idea of integrating immigrants into communities with the help of network factor. The significance of this study is conditioned by providing learning cities with information about cross-cultural resilience building and making cities all over the world rethink their policies for using diversity as a stimulus to progress.
{"title":"The role of the network factor for immigrants in intercultural resilience building on the example of the Intercultural Cities Programme","authors":"Diana Borisova","doi":"10.15170/tm.2023.24.k4.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k4.9","url":null,"abstract":"Migration is a process, which is associated with realizing cultural differences in understanding the self, relationships and the world and learning new ways of existence. Promoting multiple forms of the positive interaction creates a sense of belonging and cohesion for immigrants. In this context, “interaction\" refers to the everyday processes or networking on the grounds of which migrants maintain contact with each other and with receiving societies. Therefore, a lot of cities realise policies and projects that ensure the application of equal rights for all, fight against discrimination and racism, and support constructive interaction between individuals and groups of different backgrounds, different cultures and different generations. The purpose of this research is to consider how one of these programs, namely the Intercultural Cities Programme, takes into account the network factor in its implementation and to prove how important this factor is for integrating immigrants into the host community. The hypothesis of this work is based on the idea that the using of the network factor develops intercultural resilience building. The primary method for this study is literature review. The examination of appropriate literature gives rigorous description of current situation with immigrants and cross-cultural resilience in general and within the framework of the Intercultural Cities project. Research results reflect the idea of integrating immigrants into communities with the help of network factor. The significance of this study is conditioned by providing learning cities with information about cross-cultural resilience building and making cities all over the world rethink their policies for using diversity as a stimulus to progress.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"24 96","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-11-07","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135541210","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.14
Gizella Cserné Adermann
A felnőttképzésre való felkészítés több, a felnőttképzést valamilyen módon érintő szak képzési és kimeneti követelményeiben szerepel. Különösen fontos szerepe van a közismereti és a szakmai tanárképzésben annak, hogy a hallgatók tanítási-tanulási folyamatra való felkészültsége kiterjedjen a felnőtt korosztályra is. A munkahelyi képzésekben érintett humán szervezőknek úgyszintén szükségük van erre a tudásra. Az iskolai tanítással-tanulással kapcsolatban minden egyetemistának van tapasztalata, így kialakul bennük valamilyen elképzelés, hit, meggyőződés a pedagógus tevékenységéről. A felnőttképzéssel kapcsolatban viszont a fiatal korosztály, főleg a tanulmányaik elején járó nappali tagozatos egyetemisták ilyen tapasztalatokkal nem rendelkeznek, vagy csak kevesen vannak közöttük, akik tanulóként belekóstoltak a felnőttképzésbe. Vizsgálatunkban a metafora elemzés módszerét használtuk. A kutatásban arról kívántunk tájékozódni, hogy egy humán szervező specializációra járó, nappali tagozatos, és természetesen Z generációs csoport metaforáiban hogyan jelennek meg a különböző pedagógusok és mihez hasonlítják a felnőttoktatót, felnőttképzőt. Tanulmányunk eredményéből arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos egyetemi kurzusokban ügyeljünk az előzetes – felnőttképzésben szerzett – tapasztalatok pótlására.
