Kovács Katalin, Horváth Márk, Halász Gábor, Takács Anita, Heltai György, Boros Norbert, Sipos Péter, Győri Zoltán
Munkánk során potenciálisan toxikus fémek frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszereket kívántunk értékelni, azok talajféleségtől való függése alapján.A talajféleségtől való függés mértéke döntően megszabja a módszer használhatóságát. Jelen dolgozat célja, hogy a Cu, a Zn, a Fe és a Ni környezeti mobilitása szempontjából értékelje a vizsgálatba vont egy- és többlépéses kioldásos módszereket.Vizsgálatainkhoz a TIM adatbázisból származó négy, eltérő fizikai talajféleségű mintát választottunk (homok-, homokos vályog-, vályog- és agyag-talaj sorrendjében növekvő agyag- és humusztartalommal és pH-val).Öt különböző kivonószerrel végzett egylépéses extrakciót és kétféle szekvens, azaz 3+1 lépéses egymás utáni extrakciós vizsgálatot végeztünk (BCR és McGrath módszerekkel).Elvégeztük a minták Magyar Szabvány (MSZ 21470-50) szerinti, mikrohullámú kezeléssel egybekötött, H2O2+HNO3 eleggyel való roncsolását is. Az így megállapított elemtartalom környezetvédelmi szempontból teljes („összes”) elemtartalomnak tekinthető.A mérési eredmények alapján megkíséreltük kiválasztani a vizsgálatba vont módszerek közül azokat, amelyek a talajból már biztonsággal meghatározható mennyiségű elemet vonnak ki, de a kivont mennyiség még nem a teljes elemtartalommal arányos.A mikrohullámú feltárással kapott Zn-, Cu-, Fe- és Ni-tartalmak, a homok-, homokos vályog-, vályog- és agyag-talaj sorrendben, vagyis az agyag- és humusztartalmukkal, valamint pH-jukkal párhuzamosan nő. Egy olyan összetett rendszerben, mint a talaj, az egyes talajtulajdonságok, így az agyag- és humusztartalom, valamint a pH hatása vizsgálataink alapján nem különíthető el, de mint várható volt, a nagyobb agyag- és humusztartalmú és magasabb pH-jú talajok ezekből az elemekből többet halmoztak fel.Mivel a kelátképzőket tartalmazó kivonószerek az összes réztartalomnak mintegy harmadát kivonták, a kivont mennyiség a réztartalommal volt arányos, vagyis a réztartalom növekedésével párhuzamosan nőtt.Ezek a kivonószerek tehát Cu esetében kevésbé alkalmasak az egyes talajféleségek toxicitása közti különbségek kimutatására.A rézzel ellentétben, a másik három elemnél az egyes talajféleségeknél kivont kis elemmennyiségek esetenként nagyságrendileg is különböztek, így az elméleti meggondolásunknak megfelelően feltételezhető, hogy az egyes talajféleségek toxicitása közti különbséget mutatják.A két szekvens módszernél a vasnál kapott mérési eredményeket azok szórása miatt nem lehetett értékelni.Megállapítható, hogy a BCR agresszívebb kivonószereket használ, mint a McGrath módszer, ennek megfelelően a BCR módszerrel a talajok átlagában az elemek 36, a McGrath módszerrel pedig csak 9%-át vontuk ki.A BCR módszernél nincs vízszerű gyenge kivonószer, amiből a különböző talajok összes elemtartalmából felszabaduló ionok mennyiségére lehetne következtetni. Az ecetsav, a leggyengébb kivonószer, de a kicserélhető elemtartalom mellett kivonja a karbonátokhoz kötött, vagyis biztosan nem szabad ionos elemtartalmat is.Miv
{"title":"Néhány potenciálisan mérgező fém frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszer értékelése eltérő fizikai talajféleségű mintákon","authors":"Kovács Katalin, Horváth Márk, Halász Gábor, Takács Anita, Heltai György, Boros Norbert, Sipos Péter, Győri Zoltán","doi":"10.1556/0088.2021.00020","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2021.00020","url":null,"abstract":"Munkánk során potenciálisan toxikus fémek frakcióinak meghatározására alkalmazott analitikai módszereket kívántunk értékelni, azok talajféleségtől való függése alapján.A talajféleségtől való függés mértéke döntően megszabja a módszer használhatóságát. Jelen dolgozat célja, hogy a Cu, a Zn, a Fe és a Ni környezeti mobilitása szempontjából értékelje a vizsgálatba vont egy- és többlépéses kioldásos módszereket.Vizsgálatainkhoz a TIM adatbázisból származó négy, eltérő fizikai talajféleségű mintát választottunk (homok-, homokos vályog-, vályog- és agyag-talaj sorrendjében növekvő agyag- és humusztartalommal és pH-val).Öt különböző kivonószerrel végzett egylépéses extrakciót és kétféle szekvens, azaz 3+1 lépéses egymás utáni extrakciós vizsgálatot végeztünk (BCR és McGrath módszerekkel).Elvégeztük a minták Magyar Szabvány (MSZ 21470-50) szerinti, mikrohullámú kezeléssel egybekötött, H2O2+HNO3 eleggyel való roncsolását is. Az így megállapított elemtartalom környezetvédelmi szempontból teljes („összes”) elemtartalomnak tekinthető.A mérési eredmények alapján megkíséreltük kiválasztani a vizsgálatba vont módszerek közül azokat, amelyek a talajból már biztonsággal meghatározható mennyiségű elemet vonnak ki, de a kivont mennyiség még nem a teljes elemtartalommal arányos.A mikrohullámú feltárással kapott Zn-, Cu-, Fe- és Ni-tartalmak, a homok-, homokos vályog-, vályog- és agyag-talaj sorrendben, vagyis az agyag- és humusztartalmukkal, valamint pH-jukkal párhuzamosan nő. Egy olyan összetett rendszerben, mint a talaj, az egyes talajtulajdonságok, így az agyag- és humusztartalom, valamint a pH hatása vizsgálataink alapján nem különíthető el, de mint várható volt, a nagyobb agyag- és humusztartalmú és magasabb pH-jú talajok ezekből az elemekből többet halmoztak fel.Mivel a kelátképzőket tartalmazó kivonószerek az összes réztartalomnak