Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a hazai pszichológiai életben megjelenő és egyre markánsabb szerepet játszó evolúciós megközelítéseket. Bemutatjuk a 30 évvel ezelőtti állapotokat és azokat a neves kutatókat, akik az evolúciós pszichológia magyarországi létrejötte mellett bábáskodtak. Ezt követően részletesen is beszámolunk azokról a kutatásokról, amelyek a két nagy hazai evolúciós kutatóműhelyben jöttek létre, nevezetesen a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportból kinőtt teamekben. Végül röviden bemutatjuk azokat az eredményeket, amelyek e két nagy műhelyen kívül születtek egy-egy pszichológiai jelenség evolúciós értelmezése kapcsán. In our paper, we make an attempt to overview those evolutionary approaches that have developed and become increasingly influencing in the Hungarian psychological life. We show the conditions 30 years ago, and those gifted scholars who contributed to the development of evolutionary psychology in Hungary. Then, we give a detailed review on the studies that have been fulfilled in the two basic research centers in Hungary: the Evolutionary Psychology Research Group of Pécs, and the MTA-ELTE Comparative Ethological Team. Finally, we describe the scientific results that have been achieved in the interpretation of specific psychological phenomena outside these main research centers.
{"title":"Evolúciós pszichológia – az elmúlt 30 év","authors":"Tamás Bereczkei, József Topál","doi":"10.1556/0016.2021.00023","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00023","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a hazai pszichológiai életben megjelenő és egyre markánsabb szerepet játszó evolúciós megközelítéseket. Bemutatjuk a 30 évvel ezelőtti állapotokat és azokat a neves kutatókat, akik az evolúciós pszichológia magyarországi létrejötte mellett bábáskodtak. Ezt követően részletesen is beszámolunk azokról a kutatásokról, amelyek a két nagy hazai evolúciós kutatóműhelyben jöttek létre, nevezetesen a Pécsi Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban és az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoportból kinőtt teamekben. Végül röviden bemutatjuk azokat az eredményeket, amelyek e két nagy műhelyen kívül születtek egy-egy pszichológiai jelenség evolúciós értelmezése kapcsán.\u0000In our paper, we make an attempt to overview those evolutionary approaches that have developed and become increasingly influencing in the Hungarian psychological life. We show the conditions 30 years ago, and those gifted scholars who contributed to the development of evolutionary psychology in Hungary. Then, we give a detailed review on the studies that have been fulfilled in the two basic research centers in Hungary: the Evolutionary Psychology Research Group of Pécs, and the MTA-ELTE Comparative Ethological Team. Finally, we describe the scientific results that have been achieved in the interpretation of specific psychological phenomena outside these main research centers.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42607859","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A magyarországi fejlődés-pszichofiziológia három évtizedes történetét összefoglaló tanulmány a jelentősebb kutatások eredményeit négy főbb témacsoportban mutatja be. Ezek: a) a fejlődés-pszichofiziológiai módszerekkel végzett kutatások kezdetei, b) a nemzetközi kutatási kapcsolatok főbb területei, c) az eseményhez kötött agyi potenciálok módszerével végzett kutatások hazai főbb eredményei, valamint azok nemzetközi beágyazottsága és trendjei, d) a kognitív fejlődés-idegtudomány önálló területének kialakulása. Az áttekintésben hangsúlyosan jelenik meg a kutatási terület szerves kapcsolódása a pszichológia releváns ágaihoz (fejlődés-, kísérleti, kognitív pszichológia) és vizsgált életkori szakaszaihoz, beleértve a humán fejlődés fiziológiai módszereket alkalmazó pszichológiai kutatásának teljes vertikumát a tipikustól az atipikusig, a csecsemőkortól az öregedésig. The review summarizes the three-decades history of developmental psychophysiology in Hungary and presents the significant scientific achievements in four thematic domains. These are: a) the first years of research using developmental psychophysiological methods, b) the main areas of international research relations, c) the main results of research using event-related brain potentials, and their international relations and trends, d) the rise of a new independent field called cognitive developmental neuroscience. The review highlights the important links between the research area and the relevant branches of psychology (developmental, experimental, cognitive psychology) as well as the age range studied, including the entire continuum of psychological research on human development using physiological methods, from typical to atypical, and from infancy to aging.
