Az életünk egyre inkább az informatikai eszközöktől és rendszerektől függ. Egyre többen használják a 4. ipari forradalom hozta újításokat, de annak veszélyeivel már annál kevesebben vannak tisztában. Az internet és az információs rendszerek olyan technológiai robbanást hoztak, amellyel az átlagos felhasználók nem feltétlenül képesek lépést tartani. Márpedig, ha az átlagfelhasználó a saját eszközein és rendszerein nem képes a biztonságtudatosságra, akkor joggal lehet feltételezni, hogy ugyanaz a felhasználó a munkahelyén sem lesz biztonságtudatos. Az állami és a magánszektorban a kibertámadások megelőzése és a szektorok sérülékenységének vizsgálata során az ember kerül a középpontba mint az információs rendszerek sérülékenységét okozó leggyengébb láncszem. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kiberbiztonság kialakítása során milyen gyakorlat van jelenleg Magyarországon, és mely képességek fejlesztésével erősíthetjük meg az embereket mint a lánc alkotóelemeit.
{"title":"A biztonságtudatosság szerepe, avagy kérdések a kiberbiztonságról","authors":"Réka Gyaraki","doi":"10.32577/mr.2022.2.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.16","url":null,"abstract":"Az életünk egyre inkább az informatikai eszközöktől és rendszerektől függ. Egyre többen használják a 4. ipari forradalom hozta újításokat, de annak veszélyeivel már annál kevesebben vannak tisztában. Az internet és az információs rendszerek olyan technológiai robbanást hoztak, amellyel az átlagos felhasználók nem feltétlenül képesek lépést tartani. Márpedig, ha az átlagfelhasználó a saját eszközein és rendszerein nem képes a biztonságtudatosságra, akkor joggal lehet feltételezni, hogy ugyanaz a felhasználó a munkahelyén sem lesz biztonságtudatos. Az állami és a magánszektorban a kibertámadások megelőzése és a szektorok sérülékenységének vizsgálata során az ember kerül a középpontba mint az információs rendszerek sérülékenységét okozó leggyengébb láncszem. A tanulmányban arra keresem a választ, hogy a kiberbiztonság kialakítása során milyen gyakorlat van jelenleg Magyarországon, és mely képességek fejlesztésével erősíthetjük meg az embereket mint a lánc alkotóelemeit.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"86 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121929520","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
E tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, mivel tehető könnyebbé, biztosabbá, megbízhatóbbá a bűncselekmények összekapcsolása. Az egyik megoldást a profilalkotással, konzisztenciával kapcsolatos kutatások eredményei jelenthetik, másik oldalról pedig az elemző- értékelő munka igénybevétele, szoftveres támogatása és kutatásokra támaszkodó fejlesztése. Minél megbízhatóbb kutatási eredményeket tudnak alapul venni a rendvédelmi szervek és az elemző egységek, annál nagyobb hatékonysággal végezhetik munkájukat a sorozatjelleg megállapításakor és vizsgálatakor. Tanulmányunkban áttekintjük a bűncselekmények összekapcsolásával kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket, valamint betekintést nyújtunk gyakorlati bevezetésük lehetőségeibe. Publikációnk végén pedig felvetünk néhány lehetséges kutatási témát, amelyekkel modernizálható lenne a hazai elemző-értékelő tevékenység, illetve az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás.
