Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.07
Samu Tósoki
Jelen tanulmány az ipari forradalmakban megjelenő új termelési folyamatok jelentette foglalkoztatottsági kihívásokat és Keynes 15 óráig csökkenő munkaidőről alkotott koncepcióját bemutatva járja körül az új technológiák gazdaságban megjelenő társadalmi kihívásait, majd összeveti azt Autor (2015) kilátásaival. A technológiával kapcsolatos társadalmi alkalmazkodóképességet bemutatva azt állítja, hogy globális szinten a társadalom elmarad a technológia diktálta ütemtől. A szöveg második részében kiemeli Kínát, mint az egyik olyan meghatározó gazdaságpolitikai kísérletet, ahol a szerzők szerint a társadalmi alkalmazkodóképesség hatékonyabban tartja az ütemet a technológia gyorsulásával mint más országokban. A vállalati irányításon belüli pártállami kötöttség Kínában képes volt olyan gazdaságirányítási kultúrát létrehozni, ami reziliens a belső vállalati válságokra, továbbá rugalmas az exogén kihívásokkal szemben is (Heilmann & Perry, 2011). A dolgozat egyik fő állítása, hogy ez az adaptivitási kapacitás az egyik olyan kulcseleme a kínai gazdaságnak, ami alkalmas volt fenntartani egy szocialista jelleget viselő gazdasági berendezkedést azután is, hogy a hasonló ideológiai berendezkedésű országok a 20. század végére kudarcot vallottak. Kína autonóm technológiai politikával képes volt olyan magas hozzáadott értékű termelési kapacitások kiépítésére, amelyek a globális ellátási láncokban elfoglalt helyét megemelték, illetve domináns pozíciókat szerzett regionális szinten valamint a fejlődő országok hálózatában.
{"title":"Kína digitális gazdasága globális viszonylatban és a mesterséges intelligencia alkalmazása a társadalom-menedzsment területén","authors":"Samu Tósoki","doi":"10.14267/vilpol2024.02.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.07","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány az ipari forradalmakban megjelenő új termelési folyamatok jelentette foglalkoztatottsági kihívásokat és Keynes 15 óráig csökkenő munkaidőről alkotott koncepcióját bemutatva járja körül az új technológiák gazdaságban megjelenő társadalmi kihívásait, majd összeveti azt Autor (2015) kilátásaival. A technológiával kapcsolatos társadalmi alkalmazkodóképességet bemutatva azt állítja, hogy globális szinten a társadalom elmarad a technológia diktálta ütemtől. A szöveg második részében kiemeli Kínát, mint az egyik olyan meghatározó gazdaságpolitikai kísérletet, ahol a szerzők szerint a társadalmi alkalmazkodóképesség hatékonyabban tartja az ütemet a technológia gyorsulásával mint más országokban. A vállalati irányításon belüli pártállami kötöttség Kínában képes volt olyan gazdaságirányítási kultúrát létrehozni, ami reziliens a belső vállalati válságokra, továbbá rugalmas az exogén kihívásokkal szemben is (Heilmann & Perry, 2011). A dolgozat egyik fő állítása, hogy ez az adaptivitási kapacitás az egyik olyan kulcseleme a kínai gazdaságnak, ami alkalmas volt fenntartani egy szocialista jelleget viselő gazdasági berendezkedést azután is, hogy a hasonló ideológiai berendezkedésű országok a 20. század végére kudarcot vallottak. Kína autonóm technológiai politikával képes volt olyan magas hozzáadott értékű termelési kapacitások kiépítésére, amelyek a globális ellátási láncokban elfoglalt helyét megemelték, illetve domináns pozíciókat szerzett regionális szinten valamint a fejlődő országok hálózatában.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"78 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140675310","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.03
Világpolitika és közgazdaságtan, Magdolna Csath
Csath Magdolna a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet 1966-ban végezte el, 1967–68-ban alkalmazott matematikát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1969-ben megnyerte a magyar televízió által rendezett „Fiatalok Közgazdasági Versenye” országos vetélkedőt. 1972–73-ban elvégezte a London Business School (Anglia) MBA programját. 1996-tól habilitált doktor gazdálkodástudományból a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A közgazdaságtudomány doktora fokozatot az MTA-nál szerezte 1991-ben. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíj segítette oktató-kutató munkáját. Öt évig az USA-ban, egy évig Nagy-Britanniában oktatott. Az USA-ban elnyerte a „L. J. Buchan Distinguished Professorship Award” díjat. 