首页 > 最新文献

Agrokemia es Talajtan最新文献

英文 中文
Mikrobaközösségek metabolikus aktivitása és 16S rRNS gén alapú filogenetikai diverzitása kukorica monokultúra rizoszféra-talajban 基于16S rRNA基因的玉米单作稻田土壤微生物群落代谢活性及系统发育多样性
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-12-01 DOI: 10.1556/0088.2018.00021
Gergely Ujvári, Andrea K. Borsodi, Júlia Margit Aszalós, Melinda Megyes, Márton Mucsi, Attila Szabó, Károly Márialigeti
E tanulmány célja egy martonvásári hosszútávú tartamkísérlet trágyázás nélkül művelt kukorica monokultúra talajában fellelhető baktériumközösségek filogenetikai diverzitásának és anyagcsere potenciáljának a felmérése volt. A kutatás során NGS és MicroResp™ technikával vizsgáltuk a művelt és a természeteshez közeli állapotú talajok mikrobiális jellemzőit.Az NGS adatai alapján a kukorica monokultúra szántott rétegének mintáinak baktériumközösség szerkezete nagyfokú hasonlóságot mutatott egymással, és elkülönült a löszpusztagyep A és C rétegéből formálódó csoporttól, míg a kukorica monokultúra C szintjéből származó minta élesen elvált a többitől. A gyepek talajában nem találtunk nagyobb bakteriális taxonómiai diverzitást, mint a művelt talajokban.A MicroResp™ mérés alapján megállapítottuk, hogy a természeteshez közeli állapotú talajok felszínhez közeli (A) rétegében kiugró a mikrobiális aktivitás mértéke. A kukorica monokultúrából származó A szint minták mikrobiális aktivitási mintázata egymáshoz hasonló volt, a C rétegből származó minták külön csoportot képeztek.Eredményeink alapján tehát a hosszú távú tartamkísérletbe vont művelt talajok baktériumközösségeinek filogenetikai diverzitása és metabolikus potenciálja jelentősen eltért a löszpusztagyep mintákétól.
本研究的目的是在Martonvásár进行的一项长期实验中,评估未施肥的玉米单一栽培土壤中细菌群落的系统发育多样性和代谢潜力。研究期间NGS和MicroResp™ 基于NGS数据,玉米单作翻耕层样品的细菌群落结构显示出极大的相似性,并与黄土粒A层和C层形成的组分离,而玉米单作水平C样品与其他样品明显分离。草原土壤中的细菌分类多样性并不比栽培土壤中的更大。MicroResp™ 我们发现土壤近表面(A)层的微生物活性水平很高。玉米单一栽培A样品的微生物活性模式相似,长期试验中栽培土壤细菌群落的系统发育多样性和代谢潜力与黄土样品有显著差异。
{"title":"Mikrobaközösségek metabolikus aktivitása és 16S rRNS gén alapú filogenetikai diverzitása kukorica monokultúra rizoszféra-talajban","authors":"Gergely Ujvári, Andrea K. Borsodi, Júlia Margit Aszalós, Melinda Megyes, Márton Mucsi, Attila Szabó, Károly Márialigeti","doi":"10.1556/0088.2018.00021","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00021","url":null,"abstract":"E tanulmány célja egy martonvásári hosszútávú tartamkísérlet trágyázás nélkül művelt kukorica monokultúra talajában fellelhető baktériumközösségek filogenetikai diverzitásának és anyagcsere potenciáljának a felmérése volt. A kutatás során NGS és MicroResp™ technikával vizsgáltuk a művelt és a természeteshez közeli állapotú talajok mikrobiális jellemzőit.Az NGS adatai alapján a kukorica monokultúra szántott rétegének mintáinak baktériumközösség szerkezete nagyfokú hasonlóságot mutatott egymással, és elkülönült a löszpusztagyep A és C rétegéből formálódó csoporttól, míg a kukorica monokultúra C szintjéből származó minta élesen elvált a többitől. A gyepek talajában nem találtunk nagyobb bakteriális taxonómiai diverzitást, mint a művelt talajokban.A MicroResp™ mérés alapján megállapítottuk, hogy a természeteshez közeli állapotú talajok felszínhez közeli (A) rétegében kiugró a mikrobiális aktivitás mértéke. A kukorica monokultúrából származó A szint minták mikrobiális aktivitási mintázata egymáshoz hasonló volt, a C rétegből származó minták külön csoportot képeztek.Eredményeink alapján tehát a hosszú távú tartamkísérletbe vont művelt talajok baktériumközösségeinek filogenetikai diverzitása és metabolikus potenciálja jelentősen eltért a löszpusztagyep mintákétól.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45702507","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Füleky György (1945-2018) Füleky György(1945-2018)
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-12-01 DOI: 10.1556/0088.2018.00015
Aleksza László
{"title":"Füleky György (1945-2018)","authors":"Aleksza László","doi":"10.1556/0088.2018.00015","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00015","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45984762","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Antropogén hatások becslése hazai talajokban felszínborítási adatok és WRB diagnosztika alapján 基于地表覆盖数据和WRB诊断的国内土壤人为影响估计
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-12-01 DOI: 10.1556/0088.2018.00014
T. Novák, J. Incze
A WRB diagnosztikai elemeit és a felszínborítási adatokat kombinálva a talajokat ért antropogén hatás mértéke szerint négy csoportot alkottunk: 1. nincs talaj, 2. antropogén eredetű talaj, 3. természetes talaj, de lényeges antropogén bélyegekkel, illetve 4. természetes talaj. A négy csoport valamelyikéhez egyértelműen hozzárendelhető a felszínborítási osztályok mindegyike. Az általunk kidolgozott módszer segítségével értékeltük Magyarország talajtakarójának természetességét. Az ország területének 2%-án nem számolhatunk a FAO által definiált értelemben talaj létével, 6%-án antropogén talajok várhatók (Anthrosol, vagy Technosol), 66%-án a természetes talajok antropogén átalakítottsága eléri a WRB diagnosztikai határértékeit, és mindössze 26% azon talajok aránya, amelyekben antropogén hatások a diagnosztikában nem jelennek meg, azaz természetes vagy természetközeli állapotúként értékelhetők. Talajtípusok tekintetében legnagyobb mértékű emberi hatással a csernozjomok, réti és öntés talajok esetében számolhatunk, míg természetközeli állapotú talajok legnagyobb kiterjedésben a kőzethatású és váztalajokon maradtak fenn. A területi különbségek is jelentősek: míg legnagyobb arányban a Hajdúságon és a Körös-Maros közén találunk antropogén hatásokkal érintett talajokat, addig a természetközeli állapotú talajok aránya az Északi-középhegység egyes hegyvidéki területein a legnagyobb. Módszerünk csak becslésre alkalmas, mégis jó áttekintést ad a hazai talajok antropogén átalakítottságának mértékéről, az emberi tevékenység, mint hatodik talajképző tényező jelentőségéről, intenzitásának térbeli eloszlásáról, amely a hazai talajtani adottságoknak egy eddig kevéssé vizsgált aspektusa.