{"title":"Sorozat-bűncselekmények elemzése és profilozása","authors":"Klaudia Lohner, Benedek Gyimesi","doi":"10.32577/mr.2022.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.5","url":null,"abstract":"E tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, mivel tehető könnyebbé, biztosabbá, megbízhatóbbá a bűncselekmények összekapcsolása. Az egyik megoldást a profilalkotással, konzisztenciával kapcsolatos kutatások eredményei jelenthetik, másik oldalról pedig az elemző- értékelő munka igénybevétele, szoftveres támogatása és kutatásokra támaszkodó fejlesztése. Minél megbízhatóbb kutatási eredményeket tudnak alapul venni a rendvédelmi szervek és az elemző egységek, annál nagyobb hatékonysággal végezhetik munkájukat a sorozatjelleg megállapításakor és vizsgálatakor. Tanulmányunkban áttekintjük a bűncselekmények összekapcsolásával kapcsolatos legfontosabb kutatási eredményeket, valamint betekintést nyújtunk gyakorlati bevezetésük lehetőségeibe. Publikációnk végén pedig felvetünk néhány lehetséges kutatási témát, amelyekkel modernizálható lenne a hazai elemző-értékelő tevékenység, illetve az elektronikus Modus Operandi Nyilvántartás.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123479955","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A 21. század digitális környezetében a „megfigyelés társadalma”, vagy más néven a „felügyeleti társadalom” (surveillance society) az eddig élesen elkülönülő megfigyelői és megfigyelti szerepek plauzibilis átjárhatóságát hozta. A modern technikák által nyújtott digitális adatgyűjtési és képalkotási lehetőségek diverzifikálják egy eseményről képfelvétel készítésére képes személyek – s ezzel lényegében a megfigyelők és megfigyeltek – körét is. Az új informatikai lehetőségek széles körben való elterjedése, az egyre olcsóbb, hatékonyabb és könnyebben használható felvevőeszközök, valamint a felhasználók számára könnyedén elérhető videómegosztó oldalak robbanásszerű bővülése az 1990-es évektől számottevően megemelte a magánszemélyek által készített fotók, hírértékű felvételek mennyiségét és jelentőségét. Ahogy George Floyd vagy Kyle Rittenhouse esete is mutatja, az egyre hangsúlyosabbá váló állampolgári felvételkészítés és tartalommegosztás (citizen journalism) egyre fontosabb szerepet játszik a közvélemény formálásában, az események elemzésében a rendőri intézkedések kapcsán is. Jelen munka rendőri vezetőkkel készített félig strukturált interjúk alapján mutatja be a kérdéskörrel kapcsolatos szakmai és magánjellegű vélekedéseket, a különféle képrögzítési, megfigyelési és tartalommegosztási kérdésekkel, testkamerákkal és fedélzeti kamerákkal kapcsolatos rendőrvezetői attitűdöket.
{"title":"A megfigyelés kölcsönösségével („sousveillance”, „citizen journalism” és rendőri testkamerák) kapcsolatos rendőrvezetői attitűdök","authors":"Klára Héder","doi":"10.32577/mr.2022.2.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.8","url":null,"abstract":"A 21. század digitális környezetében a „megfigyelés társadalma”, vagy más néven a „felügyeleti társadalom” (surveillance society) az eddig élesen elkülönülő megfigyelői és megfigyelti szerepek plauzibilis átjárhatóságát hozta. A modern technikák által nyújtott digitális adatgyűjtési és képalkotási lehetőségek diverzifikálják egy eseményről képfelvétel készítésére képes személyek – s ezzel lényegében a megfigyelők és megfigyeltek – körét is. Az új informatikai lehetőségek széles körben való elterjedése, az egyre olcsóbb, hatékonyabb és könnyebben használható felvevőeszközök, valamint a felhasználók számára könnyedén elérhető videómegosztó oldalak robbanásszerű bővülése az 1990-es évektől számottevően megemelte a magánszemélyek által készített fotók, hírértékű felvételek mennyiségét és jelentőségét. Ahogy George Floyd vagy Kyle Rittenhouse esete is mutatja, az egyre hangsúlyosabbá váló állampolgári felvételkészítés és tartalommegosztás (citizen journalism) egyre fontosabb szerepet játszik a közvélemény formálásában, az események elemzésében a rendőri intézkedések kapcsán is. Jelen munka rendőri vezetőkkel készített félig strukturált interjúk alapján mutatja be a kérdéskörrel kapcsolatos szakmai és magánjellegű vélekedéseket, a különféle képrögzítési, megfigyelési és tartalommegosztási kérdésekkel, testkamerákkal és fedélzeti kamerákkal kapcsolatos rendőrvezetői attitűdöket.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"105 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124721005","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a rendészeti szaknyelv oktatásához kínál olyan jó gyakorlatokat, amelyek – didaktikai és oktatásmódszertani felépítésükkel – hozzájárulnak a 21. századi élménypedagógia megvalósításához a felsőoktatásban. Az elméleti részben tárgyalt modellek és elméletek részletes kifejtése szemlélteti a gyakorlati részben bemutatott jó gyakorlatok korszerűségét és fontosságát, amelyek alkalmazása tantárgytól függetlenül releváns lehet. A bemutatandó jó gyakorlatok tanórai kivitelezése leginkább számítógépes laborban, vagy laptopok, illetve mobil eszközök alkalmazásával történik, pozitív irányba mozdítva ezzel a hallgatók tanórai motivációját. Mindezeken túl, a digitális kompetencia igénybevételével hatékonyan fejleszthető a hallgatók szakmai szókincsének tudástára, valamint célnyelvű kommunikációja.
