{"title":"A migráció kora (Hein de Haas – Stephen Castles – Mark J. Miller: The age of migration. Sixth Edition, Red Globe Press, UK, 2020)","authors":"Ferenc Urbán","doi":"10.32577/mr.2021.3.19","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.19","url":null,"abstract":"A \"The Age of Migration\" című kötet ismertetése.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129319546","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány központi témája, hogyan változott a biztonsági környezet az elmúlt 20 évben, a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően. Továbbá tárgyalja, hogy melyek azok a jelenségek, fenyegetések, amelyek formálták mind a hazai, mind a nemzetközi biztonsági környezetet, valamint, hogy hogyan vált egyre kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá világunk, hogyan alakult ki a dinamikusan változó környezet. Bemutatom a rendészeti és honvédelmi hivatásrendek közeledésének jelenségét. A tanulmány második részében egyes rendészeti szervezetek számára alkalmazható elméleteket, újfajta vezetéselméleti módszereket és azokhoz kapcsolódó alapelveket ismertetek, amelyek segíthetnek a dinamikusan változó viszonyok közötti szervezetvezetésben.
{"title":"Rendészeti vezetés dinamikusan változó környezetben","authors":"Dávid Bertalan","doi":"10.32577/mr.2021.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.8","url":null,"abstract":"A tanulmány központi témája, hogyan változott a biztonsági környezet az elmúlt 20 évben, a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadást követően. Továbbá tárgyalja, hogy melyek azok a jelenségek, fenyegetések, amelyek formálták mind a hazai, mind a nemzetközi biztonsági környezetet, valamint, hogy hogyan vált egyre kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá világunk, hogyan alakult ki a dinamikusan változó környezet. Bemutatom a rendészeti és honvédelmi hivatásrendek közeledésének jelenségét. A tanulmány második részében egyes rendészeti szervezetek számára alkalmazható elméleteket, újfajta vezetéselméleti módszereket és azokhoz kapcsolódó alapelveket ismertetek, amelyek segíthetnek a dinamikusan változó viszonyok közötti szervezetvezetésben.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125628547","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Miért fontosak a rendőrök számára az erények? A rendőri hivatás feladatellátásához olyan képességek szükségesek, amelyekkel a mindennapi szolgálat a lehető legjobban végrehajtható. Ezeket a magyar közjogtudomány egyik jeles képviselője, Concha Győző munkásságán keresztül vizsgálom kiemelten, mellette azonban szerepet kap a témához kapcsolódóan további írók munkássága is. A tanulmányban olyan erényeket keresek, amelyeknek helye volt a rendőrség munkájában a dualizmus korában. Az állami és társadalmi berendezkedéstől független olyan elemek felkutatása a célom, amelyek a rendőr végrehajtói munkáját lehetővé téve ma is meghatározó jelentőségűek.
{"title":"Concha Győző és a rendőri erények","authors":"N. Nándori","doi":"10.32577/mr.2021.3.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.11","url":null,"abstract":"Miért fontosak a rendőrök számára az erények? A rendőri hivatás feladatellátásához olyan képességek szükségesek, amelyekkel a mindennapi szolgálat a lehető legjobban végrehajtható. Ezeket a magyar közjogtudomány egyik jeles képviselője, Concha Győző munkásságán keresztül vizsgálom kiemelten, mellette azonban szerepet kap a témához kapcsolódóan további írók munkássága is. A tanulmányban olyan erényeket keresek, amelyeknek helye volt a rendőrség munkájában a dualizmus korában. Az állami és társadalmi berendezkedéstől független olyan elemek felkutatása a célom, amelyek a rendőr végrehajtói munkáját lehetővé téve ma is meghatározó jelentőségűek.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"8 10","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114057578","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kilencvenes éveket Magyarországon bizonytalan helyzet jellemezte, amely táptalajt nyújtott a szervezett bűnözés térhódításának. Alvilági csoportok gyilkolták egymást, számos ügy a mai napig is bírósági eljárás tárgyát képezi. A tanulmánysorozat tudományos igénnyel vizsgálja azt, hogy vajon az alvilági körökben ismert D. Ferenc ellen elkövetett emberölés a vállalkozó árulása miatt történt-e, vagy más indok vezérelte az elkövetőt. A tanulmány a Cinóber ellen elkövetett emberölés büntetőügyének bírósági ítéleteit, szakértői véleményeit elemzi, amelyet nemzetközi színtéren maffialeszámolásokból nyert adatokkal hasonlít össze, értékelve a kettő között fennálló korreláció mértékét.