mintegy harmadát kivonták, a kivont mennyiség a réztartalommal volt arányos, vagyis a réztartalom növekedésével párhuzamosan nőtt.Ezek a kivonószerek tehát Cu esetében kevésbé alkalmasak az egyes talajféleségek toxicitása közti különbségek kimutatására.A rézzel ellentétben, a másik három elemnél az egyes talajféleségeknél kivont kis elemmennyiségek esetenként nagyságrendileg is különböztek, így az elméleti meggondolásunknak megfelelően feltételezhető, hogy az egyes talajféleségek toxicitása közti különbséget mutatják.A két szekvens módszernél a vasnál kapott mérési eredményeket azok szórása miatt nem lehetett értékelni.Megállapítható, hogy a BCR agresszívebb kivonószereket használ, mint a McGrath módszer, ennek megfelelően a BCR módszerrel a talajok átlagában az elemek 36, a McGrath módszerrel pedig csak 9%-át vontuk ki.A BCR módszernél nincs vízszerű gyenge kivonószer, amiből a különböző talajok összes elemtartalmából felszabaduló ionok mennyiségére lehetne következtetni. Az ecetsav, a leggyengébb kivonószer, de a kicserélhető elemtartalom mellett kivonja a karbonátokhoz kötött, vagyis biztosan nem szabad ionos elemtartalmat is.Miv","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-07-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42517127","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kocsis Mihály, Menyhárt László, Benő András És, Hermann Tamas
Vizsgálatunk célja az volt, hogy egy Somogyban elhelyezkedő, dombvidéki mintaterület szántóin elemezzük a mért talaj-vezetőképesség (EC) értékek és lehatárolt termőhelyi (művelési) zónák talajtulajdonságai közötti összefüggéseket. A vizsgált szántóterületek löszön kialakult, típusos Ramann-féle barna erdőtalajon és karbonátos csernozjom barna erdőtalajon helyezkednek el. Feltalajuk döntően vályog és agyagos vályog fizikai féleségű. A talaj vezetőképességét 50 és 100 cm-es talajmélységben mértük.A mintaterület talajadatait térinformatikai állományba foglaltuk, az adatok rendezését és azok összekapcsolását az ESRI ArcGIS 10.0 programmal végeztük el. A táblák heterogenitását mutató laboratóriumi talajvizsgálatok eredményeit a mért EC értékekkel összevetettük, amelyhez az IBM SPSS Statistics 20 szoftver segítségével stepwise-típusú lineáris regressziót alkalmaztunk. A regressziókat a talajvizsgálatok csoportosításával megegyezően: alap („a” eset), bővített („b” eset) és teljeskörű („c”eset) alapján futtattuk le. A számításoknál az „a” eset a talajtulajdonságokat meghatározó fontosabb talajparaméterek (kötöttség, humusz- és mésztartalom, kémhatás), a „b” eset az alap talajparamétereket és a makro tápanyagok (NPK ellátottságot), valamint a „c” eset az előző kettőt és mikro tápanyagok (Mg2+, Na+, Zn2+, Cu2+, Mn2+, SO42–, Fe2+ + Fe3+) körét jelenti.A különböző csoportosításban elvégzett elemzések során arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizsgálati talajparaméterek körének változtatásával szorosabb kapcsolatokat találunk-e a mért átlagos EC értékek és a talajtulajdonságok között. Az eredményeink által kaphatunk-e olyan kellő pontosságú és megbízhatóságú becslőmodellt, amely a talajok térbeli heterogenitását megmutatja az EC értékek alapján, így a módszer nagyban meggyorsíthatja és leegyszerűsítheti a „hagyományos” talajvizsgálatokhoz képest a termőhelyi zónák elkülönítését.A vizsgálati eredményeink alapján elmondható, hogy mindhárom regressziós csoportosítás esetén a tengerszint feletti magasság csökkenésével arányosan nő a talaj-vezetőképesség, illetve az EC értékek növekedésével nő a talajok kötöttsége, amellyel együtt növekszik az agyagtartalom is. Ez a folyamat 100 cm-es talajmélységben a nagyobb víztartalom miatt erőteljesebben jelentkezik, mint az 50 cm-es talajmélységben. A termőhelyi zónák termékenységi viszonyait az elsődleges talajtulajdonságokon, illetve a makro és a mikro tápanyag-ellátottságokon kívül a domborzati viszonyok is módosíthatják. A talajellenállás mérése bárki számára elérhető, gyors és egyszerű módszer. A laboratóriumi talajvizsgálatokat kiegészítve alkalmas arra, hogy a precíziós növénytermesztésben segítséget nyújtson a termőhelyi zónák lehatárolásában.Our aim was to analyse the relationships between the measured soil electrical conductivity (EC) and the soil properties of different delimited production (tillage) zones in a hillside sample area situated in Somogy county. The examined arable lands are situated in typical Ramann-typ
{"title":"A talaj elektromos vezetőképessége és a termőhelyi zónák talajtulajdonságai közötti összefüggések","authors":"Kocsis Mihály, Menyhárt László, Benő András És, Hermann Tamas","doi":"10.1556/0088.2021.00077","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2021.00077","url":null,"abstract":"Vizsgálatunk célja az volt, hogy egy Somogyban elhelyezkedő, dombvidéki mintaterület szántóin elemezzük a mért talaj-vezetőképesség (EC) értékek és lehatárolt termőhelyi (művelési) zónák talajtulajdonságai közötti összefüggéseket. A vizsgált szántóterületek löszön kialakult, típusos Ramann-féle barna erdőtalajon és karbonátos csernozjom barna erdőtalajon helyezkednek el. Feltalajuk döntően vályog és agyagos vályog fizikai féleségű. A talaj vezetőképességét 50 és 100 cm-es talajmélységben mértük.A mintaterület talajadatait térinformatikai állományba foglaltuk, az adatok rendezését és azok összekapcsolását az ESRI ArcGIS 10.0 programmal végeztük