一些与成人学习有一定关系的课程的培训和成果要求中都包含了成人学习的准备。在普通师范教育和职业师范教育中，尤其重要的是，学生在教学过程中的准备要包括成人年龄组。参与工作场所培训的人力资源管理人员也需要这方面的知识。所有大学生都有在学校教与学的经历，因此他们对教师的工作有一定的想法、信念 或信仰。然而，年轻一代，尤其是刚开始学习的全日制本科生，却没有这样的成人教育经验，或者说他们中很少有人作为学生尝试过成人教育。在研究中，我们使用了隐喻分析法。我们希望了解不同的教育者在一群人类组织专业的全日制学生（当然也包括 Z 世代）的隐喻中是如何出现的，以及他们将成人教育者和成人教育工作者与什么进行比较。根据我们的研究结果，我们希望提请大家注意，在大学的成人教育课程中，需要注意补充先前的经验--成人教育方面的经验。
{"title":"Felnőttoktatás - a Z generációs egyetemisták szemszögéből","authors":"Gizella Cserné Adermann","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.14","url":null,"abstract":"A felnőttképzésre való felkészítés több, a felnőttképzést valamilyen módon érintő szak képzési és kimeneti követelményeiben szerepel. Különösen fontos szerepe van a közismereti és a szakmai tanárképzésben annak, hogy a hallgatók tanítási-tanulási folyamatra való felkészültsége kiterjedjen a felnőtt korosztályra is. A munkahelyi képzésekben érintett humán szervezőknek úgyszintén szükségük van erre a tudásra. Az iskolai tanítással-tanulással kapcsolatban minden egyetemistának van tapasztalata, így kialakul bennük valamilyen elképzelés, hit, meggyőződés a pedagógus tevékenységéről. A felnőttképzéssel kapcsolatban viszont a fiatal korosztály, főleg a tanulmányaik elején járó nappali tagozatos egyetemisták ilyen tapasztalatokkal nem rendelkeznek, vagy csak kevesen vannak közöttük, akik tanulóként belekóstoltak a felnőttképzésbe. Vizsgálatunkban a metafora elemzés módszerét használtuk. A kutatásban arról kívántunk tájékozódni, hogy egy humán szervező specializációra járó, nappali tagozatos, és természetesen Z generációs csoport metaforáiban hogyan jelennek meg a különböző pedagógusok és mihez hasonlítják a felnőttoktatót, felnőttképzőt. Tanulmányunk eredményéből arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos egyetemi kurzusokban ügyeljünk az előzetes – felnőttképzésben szerzett – tapasztalatok pótlására.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"69 5","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134907619","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.12
Mária Kraiciné Szokoly
Napjainkban a hátrányos helyzetű, alulképzett társadalmi csoportok képzés útján történő felzárkóztatása, foglalkoztatottságának növelése mind társadalmi, mind gazdasági szempontból aktuális és fontos feladat. Ez egyaránt kihívást jelent a szakképzés, a felnőttképzés és a munkaerőhiánnyal küzdő gazdasági szervezetek számára. A tanulmány a munkaerőpiacon hátrányban lévő csoportok közül a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci helyzetével foglalkozik felnőttképzési aspektusból.
Az alul-foglalkoztatottságnak a szakképzettség hiányán túl számos oka van (alacsony információhiány, diszkrimináció, inkluzív, akadálymentesített munkahelyek hiánya stb.). További ok az a sajátos jelenség, hogy fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek esetén nem igaz a többségi társadalom tagjaira az a kutatásokkal igazolt tény, hogy minél magasabb a munkavállaló iskolai végzettsége, szakképzettsége, annál valószínűbb a munkaerőpiaci sikeressége.
A tanulmány célja - egy későbbi nagyobb mintájú kutatás előkészítéseként - tisztázni a főbb fogalmakat, továbbá pilot jellegű vizsgálat révén informálódni az érintettek foglalkoztatásának (toborzás és kiválasztás, képzés és a karrierépítés) esélyegyelőségi kérdéseiről. A vizsgálat módszere félig strukturált interjú, a célcsoport egyrészt fogyatékossággal élő személyeket képviselő civil szervezetek vezetői, másrészt a munkaerőpiacon IT szolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői. A két mesterszakos hallgató bevonásával készült interjúkutatás bővíti a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci helyzetének ismeretét és konkrét javaslatokkal segíti munkaerőpiaci helyzetük javítását.
{"title":"Fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű csoportok a munka világában - felnőttképzési nézőpontból","authors":"Mária Kraiciné Szokoly","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.12","url":null,"abstract":"Napjainkban a hátrányos helyzetű, alulképzett társadalmi csoportok képzés útján történő felzárkóztatása, foglalkoztatottságának növelése mind társadalmi, mind gazdasági szempontból aktuális és fontos feladat. Ez egyaránt kihívást jelent a szakképzés, a felnőttképzés és a munkaerőhiánnyal küzdő gazdasági szervezetek számára. A tanulmány a munkaerőpiacon hátrányban lévő csoportok közül a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci helyzetével foglalkozik felnőttképzési aspektusból.
 Az alul-foglalkoztatottságnak a szakképzettség hiányán túl számos oka van (alacsony információhiány, diszkrimináció, inkluzív, akadálymentesített munkahelyek hiánya stb.). További ok az a sajátos jelenség, hogy fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek esetén nem igaz a többségi társadalom tagjaira az a kutatásokkal igazolt tény, hogy minél magasabb a munkavállaló iskolai végzettsége, szakképzettsége, annál valószínűbb a munkaerőpiaci sikeressége.
