Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.09.515-525
Zoltán Szelényi, Lea Lénárt, András Horváth, Réka Hajdú, Réka Katona, Attila Sánta, Ildikó Lipthay, Ottó Szenci
A szerzők magyarországi tejtermelő szarvasmarha-állományokban vettek vérmintákat a laktáció 0. és 7. napja között. Öt magyarországi tejtermelő tehenészetben 310 állat került mintázásra. A vérminták összcalcium-koncentrációjának meghatározásával megállapították a szubklinikai hypocalcaemia előfordulási gyakoriságát, valamint annak befolyásoló tényezőit. A szérum nem-észterezett zsírsavainak mérésével a zsírbontás mértéke is meghatározásra került. A szubklinikai hypocalcaemia jelensége 29,6 és 53,9% között változott gazdaságonként, az összes vizsgált minta 39%-a bizonyult hypocalcaemiásnak, amennyiben a 2,2 mmol/l-es alsó határértéket vették figyelembe a diagnózis felállításához. Adataik alapján az első laktációjukat teljesítő állatokat nem érintette a jelenség, viszont a második laktációtól kezdve gyakori volt a jelenség előfordulása, ezért a prevenciónak ki kell terjedni ezen állatok ellésére. Az eredmények bár közvetlen kapcsolatot nem mutattak ki a zsírbontás mértéke és a hypocalcaemia között, a klinikai gyakorlatban figyelemmel kell lenni mindkét szervrendszer megbetegedésére.
{"title":"A szubklinikai hypocalcaemia előfordulása magyarországi tehenészetekben","authors":"Zoltán Szelényi, Lea Lénárt, András Horváth, Réka Hajdú, Réka Katona, Attila Sánta, Ildikó Lipthay, Ottó Szenci","doi":"10.56385/magyallorv.2023.09.515-525","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.09.515-525","url":null,"abstract":"A szerzők magyarországi tejtermelő szarvasmarha-állományokban vettek vérmintákat a laktáció 0. és 7. napja között. Öt magyarországi tejtermelő tehenészetben 310 állat került mintázásra. A vérminták összcalcium-koncentrációjának meghatározásával megállapították a szubklinikai hypocalcaemia előfordulási gyakoriságát, valamint annak befolyásoló tényezőit. A szérum nem-észterezett zsírsavainak mérésével a zsírbontás mértéke is meghatározásra került. A szubklinikai hypocalcaemia jelensége 29,6 és 53,9% között változott gazdaságonként, az összes vizsgált minta 39%-a bizonyult hypocalcaemiásnak, amennyiben a 2,2 mmol/l-es alsó határértéket vették figyelembe a diagnózis felállításához. Adataik alapján az első laktációjukat teljesítő állatokat nem érintette a jelenség, viszont a második laktációtól kezdve gyakori volt a jelenség előfordulása, ezért a prevenciónak ki kell terjedni ezen állatok ellésére. Az eredmények bár közvetlen kapcsolatot nem mutattak ki a zsírbontás mértéke és a hypocalcaemia között, a klinikai gyakorlatban figyelemmel kell lenni mindkét szervrendszer megbetegedésére.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"108 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135494659","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.04.195-210
Eszter Losonczi, Barbara Vass-Bognár, Zsolt Láng, L. Könyves
Vizsgálataik során a szerzők egy hazai sertéstelepen malacok egy- és hathetes kor között mért maternalis ellenanyagszintjeinek változásait követték nyomon a vakcinázási program értékelése céljából. A Mycoplasma hyopneumoniae elleni ellenanyagok szintjei mindvégig igen alacsonyak voltak, azonban az Escherichia coli és a sertés 2-es típusú circovírusa (PCV2) elleniek a malacok többsége esetében a küszöbérték feletti értékről indultak, majd folyamatosan csökkentek. A PCV2 elleni ellenanyagok mennyisége a vakcinázás ellenére sem emelkedett minden malacnál a küszöbérték fölé. Az azonos kocától származó malacok E. coli és PCV2 ellenanyagszintjeinek alakulása egymáséhoz hasonló jelleget mutatott.