el. A táblák heterogenitását mutató laboratóriumi talajvizsgálatok eredményeit a mért EC értékekkel összevetettük, amelyhez az IBM SPSS Statistics 20 szoftver segítségével stepwise-típusú lineáris regressziót alkalmaztunk. A regressziókat a talajvizsgálatok csoportosításával megegyezően: alap („a” eset), bővített („b” eset) és teljeskörű („c”eset) alapján futtattuk le. A számításoknál az „a” eset a talajtulajdonságokat meghatározó fontosabb talajparaméterek (kötöttség, humusz- és mésztartalom, kémhatás), a „b” eset az alap talajparamétereket és a makro tápanyagok (NPK ellátottságot), valamint a „c” eset az előző kettőt és mikro tápanyagok (Mg2+, Na+, Zn2+, Cu2+, Mn2+, SO42–, Fe2+ + Fe3+) körét jelenti.A különböző csoportosításban elvégzett elemzések során arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizsgálati talajparaméterek körének változtatásával szorosabb kapcsolatokat találunk-e a mért átlagos EC értékek és a talajtulajdonságok között. Az eredményeink által kaphatunk-e olyan kellő pontosságú és megbízhatóságú becslőmodellt, amely a talajok térbeli heterogenitását megmutatja az EC értékek alapján, így a módszer nagyban meggyorsíthatja és leegyszerűsítheti a „hagyományos” talajvizsgálatokhoz képest a termőhelyi zónák elkülönítését.A vizsgálati eredményeink alapján elmondható, hogy mindhárom regressziós csoportosítás esetén a tengerszint feletti magasság csökkenésével arányosan nő a talaj-vezetőképesség, illetve az EC értékek növekedésével nő a talajok kötöttsége, amellyel együtt növekszik az agyagtartalom is. Ez a folyamat 100 cm-es talajmélységben a nagyobb víztartalom miatt erőteljesebben jelentkezik, mint az 50 cm-es talajmélységben. A termőhelyi zónák termékenységi viszonyait az elsődleges talajtulajdonságokon, illetve a makro és a mikro tápanyag-ellátottságokon kívül a domborzati viszonyok is módosíthatják. A talajellenállás mérése bárki számára elérhető, gyors és egyszerű módszer. A laboratóriumi talajvizsgálatokat kiegészítve alkalmas arra, hogy a precíziós növénytermesztésben segítséget nyújtson a termőhelyi zónák lehatárolásában.Our aim was to analyse the relationships between the measured soil electrical conductivity (EC) and the soil properties of different delimited production (tillage) zones in a hillside sample area situated in Somogy county. The examined arable lands are situated in typical Ramann-typ","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-05-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45373477","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az iszapkihelyezések rövidtávú hatásainak megfigyelésére és igazolására több évre kiterjedő, nagy időfelbontású monitoringot terveztünk dél-alföldi, csernozjom talajokon folyamatosan művelt, gyakran évről-évre különböző növényzettel fedett szántóföldi parcellákon. A 14 db 50 m x 50 m-es kvadráton, a Sentinel-2 műholdfelvételezés alapú adatgyűjtést a legnagyobb idő- és térbeli felbontásban alkalmaztuk. Atmoszférikus korrekcióval előfeldolgozott, közel 100 db felhőmentes képből álló adatbázist LANDSAT OLI (Operational Land Imager) felvételekkel kiegészítve, vegetációs indexekkel (EVI, NDVI) értékeltük a nyári félév fotoszintetikus aktivitását és biomassza-produkció változásait térben és időben.A spektrális index alapú vegetációs ciklus különbségek alapján meghatározhatók a területen termelt változatos növényfajok, a felszínfedettség különbségek és a területhasználati változások. A vizsgálatainkkal párhuzamosan, LADÁNYI et al., (2020) szerint értékelt talajtani eredményekhez hasonlóan az iszapkihelyezés által érintett, illetve nem érintett területek között kimutatható, EVI és NDVI-vel mért statisztikai és térbeli különbségek rövidtávon általánosan nem szignifikánsak. A vizsgált négy termény közül a napraforgó, kukorica biomassza produktuma esetén láthatók index különbségek, amelyek az iszapkihelyezés 1–3 éven belül tapasztalható hatásaként értékelhetők, de ennek igazolására folyamatos monitoring vizsgálat szükséges. A repce és az őszi búza esetén a rendelkezésre álló adatok alapján nem tapasztaltunk hasonlót, sőt esetenként a kihelyezés előtti VI értékek magasabbak. A parcellákat jellemző térbeli heterogenitáson – melyet a kvadrátok jól mintáznak – a szennyvíziszap kihelyezések a vizsgált időszakban nem változtattak.A két különböző vegetációs index együttes alkalmazása hasznos. Az EVI általános előnyei mellett kiemelhető a dús vegetációs időszak értékelésének pontossága, az összehasonlító elemzésben tapasztalható alkalmazhatósága, míg az NDVI a csekélyebb vegetáció dinamikájában, a vegetációtípusok megkülönböztetésében, vagy a dús vegetációt jellemző változékonyság megfigyelésében lehet érzékenyebb. Érdekes, hogy az NDVI és EVI közötti különbség a szennyvíziszappal kezelt területeken kisebb. A várakozásnak megfelelően, a nagy felbontást igénylő vizsgálatban a LANDSAT adatok, a Sentinel alapú indexértékekkel általánosan szoros statisztikai kapcsolatban vannak és igazolják az értékelés eredményeit, de a parcellákon, adott időkben tapasztalt jelentős eltérések miatt önmagukban nem tudják kiegészíteni a vizsgálatot.A gazdálkodásváltás ellenére kitűzött cél, a szignifikáns különbségek kimutatása indokolja az aktuális évek adatainak további vizsgálatba való bevonását, amely segít az adathiányos időszakok leszűkítésében is; 2020. év megfigyelése folyamatban van.The agricultural use of sewage sludge is one of the means of refilling the soil nutrients and an effective tool for sustainable environmental management. In order to monitor and verify the short-ter
