{"title":"Mikhailova, E., Garrard, J. (eds.) (2021): Twin Cities across Five Continents. Interactions and Tensions on Urban Borders (Routledge, New York, p. 350)","authors":"Melinda Benczi","doi":"10.17649/tet.36.2.3433","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3433","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"24 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122462311","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"James W. Scott – a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja","authors":"Szilárd Rácz","doi":"10.17649/tet.36.2.3441","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3441","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127830177","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Egy opus margójára","authors":"János Rechnitzer","doi":"10.17649/tet.36.2.3432","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3432","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126167068","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Dorottya Edina Kozma, T. Molnár, Katalin Molnárné Barna
The circular economy is an integral part of sustainable development as a new economic model, which is the opposite of the linear economy that is still in force today. In terms of its basics, we can speak of a sustainable economic system in which economic growth is completely decoupled from the use of resources, in order to reduce the use of natural resources and recycle them. In the study, the authors present the possibility of measuring the circular economy and establish a ranking for the 28 Member States of the European Union based on the created composite indicators measuring the circular economy. The values of the created CCEI index were compared with rankings produced by other researchers in similar and different ways. The goodness of the presented methodology is examined by comparing previous similar research results. The primary objective of the study is to create composite indicators and to analyse their comparability. Further aim is to characterise the leading and the tail-ender countries from which conclusions can be drawn regarding ranking and thus make them comparable. The research objective is achieved by using secondary data based on different Eurostat databases related to a sub-sector of the circular economy for the year 2018. The indicators of the circular economy were grouped according to four areas: production and consumption, waste management secondary raw materials, competitiveness and innovation. These areas are adequately show the topics related to the circular economy. In terms of its structure, the international literature related to the circular economy is reviewed first, followed by the EU strategy and a set of relevant indicators. In the methodological chapter, the methodology of the analysis, the scale coordinate transformation is explained. The research results are compared with the rankings created by other authors and the authors of this study. In this study, the comparison is made from composite indicators using rank correlation, followed by the conclusions. The research findings of the study highlighted the fact that composite indicators can be created in relation to the circular economy, however, creating and comparing them is not an easy task. The ranking on which the comparison is based shows a very high degree of similarity with the selected rankings. Overall and typically, the leading States, such as Germany, the United Kingdom, the Netherlands and Italy are almost without exception in the top of the rankings in most cases, while the group of tail-enders is led by Malta and Estonia. Based on the results of the macro-level studies, the authors established a kind of competitiveness ranking.
{"title":"The indicator-based measurement of the circular economy in the countries of the European Union","authors":"Dorottya Edina Kozma, T. Molnár, Katalin Molnárné Barna","doi":"10.17649/tet.36.2.3374","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3374","url":null,"abstract":"The circular economy is an integral part of sustainable development as a new economic model, which is the opposite of the linear economy that is still in force today. In terms of its basics, we can speak of a sustainable economic system in which economic growth is completely decoupled from the use of resources, in order to reduce the use of natural resources and recycle them. In the study, the authors present