Napjainkban egyre többet hallani szexuális bűncselekmények elkövetéséről, amelyeknek áldozatai felnőttek és gyermekek egyaránt lehetnek. A köznyelv a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények elkövetőjét hajlamos pedofilként megnevezni, úgy, hogy a szó valódi tartalmát nem ismeri. A pedofília jól meghatározott pszichiátriai kórkép, amely jellegéből adódóan nem lehet alapja jogi terminusnak. Jelen cikkben igyekszem bemutatni a pedofília klinikai tünettanát, hiszen mint pszichiátriai kórkép, jól definiált tünetek állnak fenn a pedofília kritériumrendszerében. Szorgalmazom egy olyan gyakorlat megszilárdulását, amelyben a pedofília fogalmát tisztán klinikai vonatkozásban alkalmazzák, a jog-és rendészettudomány pedig a molesztáló terminust alkalmazza az elkövetői kör tipizálásakor. Ez utóbbi kerüli a kórkép kriminalizálását, és meghagyja azt eredeti jelentéstartalmában. Jelen tanulmányban arra is kísérletet teszek, hogy felvázoljam a molesztáló elkövetők elemzőpszichológiai bemutatását.
{"title":"Valóban pedofilok-e a „pedofil” elkövetők?","authors":"Ákos Erdélyi","doi":"10.32577/mr.2022.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.4","url":null,"abstract":"Napjainkban egyre többet hallani szexuális bűncselekmények elkövetéséről, amelyeknek áldozatai felnőttek és gyermekek egyaránt lehetnek. A köznyelv a gyermekek sérelmére elkövetett cselekmények elkövetőjét hajlamos pedofilként megnevezni, úgy, hogy a szó valódi tartalmát nem ismeri. A pedofília jól meghatározott pszichiátriai kórkép, amely jellegéből adódóan nem lehet alapja jogi terminusnak. Jelen cikkben igyekszem bemutatni a pedofília klinikai tünettanát, hiszen mint pszichiátriai kórkép, jól definiált tünetek állnak fenn a pedofília kritériumrendszerében. Szorgalmazom egy olyan gyakorlat megszilárdulását, amelyben a pedofília fogalmát tisztán klinikai vonatkozásban alkalmazzák, a jog-és rendészettudomány pedig a molesztáló terminust alkalmazza az elkövetői kör tipizálásakor. Ez utóbbi kerüli a kórkép kriminalizálását, és meghagyja azt eredeti jelentéstartalmában. Jelen tanulmányban arra is kísérletet teszek, hogy felvázoljam a molesztáló elkövetők elemzőpszichológiai bemutatását.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126866572","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Könyvismertetés. Kovács Tamás: A Honvédelmi Minisztérium „T” szervének létrejötte és működése. Avagy elhárítás és kémkedés az I. világháború végétől a bethleni konszolidációig. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 2020
{"title":"Kovács Tamás: A Honvédelmi Minisztérium „T” szervének létrejötte és működése","authors":"Zsolt Lippai","doi":"10.32577/mr.2022.3.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.12","url":null,"abstract":"Könyvismertetés. Kovács Tamás: A Honvédelmi Minisztérium „T” szervének létrejötte és működése. Avagy elhárítás és kémkedés az I. világháború végétől a bethleni konszolidációig. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 2020","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"86 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125019150","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az Európai Unió egyik legnagyobb kihívását napjainkban kétség kívül az Európát érintő menekültválság, a terrorfenyegetettség, valamint Covid–19-világjárvány kezelése jelenti, amelyek jelentősen kihatnak a belső határellenőrzés nélküli térség (schengeni térség) működésére is. Az előbb említett kihívásokra válaszul egyes tagállamok egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre állították, illetve állítják vissza belső határaikon a határellenőrzést, amely intézkedés amellett, hogy korlátozza az embereket a schengeni térségen belüli szabad mozgásban, időnként az egységes piac megfelelő működését is veszélyeztette. A Schengeni határellenőrzési kódex szerinti határellenőrzés belső határokon való visszaállítása eredetileg kivételesnek és ideiglenesnek indult, de részben a migrációs válság elhúzódása, részben pedig az olyan új fenyegetés miatt, mint a Covid–19-világjárvány, a schengeni térség működése még ma sem állt helyre. A tanulmány fő célja az Európai Bizottság Schengeni határellenőrzési kódex megújítására vonatkozó legújabb javaslatának ismertetése és elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy az új módosítások mennyiben segítik a belső határok nélküli térséghez való visszatérést.