 A tanulmány célja - egy későbbi nagyobb mintájú kutatás előkészítéseként - tisztázni a főbb fogalmakat, továbbá pilot jellegű vizsgálat révén informálódni az érintettek foglalkoztatásának (toborzás és kiválasztás, képzés és a karrierépítés) esélyegyelőségi kérdéseiről. A vizsgálat módszere félig strukturált interjú, a célcsoport egyrészt fogyatékossággal élő személyeket képviselő civil szervezetek vezetői, másrészt a munkaerőpiacon IT szolgáltatásokat nyújtó cégek vezetői. A két mesterszakos hallgató bevonásával készült interjúkutatás bővíti a fogyatékossággal élő személyek munkaerőpiaci helyzetének ismeretét és konkrét javaslatokkal segíti munkaerőpiaci helyzetük javítását.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"13 5","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134907434","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.18
László Pethő
A tanulmány egy felzárkóztató program keretében létrejött felnőttképzési kezdeményezés történetét vázolja és hatását elemzi. A második világháború után megalakult főiskola a gazdaság konkrét igényei alapján alakult meg. Lérejöttét a szakszervezetek kezdeményezték, a kormány biztosította a főiskola működésének finanszírozását. Az újonnan létrejött intézmény vállalta, hogy a felmerült igényekre reagálva nagyszámú mérnököt képez. A tanulmány követi a főiskola alapítását, bemutatja működését, vezetőit és tanárait, akiknek többsége pályakezdő oktató volt. Kiválasztásuk során igyekeztek eleget tenni a minőségbiztosítás feltételeinek, lényegesnek tartották, hogy komoly gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek. A szerző bemutatja a kiszemelt hallgatók toborzását, akiket főleg tanulni kívánó gyári alkalmazottakból és munkásokból választottak ki. A dolgozat írója külön kitér a főiskola programjában alkalmazott felnőttképzési módszerek alkalmazására. Kiemeli az instrutorok közreműködését, akik konzulensként és tanulást támogató személyként segítették a hallgatók tanulását. Végül konkrét példák bemutatásával áttekinti a felzárkóztató program mérlegét, és a végzett hallgatók karrierjének alakulását. Elemzése során említést tesz a kudarcokról, és vázolja a munka melletti tanulás speciális problémáit.
{"title":"Állami Műszaki Főiskola 1947-51","authors":"László Pethő","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.18","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.18","url":null,"abstract":"A tanulmány egy felzárkóztató program keretében létrejött felnőttképzési kezdeményezés történetét vázolja és hatását elemzi. A második világháború után megalakult főiskola a gazdaság konkrét igényei alapján alakult meg. Lérejöttét a szakszervezetek kezdeményezték, a kormány biztosította a főiskola működésének finanszírozását. Az újonnan létrejött intézmény vállalta, hogy a felmerült igényekre reagálva nagyszámú mérnököt képez. A tanulmány követi a főiskola alapítását, bemutatja működését, vezetőit és tanárait, akiknek többsége pályakezdő oktató volt. Kiválasztásuk során igyekeztek eleget tenni a minőségbiztosítás feltételeinek, lényegesnek tartották, hogy komoly gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek. A szerző bemutatja a kiszemelt hallgatók toborzását, akiket főleg tanulni kívánó gyári alkalmazottakból és munkásokból választottak ki. A dolgozat írója külön kitér a főiskola programjában alkalmazott felnőttképzési módszerek alkalmazására. Kiemeli az instrutorok közreműködését, akik konzulensként és tanulást támogató személyként segítették a hallgatók tanulását. Végül konkrét példák bemutatásával áttekinti a felzárkóztató program mérlegét, és a végzett hallgatók karrierjének alakulását. Elemzése során említést tesz a kudarcokról, és vázolja a munka melletti tanulás speciális problémáit.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"38 2","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134907607","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.17
Claudia K. Farkas
A gyermeki világ és múlt, a gyermekről való gondolkozás problematikája mára a neveléstörténet integráns része. A gyermekkortörténet tudománya felöleli a gyermekekkel kapcsolatos meggyőződéseket, hiteket, továbbá a nevelésükről és a szocializációjukról szóló tárgykört.
