A „jó hely” szókapcsolat korunk mindennapi kommunikációjának szerves részévé vált, leginkább egy szabadidős szolgáltatás vagy egy település, térség vonatkozásában, az ott szerzett tapasztalatok közreadása során hangzik el. Az utazási döntést befolyásoló közösségi médiafelületek (pl. Instagram, TripAdvisor) posztjait, illetve topikjait vizsgálva százezres nagyságrendben találkozhatunk a „jó hely” szókapcsolat felhasználásával a turisztikai élmények megosztásakor. Mivel a „jó hely” szókapcsolatra fókuszáló elméleti megközelítés egyrészt hozzájárulhat a hellyel kapcsolatos kutatások szélesítéséhez, másrészt alkalmas lehet a turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek tevékenységének támogatására, szükséges egy hiánypótló koncepcióvázlat elkészítése. Ugyan Ray Oldenburg a nevével fémjelzett elméletben a „jó hely” kifejezést az úgynevezett harmadik hely szinonimájaként használta, a „jó hely” egyáltalán nem vált a társadalomtudományok terminológiájának szerves részévé. Jelen tanulmány elsőként tesz kísérletet arra, hogy a turizmuskontextusú kommunikációban elterjedt „jó hely” szókapcsolat jövőbeli transzdiszciplináris vizsgálataihoz és azok várható eredményeire épülő menedzsment-implikációkhoz elméleti keretet teremtsen. A Web of Science adatbázist hasznosító kulcsszóelemzés alapján megállapítható, hogy a „jó hely” koncepció a helykötődés-elmélet bázisán a turisztikai desztináció iránti elköteleződés teljes folyamatának értelmezését és az abból fakadó akciók katalizálását segíti elő. A tanulmány a harmadik hely elméletben észlelt rés szűkítése érdekében vállalkozik a „jó hellyé” válás folyamatának modellezésére és a helyértés turisztikai kontextusú definiálására.
{"title":"A jó hely – egy turizmusorientált koncepcióvázlat","authors":"Gábor Michalkó","doi":"10.17649/tet.37.4.3519","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.4.3519","url":null,"abstract":"A „jó hely” szókapcsolat korunk mindennapi kommunikációjának szerves részévé vált, leginkább egy szabadidős szolgáltatás vagy egy település, térség vonatkozásában, az ott szerzett tapasztalatok közreadása során hangzik el. Az utazási döntést befolyásoló közösségi médiafelületek (pl. Instagram, TripAdvisor) posztjait, illetve topikjait vizsgálva százezres nagyságrendben találkozhatunk a „jó hely” szókapcsolat felhasználásával a turisztikai élmények megosztásakor. Mivel a „jó hely” szókapcsolatra fókuszáló elméleti megközelítés egyrészt hozzájárulhat a hellyel kapcsolatos kutatások szélesítéséhez, másrészt alkalmas lehet a turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek tevékenységének támogatására, szükséges egy hiánypótló koncepcióvázlat elkészítése. Ugyan Ray Oldenburg a nevével fémjelzett elméletben a „jó hely” kifejezést az úgynevezett harmadik hely szinonimájaként használta, a „jó hely” egyáltalán nem vált a társadalomtudományok terminológiájának szerves részévé. Jelen tanulmány elsőként tesz kísérletet arra, hogy a turizmuskontextusú kommunikációban elterjedt „jó hely” szókapcsolat jövőbeli transzdiszciplináris vizsgálataihoz és azok várható eredményeire épülő menedzsment-implikációkhoz elméleti keretet teremtsen.\u0000A Web of Science adatbázist hasznosító kulcsszóelemzés alapján megállapítható, hogy a „jó hely” koncepció a helykötődés-elmélet bázisán a turisztikai desztináció iránti elköteleződés teljes folyamatának értelmezését és az abból fakadó akciók katalizálását segíti elő. A tanulmány a harmadik hely elméletben észlelt rés szűkítése érdekében vállalkozik a „jó hellyé” válás folyamatának modellezésére és a helyértés turisztikai kontextusú definiálására.