A rendkívül sokszereplős jemeni konfliktus több olyan elemet is hordoz magában, amely elemzésre érdemes. A 2015-ben kezdődött – több térségbeli arab államot is magában foglaló – koalíciós katonai intervenció sok szempontból érdekes tapasztalatokat hozott. A koalíció két legerősebb és műveleti szempontból legaktívabb tagja Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. Mindkét állam hadereje szinte teljes spektrumát felvonultatta, valamennyi haderőnemük kivette részét a műveletekből. A szaúdiak és az Emirátusok részvételében közös pont a nagy mennyiségű és igen fejlett – elsősorban amerikai és európai – haditechnika alkalmazása. A konvencionális fegyverek nagyarányú bevetésének azonban nem egységes a mérlege; a hatékonyság, a pontosság és az eredményesség terén egyaránt komoly kritikák fogalmazódtak meg. A tanulmány a két ország által bevetett haditechnikai eszközöket, valamint azok alkalmazásának tapasztalatait vizsgálja.
{"title":"A koalíciós haderők által alkalmazott fegyverrendszerek a jemeni konfliktusban – avagy erőltetett beszerzések, kétséges eredmények?","authors":"Tamás Lesták","doi":"10.32563/hsz.2021.3.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.3","url":null,"abstract":"A rendkívül sokszereplős jemeni konfliktus több olyan elemet is hordoz magában, amely elemzésre érdemes. A 2015-ben kezdődött – több térségbeli arab államot is magában foglaló – koalíciós katonai intervenció sok szempontból érdekes tapasztalatokat hozott. A koalíció két legerősebb és műveleti szempontból legaktívabb tagja Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok. Mindkét állam hadereje szinte teljes spektrumát felvonultatta, valamennyi haderőnemük kivette részét a műveletekből. A szaúdiak és az Emirátusok részvételében közös pont a nagy mennyiségű és igen fejlett – elsősorban amerikai és európai – haditechnika alkalmazása. A konvencionális fegyverek nagyarányú bevetésének azonban nem egységes a mérlege; a hatékonyság, a pontosság és az eredményesség terén egyaránt komoly kritikák fogalmazódtak meg. A tanulmány a két ország által bevetett haditechnikai eszközöket, valamint azok alkalmazásának tapasztalatait vizsgálja.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"19 25-26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123575593","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A veszélyeztetés egy nem kívánt történés bekövetkezésének lehetősége, azaz olyan helyzet, amelyben nem biztosan, de valamikorra eséllyel kialakulhat bizonyos károkozás, s ez félelemhez, a biztonságérzés megszűnéséhez vezet. Sajnos, Irakban még ma is sokan veszélyben érzik magukat, mert az Iszlám Állam mint kalifátus ugyan megszűnt, de sejtekben tovább él tulajdonképpen bárhol a világon, s ezek tagjainak radikális nézeteiből adódóan kiújulhat a tevékenysége. A veszélyérzet szubjektív, hiszen az is érzékelhet fenyegetettséget, aki objektíven nincs veszélyben. Fontos, hogy az egyéni mellett létezik közösségi érzékelés is. Fontos tehát megkülönböztetnünk az egyén vagy csoport által érzékelt valós vagy vélt veszélyeket, különösen, amikor kockázatelemzéssel foglalkozunk. Ha felmerül valamilyen kihívás vagy veszélyérzet egy embercsoport részéről, a legtöbb esetben annak valós alapja van, s foglalkozni kell az okával és a megoldás keresésével. Az alábbiakban az elméleti keretek áttekintését követően az Iszlám Állam újjáéledésének kockázatait vizsgálom meg különösen azokra a kisebbségekre nézve, amelyek korábban fő célpontot jelentettek harcosai számára.
