A drogliberalizáció kérdésköre a mai napig vitatott téma a világban. A drogpolitika három fő pillére a drogmegelőzés, a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentése, valamint az ártalomcsökkentés. Az eltérő szigor igénye azt eredményezte, hogy néhány országban még erősebben tiltják a drogok birtoklását, a pszichoaktív szerek fogyasztását, mint korábban, viszont némely államban és országban dekriminalizálták az egyes kábítószerek használatát. Magyarországon a kormány jelenleg is a kényszer erejében látja a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem megvalósulását, nem pedig a törvények megváltoztatásában, enyhítésében. Jelenleg úgy tűnik, hazánkban a kriminalizáció nem javít a helyzeten. Érdekes kutatások születtek a drogliberalizációval kapcsolatban, hogy a különböző területeken hogyan hatott ez a jelenség a fogyasztási szokásokra, illetve az orvosi kezelésekre. Ez a tanulmány azt a célt szolgálja, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy az egyes országok milyen lépeseket tesznek a gyógyászati célokat szolgáló droglegalizálással kapcsolatosan, és ezek miként játszanak szerepet a drogprobléma mérséklésében. A különböző országok gyakorlata azt mutatja, hogy a gyógyászatban használt legális drogok nem veszélyeztetik jobban az egészséget, mint az orvostudományban alkalmazott gyógyszerek.
{"title":"A drogpolitika liberalizációjának társadalmi hatása","authors":"Bernadett Bacsó","doi":"10.32577/mr.2022.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.3","url":null,"abstract":"A drogliberalizáció kérdésköre a mai napig vitatott téma a világban. A drogpolitika három fő pillére a drogmegelőzés, a kábítószer-kereslet és -kínálat csökkentése, valamint az ártalomcsökkentés. Az eltérő szigor igénye azt eredményezte, hogy néhány országban még erősebben tiltják a drogok birtoklását, a pszichoaktív szerek fogyasztását, mint korábban, viszont némely államban és országban dekriminalizálták az egyes kábítószerek használatát. Magyarországon a kormány jelenleg is a kényszer erejében látja a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem megvalósulását, nem pedig a törvények megváltoztatásában, enyhítésében. Jelenleg úgy tűnik, hazánkban a kriminalizáció nem javít a helyzeten. Érdekes kutatások születtek a drogliberalizációval kapcsolatban, hogy a különböző területeken hogyan hatott ez a jelenség a fogyasztási szokásokra, illetve az orvosi kezelésekre. Ez a tanulmány azt a célt szolgálja, hogy betekintést nyerjünk abba, hogy az egyes országok milyen lépeseket tesznek a gyógyászati célokat szolgáló droglegalizálással kapcsolatosan, és ezek miként játszanak szerepet a drogprobléma mérséklésében. A különböző országok gyakorlata azt mutatja, hogy a gyógyászatban használt legális drogok nem veszélyeztetik jobban az egészséget, mint az orvostudományban alkalmazott gyógyszerek.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"37 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124293724","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóság annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaz, őrizetet rendel el. A fogvatartottak együttműködési hajlandósága rendszerint alacsony, ezért az intézkedés jog-és szakszerű végrehajtása súlyos terhet ró az érintett rendőri állományra. A nem együttműködő külföldiek miatt a fogvatartási intézményekben magas az őrzés biztonságára veszélyt jelentő jogsértő cselekmények száma. Megelőzésük, illetve elhárításuk jelentős számú rendőri állományt igényel, ami a napjainkban általánossá vált létszámhiány miatt egyre kevésbé elfogadható. Korunk technológiai szintje lehetővé és indokolttá teszi az olyan technikai eszközrendszer fejlesztését és alkalmazását, amely vizuális és akusztikai elemzés, illetve gépi tanulás útján megbízhatóan képes előre jelezni, illetve a bekövetkezés esetén haladéktalanul jelezni a jogsértő cselekményeket a csökkentett létszámú őrállomány részére. A rendszert fejlesztő informatikai szakemberek számára elengedhetetlen a fogvatartási szakterület részéről a szakmai követelmények meghatározása, a gépi tanulásához szükséges magatartási formák vizuális és akusztikai jegyeinek pontos ismerete.