A második világháború utáni kétpólusú világrendben Magyarország a Szovjetunió szatellitállamaként, a szovjet minta alapján az ún. szocialista társadalom építésébe kezdett. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az ún. szocialista korszak magyarországi nevelés- és gyermekkortörténetének bővítéséhez. Az írás a 60-70-es évek ún. szocialista gyermekideáljának megjelenítésére és elemzésére összpontosít, elhelyezve a korszak iskolaügyében. A vizsgálódási periódust indokolttá teszi, hogy kevéssé feltérképezett. A vizsgálat primer forrásokra és szekunder bázisra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, teoretikus és szintetizáló perspektívájú, a dokumentumelemzés módszerét alkalmazza.
Megállapítást nyert, hogy a szocializmus építésének korszaka szignifikánsan befolyásolta a gyermeki létet, a gyermekkorral kapcsolatos elgondolásokat, a gyermekeszményt a politikai hatások festették újra. A tanulmány bővíti a gyermekkortörténet értelmezési kereteit, ismerteti a szocialista pedagógia gyermekeszmény értelmezését, következtetéseivel hozzájárul a szocialista korszak pedagógiájáról meglévő tudás növeléséhez.
{"title":"A „jövő társadalmának” építői: Szocialista iskola és gyermekideál Magyarországon a 60-70-es években","authors":"Claudia K. Farkas","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.17","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.17","url":null,"abstract":"A gyermeki világ és múlt, a gyermekről való gondolkozás problematikája mára a neveléstörténet integráns része. A gyermekkortörténet tudománya felöleli a gyermekekkel kapcsolatos meggyőződéseket, hiteket, továbbá a nevelésükről és a szocializációjukról szóló tárgykört.
 A második világháború utáni kétpólusú világrendben Magyarország a Szovjetunió szatellitállamaként, a szovjet minta alapján az ún. szocialista társadalom építésébe kezdett. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az ún. szocialista korszak magyarországi nevelés- és gyermekkortörténetének bővítéséhez. Az írás a 60-70-es évek ún. szocialista gyermekideáljának megjelenítésére és elemzésére összpontosít, elhelyezve a korszak iskolaügyében. A vizsgálódási periódust indokolttá teszi, hogy kevéssé feltérképezett. A vizsgálat primer forrásokra és szekunder bázisra épül, metodológiai szempontból kvalitatív szemléletű, deduktív megközelítésű, feltáró és magyarázó jellegű, teoretikus és szintetizáló perspektívájú, a dokumentumelemzés módszerét alkalmazza.
 Megállapítást nyert, hogy a szocializmus építésének korszaka szignifikánsan befolyásolta a gyermeki létet, a gyermekkorral kapcsolatos elgondolásokat, a gyermekeszményt a politikai hatások festették újra. A tanulmány bővíti a gyermekkortörténet értelmezési kereteit, ismerteti a szocialista pedagógia gyermekeszmény értelmezését, következtetéseivel hozzájárul a szocialista korszak pedagógiájáról meglévő tudás növeléséhez.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"28 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134907609","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.13
Gábor Erdei, Norbert Apáti
.
．
{"title":"A hazai felnőttoktatás néhány statisztikai és térbeli jellemzője","authors":"Gábor Erdei, Norbert Apáti","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.13","url":null,"abstract":".","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134907611","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.16
Zoltán Huszár
Jelen tanulmány fő célja egy tanítói életpálya bemutatása, Koltai Ferencné Gebhardt Irén népiskolai tanító naplóba rendezett narratív visszaemlékezései alapján, valamint a releváns szakirodalom és levéltári források segítségével, alkalmanként az „oral history”-ra jellemző adatgyűjtés módszerére hagyatkozva megrajzolni hozzá a vizsgált kor történeti hátterét. A feldolgozás, illetve elemzés a mikrotörténetek jellemző csomópontjaira, mérföldköveire koncentrálva próbálja megtalálni a válaszokat a kutatási kérdésekben felvetett problémákra, legfőképpen arra, hogy miként illeszthető össze a naplóban megidézett pálya a kordokumentumokban leírtakkal; mely személyek, helyek és események formálták a narrátor identitását, és azok milyen módon kapcsolódtak egymáshoz.