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"45 6","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138600612","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"In memoriam Varga Attila (1958-2023)","authors":"Imre Lengyel, Balázs Lengyel","doi":"10.17649/tet.37.4.3542","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.4.3542","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"24 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138600961","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ukrajna népességének vallási szerkezete mindig is számos kérdést vetett fel, nem kivétel ez alól Kárpátalja sem. A szovjet időszak kezdetétől hiányoznak pontos és használható adatok a felekezeti összetétellel kapcsolatban és a független Ukrajnában eddig első és egyetlen népszámlálás során sem volt lekérdezve a népesség vallásossága és vallási hovatartozása. Az adott homály eloszlására számos kutató készített különböző megítélésben részesült becslést. Jelen tanulmányban arra tettünk kísérletet, hogy meghatározzuk a görögkatolikusok lélekszámát és részarányát a vidék népességén belül. A kutatás alapjául a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 2022-es sematizmusában közreadott adatok szolgáltak, amelyeket egy részletesen vázolt becslési módszer segítségével konvertáltuk használható formába. Továbbá bemutatásra került a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye rövid történelme és a sematizmusokkal kapcsolatos legfontosabb információk. Vizsgálataink eredményeire támaszkodva kijelenthetjük, hogy 2021-ben a megyében majdnem 240 ezer görögkatolikus élt. A területi elhelyezkedésüket tekintve, zömében a határmenti részeken és a megye három legnépesebb városa környékén összpontosulnak. Az össznépességen belüli arányát tekintve már egy kicsit más kép tárul elénk, ugyanis egyes hegyvidéki területek lakosságszámán belül jelentős a görögkatolikusok aránya, igaz az össznépesség száma is alacsonyabb.
{"title":"A kárpátaljai görögkatolikusok népességföldrajzi mutatói a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 2022-es sematizmusa alapján","authors":"Attila Tóth, Gyula Fodor, Sándor Berghauer","doi":"10.17649/tet.37.4.3506","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.4.3506","url":null,"abstract":"Ukrajna népességének vallási szerkezete mindig is számos kérdést vetett fel, nem kivétel ez alól Kárpátalja sem. A szovjet időszak kezdetétől hiányoznak pontos és használható adatok a felekezeti összetétellel kapcsolatban és a független Ukrajnában eddig első és egyetlen népszámlálás során sem volt lekérdezve a népesség vallásossága és vallási hovatartozása. Az adott homály eloszlására számos kutató készített különböző megítélésben részesült becslést.\u0000Jelen tanulmányban arra tettünk kísérletet, hogy meghatározzuk a görögkatolikusok lélekszámát és részarányát a vidék népességén belül. A kutatás alapjául a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye 2022-es sematizmusában közreadott adatok szolgáltak, amelyeket egy részletesen vázolt becslési módszer segítségével konvertáltuk használható formába. Továbbá bemutatásra került a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye rövid történelme és a sematizmusokkal kapcsolatos legfontosabb információk.\u0000Vizsgálataink eredményeire támaszkodva kijelenthetjük, hogy 2021-ben a megyében majdnem 240 ezer görögkatolikus élt. A területi elhelyezkedésüket tekintve, zömében a határmenti részeken és a megye három legnépesebb városa környékén összpontosulnak. Az össznépességen belüli arányát tekintve már egy kicsit más kép tárul elénk, ugyanis egyes hegyvidéki területek lakosságszámán belül jelentős a görögkatolikusok aránya, igaz az össznépesség száma is alacsonyabb.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"21 2","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138601088","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.