{"title":"Merre tart Schengen?","authors":"Mónika Herczeg","doi":"10.32577/mr.2022.3.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.10","url":null,"abstract":"Az Európai Unió egyik legnagyobb kihívását napjainkban kétség kívül az Európát érintő menekültválság, a terrorfenyegetettség, valamint Covid–19-világjárvány kezelése jelenti, amelyek jelentősen kihatnak a belső határellenőrzés nélküli térség (schengeni térség) működésére is. Az előbb említett kihívásokra válaszul egyes tagállamok egyre gyakrabban és egyre hosszabb időre állították, illetve állítják vissza belső határaikon a határellenőrzést, amely intézkedés amellett, hogy korlátozza az embereket a schengeni térségen belüli szabad mozgásban, időnként az egységes piac megfelelő működését is veszélyeztette. A Schengeni határellenőrzési kódex szerinti határellenőrzés belső határokon való visszaállítása eredetileg kivételesnek és ideiglenesnek indult, de részben a migrációs válság elhúzódása, részben pedig az olyan új fenyegetés miatt, mint a Covid–19-világjárvány, a schengeni térség működése még ma sem állt helyre. A tanulmány fő célja az Európai Bizottság Schengeni határellenőrzési kódex megújítására vonatkozó legújabb javaslatának ismertetése és elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy az új módosítások mennyiben segítik a belső határok nélküli térséghez való visszatérést.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"120851491","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In this study the author wishes to examine the dominating aspects of performance evaluation of the general jurisdiction police in the relationship of the Hungarian police and society. His objectives are to introduce the system- and organisation-wide anomalies as well as to outline the drafts of a performance evaluation system that meets the needs of a community protected by the police. By using Hungarian and international literature on the topic he presents the integration of the Hungarian performance evaluation system into that of the public service and identifies the system- and organisation-wide anomalies. Through examples from his practice he presents the distortions these problems cause during performance evaluation. Eventually he proposes the introduction of program-based performance evaluation in Hungary.
{"title":"Does Community-Centred Performance Evaluation Exist?","authors":"Árpád Budavári","doi":"10.32577/mr.2022.3.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.6","url":null,"abstract":"In this study the author wishes to examine the dominating aspects of performance evaluation of the general jurisdiction police in the relationship of the Hungarian police and society. His objectives are to introduce the system- and organisation-wide anomalies as well as to outline the drafts of a performance evaluation system that meets the needs of a community protected by the police. By using Hungarian and international literature on the topic he presents the integration of the Hungarian performance evaluation system into that of the public service and identifies the system- and organisation-wide anomalies. Through examples from his practice he presents the distortions these problems cause during performance evaluation. Eventually he proposes the introduction of program-based performance evaluation in Hungary.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131751962","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A pilóta nélküli légi járművek technológiája hatalmas ütemben fejlődött az elmúlt években. Ez a forradalom vitathatatlanul új megoldásokat hoz magával, átalakítva és felgyorsítva az eddig ismert folyamatokat. A mester-séges intelligencia és a dróntechnológia fúziója során létrejövő autonóm pilóta nélküli légi járművek számos olyan képességet birtokolnak, amelye-ket eddig még csak elképzelni tudtunk. E rendszerek tulajdonságait meg-ismerve számos területen hasznosíthatjuk a bennük rejlő potenciált, ami kiváltképpen érdekes a prizonális környezetben vizsgálva. Az autonóm dró-nok és a büntetések végrehajtásának világa elsőre talán távolinak tűnhet egymástól, de a tanulmány megkísérli ezt a két szereplőt közelebb helyezni egymáshoz, hogy kapcsolatukban megvizsgálja a lehetséges alkalmazást. A SWOT-analízist felhasználva átfogó, döntéstámogató, jövőbe mutató képet kapunk a büntetés-végrehajtási autonóm pilóta nélküli légijármű-rendszerekről.