the possibility of measuring the circular economy and establish a ranking for the 28 Member States of the European Union based on the created composite indicators measuring the circular economy. The values of the created CCEI index were compared with rankings produced by other researchers in similar and different ways. The goodness of the presented methodology is examined by comparing previous similar research results. \u0000The primary objective of the study is to create composite indicators and to analyse their comparability. Further aim is to characterise the leading and the tail-ender countries from which conclusions can be drawn regarding ranking and thus make them comparable. The research objective is achieved by using secondary data based on different Eurostat databases related to a sub-sector of the circular economy for the year 2018. The indicators of the circular economy were grouped according to four areas: production and consumption, waste management secondary raw materials, competitiveness and innovation. These areas are adequately show the topics related to the circular economy. \u0000In terms of its structure, the international literature related to the circular economy is reviewed first, followed by the EU strategy and a set of relevant indicators. In the methodological chapter, the methodology of the analysis, the scale coordinate transformation is explained. The research results are compared with the rankings created by other authors and the authors of this study. In this study, the comparison is made from composite indicators using rank correlation, followed by the conclusions. \u0000The research findings of the study highlighted the fact that composite indicators can be created in relation to the circular economy, however, creating and comparing them is not an easy task. The ranking on which the comparison is based shows a very high degree of similarity with the selected rankings. Overall and typically, the leading States, such as Germany, the United Kingdom, the Netherlands and Italy are almost without exception in the top of the rankings in most cases, while the group of tail-enders is led by Malta and Estonia. Based on the results of the macro-level studies, the authors established a kind of competitiveness ranking.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"144 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115951703","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány Erdei Ferenc 1945 utáni munkásságának tér- és társadalom koncepcióját vizsgálja úgy, hogy az elmélet változásának főbb csomópontjait is nyomon követi. Az értelmezés középpontjában az 1945-ös közigazgatási reformterv és az életművet záró Város és vidéke című szociográfia áll. Az elemzés azt vizsgálja, hogy Erdeinek a korábbi közigazgatás radikális átalakítását célzó felfogása milyen sajátos jegyekkel rendelkezik, és miképp kapcsolódik az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapuló korábbi országrendezési tervéhez. Másfelől azt értelmezi, hogy Erdei koncepciója milyen tér- és társadalomszerkezeti változásokat kíván elérni. A tanulmány kitér arra, hogy a létező szocializmus felülről végrehajtott reformjai milyen mozgásteret kínáltak a város és vidékének organikus kapcsolatát megvalósítani szándékozó elképzelés számára. A tanulmány az alföldi tanyás mezővárosi modell bemutatása után az 1945-ös közigazgatási reformtervet vizsgálja, majd részletesebben foglalkozik ezen elképzelés társadalmi és politikai korlátaival. Emellett a Város és vidéke tér- és társadalomszerkezeti koncepcióját taglalja, s ennek során kitér az elképzelés társadalmi kontextusára is. Az írás Erdei és Bibó 1945-ös közigazgatási reformtervének kritikáját adja. Az elemzés amellett érvel, hogy az 1945-ös reformelképzelés az egész közigazgatás átalakításának sikerét az alföldi tanyás mezővárosi modellhez köti, és ekképpen egy helyi viszonyok között létrejövő társadalomfejlődést kíván ráerőltetni az összes többi, ettől a modelltől jelentősen különböző területre. A tanulmány alapvető előrelépést lát Erdei Város és vidéke című munkájában. A paraszti tér- és társadalomszerkezetből építkező társadalmi reform már nem kizárólagosan az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapul, hanem minden esetben a lokális viszonyokból indul ki. Az írás ezen tér- és társadalomszerkezeti modell erényeit hangsúlyozza, utalva a térszociológiai irodalom belátásaira is.