{"title":"A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben","authors":"Imre Lengyel","doi":"10.17649/tet.37.4.3490","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.4.3490","url":null,"abstract":"Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"58 7","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138600680","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Erzsébet Molnár D., Katalin Pallay, István Molnár D., Karolina Darcsi
A 2022. február 24-i, Ukrajna ellen irányuló oroszországi háborús agresszió nem csak Ukrajna politikai-, társadalmi-, gazdasági helyzetére mért kegyetlen csapást, de európai, sőt világviszonylatban példátlan negatív hatást gyakorolt a gazdasági, politikai, kulturális demográfiai folyamatokat illetően. A harcok kezdetével az érintett területekről jelentős számú civil menekült biztonságosabb, főként nyugat-ukrajnai területekre. A menekülők jelentős része továbbment Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia irányába, azonban számos belső menekült tartózkodik Kárpátalján, akik nem akarják elhagyni Ukrajnát, mert valamelyik családtagjuk részt vesz a harcokban, nincs hová menniük, vagy egyszerűen ragaszkodnak országukhoz. Ezen menekülők számára – külföldi támogatás és a nemzetközi segélyszervezetek közreműködése által – a kárpátaljai helyi önkormányzatok és civil szervezetek biztosítanak ideiglenes szállást, ellátást, szociális szolgáltatásokat. Jelentős számú menekült érkezett a Kárpátaljai magyarok által lakott településekre is, annak ellenére, hogy az utóbbi években erőteljes magyarellenes kampány zajlott a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben. Jelen tanulmány egy 2022 májusa és augusztusa között végzett kutatás eredményeit mutatja be, melynek egyik elsődleges célkitűzése volt a kárpátaljai magyar településekre érkező belső menekültek számának, nemi- és korösszetételének felmérése. A kutatás célja volt továbbá a Kárpátalja magyarlakta településeire érkezők megkérdezése a további terveikről, az itt tartózkodásuk idején szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat illetően, vagy arról, hogy mi a véleményük Kárpátalja határ menti részének soknemzetiségű képét illetően. A tanulmány első részében Ukrajna lakosságszámának alakulásának rövid összefoglalója található az utóbbi három évtizedre vonatkozóan, illetve a háború ukrajnai menekültjeinek Európán és országhatárokon belüli eloszlását vizsgáljuk. A tanulmány második felében a Beregszászi járás határmenti településeire érkezett 215 belső menekült által kitöltött kérdőív eredményei kerülnek bemutatásra.
{"title":"Ukrajnai menekülthelyzet és az ideiglenes belső menekültek helyzete a Beregszászi járás határmenti településein 2022-ben","authors":"Erzsébet Molnár D., Katalin Pallay, István Molnár D., Karolina Darcsi","doi":"10.17649/tet.37.4.3497","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.4.3497","url":null,"abstract":"A 2022. február 24-i, Ukrajna ellen irányuló oroszországi háborús agresszió nem csak Ukrajna politikai-, társadalmi-, gazdasági helyzetére mért kegyetlen csapást, de európai, sőt világviszonylatban példátlan negatív hatást gyakorolt a gazdasági, politikai, kulturális demográfiai folyamatokat illetően. A harcok kezdetével az érintett területekről jelentős számú civil menekült biztonságosabb, főként nyugat-ukrajnai területekre. A menekülők jelentős része továbbment Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia irányába, azonban számos belső menekült tartózkodik Kárpátalján, akik nem akarják elhagyni Ukrajnát, mert valamelyik családtagjuk részt vesz a harcokban, nincs hová menniük, vagy egyszerűen ragaszkodnak országukhoz. Ezen menekülők számára – külföldi támogatás és a nemzetközi segélyszervezetek közreműködése által – a kárpátaljai helyi önkormányzatok és civil szervezetek biztosítanak ideiglenes szállást, ellátást, szociális szolgáltatásokat. Jelentős számú menekült érkezett a Kárpátaljai magyarok által lakott településekre is, annak ellenére, hogy az utóbbi években erőteljes magyarellenes kampány zajlott a kárpátaljai magyar kisebbséggel szemben.