{"title":"„Bumm a fejbe...”, avagy kivégzés és leszámolás a kilencvenes években alvilági módra","authors":"I. Kovács, Albert Torma","doi":"10.32577/mr.2021.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.6","url":null,"abstract":"A kilencvenes éveket Magyarországon bizonytalan helyzet jellemezte, amely táptalajt nyújtott a szervezett bűnözés térhódításának. Alvilági csoportok gyilkolták egymást, számos ügy a mai napig is bírósági eljárás tárgyát képezi. A tanulmánysorozat tudományos igénnyel vizsgálja azt, hogy vajon az alvilági körökben ismert D. Ferenc ellen elkövetett emberölés a vállalkozó árulása miatt történt-e, vagy más indok vezérelte az elkövetőt. A tanulmány a Cinóber ellen elkövetett emberölés büntetőügyének bírósági ítéleteit, szakértői véleményeit elemzi, amelyet nemzetközi színtéren maffialeszámolásokból nyert adatokkal hasonlít össze, értékelve a kettő között fennálló korreláció mértékét.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"72 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115482218","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A fegyveres biztonsági őrség és annak jogelőd szervezetei közel egy évszázados múltra tekinthetnek vissza. Ez hazánk egyetlen olyan sajátos fegyveres szervezete, amely sem a rendészeti szervekhez, sem pedig a honvédséghez nem tartozik, jellege polgári, mégis szigorúan hierarchikus és ellenőrzött szabályok között végzi tevékenységét. Rendszereken átívelő funkciója, küldetése pedig, amiért létrehozták, változatlan. Napjainkban, a közel 7000 fő összlétszámú FBŐ látja el az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységek, létesítmények, szállítmányok védelemét. A fegyveres biztonsági őrséget és jogelőd szervezeteit tanulmányozva állapítható meg, hogy míg nemzetközi és hazai viszonylatban számos kutatás foglalkozik a kritikus infrastruktúra-védelem történetiségével, addig a hazai szervezeti előzmények történeti feldolgozása még nem valósult meg. Tanulmányomban, hiánypótló alkotásként, a büntetés-végrehajtás fegyveres biztonsági őrségének létrejöttét és jelenkori működését mutatom be.
{"title":"A Büntetés-végrehajtási Szervezet fegyveres biztonsági őrsége","authors":"Zsolt Lippai","doi":"10.32577/mr.2021.3.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.2","url":null,"abstract":"A fegyveres biztonsági őrség és annak jogelőd szervezetei közel egy évszázados múltra tekinthetnek vissza. Ez hazánk egyetlen olyan sajátos fegyveres szervezete, amely sem a rendészeti szervekhez, sem pedig a honvédséghez nem tartozik, jellege polgári, mégis szigorúan hierarchikus és ellenőrzött szabályok között végzi tevékenységét. Rendszereken átívelő funkciója, küldetése pedig, amiért létrehozták, változatlan. Napjainkban, a közel 7000 fő összlétszámú FBŐ látja el az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységek, létesítmények, szállítmányok védelemét. A fegyveres biztonsági őrséget és jogelőd szervezeteit tanulmányozva állapítható meg, hogy míg nemzetközi és hazai viszonylatban számos kutatás foglalkozik a kritikus infrastruktúra-védelem történetiségével, addig a hazai szervezeti előzmények történeti feldolgozása még nem valósult meg. Tanulmányomban, hiánypótló alkotásként, a büntetés-végrehajtás fegyveres biztonsági őrségének létrejöttét és jelenkori működését mutatom be.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115306823","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A személy- és vagyonőrök szerepe a magánbiztonságban, közös, szubjektív biztonságérzetünk megteremtésében és fenntartásában vitathatatlan. A személy- és vagyonőrök formális képzését követően is szükség van ismereteik folyamatos bővítésére és frissítésére. Ennek irányulnia kell a jogi környezet változásának nyomon követésére, a munkavégzésük során használt technikai újdonságok használatára, a munka- és tűzvédelmi tevékenységek és eszközök ismeretére és alkalmazására. A munkakörre jellemző fluktuáció ugyanakkor megnehezíti, sokszor ellehetetleníti azt az elengedhetetlenül szükséges tudástranszfert, amely egyes objektumok, speciális létesítmények, önálló munkavégzési helyszínek és munkakörök ellátásához szükséges lenne. Erre az igényre válaszul fogalmazta meg a szerző Szabó Anikó a Személy- és Vagyonőrök Objektumspecifikus Fejlesztési Tervét (Internal Development Plan for Security Guards – IDPS), amely rugalmas, modulrendszerű belső képzési megoldást kínál a szakma képviselőinek a problémára. A képzési terv integráltan tartalmazza kommunikációs moduljának részeként a Kovács Éva által alkalmazott Feladatorientált Felkészítés (Mission Oriented Preparation – MOP) módszereit is.
