Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.07.407-418
Szabina Tóth, Szilvia Vetter, L. Ózsvári, Zsófia Markovits
Magyarországon jelenleg nem lelhető fel olyan specifikus jogszabályi rendelkezés, amely a kártevő rágcsálók jóllétére irányul. Tanulmányukban a szerzők kvantitatív vizsgálattal, online kérdőív segítségével mérték fel a rágcsálóirtás állatvédelmi szabályozásának megítélését a hazai lakosság körében. A legkevésbé szívesen választott módszer a rágcsálófogó ragasztó, 77% biztosan nem választaná ezt a metódust, a leginkább preferáltnak az élve elfogó csapdák bizonyultak. A rágcsálóirtó tevékenység szigorúbb állatvédelmi szabályozását mind professzionális, mind lakossági szinten a rágcsálóirtókat nem használó válaszadók 84,6%-a, a rágcsálóirtókat használók 63,9%-a tartja szükségesnek.
{"title":"A rágcsálóirtás állatvédelmi szempontú megítélése a magyar lakosság körében","authors":"Szabina Tóth, Szilvia Vetter, L. Ózsvári, Zsófia Markovits","doi":"10.56385/magyallorv.2023.07.407-418","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.07.407-418","url":null,"abstract":"Magyarországon jelenleg nem lelhető fel olyan specifikus jogszabályi rendelkezés, amely a kártevő rágcsálók jóllétére irányul. Tanulmányukban a szerzők kvantitatív vizsgálattal, online kérdőív segítségével mérték fel a rágcsálóirtás állatvédelmi szabályozásának megítélését a hazai lakosság körében. A legkevésbé szívesen választott módszer a rágcsálófogó ragasztó, 77% biztosan nem választaná ezt a metódust, a leginkább preferáltnak az élve elfogó csapdák bizonyultak. A rágcsálóirtó tevékenység szigorúbb állatvédelmi szabályozását mind professzionális, mind lakossági szinten a rágcsálóirtókat nem használó válaszadók 84,6%-a, a rágcsálóirtókat használók 63,9%-a tartja szükségesnek.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784290","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.09.555-569
Laura Szücs, Krisztina Bárdos, Marietta Máté, László Ózsvári
A szerzők kutatásának célja az volt, hogy felmérjék az állatorvostan-hallgatók pályaválasztásának motivációs tényezőit, így nagyobb eséllyel tudjuk feltölteni a szakterületi hiányokat is. A felmérés alapját képző kérdőívet a 2016 és 2020 között az Állatorvostudományi Egyetem állatorvos szakára, magyar nyelvű képzésre beiratkozó 548 hallgató töltötte ki. Az állatorvosdoktor szakot mindegyik hallgató első helyen jelölte meg, 73,9%-uk nő volt és a többségük kisebb városokból és Budapestről származott. A pályaválasztásnál a legtöbbet az elhelyezkedési esélyek, a szakma presztízse és a gyakorlatorientált képzések számítottak, de szintén fontos volt a hallgatói élet és az intézmény hírneve.
{"title":"A magyarországi állatorvostan-hallgatók pályaválasztásának motivációs tényezői 2016 és 2020 között","authors":"Laura Szücs, Krisztina Bárdos, Marietta Máté, László Ózsvári","doi":"10.56385/magyallorv.2023.09.555-569","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.09.555-569","url":null,"abstract":"A szerzők kutatásának célja az volt, hogy felmérjék az állatorvostan-hallgatók pályaválasztásának motivációs tényezőit, így nagyobb eséllyel tudjuk feltölteni a szakterületi hiányokat is. A felmérés alapját képző kérdőívet a 2016 és 2020 között az Állatorvostudományi Egyetem állatorvos szakára, magyar nyelvű képzésre beiratkozó 548 hallgató töltötte ki. Az állatorvosdoktor szakot mindegyik hallgató első helyen jelölte meg, 73,9%-uk nő volt és a többségük kisebb városokból és Budapestről származott. A pályaválasztásnál a legtöbbet az elhelyezkedési esélyek, a szakma presztízse és a gyakorlatorientált képzések számítottak, de szintén fontos volt a hallgatói élet és az intézmény hírneve.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135496218","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.11.643-650
Attila Dobos, Kristóf Dobos, László Ózsvári
A Q-láz egy világszerte előforduló zoonózis. A kórokozója egy obligát patogén intracellularis baktérium, a Coxiella burnetii, amelynek fő rezervoárjai a juh, a kecske és a szarvasmarha. A szerzők irodalmi adatok és hatályos jogszabályok alapján bemutatják a Q-lázzal kapcsolatos nemzetközi és hazai jogi előírásokat és külön részletezik annak a négy európai uniós tagállamnak a jogi szabályozását, ahol jelenleg Q-láz elleni nemzeti védekezési program zajlik. A 2021. évi hivatalos európai zoonózisjelentés alapján, hazánkban a Q-láz a leggyakrabban diagnosztizált humán zoonózis. Az európai adatokkal összehasonlítva Magyarországon a humán Q-láz az esetszám és a lakosságarányos előfordulás alapján is gyakran fordul elő.