{"title":"Az Iszlám Állam visszatérésének veszélye az iraki kisebbségekre nézve","authors":"Hajnalka Szilágyi-Kiss","doi":"10.32563/hsz.2021.3.10","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.10","url":null,"abstract":"A veszélyeztetés egy nem kívánt történés bekövetkezésének lehetősége, azaz olyan helyzet, amelyben nem biztosan, de valamikorra eséllyel kialakulhat bizonyos károkozás, s ez félelemhez, a biztonságérzés megszűnéséhez vezet. Sajnos, Irakban még ma is sokan veszélyben érzik magukat, mert az Iszlám Állam mint kalifátus ugyan megszűnt, de sejtekben tovább él tulajdonképpen bárhol a világon, s ezek tagjainak radikális nézeteiből adódóan kiújulhat a tevékenysége. A veszélyérzet szubjektív, hiszen az is érzékelhet fenyegetettséget, aki objektíven nincs veszélyben. Fontos, hogy az egyéni mellett létezik közösségi érzékelés is. Fontos tehát megkülönböztetnünk az egyén vagy csoport által érzékelt valós vagy vélt veszélyeket, különösen, amikor kockázatelemzéssel foglalkozunk. Ha felmerül valamilyen kihívás vagy veszélyérzet egy embercsoport részéről, a legtöbb esetben annak valós alapja van, s foglalkozni kell az okával és a megoldás keresésével. Az alábbiakban az elméleti keretek áttekintését követően az Iszlám Állam újjáéledésének kockázatait vizsgálom meg különösen azokra a kisebbségekre nézve, amelyek korábban fő célpontot jelentettek harcosai számára.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"57 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130818791","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt évtizedekben jelentős hangsúlyeltolódás tapasztalható a háború megvívására és a hadviselésre vonatkozó ismeretekben. A nem 5. cikkely szerinti válságkezelő műveletekkel, azon belül is a felkelésellenes hadműveletekkel kapcsolatos katonai ismeretek fontossága megnőtt. Jelen cikk szerzői a vonatkozó szakirodalomban meghatározó szerepet játszó David Galula francia katonai gondolkodót alapul véve azt vizsgálják, hogy a felkelések létrejötte és a daganatos betegségek kialakulásának menete milyen mértékben mutat hasonlóságot. Mivel mindkét esetben változó intenzitású, elhúzódó folyamatról van szó, a vizsgálat jobban értelmezhetővé teszi e műveletek sajátosságait, továbbá biztosítja azok árnyaltabb vizsgálatát. A fő pontokon megtalálható egyezés egyértelműsíti, hogy a felkelések és a rák kialakulása különböző szinteken elhelyezkedő, hasonló jellegű folyamatok kölcsönhatásának eredménye.
{"title":"A felkelések és a rákkutatás interdiszciplináris megközelítésben","authors":"Zoltán Jobbágy, Csaba Attila Bakos, Ádám Molnár","doi":"10.32563/hsz.2021.3.11","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.11","url":null,"abstract":"Az elmúlt évtizedekben jelentős hangsúlyeltolódás tapasztalható a háború megvívására és a hadviselésre vonatkozó ismeretekben. A nem 5. cikkely szerinti válságkezelő műveletekkel, azon belül is a felkelésellenes hadműveletekkel kapcsolatos katonai ismeretek fontossága megnőtt. Jelen cikk szerzői a vonatkozó szakirodalomban meghatározó szerepet játszó David Galula francia katonai gondolkodót alapul véve azt vizsgálják, hogy a felkelések létrejötte és a daganatos betegségek kialakulásának menete milyen mértékben mutat hasonlóságot. Mivel mindkét esetben változó intenzitású, elhúzódó folyamatról van szó, a vizsgálat jobban értelmezhetővé teszi e műveletek sajátosságait, továbbá biztosítja azok árnyaltabb vizsgálatát. A fő pontokon megtalálható egyezés egyértelműsíti, hogy a felkelések és a rák kialakulása különböző szinteken elhelyezkedő, hasonló jellegű folyamatok kölcsönhatásának eredménye.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124978097","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb az igény olyan gépekre, amelyek a mostaniaknál „emberibben” képesek működni. Ehhez elengedhetetlen az érzelmek gépi érzékelése és utánzása. Az alábbiakban először bemutatjuk, hogy egy gép mennyiben képes kezelni az érzelmeket, valamint a terület fejlődését és többféle felhasználási lehetőséget a különféle fegyveres erők számára. A szélesebb áttekintést végül a gépi autonómiára szűkítjük, ahol bizonyítani igyekszünk hipotéziseinket, miszerint a mesterséges érzelmek alkalmazása lehetővé tenné a gépek erkölcsi érzékének kialakítását, valamint növelné az autonóm rendszerek hatékonyságát.
