Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.08
Zoltán Kovács, Tamás Kenedli
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Kenedli Tamás, ezredestől és Kovács Zoltán alezredestől a mesterséges intelligencia katonai hasznosításával kapcsolatban. Az interjú apropóját az adta, hogy a kutatás lezárásaként kötet jelent Mesterséges intelligenciák és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel. (A kötetről recenzió e lapszámunkban olvasható.)
世界政治与经济》杂志就人工智能在军事中的应用采访了 Tamás Kenedli 上校和 Zoltán Kovács 中校。采访的契机是一本名为《人工智能和其他颠覆性技术影响的综合研究》的书的出版。
{"title":"Összegző gondolatok „A mesterséges intelligencia elterjedése hatásainak átfogó vizsgálata” kutatás lezárását követően","authors":"Zoltán Kovács, Tamás Kenedli","doi":"10.14267/vilpol2024.01.08","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.08","url":null,"abstract":"A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Kenedli Tamás, ezredestől és Kovács Zoltán alezredestől a mesterséges intelligencia katonai hasznosításával kapcsolatban. Az interjú apropóját az adta, hogy a kutatás lezárásaként kötet jelent Mesterséges intelligenciák és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel. (A kötetről recenzió e lapszámunkban olvasható.)","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"13 4","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139528919","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.16
Bence Finta
Az Európai Unió (EU) az elmúlt években markáns változáson ment keresztül gazdaságpolitikájában és geopolitikájában, erről értekezik Matthias Matthijs a Johns Hopkins Egyetem Külügyi Iskolájának Nemzetközi Politikai Gazdaságtan dékánja és az Európai Tanulmányok Társaságának volt elnöke, illetve Sophie Meunier a Princeton Egyetem Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájának szenior kutató szakértője, aki ezen felül ideiglenes igazgató a Liechtensteini Önkéntes Választás Intézetében (angolul: „Institute on Self-Determination”), valamint az Európai Tanulmányok Társaságának elnöke.
约翰-霍普金斯大学(Johns Hopkins University)外交学院国际政治经济学系主任、欧洲研究学会前主席马蒂亚斯(Matthias Matthijs)和普林斯顿大学(Princeton University)公共与国际事务学院高级研究员、列支敦士登自愿选举研究所(Liechtenstein Institute for Voluntary Elections)临时所长索菲-穆尼耶(Sophie Meunier)认为,近年来,欧盟(EU)的经济政策和地缘政治发生了显著变化:她还是列支敦士登自愿选举研究所("自决研究所")临时所长和欧洲研究学会会长。
{"title":"Európa geoökonómiai forradalma","authors":"Bence Finta","doi":"10.14267/vilpol2024.01.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.16","url":null,"abstract":"Az Európai Unió (EU) az elmúlt években markáns változáson ment keresztül gazdaságpolitikájában és geopolitikájában, erről értekezik Matthias Matthijs a Johns Hopkins Egyetem Külügyi Iskolájának Nemzetközi Politikai Gazdaságtan dékánja és az Európai Tanulmányok Társaságának volt elnöke, illetve Sophie Meunier a Princeton Egyetem Köz- és Nemzetközi Ügyek Iskolájának szenior kutató szakértője, aki ezen felül ideiglenes igazgató a Liechtensteini Önkéntes Választás Intézetében (angolul: „Institute on Self-Determination”), valamint az Európai Tanulmányok Társaságának elnöke.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 46","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139621211","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.04
Erika Bartha
Ez a rövid összefoglaló Teresa C. Fort - The Changing Firm and Country Boundaries of US Manufacturers in Global Value Chains címet viselő tanulmánya alapján készült.