通过结合WRB的诊断元素和地表覆盖数据,我们根据人为对土壤的影响程度形成了四组:1。没有土壤,2。人为土壤,3。具有显著人为印记的天然土壤和4。天然土壤。每个表面涂层类别都可以清楚地分配到四组中的一组。我们用我们的方法评估了匈牙利土壤覆盖的自然性。该国2%的领土没有粮农组织定义的土壤,6%的领土预计有人为土壤(无烟煤或Technosol),66%的领土预计天然土壤的人为转化达到WRB诊断极限,只有26%的领土在诊断中没有人为影响,即可以被评估为天然的或接近天然的。就土壤类型而言,切尔诺贝利、草地和铸造土壤对人类的影响最大,而最天然的土壤在岩石和骨架土壤中幸存下来。地域差异也很大:虽然受人为影响的土壤比例最高的是Hajdúság和Körös-Maros,但天然土壤的比例最高的地区是中山脉北部的一些山区。我们的方法仅适用于估计,但它很好地概述了匈牙利土壤的人为转化程度、人类活动作为第六个土壤形成因素的重要性及其强度的空间分布,这是匈牙利土壤条件中研究较少的方面。
{"title":"Antropogén hatások becslése hazai talajokban felszínborítási adatok és WRB diagnosztika alapján","authors":"T. Novák, J. Incze","doi":"10.1556/0088.2018.00014","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00014","url":null,"abstract":"A WRB diagnosztikai elemeit és a felszínborítási adatokat kombinálva a talajokat ért antropogén hatás mértéke szerint négy csoportot alkottunk: 1. nincs talaj, 2. antropogén eredetű talaj, 3. természetes talaj, de lényeges antropogén bélyegekkel, illetve 4. természetes talaj. A négy csoport valamelyikéhez egyértelműen hozzárendelhető a felszínborítási osztályok mindegyike. Az általunk kidolgozott módszer segítségével értékeltük Magyarország talajtakarójának természetességét. Az ország területének 2%-án nem számolhatunk a FAO által definiált értelemben talaj létével, 6%-án antropogén talajok várhatók (Anthrosol, vagy Technosol), 66%-án a természetes talajok antropogén átalakítottsága eléri a WRB diagnosztikai határértékeit, és mindössze 26% azon talajok aránya, amelyekben antropogén hatások a diagnosztikában nem jelennek meg, azaz természetes vagy természetközeli állapotúként értékelhetők. Talajtípusok tekintetében legnagyobb mértékű emberi hatással a csernozjomok, réti és öntés talajok esetében számolhatunk, míg természetközeli állapotú talajok legnagyobb kiterjedésben a kőzethatású és váztalajokon maradtak fenn. A területi különbségek is jelentősek: míg legnagyobb arányban a Hajdúságon és a Körös-Maros közén találunk antropogén hatásokkal érintett talajokat, addig a természetközeli állapotú talajok aránya az Északi-középhegység egyes hegyvidéki területein a legnagyobb.\u0000 Módszerünk csak becslésre alkalmas, mégis jó áttekintést ad a hazai talajok antropogén átalakítottságának mértékéről, az emberi tevékenység, mint hatodik talajképző tényező jelentőségéről, intenzitásának térbeli eloszlásáról, amely a hazai talajtani adottságoknak egy eddig kevéssé vizsgált aspektusa.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43743543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
A sokszántásos műveléstől a direktvetésig – Előrehaladás a talaj művelésében és védelmében 从复耕到直接播种——土壤培育和保护的进展
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-12-01 DOI: 10.1556/0088.2018.00012
Márta Birkás, Igor Ðekemati, Zoltán Kende, Zoltán Radics, András Szemők
Jelen dolgozatban két célt jelöltünk ki. Az első cél a talajművelés hazai fejlődését nehezítő és elősegítő körülmények elemzése, egyúttal a karcagi kutatási eredmények kiemelése volt. A fejlődést az ún. sokszántásos művelés alkalmazásától (1800-as évektől) napjainkig kísértük nyomon. A második cél négy jeles előd munkásságának felidézésével példát kívántunk adni a hazai talajművelés fejlesztéséért tett erőfeszítésekről. A talajművelés fejlődésének voltak akadályai úgy, mint egyes ökológiai körülmények – nehéz művelésű talajok, időjárási szélsőségek –, körülményekhez alkalmas vonóerő- és művelőgép hiány, háborúk, a szaktudás jelentős elmaradása a Nyugat-európaihoz hasonlítva, továbbá a talajok minőségét veszélyeztető művelési szokások kialakulása és tartós fennmaradása. A fejlődést előmozdították az európai kitekintésű szakírók, a szaksajtó a segítő cikkek, szakmai viták és az újdonságok közlésével, a kísérleti intézetek létrejötte, a kísérletezés megindulása. A tudományok előrehaladása a talajok és a művelés egzakt leírását, új, hazai termőhelyekre alkalmas módszerek kidolgozását tette lehetővé. A Karcagi Kutatóintézet megalakulásának kezdetétől nem csak bekapcsolódott a talajművelés és kapcsolódó tudomány területek fejlesztésébe, hanem tevékenységével új, nagy térségben hasznosítható témákat munkált ki. A vonatkozó publikációk elemzése során megállapítható, hogy - A Karcagi Kutatóintézetben kimunkált eredmények a tudomány előrehaladását és a gyakorlat szemléletváltását az ország más termőhelyein működő intézményekkel – Mosonmagyaróvár, Keszthely, Martonvásár, Kompolt, Gödöllő, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged – harmóniában, gyakran együttműködésben segítették elő. Ezzel együtt a térségi talajok jobbítása az első évektől napjainkig kiemelt feladat maradt. - A térségben akut művelési és talajjavítási feladatok megoldásával párhuzamosan folyt a csernozjom, réti és szikes talajok tulajdonságainak megismerése, valamint adott művelési beavatkozások hatásainak értelmezése. - A nehéz művelésű talajok állapotának javítására kidolgozott periódusos mélyművelési rendszer országos elterjedését előbb állami támogatás, majd az alkalmazók kedvező tapasztalatai mozdították elő. - A talajállapot javulása a művelési rendszerek ésszerűsítését, a művelési mélység okszerű – ökonómiai szempontból is kedvező – váltogatását tette lehetővé. - A nagy agyagtartalmú és a kémiailag hibás talajokon bizonyítást nyert a mélyítő művelés, a trágyázás és talajjavítás együttes alkalmazásának hasznossága. - A mélyművelési módszerek, valamint a magágy minőség változatok vizsgálatainak eredményei között a talajvédelmi ajánlások napjainkban is megállják a helyüket. - A fenntartható fejlődéssel harmóniában lévő talajhasználati, talaj- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási kutatások eddig elért eredményei a további feladatokat alapozzák, és kiszélesedésüket segítik. - A Karcagi Kutatóintézet fejlődésre ösztönző környezetében bontakozott ki Sipos Sándor és Nyiri László tudós szakíró
在本文中,我们设定了两个目标:第一个目标是分析阻碍和促进匈牙利土壤种植发展的条件,同时强调Karcag的研究成果。所谓的发展。从多领域栽培(从19世纪开始)到今天,我们一直遵循它。第二个目标是通过回顾四位杰出前任的工作,举例说明为发展匈牙利土壤种植所做的努力。土壤耕作的发展存在障碍,例如某些生态条件——难以耕作的土壤、极端天气——缺乏适合条件的牵引和耕作机器、战争、与西欧相比严重缺乏专业知识,以及危害土壤质量的耕作做法的发展和持续。这一发展得到了具有欧洲视角的作家的推动,专业媒体通过发表文章、专业辩论和新颖性、建立试点机构和启动实验来推动。科学的进步使准确描述土壤和种植成为可能,并开发出适合国内生产场地的新方法。卡格研究所从成立之初就不仅参与了土壤栽培和相关科学的发展,而且还开发了可在大面积使用的新课题。卡格研究所的成果有助于科学的进步和实践态度的改变,与该国其他地区的机构——Mosonmagyaróvár、Keszthely、Martonvásár,Kompolt、Gödöllõ、Nyíregyháza、Debrecen、Szeged——和谐相处,经常合作。尽管如此,从最初几年到现在,改善区域土壤仍然是一个优先事项。在解决该地区紧急栽培和土壤改良任务的同时,研究了黑钙土、草甸土和盐渍土的特性,并解释了某些栽培干预措施的效果。旨在改善硬质耕作土壤条件的定期深耕系统在全国推广,首先是通过国家援助,然后是用户的良好体验。土壤条件的改善使种植系统合理化,并以合理、经济的方式改变种植深度成为可能。在高粘土含量和化学缺陷的土壤上,已经证明了深耕、施肥和土壤改良相结合的有用性。土壤保护建议在今天的深层栽培方法和苗床质量变异研究的结果中仍然有效。到目前为止,在土壤利用、土壤保护、环境和水管理领域取得的成果与可持续发展相协调,为进一步的任务提供了基础,并有助于其扩大。科学作家Sándor Sipos和LászlóNyiri的作品是在Karcag研究所的刺激环境中发展起来的。除了他们的实际科学成就、文章和书籍外,他们培养了许多学生,这些学生今天是土壤栽培和相关学科的主导人物。