2028-ban Szent-Györgyi Albert díjat, 2015-ben „A magyar gazdaságért” kitüntetést kapott. 2015-ben a „Magyar Érdemrend Tisztikereszt”-jét, 2023-ban pedig a „Magyar Érdemrend Középkereszt”-jét kapta meg. A mindenáron való növekedéssel szemben a fejlődés híve. Véleménye szerint a gazdaság van az emberért, és nem az ember a gazdaságért. Különösen foglalkoztatja a magyar gazdaság tudásra, innovációra, emberre építő fejlesztésének lehetősége. Több mint 100 publikációja jelent meg itthon és külföldön. A Kairosz Kiadónál 2015-ben jelent meg a „Rendszerváltás a gazdaságban, avagy hogyan tűnt el a magyar ipar”, illetve a 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában a „Közgazdaságtan: Társadalom-gazdaságtan, makroökonómiai alapok” című könyve, utóbbinak szerzője és szerkesztője is. Legtöbbet idézett könyve a „Stratégiai tervezés a 21. században”, a „Versenyképesség menedzsment” (Nemzeti Tankönyvkiadó 2010) és a 2023-ban megjelent „Versenyképességi mozaik” (Akadémiai Kiadó). Fontos friss írásai a „Növekedési vagy fejlődési csapda” (Hitelintézeti Szemle 2022.21.2.) és a „Nem-megfogható beruházások és vagyon a tudásgazdaságban” (Hitelintézeti Szemle 2023.22.4.). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora. 2017 és 2022 között a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.
{"title":"„A kreatív munkahelyeket kínáló cégek kiemelkedését támogató iparpolitika jelentősen járulhatna hozzá a tudás itthoni hasznosulásához” – Interjú dr. Csath Magdolna egyetemi tanárral","authors":"Világpolitika és közgazdaságtan, Magdolna Csath","doi":"10.14267/vilpol2024.02.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.03","url":null,"abstract":"Csath Magdolna a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet 1966-ban végezte el, 1967–68-ban alkalmazott matematikát tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1969-ben megnyerte a magyar televízió által rendezett „Fiatalok Közgazdasági Versenye” országos vetélkedőt. 1972–73-ban elvégezte a London Business School (Anglia) MBA programját. 1996-tól habilitált doktor gazdálkodástudományból a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. A közgazdaságtudomány doktora fokozatot az MTA-nál szerezte 1991-ben. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíj segítette oktató-kutató munkáját. Öt évig az USA-ban, egy évig Nagy-Britanniában oktatott. Az USA-ban elnyerte a „L. J. Buchan Distinguished Professorship Award” díjat. 2028-ban Szent-Györgyi Albert díjat, 2015-ben „A magyar gazdaságért” kitüntetést kapott. 2015-ben a „Magyar Érdemrend Tisztikereszt”-jét, 2023-ban pedig a „Magyar Érdemrend Középkereszt”-jét kapta meg. A mindenáron való növekedéssel szemben a fejlődés híve. Véleménye szerint a gazdaság van az emberért, és nem az ember a gazdaságért. Különösen foglalkoztatja a magyar gazdaság tudásra, innovációra, emberre építő fejlesztésének lehetősége. Több mint 100 publikációja jelent meg itthon és külföldön. A Kairosz Kiadónál 2015-ben jelent meg a „Rendszerváltás a gazdaságban, avagy hogyan tűnt el a magyar ipar”, illetve a 2014-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában a „Közgazdaságtan: Társadalom-gazdaságtan, makroökonómiai alapok” című könyve, utóbbinak szerzője és szerkesztője is. Legtöbbet idézett könyve a „Stratégiai tervezés a 21. században”, a „Versenyképesség menedzsment” (Nemzeti Tankönyvkiadó 2010) és a 2023-ban megjelent „Versenyképességi mozaik” (Akadémiai Kiadó). Fontos friss írásai a „Növekedési vagy fejlődési csapda” (Hitelintézeti Szemle 2022.21.2.) és a „Nem-megfogható beruházások és vagyon a tudásgazdaságban” (Hitelintézeti Szemle 2023.22.4.). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora. 2017 és 2022 között a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"36 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140672984","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.13
Dávid Kenéz
Hollandia az angolnyelvű felsőoktatásban vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a kontinentális Európában. A holland oktatási kultúrában a nemzetköziség értéke mindig is fontos szempontot képviselt, amit példáz, hogy a reformáció utáni holland államhatalom a jótékonysági alapítványain keresztül számottevően támogatta a református magyar ifjúságot oktatásukban, többek között Apáczai Csere Jánost is.