{"title":"A Q-láz nemzetközi és hazai jogi szabályozása (Irodalmi összefoglaló)","authors":"Attila Dobos, Kristóf Dobos, László Ózsvári","doi":"10.56385/magyallorv.2023.11.643-650","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.11.643-650","url":null,"abstract":"A Q-láz egy világszerte előforduló zoonózis. A kórokozója egy obligát patogén intracellularis baktérium, a Coxiella burnetii, amelynek fő rezervoárjai a juh, a kecske és a szarvasmarha. A szerzők irodalmi adatok és hatályos jogszabályok alapján bemutatják a Q-lázzal kapcsolatos nemzetközi és hazai jogi előírásokat és külön részletezik annak a négy európai uniós tagállamnak a jogi szabályozását, ahol jelenleg Q-láz elleni nemzeti védekezési program zajlik. A 2021. évi hivatalos európai zoonózisjelentés alapján, hazánkban a Q-láz a leggyakrabban diagnosztizált humán zoonózis. Az európai adatokkal összehasonlítva Magyarországon a humán Q-láz az esetszám és a lakosságarányos előfordulás alapján is gyakran fordul elő.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135610005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.10.605-610
János Gál, Árisz Ziszisz, Zoltán Vincze, Gábor Halász, Tünde Kanyorszky, Anna Linda Nógrádi, Míra Mándoki, László Makrai
A szerzők az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékén végeztek patológiai vizsgálatokat egy vadon befogott, ismeretlen korú egyiptomi homoki boa (Eryx colubrinus colubrinus, Linnaeus, 1758) tetemén. A boncolás során a jobb oldali here megnagyobodott volt, a kórszövettani vizgsálatok alapján pedig az elváltozás elhalásos gyulladásnak bizonyult. A májból és a heréből Salmonella enterica subspecies enterica serovar Farmingdale került azonosításra. A szalmonellózis ritkán okoz megbetegedést vagy elhullást hüllők esetében, azonban az egyik leggyakrabban előforduló zoonózis. A szakirodalomban, a vizsgált fajban, még nem írtak le a szerzők által megfigyelt elváltozásokat.
