A jelen tematikus folyóiratszámban közölt tanulmányok a térbeli és egyben társadalmi igazságosság koncepciója köré szerveződnek. A szerzők és szerkesztők közös célja, hogy ösztönözzék a további hazai kutatásokat, s egyben kapcsolódjanak a nemzetközi tudományos diskurzusok három nagy vonulatához. Ezek közül az első a térbeli igazságosság társadalomelméleti értelmezése, amelynek három markáns irányzata azonosítható. A Rawls nevével fémjelzett liberális megközelítés alapvetően egy elosztáson alapuló igazságosságfelfogást közvetít, míg a Soja nevéhez kapcsolódó kritikai térszemlélet a kapitalista piacgazdaság meghatározó szerepét hangsúlyozza a társadalmi igazságtalanságok kialakulásában. A posztstrukturalista megközelítés, továbblépve a kizárólag a gazdasági rendszerekhez és osztályviszonyokhoz kötött igazságtalanság gondolatán, arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző társadalmi csoportok a társadalmi igazságtalanságokat eltérően élik meg. A nemzetközi viták második nagy vonulatának fókuszában a társadalmi és térbeli igazságosság viszonyának eltérő térfelfogásai állnak, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmi igazságtalanságot egy olyan relacionális térfelfogásba ágyazva tárgyalják, amelyen keresztül (amely által) a társadalmi viszonyok (újra)termelődnek. Ez a relacionális térfelfogás a térbeli elrendeződéseket az őket létrehozó és újratermelő társadalmi folyamatokkal együtt elemzi. Ezért az e szemléletet követő kutatásokban központi helyet kapnak az olyan, e lapszám tanulmányaiban is elemzett térbeli és társadalmi igazságtalanságok, mint a hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, a súlyosbodó környezeti problémák, vagy a szolgáltatásokhoz, helyi erőforrásokhoz való hozzáférés, a közös eredményekből és javakból való részesedés egyenlőtlenségei. A nemzetközi diskurzusok harmadik áramlata a térbeli igazságosság-koncepció gyakorlati alkalmazhatósága körüli vitákat jeleníti meg. Ezeknek egy része a terület- és településfejlesztésben, míg egy másik a társadalmi mozgalmak világában vizsgálja a fogalom alkalmazhatóságát, a lehetőséget a gyakorlatban való érvényesítésére. Ezek az elemzések különösen tanulságosak lehetnek a kezdeti szakaszban lévő magyarországi térbeli igazságosság-kutatások számára, mert arra törekszenek, hogy az igazságosság koncepció segítségével kritikusan értékeljék a különböző fejlesztési politikákat, programokat, intézményi gyakorlatokat. A lapszámban megjelenő, elsősorban a RELOCAL kutatáshoz kapcsolódó tanulmányok a különböző szereplők horizontális és vertikális kapcsolatainak vizsgálatán keresztül arra fókuszálnak, hogy a helyi szereplőknek, legyenek önkormányzatok, civil vagy egyházi szervezetek, milyen lehetősége és mozgástere van a helyi fejlesztési igények és elképzelések megvalósítására, ehhez milyen erőforrásokat tudnak mobilizálni, illetve hogy ezek hogyan illeszkednek a közpolitika fejlesztési céljaihoz és intézményeihez. Az elemzések többek között rávilágítanak arra, hogy az EU kohéziós politikája csak korlátoz
{"title":"Tér és társadalom a térbeli igazságosság koncepciójának perspektívájából : Szerkesztői előszó","authors":"Tünde Virág, Judit Timár, Judit Keller, K. Kovács","doi":"10.17649/tet.35.4.3399","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3399","url":null,"abstract":"A jelen tematikus folyóiratszámban közölt tanulmányok a térbeli és egyben társadalmi igazságosság koncepciója köré szerveződnek. A szerzők és szerkesztők közös célja, hogy ösztönözzék a további hazai kutatásokat, s egyben kapcsolódjanak a nemzetközi tudományos diskurzusok három nagy vonulatához.\u0000Ezek közül az első a térbeli igazságosság társadalomelméleti értelmezése, amelynek három markáns irányzata azonosítható. A Rawls nevével fémjelzett liberális megközelítés alapvetően egy elosztáson alapuló igazságosságfelfogást közvetít, míg a Soja nevéhez kapcsolódó kritikai térszemlélet a kapitalista piacgazdaság meghatározó szerepét hangsúlyozza a társadalmi igazságtalanságok kialakulásában. A posztstrukturalista megközelítés, továbblépve a kizárólag a gazdasági rendszerekhez és osztályviszonyokhoz kötött igazságtalanság gondolatán, arra hívja fel a figyelmet, hogy a különböző társadalmi csoportok a társadalmi igazságtalanságokat eltérően élik meg.