{"title":"Szennyvíziszap kihelyezés rövidtávú következményeinek értékelési lehetősége Sentinel-2 alapú szántóföldi vegetációmonitoring alapján","authors":"Kovács Ferenc, Ladányi Zsuzsanna","doi":"10.1556/0088.2021.00073","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2021.00073","url":null,"abstract":"Az iszapkihelyezések rövidtávú hatásainak megfigyelésére és igazolására több évre kiterjedő, nagy időfelbontású monitoringot terveztünk dél-alföldi, csernozjom talajokon folyamatosan művelt, gyakran évről-évre különböző növényzettel fedett szántóföldi parcellákon. A 14 db 50 m x 50 m-es kvadráton, a Sentinel-2 műholdfelvételezés alapú adatgyűjtést a legnagyobb idő- és térbeli felbontásban alkalmaztuk. Atmoszférikus korrekcióval előfeldolgozott, közel 100 db felhőmentes képből álló adatbázist LANDSAT OLI (Operational Land Imager) felvételekkel kiegészítve, vegetációs indexekkel (EVI, NDVI) értékeltük a nyári félév fotoszintetikus aktivitását és biomassza-produkció változásait térben és időben.A spektrális index alapú vegetációs ciklus különbségek alapján meghatározhatók a területen termelt változatos növényfajok, a felszínfedettség különbségek és a területhasználati változások. A vizsgálatainkkal párhuzamosan, LADÁNYI et al., (2020) szerint értékelt talajtani eredményekhez hasonlóan az iszapkihelyezés által érintett, illetve nem érintett területek között kimutatható, EVI és NDVI-vel mért statisztikai és térbeli különbségek rövidtávon általánosan nem szignifikánsak. A vizsgált négy termény közül a napraforgó, kukorica biomassza produktuma esetén láthatók index különbségek, amelyek az iszapkihelyezés 1–3 éven belül tapasztalható hatásaként értékelhetők, de ennek igazolására folyamatos monitoring vizsgálat szükséges. A repce és az őszi búza esetén a rendelkezésre álló adatok alapján nem tapasztaltunk hasonlót, sőt esetenként a kihelyezés előtti VI értékek magasabbak. A parcellákat jellemző térbeli heterogenitáson – melyet a kvadrátok jól mintáznak – a szennyvíziszap kihelyezések a vizsgált időszakban nem változtattak.A két különböző vegetációs index együttes alkalmazása hasznos. Az EVI általános előnyei mellett kiemelhető a dús vegetációs időszak értékelésének pontossága, az összehasonlító elemzésben tapasztalható alkalmazhatósága, míg az NDVI a csekélyebb vegetáció dinamikájában, a vegetációtípusok megkülönböztetésében, vagy a dús vegetációt jellemző változékonyság megfigyelésében lehet érzékenyebb. Érdekes, hogy az NDVI és EVI közötti különbség a szennyvíziszappal kezelt területeken kisebb. A várakozásnak megfelelően, a nagy felbontást igénylő vizsgálatban a LANDSAT adatok, a Sentinel alapú indexértékekkel általánosan szoros statisztikai kapcsolatban vannak és igazolják az értékelés eredményeit, de a parcellákon, adott időkben tapasztalt jelentős eltérések miatt önmagukban nem tudják kiegészíteni a vizsgálatot.A gazdálkodásváltás ellenére kitűzött cél, a szignifikáns különbségek kimutatása indokolja az aktuális évek adatainak további vizsgálatba való bevonását, amely segít az adathiányos időszakok leszűkítésében is; 2020. év megfigyelése folyamatban van.The agricultural use of sewage sludge is one of the means of refilling the soil nutrients and an effective tool for sustainable environmental management. In order to monitor and verify the short-ter","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-05-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43768257","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Land use change may modify key soil attributes, influencing the capacity of soil to maintain ecological functions. Understanding the effects of land use types (LUTs) on soil properties is, therefore, crucial for the sustainable utilization of soil resources. This study aims to investigate the impact of LUT on primary soil properties. Composite soil samples from eight sampling points per LUT (forest, grassland, and arable land) were taken from the top 25 cm of the soil in October 2019. The following soil physicochemical parameters were investigated according to standard protocols: soil organic matter (SOM), pH, soil moisture, NH4+–N, NO3––N, AL-K2O, AL-P2O5, CaCO3, E4/E6, cation exchange capacity (CEC), base saturation (BS), and exchangeable bases (Ca2+, Mg2+, K+, and Na+). Furthermore, soil microbial respiration (SMR) was determined based on basal respiration method. The results indicated that most of the investigated soil properties showed significant difference across LUTs, among which NO3––N, total N, and K2O were profoundly affected by LUT (p ≤ 0.001). On the other hand, CEC, soil moisture, and Na+ did not greatly change among the LUTs (p ≥ 0.05). Arable soils showed the lowest SOM content and available nitrogen but the highest content of P2O5 and CaCO3. SMR was considerably higher in grassland compared to arable land and forest, respectively. The study found a positive correlation between soil moisture (r = 0.67; p < 0.01), Mg2+ (r = 0.61; p < 0.01), and K2O (r = 0.58; p < 0.05) with SMR. Overall, the study highlighted that agricultural practices in the study area induced SOM and available nitrogen reduction. Grassland soils were more favorable for microbial activity.
