Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.08.477-486
Alma Virág Móritz, Á. Jerzsele, Roland Psáder, Orsolya Farkas
A gyomor-bélrendszer jelentős felülettel érintkezik a szájon át a szervezetbe jutó káros ágensekkel, és összetett funkciója révén jelentős szerepet játszik a kórokozó mikroorganizmusok távoltartásában. A gyulladásos bélbetegségek kutatása és terápiás lehetőségeinek vizsgálata tekintetében elengedhetetlen az in vitro modellek alkalmazása. A szerzők irodalmi összefoglalójukban bemutatják kutyák bélbetegségeinek tanulmányozására kifejlesztett in vitro modelleket. A homogén, kétdimenziós, fenntartható daganatos eredetű sejtvonalak mellett megjelentek olyan heterogén sejtösszetételű háromdimenziós organoidtenyészetek is, amikkel az in vivo körülmények jobban modellezhetővé váltak.
{"title":"Kutya bélrendszeri megbetegedéseinek in vitro modellezési lehetőségei : Irodalmi összefoglaló","authors":"Alma Virág Móritz, Á. Jerzsele, Roland Psáder, Orsolya Farkas","doi":"10.56385/magyallorv.2023.08.477-486","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.08.477-486","url":null,"abstract":"A gyomor-bélrendszer jelentős felülettel érintkezik a szájon át a szervezetbe jutó káros ágensekkel, és összetett funkciója révén jelentős szerepet játszik a kórokozó mikroorganizmusok távoltartásában. A gyulladásos bélbetegségek kutatása és terápiás lehetőségeinek vizsgálata tekintetében elengedhetetlen az in vitro modellek alkalmazása. A szerzők irodalmi összefoglalójukban bemutatják kutyák bélbetegségeinek tanulmányozására kifejlesztett in vitro modelleket. A homogén, kétdimenziós, fenntartható daganatos eredetű sejtvonalak mellett megjelentek olyan heterogén sejtösszetételű háromdimenziós organoidtenyészetek is, amikkel az in vivo körülmények jobban modellezhetővé váltak.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784807","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.10.663-680
Borbála Mózes, Roland Psáder
Ahogy az ember, úgy a kutyák idült gyulladásos bélbetegsége sem teljesen feltérképezett kóroktanú betegségcsoport. A gyulladásos válasz citokinjeinek pontos ismerete felbecsülhetetlen lehet a diagnosztika és a terápia során is. A humán gasztroenterológiában jelentős figyelem fordult ezek vizsgálata felé, de állatorvosi vonalon kevés az egyértelmű eredmény. Az irodalmi összefoglaló első részében a szerzők bemutatják az ember gyulladásos bélbetegségeinek immunológiai hátterét elsősorban a citokinek kifejeződése szempontjából, amelynek megértése irányt mutathat a kutyák idült bélbetegségei során lezajló folyamatok megismerésében.
{"title":"Citokinek az ember és a kutya krónikus bélgyulladásaiban : Irodalmi összefoglaló (Első rész)","authors":"Borbála Mózes, Roland Psáder","doi":"10.56385/magyallorv.2023.10.663-680","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.10.663-680","url":null,"abstract":"Ahogy az ember, úgy a kutyák idült gyulladásos bélbetegsége sem teljesen feltérképezett kóroktanú betegségcsoport. A gyulladásos válasz citokinjeinek pontos ismerete felbecsülhetetlen lehet a diagnosztika és a terápia során is. A humán gasztroenterológiában jelentős figyelem fordult ezek vizsgálata felé, de állatorvosi vonalon kevés az egyértelmű eredmény. Az irodalmi összefoglaló első részében a szerzők bemutatják az ember gyulladásos bélbetegségeinek immunológiai hátterét elsősorban a citokinek kifejeződése szempontjából, amelynek megértése irányt mutathat a kutyák idült bélbetegségei során lezajló folyamatok megismerésében.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135610286","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A szerzők klinikailag egészséges szukák videovaginoszkópos, citológiai és mikrobiológiai vizsgálatának eredményeit értékelték. Összesen 30 szukát vontak be a vizsgálatba, amelynek során citológiai és mikrobiológiai mintavételt követően videovaginoszkópiát is végeztek. A ciklusszakokat is hasonló eljárásokkal határozták meg. A vizsgálatok egy esetben hüvelydaganatot (transmissible venereal tumor, TVT), 5 esetben jelentős hüvelyi váladékfelhalmozódást, ill. különböző mikroorganizmusokat azonosítottak a szukákban. A hüvelykenetek sejtösszetétele alapján megállapított ciklusszakasz megfelelt azoknak, amelyeket a videovaginoszkópiával határoztak meg. Videovaginoszkópos, citológiai és mikrobiológiai vizsgálatokat rutinszerűen lehet ajánlani a gazdáknak, akkor is, ha nincs tüneteket okozó nemiszervi problémájuk.