{"title":"A holland egyetemek útkeresése","authors":"Dávid Kenéz","doi":"10.14267/vilpol2024.02.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.13","url":null,"abstract":"Hollandia az angolnyelvű felsőoktatásban vitathatatlanul vezető szerepet tölt be a kontinentális Európában. A holland oktatási kultúrában a nemzetköziség értéke mindig is fontos szempontot képviselt, amit példáz, hogy a reformáció utáni holland államhatalom a jótékonysági alapítványain keresztül számottevően támogatta a református magyar ifjúságot oktatásukban, többek között Apáczai Csere Jánost is.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"7 14","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140674086","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.12
D. Baranyi
Az Eurochambres által készített felmérés eredményei. Magyar nyelvű rövidített összefoglaló. Az eredeti dokumentum elérhető: https://www.eurochambres.eu/publication/eurochambres-single-market-survey-2024-overcoming-obstacles-developing-solutions/
{"title":"Az egységes piac kialakulásának akadályai","authors":"D. Baranyi","doi":"10.14267/vilpol2024.02.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.12","url":null,"abstract":"Az Eurochambres által készített felmérés eredményei. Magyar nyelvű rövidített összefoglaló. Az eredeti dokumentum elérhető: https://www.eurochambres.eu/publication/eurochambres-single-market-survey-2024-overcoming-obstacles-developing-solutions/","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"20 13","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140674991","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.11
Anita Füredi
Kristalina Georgieva: The Price of Fragmentation – Why the Global Economy Isn’t Ready for the Shocks Ahead) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs 2023, 102(5): 131-142 A Nemzetközi Valutaalap igazgatója hosszú tanulmányt jelentetett meg a Foreign Affairs folyóiratban, ami alapján összefoglalásunk készült.
Kristalina Georgieva: The Price of Fragmentation - Why the Global Economy Isn't Ready for the Shocks Ahead）原文发表于《外交事务》2023 年第 102 期（5）：131-142 国际货币基金组织总裁在《外交事务》上发表了一篇长文，这也是我们总结的基础。
{"title":"A töredezettség ára – Miért nem áll készen a globális gazdaság az eljövendő sokkhatásokra?","authors":"Anita Füredi","doi":"10.14267/vilpol2024.02.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.11","url":null,"abstract":"Kristalina Georgieva: The Price of Fragmentation – Why the Global Economy Isn’t Ready for the Shocks Ahead) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs 2023, 102(5): 131-142 A Nemzetközi Valutaalap igazgatója hosszú tanulmányt jelentetett meg a Foreign Affairs folyóiratban, ami alapján összefoglalásunk készült.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"40 18","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140676123","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-04-22DOI: 10.14267/vilpol2024.02.10
Clara Fernandez Saralegui
A Javier Milei-kormány elküldte a képviselőháznak “Az argentinok szabadságának alapjairól és kiindulópontjairól szóló törvényt”, közismert nevén az “Omnibusztörvényt”, egy több mint 600 cikkelyt tartalmazó, erősen privatizációs és deregulációs irányultságú csomagot. A globális média az elnök által elért eredményeket úgy írta le, mint amelyek Argentínát “Latin-Amerika legliberálisabb országává” tették.