\u0000Jelen tanulmány egy 2022 májusa és augusztusa között végzett kutatás eredményeit mutatja be, melynek egyik elsődleges célkitűzése volt a kárpátaljai magyar településekre érkező belső menekültek számának, nemi- és korösszetételének felmérése. A kutatás célja volt továbbá a Kárpátalja magyarlakta településeire érkezők megkérdezése a további terveikről, az itt tartózkodásuk idején szerzett pozitív és negatív tapasztalatokat illetően, vagy arról, hogy mi a véleményük Kárpátalja határ menti részének soknemzetiségű képét illetően.\u0000A tanulmány első részében Ukrajna lakosságszámának alakulásának rövid összefoglalója található az utóbbi három évtizedre vonatkozóan, illetve a háború ukrajnai menekültjeinek Európán és országhatárokon belüli eloszlását vizsgáljuk. A tanulmány második felében a Beregszászi járás határmenti településeire érkezett 215 belső menekült által kitöltött kérdőív eredményei kerülnek bemutatásra.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"69 3","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138598236","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A régiók közötti tudás áramlása nagyban befolyásolja a területek innovációs kapacitását, ezáltal a vállalataik eredményességét, ugyanis jelentős mértékű, gazdaságilag hasznosítható információ áramlik adott hálózatokon belül. A tudáshálózatok körében széles körű szakirodalom foglalkozik hálózati pozíció és innovativitás kapcsolatával, azonban ezek döntő része nem tér ki különböző hálózati mutatók párhuzamos értékelésére, valamint a térbeliség elemzésére. Tanulmányunk célja a Keretprogram (Framework Programme, FP) projektek hálózatára vonatkozóan annak megállapítsa, hogy milyen kapcsolat áll fenn a hálózati pozíció és a régiók innovációs képessége között. Kutatásunk során hat kiinduló regressziós egyenlet segítségével elemezzük a benyújtott szabadalmak számával mért innovatív kapacitásra gyakorolt hatások irányát, valamint a magyarázó erőbeli különbségeket különböző hálózati mutatók (fokszám, közöttiségi, közelségi központiság, valamint ezek súlyozott párjai) esetén. Kutatásunk második szakaszában térökonometriai elemzés segítségével a hálózatok és a tér között fennálló kapcsolat jelentőségét vizsgáljuk. Eredményeink igazolják, hogy bár a központisági mutatók egyenként mind pozitívan hatnak a regionális innovativitásra, azonban a hatás mértéke, illetve a különböző mutatók magyarázó ereje eltérő. Elemzéseink megerősítik és szintetizálják azon kutatások eredményeit, melyek a régiók kollaborációs hálózatokban elfoglalt pozíciójának tudástermelésben betöltött pozitív szerepét vizsgálják. A kapcsolatok intenzitása továbbá nem elhanyagolható, komoly mértékben befolyásolja a hálózat magyarázó erejét. A térbeli modellek esetében szintén igazolni tudtuk a hálózati és térbeli pozíció együttes hatását, azonban ez a hatás nem minden mutató esetében figyelhető meg. A súlyozott hálózatok esetében a magasabb fokszám, illetve közöttiségi központiság értéke nemcsak az adott régió szabadalom számát növeli, hanem e régió szomszédjai is hasznot tudnak húzni a régió hálózatban elfoglalt jobb helyzetéből.
{"title":"A hálózati pozíció és a regionális innovációs teljesítmény kapcsolata a térbeliség figyelembevételével","authors":"Dávid Bilicz, Hanga Lilla Bilicz","doi":"10.17649/tet.37.4.3475","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.4.3475","url":null,"abstract":"A régiók közötti tudás áramlása nagyban befolyásolja a területek innovációs kapacitását, ezáltal a vállalataik eredményességét, ugyanis jelentős mértékű, gazdaságilag hasznosítható információ áramlik adott hálózatokon belül. A tudáshálózatok körében széles körű szakirodalom foglalkozik hálózati pozíció és innovativitás kapcsolatával, azonban ezek döntő része nem tér ki különböző hálózati mutatók párhuzamos értékelésére, valamint a térbeliség elemzésére.