本简报基于 Teresa C. Fort 的论文--《全球价值链中美国制造商不断变化的公司和国家边界》。
{"title":"Amerika iparának rugalmas céghatárai és a globális értékláncok változó világpiaci környezetben","authors":"Erika Bartha","doi":"10.14267/vilpol2024.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.04","url":null,"abstract":"Ez a rövid összefoglaló Teresa C. Fort - The Changing Firm and Country Boundaries of US Manufacturers in Global Value Chains címet viselő tanulmánya alapján készült.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"21 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139529369","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.02
J. Jensen
Interjú az amerikai társadalmi és gazdasági helyzetről és az elkövetkező elnökválasztás esélyeiről. Jody Jensen a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Polányi Központjának igazgatója, a HUN-RE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetének vezető kutatója, valamint a Jean Monnet Kiválósági Központként működő ISES Alapítvány kutatási igazgatója, a Pannon Egyetem Kőszegi Kampuszán a nemzetközi tanulmányok mesterképzésének igazgatója. Korábban, 2016-tól, három évig vezette az Európai Szolidaritás és Társadalmi Kohézió (ESSCO) Jean Monnet Tanszékét, és a társadalmi innovációt szolgáló, a vállalkozókat támogató Ashoka Alapítvány országos és regionális igazgatója volt. Rendszeresen tanít külföldön és részt vesz az Európai Bizottsághoz beérkezett kutatási pályázatok értékelésében.
关于美国社会和经济形势以及即将到来的总统大选机会的访谈。乔迪-延森(Jody Jensen)现任卡泽格高等研究院波兰尼中心主任、HUN-RE 社会科学中心政治学研究所高级研究员、潘诺尼亚大学卡泽格校区让-莫内卓越中心 ISES 基金会研究主任兼国际研究硕士课程主任。此前,自 2016 年起,她曾在欧洲团结和社会凝聚力办公室(ESSCO)担任让-莫内教席三年,并担任阿育王社会创新和创业基金会(Ashoka Foundation for Social Innovation and Entrepreneurship)的国家和地区主任。他经常在国外授课,并参与评估提交给欧盟委员会的研究提案。
{"title":"Példátlan helyzet – Interjú Jody Jensennel","authors":"J. Jensen","doi":"10.14267/vilpol2024.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.02","url":null,"abstract":"Interjú az amerikai társadalmi és gazdasági helyzetről és az elkövetkező elnökválasztás esélyeiről. Jody Jensen a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete Polányi Központjának igazgatója, a HUN-RE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetének vezető kutatója, valamint a Jean Monnet Kiválósági Központként működő ISES Alapítvány kutatási igazgatója, a Pannon Egyetem Kőszegi Kampuszán a nemzetközi tanulmányok mesterképzésének igazgatója. Korábban, 2016-tól, három évig vezette az Európai Szolidaritás és Társadalmi Kohézió (ESSCO) Jean Monnet Tanszékét, és a társadalmi innovációt szolgáló, a vállalkozókat támogató Ashoka Alapítvány országos és regionális igazgatója volt. Rendszeresen tanít külföldön és részt vesz az Európai Bizottsághoz beérkezett kutatási pályázatok értékelésében.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139622934","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.07
Pál Gervai, László Trautmann, Cecília Vida
A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú társadalomnak és gazdaságnak is neveznek. A tudásalapú társadalom a globalizáció formációelméletének egyik alapvető meghatározása több más tényező mellett. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között. Magyarország világháború és Trianon utáni helyzete miatt élesebben vetődött fel a főváros és a vidék viszonya.