{"title":"A sokszántásos műveléstől a direktvetésig – Előrehaladás a talaj művelésében és védelmében","authors":"Márta Birkás, Igor Ðekemati, Zoltán Kende, Zoltán Radics, András Szemők","doi":"10.1556/0088.2018.00012","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00012","url":null,"abstract":"Jelen dolgozatban két célt jelöltünk ki. Az első cél a talajművelés hazai fejlődését nehezítő és elősegítő körülmények elemzése, egyúttal a karcagi kutatási eredmények kiemelése volt. A fejlődést az ún. sokszántásos művelés alkalmazásától (1800-as évektől) napjainkig kísértük nyomon. A második cél négy jeles előd munkásságának felidézésével példát kívántunk adni a hazai talajművelés fejlesztéséért tett erőfeszítésekről.\u0000 A talajművelés fejlődésének voltak akadályai úgy, mint egyes ökológiai körülmények – nehéz művelésű talajok, időjárási szélsőségek –, körülményekhez alkalmas vonóerő- és művelőgép hiány, háborúk, a szaktudás jelentős elmaradása a Nyugat-európaihoz hasonlítva, továbbá a talajok minőségét veszélyeztető művelési szokások kialakulása és tartós fennmaradása. A fejlődést előmozdították az európai kitekintésű szakírók, a szaksajtó a segítő cikkek, szakmai viták és az újdonságok közlésével, a kísérleti intézetek létrejötte, a kísérletezés megindulása. A tudományok előrehaladása a talajok és a művelés egzakt leírását, új, hazai termőhelyekre alkalmas módszerek kidolgozását tette lehetővé.\u0000 A Karcagi Kutatóintézet megalakulásának kezdetétől nem csak bekapcsolódott a talajművelés és kapcsolódó tudomány területek fejlesztésébe, hanem tevékenységével új, nagy térségben hasznosítható témákat munkált ki. A vonatkozó publikációk elemzése során megállapítható, hogy\u0000 - A Karcagi Kutatóintézetben kimunkált eredmények a tudomány előrehaladását és a gyakorlat szemléletváltását az ország más termőhelyein működő intézményekkel – Mosonmagyaróvár, Keszthely, Martonvásár, Kompolt, Gödöllő, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged – harmóniában, gyakran együttműködésben segítették elő. Ezzel együtt a térségi talajok jobbítása az első évektől napjainkig kiemelt feladat maradt.\u0000 - A térségben akut művelési és talajjavítási feladatok megoldásával párhuzamosan folyt a csernozjom, réti és szikes talajok tulajdonságainak megismerése, valamint adott művelési beavatkozások hatásainak értelmezése.\u0000 - A nehéz művelésű talajok állapotának javítására kidolgozott periódusos mélyművelési rendszer országos elterjedését előbb állami támogatás, majd az alkalmazók kedvező tapasztalatai mozdították elő.\u0000 - A talajállapot javulása a művelési rendszerek ésszerűsítését, a művelési mélység okszerű – ökonómiai szempontból is kedvező – váltogatását tette lehetővé.\u0000 - A nagy agyagtartalmú és a kémiailag hibás talajokon bizonyítást nyert a mélyítő művelés, a trágyázás és talajjavítás együttes alkalmazásának hasznossága.\u0000 - A mélyművelési módszerek, valamint a magágy minőség változatok vizsgálatainak eredményei között a talajvédelmi ajánlások napjainkban is megállják a helyüket.\u0000 - A fenntartható fejlődéssel harmóniában lévő talajhasználati, talaj- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási kutatások eddig elért eredményei a további feladatokat alapozzák, és kiszélesedésüket segítik.\u0000 - A Karcagi Kutatóintézet fejlődésre ösztönző környezetében bontakozott ki Sipos Sándor és Nyiri László tudós szakíró","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43117451","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 2
Szárazságstressz és mikorrhiza gombák búza gyökérnövekedésére gyakorolt hatásának monitorozása elektromos kapacitás mérésével 用电容量法监测干旱胁迫和菌根真菌对小麦根系生长的影响
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-12-01 DOI: 10.1556/0088.2018.00013
Imre Cseresnyés, Tünde Takács, Ramóna Kovács, Annamária Füzy, K. Rajkai
Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk, hogy a szárazságstressz és az arbuszkuláris mikorrhiza gomba (AMF) oltás milyen változást okoz a búza gyökérnövekedésében, és ez hogyan követhető nyomon a gyökér–talaj rendszer elektromos kapacitásának (CR) in situ mérésével. A kísérletet randomizált blokk elrendezésben végeztük két búzafajtával (Mv. Hombár őszi és TC 33 tavaszi), kétféle öntözéssel (optimális és szárazságstressz) és kétféle oltással (oltatlan és AM-gombával oltott), 12 ismétlésben. A tenyészidőszakban monitoroztuk a CR-t, valamint mértük a sztómakonduktanciát és a levelek klorofilltartalmát (SPAD-értékben). A kísérlet végén TTC-teszttel vizsgáltuk a gyökerek életképességét, mikroszkópos vizsgálattal becsültük az AM gomba gyökérkolonizációját, valamint meghatároztuk a gyökér- és hajtástömeget. A vízhiány szignifikánsan (9–35%-kal) csökkentette a búzafajták gyökértömegét, mely a mért CR-értékekben is tükröződött. A szárazság okozta CRés biomassza-csökkenés jelentősebb volt a TC 33, mint az Mv. Hombár esetében. A CR monitorozásával kimutattuk a növények stressz utáni regenerációját és a fajták eltérő gyökérnövekedési dinamikáját. Az AMF oltás csökkentette a CR-t és a biomassza-produkciót (29–42%-kal), vélhetően az intenzív (84–87%-os) gyökérkolonizáció és a növénynevelés körülményei (erős szárazságstressz) következtében. Az oltás optimális öntözés mellett növelte a sztómakonduktanciát és a gyökér vitalitását. A vízhiány azonban csökkentette a gyökér életképességét. A klorofilltartalom leginkább a búzafajták között mutatott eltérést az Mv. Hombár nagyobb SPAD-értékével. A gyökértömeg és -kapacitás között szoros lineáris korrelációt (R2 = 0,792–0,865) találtunk. A TC 33 fajta regressziós egyenesének nagyobb meredeksége a nagyobb hajtástömegből eredő nagyobb fajlagos vízfelvételre vezethető vissza. Eredményeink alapján a CR-mérés alkalmas a gyökérnövekedési dinamika monitorozására és a környezeti hatások detektálására. A roncsolásmentes eljárás egyéb növénymorfológiai és -élettani vizsgálómódszerek hasznos kiegészítője lehet.