\u0000A nemzetközi viták második nagy vonulatának fókuszában a társadalmi és térbeli igazságosság viszonyának eltérő térfelfogásai állnak, amelyek közös jellemzője, hogy a társadalmi igazságtalanságot egy olyan relacionális térfelfogásba ágyazva tárgyalják, amelyen keresztül (amely által) a társadalmi viszonyok (újra)termelődnek. Ez a relacionális térfelfogás a térbeli elrendeződéseket az őket létrehozó és újratermelő társadalmi folyamatokkal együtt elemzi. Ezért az e szemléletet követő kutatásokban központi helyet kapnak az olyan, e lapszám tanulmányaiban is elemzett térbeli és társadalmi igazságtalanságok, mint a hátrányos helyzetű csoportok szegregációja, a súlyosbodó környezeti problémák, vagy a szolgáltatásokhoz, helyi erőforrásokhoz való hozzáférés, a közös eredményekből és javakból való részesedés egyenlőtlenségei.\u0000A nemzetközi diskurzusok harmadik áramlata a térbeli igazságosság-koncepció gyakorlati alkalmazhatósága körüli vitákat jeleníti meg. Ezeknek egy része a terület- és településfejlesztésben, míg egy másik a társadalmi mozgalmak világában vizsgálja a fogalom alkalmazhatóságát, a lehetőséget a gyakorlatban való érvényesítésére. Ezek az elemzések különösen tanulságosak lehetnek a kezdeti szakaszban lévő magyarországi térbeli igazságosság-kutatások számára, mert arra törekszenek, hogy az igazságosság koncepció segítségével kritikusan értékeljék a különböző fejlesztési politikákat, programokat, intézményi gyakorlatokat.\u0000A lapszámban megjelenő, elsősorban a RELOCAL kutatáshoz kapcsolódó tanulmányok a különböző szereplők horizontális és vertikális kapcsolatainak vizsgálatán keresztül arra fókuszálnak, hogy a helyi szereplőknek, legyenek önkormányzatok, civil vagy egyházi szervezetek, milyen lehetősége és mozgástere van a helyi fejlesztési igények és elképzelések megvalósítására, ehhez milyen erőforrásokat tudnak mobilizálni, illetve hogy ezek hogyan illeszkednek a közpolitika fejlesztési céljaihoz és intézményeihez. Az elemzések többek között rávilágítanak arra, hogy az EU kohéziós politikája csak korlátoz","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133010853","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Scott J.W. (ed.) (2020): A Research Agenda for Border Studies (Edward Elgar, Cheltenham and Northampton, 208 pp)","authors":"P. Balogh","doi":"10.17649/tet.35.4.3386","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3386","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132812663","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In recent decades, environmental justice has become a defining concept in socio-spatial inequality research, political debates, and activism. Environmental justice research, which is essentially based on theories of social and spatial justice and providesa normative framework for thinking, focuses on the unequal distribution of environmental harms and risks and their social consequences. Environmental justice research aims to explore the economic, social, health, and legal differences that individuals and groups face in their environment as a result of environmental processes, decision making, power relations, and law enforcement practices. This is largely related to the subjective perception of individuals and the perception of injustices by different actors. In the vast majority of environmental justice studies, spatiality provides a framework for interpreting and understanding environmentally unjust situations and processes. Environmental justice is therefore not only a natural, but also a socially dependent phenomenon, in which the key element is nevertheless the non-human factor (e.g. environmental events such as floods), which affects individuals and groups indifferent ways. As a result, an environmentally unjust state and situation may occur. The evolved injustices also interact with inherited spatial inequalities, existing socioeconomic systems, and the institutional structures that originally shape them. This paper summarizes the theoretical framework of environmental justice in geography and spatial sciences. The study adapts the theory of justice to post-socialist and Hungarian specificities and forms of environmental injustice, and examines decision-making processes and the perception of risks. In Hungary social problems and differences have been increasing in recent decades, and marginalisation and polarisation processes have added new spatial patterns to existing inequalities, directly and indirectly affecting environmental processes as well. Attempts at eliminating environmental injustices have resulted in new injustices, or deepened existing ones, due to the lack of a complex socio-environmental spatial approach of interventions. The solution to these injustices presupposes the effective and meaningful involvement of the affected people in policy-making and implementation processes, regardless of gender, age, origin, identity, or income. Otherwise, the unjust situation will persist and crisis areas affected by environmental injustices may develop.
