A 19. század végén az úgynevezett szellemtudományok ígérték a történelmi szereplők, fejlemények és időszakok pszichológiai leírását és megértését, ezek értékirányultsága alapján. Az elmúlt évszázad során a szociálpszichológia mint az empirikus humántudományok egyik ága fokozatosan átvette ezt a szerepet. McGuire periodizációjával egyetértően a szerző – az ELTE díszdoktorává avatása alkalmával – a szociálpszichológia fejlődésének öt fázisát jellemezte, mígnem elérte a hierarchikus társadalmi rendszerekkel kapcsolatos attitűdök és érzelmi kontextusok tematikus dominanciáját a jelenben. Amerika történetének társadalmi-politikai kihívásai mély nyomot hagytak ezen szakmai tudományos fejlődésen, és a kelet-közép-európai kutatások megtalálhatják és meg kell találniuk a saját kérdésfeltevéseiket és megközelítéseiket, hogy a továbbiakban kiegyensúlyozott együttműködés alakuljon ki a szociálpszichológia széles tudományterületén.
{"title":"A változások szociálpszichológiája és a szociálpszichológia változásai","authors":"G. Hunyady","doi":"10.1556/0016.2022.00035","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00035","url":null,"abstract":"A 19. század végén az úgynevezett szellemtudományok ígérték a történelmi szereplők, fejlemények és időszakok pszichológiai leírását és megértését, ezek értékirányultsága alapján. Az elmúlt évszázad során a szociálpszichológia mint az empirikus humántudományok egyik ága fokozatosan átvette ezt a szerepet. McGuire periodizációjával egyetértően a szerző – az ELTE díszdoktorává avatása alkalmával – a szociálpszichológia fejlődésének öt fázisát jellemezte, mígnem elérte a hierarchikus társadalmi rendszerekkel kapcsolatos attitűdök és érzelmi kontextusok tematikus dominanciáját a jelenben. Amerika történetének társadalmi-politikai kihívásai mély nyomot hagytak ezen szakmai tudományos fejlődésen, és a kelet-közép-európai kutatások megtalálhatják és meg kell találniuk a saját kérdésfeltevéseiket és megközelítéseiket, hogy a továbbiakban kiegyensúlyozott együttműködés alakuljon ki a szociálpszichológia széles tudományterületén.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-10-21","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45059334","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Norbert Meskó, Petra Gyuris, Ádám Putz, Ferenc Kocsor, Tamás Bereczkei
Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak.
{"title":"Evolúciós pszichológia: Miért és hogyan tanítjuk?","authors":"Norbert Meskó, Petra Gyuris, Ádám Putz, Ferenc Kocsor, Tamás Bereczkei","doi":"10.1556/0016.2022.00033","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00033","url":null,"abstract":"Az evolúciós pszichológia (EP) a viselkedéstudományoknak az emberi viselkedés evolúciós gyökereire fókuszáló ága. Képviselői abból indulnak ki, hogy az ember pszichológiai (kognitív, affektív, társas stb.) működése alaposabban megérthető, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes pszichológiai vonások milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során. Számos tudományos irányzatot szintetizál, így például felhasználja a kognitív pszichológia, a genetika, az etológia, az antropológia, a viselkedésökológia és a szociobiológia megközelítésmódját és eredményeit. A Pécsi Tudományegyetemen a pszichológusképzés indítása óta, azaz 30 éve oktatunk evolúciós tárgyakat. A bolognai képzési rendszer bevezetése óta mindhárom képzési szinten (BA, MA, PhD) vannak evolúciós kurzusok. Ebben az írásban összefoglaljuk, hogy milyen meggyőződésből és szakmai háttérből kiindulva oktatunk evolúciós kurzusokat Pécsett, és bemutatunk néhány általunk alkalmazott oktatási módszert, amely sikeresnek bizonyult az elmúlt években. Így beszélni fogunk az evolúciós vitafórumokról, a Facebook-profil-gyakorlatról és a filmrészletek elemzéséről. Összegzésként kiemeljük, hogy az evolúciós kurzusok milyen fontos szerepet töltenek be a pszichológusképzésben azáltal, hogy a hallgatók szerteágazó stúdiumainak integrálására alkalmas elméleti keretet nyújtanak.