{"title":"A társadalmi terek újragondolásával város és vidékének egységéért. Erdei Ferenc 1945 utáni koncepciójának alakváltozásairól","authors":"Bulcsu Bognár","doi":"10.17649/tet.36.2.3413","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3413","url":null,"abstract":"A tanulmány Erdei Ferenc 1945 utáni munkásságának tér- és társadalom koncepcióját vizsgálja úgy, hogy az elmélet változásának főbb csomópontjait is nyomon követi. Az értelmezés középpontjában az 1945-ös közigazgatási reformterv és az életművet záró Város és vidéke című szociográfia áll. Az elemzés azt vizsgálja, hogy Erdeinek a korábbi közigazgatás radikális átalakítását célzó felfogása milyen sajátos jegyekkel rendelkezik, és miképp kapcsolódik az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapuló korábbi országrendezési tervéhez. Másfelől azt értelmezi, hogy Erdei koncepciója milyen tér- és társadalomszerkezeti változásokat kíván elérni. A tanulmány kitér arra, hogy a létező szocializmus felülről végrehajtott reformjai milyen mozgásteret kínáltak a város és vidékének organikus kapcsolatát megvalósítani szándékozó elképzelés számára.\u0000A tanulmány az alföldi tanyás mezővárosi modell bemutatása után az 1945-ös közigazgatási reformtervet vizsgálja, majd részletesebben foglalkozik ezen elképzelés társadalmi és politikai korlátaival. Emellett a Város és vidéke tér- és társadalomszerkezeti koncepcióját taglalja, s ennek során kitér az elképzelés társadalmi kontextusára is. Az írás Erdei és Bibó 1945-ös közigazgatási reformtervének kritikáját adja. Az elemzés amellett érvel, hogy az 1945-ös reformelképzelés az egész közigazgatás átalakításának sikerét az alföldi tanyás mezővárosi modellhez köti, és ekképpen egy helyi viszonyok között létrejövő társadalomfejlődést kíván ráerőltetni az összes többi, ettől a modelltől jelentősen különböző területre.\u0000A tanulmány alapvető előrelépést lát Erdei Város és vidéke című munkájában. A paraszti tér- és társadalomszerkezetből építkező társadalmi reform már nem kizárólagosan az alföldi tanyás mezővárosok modelljén alapul, hanem minden esetben a lokális viszonyokból indul ki. Az írás ezen tér- és társadalomszerkezeti modell erényeit hangsúlyozza, utalva a térszociológiai irodalom belátásaira is.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"139 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124380320","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány célja. hogy az oktatási/tanulási teljesítmény területi összefüggéseit vizsgála a hazai oktatási rendszerben. A kutatási kérdés az, hogy a járások fejlettsége kapcsolatot mutat-e a közoktatási kompetencia eredményekkel illetve a felsőoktatásba felvetteknek a felvételin elért összpontszámával. A hipotézis azt feltételei, hogy az oktatási/tanulási teljesítmény annál jobb, minél magasabb a járás fejlettsége. Tehát az oktatási/tanulási eredmények lejtenek a fejlett járásoktól a fejletlenebbek felé. Az írás által bemutatott elemzés a kompetenciavizsgálatok eredményeinek területi alakulást vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mind a szövegértés, mind a matematika eredmények járási átlaga szorosan együttjár a járások komplex fejlettségi mutatójával. Az együttjárás jelentős lejtést mutat: a fejlettebb járásokban élő fiatalok eredményei jobbak mint a gyengébb fejlettségű járásokban élőké. Ráadásul a lejtés meredeksége az évfolyamokon felfelé haladva növekszik. Más oldalról az is elég világosan látszik, hogy ez a lejtés az elmúlt fél évtized alatt növekedett. Ez a nagy lejtő a felsőoktatási felvételin elért pontszámok esetében is szembetűnő, és itt is a növekedett a lejtő meredeksége az elmúlt fél évtizedben. A tanulmány azzal zárul, hogy rámutat arra, hogy az eredmények tanulságait fontos lenne az oktatáspolitikának levonni, ezek ugyanis arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszak oktatáspolitikája nem volt képes kezelni az oktatási rendszer területi különbségeit, olyannyira nem, hogy azok növekedtek.