{"title":"Environmental Justice and its geographical aspects in Hungary","authors":"G. Nagy","doi":"10.17649/tet.35.4.3373","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3373","url":null,"abstract":"In recent decades, environmental justice has become a defining concept in socio-spatial inequality research, political debates, and activism. Environmental justice research, which is essentially based on theories of social and spatial justice and providesa normative framework for thinking, focuses on the unequal distribution of environmental harms and risks and their social consequences. Environmental justice research aims to explore the economic, social, health, and legal differences that individuals and groups face in their environment as a result of environmental processes, decision making, power relations, and law enforcement practices. This is largely related to the subjective perception of individuals and the perception of injustices by different actors. In the vast majority of environmental justice studies, spatiality provides a framework for interpreting and understanding environmentally unjust situations and processes. Environmental justice is therefore not only a natural, but also a socially dependent phenomenon, in which the key element is nevertheless the non-human factor (e.g. environmental events such as floods), which affects individuals and groups indifferent ways. As a result, an environmentally unjust state and situation may occur. The evolved injustices also interact with inherited spatial inequalities, existing socioeconomic systems, and the institutional structures that originally shape them.\u0000This paper summarizes the theoretical framework of environmental justice in geography and spatial sciences. The study adapts the theory of justice to post-socialist and Hungarian specificities and forms of environmental injustice, and examines decision-making processes and the perception of risks. In Hungary social problems and differences have been increasing in recent decades, and marginalisation and polarisation processes have added new spatial patterns to existing inequalities, directly and indirectly affecting environmental processes as well. Attempts at eliminating environmental injustices have resulted in new injustices, or deepened existing ones, due to the lack of a complex socio-environmental spatial approach of interventions. The solution to these injustices presupposes the effective and meaningful involvement of the affected people in policy-making and implementation processes, regardless of gender, age, origin, identity, or income. Otherwise, the unjust situation will persist and crisis areas affected by environmental injustices may develop.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"83 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122358827","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzásban és döntéshozatalban miképp kapcsolhatók össze a hatékonyság és a demokratikus elszámoltathatóság eltérő céljai és feltételei. Először egy rövid elméleti, szakirodalmi áttekintés alapján jellemezzük a helyi szint kormányzás különböző elemeit aszerint, hogy azokat a hatékonyság vagy az elszámoltathatóság céljainak rendelik-e alá. Ezt követően egy periferikus helyzet finn kisváros, Lieksa esettanulmányán keresztül igyekszünk közelebbről megvizsgálni a hatékonyság és elszámoltathatóság lehetséges összefüggéseit. Elnéptelenedéssel és forráshiánnyal küzdve, Lieksa 2015-től jelentősen átalakította kormányzási és menedzsment folyamatait annak érdekében, hogy hatékonyabb eszközöket nyújthasson fejlesztési céljainak megvalósításához, elsősorban a vállalkozói környezet javításához. Az átalakulás meghatározó eleme a 2015-ben elfogadott településfejlesztési stratégia, mely a gazdasági életképesség (helyi „vitalitás") célkitűzése mellett a közösség és az állampolgárok helyi döntéshozatalban való részvételének megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Tanulmányunk a RELOCAL projekt keretében elvégzett szélesebb kör kutatás eredményein, a településen 2018-2019-ben készített interjúk és fókuszcsoportok anyagának feldolgozásán alapszik. Arra keressük a választ, hogy (1) milyen megfontolások