{"title":"A digitális pedagógia alkalmazásának lehetőségei a rendészeti szaknyelvi órán","authors":"Nóra Barnucz","doi":"10.32577/mr.2022.2.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.12","url":null,"abstract":"A tanulmány a rendészeti szaknyelv oktatásához kínál olyan jó gyakorlatokat, amelyek – didaktikai és oktatásmódszertani felépítésükkel – hozzájárulnak a 21. századi élménypedagógia megvalósításához a felsőoktatásban. Az elméleti részben tárgyalt modellek és elméletek részletes kifejtése szemlélteti a gyakorlati részben bemutatott jó gyakorlatok korszerűségét és fontosságát, amelyek alkalmazása tantárgytól függetlenül releváns lehet. A bemutatandó jó gyakorlatok tanórai kivitelezése leginkább számítógépes laborban, vagy laptopok, illetve mobil eszközök alkalmazásával történik, pozitív irányba mozdítva ezzel a hallgatók tanórai motivációját. Mindezeken túl, a digitális kompetencia igénybevételével hatékonyan fejleszthető a hallgatók szakmai szókincsének tudástára, valamint célnyelvű kommunikációja.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"65 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127058653","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A cikk bemutatja azt a folyamatot, amelynek során a belarusz–lengyel határ közelében táborozó irreguláris migránsok reményvesztetten kíséreltek meg bejutni az EU-ba. Róluk naponta tudósítottak a különböző médiumok 2021-ben, ám 2022 év elején már veszített hírértékéből a világpolitika ütközőzónájában rekedt embercsoportok sorsa. Tanulmányomban azt vázolom, milyen tényezők hatása vezetett a kialakult helyzethez, és a nemzetközi migráció hagyományosan használt fogalmi keretei milyen mértékben alkalmazhatók a jelenségre.
{"title":"Hibrid migráció Belaruszból az Európai Unióba","authors":"Ferenc Urbán","doi":"10.32577/mr.2022.2.17","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.17","url":null,"abstract":"A cikk bemutatja azt a folyamatot, amelynek során a belarusz–lengyel határ közelében táborozó irreguláris migránsok reményvesztetten kíséreltek meg bejutni az EU-ba. Róluk naponta tudósítottak a különböző médiumok 2021-ben, ám 2022 év elején már veszített hírértékéből a világpolitika ütközőzónájában rekedt embercsoportok sorsa. Tanulmányomban azt vázolom, milyen tényezők hatása vezetett a kialakult helyzethez, és a nemzetközi migráció hagyományosan használt fogalmi keretei milyen mértékben alkalmazhatók a jelenségre.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125664126","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A rendőrség a világ számos országában alkalmazza a resztoratív, vagy más néven helyreállító igazságszolgáltatás módszereit mindennapi tevékenysége során. Elsőként Új-Zélandon jelent meg az a koncepció, miszerint a rendőröknek lehetősége van bizonyos elkövetőket az úgynevezett családi csoportkonferencia módszerébe bevonni, amennyiben bűnösségük bebizonyosodott. Azóta már többek között Ausztráliában, Angliában, Walesben és Észak-Írországban is bevezettek hasonló jogi szabályozásokat, ami bizonyos bűncselekmények esetében lehetővé teszi a fiatalkorú vagy felnőtt elkövetők elterelését a hagyományos bírósági tárgyalásoktól. Jelen tanulmány célja körüljárni azt, hogy az említett angolszász országok rendőrségeinél hogyan valósul meg a resztoratív módszerek használata, valamint, hogy Magyarországon milyen módon lehetne bevezetni ezen eszközök rendőri alkalmazását.