我们研究了干旱胁迫和丛枝菌根真菌(AMF)接种引起的小麦根系生长的变化,以及如何通过原位测量根土系统(CR)的电容量来监测这种变化。该实验以随机分组安排进行,两个小麦品种(Mv.Lobster秋季和TC 33春季),两次灌溉(最佳和干旱胁迫)和两次疫苗接种(接种和接种AM真菌),重复12次。在培养期间,监测CR,并测量气孔电导率和叶绿素含量(SPAD值)。在实验结束时,我们通过TTC试验检测了根的活力,通过显微镜检查估计了AM真菌的根定殖,并确定了根和茎的质量。缺水显著降低了小麦品种的根重(降低了9-35%),这也反映在测量的CR值中。由于干旱,TC 33的CR和生物量减少比Mv.Lobster更显著。通过监测CR,我们展示了植物在胁迫后的再生以及不同品种的根系生长动态。AMF疫苗接种降低了CR和生物量产量(29-42%),这可能是由于密集的根系定殖(84-87%)和生长条件(高干旱胁迫)。接种疫苗可在最佳灌溉条件下提高气孔传导性和根系活力。然而,缺水降低了根系的活力。不同品种间叶绿素含量差异最大,龙虾的SPAD值较高。根系质量和容量之间存在密切的线性相关性(R2=0.792–0.865)。TC 33型回归线的斜率越高,是由于驱动质量越高,比吸水率越高。基于我们的结果,CR测量适合于监测根系生长动态和检测环境影响。非破坏性过程可以作为对其他植物形态和生理测试方法的有益补充。
{"title":"Szárazságstressz és mikorrhiza gombák búza gyökérnövekedésére gyakorolt hatásának monitorozása elektromos kapacitás mérésével","authors":"Imre Cseresnyés, Tünde Takács, Ramóna Kovács, Annamária Füzy, K. Rajkai","doi":"10.1556/0088.2018.00013","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00013","url":null,"abstract":"Tenyészedény-kísérletben vizsgáltuk, hogy a szárazságstressz és az arbuszkuláris mikorrhiza gomba (AMF) oltás milyen változást okoz a búza gyökérnövekedésében, és ez hogyan követhető nyomon a gyökér–talaj rendszer elektromos kapacitásának (CR) in situ mérésével.\u0000 A kísérletet randomizált blokk elrendezésben végeztük két búzafajtával (Mv. Hombár őszi és TC 33 tavaszi), kétféle öntözéssel (optimális és szárazságstressz) és kétféle oltással (oltatlan és AM-gombával oltott), 12 ismétlésben. A tenyészidőszakban monitoroztuk a CR-t, valamint mértük a sztómakonduktanciát és a levelek klorofilltartalmát (SPAD-értékben). A kísérlet végén TTC-teszttel vizsgáltuk a gyökerek életképességét, mikroszkópos vizsgálattal becsültük az AM gomba gyökérkolonizációját, valamint meghatároztuk a gyökér- és hajtástömeget.\u0000 A vízhiány szignifikánsan (9–35%-kal) csökkentette a búzafajták gyökértömegét, mely a mért CR-értékekben is tükröződött. A szárazság okozta CRés biomassza-csökkenés jelentősebb volt a TC 33, mint az Mv. Hombár esetében. A CR monitorozásával kimutattuk a növények stressz utáni regenerációját és a fajták eltérő gyökérnövekedési dinamikáját. Az AMF oltás csökkentette a CR-t és a biomassza-produkciót (29–42%-kal), vélhetően az intenzív (84–87%-os) gyökérkolonizáció és a növénynevelés körülményei (erős szárazságstressz) következtében. Az oltás optimális öntözés mellett növelte a sztómakonduktanciát és a gyökér vitalitását. A vízhiány azonban csökkentette a gyökér életképességét. A klorofilltartalom leginkább a búzafajták között mutatott eltérést az Mv. Hombár nagyobb SPAD-értékével. A gyökértömeg és -kapacitás között szoros lineáris korrelációt (R2 = 0,792–0,865) találtunk. A TC 33 fajta regressziós egyenesének nagyobb meredeksége a nagyobb hajtástömegből eredő nagyobb fajlagos vízfelvételre vezethető vissza.\u0000 Eredményeink alapján a CR-mérés alkalmas a gyökérnövekedési dinamika monitorozására és a környezeti hatások detektálására. A roncsolásmentes eljárás egyéb növénymorfológiai és -élettani vizsgálómódszerek hasznos kiegészítője lehet.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49100467","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 1
Kádár Imre (1943–2018) Kádár Imre(1943–2018)
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-12-01 DOI: 10.1556/0088.2018.00018
Csathó Péter, Buzás István
{"title":"Kádár Imre (1943–2018)","authors":"Csathó Péter, Buzás István","doi":"10.1556/0088.2018.00018","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.00018","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-12-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45982491","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Relationship between the 0.01 M CaCl2- and AL-soluble soil phosphorus contents 0.01 M CaCl2-与al可溶性土壤磷含量的关系
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-06-01 DOI: 10.1556/0088.2018.67.1.2
E. Szabó, L. Huzsvai, R. Kremper, J. Loch
The traditional Hungarian method for determining soil phosphorus (P) status is ammonium-lactate acetic acid (AL) extraction. AL is an acidic solution (buffered at pH 3.75), which is also able to dissolve P reserves, so there is a need for extraction methods that also characterize the mobile P pool. 0.01 M CaCl2-P is considered to directly describe available P forms, because the dilute salt solution has more or less the same ionic strength as the average salt concentration in many soil solutions. The amount of AL-P may be two orders of magnitude greater than that of CaCl2-P. Previous studies suggested that the relationship between AL-P and CaCl2-P was influenced by soil parameters. Regression analysis between AL-P and CaCl2-P showed medium or strong correlations when using soils with homogeneous soil properties, while there was a weak correlation between them for soils with heterogeneous properties. The objective of this study was to increase the accuracy of the conversion between AL-P and CaCl2-P, by constructing universal equations that also take soil properties into consideration. The AL-P and CaCl2-P contents were measured in arable soils (n=622) originating from the Hungarian Soil Information and Monitoring System (SIMS). These soils covered a wide range of soil properties. A weak correlation was found between AL-P and CaCl2-P in SIMS soils. The amounts and ratio of AL-P and CaCl2-P depended on soil properties such as CaCO3 content and texture. The ratio of AL-P to CaCl2-P changed from 37 in noncalcareous soils to 141 on highly calcareous soils. CaCl2-P decreased as a function of KA (plasticity index according to Arany), which is related to the clay content, while the highest AL-P content was found on loam soils, probably due to the fact that a high proportion of them were calcareous. The relationships between AL-P, CaCl2-P and soil properties in the SIMS dataset were evaluated using multiple linear regression analysis. In order to select the best model the Akaike Information Criterion (AIC) was used to compare different models. The soil factors included in the models were pHKCl, humus and CaCO3 content to describe AL-P, and KA, CaCO3 content and pHKCl to describe CaCl2-P. AL-P was directly proportional to pHKCl, humus and CaCO3 content, while CaCl2-P was inversely proportional to KA, CaCO3 content and pHKCl. The explanatory power of the models increased when soil properties were included. The percentage of the explained variance in the AL-P and CaCl2-P regression models was 56 and 51%, so the accuracy of the conversion between the two extraction methods was still not satisfactory and it does not seem to be possible to prepare a universally applicable equation. Further research is needed to obtain different regression equations for soils with different soil properties, and CaCl2-P should also be calibrated in long-term P fertilization trials.