vezérel(het)ik a helyi döntéshozókat a település új fejlesztési stratégiájának hatékony kivitelezése és a demokratikus elszámoltathatóság megvalósítása közötti egyensúlyozásban, illetve, (2) hogy mit érhet elcsupán a kormányzási, döntéshozatali folyamatok megújításával egy periferikus helyzet, területi hátrányokkal küzdő kisváros önkormányzata. Az esettanulmány rávilágít arra, hogy az önkormányzás hatékonysága és eredményessége nem választható el annak elszámoltathatóságától és legitimitásától. Megfelelő módon és arányban kombinálva, mechanizmusaik kölcsönösen erősíthetik egymást. A település vezetőinek azonban a különböző helyi érdekcsoportokkal és a település lakóival közös, reflektív tanulási folyamatban kell részt venniük ahhoz, hogy optimális választ találjanak az olyan összetett demográfiai, társadalmi, gazdasági kérdésekre, mint a „zsugorodás" (shrinking), vagy éppen a hatékony kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság közötti egyensúly megteremtése. Azonban, bár innovációk ugyan gyakran kényszerek hatására születnek, külső támogatás hiányában a helyi „öngyógyító" folyamatok eredményei rövid életűnek és sérülékenynek bizonyulhatnak.
{"title":"Hatékonyság és demokrácia: helyi kormányzási dilemmák a finn periférián","authors":"Sarolta Németh, Fritsch Matti","doi":"10.17649/tet.35.4.3368","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3368","url":null,"abstract":"A tanulmány azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzásban és döntéshozatalban miképp kapcsolhatók össze a hatékonyság és a demokratikus elszámoltathatóság eltérő céljai és feltételei. Először egy rövid elméleti, szakirodalmi áttekintés alapján jellemezzük a helyi szint kormányzás különböző elemeit aszerint, hogy azokat a hatékonyság vagy az elszámoltathatóság céljainak rendelik-e alá. Ezt követően egy periferikus helyzet finn kisváros, Lieksa esettanulmányán keresztül igyekszünk közelebbről megvizsgálni a hatékonyság és elszámoltathatóság lehetséges összefüggéseit.\u0000Elnéptelenedéssel és forráshiánnyal küzdve, Lieksa 2015-től jelentősen átalakította kormányzási és menedzsment folyamatait annak érdekében, hogy hatékonyabb eszközöket nyújthasson fejlesztési céljainak megvalósításához, elsősorban a vállalkozói környezet javításához. Az átalakulás meghatározó eleme a 2015-ben elfogadott településfejlesztési stratégia, mely a gazdasági életképesség (helyi „vitalitás\") célkitűzése mellett a közösség és az állampolgárok helyi döntéshozatalban való részvételének megerősítésére helyezi a hangsúlyt. Tanulmányunk a RELOCAL projekt keretében elvégzett szélesebb kör kutatás eredményein, a településen 2018-2019-ben készített interjúk és fókuszcsoportok anyagának feldolgozásán alapszik. Arra keressük a választ, hogy (1) milyen megfontolások vezérel(het)ik a helyi döntéshozókat a település új fejlesztési stratégiájának hatékony kivitelezése és a demokratikus elszámoltathatóság megvalósítása közötti egyensúlyozásban, illetve, (2) hogy mit érhet elcsupán a kormányzási, döntéshozatali folyamatok megújításával egy periferikus helyzet, területi hátrányokkal küzdő kisváros önkormányzata.\u0000Az esettanulmány rávilágít arra, hogy az önkormányzás hatékonysága és eredményessége nem választható el annak elszámoltathatóságától és legitimitásától. Megfelelő módon és arányban kombinálva, mechanizmusaik kölcsönösen erősíthetik egymást. A település vezetőinek azonban a különböző helyi érdekcsoportokkal és a település lakóival közös, reflektív tanulási folyamatban kell részt venniük ahhoz, hogy optimális választ találjanak az olyan összetett demográfiai, társadalmi, gazdasági kérdésekre, mint a „zsugorodás\" (shrinking), vagy éppen a hatékony kormányzás és a demokratikus elszámoltathatóság közötti egyensúly megteremtése. Azonban, bár innovációk ugyan gyakran kényszerek hatására születnek, külső támogatás hiányában a helyi „öngyógyító\" folyamatok eredményei rövid életűnek és sérülékenynek bizonyulhatnak.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130016163","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"„Amellett, hogy ez a személyes hitem, beágyazottságom ami megtart, meg visz előre, hiszek abban, hogy van értelme a munkánknak”","authors":"K. Kovács","doi":"10.17649/tet.35.4.3400","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3400","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121353877","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