{"title":"Egy resztoratív rendőrség lehetősége","authors":"Laura Schmidt","doi":"10.32577/mr.2022.2.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.13","url":null,"abstract":"A rendőrség a világ számos országában alkalmazza a resztoratív, vagy más néven helyreállító igazságszolgáltatás módszereit mindennapi tevékenysége során. Elsőként Új-Zélandon jelent meg az a koncepció, miszerint a rendőröknek lehetősége van bizonyos elkövetőket az úgynevezett családi csoportkonferencia módszerébe bevonni, amennyiben bűnösségük bebizonyosodott. Azóta már többek között Ausztráliában, Angliában, Walesben és Észak-Írországban is bevezettek hasonló jogi szabályozásokat, ami bizonyos bűncselekmények esetében lehetővé teszi a fiatalkorú vagy felnőtt elkövetők elterelését a hagyományos bírósági tárgyalásoktól. Jelen tanulmány célja körüljárni azt, hogy az említett angolszász országok rendőrségeinél hogyan valósul meg a resztoratív módszerek használata, valamint, hogy Magyarországon milyen módon lehetne bevezetni ezen eszközök rendőri alkalmazását.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133724786","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az új büntetőeljárási törvény jelentős újítása az előkészítő ülés újraszabályozása, amelyen immár lehetőség van az eljárás gyors és végleges lezárására. Ennek feltétele egy érvényes vádlotti beismerő nyilatkozat, amelyet a bíróság a törvényben meghatározott feltételek és egyéb tényezők figyelembevétele alapján, egy erre irányuló kihallgatást követően értékel. Kérdéses azonban, hogy a jogalkotó által „beismerő nyilatkozatként” meghatározott terhelti közlés és az azt követő, bíróság általi „kihallgatás” hogyan viszonyul a terhelti vallomás törvényben meghatározott fogalmához, illetve a büntetőeljáráson lefolytatott, bíróság általi bizonyítékértékelő tevékenységhez, a bizonyítási eljáráshoz.
{"title":"A beismerő nyilatkozat jogintézményének értelmezési nehézségei","authors":"J. Németh","doi":"10.32577/mr.2022.2.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.1","url":null,"abstract":"Az új büntetőeljárási törvény jelentős újítása az előkészítő ülés újraszabályozása, amelyen immár lehetőség van az eljárás gyors és végleges lezárására. Ennek feltétele egy érvényes vádlotti beismerő nyilatkozat, amelyet a bíróság a törvényben meghatározott feltételek és egyéb tényezők figyelembevétele alapján, egy erre irányuló kihallgatást követően értékel. Kérdéses azonban, hogy a jogalkotó által „beismerő nyilatkozatként” meghatározott terhelti közlés és az azt követő, bíróság általi „kihallgatás” hogyan viszonyul a terhelti vallomás törvényben meghatározott fogalmához, illetve a büntetőeljáráson lefolytatott, bíróság általi bizonyítékértékelő tevékenységhez, a bizonyítási eljáráshoz.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"67 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123569099","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A titkosszolgálatok feladataik ellátásához több forrásból is gyűjtenek információkat. Ebbe beletartoznak a nyílt források, a technikai információgyűjtés, a titkosszolgálati együttműködések, végül, de nem utolsósorban a titkosszolgálatokkal együttműködő személyek. Ez utóbbi a titkosszolgálati tevékenység 6000 évvel ezelőtti megjelenése óta fő eleme ennek a rendszernek. A hidegháború ideje alatt a magyar állambiztonsági szervek is kiemelten kezelték a munkájukat segítő személyeket. Jelen tanulmányban a kémelhárító csoportfőnökség által foglalkoztatott hálózatot kívánom bemutatni az 1975–1980 közötti időszakban. Kitérek olyan elemekre, mint a foglalkoztatott személyek funkciója, képzettsége és a kémelhárítás szempontjából lényegi adatokra is, mint például az állampolgárságra vagy éppen az idegen nyelvek ismeretére. A publikációval a célom egyrészt bepillantást engedni ebbe a kevéssé ismert területbe, illetve röviden értékelni az adatokat a Helsinki záróokmány 1975-es aláírása tükrében.