{"title":"Az omnibusztörvény mint üzleti terv","authors":"Clara Fernandez Saralegui","doi":"10.14267/vilpol2024.02.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.02.10","url":null,"abstract":"A Javier Milei-kormány elküldte a képviselőháznak “Az argentinok szabadságának alapjairól és kiindulópontjairól szóló törvényt”, közismert nevén az “Omnibusztörvényt”, egy több mint 600 cikkelyt tartalmazó, erősen privatizációs és deregulációs irányultságú csomagot. A globális média az elnök által elért eredményeket úgy írta le, mint amelyek Argentínát “Latin-Amerika legliberálisabb országává” tették.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"17 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-04-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"140676406","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.17
László Trautmann
A Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kötetet jelentetett meg a mesterséges intelligencia hatásáról. A kötet szerkesztője Kovács Zoltán és online formában teljes egészében elérhető. (https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/8690/1/MI_2023_konyv.pdf) A kötet széleskörű tudományos együttműködésen alapszik, részt vettek benne egyetemi kutatók, üzletemberek és természetesen katonák is.
军事国家安全局出版了一本关于人工智能影响的书。该书由 Zoltán Kovács 编辑，全文可在网上查阅 (https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/8690/1/MI_2023_konyv.pdf)。
{"title":"A mesterséges intelligencia hatása","authors":"László Trautmann","doi":"10.14267/vilpol2024.01.17","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.17","url":null,"abstract":"A Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kötetet jelentetett meg a mesterséges intelligencia hatásáról. A kötet szerkesztője Kovács Zoltán és online formában teljes egészében elérhető. (https://unipub.lib.uni-corvinus.hu/8690/1/MI_2023_konyv.pdf) A kötet széleskörű tudományos együttműködésen alapszik, részt vettek benne egyetemi kutatók, üzletemberek és természetesen katonák is.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"15 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139529697","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.05
Attila Balogh
{"title":"A hadiipar illeszkedése a gazdaság egészébe – egy régi elemzés újragondolva","authors":"Attila Balogh","doi":"10.14267/vilpol2024.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.05","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"119 12","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139530331","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Politikai szempontból költségesek-e az éghajlatváltozási politikák?","authors":"Vivien Valasek","doi":"10.14267/vilpol2024.01.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.14","url":null,"abstract":"Davide Furceri, Michael Ganslmeier, Jonathan Ostry: Are climate change policies politically costly? Eredetileg megjelent: Energy Policy 2023, 178","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"11 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139529172","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.13
Dorottya Szabó
Sylvia Nasar A nagy hajsza c. könyve több szempontból is az egyik legkedvesebb olvasmányom, amiből sok meglehetősen érdekes, már-már pletykaszerű információt bányászhat ki az ember jelentős hatású közgazdászok életéről. Az egyik kedvenc sorom az Alfred Marshallnak tulajdonított idézet: „Csupán egy idegen földre tévedt filozófus vagyok”. Soha nem néztem utána Nasar forrásának, de voltaképp nem is annyira fontos, hogy valóban kimondta-e ezeket a szavakat Marshall, már az is sokatmondó, ha csak a szájába adták. Mindenesetre manapság én is valahogy úgy érzem magam, mint egy idegen földre tévedt közgazdász, amikor a különböző, alapvetően leendő menedzsereket célzó tanórákon üldögélek a Lisszaboni Egyetemen. Néhány oktatóm olyan nyelven beszél, és olyan terminusokat használ, amiket az agyam csak nagy erőfeszítések árán tud dekódolni, és sokszor elfog egyfajta nosztalgia a végtelen deriválások iránt, amiket igazándiból mindig is utáltam. Habár az egyetemi karrierem egy menedzsment képzésen kezdődött, gyorsan bevettem a közgazdaságtan felé tartó kanyart, aminek eredményeképp a menedzsment szakzsargont illetően mindezidáig jóindulattal is csak A1-es szintű passzív nyelvtudásom volt – még szerencse, hogy a jelentkezésnél csupán angol nyelvvizsgát vártak el. Azzal azért mégiscsak „eldicsekedhetek”, hogy a menedzserek és közgazdászok között meghúzódó nyelvi szakadéknak mindvégig tudatában voltam az egyetemi éveim alatt, de a K karos hallgatók jó öreg tudományos hübriszével felfegyverkezve mindig azt gondoltam, hogy én állok a szakadék – vagy a történelem? – „jó” oldalán. Most viszont figyelek, igyekszem behozni a lemaradásom, hiszen végtére is, ha nem is ugyanúgy, de ugyanarról kéne beszélnünk.