{"title":"Budapest - versenyképesség és oktatás","authors":"Pál Gervai, László Trautmann, Cecília Vida","doi":"10.14267/vilpol2024.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.07","url":null,"abstract":"A 21. század második negyedében egyértelműen érzékelhető a globalizáció új korszaka, amit tudásalapú társadalomnak és gazdaságnak is neveznek. A tudásalapú társadalom a globalizáció formációelméletének egyik alapvető meghatározása több más tényező mellett. A tudás az alapvető és egyetemes emberi értékek, a biztonság, a szabadság, a demokrácia és a jólét alkalmazása. Az alkalmazás folyamata egyben a kultúra megőrzése, létrehozása és kiterjesztése. Amikor Budapest jövőjét vizsgáljuk, akkor kutatásunk tárgya az, hogy Budapest hogyan tud felzárkózni ehhez az új korszakhoz. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy Budapest fejlődése kulturális hatásának megerősítését jelenti, a tudás és a kultúra létrehozását és kiterjesztését. Budapest, ahogy minden főváros, közvetlenül kapcsolódik a globalizációhoz és ebből fakad az a felelősség, hogy azt közvetítse az ország egésze felé. A rossz, hamis dichotómia ország és főváros, kozmopolitizmus és provincializmus között csak úgy haladható meg, ha Budapest integrálja tudás és kultúra szempontjából az összes hazai teljesítményt, és ha erőteljesebben vesz részt a globális normák közvetítésében minden terület, tájegység felé. A rendszerváltás környékén megfogalmazott jelszó, „világvárost építünk” ezért igaz ma is, de világvárossá csak akkor válhat, ha harmónia jön létre a globalizáció, az ország és a fővárosa között. Magyarország világháború és Trianon utáni helyzete miatt élesebben vetődött fel a főváros és a vidék viszonya.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139621533","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.15
Anita Füredi
Robert Kagan: A Free World, If You Can Keep It – Ukraine and American Interests, eredeti- leg megjelent: Foreign Affairs 2023, 102(1): 39-53
罗伯特-卡根A Free World, If You Can Keep It - Ukraine and American Interests, eredeti- leg megjelent:Foreign Affairs 2023, 102(1):39-53
{"title":"Az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalása","authors":"Anita Füredi","doi":"10.14267/vilpol2024.01.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.15","url":null,"abstract":"Robert Kagan: A Free World, If You Can Keep It – Ukraine and American Interests, eredeti- leg megjelent: Foreign Affairs 2023, 102(1): 39-53","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 98","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139621284","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.03
Tamás Magyarics, Világpolitika és közgazdaságtan
A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Magyarics Tamás professzortól, Amerika szakértőtől Henry Kissinger pályafutásáról. Henry Kissinger a nemzetközi kapcsolatok elméletének megkerülhetetlen gondolkodója, elméleti és diplomáciai tevékenysége is egy szilárd világrend építésének jegyében telt. Bár van olyan szakmai nézet, amelyik szerint tagadta az idealizmust, azaz az értékek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban, ez a megállapítás túl sommás. Kétségtelenül vannak erre utaló megállapításai, ugyanakkor tudományos munkásságában és államférfiúi alkotásában megvalósította a globalizáció értékrendjét. Fő teljesítménye, a globalizáció új, kiteljesedő korszakához tartozó geopolitikai szerkezet megalapozása. Egyik legfőbb tanítása az összekapcsolás doktrína, aminek az értelmében a regionális, helyi történéseket globális összefüggésbe illesztette. Utolsó művében az államférfiúságra vonatkozó bölcseleti hagyományt globális szintre emelte, bár ez a mozzanat egész munkásságát jellemezte.