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-08","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49210146","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Tanulmányok a budapesti beszédről – a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú alapján","authors":"Eszter Berán","doi":"10.1556/0016.2022.00032","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00032","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-30","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48618094","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kutatás céljának azt tűztük ki, hogy rámutasson a nemi, demográfiai és egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságokra a hosszú távra szóló párválasztási preferenciákkal kapcsolatos attitűdökben. Kérdéseinket a hagyományos és modern párválasztási preferenciákat magyarázni képes vonatkozó szociálpszichológiai elméletek alapján fogalmaztuk meg. Általánosságban azt vártuk, hogy a mintában a férfiakkal és nőkkel szembeni preferenciák hordoznak modern, de hordoznak hagyományos tartalmakat is. A nőktől, a fiatalabbaktól, az iskolázottabbaktól és a nemek szerepéről inkább egyenlőségelvűen gondolkozóktól azt vártuk, hogy preferenciáikban erősebben tükröződnek modern, mint hagyományos tartalmak. A mintavétel kényelmi alapon történt. A vizsgálati személyek (N = 534, férfi: 139, nő: 395) online kérdőívet töltöttek ki, amely demográfiai kérdőívből, hosszú távra szóló párkapcsolati választáskor a férfiaktól és nőktől elvárt tulajdonságok értékeléséből és a Beere-féle nemiszerep-egyenlőség kérdőívből állt. Mindkét nem véleménye szerint és mindkét nemmel kapcsolatban a hosszú távú bizalmi kapcsolatban való jó partnerség szempontjából lényeges társas tulajdonságok, mint a megbízhatóság és az őszinteség a legfontosabbak. A preferenciák függetlenek maradtak a többi vizsgált változótól, és a nagyobb tulajdonságcsoportok fontossági sorrendje állandónak bizonyult (nőknél: jó partner nő, házias nő, emancipált nő; férfiaknál: jó partner férfi, férfias férfi, vonzó férfi, házias férfi). A férfiak és nők véleménye hasonló azzal kapcsolatban, hogy a jó hosszú távú párkapcsolathoz elsősorban a jó partnerséghez kötődő tulajdonságok a legfontosabbak, függetlenül attól, hogy férfiról vagy nőről van szó. A preferenciák állandónak nevezhetők, az elvárások sorrendjét a kitöltő neme, az életkora, az egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedései, az iskolázottság és a vallásosság nem árnyalja, bár finom hangsúlybeli eltérések a nevezett változók tekintetében azonosíthatók.
{"title":"Nemi, demográfiai és nemi egalitarianizmussal kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságok a hosszú távra szóló párválasztással kapcsolatos attitűdökben","authors":"Dorottya Ocsenás, Judit Kovács","doi":"10.1556/0016.2022.00028","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00028","url":null,"abstract":"\u0000 \u0000 A kutatás céljának azt tűztük ki, hogy rámutasson a nemi, demográfiai és egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedés szerinti sajátosságokra a hosszú távra szóló párválasztási preferenciákkal kapcsolatos attitűdökben. Kérdéseinket a hagyományos és modern párválasztási preferenciákat magyarázni képes vonatkozó szociálpszichológiai elméletek alapján fogalmaztuk meg. Általánosságban azt vártuk, hogy a mintában a férfiakkal és nőkkel szembeni preferenciák hordoznak modern, de hordoznak hagyományos tartalmakat is. A nőktől, a fiatalabbaktól, az iskolázottabbaktól és a nemek szerepéről inkább egyenlőségelvűen gondolkozóktól azt vártuk, hogy preferenciáikban erősebben tükröződnek modern, mint hagyományos tartalmak.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 A mintavétel kényelmi alapon történt. A vizsgálati személyek (N = 534, férfi: 139, nő: 395) online kérdőívet töltöttek ki, amely demográfiai kérdőívből, hosszú távra szóló párkapcsolati választáskor a férfiaktól és nőktől elvárt tulajdonságok értékeléséből és a Beere-féle nemiszerep-egyenlőség kérdőívből állt.