{"title":"The response of soil physicochemical properties and soil microbial respiration to different land use types: A case of areas in Central-North Hungary region","authors":"T. Weldmichael, E. Micheli, B. Simon","doi":"10.1556/0088.2021.00079","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2021.00079","url":null,"abstract":"Land use change may modify key soil attributes, influencing the capacity of soil to maintain ecological functions. Understanding the effects of land use types (LUTs) on soil properties is, therefore, crucial for the sustainable utilization of soil resources. This study aims to investigate the impact of LUT on primary soil properties. Composite soil samples from eight sampling points per LUT (forest, grassland, and arable land) were taken from the top 25 cm of the soil in October 2019. The following soil physicochemical parameters were investigated according to standard protocols: soil organic matter (SOM), pH, soil moisture, NH4+–N, NO3––N, AL-K2O, AL-P2O5, CaCO3, E4/E6, cation exchange capacity (CEC), base saturation (BS), and exchangeable bases (Ca2+, Mg2+, K+, and Na+). Furthermore, soil microbial respiration (SMR) was determined based on basal respiration method. The results indicated that most of the investigated soil properties showed significant difference across LUTs, among which NO3––N, total N, and K2O were profoundly affected by LUT (p ≤ 0.001). On the other hand, CEC, soil moisture, and Na+ did not greatly change among the LUTs (p ≥ 0.05). Arable soils showed the lowest SOM content and available nitrogen but the highest content of P2O5 and CaCO3. SMR was considerably higher in grassland compared to arable land and forest, respectively. The study found a positive correlation between soil moisture (r = 0.67; p < 0.01), Mg2+ (r = 0.61; p < 0.01), and K2O (r = 0.58; p < 0.05) with SMR. Overall, the study highlighted that agricultural practices in the study area induced SOM and available nitrogen reduction. Grassland soils were more favorable for microbial activity.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-03-29","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47759970","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Vona Viktória, Bakos István Attila, Giczi Zsolt, Kalocsai Renátó, Vona Márton, Kulmány István Mihály, Centeri Csaba
The purpose of the present paper is Authors aim was to deliver a compilation of to summarize the Hungarian soil analysies methods and theas well as to present the advisory system for nutrient management advisory system. Both of them are based on several decades of work. We need to should learn from these past experiences of reasonable and good agricultural practices. We can only apply the present and future results of soil science and find out what direction should we develop, if we were aware of the results of the past and we calculate with their governing effects. The majority of our recent methods are based on historical researches and the present current statesituation of our field of scientific fieldce can only be judged and developed further if we knew the former history of the methodological findings. The recent Hungarian soil analysis system provides useful results that can be used very well today, however, the adaptation of the new international methods , learned from the follow-up of the international trends can might provide open new perspectives in for the Hungarian laboratory analyses methodology. TThe subject is extremely timely because there are hea never- met demand for cost and time effective, environmentally friendly soil analysis methods underpin how actual and hot the topic is. nowadays.
{"title":"MÚLT-JELEN-JÖVŐ a hazai mezőgazdasági talajvizsgálatokban","authors":"Vona Viktória, Bakos István Attila, Giczi Zsolt, Kalocsai Renátó, Vona Márton, Kulmány István Mihály, Centeri Csaba","doi":"10.1556/0088.2020.00061","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2020.00061","url":null,"abstract":"The purpose of the present paper is Authors aim was to deliver a compilation of to summarize the Hungarian soil analysies methods and theas well as to present the advisory system for nutrient management advisory system. Both of them are based on several decades of work. We need to should learn from these past experiences of reasonable and good agricultural practices. We can only apply the present and future results of soil science and find out what direction should we develop, if we were aware of the results of the past and we calculate with their governing effects. The majority of our recent methods are based on historical researches and the present current statesituation of our field of scientific fieldce can only be judged and developed further if we knew the former history of the methodological findings. The recent Hungarian soil analysis system provides useful results that can be used very well today, however, the adaptation of the new international methods , learned from the follow-up of the international trends can might provide open new perspectives in for the Hungarian laboratory analyses methodology. TThe subject is extremely timely because there are hea never- met demand for cost and time effective, environmentally friendly soil analysis methods underpin how actual and hot the topic is. nowadays.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46771184","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Mester Tamás, Cavalli Daniele, Balla Dániel, Szabó György
Growing NH4+ content of groundwater results in increasing exchangeable and fixed ammonium ion content of the soil. NH4+ bond in the soil may go again into solution parallel with the dilution of the soil solution but at a slower rate than fixing. This process influences significantly the NH4+ content of the soil. In settlements with no sewerage system the high NH4+ content of sewage flowing out of uninsulated septic tanks may increase the fixed NH4-N content of the soil that could have a significant effect on the quality of groundwater even after the potential disappearance of pollution sources.In this study the effects of the fixed NH4-N content of the soil around an uninsulated residential septic tank on the purification processes of the groundwater were investigated. The septic tank in the study area was dismantled in 2014 after 27 years of operation as a sewerage system was constructed. When the tank was still in operation in 2012 and 2013, very high, 55–75 mg l-1 NH4+ content was measured in the water of the monitoring well 1 metre from the tank in the course of seasonal sampling. When sewage outflow was terminated in 2014 concentrations decreased right away but even 5 years after pollutant supply was stopped, concentrations (35–57 mg l-1) highly exceeding the pollution limit (0.5 mg l-1) were measured. Considering this very high concentration, it can be assumed that great amount of NH4+ is still released into the groundwater.In order to prove this, the exchangeable and fixed NH4-N and NO3-N contents of the soil were determined by 20 cm down to a depth of 4 metres (2019). The measurements indicated the significant accumulation of exchangeable and fixed NH4-N in the zone between 220 and 400 cm. Highest fixed NH4-N concentrations of 457 mg l-1 were found between 220 and 240 cm suggesting that sewage outflow was most intense at this depth. Slow decrease in concentrations can be observed in deeper zones but concentrations higher than 350 mg l-1 were measured between 220 and 380 cm. Based on correlation analyses, the quantity of fixed NH4-N shows no correlation with the soil texture thus it can be stated that the vertical pattern of NH4-N content is determined dominantly by sewage outflow and its depth. In the unsaturated zone of the borehole a significant accumulation of NO3-N was also identified. The maximum of NO3-N was found in the zone between 100 and 140 cm. The peak nitrate calculated for NO3- ion with a value >1300 mg kg-1 is 2.5 times the limit set for the nitrate content of the geological medium.Based on the results, exchangeable and fixed NH4-N contents in the soil are still very high, 5 years after sewage outflow was stopped. The continuous solution of this component still contributes to the high NH4+ content of the groundwater. As a result, the contaminated soil in the immediate environment of the septic tank is still a pollution source.