To address the manifestations of spatial injustices as illustrations of territorial underdevelopment, I utilize the divergent development framework that emphasizes the centrality of the state to development outcomes. By highlighting institutional practices, I stress the contribution of both the top-down and bottom-up agencies in making andpreserving some spaces in a deprived condition despite the agencies' declarative aim of offering solutions to reduce deprivations. Based on the RELOCAL research material, the ultimate aim of the article is to make a theoretical contribution to the interpretation of territorial underdevelopment as the result of a neoliberal spatial planning regime. After discussing its conceptual frameworks(in section 1), the article presents the brief historical summary of territorial inequalities in Romania (section 2) and the national territorial development policies (section 3). Afterwards, it examines some manifestations of territorial unevenness at the local level (section 4) and the local actions tackling spatial injustice (section 5).
{"title":"Manifestations of spatial injustice and institutional practices (re)producing them","authors":"E. Vincze","doi":"10.17649/tet.35.4.3367","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3367","url":null,"abstract":"To address the manifestations of spatial injustices as illustrations of territorial underdevelopment, I utilize the divergent development framework that emphasizes the centrality of the state to development outcomes. By highlighting institutional practices, I stress the contribution of both the top-down and bottom-up agencies in making andpreserving some spaces in a deprived condition despite the agencies' declarative aim of offering solutions to reduce deprivations.\u0000Based on the RELOCAL research material, the ultimate aim of the article is to make a theoretical contribution to the interpretation of territorial underdevelopment as the result of a neoliberal spatial planning regime. After discussing its conceptual frameworks(in section 1), the article presents the brief historical summary of territorial inequalities in Romania (section 2) and the national territorial development policies (section 3). Afterwards, it examines some manifestations of territorial unevenness at the local level (section 4) and the local actions tackling spatial injustice (section 5).\u0000 ","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"33 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126630114","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In 2010, when hope emerged that the new conservative government would improve the governance of the LEADER Programme, the Naturama Alliance, a co-operative network of seven Hungarian LAGs, issued a Declaration that summarised procedural issues to be addressed by a revision[1]. After introducing the alliance, the first chapter was entitled “Decentralisation and Autonomy”, indicating the direction of the desired shift towards a more autonomous operation. The LEADER Programme is scrutinised in this article from the point of view of autonomy and local democracy, exploring to what extent these are linked with or distinct from higher level governance transformations towards decentralisation or recentralisation. Theoretical approaches derived from rural and government studies are interpreted in the first sections of the paper, exploring the debate regarding the correlation of autonomy and local democracy and the way it is manifested in LEADER. Most authors regard LEADER as a promoter of local democracy and identify a positive correlation between democracy and an enhanced local autonomy. However, a consensus among scholars also seems to be unfolding from these studies suggesting that the scope of ‘LEADER democracy’ is mostly narrow, restricting participation to more resourceful social groups due both to the ‘thematic filters’ of the Local Development Strategy and to ‘procedural filters’, such as