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 Mindkét nem véleménye szerint és mindkét nemmel kapcsolatban a hosszú távú bizalmi kapcsolatban való jó partnerség szempontjából lényeges társas tulajdonságok, mint a megbízhatóság és az őszinteség a legfontosabbak. A preferenciák függetlenek maradtak a többi vizsgált változótól, és a nagyobb tulajdonságcsoportok fontossági sorrendje állandónak bizonyult (nőknél: jó partner nő, házias nő, emancipált nő; férfiaknál: jó partner férfi, férfias férfi, vonzó férfi, házias férfi).\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 A férfiak és nők véleménye hasonló azzal kapcsolatban, hogy a jó hosszú távú párkapcsolathoz elsősorban a jó partnerséghez kötődő tulajdonságok a legfontosabbak, függetlenül attól, hogy férfiról vagy nőről van szó. A preferenciák állandónak nevezhetők, az elvárások sorrendjét a kitöltő neme, az életkora, az egyenlőségelvűséggel kapcsolatos vélekedései, az iskolázottság és a vallásosság nem árnyalja, bár finom hangsúlybeli eltérések a nevezett változók tekintetében azonosíthatók.\u0000","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-26","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49545040","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Z. Szabó, Málna Benza, Edina Nikoletti, Julianna Oláh, Mirtyll Miasnikov Gréti
Tanulmányunkban a magyar nemzeti csoporthoz kapcsolódó kollektív áldozati vélekedéseket kívántuk vizsgálni egy kérdőívben szereplő nyitott kérdés segítségével. Tanulmányunk három fő kérdése: (1) Milyen kollektív áldozati vélekedések jelennek meg a csoporttagok körében? (2) Milyen kapcsolat van az egyes vélekedések között? (3) Mennyire fontos a csoporttagok számára a csoport történelmi áldozattá válása? A vizsgálat egy nagyobb kérdőíves kutatás keretében zajlott. Ennek során 933 fő töltötte ki az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kérdőívet. A kérdőív kitöltését követően egy nyitott kérdést tettünk fel, amelyre 139 fő válaszolt. A kapott válaszokra egy kódrendszert dolgoztunk ki. Kutatásunk számos kérdésben alátámasztotta a szakirodalom korábbi megállapításait, ugyanakkor a választott módszer segítségével új eredményeket is kaptunk. A magyar csoport történelmi viktimizációjának a jelentősége vitatott, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések közül elsősorban az inkluzív vélekedések jelentek meg, jellemzően nem társulnak okok és tanulságok az áldozattá váláshoz. A kollektív viktimizáció szakirodalmában nagy jelentőséggel bíró összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kevésbé jelentek meg a magyar kontextusban, a legtöbb vizsgálati személy a kollektív áldozati tudat személyes fontosságára vs. annak hiányára reflektált.
{"title":"„Nem tudom mi kárpótolhatná a magyar nemzet lelkét a 20. századért” – a magyar nemzeti csoporthoz kapcsolódó kollektív áldozati vélekedések vizsgálata","authors":"Z. Szabó, Málna Benza, Edina Nikoletti, Julianna Oláh, Mirtyll Miasnikov Gréti","doi":"10.1556/0016.2022.00024","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00024","url":null,"abstract":"\u0000 \u0000 Tanulmányunkban a magyar nemzeti csoporthoz kapcsolódó kollektív áldozati vélekedéseket kívántuk vizsgálni egy kérdőívben szereplő nyitott kérdés segítségével. Tanulmányunk három fő kérdése: (1) Milyen kollektív áldozati vélekedések jelennek meg a csoporttagok körében? (2) Milyen kapcsolat van az egyes vélekedések között? (3) Mennyire fontos a csoporttagok számára a csoport történelmi áldozattá válása?\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 A vizsgálat egy nagyobb kérdőíves kutatás keretében zajlott. Ennek során 933 fő töltötte ki az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kérdőívet. A kérdőív kitöltését követően egy nyitott kérdést tettünk fel, amelyre 139 fő válaszolt. A kapott válaszokra egy kódrendszert dolgoztunk ki.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 Kutatásunk számos kérdésben alátámasztotta a szakirodalom korábbi megállapításait, ugyanakkor a választott módszer segítségével új eredményeket is kaptunk. A magyar csoport történelmi viktimizációjának a jelentősége vitatott, az összehasonlító kollektív áldozati vélekedések közül elsősorban az inkluzív vélekedések jelentek meg, jellemzően nem társulnak okok és tanulságok az áldozattá váláshoz.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 A kollektív viktimizáció szakirodalmában nagy jelentőséggel bíró összehasonlító kollektív áldozati vélekedések kevésbé jelentek meg a magyar kontextusban, a legtöbb vizsgálati személy a kollektív áldozati tudat személyes fontosságára vs. annak hiányára reflektált.\u0000","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-08-09","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44885637","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Anita Deák, Regina Balázs, Tímea Fodor, Ádám Csery, Zsófia Hanna Bulla, Veronika Erdélyi, Júlia Kopácsi, A. Lázár, Fanni Szecsei, Tamás Bereczkei