{"title":"A talaj fixált ammónium-ion tartalmának hatása a talajvíz tisztulási folyamataira a szennyezőforrás felszámolását követően települési környezetben","authors":"Mester Tamás, Cavalli Daniele, Balla Dániel, Szabó György","doi":"10.1556/0088.2020.00065","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2020.00065","url":null,"abstract":"Growing NH4+ content of groundwater results in increasing exchangeable and fixed ammonium ion content of the soil. NH4+ bond in the soil may go again into solution parallel with the dilution of the soil solution but at a slower rate than fixing. This process influences significantly the NH4+ content of the soil. In settlements with no sewerage system the high NH4+ content of sewage flowing out of uninsulated septic tanks may increase the fixed NH4-N content of the soil that could have a significant effect on the quality of groundwater even after the potential disappearance of pollution sources.In this study the effects of the fixed NH4-N content of the soil around an uninsulated residential septic tank on the purification processes of the groundwater were investigated. The septic tank in the study area was dismantled in 2014 after 27 years of operation as a sewerage system was constructed. When the tank was still in operation in 2012 and 2013, very high, 55–75 mg l-1 NH4+ content was measured in the water of the monitoring well 1 metre from the tank in the course of seasonal sampling. When sewage outflow was terminated in 2014 concentrations decreased right away but even 5 years after pollutant supply was stopped, concentrations (35–57 mg l-1) highly exceeding the pollution limit (0.5 mg l-1) were measured. Considering this very high concentration, it can be assumed that great amount of NH4+ is still released into the groundwater.In order to prove this, the exchangeable and fixed NH4-N and NO3-N contents of the soil were determined by 20 cm down to a depth of 4 metres (2019). The measurements indicated the significant accumulation of exchangeable and fixed NH4-N in the zone between 220 and 400 cm. Highest fixed NH4-N concentrations of 457 mg l-1 were found between 220 and 240 cm suggesting that sewage outflow was most intense at this depth. Slow decrease in concentrations can be observed in deeper zones but concentrations higher than 350 mg l-1 were measured between 220 and 380 cm. Based on correlation analyses, the quantity of fixed NH4-N shows no correlation with the soil texture thus it can be stated that the vertical pattern of NH4-N content is determined dominantly by sewage outflow and its depth. In the unsaturated zone of the borehole a significant accumulation of NO3-N was also identified. The maximum of NO3-N was found in the zone between 100 and 140 cm. The peak nitrate calculated for NO3- ion with a value >1300 mg kg-1 is 2.5 times the limit set for the nitrate content of the geological medium.Based on the results, exchangeable and fixed NH4-N contents in the soil are still very high, 5 years after sewage outflow was stopped. The continuous solution of this component still contributes to the high NH4+ content of the groundwater. As a result, the contaminated soil in the immediate environment of the septic tank is still a pollution source.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46178043","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kelemen Bettina, Füzy Anna, Cseresnyés Imre, Parádi István, Kovács Ramóna, Rajkai Kálmán, Takács Tünde
The effects of cadmium (Cd) stress and arbuscular mycorrhizal fungus (AMF) inoculation were investigated in wheat [Triticum aestivum L. cv. TC-33] under controlled conditions. The experiments aimed to reveal what stress responses belong to the different levels of Cd load in the growth medium (0; 1; 2,5 and 5 mg Cd kg-1 substrate). To detect the effect of Cd stress, we compared plant physiological and growth indicators measured with both in situ and destructive methods. Electrical capacitance (CR) was evaluated during the experiments as a method to indicate stress responses through of Cd-induced root system changes.During the growth period, the photosynthetic activity (Fv/Fm), the chlorophyll content index (CCI) of the leaves, and the CR of the root-soil system were monitored in situ. After harvest, the membrane stability index (MSI), the cadmium and phosphorus concentrations of the plants, the root dry mass (RDM), the shoot dry mass (SDM) and the leaf area (LA) were measured. The root colonization of AM fungi was estimated by microscopic examination. Data matrices were evaluated with principal component analysis (PCA) which had been proved to be a good statistical method to the sensitivity between measurement methods.Taking all parameters into account in the PCA, a complete separation was found between the contaminated and non-contaminated variants along the main component PC1. The measured values of the Cd1 treatment sometimes overlapped with that of control plants, but differed from that of the Cd2 and Cd3 doses. The parameters well reflected that AMF inoculation alleviated the stress caused by Cd. PCA shows a visible effect of AM, but the separation between mycorrhizal and non-mycorrhizal plants is weaker than that between Cd contaminated and non-treated ones. The Cd stress significantly decreased the Fv/Fm, CCI, CR, SDM, RDM and LA. The CR and growth parameters proved to be the best indicators to characterize the Cd phytotoxicity in the TC-33 wheat cultivar.