{"title":"A nagy lejtő. A fejlett és fejletlen kisrégiók tanulói teljesítménykülönbségeinek növekedése","authors":"István Polónyi","doi":"10.17649/tet.36.2.3406","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3406","url":null,"abstract":"A tanulmány célja. hogy az oktatási/tanulási teljesítmény területi összefüggéseit vizsgála a hazai oktatási rendszerben. A kutatási kérdés az, hogy a járások fejlettsége kapcsolatot mutat-e a közoktatási kompetencia eredményekkel illetve a felsőoktatásba felvetteknek a felvételin elért összpontszámával. A hipotézis azt feltételei, hogy az oktatási/tanulási teljesítmény annál jobb, minél magasabb a járás fejlettsége. Tehát az oktatási/tanulási eredmények lejtenek a fejlett járásoktól a fejletlenebbek felé. \u0000Az írás által bemutatott elemzés a kompetenciavizsgálatok eredményeinek területi alakulást vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mind a szövegértés, mind a matematika eredmények járási átlaga szorosan együttjár a járások komplex fejlettségi mutatójával. Az együttjárás jelentős lejtést mutat: a fejlettebb járásokban élő fiatalok eredményei jobbak mint a gyengébb fejlettségű járásokban élőké. Ráadásul a lejtés meredeksége az évfolyamokon felfelé haladva növekszik. Más oldalról az is elég világosan látszik, hogy ez a lejtés az elmúlt fél évtized alatt növekedett. Ez a nagy lejtő a felsőoktatási felvételin elért pontszámok esetében is szembetűnő, és itt is a növekedett a lejtő meredeksége az elmúlt fél évtizedben.\u0000A tanulmány azzal zárul, hogy rámutat arra, hogy az eredmények tanulságait fontos lenne az oktatáspolitikának levonni, ezek ugyanis arról tanúskodnak, hogy az elmúlt időszak oktatáspolitikája nem volt képes kezelni az oktatási rendszer területi különbségeit, olyannyira nem, hogy azok növekedtek.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"123 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116274968","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Csernicskó István, Hires-László Kornélia, Karmacsi Zoltán, Márku Anita, Máté Réka, Tóth-Orosz Enikő (2021): A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján (Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont, Termini Egyesület, Törökbálint, p. 160)","authors":"István Molnár D.","doi":"10.17649/tet.36.2.3407","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3407","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114475540","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Harminc éves a Comitatus","authors":"József Nemes Nagy","doi":"10.17649/tet.36.2.3431","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3431","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116743864","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A koronavírus-válság negatív gazdasági következményeit részben ellensúlyozandó a kormány életre hívta a Versenyképesség Növelő Támogatási Programot (VNT), amely új beruházások létesítése esetén közép- és nagyvállalatok számára kínált vissza nem térítendő támogatást. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi függő, exportvezérelt piacgazdaság alapvető strukturális jellemzője, vagyis a külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája képeződött-e le a kedvezményezettek körében, vagy pedig - a kormány utóbbi években kinyilvánított szándékával egyezően - a hazai tulajdonú vállalkozások éveztek inkább előnyt a támogatások nyújtásánál. Az eredmények szerint a támogatásintenzitás, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó támogatás, ágazatonként semleges maradt, azaz sem a külföldi, sem a hazai tulajdonú vállalkozások nem élveztek előnyt. Ugyanakkor a nagyvállalatok átlagosan nagyobb egy főre jutó támogatást könyvelhettek el, mint a középvállalatok. A program kedvezményzettjei tükrözik a magyar gazdaság duális jellegének ágazati és térszerkezeti vonásait is, ráadásul a megyei szinten összesített támogatások a megyék gazdasági erejével voltak arányosak. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi évek legnagyobb beruházásösztönzési programja erősítette a hazai függő piacgazdaság ágazati és térszerkezeti vonásait.
{"title":"Koronavírus-válságkezelés beruházás ösztönzéssel: a magyarországi Versenyképesség Növelő Támogatási Program ágazati és területi vonatkozásai","authors":"Gergő Medve-Bálint","doi":"10.17649/tet.36.2.3382","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3382","url":null,"abstract":"A koronavírus-válság negatív gazdasági következményeit részben ellensúlyozandó a kormány életre hívta a Versenyképesség Növelő Támogatási Programot (VNT), amely új beruházások létesítése esetén közép- és nagyvállalatok számára kínált vissza nem térítendő támogatást. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyarországi függő, exportvezérelt piacgazdaság alapvető strukturális jellemzője, vagyis a külföldi tulajdonú vállalatok dominanciája képeződött-e le a kedvezményezettek körében, vagy pedig - a kormány utóbbi években kinyilvánított szándékával egyezően - a hazai tulajdonú vállalkozások éveztek inkább előnyt a támogatások nyújtásánál. Az eredmények szerint a támogatásintenzitás, vagyis az egy foglalkoztatottra jutó támogatás, ágazatonként semleges maradt, azaz sem a külföldi, sem a hazai tulajdonú vállalkozások nem élveztek előnyt. Ugyanakkor a nagyvállalatok átlagosan nagyobb egy főre jutó támogatást könyvelhettek el, mint a középvállalatok. A program kedvezményzettjei tükrözik a magyar gazdaság duális jellegének ágazati és térszerkezeti vonásait is, ráadásul a megyei szinten összesített támogatások a megyék gazdasági erejével voltak arányosak. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi évek legnagyobb beruházásösztönzési programja erősítette a hazai függő piacgazdaság ágazati és térszerkezeti vonásait.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133809104","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmány a Balaton-felvidéki nyaralókba, második otthonokba történő urbánus középosztályi – a COVID-19 pandémia idején felerősödött – beáramlás társadalmi, gazdasági következményeit, dzsentrifikációs hatásait, illetve a lehetséges válaszokat vizsgálja. A világjárvány egyrészt felerősítette, másrészt új mederbe terelte a vidék átalakulási folyamatait. A vidéki turizmus a járványhelyzet miatt először leállt, azután hihetetlen mértékben felpörgött. Ugyanakkor a pandémia nyomán kiszélesedő távmunka illetve távoktatás alapvetően változtatta meg a vidékhez való viszonyt, sokan ’leköltöztek’ az eddig csak nyaralóként használt ingatlanokba. A Balaton környéki ingatlanárak meredeken emelkednek, a beköltözők mellett megjelentek a befektetők és a „hideg pénz” is, ami egyértelműen dzsentrifikációs átalakulásról tanúskodik. Tanulmányunk félig strukturált interjúk és egy kérdőíves megkérdezés segítségével tárja fel, hogy hogyan alakult a vidéki turizmus a járvány különböző szakaszaiban a Balaton-felvidéken, hogyan változott a nyaralótulajdonosok attitűdje és gyakorlata a vidékre költözéssel kapcsolatban, illetve melyek voltak a változás fő előidéző okai és tényezői és milyen változásokat hozott mindez a társadalmi, gazdasági környezetben, a helyi fejlesztési lehetőségekben. A kutatás eredményei szerint a pandémia felerősítette a korábbi tendenciákat, vagyis a vidéki élettér iránti kereslet növekedését. A jövőbeni szándékok a vidékre költözés tekintetében mérsékeltebbek, ennek hátterében a szolgáltatások kínálata és minősége is szerepet játszik.
{"title":"Nekem a Balaton a Riviéra","authors":"Gusztáv Nemes, Kyra Tomay, Judit Sulyok, Éva Orbán","doi":"10.17649/tet.36.2.3427","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.36.2.3427","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány a Balaton-felvidéki nyaralókba, második otthonokba történő urbánus középosztályi – a COVID-19 pandémia idején felerősödött – beáramlás társadalmi, gazdasági következményeit, dzsentrifikációs hatásait, illetve a lehetséges válaszokat vizsgálja. A világjárvány egyrészt felerősítette, másrészt új mederbe terelte a vidék átalakulási folyamatait. A vidéki turizmus a járványhelyzet miatt először leállt, azután hihetetlen mértékben felpörgött. Ugyanakkor a pandémia nyomán kiszélesedő távmunka illetve távoktatás alapvetően változtatta meg a vidékhez való viszonyt, sokan ’leköltöztek’ az eddig csak nyaralóként használt ingatlanokba. A Balaton környéki ingatlanárak meredeken emelkednek, a beköltözők mellett megjelentek a befektetők és a „hideg pénz” is, ami egyértelműen dzsentrifikációs átalakulásról tanúskodik.\u0000Tanulmányunk félig strukturált interjúk és egy kérdőíves megkérdezés segítségével tárja fel, hogy hogyan alakult a vidéki turizmus a járvány különböző szakaszaiban a Balaton-felvidéken, hogyan változott a nyaralótulajdonosok attitűdje és gyakorlata a vidékre költözéssel kapcsolatban, illetve melyek voltak a változás fő előidéző okai és tényezői és milyen változásokat hozott mindez a társadalmi, gazdasági környezetben, a helyi fejlesztési lehetőségekben. A kutatás eredményei szerint a pandémia felerősítette a korábbi tendenciákat, vagyis a vidéki élettér iránti kereslet növekedését. A jövőbeni szándékok a vidékre költözés tekintetében mérsékeltebbek, ennek hátterében a szolgáltatások kínálata és minősége is szerepet játszik.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"108 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133300514","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：