{"title":"A rendkívüli események korai felismerésére irányuló technikai fejlesztés célja, szakmai követelményei a külföldiek idegenrendészeti célú fogva tartása során","authors":"Krisztián Kakócz","doi":"10.32577/mr.2022.2.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.9","url":null,"abstract":"A hazánk területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldiekkel szemben az idegenrendészeti hatóság jár el. A hatóság annak érdekében, hogy a külföldi ne vonja ki magát az eljárás alól, többnyire a személyi szabadság tartós elvonásával járó kényszerintézkedést alkalmaz, őrizetet rendel el. A fogvatartottak együttműködési hajlandósága rendszerint alacsony, ezért az intézkedés jog-és szakszerű végrehajtása súlyos terhet ró az érintett rendőri állományra. A nem együttműködő külföldiek miatt a fogvatartási intézményekben magas az őrzés biztonságára veszélyt jelentő jogsértő cselekmények száma. Megelőzésük, illetve elhárításuk jelentős számú rendőri állományt igényel, ami a napjainkban általánossá vált létszámhiány miatt egyre kevésbé elfogadható. Korunk technológiai szintje lehetővé és indokolttá teszi az olyan technikai eszközrendszer fejlesztését és alkalmazását, amely vizuális és akusztikai elemzés, illetve gépi tanulás útján megbízhatóan képes előre jelezni, illetve a bekövetkezés esetén haladéktalanul jelezni a jogsértő cselekményeket a csökkentett létszámú őrállomány részére. A rendszert fejlesztő informatikai szakemberek számára elengedhetetlen a fogvatartási szakterület részéről a szakmai követelmények meghatározása, a gépi tanulásához szükséges magatartási formák vizuális és akusztikai jegyeinek pontos ismerete.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125726206","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmányban a két világháború közötti időszak rendőri erényeiről fogok írni. A korszak egyik fontos szerzője a témában Magyary Zoltán, akinek az álláspontja alapján a fegyelem a legfontosabb rendőri erény. A fegyelmet mint rendőri erényt a közszolgálati hivatás kiemelt jellemzőjeként határozta meg, amely keresztülszőtte a teljes közszolgálati rendszert. A közigazgatás meghatározó elemei ekkor a centralizáció és a hatalommegosztás voltak, amelyek hatással voltak a rendőri hivatásra is. A korszak másik fontos szerzője, Tomcsányi Móric egy másik erénynek tulajdonított kiemelt jelentőséget, a diszkrecionális képességnek. A rendészet történetében a szabad döntés jogköre – a közigazgatás legérzékenyebb részében helyet foglaló rendőrség számára – központi kérdéskörnek számított.
{"title":"Fegyelem és mérlegelés","authors":"N. Nándori","doi":"10.32577/mr.2022.2.18","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.2.18","url":null,"abstract":"Jelen tanulmányban a két világháború közötti időszak rendőri erényeiről fogok írni. A korszak egyik fontos szerzője a témában Magyary Zoltán, akinek az álláspontja alapján a fegyelem a legfontosabb rendőri erény. A fegyelmet mint rendőri erényt a közszolgálati hivatás kiemelt jellemzőjeként határozta meg, amely keresztülszőtte a teljes közszolgálati rendszert. A közigazgatás meghatározó elemei ekkor a centralizáció és a hatalommegosztás voltak, amelyek hatással voltak a rendőri hivatásra is. A korszak másik fontos szerzője, Tomcsányi Móric egy másik erénynek tulajdonított kiemelt jelentőséget, a diszkrecionális képességnek. A rendészet történetében a szabad döntés jogköre – a közigazgatás legérzékenyebb részében helyet foglaló rendőrség számára – központi kérdéskörnek számított.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-10","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116747410","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei szolgálati feladatuk ellátása során rendészeti intézkedések foganatosítására, egyenruha viselésére és kényszerítőeszközök alkalmazására jogosultak. A rendészeti kényszer jogának gyakorlása során a jogalkalmazó – nagyon helyesen – kötve van a törvényalkotó akaratához.A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt igazolják, hogy a pénzügyőrök intézkedési jogát helyenként a törvényalkotó túl szűkre szabta, s ezáltal egyes szolgálati feladatok – megfelelő eszközök hiányában – nem hajthatók végre eredményesen.A pénzügyőrök hatékony szolgálatellátását segíteni igyekvő törvényalkotó számára mindenképp megfontolandó a NAV törvény előállításra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.