在控制条件下，研究了镉胁迫和接种丛枝菌根真菌（AMF）对小麦（Triticum aestivum L.cv.TC-33）的影响。实验旨在揭示生长培养基（0；1；2，5和5 mg Cd kg-1基质）中不同水平的Cd负荷所属的应激反应。为了检测镉胁迫的影响，我们比较了原位和破坏性方法测量的植物生理和生长指标。在实验过程中，电容（CR）被评估为一种通过镉诱导的根系变化来指示应力响应的方法。在生长期，对叶片的光合活性（Fv/Fm）、叶绿素含量指数（CCI）和根土系统的CR进行了原位监测。收获后，测定了膜稳定性指数（MSI）、植物的镉和磷浓度、根干质量（RDM）、地上部干质量（SDM）和叶面积（LA）。AM真菌的根定殖是通过显微镜检查来估计的。用主成分分析（PCA）对数据矩阵进行评估，主成分分析已被证明是一种很好的统计方法，可以反映测量方法之间的灵敏度。在主成分分析中将所有参数考虑在内，发现沿着主成分PC1的受污染变体和未受污染变体之间完全分离。Cd1处理的测量值有时与对照植物的测量值重叠，但与Cd2和Cd3剂量的测量值不同。这些参数很好地反映了AMF接种减轻了Cd引起的胁迫。PCA显示出AM的明显作用，但菌根植物与非菌根植物之间的分离弱于Cd污染植物与未处理植物之间的隔离。镉胁迫显著降低了TC-33小麦品种的Fv/Fm、CCI、CR、SDM、RDM和LA。
{"title":"Kadmiumstressz detektálására alkalmazható in situ és destruktív mérési módszerek összehasonlító vizsgálata búzán","authors":"Kelemen Bettina, Füzy Anna, Cseresnyés Imre, Parádi István, Kovács Ramóna, Rajkai Kálmán, Takács Tünde","doi":"10.1556/0088.2020.00072","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2020.00072","url":null,"abstract":"The effects of cadmium (Cd) stress and arbuscular mycorrhizal fungus (AMF) inoculation were investigated in wheat [Triticum aestivum L. cv. TC-33] under controlled conditions. The experiments aimed to reveal what stress responses belong to the different levels of Cd load in the growth medium (0; 1; 2,5 and 5 mg Cd kg-1 substrate). To detect the effect of Cd stress, we compared plant physiological and growth indicators measured with both in situ and destructive methods. Electrical capacitance (CR) was evaluated during the experiments as a method to indicate stress responses through of Cd-induced root system changes.During the growth period, the photosynthetic activity (Fv/Fm), the chlorophyll content index (CCI) of the leaves, and the CR of the root-soil system were monitored in situ. After harvest, the membrane stability index (MSI), the cadmium and phosphorus concentrations of the plants, the root dry mass (RDM), the shoot dry mass (SDM) and the leaf area (LA) were measured. The root colonization of AM fungi was estimated by microscopic examination. Data matrices were evaluated with principal component analysis (PCA) which had been proved to be a good statistical method to the sensitivity between measurement methods.Taking all parameters into account in the PCA, a complete separation was found between the contaminated and non-contaminated variants along the main component PC1. The measured values of the Cd1 treatment sometimes overlapped with that of control plants, but differed from that of the Cd2 and Cd3 doses. The parameters well reflected that AMF inoculation alleviated the stress caused by Cd. PCA shows a visible effect of AM, but the separation between mycorrhizal and non-mycorrhizal plants is weaker than that between Cd contaminated and non-treated ones. The Cd stress significantly decreased the Fv/Fm, CCI, CR, SDM, RDM and LA. The CR and growth parameters proved to be the best indicators to characterize the Cd phytotoxicity in the TC-33 wheat cultivar.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2020-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41663323","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Water availability is one of the major physiological factors influencing plant growth and development. An assessment study has been done at the Szent István University, Gödöllő to evaluate and identify the water footprint of protein yield of field crop species. Twelve field crop species (Sugar beet Beta vulgaris, spring and winter barley Hordeum vulgare, winter wheat Triticum aestivum, maize Zea mays, sunflower Helianthus annuus, peas Pisum sativum, potato Solanum tuberosum, alfalfa Medicago sativa, oilseed rape Brassica napus, rye Secale cereale and oats Avena sativa) were involved in the study. Evapotranspiration patterns of the crops studied have been identified by the regular agroclimatology methodology and physiologically reliable protein ranges within crop yields were evaluated. The results obtained suggest, that water footprint of cereals proved to be the lowest, however maize values were highly affected by the high variability of protein yield. Oilseed crops had considerably high protein yield with medium water efficiency. Alfalfa, potato and sugar beet water footprints were in accordance with their evapotranspiration patterns. Protein based water footprint assessment seems to be more applicable in crop species evaluations than that of yield based methodologies.