\u0000Tanulmányunk célja a Keretprogram (Framework Programme, FP) projektek hálózatára vonatkozóan annak megállapítsa, hogy milyen kapcsolat áll fenn a hálózati pozíció és a régiók innovációs képessége között. Kutatásunk során hat kiinduló regressziós egyenlet segítségével elemezzük a benyújtott szabadalmak számával mért innovatív kapacitásra gyakorolt hatások irányát, valamint a magyarázó erőbeli különbségeket különböző hálózati mutatók (fokszám, közöttiségi, közelségi központiság, valamint ezek súlyozott párjai) esetén. Kutatásunk második szakaszában térökonometriai elemzés segítségével a hálózatok és a tér között fennálló kapcsolat jelentőségét vizsgáljuk.\u0000Eredményeink igazolják, hogy bár a központisági mutatók egyenként mind pozitívan hatnak a regionális innovativitásra, azonban a hatás mértéke, illetve a különböző mutatók magyarázó ereje eltérő. Elemzéseink megerősítik és szintetizálják azon kutatások eredményeit, melyek a régiók kollaborációs hálózatokban elfoglalt pozíciójának tudástermelésben betöltött pozitív szerepét vizsgálják. A kapcsolatok intenzitása továbbá nem elhanyagolható, komoly mértékben befolyásolja a hálózat magyarázó erejét. A térbeli modellek esetében szintén igazolni tudtuk a hálózati és térbeli pozíció együttes hatását, azonban ez a hatás nem minden mutató esetében figyelhető meg. A súlyozott hálózatok esetében a magasabb fokszám, illetve közöttiségi központiság értéke nemcsak az adott régió szabadalom számát növeli, hanem e régió szomszédjai is hasznot tudnak húzni a régió hálózatban elfoglalt jobb helyzetéből.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"94 11","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"138599846","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány két primer adatfelvétel eredményeinek segítségével elemzi a centrum-periféria gondolatkört a falu-város, a megyeszékhely-megye viszonylatában. Emellett Baranya megye általános problématérképét vetíti fel, a településeket objektív (statisztikai adatok alapján) és szubjektív (kérdőív és interjúk segítségével) sikeresség szempontjából vizsgálja. Empirikus adatokkal is igazoljuk a központok és perifériák tartós fennmaradását a megyében, s amellett érvelünk, hogy ezt az állapotot csupán a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, a lakossági aktivitás, a tudatos tervezés és településmenedzsment, helyenként a polgármester személye képes ellensúlyozni. A periférikus helyzetű települések fejlesztése a problémák súlya és összetettsége miatt nagy kihívást jelent. A fejletlen infrastruktúra, a munkalehetőségek szűkössége, a közszolgáltatások elérhetőségének akadályai miatt is romlik a demográfia szerkezet, továbbra is jellemző az aktívabb és képzettebb rétegek elvándorlása. Mégis találunk példákat arra, hogy az ilyen (földrajzi, gazdasági, hatalmi) perifériákon is lehet fejlődni, a jóllétet megőrizni, akár növelni. A tanulmány nem a sikeresség receptjét kínálja, hanem empirikusan is alátámasztja legfontosabb összetevőinek (a gazdasági bázis megléte, a településvezetés felkészültsége, aktivitása, a tudatos tervezés, a humán- és társadalmi tőke stb.) szerepét. Tanulmányunk az objektív és szubjektív mutatók alapján is bemutatja a sikeres vagy sikeresnek tartott településeket, és elemzi, hogy fejlődésük a periférikus régióban minek köszönhető. Ugyancsak empirikusan vizsgáljuk, hogy a megye településein élők a fejlődés szempontjából mely tényezőket tartják a legmeghatározóbbnak, s melyek azok, amelyek a leginkább hiányoznak. A gazdasági bázis megléte (vagy közelsége) a sikerességi faktorok között nyilvánvalóan meghatározó, de kutatásunk rámutat arra, hogy a koncepcióval rendelkező, tudatos településmenedzsment mellett a humán és társadalmi tőke sem nélkülözhető. Ugyanakkor, többek szerint a sikerességhez a lobbitevékenység (politikai kapcsolat, támogatás) is szükséges.