{"title":"A vakcinázás hatékonyságának és a malacok maternalis immunitásának vizsgálata egy hazai nagyüzemi sertésállományban","authors":"Eszter Losonczi, Barbara Vass-Bognár, Zsolt Láng, L. Könyves","doi":"10.56385/magyallorv.2023.04.195-210","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.04.195-210","url":null,"abstract":"Vizsgálataik során a szerzők egy hazai sertéstelepen malacok egy- és hathetes kor között mért maternalis ellenanyagszintjeinek változásait követték nyomon a vakcinázási program értékelése céljából. A Mycoplasma hyopneumoniae elleni ellenanyagok szintjei mindvégig igen alacsonyak voltak, azonban az Escherichia coli és a sertés 2-es típusú circovírusa (PCV2) elleniek a malacok többsége esetében a küszöbérték feletti értékről indultak, majd folyamatosan csökkentek. A PCV2 elleni ellenanyagok mennyisége a vakcinázás ellenére sem emelkedett minden malacnál a küszöbérték fölé. Az azonos kocától származó malacok E. coli és PCV2 ellenanyagszintjeinek alakulása egymáséhoz hasonló jelleget mutatott.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783621","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.05.259-274
Anna Szikszai, É. Balogh
Tanulmányukban a szerzők a neuronális ceroid lipofuszcinózis (NCL) klinikai képét vizsgálták nyolc beteg kapcsán. A tárolási betegségek emberekben és állatokban örökletes módon kialakuló kórformák, amelyek gyakran idegrendszeri tünetekkel járnak. A rendellenesség alapja egy specifikus enzim hiánya, vagy nem megfelelő működése, aminek következtében a kórformára jellemző anyagcseretermékek halmozódnak fel a sejten belül. A staffordshire terrierekben jelentkező neuronális ceroid lipofuszcinózis viszonylag gyakori képviselője ennek a betegség csoportnak. Míg a tárolási betegségek nagy része már gyakran fiatal korban, akár rögtön születés után megnyilvánul, addig az NCL-nél az első nyilvánvaló tünetek csak felnőttkorban jelennek meg lassan progrediáló mozgásinkoordinációs zavarok képében.
{"title":"Tárolási betegségek, neuronális ceroid lipofuszcinózis","authors":"Anna Szikszai, É. Balogh","doi":"10.56385/magyallorv.2023.05.259-274","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.05.259-274","url":null,"abstract":"Tanulmányukban a szerzők a neuronális ceroid lipofuszcinózis (NCL) klinikai képét vizsgálták nyolc beteg kapcsán. A tárolási betegségek emberekben és állatokban örökletes módon kialakuló kórformák, amelyek gyakran idegrendszeri tünetekkel járnak. A rendellenesség alapja egy specifikus enzim hiánya, vagy nem megfelelő működése, aminek következtében a kórformára jellemző anyagcseretermékek halmozódnak fel a sejten belül. A staffordshire terrierekben jelentkező neuronális ceroid lipofuszcinózis viszonylag gyakori képviselője ennek a betegség csoportnak. Míg a tárolási betegségek nagy része már gyakran fiatal korban, akár rögtön születés után megnyilvánul, addig az NCL-nél az első nyilvánvaló tünetek csak felnőttkorban jelennek meg lassan progrediáló mozgásinkoordinációs zavarok képében.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783693","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.05.287-295
István Emil Kis, Ervin Albert, Judit Gimesiné Fodor, Anna Czuck, I. Biksi
Background: Extended spectrum ß-lactamases (ESBLs) are enzymes conferring resistance to the majority of ß-lactam antibiotics in many bacterial species, including Escherichia coli. Bacteria harboring these enzymes could be resistant to 3rd and 4th class cephalosporines and carbapenems, depleting the range of compounds available for treating serious human infections. Objectives: The authors of this study aimed to examine the ESBL production of 50 selected E. coli strains isolated between 2016 and 2022 in Hungary from cases of porcine diarrhea. Materials and Methods: Archived E. coli strains suspected to produce ESBL were selected based on results. The 50 strains tested in the study originated from 27 different farms, 28 were collected from suckling, 22 from weaned piglets. The phenotypic characterization of the strains was achieved using Micronaut-S ß-lactamases MIC plates. Results and Discussion: Phenotypic characterization of selected E. coli strains revealed the presence of ESBL production in 35 strains, two strains additionally produced AmpC cephalosporinase, and one strain only produced AmpC. ESBL producing strains were found on 20 of the 27 farms investigated. Many of the ESBL producing strains originating from cases of neonatal diarrhea did not possess any of the examined virulence factor genes, nor were they ß-hemolytic. ESBL producing strains from post weaning diarrhea cases on the other hand were all ß-hemolytic and had one or several virulence factor genes. ESBL producing strains are likely widespread, although with quite low frequency in the Hungarian swine production system, both among pathogenic and likely commensal groups of E. coli. Continuous monitoring of ESBL producing strains is warranted, possibly with the inclusion of ESBL selective media or other methods of identification in routine AST, especially in case of E. coli strains isolated from suckling piglets.