{"title":"Autonóm pilóta nélküli légijármű-rendszerek büntetés-végrehajtási szempontú vizsgálata","authors":"Sándor Bottyán","doi":"10.32577/mr.2022.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.3.9","url":null,"abstract":"A pilóta nélküli légi járművek technológiája hatalmas ütemben fejlődött az elmúlt években. Ez a forradalom vitathatatlanul új megoldásokat hoz magával, átalakítva és felgyorsítva az eddig ismert folyamatokat. A mester-séges intelligencia és a dróntechnológia fúziója során létrejövő autonóm pilóta nélküli légi járművek számos olyan képességet birtokolnak, amelye-ket eddig még csak elképzelni tudtunk. E rendszerek tulajdonságait meg-ismerve számos területen hasznosíthatjuk a bennük rejlő potenciált, ami kiváltképpen érdekes a prizonális környezetben vizsgálva. Az autonóm dró-nok és a büntetések végrehajtásának világa elsőre talán távolinak tűnhet egymástól, de a tanulmány megkísérli ezt a két szereplőt közelebb helyezni egymáshoz, hogy kapcsolatukban megvizsgálja a lehetséges alkalmazást. A SWOT-analízist felhasználva átfogó, döntéstámogató, jövőbe mutató képet kapunk a büntetés-végrehajtási autonóm pilóta nélküli légijármű-rendszerekről.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"124 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-12-05","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131205776","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Covid–19-világjárvány számos olyan területet befolyásol, amelynek hatásait vizsgálni elengedhetetlen. Ezért is foglalkozom kutatásom során azzal a kérdéskörrel, hogy a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége által felhalmozott vagyon elrejtését befolyásolta-e a pandémia, amennyiben igen, úgy azt hogyan, milyen mértékben és irányban tette. A kutatás során vizsgálom a járványt megelőző időszakot is. Fontos kérdéskör továbbá a kutatás során, hogy a szervezett bűnözői csoportok esetében megjelenik-e a tudatosság, amikor bűnös vagyon rejtéséről beszélünk. Mindezen túl, a legjellemzőbb vagyonelrejtési technikákat is bemutatom. Kitekintést teszek arra is, hogy a nyomozó hatóságok által felderített vagyonnal milyen további intézkedések lehetségesek, illetve nemzetközi színtéren hogyan történik az együttműködés más ország nyomozó hatóságaival, ha több ország is érintett a bűnös vagyon felderítésében, majd annak visszaszerzésében. A tanulmány elkészítéséhez esettanulmányokat és strukturált interjúkat készítettem több szakemberrel. Célom, hogy átfogó képet nyújtsak ezzel a szakma számára, így rávilágítva arra, hogy melyek azok a felmerülő akadályok, amelyek áthidalására figyelmet kell fordítani.