{"title":"A gépi érzelmek a fegyveres erőknél és az autonóm rendszerekben","authors":"A. Fehér, Imre Négyesi","doi":"10.32563/hsz.2021.3.12","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.12","url":null,"abstract":"A mesterséges intelligencia terjedésével egyre nagyobb az igény olyan gépekre, amelyek a mostaniaknál „emberibben” képesek működni. Ehhez elengedhetetlen az érzelmek gépi érzékelése és utánzása. Az alábbiakban először bemutatjuk, hogy egy gép mennyiben képes kezelni az érzelmeket, valamint a terület fejlődését és többféle felhasználási lehetőséget a különféle fegyveres erők számára. A szélesebb áttekintést végül a gépi autonómiára szűkítjük, ahol bizonyítani igyekszünk hipotéziseinket, miszerint a mesterséges érzelmek alkalmazása lehetővé tenné a gépek erkölcsi érzékének kialakítását, valamint növelné az autonóm rendszerek hatékonyságát.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115080730","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A hadsereg tagjainak erényei, azaz a katonai erények a társadalmi és a politikai környezet függvényei. A 19. században Európa és benne Magyarország jelentős társadalmi és politikai változásokon ment keresztül, aminek következtében a bátorság, a becsület, a hűség, a vezetői erény és a fegyelmezettség a korábbitól eltérő tartalommal töltődött meg. A nyugat-európai és a magyar fejlődés között voltak hasonlóságok, ám a különbségek szembetűnőbbek. Nyugat-Európában a hazaszereteten nyugvó bátorság, a nemzeti társadalomhoz kötődő becsület, hűség, vezetői erény és fegyelmezettség kapott nagyobb szerepet. Magyarországon viszont az istenfélelmen (és a vezetőktől való félelmen) nyugvó bátorság, illetve a katolikus uralkodó vezette társadalomhoz kötődő becsület, hűség, vezetői erény és fegyelmezettség.
{"title":"A katonai erények változása a 19. században Nyugat-Európában és Magyarországon","authors":"Mihály Boda","doi":"10.32563/hsz.2021.3.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.7","url":null,"abstract":"A hadsereg tagjainak erényei, azaz a katonai erények a társadalmi és a politikai környezet függvényei. A 19. században Európa és benne Magyarország jelentős társadalmi és politikai változásokon ment keresztül, aminek következtében a bátorság, a becsület, a hűség, a vezetői erény és a fegyelmezettség a korábbitól eltérő tartalommal töltődött meg. A nyugat-európai és a magyar fejlődés között voltak hasonlóságok, ám a különbségek szembetűnőbbek. Nyugat-Európában a hazaszereteten nyugvó bátorság, a nemzeti társadalomhoz kötődő becsület, hűség, vezetői erény és fegyelmezettség kapott nagyobb szerepet. Magyarországon viszont az istenfélelmen (és a vezetőktől való félelmen) nyugvó bátorság, illetve a katolikus uralkodó vezette társadalomhoz kötődő becsület, hűség, vezetői erény és fegyelmezettség.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132289461","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A katonai szervezetek életének manapság elválaszthatatlan része a törzs, a végrehajtó alegységek alsó szintjeitől a felsővezetésig elmenően. Jelen tanulmány egyrészt a NATO szövetségi rendszerében ma használt funkcionális törzs szervezeti formájának kialakulását, illetve az azt előidéző történelmi folyamatokat mutatja be, másrészt a kialakult struktúra által támasztott kihívásokat és e működési modell további fejlődésének lehetséges irányát jelöli ki.