私人保安在营造和维护共同的主观安全感方面的作用毋庸置疑。即使经过正规培训，保安和物业管理人员也需要不断扩展和更新自己的知识。这必须包括跟上法律环境的变化，在工作中使用最新技术，了解并应用工作和消防安全活动及设备。 同时，由于该行业人员流动性大，很难而且往往不可能传授从事某些对象、专业设施、独立工作场所和工作所必需的知识。为满足这一需求，作者 Anikó Szabó 制定了保安员内部发展计划 (IDPS)，为该行业提供了灵活、模块化的内部培训解决方案。该培训计划还整合了伊娃-科瓦奇（Eva Kovács）使用的任务导向准备（MOP）方法，作为其交流模块的一部分。
{"title":"A személy- és vagyonőrök objektumspecifikus fejlesztési terve (IDPS) MOP-kiterjesztéssel","authors":"É. Kovács, A. Szabó","doi":"10.32577/mr.2021.3.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.3.10","url":null,"abstract":"A személy- és vagyonőrök szerepe a magánbiztonságban, közös, szubjektív biztonságérzetünk megteremtésében és fenntartásában vitathatatlan. A személy- és vagyonőrök formális képzését követően is szükség van ismereteik folyamatos bővítésére és frissítésére. Ennek irányulnia kell a jogi környezet változásának nyomon követésére, a munkavégzésük során használt technikai újdonságok használatára, a munka- és tűzvédelmi tevékenységek és eszközök ismeretére és alkalmazására. A munkakörre jellemző fluktuáció ugyanakkor megnehezíti, sokszor ellehetetleníti azt az elengedhetetlenül szükséges tudástranszfert, amely egyes objektumok, speciális létesítmények, önálló munkavégzési helyszínek és munkakörök ellátásához szükséges lenne. Erre az igényre válaszul fogalmazta meg a szerző Szabó Anikó a Személy- és Vagyonőrök Objektumspecifikus Fejlesztési Tervét (Internal Development Plan for Security Guards – IDPS), amely rugalmas, modulrendszerű belső képzési megoldást kínál a szakma képviselőinek a problémára. A képzési terv integráltan tartalmazza kommunikációs moduljának részeként a Kovács Éva által alkalmazott Feladatorientált Felkészítés (Mission Oriented Preparation – MOP) módszereit is.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"23 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-13","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133383842","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-08-27DOI: 10.32577/mr.2021.1.ksz.10
Péter Ruzsonyi
A tanulmány részletesen ismerteti a Rendészettudományi Kar (Kar) szervezetének a bővítését, a Katasztrófavédelmi Intézet és a Nemzetbiztonsági Intézethez tartozó Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék és Terrorelhárítási Tanszék Kar szervezetébe integrálódását, valamint új szakirányok létrehozását. A Ludovíceum tantárgycsoport bevezetése és a kettős jogállású hallgatók nappali munkarendű képzésének elindítása fontos állomásnak volt tekinthető a Kar életében. Jelentős mérföldkő volt a távoktatás, a digitális oktatás bevezetése, a digitalizáció és a képzések megreformálásának folyamatában elindított Kreatív Tanulás Program.