{"title":"A szervezett bűnözői csoportok vagyonelrejtési technikái a Covid–19-világjárvány előtt és alatt","authors":"I. Nagy","doi":"10.32577/mr.2022.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.6","url":null,"abstract":"A Covid–19-világjárvány számos olyan területet befolyásol, amelynek hatásait vizsgálni elengedhetetlen. Ezért is foglalkozom kutatásom során azzal a kérdéskörrel, hogy a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége által felhalmozott vagyon elrejtését befolyásolta-e a pandémia, amennyiben igen, úgy azt hogyan, milyen mértékben és irányban tette. A kutatás során vizsgálom a járványt megelőző időszakot is. Fontos kérdéskör továbbá a kutatás során, hogy a szervezett bűnözői csoportok esetében megjelenik-e a tudatosság, amikor bűnös vagyon rejtéséről beszélünk. Mindezen túl, a legjellemzőbb vagyonelrejtési technikákat is bemutatom. Kitekintést teszek arra is, hogy a nyomozó hatóságok által felderített vagyonnal milyen további intézkedések lehetségesek, illetve nemzetközi színtéren hogyan történik az együttműködés más ország nyomozó hatóságaival, ha több ország is érintett a bűnös vagyon felderítésében, majd annak visszaszerzésében. A tanulmány elkészítéséhez esettanulmányokat és strukturált interjúkat készítettem több szakemberrel. Célom, hogy átfogó képet nyújtsak ezzel a szakma számára, így rávilágítva arra, hogy melyek azok a felmerülő akadályok, amelyek áthidalására figyelmet kell fordítani.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"50 6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128233479","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kommunikáció minősége meghatározza a rendőrség és az állampolgárok viszonyát. Ez a megállapítás múltra-jelenre egyaránt érvényes és semmi nem utal arra, hogy ne legyen az a jövőre nézve is. Mint minden sajtóterméknek, a rendőrségi lapoknak is legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás. Megkerülhetetlen cél és feladat emellett a bűnmegelőzés és a bűnüldözés, ami a nyilvánosság bevonásával történik. Vagy kellene történnie, ugyanis ez még ma sem mindig valósul meg. Mi volt a helyzet a közvetlen pártirányítás alatt átpolitizált rendészeti témákkal a Kádár-korszakban? Ezt vizsgálom meg egy kiemelt, 1961-ben Szegeden történt élet elleni bűncselekmény kapcsán. A korszakban „szocialista szeméremből” nem szívesen közölték azokat a bűntetteket, amelyek az ideológia szerint távol álltak a rendszertől. A Paprika utcai családirtásról még a helyi lapban sem jelenhettek meg információk. Az ötrendbeli emberöléssel kapcsolatban hetekig annak ellenére nem volt hajlandó adatokat megosztani a rendőrség, hogy az elkövető ismeretlen volt, és a tájékoztatás a nyomozást is előbbre vihette volna. Befolyásolt, tájékoztatott vagy használta a nyilvánosságot a rendőrség? Miért és hogyan tette ezt? A 21. században, mintegy hatvan évvel az események után különösen érdekes és tanulságos megvizsgálni, hogy egy ilyen súlyos bűncselekmény kapcsán milyen szempontok alapján szorult háttérbe az állampolgárok védelme a rendőrség részéről.