{"title":"A katonai törzs evolúciója és fejlődési perspektívái","authors":"Ferenc Fazekas","doi":"10.32563/hsz.2021.3.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.8","url":null,"abstract":"A katonai szervezetek életének manapság elválaszthatatlan része a törzs, a végrehajtó alegységek alsó szintjeitől a felsővezetésig elmenően. Jelen tanulmány egyrészt a NATO szövetségi rendszerében ma használt funkcionális törzs szervezeti formájának kialakulását, illetve az azt előidéző történelmi folyamatokat mutatja be, másrészt a kialakult struktúra által támasztott kihívásokat és e működési modell további fejlődésének lehetséges irányát jelöli ki.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127020633","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The basis of NATO’s existence is the collective defence of Allies, its population and borders. Assurance and deterrence measures and activities implemented in Northeast Europe aim to build NATO’s common defence potential and deter potential aggression against NATO members. Assurance activities began in 2014, defined at the NATO Summit in Wales. They respond to the changed security situation on NATO’s eastern borders with Russian activities, the illegal annexation of Crimea, destabilisation activities and military involvement in eastern Ukraine. Increasing military activities and concentration of Russian military forces near NATO’s eastern borders, accompanied by hybrid warfare activities against the Northeastern European NATO members, followed. After the NATO Summits in Warsaw (2016) and Brussels (2018), NATO assurance and deterrence measures have been launched as a response to perceived threat. They aim to strengthen the Eastern Allies’ defence and deter and prevent any potential aggression while building Allied collective defence capabilities.
{"title":"Building NATO Collective Defence Capabilities in Northeastern Europe I","authors":"Goran Boroš","doi":"10.32563/hsz.2021.3.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.5","url":null,"abstract":"The basis of NATO’s existence is the collective defence of Allies, its population and borders. Assurance and deterrence measures and activities implemented in Northeast Europe aim to build NATO’s common defence potential and deter potential aggression against NATO members. Assurance activities began in 2014, defined at the NATO Summit in Wales. They respond to the changed security situation on NATO’s eastern borders with Russian activities, the illegal annexation of Crimea, destabilisation activities and military involvement in eastern Ukraine. Increasing military activities and concentration of Russian military forces near NATO’s eastern borders, accompanied by hybrid warfare activities against the Northeastern European NATO members, followed. After the NATO Summits in Warsaw (2016) and Brussels (2018), NATO assurance and deterrence measures have been launched as a response to perceived threat. They aim to strengthen the Eastern Allies’ defence and deter and prevent any potential aggression while building Allied collective defence capabilities.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122605409","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Since the early beginning, stability, prosperity and security have been core values for the members of the transatlantic community. Efforts have been made for reconciliation over human lives lost in war, to understand and to solve dramatic changes in societies, to rebuild economies after heavy losses in goods, and to repair and maintain destroyed basic infrastructure; these are still ongoing concerns that present periodical challenges for all participating states. Statebuilding approaches can be described in many theoretical ways, but in practice – based on historical experience – they can be either peaceful or very bloody. In order to realise unknown and extreme factors and to give them adequate answers there is an urgent need for a stable, reliable and effective system.The Hungarian Defence Forces has a long history in peace operations, however, the latest missions conducted, especially in the Balkans and in Afghanistan, provided lots of useful experience related to different statebuilding efforts. In this paper the authors explain the basic general relations between state and the military, in normal – or ideal – circumstances, illustrated – as a comparison – with different elements and factors in statebuilding efforts in case of extreme conditions such as war, failing states or even a hypocritical emergence of state-like entities.