{"title":"Hasmenéses sertésekből izolált Escherichia coli törzsek kiterjedt spektrumú ß-laktamáz (ESBL) termelésének vizsgálata","authors":"István Emil Kis, Ervin Albert, Judit Gimesiné Fodor, Anna Czuck, I. Biksi","doi":"10.56385/magyallorv.2023.05.287-295","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.05.287-295","url":null,"abstract":"Background: Extended spectrum ß-lactamases (ESBLs) are enzymes conferring resistance to the majority of ß-lactam antibiotics in many bacterial species, including Escherichia coli. Bacteria harboring these enzymes could be resistant to 3rd and 4th class cephalosporines and carbapenems, depleting the range of compounds available for treating serious human infections. Objectives: The authors of this study aimed to examine the ESBL production of 50 selected E. coli strains isolated between 2016 and 2022 in Hungary from cases of porcine diarrhea. Materials and Methods: Archived E. coli strains suspected to produce ESBL were selected based on results. The 50 strains tested in the study originated from 27 different farms, 28 were collected from suckling, 22 from weaned piglets. The phenotypic characterization of the strains was achieved using Micronaut-S ß-lactamases MIC plates. Results and Discussion: Phenotypic characterization of selected E. coli strains revealed the presence of ESBL production in 35 strains, two strains additionally produced AmpC cephalosporinase, and one strain only produced AmpC. ESBL producing strains were found on 20 of the 27 farms investigated. Many of the ESBL producing strains originating from cases of neonatal diarrhea did not possess any of the examined virulence factor genes, nor were they ß-hemolytic. ESBL producing strains from post weaning diarrhea cases on the other hand were all ß-hemolytic and had one or several virulence factor genes. ESBL producing strains are likely widespread, although with quite low frequency in the Hungarian swine production system, both among pathogenic and likely commensal groups of E. coli. Continuous monitoring of ESBL producing strains is warranted, possibly with the inclusion of ESBL selective media or other methods of identification in routine AST, especially in case of E. coli strains isolated from suckling piglets.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784143","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.05.309-319
Sára Ágnes Nagy, István Csabai, Tamás Varga, Bettina Póth-Szebenyi, György Gábor, Norbert Solymosi
The rise of artificial intelligence (AI) is not going unnoticed in the agricultural sector. The processing of the large amounts of data (’big data’) generated in animal production is increasingly being done using artificial intelligence, particularly machine learning (ML). Machine learning is a branch of AI, in which algorithms are automatically trained to solve a task of interest using a given dataset. There are several sub-areas of ML, of which we focus on artificial neural networks (ANNs), the most successfully used in agriculture. The basic units of an ANN are artificial neurons. These are connected to each other similarly to synapses in the brain, forming a network. ANNs can be considered complex mathematical models that can make predictions from given data after a learning process, taking into account millions of parameters. Because they are pretty flexible, these networks have a wide range of applications in many fields. One such field is a subset of agriculture, namely animal production. In our work, we outline the general structure and operation of ANNs. We provide insight into the metrics widely used to indicate the accuracy of prediction and their calculation methods. Possible applications are illustrated with examples specifically from the field of food production. The wide range of applications is illustrated by the fact that the works cited also respond to the challenges faced by aquacultures and beekeepers, in addition to the problems of cattle, pig and poultry farms. Despite their many good features, ANNs cannot solve all problems, regardless of type. Therefore, in our work we also concern about the limitations of the method. Our work contributes to the definition of artificial intelligence, machine learning, and artificial neural networks in the context of agriculture.