{"title":"Salmonella enterica subspecies enterica serovar Farmingdale okozta elhalásos heregyulladás egyiptomi homoki boában (Eryx colubrinus colubrinus, Linnaeus, 1758)","authors":"János Gál, Árisz Ziszisz, Zoltán Vincze, Gábor Halász, Tünde Kanyorszky, Anna Linda Nógrádi, Míra Mándoki, László Makrai","doi":"10.56385/magyallorv.2023.10.605-610","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.10.605-610","url":null,"abstract":"A szerzők az Állatorvostudományi Egyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékén végeztek patológiai vizsgálatokat egy vadon befogott, ismeretlen korú egyiptomi homoki boa (Eryx colubrinus colubrinus, Linnaeus, 1758) tetemén. A boncolás során a jobb oldali here megnagyobodott volt, a kórszövettani vizgsálatok alapján pedig az elváltozás elhalásos gyulladásnak bizonyult. A májból és a heréből Salmonella enterica subspecies enterica serovar Farmingdale került azonosításra. A szalmonellózis ritkán okoz megbetegedést vagy elhullást hüllők esetében, azonban az egyik leggyakrabban előforduló zoonózis. A szakirodalomban, a vizsgált fajban, még nem írtak le a szerzők által megfigyelt elváltozásokat.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136305905","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.01.47-54
L. Kovács, László Bánáti, L. Könyves
A szerzők irodalmi adatok alapján bemutatják az egyes állatfajok különböző tartástechnológiai rendszerében kibocsátott üvegházhatású, valamint egyéb káros gázok, mint pl. az ammónia kibocsátásával, ill. az alom kezelésével ezt csökkenteni kívánó lehetőségeket. A 20. század robbanásszerű népességnövekedése és a nagyüzemi állattartás intenzív fejlődése kéz a kézben jártak egymással, számos ökológiai és ökonómiai problémát magukkal hozva, amelyeket az elmúlt évtizedekben egyre erősebben érzékelünk. A levegőt szennyező gázok koncentrációja folyamatosan nő a légkörben és ez jelentős környezetvédelmi kihívást jelent napjainkban. A nagyüzemi állattartás is hozzájárul a levegőszennyezéshez. Ez a tény egyre nagyobb figyelmet terel a haszonállatokhoz köthető gázok (pl. metán, ammónia, szén-dioxid stb.) kibocsátásával kapcsolatos kutatásokra, valamint az ezt – mind lokálisan, mind globálisan – mérsékelni képes megoldásokra. Egyik ilyen lehetőség a különböző alomkezelési technikák alkalmazása.
{"title":"Alomkezelési módszerek a nagyüzemi állattartási gyakorlatban : Irodalmi összefoglaló","authors":"L. Kovács, László Bánáti, L. Könyves","doi":"10.56385/magyallorv.2023.01.47-54","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.01.47-54","url":null,"abstract":"A szerzők irodalmi adatok alapján bemutatják az egyes állatfajok különböző tartástechnológiai rendszerében kibocsátott üvegházhatású, valamint egyéb káros gázok, mint pl. az ammónia kibocsátásával, ill. az alom kezelésével ezt csökkenteni kívánó lehetőségeket. A 20. század robbanásszerű népességnövekedése és a nagyüzemi állattartás intenzív fejlődése kéz a kézben jártak egymással, számos ökológiai és ökonómiai problémát magukkal hozva, amelyeket az elmúlt évtizedekben egyre erősebben érzékelünk. A levegőt szennyező gázok koncentrációja folyamatosan nő a légkörben és ez jelentős környezetvédelmi kihívást jelent napjainkban. A nagyüzemi állattartás is hozzájárul a levegőszennyezéshez. Ez a tény egyre nagyobb figyelmet terel a haszonállatokhoz köthető gázok (pl. metán, ammónia, szén-dioxid stb.) kibocsátásával kapcsolatos kutatásokra, valamint az ezt – mind lokálisan, mind globálisan – mérsékelni képes megoldásokra. Egyik ilyen lehetőség a különböző alomkezelési technikák alkalmazása.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783416","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.07.419-438
Patrik Mag, K. Németh, Z. Somogyi, Á. Jerzsele
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelenleg a humán egészségügyet érintő egyik legfenyegetőbb probléma. Az akár több antimikrobiális szerre rezisztens baktériumok terjesztésében a haszonállatok mellett a társállatok is jelentős szerepet játszanak. A rezisztens kórokozók elterjedésének visszaszorításában fontos szerepet játszik az antibiotikumok farmakokinetikai/farmakodinámiai (PK/PD) analízise. A szerzők az szakirodalmi adatok alapján bemutatják az emberek és a társállatok szoros kapcsolatából adódó potenciális antimikrobiálisrezisztencia-veszélyeket, összegzik a PK/PD analízis kulcsfontosságú pontjait, majd bemutatják a szakirodalomban elérhető, β-laktám antibiotikumokkal kapcsolatos farmakokinetikai és farmakodinámiai adatokat, a társállatok vonatkozásában.