{"title":"Tájékoztatni jog vagy kötelesség? Egy ötrendbeli emberölés nyomai a magyar sajtóban","authors":"Péter Dulai","doi":"10.32577/mr.2022.2.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.7","url":null,"abstract":"A kommunikáció minősége meghatározza a rendőrség és az állampolgárok viszonyát. Ez a megállapítás múltra-jelenre egyaránt érvényes és semmi nem utal arra, hogy ne legyen az a jövőre nézve is. Mint minden sajtóterméknek, a rendőrségi lapoknak is legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás. Megkerülhetetlen cél és feladat emellett a bűnmegelőzés és a bűnüldözés, ami a nyilvánosság bevonásával történik. Vagy kellene történnie, ugyanis ez még ma sem mindig valósul meg. Mi volt a helyzet a közvetlen pártirányítás alatt átpolitizált rendészeti témákkal a Kádár-korszakban? Ezt vizsgálom meg egy kiemelt, 1961-ben Szegeden történt élet elleni bűncselekmény kapcsán. A korszakban „szocialista szeméremből” nem szívesen közölték azokat a bűntetteket, amelyek az ideológia szerint távol álltak a rendszertől. A Paprika utcai családirtásról még a helyi lapban sem jelenhettek meg információk. Az ötrendbeli emberöléssel kapcsolatban hetekig annak ellenére nem volt hajlandó adatokat megosztani a rendőrség, hogy az elkövető ismeretlen volt, és a tájékoztatás a nyomozást is előbbre vihette volna. Befolyásolt, tájékoztatott vagy használta a nyilvánosságot a rendőrség? Miért és hogyan tette ezt? A 21. században, mintegy hatvan évvel az események után különösen érdekes és tanulságos megvizsgálni, hogy egy ilyen súlyos bűncselekmény kapcsán milyen szempontok alapján szorult háttérbe az állampolgárok védelme a rendőrség részéről.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"156 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122610963","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt két évszázadban a bűnszervezeti tevékenységek változásával az olasz törvényhozás számára állandó kihívásként jelentkezik a tendenciákra adott gyors reakció kívánalma. A maffia típusú bűnszervezet fogalma először 1982-ben került be az olaszországi büntetőjogba. A törvényhozónak meg kell teremtenie azt a jogi környezetet, amellyel a bűnüldöző szervek lépéselőnyre tehetnek szert a maffiával szemben. A tanulmány az olasz és a magyar bűnszervezetek elleni jogi szabályozást hivatott összehasonlítani, kitérve a nemzetközi jogi környezetre.
{"title":"Az olasz szervezett bűnözés elleni harc jogi keretei a magyar és a nemzetközi szabályozások tükrében","authors":"Viktória Lilla Pató","doi":"10.32577/mr.2022.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.2","url":null,"abstract":"Az elmúlt két évszázadban a bűnszervezeti tevékenységek változásával az olasz törvényhozás számára állandó kihívásként jelentkezik a tendenciákra adott gyors reakció kívánalma. A maffia típusú bűnszervezet fogalma először 1982-ben került be az olaszországi büntetőjogba. A törvényhozónak meg kell teremtenie azt a jogi környezetet, amellyel a bűnüldöző szervek lépéselőnyre tehetnek szert a maffiával szemben. A tanulmány az olasz és a magyar bűnszervezetek elleni jogi szabályozást hivatott összehasonlítani, kitérve a nemzetközi jogi környezetre.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121022592","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Annak ellenére, hogy napjainkban a terrorizmus az egyik legfontosabb hazai és nemzetközi biztonsági fenyegetés a világban, jelen van a mindennapi társadalmi életben és a rendészeti szervek mindennapi munkájában is, mégsem tudjuk meghatározni, hogy mi pontosan a terrorizmus, és mi ellen harcolunk. Nincsen egységesen elfogadott terrorizmusdefiníció sem a nemzetközi büntetőjogban, sem a tudományos kutatásokban. A kérdés, hogyha egységesen elfogadott definíció hiányában a terrorizmust tipologizáljuk, jelzőkkel illetjük, vagy fejlődését hullámokban határozzuk meg, pontosabb képet kapunk-e a terrorizmus jelenségéről. Jelen tanulmány arra próbál rávilágítani, hogy amellett, hogy nincsen egységesen elfogadott és értelmezett nemzetközi büntetőjogi és tudományos definíció a terrorizmusra, a terrorizmus hullámai, tipologizálása vagy jelzői indokoltak-e, azok a terrorizmus meghatározásában segítenek-e?