{"title":"Mesterséges neurális hálózatok az állatitermék-előállításban","authors":"Sára Ágnes Nagy, István Csabai, Tamás Varga, Bettina Póth-Szebenyi, György Gábor, Norbert Solymosi","doi":"10.56385/magyallorv.2023.05.309-319","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.05.309-319","url":null,"abstract":"The rise of artificial intelligence (AI) is not going unnoticed in the agricultural sector. The processing of the large amounts of data (’big data’) generated in animal production is increasingly being done using artificial intelligence, particularly machine learning (ML). Machine learning is a branch of AI, in which algorithms are automatically trained to solve a task of interest using a given dataset. There are several sub-areas of ML, of which we focus on artificial neural networks (ANNs), the most successfully used in agriculture. The basic units of an ANN are artificial neurons. These are connected to each other similarly to synapses in the brain, forming a network. ANNs can be considered complex mathematical models that can make predictions from given data after a learning process, taking into account millions of parameters. Because they are pretty flexible, these networks have a wide range of applications in many fields. One such field is a subset of agriculture, namely animal production. In our work, we outline the general structure and operation of ANNs. We provide insight into the metrics widely used to indicate the accuracy of prediction and their calculation methods. Possible applications are illustrated with examples specifically from the field of food production. The wide range of applications is illustrated by the fact that the works cited also respond to the challenges faced by aquacultures and beekeepers, in addition to the problems of cattle, pig and poultry farms. Despite their many good features, ANNs cannot solve all problems, regardless of type. Therefore, in our work we also concern about the limitations of the method. Our work contributes to the definition of artificial intelligence, machine learning, and artificial neural networks in the context of agriculture.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784166","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.09.527-534
Áron Botond Kovács, Zsuzsa Kreizinger, Barbara Forró, Dénes Grózner, Alexa Mitter, Szilvia Marton, Krisztina Bali, Anna Sawicka, Grzegorz Tomczyk, Krisztián Bányai, Miklós Gyuranecz
A Mycoplasma anserisalpingitidis jelentős anyagi károkat okozó vízibaromfi-patogén baktérium. A vizsgálatukban a szerzők fajra jellemző, alapgénkészletre („mag” genomra) hoztak létre egy multilókusz szekvenciatipizáló sémát, amely elősegíti a M. anserisalpingitidis változatosságának pontosabb diagnosztizálását. A séma fejlesztése során 110 M. anserisalpingitidis törzset vizsgáltak, ezek elsősorban Európából származtak, de kínai és vietnámi mintákat is elemeztek. Az általuk fejlesztett tipizáló módszer segítségével sikeresen azonosítottak egy állattenyésztési integrációból származó mintákat, ill. egy állományból, vagy egy állatból származó mintákat is.
anserisalpingitidis支原体是一种水媒致病菌，会造成重大的物质损失。在他们的研究中，作者生成了一个物种特异性核心基因组（"核心 "基因组）的多焦点序列分型方案，有助于更准确地诊断 M. anserisalpingitidis 的多样性。该方案的开发涉及对 110 株 M. anserisalpingitidis 菌株的分析，这些菌株主要来自欧洲，但也有来自中国和越南的样本。利用他们开发的分型方法，他们成功地鉴定了来自单一牲畜整合的样本，以及来自单一畜群或动物的样本。
{"title":"Mycoplasma anserisalpingitidis törzsek vizsgálata a maggenomot célzó multilókusz szekvenciatipizáló módszerrel","authors":"Áron Botond Kovács, Zsuzsa Kreizinger, Barbara Forró, Dénes Grózner, Alexa Mitter, Szilvia Marton, Krisztina Bali, Anna Sawicka, Grzegorz Tomczyk, Krisztián Bányai, Miklós Gyuranecz","doi":"10.56385/magyallorv.2023.09.527-534","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.09.527-534","url":null,"abstract":"A Mycoplasma anserisalpingitidis jelentős anyagi károkat okozó vízibaromfi-patogén baktérium. A vizsgálatukban a szerzők fajra jellemző, alapgénkészletre („mag” genomra) hoztak létre egy multilókusz szekvenciatipizáló sémát, amely elősegíti a M. anserisalpingitidis változatosságának pontosabb diagnosztizálását. A séma fejlesztése során 110 M. anserisalpingitidis törzset vizsgáltak, ezek elsősorban Európából származtak, de kínai és vietnámi mintákat is elemeztek. Az általuk fejlesztett tipizáló módszer segítségével sikeresen azonosítottak egy állattenyésztési integrációból származó mintákat, ill. egy állományból, vagy egy állatból származó mintákat is.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135496217","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.01.3-15
Bianka Kőris, P. Mikó, Réka Stirminszki, Flóra Kocsis, I. Biksi, Zsófia Kelemen, Csaba Földvári-Nagy, Zoltán Bakos
A szerzők ebben a tanulmányban irodalmi áttekintést követően öt, idült gyomormegterheléssel és gyomortágulattal diagnosztizált ló kórlefolyását mutatják be, amelyeket az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán kezeltek 2019 és 2021 között. A lovak változatos tüneteket mutattak: enyhe vagy hevesebb kólikás nyugtalanságot, idült testtömegvesztést, étvágytalanságot, regurgitációt, hasmenést. A diagnózisra a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és a kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok alapján következtettek. Míg rectalis vizsgálattal két esetben volt tapintható a megnagyobbodott, tartalommal teli gyomor, addig ultrahangvizsgálat során minden lóban diagnosztizálható volt a gyomor megnagyobbodása. Gasztroszkópos vizsgálattal három egyedben sikerült megerősíteni a diagnózist. A leírt öt esetből hosszabb távon két ló maradt életben, de egy éven belül ezek is végleges elaltatásra kerültek.