{"title":"Lebilincselő helyzet: a pénzügyőri erőszak alkalmazásának szakmai és jogi dilemmái","authors":"Ákos Erdős","doi":"10.32577/mr.2022.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.2","url":null,"abstract":"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei szolgálati feladatuk ellátása során rendészeti intézkedések foganatosítására, egyenruha viselésére és kényszerítőeszközök alkalmazására jogosultak. A rendészeti kényszer jogának gyakorlása során a jogalkalmazó – nagyon helyesen – kötve van a törvényalkotó akaratához.A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt igazolják, hogy a pénzügyőrök intézkedési jogát helyenként a törvényalkotó túl szűkre szabta, s ezáltal egyes szolgálati feladatok – megfelelő eszközök hiányában – nem hajthatók végre eredményesen.A pénzügyőrök hatékony szolgálatellátását segíteni igyekvő törvényalkotó számára mindenképp megfontolandó a NAV törvény előállításra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125549910","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A digitalizációs folyamatok átrendezik a társadalom, az egyén és a szervezetek viszonyrendszereit, és hatásai az oktatásban is tapasztalhatók. A tabletek és mobiltelefonok használata, az e-mail-írás és a közösségi média alkalmazása már nemcsak lehetőség az oktatásban, hanem a 21. századi tanulók motivációjának és figyelmének fenntartásában is kiemelt lehetőségük van. A közösségi oldalakat azonban nemcsak információközlésre alkalmazhatjuk, hanem tanórai segédanyagként is a nyelv- és szaknyelvoktatásban. A tanulmány a rendészeti közösségi oldalak alkalmazását vizsgálja a szövegértés és nyelvhelyesség felől oktatói szempontból, de hallgatói oldalról is bemutatja az oldalak lehetséges alkalmazását.
{"title":"Közösségi oldalak rendészeti profiljain található bejegyzések alkalmazása szaknyelvoktatás során","authors":"Erna Uricska, Máté Suták","doi":"10.32577/mr.2022.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.7","url":null,"abstract":"A digitalizációs folyamatok átrendezik a társadalom, az egyén és a szervezetek viszonyrendszereit, és hatásai az oktatásban is tapasztalhatók. A tabletek és mobiltelefonok használata, az e-mail-írás és a közösségi média alkalmazása már nemcsak lehetőség az oktatásban, hanem a 21. századi tanulók motivációjának és figyelmének fenntartásában is kiemelt lehetőségük van. A közösségi oldalakat azonban nemcsak információközlésre alkalmazhatjuk, hanem tanórai segédanyagként is a nyelv- és szaknyelvoktatásban. A tanulmány a rendészeti közösségi oldalak alkalmazását vizsgálja a szövegértés és nyelvhelyesség felől oktatói szempontból, de hallgatói oldalról is bemutatja az oldalak lehetséges alkalmazását.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"81 6","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114110540","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány röviden bemutatja Mezei Kitti új, hiánypótló könyvét a kiberbűnözés kihívásairól.