{"title":"A BM III/II. csoportfőnöksége által az 1975–1980 közötti időszakban foglalkoztatott hálózatra vonatkozó adatok elemzése","authors":"J. Mezei","doi":"10.32577/mr.2022.2.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.10","url":null,"abstract":"A titkosszolgálatok feladataik ellátásához több forrásból is gyűjtenek információkat. Ebbe beletartoznak a nyílt források, a technikai információgyűjtés, a titkosszolgálati együttműködések, végül, de nem utolsósorban a titkosszolgálatokkal együttműködő személyek. Ez utóbbi a titkosszolgálati tevékenység 6000 évvel ezelőtti megjelenése óta fő eleme ennek a rendszernek. A hidegháború ideje alatt a magyar állambiztonsági szervek is kiemelten kezelték a munkájukat segítő személyeket. Jelen tanulmányban a kémelhárító csoportfőnökség által foglalkoztatott hálózatot kívánom bemutatni az 1975–1980 közötti időszakban. Kitérek olyan elemekre, mint a foglalkoztatott személyek funkciója, képzettsége és a kémelhárítás szempontjából lényegi adatokra is, mint például az állampolgárságra vagy éppen az idegen nyelvek ismeretére. A publikációval a célom egyrészt bepillantást engedni ebbe a kevéssé ismert területbe, illetve röviden értékelni az adatokat a Helsinki záróokmány 1975-es aláírása tükrében.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"75 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114874034","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Magyarországon az arcfelismerés közel öt éve működik. A tanulmány egy rövid nemzetközi kitekintést követően bemutatja a hazai arcfelismerő rendszert, annak jogszabályi kereteit. Működésének ismertetése a rendészeti és különösen a bűnügyi szakterületet fogja át. Az alkalmazás során elért eredmények, tapasztalatok birtokában a jövőbeli fejlesztés lehetőségei is felvázolásra kerülnek.
{"title":"Az arcfelismerés szerepe a bűnügyi munkában","authors":"Ágota Németh","doi":"10.32577/mr.2022.2.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.11","url":null,"abstract":"Magyarországon az arcfelismerés közel öt éve működik. A tanulmány egy rövid nemzetközi kitekintést követően bemutatja a hazai arcfelismerő rendszert, annak jogszabályi kereteit. Működésének ismertetése a rendészeti és különösen a bűnügyi szakterületet fogja át. Az alkalmazás során elért eredmények, tapasztalatok birtokában a jövőbeli fejlesztés lehetőségei is felvázolásra kerülnek.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134451169","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A közszolgálati jogviszonyok, azon belül is a speciális, hivatásos szolgálati jogviszonyok mindig is külön részegységét képezték a tágan vett munka-és szociális jogtudománynak. E zárt, kötött szabályok mentén felépülő szervezetrendszeren belül azonban olyan, a gazdasági munkajogviszonyokat egyáltalán nem, vagy csak kevésbé jellemző egyedi, szociális ellátások, támogatások vannak jelen, amelyek egy különös, szociálisan gondoskodó foglalkoztató képét sugallják az ezen életpályát választók számára. A jelen tanulmányom során a rendészeti szerveknél szolgálati jogviszonyban és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állóknak a jogtudomány szintjén kevéssé feldolgozott szociális jogosultságainak munkajogi, foglalkoztatáspolitikai szempontú elemzését végzem el abból a célból, hogy új perspektívából megvilágítva tegyem vonzóbbá a hivatásos szolgálati jogviszonyt a munkaerőpiaci szereplők számára. Munkám során különös figyelmet fordítok a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) és