{"title":"A digitális korszak beköszönte és a Covid-19-világjárvány generálta helyzetben történő helytállás","authors":"Péter Ruzsonyi","doi":"10.32577/mr.2021.1.ksz.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.10","url":null,"abstract":"A tanulmány részletesen ismerteti a Rendészettudományi Kar (Kar) szervezetének a bővítését, a Katasztrófavédelmi Intézet és a Nemzetbiztonsági Intézethez tartozó Polgári Nemzetbiztonsági Tanszék és Terrorelhárítási Tanszék Kar szervezetébe integrálódását, valamint új szakirányok létrehozását. A Ludovíceum tantárgycsoport bevezetése és a kettős jogállású hallgatók nappali munkarendű képzésének elindítása fontos állomásnak volt tekinthető a Kar életében. Jelentős mérföldkő volt a távoktatás, a digitális oktatás bevezetése, a digitalizáció és a képzések megreformálásának folyamatában elindított Kreatív Tanulás Program.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"67 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125997311","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-08-27DOI: 10.32577/mr.2021.1.ksz.18
Lajos Nyerges
A főiskola történetét majd valószínűleg meg fogják írni. Én az egyszerűbb utat választottam. Beszélgetésre hívtam meg a főiskola egyik megalapítóját, Györök Ferencet és a jelenlegi főigazgatót, Kratochwill Ferencet. Szembesíteni akartam a múltat a jelennel, és arra számítottam, hogy a kérdéseim nyomán vita alakul ki közöttük. Nem ez történt. Az alapvető kérdésekben egyetértettek, ami azt jelenti, hogy a fejlődés törvényének megfelelően a főiskola betölti a funkcióját: magas színvonalon rendőrtiszteket oktat és nevel.
{"title":"A Rendőrtiszti Főiskola múltjáról, jelenéről és jövőjéről","authors":"Lajos Nyerges","doi":"10.32577/mr.2021.1.ksz.18","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.18","url":null,"abstract":"A főiskola történetét majd valószínűleg meg fogják írni. Én az egyszerűbb utat választottam. Beszélgetésre hívtam meg a főiskola egyik megalapítóját, Györök Ferencet és a jelenlegi főigazgatót, Kratochwill Ferencet. Szembesíteni akartam a múltat a jelennel, és arra számítottam, hogy a kérdéseim nyomán vita alakul ki közöttük. Nem ez történt. Az alapvető kérdésekben egyetértettek, ami azt jelenti, hogy a fejlődés törvényének megfelelően a főiskola betölti a funkcióját: magas színvonalon rendőrtiszteket oktat és nevel.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"220 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124388897","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-08-27DOI: 10.32577/mr.2021.1.ksz.5
Valér Dános
E cikk szerzője 1994 és 1996 között volt a Rendőrtiszti Főiskola vezetője. Korábban maga is hallgatója volt az intézménynek, „vörös diplomával” végzett. Majd hét esztendőn keresztül oktatója, tudományos kutatója volt az intézménynek, és részese lehetett a komplex oktatási rendszer elnevezést viselő képzési program kidolgozásának, művelésének. Közvetlenül a rendszerváltoztatást követően a Belügyminisztérium oktatási szakterület vezetőjeként feladata volt a rendvédelmi oktatás-képzés megreformálása, az oktatással foglalkozó szervezetrendszer felügyelete. E három területen szerzett széles körű ismerete és tapasztalata predesztinálta arra, hogy a Főiskola élére történt kinevezését követően „fenekestől felfordítsa” az addigi képzési rendszert, és az általa spekulatív tantervi elméleten alapuló képzésnek nevezett rendszer helyett egy teljes paradigmaváltást jelentő, praxisorientált képzési rendszert valósítson meg. Lelkesedése két esztendőn keresztül töretlenül vitte előre elképzelésének megvalósításában. Szakmai meggyőződéssel és hittel vallotta, hogy az addigi, szocialista típusú ismeretalapú megközelítés helyett a gyakorlatorientált (nevén nevezve praxisorientált) képzés bevezetésére van szükség. Az elképzelés kidolgozását, képzési programba való foglalását az akkori belügyminiszter – jelentős elismerés mellett – jóváhagyta. A néhány hónap múlva kinevezett új belügyminiszter a főiskolai parancsnok kinevezését megerősítette, és javaslata tantervbe foglalását elrendelte. Így tovább folytatódhatott a megkezdett innovációs munka a Főiskola vezetője mellett felsorakozó, az elképzelésével azonosuló, azt támogató lelkes csapat (többek között dr. Szakács Gábor, dr. Matei László, dr. Blaskó Béla, Révész István és mások) közreműködésével. Az alábbi cikkben a tudományosan megalapozott, széles körű, eddig nem publikált empirikus kutatások adatait is értékesítő új tanterv megalkotásának állomásait, egyes főbb jellemzőit mutatom be. A szerző írásának végén arra is kitér, hogy az új képzési rend tantervéről, valamint az új tanterv bevezetéséről szóló kormányrendelet-tervezetnek és a főiskolaparancsnoknak mi lett a további sorsa.