{"title":"Fejlesztési lehetőségek a periférián egy Baranya megyei felmérés tükrében","authors":"Réka Horeczki, Péter Póla","doi":"10.17649/tet.37.3.3503","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.3.3503","url":null,"abstract":"A tanulmány két primer adatfelvétel eredményeinek segítségével elemzi a centrum-periféria gondolatkört a falu-város, a megyeszékhely-megye viszonylatában. Emellett Baranya megye általános problématérképét vetíti fel, a településeket objektív (statisztikai adatok alapján) és szubjektív (kérdőív és interjúk segítségével) sikeresség szempontjából vizsgálja. Empirikus adatokkal is igazoljuk a központok és perifériák tartós fennmaradását a megyében, s amellett érvelünk, hogy ezt az állapotot csupán a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, a lakossági aktivitás, a tudatos tervezés és településmenedzsment, helyenként a polgármester személye képes ellensúlyozni.\u0000A periférikus helyzetű települések fejlesztése a problémák súlya és összetettsége miatt nagy kihívást jelent. A fejletlen infrastruktúra, a munkalehetőségek szűkössége, a közszolgáltatások elérhetőségének akadályai miatt is romlik a demográfia szerkezet, továbbra is jellemző az aktívabb és képzettebb rétegek elvándorlása. Mégis találunk példákat arra, hogy az ilyen (földrajzi, gazdasági, hatalmi) perifériákon is lehet fejlődni, a jóllétet megőrizni, akár növelni. A tanulmány nem a sikeresség receptjét kínálja, hanem empirikusan is alátámasztja legfontosabb összetevőinek (a gazdasági bázis megléte, a településvezetés felkészültsége, aktivitása, a tudatos tervezés, a humán- és társadalmi tőke stb.) szerepét. Tanulmányunk az objektív és szubjektív mutatók alapján is bemutatja a sikeres vagy sikeresnek tartott településeket, és elemzi, hogy fejlődésük a periférikus régióban minek köszönhető. Ugyancsak empirikusan vizsgáljuk, hogy a megye településein élők a fejlődés szempontjából mely tényezőket tartják a legmeghatározóbbnak, s melyek azok, amelyek a leginkább hiányoznak. A gazdasági bázis megléte (vagy közelsége) a sikerességi faktorok között nyilvánvalóan meghatározó, de kutatásunk rámutat arra, hogy a koncepcióval rendelkező, tudatos településmenedzsment mellett a humán és társadalmi tőke sem nélkülözhető. Ugyanakkor, többek szerint a sikerességhez a lobbitevékenység (politikai kapcsolat, támogatás) is szükséges.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"277 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134198419","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Enikő Sass, Sándor Berghauer, Attila Tóth, Annamária Linc
A 2014-es kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus negatív hatásait követően Ukrajna turizmusa ismét a fejlődés útjára lépett. A turisztikai forgalom növekedése azonban nem tartott sokáig, a Covid-19 világjárvány Ukrajnát is gyorsan elérte, majd 2022 elején kirobbant az orosz-ukrán háború. Ez utóbbi hatásainak vizsgálatára jelen kutatás nem tért ki. A pandémia a világ országaiban kihatással volt az emberek életének minden területére, de legnagyobb mértékben az egészségügyet, a gazdaságot, az oktatást és az idegenforgalmat érintette. A világjárvány gyors terjedése miatt az országok kormányainak is gyorsan kellett reagálniuk a lakosok védelmének érdekében, melynek eredményeként az emberek mozgását és érintkezését korlátozó intézkedéseket vezettek be: lezártak reptereket, országhatárokat, a lakosságot hetekre vagy hónapokra karanténba, illetve távmunkára és -oktatásra kényszerítették, betiltották a nyilvános rendezvényeket és bezárták a vendéglátó egységeket. Ezek az intézkedések az erős gazdasággal rendelkező országok esetében sem zajlottak zökkenőmentesen, de különösen nagy terhet róttak a közepes és alacsony fejlettségű országokra, ahová Ukrajna is tartozik. A járvány és az említett intézkedések miatt Ukrajnát rövid idő alatt egyik negatív hatás érte a másik után, s a korlátozások az egyik legnagyobb vesztesévé a turizmusipar, illetve a turizmusban érintett vállalkozások váltak. Tanulmányunk tárgyát a Covid-19 világjárvány turizmusiparra