本文简要介绍了 Kitti Mezei 关于网络犯罪挑战的新书。
{"title":"Recenzió Mezei Kitti A kiberbűnözés aktuális kihívásai a büntetőjogban című könyvéről","authors":"Réka Gyaraki","doi":"10.32577/mr.2022.1.14","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.14","url":null,"abstract":"A tanulmány röviden bemutatja Mezei Kitti új, hiánypótló könyvét a kiberbűnözés kihívásairól.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127247034","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Málta mint kis szigetország, meghatározó szerepet tölt be az Európai Unióba irányuló irreguláris migrációban, ami egyrészt földrajzi adottságának köszönhető, másrészt pedig sajátos, szigorú migrációs politikájának. A szigeten található egy a menedékjoggal foglalkozó meghatározó uniós ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) központja, amely szintén sajátos értelmezését adja a térség irreguláris migrációjának. A kötet ajánlásának oka mögött egyéni kötődésem az irreguláris migráció témája és az EASO iránt is megtalálható, hiszen az EASO rövid távú szakértőjeként én is beleláthattam a szervezet működésébe, illetve megismerhettem közelebbről Málta történelmét. A 2019-ben megjelent kötet átfogó képet nyújt a mediterrán térségben 2015 óta tapasztalható irreguláris migrációs jelenségekről. A könyv alapvetően azokat a jelenségeket tárgyalja, amelyek a 2015-ben tapasztalható migrációs válságnak nevezett jelenség kialakulásához vezettek. A kötet összesen hat fejezetre tagolódik. Az első (Notes from the Mediterranean című), bevezető fejezetben a szerző azt a morális kérdést teszi fel, hogy hogyan jutott el odáig az EU, hogy a Földközi-tengeren veszélybe sodródó emberek élete kevesebbet ér, mint egy tonhalfogás. A Földközi-tengeren munkájukat végző halászok egyes esetekben azért nem vesznek fel bajba jutott embereket, mert ezzel féltik saját megélhetésüket. Cetta Mainwaring könyvének jelentősége abban rejlik, hogy igyekszik rávilágítani a figyelmünket a helyzetet kiváltó okok összetettségére, azt mutatja be a szerző, hogy hogyan hatnak az EU intézkedései a migrációra, és hogy milyen túlélési technikát fejlesztettek ki az irreguláris migrációban részt vevők ezzel szemben. A második fejezet (Constructing Crises to Manage fejezet) tételmondata, hogy a migrációs válság eseményei az EU migrációs politikájának tudhatók be. Hiszen azáltal, hogy az EU-ba történő legális migráció lehetőségét a harmadik országbeli állampolgárok előtt erősen korlátozták az EU migrációs politikájának alakítói, megalapozták a válság kialakulásának feltételeit. Ebben a fejezetben a szerző bemutatja, hogy milyen tényezők formálták azoknak a jogszabályokkal biztosított
{"title":"Könyvismertetés Cetta Mainwaring At Europe’s Edge Migration Crisis in the Mediterranean című művéről","authors":"Ferenc Urbán","doi":"10.32577/mr.2022.1.15","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.15","url":null,"abstract":"Málta mint kis szigetország, meghatározó szerepet tölt be az Európai Unióba irányuló irreguláris migrációban, ami egyrészt földrajzi adottságának köszönhető, másrészt pedig sajátos, szigorú migrációs politikájának. A szigeten található egy a menedékjoggal foglalkozó meghatározó uniós ügynökség, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) központja, amely szintén sajátos értelmezését adja a térség irreguláris migrációjának. A kötet ajánlásának oka mögött egyéni kötődésem az irreguláris migráció témája és az EASO iránt is megtalálható, hiszen az EASO rövid távú szakértőjeként én is beleláthattam a szervezet működésébe, illetve megismerhettem közelebbről Málta történelmét. A 2019-ben megjelent kötet átfogó képet nyújt a mediterrán térségben 2015 óta tapasztalható irreguláris migrációs jelenségekről. A könyv alapvetően azokat a jelenségeket tárgyalja, amelyek a 2015-ben tapasztalható migrációs válságnak nevezett jelenség kialakulásához vezettek. A kötet összesen hat fejezetre tagolódik. Az