A Jaak Panksepp evolúciós alapokon nyugvó affektív idegtudományi elméletének keretein belül végzett kutatások új szemléletet jelentenek a személyiség megértésében abban a tekintetben, hogy feltárhatóvá válnak a személyiség affektív alapjai. A Panksepp és Davis által kidolgozott Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz az elsődleges érzelmi vonások mérésére. Az ANPS három pozitív (KERESÉS, GONDOSKODÁS, JÁTÉKOSSÁG) és három negatív érzelmi skálát tartalmaz (DÜH, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM), hetedik skálája pedig a Spiritualitás. Jóllehet az ANPS kérdőív 15 nyelven elérhető, magyar változata még nem készült. Jelen tanulmány célja e hiány pótlása és a kérdőív hazai adaptálása során kapott eredmények ismertetése. Egészséges felnőttek (N = 910) körében végeztünk adatgyűjtést keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS). Az ANPS kérdőív valamennyi skálája jó reliabilitásmutatóval rendelkezik (Cronbach-α = 0,74–0,90). A megerősítő faktorelemzés alátámasztja mind a kétfaktoros, mind a hatfaktoros érzelmi modellt. A konvergens és diszkriminatív validitás vizsgálata a várt eredményeket hozta. Az ANPS skálák magyar adaptációja megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és alkalmas az elsődleges érzelmi rendszerek mérésére. A kérdőív nemcsak affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban alkalmazható önkitöltős mérőeszközként, hanem olyan vizsgálatokban is, amelyek evolúciós pszichológiai szemléletben értelmezik az érzelmeket és a személyiséget.
{"title":"Az Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (Affective Neuroscience Personality Scales) magyar változata","authors":"Anita Deák, Regina Balázs, Tímea Fodor, Ádám Csery, Zsófia Hanna Bulla, Veronika Erdélyi, Júlia Kopácsi, A. Lázár, Fanni Szecsei, Tamás Bereczkei","doi":"10.1556/0016.2022.00025","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00025","url":null,"abstract":"A Jaak Panksepp evolúciós alapokon nyugvó affektív idegtudományi elméletének keretein belül végzett kutatások új szemléletet jelentenek a személyiség megértésében abban a tekintetben, hogy feltárhatóvá válnak a személyiség affektív alapjai. A Panksepp és Davis által kidolgozott Affektív Idegtudományi Személyiség Skálák (ANPS) széles körben használt és elterjedt önjellemző mérőeszköz az elsődleges érzelmi vonások mérésére. Az ANPS három pozitív (KERESÉS, GONDOSKODÁS, JÁTÉKOSSÁG) és három negatív érzelmi skálát tartalmaz (DÜH, SZOMORÚSÁG, FÉLELEM), hetedik skálája pedig a Spiritualitás. Jóllehet az ANPS kérdőív 15 nyelven elérhető, magyar változata még nem készült. Jelen tanulmány célja e hiány pótlása és a kérdőív hazai adaptálása során kapott eredmények ismertetése. Egészséges felnőttek (N = 910) körében végeztünk adatgyűjtést keresztmetszeti kutatás keretében. Az ANPS kérdőív mellett a résztvevők kitöltötték a Viselkedéses Gátló és Aktiváló Rendszer Skálákat (BIS/BAS) és a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálákat (PANAS). Az ANPS kérdőív valamennyi skálája jó reliabilitásmutatóval rendelkezik (Cronbach-α = 0,74–0,90). A megerősítő faktorelemzés alátámasztja mind a kétfaktoros, mind a hatfaktoros érzelmi modellt. A konvergens és diszkriminatív validitás vizsgálata a várt eredményeket hozta. Az ANPS skálák magyar adaptációja megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és alkalmas az elsődleges érzelmi rendszerek mérésére. A kérdőív nemcsak affektív idegtudományi, klinikai pszichológiai és kulturális összehasonlító kutatásokban alkalmazható önkitöltős mérőeszközként, hanem olyan vizsgálatokban is, amelyek evolúciós pszichológiai szemléletben értelmezik az érzelmeket és a személyiséget.