{"title":"Henry Kissinger (1923-2023) – Interjú Magyarics Tamás Professor Emeritussal, Amerika szakértővel","authors":"Tamás Magyarics, Világpolitika és közgazdaságtan","doi":"10.14267/vilpol2024.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.03","url":null,"abstract":"A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Magyarics Tamás professzortól, Amerika szakértőtől Henry Kissinger pályafutásáról. Henry Kissinger a nemzetközi kapcsolatok elméletének megkerülhetetlen gondolkodója, elméleti és diplomáciai tevékenysége is egy szilárd világrend építésének jegyében telt. Bár van olyan szakmai nézet, amelyik szerint tagadta az idealizmust, azaz az értékek érvényesülését a nemzetközi kapcsolatokban, ez a megállapítás túl sommás. Kétségtelenül vannak erre utaló megállapításai, ugyanakkor tudományos munkásságában és államférfiúi alkotásában megvalósította a globalizáció értékrendjét. Fő teljesítménye, a globalizáció új, kiteljesedő korszakához tartozó geopolitikai szerkezet megalapozása. Egyik legfőbb tanítása az összekapcsolás doktrína, aminek az értelmében a regionális, helyi történéseket globális összefüggésbe illesztette. Utolsó művében az államférfiúságra vonatkozó bölcseleti hagyományt globális szintre emelte, bár ez a mozzanat egész munkásságát jellemezte.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"213 ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139622726","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.10
T. Fülöp, István Tózsa, Balázs Forman
2024. április 8. és 11. között rendezik meg a Regional Science Association International (RSAI) 14. Világkonferenciáját Kecskeméten, a Neumann János Egyetemen. A konferencia magyar szakmai partnere a Magyar Regionális Tudományi Társaság, a konferencia címe: „Sustainable regional economic growth: Global challenges and new regional development trajectories”. A konferenciára előadással jelentkezni kívánók számára a jelentkezési határidő (absztrakttal): 2023. november 25. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr. Fülöp Tamástól, az NJE rektorától, dr. Tózsa Istvántól az NJE MNB Tudásközpont Gazdaságföldrajz és Településmarketing Központjának vezetőjétől és dr. Forman Balázs egyetemi docenstől, a konferencia hazai szakmai szervezőjétől.
2024 年 4 月 8 日至 11 日,国际区域科学协会(RSAI)第 14 届世界会议将在凯奇凯梅特的 Neumann János 大学举行。匈牙利区域科学协会是此次会议的匈牙利合作伙伴,会议主题为 "可持续区域经济增长"。希望向会议提交论文者,提交论文(含摘要)的截止日期为 2023 年 11 月 25 日。 为此,我们要求采访新诺伊曼诺斯大学校长 Tamás Fülöp 博士、新诺伊曼诺斯大学 MNB 知识中心经济地理与城市营销中心主任 István Tózsa 博士以及会议匈牙利专业组织者、副教授 Balázs Forman 博士。
{"title":"„Elköteleződés a kiválóság iránt” – Interjú dr. Fülöp Tamás rektorral, dr. Tózsa István intézetigazgatóval és dr. Forman Balázs egyetemi docenssel","authors":"T. Fülöp, István Tózsa, Balázs Forman","doi":"10.14267/vilpol2024.01.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.10","url":null,"abstract":"2024. április 8. és 11. között rendezik meg a Regional Science Association International (RSAI) 14. Világkonferenciáját Kecskeméten, a Neumann János Egyetemen. A konferencia magyar szakmai partnere a Magyar Regionális Tudományi Társaság, a konferencia címe: „Sustainable regional economic growth: Global challenges and new regional development trajectories”. A konferenciára előadással jelentkezni kívánók számára a jelentkezési határidő (absztrakttal): 2023. november 25. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr. Fülöp Tamástól, az NJE rektorától, dr. Tózsa Istvántól az NJE MNB Tudásközpont Gazdaságföldrajz és Településmarketing Központjának vezetőjétől és dr. Forman Balázs egyetemi docenstől, a konferencia hazai szakmai szervezőjétől.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139620726","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.09
Csaba Csáki
2023. szeptember 5-7 között rendezték az IFIP (International Federation for Information Processing) eGov-CeDEM-ePart éves nemzetközi konferenciáját, ami az információs technológiák közpolitikai használatáról és szabályozásáról szólt. A konferencia házigazdája dr. Csáki Csaba egyetemi docens volt, akit a konferencia mellett az info-kommunikációs technológiák jelenlegi állásáról is kérdeztünk.