első (Notes from the Mediterranean című), bevezető fejezetben a szerző azt a morális kérdést teszi fel, hogy hogyan jutott el odáig az EU, hogy a Földközi-tengeren veszélybe sodródó emberek élete kevesebbet ér, mint egy tonhalfogás. A Földközi-tengeren munkájukat végző halászok egyes esetekben azért nem vesznek fel bajba jutott embereket, mert ezzel féltik saját megélhetésüket. Cetta Mainwaring könyvének jelentősége abban rejlik, hogy igyekszik rávilágítani a figyelmünket a helyzetet kiváltó okok összetettségére, azt mutatja be a szerző, hogy hogyan hatnak az EU intézkedései a migrációra, és hogy milyen túlélési technikát fejlesztettek ki az irreguláris migrációban részt vevők ezzel szemben. A második fejezet (Constructing Crises to Manage fejezet) tételmondata, hogy a migrációs válság eseményei az EU migrációs politikájának tudhatók be. Hiszen azáltal, hogy az EU-ba történő legális migráció lehetőségét a harmadik országbeli állampolgárok előtt erősen korlátozták az EU migrációs politikájának alakítói, megalapozták a válság kialakulásának feltételeit. Ebben a fejezetben a szerző bemutatja, hogy milyen tényezők formálták azoknak a jogszabályokkal biztosított","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"43 2 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126666029","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Nemrég ünnepelték a BRFK 140 éves születésnapját. A tanulmányban a fővárosi rendőrség születésének körülményeit és annak hiteles időpontját alátámasztó dokumentumokat dolgozom fel. Így a főváros egyesítéséről szóló törvényt és a rendőrség történetének szakirodalmát. A jogi és szakmatörténeti források egyértelműen igazolták, hogy a fővárosi rendőrség létrejöttéről 1873 óta beszélhetünk, így az ma 148 éves.
{"title":"140 éves-e a BRFK, és ha igen, akkor miért nem","authors":"János Sallai","doi":"10.32577/mr.2022.1.13","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.13","url":null,"abstract":"Nemrég ünnepelték a BRFK 140 éves születésnapját. A tanulmányban a fővárosi rendőrség születésének körülményeit és annak hiteles időpontját alátámasztó dokumentumokat dolgozom fel. Így a főváros egyesítéséről szóló törvényt és a rendőrség történetének szakirodalmát. A jogi és szakmatörténeti források egyértelműen igazolták, hogy a fővárosi rendőrség létrejöttéről 1873 óta beszélhetünk, így az ma 148 éves.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117223636","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Miskolc jó példa arra, hogy az ország különböző részei és közösségei közötti társadalmi-kulturális, gazdasági és szociális különbségek hogyan vezetnek a vidéki és városi bűnözés közötti szakadék növekedéséhez. Az elmúltévtized gazdaságpolitikai törekvései ellenére a vidék egyre hátrányosabb helyzetbe került. A jövedelmi különbségek tovább nőttek. Az elmaradott térségek szegregált területeinek lakói már nem képesek felzárkózni a gyorsan fejlődő fővároshoz vagy Nyugat-Magyarországhoz. Ahogyan az is kétséges, hogy bármilyen módon elérjék a fejlett és áhított nagyvárosi életszínvonalat. Emiatt a vidéki bűnözés egyik jellemző formája a szegregátumokban a pszichoaktív szerek árusítása. Ezek a bizonytalan összetételű és hatásmódú szerek óriási társadalmi károkat okoznak ezeken a területeken, különösen a fiatalok körében, ezáltal katalizálják a társadalmi és gazdasági problémákat, és konzerválják az elmaradottságot. Miközben tisztában lehetünk azzal, hogy a hagyományos kábítószerekkel kapcsolatos bűnözési formák, sőt az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények formái is egyre inkább visszaszorulnak az új pszichoaktív anyagokkal elérhető anyagi haszon és a lebukás és büntetés alacsony kockázata miatt. A helyzetet az ország északkeleti részén található egykori iparváros, Miskolc bűnügyi helyzeténekbemutatásával szemléltetem. Bemutatva a kriminológiai probléma jogi és társadalmi összetettségét.