{"title":"Farmakokinetikai/farmakodinámiai modellekre alapozott antibakteriális terápia a kisállatgyógyászatban (1. rész) : Irodalmi összefoglaló","authors":"Patrik Mag, K. Németh, Z. Somogyi, Á. Jerzsele","doi":"10.56385/magyallorv.2023.07.419-438","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.07.419-438","url":null,"abstract":"Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) jelenleg a humán egészségügyet érintő egyik legfenyegetőbb probléma. Az akár több antimikrobiális szerre rezisztens baktériumok terjesztésében a haszonállatok mellett a társállatok is jelentős szerepet játszanak. A rezisztens kórokozók elterjedésének visszaszorításában fontos szerepet játszik az antibiotikumok farmakokinetikai/farmakodinámiai (PK/PD) analízise. A szerzők az szakirodalmi adatok alapján bemutatják az emberek és a társállatok szoros kapcsolatából adódó potenciális antimikrobiálisrezisztencia-veszélyeket, összegzik a PK/PD analízis kulcsfontosságú pontjait, majd bemutatják a szakirodalomban elérhető, β-laktám antibiotikumokkal kapcsolatos farmakokinetikai és farmakodinámiai adatokat, a társállatok vonatkozásában.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784298","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.6.323-343
J. Tőzsér, Andrea Kosztolányiné Szentléleki, Rita Vertséné Zándoki, Dávid Mezőszentgyörgyi
A szarvasmarhák vízigényével foglalkozó szakirodalmak áttekintése mindenképp aktuális napjainkban, mert a klímaváltozás kétségtelenül létezik. A társadalmat egyre jobban foglalkoztatja a termékek „vízlábnyomának” kérdése. Tanulmányukban a szerzők röviden taglalják a víz mint táplálóanyag szerepét. Számos tanulmány alapján bemutatják a szarvasmarhák vízigényét befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a környezeti hőmérsékletre és az ivóvíz hőmérsékletére. Részletesen elemezik a vízminőség kérdésének szakmai álláspontjait, kiemelve a vízminőségindex számítását, valamint a vízfogyasztás becslését és műszeres mérését is. Végezetül a víztisztítás lehetőségeit is értékelik.
{"title":"A szarvasmarhák vízigényének értékelése : Irodalmi összefoglaló","authors":"J. Tőzsér, Andrea Kosztolányiné Szentléleki, Rita Vertséné Zándoki, Dávid Mezőszentgyörgyi","doi":"10.56385/magyallorv.2023.6.323-343","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.6.323-343","url":null,"abstract":"A szarvasmarhák vízigényével foglalkozó szakirodalmak áttekintése mindenképp aktuális napjainkban, mert a klímaváltozás kétségtelenül létezik. A társadalmat egyre jobban foglalkoztatja a termékek „vízlábnyomának” kérdése. Tanulmányukban a szerzők röviden taglalják a víz mint táplálóanyag szerepét. Számos tanulmány alapján bemutatják a szarvasmarhák vízigényét befolyásoló tényezőket, különös tekintettel a környezeti hőmérsékletre és az ivóvíz hőmérsékletére. Részletesen elemezik a vízminőség kérdésének szakmai álláspontjait, kiemelve a vízminőségindex számítását, valamint a vízfogyasztás becslését és műszeres mérését is. Végezetül a víztisztítás lehetőségeit is értékelik.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784739","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyarországon az állatkínzás büntetőjog által szankcionált cselekmény. Ahhoz, hogy az állatkínzásos büntetőügyekben megfelelő bírói ítéletek szülessenek, alapos, releváns és a szakkérdés megválaszolásához szükséges minden részletre kiterjedő szakértői ténymegállapítások szükségesek. Jelen közleményben a szerzők tanulságokat és tapasztalatokat igyekeznek átadni az elmúlt 4 év (2019–2022) hatósági eljárás keretében végzett laboratóriumi diagnosztikai anyagaiból, ill. felhívni a figyelmet az ez irányú patológiai vizsgálatok buktatóira, és ezzel mintegy támpontokat adni egy esetleges állatorvosi szakértői munka elvégzéséhez.