capacities allocated to the staff for animation and assistance to overcome difficulties of application. The empirical research background of this article is provided by two case studies, which were conducted in 2018-2019, one in England (Northumberland Uplands) and one in Hungary (Balaton Uplands), two states with complex recent histories and trajectories in terms of devolution of governance to lower levels and local autonomy. The secondary interpretation of these case studies focuses on the degree of participation and autonomy of LAGs. The analysis reveals that the degree of autonomy (and to some extent of participation) declined in both countries in the last iteration compared to the 2007-13 programming cycle. It has also been uncovered that rather than the ‘post transition’, recentralised Hungarian context, it was the British institutional system and governance tradition that permitted more top-down intervention and less autonomy for the LAGs. [1] A NATURAMA Szövetség Akciócsoportjainak javaslatai az UMVP III. IV. tengelye intézkedéseinek hatékonyabb megvalósítása érdekében. [Suggestions of the NATURAMA Alliance for the more effective implementation of III-IV axes of the RDP], 2010. http://leadercontact.com/images/stories/https___leaderkontakt.pdf
2010年，当新的保守派政府有望改善LEADER计划的治理时，由七个匈牙利工党组成的合作网络Naturama Alliance发表了一份宣言，总结了需要通过修订来解决的程序问题[1]。在介绍了联盟之后，第一章的标题是“去中心化和自治”，表明了向更自治的运营转变的方向。本文从自治和地方民主的角度审视了“领袖计划”，探讨了这些计划在多大程度上与向分权或再集权方向转变的更高级别治理相关联或不同。本文的第一部分解释了来自农村和政府研究的理论方法，探讨了关于自治和地方民主的相关性的争论，以及它在LEADER中表现出来的方式。大多数作者认为领导人是地方民主的推动者，并认为民主与地方自治的增强之间存在正相关关系。然而，学者之间的共识似乎也从这些研究中展开，表明“领袖民主”的范围大多是狭窄的，由于地方发展战略的“主题过滤器”和“程序过滤器”，例如分配给工作人员动画和协助克服应用困难的能力，限制了更多资源丰富的社会群体的参与。本文的实证研究背景是2018-2019年进行的两个案例研究，一个在英格兰(诺森伯兰高地)，一个在匈牙利(巴拉顿高地)，这两个国家在向较低层次下放治理和地方自治方面具有复杂的近期历史和轨迹。对这些案例研究的次要解释侧重于lag的参与程度和自主性。分析显示，与2007-13年的规划周期相比，在上一轮迭代中，两国的自主程度(以及某种程度的参与)都有所下降。研究还发现，英国的制度体系和治理传统允许更多自上而下的干预和更少的自治，而不是“后转型”、重新集中的匈牙利背景。[1] A NATURAMA Szövetség Akciócsoportjainak javaslatai az UMVP III。4 . tengelye insamzkedsamseinek hatsamkonyabb megvalósítása samrdeksamen。[NATURAMA联盟关于更有效实施RDP III-IV轴的建议]，2010。http://leadercontact.com/images/stories/https___leaderkontakt.pdf
{"title":"Interventions and intersections: institutional environment and local level autonomy in LEADER. A comparative study","authors":"E. Brooks, K. Kovács","doi":"10.17649/tet.35.4.3390","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3390","url":null,"abstract":"In 2010, when hope emerged that the new conservative government would improve the governance of the LEADER Programme, the Naturama Alliance, a co-operative network of seven Hungarian LAGs, issued a Declaration that summarised procedural issues to be addressed by a revision[1]. After introducing the alliance, the first chapter was entitled “Decentralisation and Autonomy”, indicating the direction of the desired shift towards a more autonomous operation. The LEADER Programme is scrutinised in this article from the point of view of autonomy and local democracy, exploring to what extent these are linked with or distinct from higher level governance transformations towards decentralisation or recentralisation. \u0000Theoretical approaches derived from rural and government studies are interpreted in the first sections of the paper, exploring the debate regarding the correlation of autonomy and local democracy and the way it is manifested in LEADER. Most authors regard LEADER as a promoter of local democracy and identify a positive correlation between democracy and an enhanced local autonomy. However, a consensus among scholars also seems to be unfolding from these studies suggesting that the scope of ‘LEADER democracy’ is mostly narrow, restricting participation to more resourceful social groups due both to the ‘thematic filters’ of the Local Development Strategy and to ‘procedural filters’, such as capacities allocated to the staff for animation and assistance to overcome difficulties of application. \u0000The empirical research background of this article is provided by two case studies, which were conducted in 2018-2019, one in England (Northumberland Uplands) and one in Hungary (Balaton Uplands), two states with complex recent histories and trajectories in