西尔维亚-纳萨尔（Sylvia Nasar）的《大追捕》（The Great Chase）一书在许多方面都是我最喜欢的读物之一，从中可以收集到许多关于有影响力的经济学家生平的相当有趣、近乎八卦的信息。我最喜欢的一句话是阿尔弗雷德-马歇尔（Alfred Marshall）说的："我只是一个迷失在异乡的哲学家"。我从来没有查过纳萨尔的出处，但马歇尔是否真的说过这些话其实并不重要，重要的是这些话是否只是被他说出来的。无论如何，这些天来，我也觉得自己像一个身在异乡的经济学家，坐在里斯本大学的各种课堂上，这些课程基本上都是针对未来的管理者的。我的一些讲师使用的语言和术语是我的大脑费了九牛二虎之力才解码出来的，我常常会怀念我一直讨厌的无限衍生产品。虽然我的大学生涯是从管理课程开始的，但我很快就转向了经济学，结果我对管理术语的被动知识，说实话，仍然只有 A1 水平--幸好申请时只要求参加英语考试。我可以 "夸耀 "自己在大学期间一直意识到管理者和经济学家之间的语言差距，但在K-school学生的良好学术自负的武装下，我一直认为自己是差距--或者说是历史？- 还是历史？然而现在，我开始关注并努力追赶，因为毕竟我们应该谈论同样的事情，即使不是同样的事情。
{"title":"Az érték helye a menedzsment-tudományokban és a közgazdaságtanban","authors":"Dorottya Szabó","doi":"10.14267/vilpol2024.01.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.13","url":null,"abstract":"Sylvia Nasar A nagy hajsza c. könyve több szempontból is az egyik legkedvesebb olvasmányom, amiből sok meglehetősen érdekes, már-már pletykaszerű információt bányászhat ki az ember jelentős hatású közgazdászok életéről. Az egyik kedvenc sorom az Alfred Marshallnak tulajdonított idézet: „Csupán egy idegen földre tévedt filozófus vagyok”. Soha nem néztem utána Nasar forrásának, de voltaképp nem is annyira fontos, hogy valóban kimondta-e ezeket a szavakat Marshall, már az is sokatmondó, ha csak a szájába adták. Mindenesetre manapság én is valahogy úgy érzem magam, mint egy idegen földre tévedt közgazdász, amikor a különböző, alapvetően leendő menedzsereket célzó tanórákon üldögélek a Lisszaboni Egyetemen. Néhány oktatóm olyan nyelven beszél, és olyan terminusokat használ, amiket az agyam csak nagy erőfeszítések árán tud dekódolni, és sokszor elfog egyfajta nosztalgia a végtelen deriválások iránt, amiket igazándiból mindig is utáltam. Habár az egyetemi karrierem egy menedzsment képzésen kezdődött, gyorsan bevettem a közgazdaságtan felé tartó kanyart, aminek eredményeképp a menedzsment szakzsargont illetően mindezidáig jóindulattal is csak A1-es szintű passzív nyelvtudásom volt – még szerencse, hogy a jelentkezésnél csupán angol nyelvvizsgát vártak el. Azzal azért mégiscsak „eldicsekedhetek”, hogy a menedzserek és közgazdászok között meghúzódó nyelvi szakadéknak mindvégig tudatában voltam az egyetemi éveim alatt, de a K karos hallgatók jó öreg tudományos hübriszével felfegyverkezve mindig azt gondoltam, hogy én állok a szakadék – vagy a történelem? – „jó” oldalán. Most viszont figyelek, igyekszem behozni a lemaradásom, hiszen végtére is, ha nem is ugyanúgy, de ugyanarról kéne beszélnünk.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 8","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139622059","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：