{"title":"Water footprint of yield protein content of twelve field crop species on a Hungarian crop site","authors":"Adnan Eser, Hajnalka Kató, L. Kempf, M. Jolánkai","doi":"10.1556/0088.2019.00041","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2019.00041","url":null,"abstract":"\u0000 Water availability is one of the major physiological factors influencing plant growth and development. An assessment study has been done at the Szent István University, Gödöllő to evaluate and identify the water footprint of protein yield of field crop species. Twelve field crop species (Sugar beet Beta vulgaris, spring and winter barley Hordeum vulgare, winter wheat Triticum aestivum, maize Zea mays, sunflower Helianthus annuus, peas Pisum sativum, potato Solanum tuberosum, alfalfa Medicago sativa, oilseed rape Brassica napus, rye Secale cereale and oats Avena sativa) were involved in the study. Evapotranspiration patterns of the crops studied have been identified by the regular agroclimatology methodology and physiologically reliable protein ranges within crop yields were evaluated.\u0000 The results obtained suggest, that water footprint of cereals proved to be the lowest, however maize values were highly affected by the high variability of protein yield. Oilseed crops had considerably high protein yield with medium water efficiency. Alfalfa, potato and sugar beet water footprints were in accordance with their evapotranspiration patterns.\u0000 Protein based water footprint assessment seems to be more applicable in crop species evaluations than that of yield based methodologies.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45696596","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Various methods can be used for soil acidification monitoring, which can be useful towards remediation or preventing environmental degradation. It has been demonstrated that acidification can be made evident over the span of a few years, with proper monitoring. However, a reliance on pH as a main indicator can lead to detection inadequacies, especially where soils are relatively well buffered against acidity and acid deposition is negligible. A technique employing acid-neutralising capacity (ANC) derivation was applied to cultivated and uncultivated Alluvial Meadow soils to find out whether ANC data could prove effective in determining the occurrence and degree of acidification. Sampling and lab work were carried out between 2009 and 2010 on 33 sites under various land uses. Unlike pH, ANC, soil organic matter (SOM), and cation exchange capacity (CEC) decreased significantly. ANC analysis appears to be effective in detecting acidification trends over short periods and, in contrast to previous studies, under ostensibly unremarkable conditions.
{"title":"Short-term acidification detection in soils along the northern Dráva floodplain (SW Hungary) by means of Acid Neutralising Capacity (ANC) analysis","authors":"S. E. Mauro","doi":"10.1556/0088.2018.00023","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00023","url":null,"abstract":"Various methods can be used for soil acidification monitoring, which can be useful towards remediation or preventing environmental degradation. It has been demonstrated that acidification can be made evident over the span of a few years, with proper monitoring. However, a reliance on pH as a main indicator can lead to detection inadequacies, especially where soils are relatively well buffered against acidity and acid deposition is negligible. A technique employing acid-neutralising capacity (ANC) derivation was applied to cultivated and uncultivated Alluvial Meadow soils to find out whether ANC data could prove effective in determining the occurrence and degree of acidification. Sampling and lab work were carried out between 2009 and 2010 on 33 sites under various land uses. Unlike pH, ANC, soil organic matter (SOM), and cation exchange capacity (CEC) decreased significantly. ANC analysis appears to be effective in detecting acidification trends over short periods and, in contrast to previous studies, under ostensibly unremarkable conditions.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47749597","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Boglárka Keller, J. Szabó, C. Centeri, G. Jakab, Z. Szalai
Adaptation is the most important strategy to reduce the effect of climate change and soil erosion. During this process adequate, rational land use is necessary to ensure climate resilience. Therefore, the main objective in this study was to evaluate the susceptibility of different land use intensities (arable land and grassland) to soil erosion. The rainfall simulation method is a good tool to measure and estimate soil erosion in situ. The comparative measurements were carried out in the field with a Shower Power-02 simulator on 6 m2 plots in Gerézdpuszta, where the slope angles were ~8% and the simulated rainfall events had high intensities (~70-96 mm h−1). The runoff and soil loss were significantly higher from arable land. The runoff-infiltration ratio and runoff coefficient showed lower infiltration capacity in the case of arable land. On average, the suspended sediment loads were tenfold higher under intensive land use. In the case of grassland a moderate increase in infiltration was observed due to higher rainfall intensity, as also reported in the literature. The rainfall simulation method provides good data for soil loss estimations.
适应是减少气候变化和土壤侵蚀影响的最重要战略。在这一过程中，充分、合理的土地利用对于确保气候适应性是必要的。因此，本研究的主要目的是评估不同土地利用强度（耕地和草地）对土壤侵蚀的敏感性。降雨模拟方法是现场测量和估算土壤侵蚀的一种很好的工具。比较测量是在Gerézdpuszta的6 m2地块上使用Shower Power-02模拟器进行的，该地块的坡度角约为8%，模拟降雨事件强度较高（约70-96 mm h−1）。耕地的径流量和土壤流失显著增加。在耕地情况下，径流入渗比和径流系数表现出较低的入渗能力。平均而言，在土地集约利用的情况下，悬浮泥沙量要高出十倍。在草原的情况下，由于较高的降雨强度，观察到渗透适度增加，文献中也有报道。降雨模拟方法为土壤损失估算提供了良好的数据。
{"title":"Different land-use intensities and their susceptibility to soil erosion","authors":"Boglárka Keller, J. Szabó, C. Centeri, G. Jakab, Z. Szalai","doi":"10.1556/0088.2018.00004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00004","url":null,"abstract":"\u0000 Adaptation is the most important strategy to reduce the effect of climate change and soil erosion. During this process adequate, rational land use is necessary to ensure climate resilience. Therefore, the main objective in this study was to evaluate the susceptibility of different land use intensities (arable land and grassland) to soil erosion. The rainfall simulation method is a good tool to measure and estimate soil erosion in situ. The comparative measurements were carried out in the field with a Shower Power-02 simulator on 6 m2 plots in Gerézdpuszta, where the slope angles were ~8% and the simulated rainfall events had high intensities (~70-96 mm h−1). The runoff and soil loss were significantly higher from arable land. The runoff-infiltration ratio and runoff coefficient showed lower infiltration capacity in the case of arable land. On average, the suspended sediment loads were tenfold higher under intensive land use. In the case of grassland a moderate increase in infiltration was observed due to higher rainfall intensity, as also reported in the literature. The rainfall simulation method provides good data for soil loss estimations.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2019-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47136288","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：