{"title":"Idült gyomormegterhelés és gyomortágulat lovakban: 5 klinikai eset bemutatása","authors":"Bianka Kőris, P. Mikó, Réka Stirminszki, Flóra Kocsis, I. Biksi, Zsófia Kelemen, Csaba Földvári-Nagy, Zoltán Bakos","doi":"10.56385/magyallorv.2023.01.3-15","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.01.3-15","url":null,"abstract":"A szerzők ebben a tanulmányban irodalmi áttekintést követően öt, idült gyomormegterheléssel és gyomortágulattal diagnosztizált ló kórlefolyását mutatják be, amelyeket az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinikán kezeltek 2019 és 2021 között. A lovak változatos tüneteket mutattak: enyhe vagy hevesebb kólikás nyugtalanságot, idült testtömegvesztést, étvágytalanságot, regurgitációt, hasmenést. A diagnózisra a kórelőzmény, a fizikális vizsgálat és a kiegészítő diagnosztikai vizsgálatok alapján következtettek. Míg rectalis vizsgálattal két esetben volt tapintható a megnagyobbodott, tartalommal teli gyomor, addig ultrahangvizsgálat során minden lóban diagnosztizálható volt a gyomor megnagyobbodása. Gasztroszkópos vizsgálattal három egyedben sikerült megerősíteni a diagnózist. A leírt öt esetből hosszabb távon két ló maradt életben, de egy éven belül ezek is végleges elaltatásra kerültek.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"46 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783408","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.02.103-112
Melinda Bagi, S. Cseh, Nóra Pálfyné Vass
A szerzők bemutatják az asszisztált reprodukciós technikák lehetőségeit a juhtenyésztésben, amelyeknek e fajban is egyre nagyobb a jelentősége. A fagyasztott sperma felhasználása esetében a legsikeresebb módszer a laparoszkópos termékenyítés, amelynek során a szaporítóanyagot a hasfalon keresztül a méhszarvakba injektálják. A fagyasztott sperma másik felhasználási módszere lehet a transzcervikális termékenyítés, amikor a termékenyítő katétert a méhnyakon átvezetve a spermiumokat a méh üregébe juttatják. A technika alkalmazhatóságának korlátai miatt ez az eljárás még nem terjedt el a gyakorlatban, azonban előnyei miatt kiváló kutatási téma lehet a juh szaporodásbiológiában.