a kapcsolódó belügyminiszteri és kormányrendeletek által felsorakoztatott szociális támogatásokra. Ezen belül kiemelt jelentőséget tulajdonítok az ítélkezési gyakorlat szempontjából egyes egyedi, bírósági döntésekben megjelenő jelentősebb kérdésköröknek, különös tekintettel ezen ellátások bíróság előtti igényérvényesítésének egyes lehetőségeire. Az így szerzett tapasztalatokból leszűrve saját, de lege ferenda javaslataimat, észrevételeimet is bemutatom annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és vonzóbb munkaerőpiaci tükörképként lehessen feltüntetni a rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyát. Tanulmányomba összehasonlító módszerrel bevonom a foglalkoztatást elősegítő jog 2021. évi paradigmaváltását is, annak érdekében, hogy az általam tett megállapítások minél produktívabb, a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak egyéni élethelyzeteihez minél rugalmasabban és könnyebben alkalmazkodó szemléletképet vetítsenek a jövőbeni, lehetséges hivatásos szolgálati jogviszonyt célzó modernizációs törekvések palettáján.
{"title":"Szociális gondoskodás a rendvédelmi életpályán","authors":"Marcell Sipos","doi":"10.32577/mr.2022.2.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.15","url":null,"abstract":"A közszolgálati jogviszonyok, azon belül is a speciális, hivatásos szolgálati jogviszonyok mindig is külön részegységét képezték a tágan vett munka-és szociális jogtudománynak. E zárt, kötött szabályok mentén felépülő szervezetrendszeren belül azonban olyan, a gazdasági munkajogviszonyokat egyáltalán nem, vagy csak kevésbé jellemző egyedi, szociális ellátások, támogatások vannak jelen, amelyek egy különös, szociálisan gondoskodó foglalkoztató képét sugallják az ezen életpályát választók számára. A jelen tanulmányom során a rendészeti szerveknél szolgálati jogviszonyban és egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állóknak a jogtudomány szintjén kevéssé feldolgozott szociális jogosultságainak munkajogi, foglalkoztatáspolitikai szempontú elemzését végzem el abból a célból, hogy új perspektívából megvilágítva tegyem vonzóbbá a hivatásos szolgálati jogviszonyt a munkaerőpiaci szereplők számára. Munkám során különös figyelmet fordítok a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) és a kapcsolódó belügyminiszteri és kormányrendeletek által felsorakoztatott szociális támogatásokra. Ezen belül kiemelt jelentőséget tulajdonítok az ítélkezési gyakorlat szempontjából egyes egyedi, bírósági döntésekben megjelenő jelentősebb kérdésköröknek, különös tekintettel ezen ellátások bíróság előtti igényérvényesítésének egyes lehetőségeire. Az így szerzett tapasztalatokból leszűrve saját, de lege ferenda javaslataimat, észrevételeimet is bemutatom annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és vonzóbb munkaerőpiaci tükörképként lehessen feltüntetni a rendvédelmi szervek szolgálati jogviszonyát. Tanulmányomba összehasonlító módszerrel bevonom a foglalkoztatást elősegítő jog 2021. évi paradigmaváltását is, annak érdekében, hogy az általam tett megállapítások minél produktívabb, a rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak egyéni élethelyzeteihez minél rugalmasabban és könnyebben alkalmazkodó szemléletképet vetítsenek a jövőbeni, lehetséges hivatásos szolgálati jogviszonyt célzó modernizációs törekvések palettáján.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"5 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129681293","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：