匈牙利测定土壤磷含量的传统方法是乳酸铵-乙酸(AL)萃取法。AL是一种酸性溶液(在pH 3.75下缓冲),它也能够溶解磷储量,因此需要同样表征移动磷池的提取方法。0.01M CaCl2-P被认为直接描述了可用的P形式,因为稀盐溶液的离子强度与许多土壤溶液中的平均盐浓度或多或少相同。AL-P的量可以比CaCl2-P的量大两个数量级。先前的研究表明,土壤参数对AL-P和CaCl2-P之间的关系有影响。当使用具有均质土壤性质的土壤时,AL-P和CaCl2-P之间的回归分析显示出中等或强烈的相关性,而对于具有非均质性质的土壤,它们之间的相关性较弱。本研究的目的是通过构建同样考虑土壤性质的通用方程,提高AL-P和CaCl2-P之间转换的准确性。来自匈牙利土壤信息和监测系统(SIMS)的耕地土壤(n=622)中的AL-P和CaCl2-P含量进行了测量。这些土壤具有广泛的土壤特性。SIMS土壤中的AL-P和CaCl2-P之间的相关性较弱。AL-P和CaCl2-P的含量和比例取决于土壤性质,如CaCO3含量和质地。AL-P与CaCl_2-P的比值从非钙质土壤中的37变化到高钙质土壤的141。CaCl2-P作为KA(根据Arany的塑性指数)的函数而降低,KA与粘土含量有关,而在壤土中发现了最高的AL-P含量,这可能是因为它们中有很大一部分是钙质的。使用多元线性回归分析评估SIMS数据集中的AL-P、CaCl2-P与土壤性质之间的关系。为了选择最佳模型,使用Akaike信息准则(AIC)来比较不同的模型。模型中包括的土壤因子是pHKCl、腐殖质和CaCO3含量来描述AL-P,KA、CaCO3含量和pHKCl来描述CaCl2-P。AL-P与pHKCl、腐殖质和CaCO3含量成正比,而CaCl2-P与KA、CaCO3含量和pHKCl成反比。当包括土壤特性时,模型的解释力增加。AL-P和CaCl2-P回归模型中解释的方差百分比分别为56%和51%,因此两种提取方法之间的转换精度仍然不令人满意,似乎不可能制备出普遍适用的方程。需要进一步研究,以获得不同土壤性质的土壤的不同回归方程,并且CaCl2-P也应在长期磷施肥试验中进行校准。
{"title":"Relationship between the 0.01 M CaCl2- and AL-soluble soil phosphorus contents","authors":"E. Szabó, L. Huzsvai, R. Kremper, J. Loch","doi":"10.1556/0088.2018.67.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.67.1.2","url":null,"abstract":"The traditional Hungarian method for determining soil phosphorus (P) status is ammonium-lactate acetic acid (AL) extraction. AL is an acidic solution (buffered at pH 3.75), which is also able to dissolve P reserves, so there is a need for extraction methods that also characterize the mobile P pool.\u0000 0.01 M CaCl2-P is considered to directly describe available P forms, because the dilute salt solution has more or less the same ionic strength as the average salt concentration in many soil solutions.\u0000 The amount of AL-P may be two orders of magnitude greater than that of CaCl2-P. Previous studies suggested that the relationship between AL-P and CaCl2-P was influenced by soil parameters. Regression analysis between AL-P and CaCl2-P showed medium or strong correlations when using soils with homogeneous soil properties, while there was a weak correlation between them for soils with heterogeneous properties.\u0000 The objective of this study was to increase the accuracy of the conversion between AL-P and CaCl2-P, by constructing universal equations that also take soil properties into consideration.\u0000 The AL-P and CaCl2-P contents were measured in arable soils (n=622) originating from the Hungarian Soil Information and Monitoring System (SIMS). These soils covered a wide range of soil properties.\u0000 A weak correlation was found between AL-P and CaCl2-P in SIMS soils. The amounts and ratio of AL-P and CaCl2-P depended on soil properties such as CaCO3 content and texture. The ratio of AL-P to CaCl2-P changed from 37 in noncalcareous soils to 141 on highly calcareous soils. CaCl2-P decreased as a function of KA (plasticity index according to Arany), which is related to the clay content, while the highest AL-P content was found on loam soils, probably due to the fact that a high proportion of them were calcareous.\u0000 The relationships between AL-P, CaCl2-P and soil properties in the SIMS dataset were evaluated using multiple linear regression analysis. In order to select the best model the Akaike Information Criterion (AIC) was used to compare different models. The soil factors included in the models were pHKCl, humus and CaCO3 content to describe AL-P, and KA, CaCO3 content and pHKCl to describe CaCl2-P. AL-P was directly proportional to pHKCl, humus and CaCO3 content, while CaCl2-P was inversely proportional to KA, CaCO3 content and pHKCl. The explanatory power of the models increased when soil properties were included. The percentage of the explained variance in the AL-P and CaCl2-P regression models was 56 and 51%, so the accuracy of the conversion between the two extraction methods was still not satisfactory and it does not seem to be possible to prepare a universally applicable equation. Further research is needed to obtain different regression equations for soils with different soil properties, and CaCl2-P should also be calibrated in long-term P fertilization trials.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"https://sci-hub-pdf.com/10.1556/0088.2018.67.1.2","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41666116","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Potential impacts of climate change on soil properties 气候变化对土壤性质的潜在影响
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-06-01 DOI: 10.1556/0088.2018.67.1.9
G. Gelybó, E. Tóth, C. Farkas, Á. Horel, I. Kasa, Z. Bakacsi
Climate change is expected to have a vigorous impact on soils and ecosystems due to elevated temperature and changes in precipitation (amount and frequency), thereby altering biogeochemical and hydrological cycles. Several phenomena associated with climate change and anthropogenic activity affect soils indirectly via ecosystem functioning (such as higher atmospheric CO2 concentration and N deposition). Continuous interactions between climate and soils determine the transformation and transport processes. Long-term gradual changes in abiotic environmental factors alter naturally occurring soil forming processes by modifying the soil water regime, mineral composition evolution, and the rate of organic matter formation and degradation. The resulting physical and chemical soil properties play a fundamental role in the productivity and environmental quality of cultivated land, so it is crucial to evaluate the potential outcomes of climate change and soil interactions. This paper attempts to review the underlying long-term processes influenced by different aspects of climate change. When