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-04","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"44804193","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az élettörténet-elmélet szerint a gyermekkorban tapasztalt különböző környezeti (ökológiai és/vagy társadalmi) feltételekhez való alkalmazkodást a legkülönbözőbb tulajdonságok széles skálája szabályozza, ami különböző viselkedési stratégiákat eredményez. A kiszámíthatatlan és zord körülmények általában gyorsabb élettörténeti stratégiákat eredményeznek, amelyeket a korai érés, a nagyszámú, de alacsony kötődéssel jellemezhető szexuális kapcsolat és az utódokkal szembeni alacsonyabb szülői támogatás jellemez. A kiszámíthatatlanság és a zord körülmények nemcsak a szociális és érzelmi működésre vannak hatással, hanem olyan személyiségvonások kialakulását is elősegíthetik, melyek a társas kapcsolatok nagyobb mértékű instabilitásához vezethetnek, illetve az önzőbb viselkedési formáknak kedveznek. Hasonlóképpen, a negatív, traumatikus gyermekkori tapasztalatok, mint például a rossz szülői bánásmód vagy az intenzív szülő-gyermek konfliktus befolyásolja a személyiségfejlődést, és bizalmatlan, rosszindulatú interperszonális stílust eredményezhet. A jelen rövid áttekintés célja, hogy összefoglalja a kora életkori negatív élményeknek a személyiségfejlődésre és a gyors élettörténeti stratégiákra gyakorolt hatásával kapcsolatos eredményeket. Azzal, hogy megmutatjuk, hogy e két területen párhuzamosságok vannak, például a kedvezőtlen környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, reméljük, hogy megfelelő kiindulópontot és elméleti keretet szolgáltathatunk a személyiségvonások és személyiségfunkciók ultimatív és proximatív szinteken történő átfogó megismeréséhez és az erre irányuló jövőbeli vizsgálatoknak.
{"title":"A Sötét Triád személyiségvonások mint a gyors életmenet-stratégiák indikátorai: A korai stresszhatások, a kedvezőtlen körülményekhez való alkalmazkodás hatása a személyiségfejlődésre","authors":"Béla Birkás, Árpád Csathó","doi":"10.1556/0016.2022.00026","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00026","url":null,"abstract":"Az élettörténet-elmélet szerint a gyermekkorban tapasztalt különböző környezeti (ökológiai és/vagy társadalmi) feltételekhez való alkalmazkodást a legkülönbözőbb tulajdonságok széles skálája szabályozza, ami különböző viselkedési stratégiákat eredményez. A kiszámíthatatlan és zord körülmények általában gyorsabb élettörténeti stratégiákat eredményeznek, amelyeket a korai érés, a nagyszámú, de alacsony kötődéssel jellemezhető szexuális kapcsolat és az utódokkal szembeni alacsonyabb szülői támogatás jellemez. A kiszámíthatatlanság és a zord körülmények nemcsak a szociális és érzelmi működésre vannak hatással, hanem olyan személyiségvonások kialakulását is elősegíthetik, melyek a társas kapcsolatok nagyobb mértékű instabilitásához vezethetnek, illetve az önzőbb viselkedési formáknak kedveznek. Hasonlóképpen, a negatív, traumatikus gyermekkori tapasztalatok, mint például a rossz szülői bánásmód vagy az intenzív szülő-gyermek konfliktus befolyásolja a személyiségfejlődést, és bizalmatlan, rosszindulatú interperszonális stílust eredményezhet. A jelen rövid áttekintés célja, hogy összefoglalja a kora életkori negatív élményeknek a személyiségfejlődésre és a gyors élettörténeti stratégiákra gyakorolt hatásával kapcsolatos eredményeket. Azzal, hogy megmutatjuk, hogy e két területen párhuzamosságok vannak, például a kedvezőtlen környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban, reméljük, hogy megfelelő kiindulópontot és elméleti keretet szolgáltathatunk a személyiségvonások és személyiségfunkciók ultimatív és proximatív szinteken történő átfogó megismeréséhez és az erre irányuló jövőbeli vizsgálatoknak.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49603175","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Ádám Putz, Adrián Fehér, Tas Ferencz, A. Láng, Ferenc Kocsor, Tamás Bereczkei