{"title":"The Importance of Statebuilding: Additional Contributions from a Military Perspective","authors":"J. Németh, G. Boldizsár","doi":"10.32563/hsz.2021.3.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.1","url":null,"abstract":"Since the early beginning, stability, prosperity and security have been core values for the members of the transatlantic community. Efforts have been made for reconciliation over human lives lost in war, to understand and to solve dramatic changes in societies, to rebuild economies after heavy losses in goods, and to repair and maintain destroyed basic infrastructure; these are still ongoing concerns that present periodical challenges for all participating states. Statebuilding approaches can be described in many theoretical ways, but in practice – based on historical experience – they can be either peaceful or very bloody. In order to realise unknown and extreme factors and to give them adequate answers there is an urgent need for a stable, reliable and effective system.The Hungarian Defence Forces has a long history in peace operations, however, the latest missions conducted, especially in the Balkans and in Afghanistan, provided lots of useful experience related to different statebuilding efforts. In this paper the authors explain the basic general relations between state and the military, in normal – or ideal – circumstances, illustrated – as a comparison – with different elements and factors in statebuilding efforts in case of extreme conditions such as war, failing states or even a hypocritical emergence of state-like entities.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"46 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132576190","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A műveleti térként megjelenő kibertér számos kérdést vet fel, ami a vele kapcsolatos stratégia és politika átalakítását követeli meg, így nemzeti és uniós szinten is szükséges áttekinteni az általa jelentett kihívásokat. A kibernetikai fenyegetések egyik jellegzetessége, hogy nemcsak technikai válaszokat igényelnek, hanem stratégiai megoldásokat is. A számítástechnikai-internetes támadók vagy bűnözők jelentkezhetnek geopolitikai, kulturális és gazdasági síkon egyaránt, ennek megfelelően az egyesült Európa biztonsági és védelmi erőfeszítéseinek valamennyi fent említett területre ki kell terjedniük, mert az ilyen típusú veszélyeztetés közvetlenül vagy közvetve hatással van a tagországok minden szintű tevékenységére. Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája példaszerű következetességgel, egységesen kezeli a kiberfenyegetéseket. Jelen írás arra keresi a választ, hogy az EU új kiberbiztonsági stratégiája milyen eszközökkel járul hozzá a kontinens átfogó biztonság- és védelempolitikájához.
{"title":"A kibervédelem szerepe az Európai Unió közös biztonsági és védelmi politikájában","authors":"Barbara Bihaly","doi":"10.32563/hsz.2021.3.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.4","url":null,"abstract":"A műveleti térként megjelenő kibertér számos kérdést vet fel, ami a vele kapcsolatos stratégia és politika átalakítását követeli meg, így nemzeti és uniós szinten is szükséges áttekinteni az általa jelentett kihívásokat. A kibernetikai fenyegetések egyik jellegzetessége, hogy nemcsak technikai válaszokat igényelnek, hanem stratégiai megoldásokat is. A számítástechnikai-internetes támadók vagy bűnözők jelentkezhetnek geopolitikai, kulturális és gazdasági síkon egyaránt, ennek megfelelően az egyesült Európa biztonsági és védelmi erőfeszítéseinek valamennyi fent említett területre ki kell terjedniük, mert az ilyen típusú veszélyeztetés közvetlenül vagy közvetve hatással van a tagországok minden szintű tevékenységére. Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája példaszerű következetességgel, egységesen kezeli a kiberfenyegetéseket. Jelen írás arra keresi a választ, hogy az EU új kiberbiztonsági stratégiája milyen eszközökkel járul hozzá a kontinens átfogó biztonság- és védelempolitikájához.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117168219","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányomban a nők karitatív munkában és a jótékonysági szervezetekben vállalt szerepét vizsgálom. Bemutatom az egyik legismertebb jótékonysági egyesület, az Auguszta-alap tevékenységét és jelentősebb akcióit. Emellett megvizsgálom a jószolgálat terén működő egyik legkiemelkedőbb arisztokrata hölgy, Apponyi Franciska fóti aktivitását. A megannyi karitatív szervezet és személy kezdeményezései közül kiemelek néhány fontosnak tűnőt. Végül két Antant-állam, Nagy-Britannia és Franciaország jelentősebb karitatív akciót mutatom be.
{"title":"Karitatív tevékenység a Nagy Háború idején Magyarországon, valamint Nagy-Britanniában és Franciaországban","authors":"Z. Molnár","doi":"10.32563/hsz.2021.3.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.32563/hsz.2021.3.9","url":null,"abstract":"Tanulmányomban a nők karitatív munkában és a jótékonysági szervezetekben vállalt szerepét vizsgálom. Bemutatom az egyik legismertebb jótékonysági egyesület, az Auguszta-alap tevékenységét és jelentősebb akcióit. Emellett megvizsgálom a jószolgálat terén működő egyik legkiemelkedőbb arisztokrata hölgy, Apponyi Franciska fóti aktivitását. A megannyi karitatív szervezet és személy kezdeményezései közül kiemelek néhány fontosnak tűnőt. Végül két Antant-állam, Nagy-Britannia és Franciaország jelentősebb karitatív akciót mutatom be.","PeriodicalId":319017,"journal":{"name":"Hadtudományi Szemle","volume":"342 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-12-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116481554","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：