{"title":"Szukák hüvelyének videovaginoszkópos, citológiai és mikrobiológiai vizsgálata","authors":"Emsal Sinem Özdemir Salci, Serpil Kahya-Demirbilek","doi":"10.56385/magyallorv.2023.11.681-694","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.11.681-694","url":null,"abstract":"A szerzők klinikailag egészséges szukák videovaginoszkópos, citológiai és mikrobiológiai vizsgálatának eredményeit értékelték. Összesen 30 szukát vontak be a vizsgálatba, amelynek során citológiai és mikrobiológiai mintavételt követően videovaginoszkópiát is végeztek. A ciklusszakokat is hasonló eljárásokkal határozták meg. A vizsgálatok egy esetben hüvelydaganatot (transmissible venereal tumor, TVT), 5 esetben jelentős hüvelyi váladékfelhalmozódást, ill. különböző mikroorganizmusokat azonosítottak a szukákban. A hüvelykenetek sejtösszetétele alapján megállapított ciklusszakasz megfelelt azoknak, amelyeket a videovaginoszkópiával határoztak meg. Videovaginoszkópos, citológiai és mikrobiológiai vizsgálatokat rutinszerűen lehet ajánlani a gazdáknak, akkor is, ha nincs tüneteket okozó nemiszervi problémájuk.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135260828","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.03.149-169
Tibor Csermely, Zoltán Danyi, J. Földi
A XX. század végén váltak elérhetővé a sertéstelepi gyakorlatban is használható, tű nélküli, intradermalis (id.) oltókészülékek, elterjedésük az elmúlt évtizedre tehető. Hazai megjelenésük óta magyar nyelven még nem született a módszert ismertető, vizsgálatokat és eredményeket összegző tudományos közlemény. A szerzők áttekintik az id. vakcinázás valamennyi szempontját: a bőrimmunitás alapvonalait, az id. és tű nélküli vakcinázás történetét, bemutatják az eszközöket, tárgyalják a módszer jellemzőit, előnyeit és beszámolnak az egyes fertőző betegségek elleni id. immunizálással összegyűlt tapasztalatokról.
{"title":"A sertés intradermalis vakcinázása : Irodalmi összefoglaló","authors":"Tibor Csermely, Zoltán Danyi, J. Földi","doi":"10.56385/magyallorv.2023.03.149-169","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.03.149-169","url":null,"abstract":"A XX. század végén váltak elérhetővé a sertéstelepi gyakorlatban is használható, tű nélküli, intradermalis (id.) oltókészülékek, elterjedésük az elmúlt évtizedre tehető. Hazai megjelenésük óta magyar nyelven még nem született a módszert ismertető, vizsgálatokat és eredményeket összegző tudományos közlemény. A szerzők áttekintik az id. vakcinázás valamennyi szempontját: a bőrimmunitás alapvonalait, az id. és tű nélküli vakcinázás történetét, bemutatják az eszközöket, tárgyalják a módszer jellemzőit, előnyeit és beszámolnak az egyes fertőző betegségek elleni id. immunizálással összegyűlt tapasztalatokról.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70783570","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.08.461-475
Ákos Olasz, Á. Jerzsele, László Balta, Péter Ferenc Dobra, Ádám Kerek
A terjedő antimikrobiális rezisztencia következtében egyre nagyobb hangsúlyt kap az antibiotikumalternatívák fejlesztése és alkalmazása. Ilyen pl. a propolisz, amely a méhek által készített természetes bakteriosztatikus vagy baktericid hatásmódú anyag. Vizsgálatukban a szerzők a propolisz brojlercsirkék szalmonellózisának megelőzésében és kezelésében betöltött lehetséges szerepét vizsgálták. Kimutatták, hogy a propolisz szignifikánsan nem befolyásolja a testtömeg-gyarapodást, ill. a fajlagos takarmányértékesítést a kontrollhoz képest, de csökkenti a szalmonellózis megeredésének esélyét. Kijelenthető, hogy a propolisz biztonságosan alkalmazható takarmánykiegészítő brojlercsirkék számára.