considering major soil forming factors (climate, parent material, living organisms, topography), especially climate, we put special attention to soil physical properties (soil structure and texture, and consequential changes in soil hydrothermal regime), soil chemical properties (e.g. cation exchange capacity, soil organic matter content as influenced by changes in environmental conditions) and soil degradation as a result of longterm soil physicochemical transformations. The temperate region, specifically the Carpathian Basin as a heterogeneous territory consisting of different climatic and soil zones from continental to mountainous, is used as an example to present potential changes and to assess the effect of climate change on soils. The altered physicochemical and biological properties of soils require accentuated scientific attention, particularly with respect to significant feedback processes to climate and soil services such as food security.
由于气温升高和降水(数量和频率)的变化,预计气候变化将对土壤和生态系统产生强烈影响,从而改变生物地球化学和水文循环。与气候变化和人类活动相关的一些现象通过生态系统功能间接影响土壤(如大气二氧化碳浓度升高和氮沉降)。气候和土壤之间的持续相互作用决定了土壤的转化和运移过程。非生物环境因子的长期渐进变化通过改变土壤水分状况、矿物组成演变以及有机质形成和降解的速度来改变自然发生的土壤形成过程。由此产生的土壤理化性质对耕地的生产力和环境质量起着至关重要的作用,因此评估气候变化和土壤相互作用的潜在结果至关重要。本文试图回顾受气候变化不同方面影响的潜在长期过程。在考虑主要的土壤形成因素(气候、母质、生物、地形),特别是气候时,我们特别关注土壤的物理性质(土壤结构和质地,以及相应的土壤热液制度的变化)、土壤化学性质(如阳离子交换容量、受环境条件变化影响的土壤有机质含量)和土壤长期物理化学转化导致的土壤退化。温带地区,特别是喀尔巴阡盆地,作为一个由从大陆到山地的不同气候和土壤带组成的异质领土,被用作展示潜在变化和评估气候变化对土壤影响的例子。土壤物理化学和生物特性的改变需要加强科学关注,特别是在气候和土壤服务(如粮食安全)的重要反馈过程方面。
{"title":"Potential impacts of climate change on soil properties","authors":"G. Gelybó, E. Tóth, C. Farkas, Á. Horel, I. Kasa, Z. Bakacsi","doi":"10.1556/0088.2018.67.1.9","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.67.1.9","url":null,"abstract":"Climate change is expected to have a vigorous impact on soils and ecosystems due to elevated temperature and changes in precipitation (amount and frequency), thereby altering biogeochemical and hydrological cycles. Several phenomena associated with climate change and anthropogenic activity affect soils indirectly via ecosystem functioning (such as higher atmospheric CO2 concentration and N deposition). Continuous interactions between climate and soils determine the transformation and transport processes. Long-term gradual changes in abiotic environmental factors alter naturally occurring soil forming processes by modifying the soil water regime, mineral composition evolution, and the rate of organic matter formation and degradation. The resulting physical and chemical soil properties play a fundamental role in the productivity and environmental quality of cultivated land, so it is crucial to evaluate the potential outcomes of climate change and soil interactions. This paper attempts to review the underlying long-term processes influenced by different aspects of climate change. When considering major soil forming factors (climate, parent material, living organisms, topography), especially climate, we put special attention to soil physical properties (soil structure and texture, and consequential changes in soil hydrothermal regime), soil chemical properties (e.g. cation exchange capacity, soil organic matter content as influenced by changes in environmental conditions) and soil degradation as a result of longterm soil physicochemical transformations. The temperate region, specifically the Carpathian Basin as a heterogeneous territory consisting of different climatic and soil zones from continental to mountainous, is used as an example to present potential changes and to assess the effect of climate change on soils. The altered physicochemical and biological properties of soils require accentuated scientific attention, particularly with respect to significant feedback processes to climate and soil services such as food security.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"https://sci-hub-pdf.com/10.1556/0088.2018.67.1.9","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46701942","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 40
Spatial decision support for crop structure adjustment – a case study for selection of potential areas for sorghum (Sorghum bicolor (L.) Moench) production 作物结构调整的空间决策支持——高粱生产潜力区选择的案例研究
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-06-01 DOI: 10.1556/0088.2018.67.1.4
J. Jóvér, E. Kovács, Péter Riczu, J. Tamás, L. Blaskó
One option for adaptation to climate change is to grow a wider variety of plant species. Sorghum (Sorghum bicolor (L.) Moench) is known to tolerate unfavourable environmental conditions, so it may be feasible to grow it on areas with extreme conditions to replace other species such as maize. Nowadays, spatial decision supporting systems primarily support the crop production process rather than crop structure adjustment. In this study, potential sorghum production sites in the Great Hungarian Plain were selected based on soil characteristics including genetic soil type, parent material, physical soil type, clay composition, water management, pH, organic matter content, topsoil thickness and fertility, as well as climatic data, particularly precipitation. For all the parameters the aim was to find the extreme values at which sorghum, which is less sensitive than maize, may still give an acceptable yield. By combining map layers of soil characteristics, it could be concluded that although the soil is suitable for sorghum on 40.46% of the Great Hungarian Plain, maize is generally a better choice economically. On the other hand, the soil conditions on 0.65% of the land are still suitable for sorghum but unfavourable for maize. As regards the precipitation demand of sorghum, May is the critical period; on 698,968 ha the precipitation required for germination was only recorded once in the period 1991-2010, so these areas cannot be considererd for sorghum. As a consequence, in an alternative crop rotation system sorghum could be competitive with maize, but both the soil and climate conditions and the demands of the crop need to be assessed. The lack of precipitation in critical phenophases significantly decreases the area where maize can survive. Sorghum, however, may produce an acceptable yield, as it is a drought-resistant species.