gyakorolt hatásainak feltárása képezi Ukrajna egyik megyéjében, Kárpátalján. Az esettanulmányt megalapozó kutatást az ukrán-magyar határ mentén élő ukrajnai magyar kisebbség turisztikai vállalkozásai körében folytattuk le. A vizsgálat során 97 vállalkozóval töltettünk ki kérdőíveket, akik összesen 167 turizmushoz szorosabban vagy lazábban kapcsolódó tevékenységet végeztek. Elsősorban két kérdéskörre kerestük a választ: Hogyan érintette a járvány a turisztikai vállalkozásokat a 2020-as évben? Hogyan reagáltak a vizsgált cégek a kialakult helyzetre, vagyis milyen módon próbáltak alkalmazkodni a soha nem tapasztalt eseményekhez, változásokhoz? A vizsgálat során kiderült, hogy a teljes lockdown, a különböző és szinte heti szinten változó intézkedések, a bizonytalanság teljesen háttérbe szorították az utazásokat, ellehetetlenítették a turisztikai vállalkozások tevékenységét. Egyetlen olyan általunk vizsgált vállalkozó sem volt, aki veszteség nélkül vészelte volna át a járvány 2020-as időszakát. A járvány, illetve a járványintézkedések miatt a vállalkozók forgalma 2020-ban átlagosan 70,5%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az állam nyújtotta támogatások minimálisak voltak a vállalkozók kárának enyhítésére, és csupán a megkérdezett vállalkozások 20%-a részesült belőle. A teljes lockdown ideje alatt a vállalkozók többsége (84%) próbált a vállalkozás fejlesztésére koncentrálni a korábbi megtakarításaik rovására, illetve kisebb-nagyobb sikerrel igyekeztek az általuk foglalkoztatott személyeket megtartani.
{"title":"A Covid-19 hatása a magyar idegenforgalmi vállalkozók turisztikai tevékenységére Kárpátalján","authors":"Enikő Sass, Sándor Berghauer, Attila Tóth, Annamária Linc","doi":"10.17649/tet.37.3.3464","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.3.3464","url":null,"abstract":"A 2014-es kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus negatív hatásait követően Ukrajna turizmusa ismét a fejlődés útjára lépett. A turisztikai forgalom növekedése azonban nem tartott sokáig, a Covid-19 világjárvány Ukrajnát is gyorsan elérte, majd 2022 elején kirobbant az orosz-ukrán háború. Ez utóbbi hatásainak vizsgálatára jelen kutatás nem tért ki.\u0000A pandémia a világ országaiban kihatással volt az emberek életének minden területére, de legnagyobb mértékben az egészségügyet, a gazdaságot, az oktatást és az idegenforgalmat érintette. A világjárvány gyors terjedése miatt az országok kormányainak is gyorsan kellett reagálniuk a lakosok védelmének érdekében, melynek eredményeként az emberek mozgását és érintkezését korlátozó intézkedéseket vezettek be: lezártak reptereket, országhatárokat, a lakosságot hetekre vagy hónapokra karanténba, illetve távmunkára és -oktatásra kényszerítették, betiltották a nyilvános rendezvényeket és bezárták a vendéglátó egységeket. Ezek az intézkedések az erős gazdasággal rendelkező országok esetében sem zajlottak zökkenőmentesen, de különösen nagy terhet róttak a közepes és alacsony fejlettségű országokra, ahová Ukrajna is tartozik. A járvány és az említett intézkedések miatt Ukrajnát rövid idő alatt egyik negatív hatás érte a másik után, s a korlátozások az egyik legnagyobb vesztesévé a turizmusipar, illetve a turizmusban érintett vállalkozások váltak.\u0000Tanulmányunk tárgyát a Covid-19 világjárvány turizmusiparra gyakorolt hatásainak feltárása képezi Ukrajna egyik megyéjében, Kárpátalján. Az esettanulmányt megalapozó kutatást az ukrán-magyar határ mentén élő ukrajnai magyar kisebbség turisztikai vállalkozásai körében folytattuk le. A vizsgálat során 97 vállalkozóval töltettünk ki kérdőíveket, akik összesen 167 turizmushoz szorosabban vagy lazábban kapcsolódó tevékenységet végeztek. Elsősorban két kérdéskörre kerestük a választ: Hogyan érintette a járvány a turisztikai vállalkozásokat a 2020-as évben? Hogyan reagáltak a vizsgált cégek a kialakult helyzetre, vagyis milyen módon próbáltak alkalmazkodni a soha nem tapasztalt eseményekhez, változásokhoz?