{"title":"A propolisz különböző kivonatainak in vivo hatékonysága brojlercsirke szalmonellózisa esetén","authors":"Ákos Olasz, Á. Jerzsele, László Balta, Péter Ferenc Dobra, Ádám Kerek","doi":"10.56385/magyallorv.2023.08.461-475","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.08.461-475","url":null,"abstract":"A terjedő antimikrobiális rezisztencia következtében egyre nagyobb hangsúlyt kap az antibiotikumalternatívák fejlesztése és alkalmazása. Ilyen pl. a propolisz, amely a méhek által készített természetes bakteriosztatikus vagy baktericid hatásmódú anyag. Vizsgálatukban a szerzők a propolisz brojlercsirkék szalmonellózisának megelőzésében és kezelésében betöltött lehetséges szerepét vizsgálták. Kimutatták, hogy a propolisz szignifikánsan nem befolyásolja a testtömeg-gyarapodást, ill. a fajlagos takarmányértékesítést a kontrollhoz képest, de csökkenti a szalmonellózis megeredésének esélyét. Kijelenthető, hogy a propolisz biztonságosan alkalmazható takarmánykiegészítő brojlercsirkék számára.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.2,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"70784792","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.09.535-544
Dorottya Császár, Roland Psáder, Gyula Balka
A szerzők szakirodalmi adatok alapján összefoglalják a kutyák circovírusával kapcsolatos legfontosabb ismereteket. A kutyacircovírust először 2012-ben azonosították az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt követően a vírus jelenléte világszerte leírásra került, mind egészséges, mind klinikai tüneteket mutató egyedekből. Amennyiben a fertőződés klinikai tüneteket okoz, úgy a leggyakrabban gyomor-bélrendszeri tünetek, hasmenés, hányás alakul ki. Ennek ellenére kórtani szerepe a mai napig nem tisztázott teljesen, és gyakran egyéb gyomor-bélrendszeri fertőzést okozó vírussal, főleg kutya-protoparvovírussal (canine parvovirus 2, CPV2) együttesen kerül kimutatásra. Ez utóbbi befolyásolhatja a parvovírus által okozott megbetegedés kórlefolyását, súlyosságát. A kutyacircovírust kedvtelésből tartott kutyák mellett vadon élő állatokból is kimutatták, leggyakrabban vörös rókából (Vulpes vulpes), szürke farkasból (Canis lupus), Norvégiához tartozó Svalbard szigetén élő sarki rókákból (Vulpes lagopus), valamint európai borzból (Meles meles).
{"title":"A kutyák circovírusa és kórtani jelentősége","authors":"Dorottya Császár, Roland Psáder, Gyula Balka","doi":"10.56385/magyallorv.2023.09.535-544","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.09.535-544","url":null,"abstract":"A szerzők szakirodalmi adatok alapján összefoglalják a kutyák circovírusával kapcsolatos legfontosabb ismereteket. A kutyacircovírust először 2012-ben azonosították az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt követően a vírus jelenléte világszerte leírásra került, mind egészséges, mind klinikai tüneteket mutató egyedekből. Amennyiben a fertőződés klinikai tüneteket okoz, úgy a leggyakrabban gyomor-bélrendszeri tünetek, hasmenés, hányás alakul ki. Ennek ellenére kórtani szerepe a mai napig nem tisztázott teljesen, és gyakran egyéb gyomor-bélrendszeri fertőzést okozó vírussal, főleg kutya-protoparvovírussal (canine parvovirus 2, CPV2) együttesen kerül kimutatásra. Ez utóbbi befolyásolhatja a parvovírus által okozott megbetegedés kórlefolyását, súlyosságát. A kutyacircovírust kedvtelésből tartott kutyák mellett vadon élő állatokból is kimutatták, leggyakrabban vörös rókából (Vulpes vulpes), szürke farkasból (Canis lupus), Norvégiához tartozó Svalbard szigetén élő sarki rókákból (Vulpes lagopus), valamint európai borzból (Meles meles).","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135496221","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.11.651-660
Bence Tarr, István Szabó, János Tőzsér
A Mesterséges Intelligencia (MI) technológiájának alkalmazása az állattenyésztés több területén – állattartás, tenyésztés – vált fontos eszközzé. A szarvasmarhák azonosítása, az egyedek számlálása, valamint ezeknek az információknak a felhasználása az állategészségügyben az egyik olyan lehetőség, ahol az intelligens algoritmusok egyszerűsíteni és gyorsítani képesek az ember munkáját. A szerzők szakirodalmi adatok alapján bemutatják az MI alkalmazásának lehetőségeit elsősorban a szarvasmarhák azonosítására és megszámolására. A mélytanulás ezen belül a neurális hálók használata kiválóan alkalmas a képek szegmentálására és különböző jellemzők alapján azok tartalmi feldolgozására. A konvoluciós neurális hálók kifejezetten az ilyen feladatokban használhatóak jól és a későbbiekben láthatjuk majd, hogy ezeknek a hálózatoknak továbbfejlesztései (pl. Faster R-CNN) még hatékonyabb képelemzési eljárásokat tesznek lehetővé. Az állatokról készült felvételek feldolgozása nagy lépést jelenthet az állatállomány automatizált vizsgálata és azonosítása tekintetében. Ezen rendszerek lehetővé teszik a korai beavatkozást esetleges betegségek megjelenése esetén, és ezzel növelik a gyógyulás esélyét.