terms of devolution of governance to lower levels and local autonomy. The secondary interpretation of these case studies focuses on the degree of participation and autonomy of LAGs. The analysis reveals that the degree of autonomy (and to some extent of participation) declined in both countries in the last iteration compared to the 2007-13 programming cycle. It has also been uncovered that rather than the ‘post transition’, recentralised Hungarian context, it was the British institutional system and governance tradition that permitted more top-down intervention and less autonomy for the LAGs. \u0000 \u0000 \u0000[1] A NATURAMA Szövetség Akciócsoportjainak javaslatai az UMVP III. IV. tengelye intézkedéseinek \u0000hatékonyabb megvalósítása érdekében. [Suggestions of the NATURAMA Alliance for the more effective implementation of III-IV axes of the RDP], 2010. \u0000http://leadercontact.com/images/stories/https___leaderkontakt.pdf","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123731344","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A helyi kormányzás legújabb kihívásai és trendjei","authors":"Balázs Brucker","doi":"10.17649/tet.35.4.3385","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3385","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"150 8 Pt 1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130959592","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei. A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő aktorok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között. A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei. A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő cselekvői csoportok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között.
{"title":"Igazságos szolgáltatások? A közérdekű szolgáltatások fejlesztésének hatása a társadalmi térbeli viszonyokra","authors":"Gergely Tagai","doi":"10.17649/tet.35.4.3369","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.4.3369","url":null,"abstract":"A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei. \u0000A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő aktorok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között. \u0000A társadalmi és térbeli igazságosság koncepciói arra a kérdésre keresik a választ, hogyan kezelhetők a társadalmon belüli egyenlőtlenségek méltányos módon, és hogyan lehet egyenlő lehetőségeket biztosítani a társadalom tagjai számára. Ennek a kérdésnek a megválaszolásában kulcsszerepe van a szolgáltatások fenntartásának: hogyan biztosítható különböző szolgáltatások igazságos és méltányos ellátása ezek meglétét, elérhetőségét, megfizethetőségét vagy minőségét figyelembe véve. A közérdekű szolgáltatások ideájának alapelvei egy olyan európai társadalmi működésmódban gyökereznek, amely az egyenlő lehetőségek, társadalmi jólét, szolidaritás és kohézió elérését célozza. Ezek a társadalmi és térbeli igazságosságot érintő törekvéseknek is központi elemei. \u0000A vizsgált esettanulmányok tapasztalatai azt jelzik, hogy bár a közérdekű szolgáltatások biztosításával kapcsolatos helyi kihívások bizonyos mértékig kezelhetők (pl. az életkörülmények javítása), a helyi szolgáltatások fejlesztését célzó programok a társadalmi és térbeli szempontból igazságtalan helyzetek és hierarchikus függőségek újratermelését is eredményezhetik az elosztási mechanizmusok és intézményi gyakorlatok hiányosságai miatt. Az ebben a folyamatban részt vevő cselekvői csoportok szerepe, felelőssége és erőviszonyaik mind alapvető fontossággal bírnak, minthogy ők képeznek kapcsot az elismert és érvényesíteni kívánt elvek, illetve a tényleges megvalósítás között.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"426 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126722705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Erdősi Ferenc (szerk.): A globalizálódott tengerhajózás és a világkereskedelem Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, Pécs, 2021, 467 p.","authors":"András Trócsányi","doi":"10.17649/tet.35.3.3362","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.35.3.3362","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124597406","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：