{"title":"A mérnöki szemlélet legfőbb jellegzetessége, hogy megoldásokat keres – Interjú dr. Csáki Csaba egyetemi docenssel, a Budapesti Corvinus Egyetem Adatelemzési és Informatikai Intézetének munkatársával","authors":"Csaba Csáki","doi":"10.14267/vilpol2024.01.09","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.09","url":null,"abstract":"2023. szeptember 5-7 között rendezték az IFIP (International Federation for Information Processing) eGov-CeDEM-ePart éves nemzetközi konferenciáját, ami az információs technológiák közpolitikai használatáról és szabályozásáról szólt. A konferencia házigazdája dr. Csáki Csaba egyetemi docens volt, akit a konferencia mellett az info-kommunikációs technológiák jelenlegi állásáról is kérdeztünk.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":" 36","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139621543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2024-01-15DOI: 10.14267/vilpol2024.01.12
Tamás Józsa
Kevés esemény tartja jobban ébren az aktív hírolvasók figyelmét 2023-ban, mint az orosz-ukrán háború, amely most már több mint másfél éve dúl Európa keleti részén. Olyan jelenetek tanúi vagyunk, amelyektől a békében és többnyire jólétben élő európai néplélek már elszokott. A zord valóság azonban itt is felütötte fejét és ez hirtelen reakcióra kényszerítette a kontinens országait. A politikai vezetők prioritási listáinak élére került a háborúhoz való hozzáállás, és az ukrán védelem támogatásának kérdésköre. Jelenlegi tudásunk szerint nehezen képzelhető el gyors békekötés, amely még inkább arra sarkallja az érintett országokat, hogy erősebb álláspontot foglaljanak és cselekedjenek. Augusztus második felében például Dánia és Hollandia bejelentette, hogy F-16-os vadászgépeket küld Ukrajnába (Sabbagh, 2023), egy hónapra rá pedig Lengyelország úgy tűnik, konfliktusba került szomszédjával (Radford & Easton, 2023). A fegyverkezési terep dinamikusan változik, vannak, akik a konfliktus eszkalálódásától tartanak. Ráadásul, ehhez az eleve összetett képlethez hozzáadódnak olyan külső politikai tényezők is, mint például a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye, amely döntően befolyásolhatja a háború kimenetét, vagy legalábbis Európa szerepét. Mindezen események fényében kívánok hasznos és átfogó képet nyújtani az európai védelmi rendszer helyzetéről, annak kritikáiról és esetleges lehetőségeiről.
{"title":"Az európai védelmi rendszer jelene és jövője – dilemmák, kritikák, lehetőségek","authors":"Tamás Józsa","doi":"10.14267/vilpol2024.01.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.14267/vilpol2024.01.12","url":null,"abstract":"Kevés esemény tartja jobban ébren az aktív hírolvasók figyelmét 2023-ban, mint az orosz-ukrán háború, amely most már több mint másfél éve dúl Európa keleti részén. Olyan jelenetek tanúi vagyunk, amelyektől a békében és többnyire jólétben élő európai néplélek már elszokott. A zord valóság azonban itt is felütötte fejét és ez hirtelen reakcióra kényszerítette a kontinens országait. A politikai vezetők prioritási listáinak élére került a háborúhoz való hozzáállás, és az ukrán védelem támogatásának kérdésköre. Jelenlegi tudásunk szerint nehezen képzelhető el gyors békekötés, amely még inkább arra sarkallja az érintett országokat, hogy erősebb álláspontot foglaljanak és cselekedjenek. Augusztus második felében például Dánia és Hollandia bejelentette, hogy F-16-os vadászgépeket küld Ukrajnába (Sabbagh, 2023), egy hónapra rá pedig Lengyelország úgy tűnik, konfliktusba került szomszédjával (Radford & Easton, 2023). A fegyverkezési terep dinamikusan változik, vannak, akik a konfliktus eszkalálódásától tartanak. Ráadásul, ehhez az eleve összetett képlethez hozzáadódnak olyan külső politikai tényezők is, mint például a 2024-es amerikai elnökválasztás eredménye, amely döntően befolyásolhatja a háború kimenetét, vagy legalábbis Európa szerepét. Mindezen események fényében kívánok hasznos és átfogó képet nyújtani az európai védelmi rendszer helyzetéről, annak kritikáiról és esetleges lehetőségeiről.","PeriodicalId":507037,"journal":{"name":"Világpolitika és a Közgazdaságtan","volume":"3 5","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2024-01-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"139529884","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}