{"title":"Mesterséges intelligencia alkalmazása a szarvasmarha-tenyésztés egyes területein: egyedazonosítás, állategészségügy és állatjóllét : Irodalmi összefoglaló","authors":"Bence Tarr, István Szabó, János Tőzsér","doi":"10.56385/magyallorv.2023.11.651-660","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.11.651-660","url":null,"abstract":"A Mesterséges Intelligencia (MI) technológiájának alkalmazása az állattenyésztés több területén – állattartás, tenyésztés – vált fontos eszközzé. A szarvasmarhák azonosítása, az egyedek számlálása, valamint ezeknek az információknak a felhasználása az állategészségügyben az egyik olyan lehetőség, ahol az intelligens algoritmusok egyszerűsíteni és gyorsítani képesek az ember munkáját. A szerzők szakirodalmi adatok alapján bemutatják az MI alkalmazásának lehetőségeit elsősorban a szarvasmarhák azonosítására és megszámolására. A mélytanulás ezen belül a neurális hálók használata kiválóan alkalmas a képek szegmentálására és különböző jellemzők alapján azok tartalmi feldolgozására. A konvoluciós neurális hálók kifejezetten az ilyen feladatokban használhatóak jól és a későbbiekben láthatjuk majd, hogy ezeknek a hálózatoknak továbbfejlesztései (pl. Faster R-CNN) még hatékonyabb képelemzési eljárásokat tesznek lehetővé. Az állatokról készült felvételek feldolgozása nagy lépést jelenthet az állatállomány automatizált vizsgálata és azonosítása tekintetében. Ezen rendszerek lehetővé teszik a korai beavatkozást esetleges betegségek megjelenése esetén, és ezzel növelik a gyógyulás esélyét.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"135610303","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-01-01DOI: 10.56385/magyallorv.2023.10.579-584
István Szabó, Imre Nemes, László Ózsvári
A sertéstenyésztésben a termelés hatékonyságának az egy kocára jutó vágósertések hasított súlya az egyik meghatározó mutatója. Magyarországon a 2014 és 2022 lezajlott sikeres PRRS-mentesítés során az állományok teljes cseréje volt a leggyakrabban alkalmazott mentesítési módszer (a fertőzött állományok 94%-ában). A mentesítés kezdő évében, 2014-ben a kocánkénti éves hasított súly 1728 kg volt, ami a mentesítés befejező évére, 2022-re 2647 kg-ra nőtt (53%-os növekedés). Ez alapján a termelőknek érdemes megfontolni meghatározott időközönként a teljes állománycserét a telepük profitabilitásának növelésére.
{"title":"A PRRS-mentesítés során alkalmazott teljes állománycsere hatása a magyarországi vágósertéselőállításra","authors":"István Szabó, Imre Nemes, László Ózsvári","doi":"10.56385/magyallorv.2023.10.579-584","DOIUrl":"https://doi.org/10.56385/magyallorv.2023.10.579-584","url":null,"abstract":"A sertéstenyésztésben a termelés hatékonyságának az egy kocára jutó vágósertések hasított súlya az egyik meghatározó mutatója. Magyarországon a 2014 és 2022 lezajlott sikeres PRRS-mentesítés során az állományok teljes cseréje volt a leggyakrabban alkalmazott mentesítési módszer (a fertőzött állományok 94%-ában). A mentesítés kezdő évében, 2014-ben a kocánkénti éves hasított súly 1728 kg volt, ami a mentesítés befejező évére, 2022-re 2647 kg-ra nőtt (53%-os növekedés). Ez alapján a termelőknek érdemes megfontolni meghatározott időközönként a teljes állománycserét a telepük profitabilitásának növelésére.","PeriodicalId":49896,"journal":{"name":"Magyar Allatorvosok Lapja","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"136305887","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":4,"RegionCategory":"农林科学","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：