{"title":"Állatorvosi szakértői tevékenység a laboratóriumi vizsgálatok tükrében","authors":"Dóra Szalay, Brigitta Fézer, Réka Törőcsik, Ákos Thuma","doi":"10.56385/magyallorv.2023.09.545-554","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.09.545-554","url":null,"abstract":"Magyarországon az állatkínzás büntetőjog által szankcionált cselekmény. Ahhoz, hogy az állatkínzásos büntetőügyekben megfelelő bírói ítéletek szülessenek, alapos, releváns és a szakkérdés megválaszolásához szükséges minden részletre kiterjedő szakértői ténymegállapítások szükségesek. Jelen közleményben a szerzők tanulságokat és tapasztalatokat igyekeznek átadni az elmúlt 4 év (2019–2022) hatósági eljárás keretében végzett laboratóriumi diagnosztikai anyagaiból, ill. felhívni a figyelmet az ez irányú patológiai vizsgálatok buktatóira, és ezzel mintegy támpontokat adni egy esetleges állatorvosi szakértői munka elvégzéséhez.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135496216","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.10.597-604
Anna Linda Nógrádi, Péter Kertész
A szerzők egy hirtelen elhullott, 30 év feletti nőstény európai barnamedve (Ursus arctos) esetét mutatják be. A 250 kg körüli medve közepesnél rosszabb kondícióban volt. A boncolás során láthatóvá vált a hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő, extrém módon kitelt gyomor, amely az epigastrium helyett a mesogastriumban volt fellelhető a vékonybelek mögött. A gyomor az óramutató járásával megfelelő irányban, 180 fokban volt megcsavarodva. A gyomor erei kitágultak és a pylorus területén vérzések voltak láthatók. A boncolásnál tapasztalt makroszkópos kép alapján az elhullás oka egyértelműen heveny gyomormegterhelés és következményes gyomorcsavarodás volt.
{"title":"Gyomormegterhelés és helyzetváltozás barna medvében (Ursus arctos, Linnaeus, 1758)","authors":"Anna Linda Nógrádi, Péter Kertész","doi":"10.56385/magyallorv.2023.10.597-604","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.10.597-604","url":null,"abstract":"A szerzők egy hirtelen elhullott, 30 év feletti nőstény európai barnamedve (Ursus arctos) esetét mutatják be. A 250 kg körüli medve közepesnél rosszabb kondícióban volt. A boncolás során láthatóvá vált a hasüreg jobb oldalán elhelyezkedő, extrém módon kitelt gyomor, amely az epigastrium helyett a mesogastriumban volt fellelhető a vékonybelek mögött. A gyomor az óramutató járásával megfelelő irányban, 180 fokban volt megcsavarodva. A gyomor erei kitágultak és a pylorus területén vérzések voltak láthatók. A boncolásnál tapasztalt makroszkópos kép alapján az elhullás oka egyértelműen heveny gyomormegterhelés és következményes gyomorcsavarodás volt.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136305694","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.10.585-595
Ticiána Molnár, Zsuzsanna Emri, Károly Antal
A szerzők célja a Border Collie fajtában egyre gyakoribb kisagyi abiotrófiával kapcsolatos adatgyűjtés volt. Kérdőíves felmérésünkben 14 országból kaptak tenyésztőktől, kutyatartóktól és állatorvosoktól adatokat 55 beteg egyedről. A Magyarországon talált beteg egyedeken a korai diagnózist elősegítő viselkedésbeli eltéréseket is kerestek. A szaglás, látás, hallás, memória épségét igénylő feladatokban a legnagyobb eltérés a jutalomfalat szag alapján történő megkeresésében volt. A tesztek alatt az egészséges egyedek nyugodtabbak voltak, és a feladatokat gyorsabban végrehajtották, mint a betegek.
{"title":"Kisagyi abiotrophia Border Collieban","authors":"Ticiána Molnár, Zsuzsanna Emri, Károly Antal","doi":"10.56385/magyallorv.2023.10.585-595","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.10.585-595","url":null,"abstract":"A szerzők célja a Border Collie fajtában egyre gyakoribb kisagyi abiotrófiával kapcsolatos adatgyűjtés volt. Kérdőíves felmérésünkben 14 országból kaptak tenyésztőktől, kutyatartóktól és állatorvosoktól adatokat 55 beteg egyedről. A Magyarországon talált beteg egyedeken a korai diagnózist elősegítő viselkedésbeli eltéréseket is kerestek. A szaglás, látás, hallás, memória épségét igénylő feladatokban a legnagyobb eltérés a jutalomfalat szag alapján történő megkeresésében volt. A tesztek alatt az egészséges egyedek nyugodtabbak voltak, és a feladatokat gyorsabban végrehajtották, mint a betegek.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136305696","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：