适应气候变化的一种选择是种植更多种类的植物。众所周知,高粱(Sorghum bicolor(L.)Moench)能忍受不利的环境条件,因此在条件极端的地区种植它以取代玉米等其他物种可能是可行的。目前,空间决策支持系统主要支持作物生产过程,而不是作物结构调整。在这项研究中,根据土壤特征,包括遗传土壤类型、母质、物理土壤类型、粘土成分、水分管理、pH、有机质含量、表层土厚度和肥力,以及气候数据,特别是降水量,选择了大匈牙利平原的潜在高粱生产点。对于所有参数,目的是找到高粱的极值,在该极值下,高粱的敏感性不如玉米,仍然可以提供可接受的产量。通过结合土壤特征的地图层,可以得出结论,尽管大匈牙利平原40.46%的土地适合种植高粱,但玉米在经济上通常是更好的选择。另一方面,0.65%的土地的土壤条件仍然适合种植高粱,但不适合种植玉米。就高粱的降水需求而言,5月是关键时期;在698968公顷的土地上,1991-2010年期间只记录了一次发芽所需的降水量,因此这些地区不能被高粱考虑在内。因此,在替代作物轮作系统中,高粱可能与玉米具有竞争力,但需要评估土壤和气候条件以及作物需求。关键表型阶段缺乏降水显著减少了玉米的生存面积。然而,高粱可能会产生可接受的产量,因为它是一种耐旱的物种。
{"title":"Spatial decision support for crop structure adjustment – a case study for selection of potential areas for sorghum (Sorghum bicolor (L.) Moench) production","authors":"J. Jóvér, E. Kovács, Péter Riczu, J. Tamás, L. Blaskó","doi":"10.1556/0088.2018.67.1.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.67.1.4","url":null,"abstract":"One option for adaptation to climate change is to grow a wider variety of plant species. Sorghum (Sorghum bicolor (L.) Moench) is known to tolerate unfavourable environmental conditions, so it may be feasible to grow it on areas with extreme conditions to replace other species such as maize. Nowadays, spatial decision supporting systems primarily support the crop production process rather than crop structure adjustment. In this study, potential sorghum production sites in the Great Hungarian Plain were selected based on soil characteristics including genetic soil type, parent material, physical soil type, clay composition, water management, pH, organic matter content, topsoil thickness and fertility, as well as climatic data, particularly precipitation. For all the parameters the aim was to find the extreme values at which sorghum, which is less sensitive than maize, may still give an acceptable yield. By combining map layers of soil characteristics, it could be concluded that although the soil is suitable for sorghum on 40.46% of the Great Hungarian Plain, maize is generally a better choice economically. On the other hand, the soil conditions on 0.65% of the land are still suitable for sorghum but unfavourable for maize. As regards the precipitation demand of sorghum, May is the critical period; on 698,968 ha the precipitation required for germination was only recorded once in the period 1991-2010, so these areas cannot be considererd for sorghum. As a consequence, in an alternative crop rotation system sorghum could be competitive with maize, but both the soil and climate conditions and the demands of the crop need to be assessed. The lack of precipitation in critical phenophases significantly decreases the area where maize can survive. Sorghum, however, may produce an acceptable yield, as it is a drought-resistant species.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48235095","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
Impact of fertilization on the mineral nutrition and yield of Salix triandra x Salix viminalis and Robinia pseudoacacia L. bioenergy crops 施肥对三叉戟、沙柳、刺槐等生物能源作物矿质营养及产量的影响
Q4 Agricultural and Biological Sciences Pub Date : 2018-06-01 DOI: 10.1556/0088.2018.67.1.8
L. Simon, B. Szabó, G. Vincze, Miklós Szabó, J. Koncz
Willow was cultivated as an energy crop in a field experiment. The brown forest soil was treated with an inorganic fertilizer (ammonium nitrate−AN: 100 kg ha-1) or with various organic or mineral soil amendments (municipal biocompost–MBC: 20 t ha−1; municipal sewage sludge compost–MSSC: 15 t ha−1; rhyolite tuff–RT: 30 t ha−1; willow ash−WA: 600 kg ha−1), or their combinations (AN+MBC; AN+RT; AN+WA, MSSC+WA) in four replications. Nineteen months after the soil treatments the macroelement-rich amendments (MBC, MSSC) enhanced the harvested fresh shoot yield most significantly (up to 41% as compared to the untreated control), and also the shoot diameter and shoot height of the willow plants. Most of the treatments enhanced the uptake of N (9.8-23.5%) and K in willow leaves, but the concentrations of P, Mg, Ca, Fe and Zn in the leaves were reduced. The toxic element (As, Cd, Pb) accumulation of willow shoots was negligible. In a 4-year field experiment the effects of the mineral fertilizers AN and AN+calcium-magnesium carbonate (CMC) were studied on the mineral nutrition of the leaves and wood yield of black locust trees cultivated as an energy crop. The brown forest soil was treated with 300 kg ha−1 annual doses of these fertilizers as top-dressing in June 2009, May 2010 and May 2011. Both fertilizers caused a three to four times increase in the nitrate content of the upper soil soon after their application in June. By the end of the vegetation period (in December) the nitrate concentration in the soil was similar to that in the control plots. The nitrogen content of the leaf stalks (petioles) and leaves, however, was only slightly higher in the treated plots. As a trend, fertilization increased the phosphorus and reduced the calcium uptake in the leaf stalks and leaves, while the magnesium content was not influenced. In March 2012, when the whole trees were harvested, 22% or 28% higher aboveground fresh shoot weight was detected in the AN or AN+CMC treatments than in the control.