A csoporton belüli, illetve csoportközi együttműködés témáját már régóta intenzív érdeklődés övezi mind az evolúciós, mind a szociálpszichológia képviselői körében. Napjainkra hasonlóan kiterjedt szakirodalommal rendelkezik a Sötét Triád személyiségjegyekkel rendelkező emberek társas dilemma helyzetben jellemző viselkedésének elemzése. Kutatásunkban egy újfajta kísérleti játék kétféle változatával kívánjuk górcső alá venni a csoporthoz tartozás élményének, valamint a sötét személyiségjegyeknek a csoportközi együttműködésre gyakorolt hatását. A kutatás résztvevői egy saját fejlesztésű, innovatív csoportközi társas dilemmát szimuláló kísérleti játékban vettek részt, melyben két eltérő (1. vizsgálat, n = 236), illetve két azonos színű (2. vizsgálat, n = 147) falu lakói készülődtek az árvízi védekezésre. A résztvevőknek a játék mindkét fordulójában el kellett dönteniük, hogy milyen (önző, saját csoportot preferáló, vagy közös együttműködést támogató) stratégia szerint osztják szét homokzsákjaikat. A vizsgálat végén a résztvevőket az SD3 kérdőív kitöltésére is megkértük. Kutatásunk fő eredménye, hogy az azonos színű házakat bemutató kondíció második fordulójában – a különböző színű házakat látó résztvevőkhöz képest – szignifikánsan magasabb csoportközi együttműködést mértünk. A sötét személyiségvonások befolyásolták a résztvevők allokációit, ugyanakkor a várakozásainkkal ellentétben a magas sötét személyiségvonások nem mindig az önző választásokkal jártak együtt. Kutatásunk igazolta, hogy már a másik csoportról kapott minimális információk – a házak színei – is képesek befolyásolni a csoportközi együttműködés mértékét egy társas dilemma helyzetben. Eredményeinket a törzsi ösztön hipotézis, valamint a minimális csoport paradigma elméleti keretében tárgyaljuk.
{"title":"Együtt a bajban: a Sötét Triád tagjainak döntési mintázatai egy új társas dilemma helyzetben","authors":"Ádám Putz, Adrián Fehér, Tas Ferencz, A. Láng, Ferenc Kocsor, Tamás Bereczkei","doi":"10.1556/0016.2022.00022","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00022","url":null,"abstract":"\u0000 \u0000 A csoporton belüli, illetve csoportközi együttműködés témáját már régóta intenzív érdeklődés övezi mind az evolúciós, mind a szociálpszichológia képviselői körében. Napjainkra hasonlóan kiterjedt szakirodalommal rendelkezik a Sötét Triád személyiségjegyekkel rendelkező emberek társas dilemma helyzetben jellemző viselkedésének elemzése. Kutatásunkban egy újfajta kísérleti játék kétféle változatával kívánjuk górcső alá venni a csoporthoz tartozás élményének, valamint a sötét személyiségjegyeknek a csoportközi együttműködésre gyakorolt hatását.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 A kutatás résztvevői egy saját fejlesztésű, innovatív csoportközi társas dilemmát szimuláló kísérleti játékban vettek részt, melyben két eltérő (1. vizsgálat, n = 236), illetve két azonos színű (2. vizsgálat, n = 147) falu lakói készülődtek az árvízi védekezésre. A résztvevőknek a játék mindkét fordulójában el kellett dönteniük, hogy milyen (önző, saját csoportot preferáló, vagy közös együttműködést támogató) stratégia szerint osztják szét homokzsákjaikat. A vizsgálat végén a résztvevőket az SD3 kérdőív kitöltésére is megkértük.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 Kutatásunk fő eredménye, hogy az azonos színű házakat bemutató kondíció második fordulójában – a különböző színű házakat látó résztvevőkhöz képest – szignifikánsan magasabb csoportközi együttműködést mértünk. A sötét személyiségvonások befolyásolták a résztvevők allokációit, ugyanakkor a várakozásainkkal ellentétben a magas sötét személyiségvonások nem mindig az önző választásokkal jártak együtt.\u0000 \u0000 \u0000 \u0000 Kutatásunk igazolta, hogy már a másik csoportról kapott minimális információk – a házak színei – is képesek befolyásolni a csoportközi együttműködés mértékét egy társas dilemma helyzetben. Eredményeinket a törzsi ösztön hipotézis, valamint a minimális csoport paradigma elméleti keretében tárgyaljuk.\u0000","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42289991","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：