{"title":"Volt egyszer egy praxisorientált képzési programterv a Rendőrtiszti Főiskolán (1994–1995)","authors":"Valér Dános","doi":"10.32577/mr.2021.1.ksz.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.5","url":null,"abstract":"E cikk szerzője 1994 és 1996 között volt a Rendőrtiszti Főiskola vezetője. Korábban maga is hallgatója volt az intézménynek, „vörös diplomával” végzett. Majd hét esztendőn keresztül oktatója, tudományos kutatója volt az intézménynek, és részese lehetett a komplex oktatási rendszer elnevezést viselő képzési program kidolgozásának, művelésének. Közvetlenül a rendszerváltoztatást követően a Belügyminisztérium oktatási szakterület vezetőjeként feladata volt a rendvédelmi oktatás-képzés megreformálása, az oktatással foglalkozó szervezetrendszer felügyelete. E három területen szerzett széles körű ismerete és tapasztalata predesztinálta arra, hogy a Főiskola élére történt kinevezését követően „fenekestől felfordítsa” az addigi képzési rendszert, és az általa spekulatív tantervi elméleten alapuló képzésnek nevezett rendszer helyett egy teljes paradigmaváltást jelentő, praxisorientált képzési rendszert valósítson meg. Lelkesedése két esztendőn keresztül töretlenül vitte előre elképzelésének megvalósításában. Szakmai meggyőződéssel és hittel vallotta, hogy az addigi, szocialista típusú ismeretalapú megközelítés helyett a gyakorlatorientált (nevén nevezve praxisorientált) képzés bevezetésére van szükség. Az elképzelés kidolgozását, képzési programba való foglalását az akkori belügyminiszter – jelentős elismerés mellett – jóváhagyta. A néhány hónap múlva kinevezett új belügyminiszter a főiskolai parancsnok kinevezését megerősítette, és javaslata tantervbe foglalását elrendelte. Így tovább folytatódhatott a megkezdett innovációs munka a Főiskola vezetője mellett felsorakozó, az elképzelésével azonosuló, azt támogató lelkes csapat (többek között dr. Szakács Gábor, dr. Matei László, dr. Blaskó Béla, Révész István és mások) közreműködésével. Az alábbi cikkben a tudományosan megalapozott, széles körű, eddig nem publikált empirikus kutatások adatait is értékesítő új tanterv megalkotásának állomásait, egyes főbb jellemzőit mutatom be. A szerző írásának végén arra is kitér, hogy az új képzési rend tantervéről, valamint az új tanterv bevezetéséről szóló kormányrendelet-tervezetnek és a főiskolaparancsnoknak mi lett a további sorsa.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"34 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121708465","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2021-08-27DOI: 10.32577/mr.2021.1.ksz.7
Géza Finszter
Az 1946-ban szervezett első rendőrtiszti tanfolyamoktól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig hosszú út vezetett. A rendészeti tanintézetek alapításánál nehezen megválaszolható kérdések egész sora fogalmazódik meg. Ezek a felvételi követelményektől a képzési szintek kijelölésén át, az elmélet és a gyakorlat helyes arányainak kialakításáig terjednek. Az útkeresés napjainkban is tart. A rendőrakadémiai felfogás abból indul ki, hogy a rendészeti szakemberek képzése olyan intézményi rendet követel, amely a rendészeti hivatalok belső világát viszi el az alma materekbe. A rendészet vezető értelmiségének oktatása ellenben az egyetemi autonómia és a rendvédelmi szervezetek szigorú rendjének harmóniáját keresi. A tanulmány ezeket az alternatívákat tekinti át.
{"title":"A rendőr akadémiától az egyetemig","authors":"Géza Finszter","doi":"10.32577/mr.2021.1.ksz.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.7","url":null,"abstract":"Az 1946-ban szervezett első rendőrtiszti tanfolyamoktól a Nemzeti Közszolgálati Egyetemig hosszú út vezetett. A rendészeti tanintézetek alapításánál nehezen megválaszolható kérdések egész sora fogalmazódik meg. Ezek a felvételi követelményektől a képzési szintek kijelölésén át, az elmélet és a gyakorlat helyes arányainak kialakításáig terjednek. Az útkeresés napjainkban is tart. A rendőrakadémiai felfogás abból indul ki, hogy a rendészeti szakemberek képzése olyan intézményi rendet követel, amely a rendészeti hivatalok belső világát viszi el az alma materekbe. A rendészet vezető értelmiségének oktatása ellenben az egyetemi autonómia és a rendvédelmi szervezetek szigorú rendjének harmóniáját keresi. A tanulmány ezeket az alternatívákat tekinti át.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-08-27","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122138600","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：