{"title":"Jelzőkkel teleaggatott terrorizmus","authors":"Richárd Tamás Pék","doi":"10.32577/mr.2022.2.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.14","url":null,"abstract":"Annak ellenére, hogy napjainkban a terrorizmus az egyik legfontosabb hazai és nemzetközi biztonsági fenyegetés a világban, jelen van a mindennapi társadalmi életben és a rendészeti szervek mindennapi munkájában is, mégsem tudjuk meghatározni, hogy mi pontosan a terrorizmus, és mi ellen harcolunk. Nincsen egységesen elfogadott terrorizmusdefiníció sem a nemzetközi büntetőjogban, sem a tudományos kutatásokban. A kérdés, hogyha egységesen elfogadott definíció hiányában a terrorizmust tipologizáljuk, jelzőkkel illetjük, vagy fejlődését hullámokban határozzuk meg, pontosabb képet kapunk-e a terrorizmus jelenségéről. Jelen tanulmány arra próbál rávilágítani, hogy amellett, hogy nincsen egységesen elfogadott és értelmezett nemzetközi büntetőjogi és tudományos definíció a terrorizmusra, a terrorizmus hullámai, tipologizálása vagy jelzői indokoltak-e, azok a terrorizmus meghatározásában segítenek-e?","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"16 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123264820","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A bűnelkövetők körében készült nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága kiugróan magas a normál populációhoz képest. A bűnelkövetőket sújtó leggyakoribb pszichiátriai állapotok között kiemelt helyen szerepelnek a személyiségzavarok. A személyiségzavarok az Amerikai Pszichiátriai Társaság megfogalmazása szerint azok az eltérések, amelyek bizonyos élmény-és viselkedésbeli stabil mintázatokban jelennek meg, és az egész személyiséget áthatják. Ezek a kóros állapotok nagyban rontják az érintett személy funkcionálását és alkalmazkodókészségét a környezetéhez, így nem egyszer vezethetnek deviáns attitűdhöz. A személyiségzavarok csoportjában több típust különíthetünk el, amelyek eltérő arányban hajlamosíthatnak deviáns, illetve erőszakos viselkedésre. Jelen tanulmány célja az egyes személyiségzavarok bemutatása azon aspektusaik kiemelésével, amelyek hajlamosító tényezők lehetnek a kriminális viselkedés kialakulásában, különös tekintettel az erőszakos cselekményekre. Megvizsgáljuk, hogy a különböző karakterzavarok jellemzően milyen jellegű erőszakhoz vezetnek, illetve megkíséreljük feltárni azokat az egyes patológiás állapotokkal járó pszichés jegyeket, amelyek hajlamosíthatnak az agresszióra és a törvénysértő viselkedésre.
{"title":"Az antiszocialitás megjelenése az egyes személyiségzavarokban és annak kriminológiai jelentősége","authors":"Mária Zsóka Bellavics","doi":"10.32577/mr.2022.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.4","url":null,"abstract":"A bűnelkövetők körében készült nemzetközi kutatások alapján elmondható, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága kiugróan magas a normál populációhoz képest. A bűnelkövetőket sújtó leggyakoribb pszichiátriai állapotok között kiemelt helyen szerepelnek a személyiségzavarok. A személyiségzavarok az Amerikai Pszichiátriai Társaság megfogalmazása szerint azok az eltérések, amelyek bizonyos élmény-és viselkedésbeli stabil mintázatokban jelennek meg, és az egész személyiséget áthatják. Ezek a kóros állapotok nagyban rontják az érintett személy funkcionálását és alkalmazkodókészségét a környezetéhez, így nem egyszer vezethetnek deviáns attitűdhöz. A személyiségzavarok csoportjában több típust különíthetünk el, amelyek eltérő arányban hajlamosíthatnak deviáns, illetve erőszakos viselkedésre. Jelen tanulmány célja az egyes személyiségzavarok bemutatása azon aspektusaik kiemelésével, amelyek hajlamosító tényezők lehetnek a kriminális viselkedés kialakulásában, különös tekintettel az erőszakos cselekményekre. Megvizsgáljuk, hogy a különböző karakterzavarok jellemzően milyen jellegű erőszakhoz vezetnek, illetve megkíséreljük feltárni azokat az egyes patológiás állapotokkal járó pszichés jegyeket, amelyek hajlamosíthatnak az agresszióra és a törvénysértő viselkedésre.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"25 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132331467","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：