在田间试验中栽培了柳树作为能源作物。棕色森林土壤施用无机肥料(硝酸铵:100 kg ha-1)或各种有机或矿质土壤改良剂(城市生物堆肥- mbc: 20 t ha-1;城市污泥堆肥- mssc: 15 t ha - 1;流纹岩凝灰岩- rt: 30 t / ha−1;柳灰- WA: 600 kg ha - 1),或其组合(AN+MBC;一个+ RT;AN+WA, MSSC+WA) 4个重复。土壤处理19个月后,富常量元素改良剂(MBC、MSSC)对柳枝收获鲜梢产量的提高最为显著(比未处理对照提高41%),对柳枝枝直径和枝高的提高也最为显著。大多数处理提高了柳树叶片对N(9.8 ~ 23.5%)和K的吸收,但降低了叶片中P、Mg、Ca、Fe和Zn的浓度。柳树枝条的有毒元素(As、Cd、Pb)积累量可以忽略不计。在为期4年的大田试验中,研究了矿质肥料AN和AN+碳酸钙镁(CMC)对能源作物刺槐叶片矿质营养和木材产量的影响。分别于2009年6月、2010年5月和2011年5月对棕色森林土壤进行追肥,年施量为300 kg ha - 1。这两种肥料在6月份施用后不久,使上层土壤的硝酸盐含量增加了三到四倍。在植被期结束时(12月),土壤中硝酸盐浓度与对照区相似。然而,处理地块的茎(叶柄)和叶片的氮含量仅略高。施肥增加了茎秆和叶片对磷的吸收,降低了叶片对钙的吸收,而对镁的含量没有影响。2012年3月全树采收时,施用氮化铵或氮化铵+CMC处理的地上鲜梢重比对照高22%或28%。
{"title":"Impact of fertilization on the mineral nutrition and yield of Salix triandra x Salix viminalis and Robinia pseudoacacia L. bioenergy crops","authors":"L. Simon, B. Szabó, G. Vincze, Miklós Szabó, J. Koncz","doi":"10.1556/0088.2018.67.1.8","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0088.2018.67.1.8","url":null,"abstract":"Willow was cultivated as an energy crop in a field experiment. The brown forest soil was treated with an inorganic fertilizer (ammonium nitrate−AN: 100 kg ha-1) or with various organic or mineral soil amendments (municipal biocompost–MBC: 20 t ha−1; municipal sewage sludge compost–MSSC: 15 t ha−1; rhyolite tuff–RT: 30 t ha−1; willow ash−WA: 600 kg ha−1), or their combinations (AN+MBC; AN+RT; AN+WA, MSSC+WA) in four replications. Nineteen months after the soil treatments the macroelement-rich amendments (MBC, MSSC) enhanced the harvested fresh shoot yield most significantly (up to 41% as compared to the untreated control), and also the shoot diameter and shoot height of the willow plants. Most of the treatments enhanced the uptake of N (9.8-23.5%) and K in willow leaves, but the concentrations of P, Mg, Ca, Fe and Zn in the leaves were reduced. The toxic element (As, Cd, Pb) accumulation of willow shoots was negligible.\u0000 In a 4-year field experiment the effects of the mineral fertilizers AN and AN+calcium-magnesium carbonate (CMC) were studied on the mineral nutrition of the leaves and wood yield of black locust trees cultivated as an energy crop. The brown forest soil was treated with 300 kg ha−1 annual doses of these fertilizers as top-dressing in June 2009, May 2010 and May 2011. Both fertilizers caused a three to four times increase in the nitrate content of the upper soil soon after their application in June. By the end of the vegetation period (in December) the nitrate concentration in the soil was similar to that in the control plots. The nitrogen content of the leaf stalks (petioles) and leaves, however, was only slightly higher in the treated plots. As a trend, fertilization increased the phosphorus and reduced the calcium uptake in the leaf stalks and leaves, while the magnesium content was not influenced. In March 2012, when the whole trees were harvested, 22% or 28% higher aboveground fresh shoot weight was detected in the AN or AN+CMC treatments than in the control.","PeriodicalId":34893,"journal":{"name":"Agrokemia es Talajtan","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2018-06-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47483787","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
引用次数: 0
期刊
Agrokemia es Talajtan
全部 Acc. Chem. Res. ACS Applied Bio Materials ACS Appl. Electron. Mater. ACS Appl. Energy Mater. ACS Appl. Mater. Interfaces ACS Appl. Nano Mater. ACS Appl. Polym. Mater. ACS BIOMATER-SCI ENG ACS Catal. ACS Cent. Sci. ACS Chem. Biol. ACS Chemical Health & Safety ACS Chem. Neurosci. ACS Comb. Sci. ACS Earth Space Chem. ACS Energy Lett. ACS Infect. Dis. ACS Macro Lett. ACS Mater. Lett. ACS Med. Chem. Lett. ACS Nano ACS Omega ACS Photonics ACS Sens. ACS Sustainable Chem. Eng. ACS Synth. Biol. Anal. Chem. BIOCHEMISTRY-US Bioconjugate Chem. BIOMACROMOLECULES Chem. Res. Toxicol. Chem. Rev. Chem. Mater. CRYST GROWTH DES ENERG FUEL Environ. Sci. Technol. Environ. Sci. Technol. Lett. Eur. J. Inorg. Chem. IND ENG CHEM RES Inorg. Chem. J. Agric. Food. Chem. J. Chem. Eng. Data J. Chem. Educ. J. Chem. Inf. Model. J. Chem. Theory Comput. J. Med. Chem. J. Nat. Prod. J PROTEOME RES J. Am. Chem. Soc. LANGMUIR MACROMOLECULES Mol. Pharmaceutics Nano Lett. Org. Lett. ORG PROCESS RES DEV ORGANOMETALLICS J. Org. Chem. J. Phys. Chem. J. Phys. Chem. A J. Phys. Chem. B J. Phys. Chem. C J. Phys. Chem. Lett. Analyst Anal. Methods Biomater. Sci. Catal. Sci. Technol. Chem. Commun. Chem. Soc. Rev. CHEM EDUC RES PRACT CRYSTENGCOMM Dalton Trans. Energy Environ. Sci. ENVIRON SCI-NANO ENVIRON SCI-PROC IMP ENVIRON SCI-WAT RES Faraday Discuss. Food Funct. Green Chem. Inorg. Chem. Front. Integr. Biol. J. Anal. At. Spectrom. J. Mater. Chem. A J. Mater. Chem. B J. Mater. Chem. C Lab Chip Mater. Chem. Front. Mater. Horiz. MEDCHEMCOMM Metallomics Mol. Biosyst. Mol. Syst. Des. Eng. Nanoscale Nanoscale Horiz. Nat. Prod. Rep. New J. Chem. Org. Biomol. Chem. Org. Chem. Front. PHOTOCH PHOTOBIO SCI PCCP Polym. Chem.
×
引用
GB/T 7714-2015
复制
MLA
复制
APA
复制
导出至
BibTeX EndNote RefMan NoteFirst NoteExpress
×
0
微信
客服QQ
Book学术公众号 扫码关注我们
反馈
×
意见反馈
请填写您的意见或建议
请填写您的手机或邮箱
×
提示
您的信息不完整,为了账户安全,请先补充。
现在去补充
×
提示
您因"违规操作"
具体请查看互助需知
我知道了
×
提示
现在去查看 取消
×
提示
确定
Book学术官方微信
Book学术文献互助
Book学术文献互助群
群 号:481959085
Book学术
文献互助 智能选刊 最新文献 互助须知 联系我们:info@booksci.cn
Book学术提供免费学术资源搜索服务,方便国内外学者检索中英文文献。致力于提供最便捷和优质的服务体验。
Copyright © 2023 Book学术 All rights reserved.
ghs 京公网安备 11010802042870号 京ICP备2023020795号-1