{"title":"Új pszichoaktív anyagokkal (ÚPA) kapcsolatos bűnözés Miskolc szegregátumaiban","authors":"Vince Vári","doi":"10.32577/mr.2022.1.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.11","url":null,"abstract":"Miskolc jó példa arra, hogy az ország különböző részei és közösségei közötti társadalmi-kulturális, gazdasági és szociális különbségek hogyan vezetnek a vidéki és városi bűnözés közötti szakadék növekedéséhez. Az elmúltévtized gazdaságpolitikai törekvései ellenére a vidék egyre hátrányosabb helyzetbe került. A jövedelmi különbségek tovább nőttek. Az elmaradott térségek szegregált területeinek lakói már nem képesek felzárkózni a gyorsan fejlődő fővároshoz vagy Nyugat-Magyarországhoz. Ahogyan az is kétséges, hogy bármilyen módon elérjék a fejlett és áhított nagyvárosi életszínvonalat. Emiatt a vidéki bűnözés egyik jellemző formája a szegregátumokban a pszichoaktív szerek árusítása. Ezek a bizonytalan összetételű és hatásmódú szerek óriási társadalmi károkat okoznak ezeken a területeken, különösen a fiatalok körében, ezáltal katalizálják a társadalmi és gazdasági problémákat, és konzerválják az elmaradottságot. Miközben tisztában lehetünk azzal, hogy a hagyományos kábítószerekkel kapcsolatos bűnözési formák, sőt az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények formái is egyre inkább visszaszorulnak az új pszichoaktív anyagokkal elérhető anyagi haszon és a lebukás és büntetés alacsony kockázata miatt. A helyzetet az ország északkeleti részén található egykori iparváros, Miskolc bűnügyi helyzeténekbemutatásával szemléltetem. Bemutatva a kriminológiai probléma jogi és társadalmi összetettségét.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125721918","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A következő néhány oldalban megkísérlem a lehetetlent: arra vállalkozom, hogy egy olyan specifikus nyomozástámogató eljárást, mint amilyen a bűnügyi profilalkotás, megkíséreljek bemutatni a hazai tudományos vizsgálódás és gondolkodás tükrén át. Jelen cikkben azt az ívet szeretném megragadni, hogy az egyes szerzők egyes tanulmányaikban miként definiálják magát a módszert, milyen elvárásokat és kritikákat fogalmaznak meg vele szemben, és hogy a tudomány-technika fejlődésével hová s merre tart az eljárásról való tudományos és gyakorlati gondolkodás.
{"title":"A bűnügyi profilalkotás megjelenése a hazai tudományos gondolkodásban","authors":"Ákos Erdélyi","doi":"10.32577/mr.2022.1.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32577/mr.2022.1.10","url":null,"abstract":"A következő néhány oldalban megkísérlem a lehetetlent: arra vállalkozom, hogy egy olyan specifikus nyomozástámogató eljárást, mint amilyen a bűnügyi profilalkotás, megkíséreljek bemutatni a hazai tudományos vizsgálódás és gondolkodás tükrén át. Jelen cikkben azt az ívet szeretném megragadni, hogy az egyes szerzők egyes tanulmányaikban miként definiálják magát a módszert, milyen elvárásokat és kritikákat fogalmaznak meg vele szemben, és hogy a tudomány-technika fejlődésével hová s merre tart az eljárásról való tudományos és gyakorlati gondolkodás.","PeriodicalId":303958,"journal":{"name":"Magyar Rendészet","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-05-11","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130059651","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：