{"title":"Az oklevéltől az aranydiplomáig – Egy népiskolai tanító emlékei","authors":"Zoltán Huszár","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.16","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány fő célja egy tanítói életpálya bemutatása, Koltai Ferencné Gebhardt Irén népiskolai tanító naplóba rendezett narratív visszaemlékezései alapján, valamint a releváns szakirodalom és levéltári források segítségével, alkalmanként az „oral history”-ra jellemző adatgyűjtés módszerére hagyatkozva megrajzolni hozzá a vizsgált kor történeti hátterét. A feldolgozás, illetve elemzés a mikrotörténetek jellemző csomópontjaira, mérföldköveire koncentrálva próbálja megtalálni a válaszokat a kutatási kérdésekben felvetett problémákra, legfőképpen arra, hogy miként illeszthető össze a naplóban megidézett pálya a kordokumentumokban leírtakkal; mely személyek, helyek és események formálták a narrátor identitását, és azok milyen módon kapcsolódtak egymáshoz.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"18 3","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135017841","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-10-26DOI: 10.15170/tm.2023.24.k3.15
Gizella T. Molnár
A közösségi tanulás és az intergenerációs tanulás az LLL olyan új, modern eszközeiként jelennek meg az utóbbi évtizedekben a neveléstudományi, andragógiai szakirodalomban, amelyek segítenek a 21. század kihívásaira választ adni. Alaposabban megvizsgálva azonban kitűnik, hogy a kultúra és az ismeretközvetítés történetében régóta találkozhatunk ezekkel, és az egyetemes kultúrtörténet is azt mutatja, hogy mindig különösen nagy jelentőséggel bírnak azon időszakokban, amikor a társadalom új kihívásokkal szembesül. A tanulmány amellett érvel, hogy a settlement mozgalmat a modern közösségi tanulás előképeként határozhatjuk meg. A settlement a 19. század végén Angliából indulva Európa számos országában, majd Magyarországon is megjelent, mások mellett a húszas évek végén a szegedi egyetem hallgatói körében. A hazai settlement történetét elsősorban a képviselőiktől való primer források, korabeli szövegek és kiadványok alapján vázoljuk fel röviden azzal a meggyőződéssel, hogy segítségükkel sikerül érzékeltetni a settlementben zajló közösségi tanulási formákat és generációs kölcsönhatásokat, valamint ezek társadalmi hasznát. Kiemelt figyelmet szentelünk a szegedi egyetemhez is kapcsolódó agrársettlement mozgalomnak, a Bethlen Gábor Kör és a belőle kifejlődő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma örökségének. A szövegek tanulmányozása során azon meggyőződésünket igyekszünk validálni, hogy van mire alapozni a múlt értékeiből napjainkban, amikor a közösségi tanulásról és a generációk közötti interakciókról, kölcsönös tanulási kapcsolatokról gondolkodunk.
{"title":"Közösségi tanulás a settlement mozgalomban és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumában","authors":"Gizella T. Molnár","doi":"10.15170/tm.2023.24.k3.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/tm.2023.24.k3.15","url":null,"abstract":"A közösségi tanulás és az intergenerációs tanulás az LLL olyan új, modern eszközeiként jelennek meg az utóbbi évtizedekben a neveléstudományi, andragógiai szakirodalomban, amelyek segítenek a 21. század kihívásaira választ adni. Alaposabban megvizsgálva azonban kitűnik, hogy a kultúra és az ismeretközvetítés történetében régóta találkozhatunk ezekkel, és az egyetemes kultúrtörténet is azt mutatja, hogy mindig különösen nagy jelentőséggel bírnak azon időszakokban, amikor a társadalom új kihívásokkal szembesül. A tanulmány amellett érvel, hogy a settlement mozgalmat a modern közösségi tanulás előképeként határozhatjuk meg. A settlement a 19. század végén Angliából indulva Európa számos országában, majd Magyarországon is megjelent, mások mellett a húszas évek végén a szegedi egyetem hallgatói körében. A hazai settlement történetét elsősorban a képviselőiktől való primer források, korabeli szövegek és kiadványok alapján vázoljuk fel röviden azzal a meggyőződéssel, hogy segítségükkel sikerül érzékeltetni a settlementben zajló közösségi tanulási formákat és generációs kölcsönhatásokat, valamint ezek társadalmi hasznát. Kiemelt figyelmet szentelünk a szegedi egyetemhez is kapcsolódó agrársettlement mozgalomnak, a Bethlen Gábor Kör és a belőle kifejlődő Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma örökségének. A szövegek tanulmányozása során azon meggyőződésünket igyekszünk validálni, hogy van mire alapozni a múlt értékeiből napjainkban, amikor a közösségi tanulásról és a generációk közötti interakciókról, kölcsönös tanulási kapcsolatokról gondolkodunk.","PeriodicalId":498008,"journal":{"name":"Tudás menedzsment","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-10-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135018095","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：