\u0000A vizsgálat során kiderült, hogy a teljes lockdown, a különböző és szinte heti szinten változó intézkedések, a bizonytalanság teljesen háttérbe szorították az utazásokat, ellehetetlenítették a turisztikai vállalkozások tevékenységét. Egyetlen olyan általunk vizsgált vállalkozó sem volt, aki veszteség nélkül vészelte volna át a járvány 2020-as időszakát. A járvány, illetve a járványintézkedések miatt a vállalkozók forgalma 2020-ban átlagosan 70,5%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az állam nyújtotta támogatások minimálisak voltak a vállalkozók kárának enyhítésére, és csupán a megkérdezett vállalkozások 20%-a részesült belőle. A teljes lockdown ideje alatt a vállalkozók többsége (84%) próbált a vállalkozás fejlesztésére koncentrálni a korábbi megtakarításaik rovására, illetve kisebb-nagyobb sikerrel igyekeztek az általuk foglalkoztatott személyeket megtartani.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"72 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130484234","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államterületi átrendeződések következtében, már a magyar honfoglalás előtt is földrajzi-topográfiai periféria volt az éppen aktuális befogadó államában. Az első jelentős regionális szerepkörű intézmény létrejötte Pécsett királyi döntés eredménye volt, amely a török megszállás időszakát leszámítva folyamatosan működött. Baranya vármegye határmegyeként jött létre, lényegi szerepe volt a korai időszakban az ország déli határainak védelmében. Pécs és Baranya a mindenkori országterület déli részén helyezkedett el, periféria-adottsága objektivizálódott, s ez korántsem jelentett mindenkor hátrányt. A tanulmány egy áttekintő történeti földrajzi bevezetés után az 1945-öt követő folyamatokat részletezi érdemben, hiszen ez a periféria-centrum a kiépülő államszocialista politikai berendezkedés miatt széles lehetőségeket kapott a település- és területfejlesztés folyamatában. A periféria-nagyvárosokkal, Budapest nevesített, tervezett ellenpólusaival, köztük Péccsel, szinte folyamatosan számolt a szak- és nagypolitika egyaránt. A történelmileg objektív országon belüli periféria-helyzet megjelenítése mellett hangsúlyt kap a város megyén belüli elhelyezkedése. A megyében topográfiai elhelyezkedésénél fogva (szinte a megye középpontjában fekszik) mindenkor, minden tekintetben központ volt.
{"title":"Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián","authors":"Réka Horeczki, Zoltán Hajdú","doi":"10.17649/tet.37.3.3499","DOIUrl":"https://doi.org/10.17649/tet.37.3.3499","url":null,"abstract":"Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államterületi átrendeződések következtében, már a magyar honfoglalás előtt is földrajzi-topográfiai periféria volt az éppen aktuális befogadó államában. Az első jelentős regionális szerepkörű intézmény létrejötte Pécsett királyi döntés eredménye volt, amely a török megszállás időszakát leszámítva folyamatosan működött. Baranya vármegye határmegyeként jött létre, lényegi szerepe volt a korai időszakban az ország déli határainak védelmében. Pécs és Baranya a mindenkori országterület déli részén helyezkedett el, periféria-adottsága objektivizálódott, s ez korántsem jelentett mindenkor hátrányt. \u0000A tanulmány egy áttekintő történeti földrajzi bevezetés után az 1945-öt követő folyamatokat részletezi érdemben, hiszen ez a periféria-centrum a kiépülő államszocialista politikai berendezkedés miatt széles lehetőségeket kapott a település- és területfejlesztés folyamatában. A periféria-nagyvárosokkal, Budapest nevesített, tervezett ellenpólusaival, köztük Péccsel, szinte folyamatosan számolt a szak- és nagypolitika egyaránt. A történelmileg objektív országon belüli periféria-helyzet megjelenítése mellett hangsúlyt kap a város megyén belüli elhelyezkedése. A megyében topográfiai elhelyezkedésénél fogva (szinte a megye középpontjában fekszik) mindenkor, minden tekintetben központ volt.","PeriodicalId":133536,"journal":{"name":"Tér és Társadalom","volume":"92 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-09-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115874995","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：