{"title":"A laparoszkópos és transzcervikális termékenyítés alkalmazásának lehetőségei a juhtenyésztésben","authors":"Melinda Bagi, S. Cseh, Nóra Pálfyné Vass","doi":"10.56385/magyallorv.2023.02.103-112","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.02.103-112","url":null,"abstract":"A szerzők bemutatják az asszisztált reprodukciós technikák lehetőségeit a juhtenyésztésben, amelyeknek e fajban is egyre nagyobb a jelentősége. A fagyasztott sperma felhasználása esetében a legsikeresebb módszer a laparoszkópos termékenyítés, amelynek során a szaporítóanyagot a hasfalon keresztül a méhszarvakba injektálják. A fagyasztott sperma másik felhasználási módszere lehet a transzcervikális termékenyítés, amikor a termékenyítő katétert a méhnyakon átvezetve a spermiumokat a méh üregébe juttatják. A technika alkalmazhatóságának korlátai miatt ez az eljárás még nem terjedt el a gyakorlatban, azonban előnyei miatt kiváló kutatási téma lehet a juh szaporodásbiológiában.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783467","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.04.211-221
Sára Luca Komjáti, L. Ózsvári, Szilvia Vetter
A szerzők célja a hazai állattartási szokások és az állattartók motivációinak feltérképezése volt. A vizsgálatban 843 magyar válaszadó vett részt 2021. június 20. és augusztus 30. között. A kutyatartók 97%-a családtagként tekint kutyájára, közel 25%-uk nem szeretné ivartalaníttatni állatát. Az ivartalanítás megtagadásának vezető oka kutyák esetében a későbbi tenyésztési, szaporítási lehetőség, a macskatartók körében pedig a beavatkozás anyagi vonzata volt, második legjellemzőbb válasznak mindkét csoportban az ivartalanítás feleslegesnek ítélése bizonyult. Az állattartók, a nők, a fiatalabb korosztály tagjai, valamint a magasabb fokú végzettséggel rendelkezők fontosabbnak vélik az állatok jóllétét, legyen szó társállatról vagy haszonállatról. A megkérdezettek 42,3%-a szerint egyáltalán nem, 47,3%-a szerint inkább nem ideálisak a haszonállatok számára a telepi körülmények.
{"title":"Állattartási szokások és az állattartók motivációi Magyarországon","authors":"Sára Luca Komjáti, L. Ózsvári, Szilvia Vetter","doi":"10.56385/magyallorv.2023.04.211-221","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.04.211-221","url":null,"abstract":"A szerzők célja a hazai állattartási szokások és az állattartók motivációinak feltérképezése volt. A vizsgálatban 843 magyar válaszadó vett részt 2021. június 20. és augusztus 30. között. A kutyatartók 97%-a családtagként tekint kutyájára, közel 25%-uk nem szeretné ivartalaníttatni állatát. Az ivartalanítás megtagadásának vezető oka kutyák esetében a későbbi tenyésztési, szaporítási lehetőség, a macskatartók körében pedig a beavatkozás anyagi vonzata volt, második legjellemzőbb válasznak mindkét csoportban az ivartalanítás feleslegesnek ítélése bizonyult. Az állattartók, a nők, a fiatalabb korosztály tagjai, valamint a magasabb fokú végzettséggel rendelkezők fontosabbnak vélik az állatok jóllétét, legyen szó társállatról vagy haszonállatról. A megkérdezettek 42,3%-a szerint egyáltalán nem, 47,3%-a szerint inkább nem ideálisak a haszonállatok számára a telepi körülmények.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783632","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.04.227-237
Dániel Cserhalmi, E. Péli, Ariella Roxána Horváth, Ferencné Gerencsér, J. Házi, Gergely Kutszegi
A mérgező növények ismerete minden állatorvos számára fontos mind a kisállat-, mind a haszonállatpraxisban. A szerzők a hazai állatorvosok növényismeretét egy online kérdőív segítségével mérték fel, amelynek során a fajismeret mellett rákérdeztek az egyes növényfajok toxicitására, valamint az általuk okozott tünetekre. A kérdőívet 133 végzett állatorvos és – referenciaként – 62 állatorvostan-hallgató töltötte ki. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos témákban nagy szükség van a végzett állatorvosok növénytani továbbképzésére (esettanulmányokkal), amit egy hazai toxikológiai adatbázis is segítene.
{"title":"A hazai állatorvosok növényismerete: út egy toxikológiai adatbázis megalapozása felé","authors":"Dániel Cserhalmi, E. Péli, Ariella Roxána Horváth, Ferencné Gerencsér, J. Házi, Gergely Kutszegi","doi":"10.56385/magyallorv.2023.04.227-237","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.04.227-237","url":null,"abstract":"A mérgező növények ismerete minden állatorvos számára fontos mind a kisállat-, mind a haszonállatpraxisban. A szerzők a hazai állatorvosok növényismeretét egy online kérdőív segítségével mérték fel, amelynek során a fajismeret mellett rákérdeztek az egyes növényfajok toxicitására, valamint az általuk okozott tünetekre. A kérdőívet 133 végzett állatorvos és – referenciaként – 62 állatorvostan-hallgató töltötte ki. Az eredmények azt mutatják, hogy bizonyos témákban nagy szükség van a végzett állatorvosok növénytani továbbképzésére (esettanulmányokkal), amit egy hazai toxikológiai adatbázis is segítene.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783642","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：