{"title":"A fejlődés-pszichofiziológia 30 éve Magyarországon (1990–2020)","authors":"Valéria Csépe","doi":"10.1556/0016.2021.00021","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00021","url":null,"abstract":"A magyarországi fejlődés-pszichofiziológia három évtizedes történetét összefoglaló tanulmány a jelentősebb kutatások eredményeit négy főbb témacsoportban mutatja be. Ezek: a) a fejlődés-pszichofiziológiai módszerekkel végzett kutatások kezdetei, b) a nemzetközi kutatási kapcsolatok főbb területei, c) az eseményhez kötött agyi potenciálok módszerével végzett kutatások hazai főbb eredményei, valamint azok nemzetközi beágyazottsága és trendjei, d) a kognitív fejlődés-idegtudomány önálló területének kialakulása. Az áttekintésben hangsúlyosan jelenik meg a kutatási terület szerves kapcsolódása a pszichológia releváns ágaihoz (fejlődés-, kísérleti, kognitív pszichológia) és vizsgált életkori szakaszaihoz, beleértve a humán fejlődés fiziológiai módszereket alkalmazó pszichológiai kutatásának teljes vertikumát a tipikustól az atipikusig, a csecsemőkortól az öregedésig.\u0000The review summarizes the three-decades history of developmental psychophysiology in Hungary and presents the significant scientific achievements in four thematic domains. These are: a) the first years of research using developmental psychophysiological methods, b) the main areas of international research relations, c) the main results of research using event-related brain potentials, and their international relations and trends, d) the rise of a new independent field called cognitive developmental neuroscience. The review highlights the important links between the research area and the relevant branches of psychology (developmental, experimental, cognitive psychology) as well as the age range studied, including the entire continuum of psychological research on human development using physiological methods, from typical to atypical, and from infancy to aging.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47983911","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az áttekintő írás a magyar kognitív pszichológia és kognitív tudomány utóbbi 30 évét mutatja be. Intézményesen sokat jelentett a ’90-es években a Soros Alapítvány támogatása az egyetemi kognitív programokban, melynek egyik következménye, hogy ma Budapesten három kognitív tanszék működik. Az intézményes fejlődés második oldala a sok szakmát érintő konferenciák (MAKOG) sorozata és a bekapcsolódás a nemzetközi kognitív oktatási programokba. Tudományos tartalmában a magyar kognitív kutatás is elmozdult a lehorgonyzatlan tiszta kognitív modellektől az idegrendszeri, fejlődési, szociális és evolúciós értelmezés irányába, részben hazai hagyományokat is folytatva. Fontosabb sikeres területei az észlelés, elsősorban a látás és hallás fejlődésének vizsgálata (Kovács, Winkler), az emlékezeti gátlás és az implicit emlékezeti rendszerek neuropszichológiai értelmezése (Racsmány, Németh), a pszicholingvisztikában a magyar mondatszerkezet és az alaktan megértési modellekbe illesztése (Pléh, Lukács, Gergely), a magyar téri nyelv fejlődési és patológiás jellemzése (Pléh, Lukács), a képes beszéd elemzése pszichopatológiai folyamatokban (Schnell), és a metaforikusság és gyakoriság neuropszichológiai szétválasztása (Forgács). A fejlődési pszicholingvisztika legfontosabb eredményei a korai tudatelmélet nyelvelsajátítási szerepével kapcsolatosak (Kovács, Téglás, Király, Forgács). Tisztázták azt is, hogy a nyelvi fejlődés zavarai Williams-szindrómában és az ún. specifikus nyelvi zavarban (Lukács, Racsmány, Ladányi) a munkaemlékezeti rendszer moduláló szerepével, illetve általános tanulási zavarokkal kapcsolatosak, különös tekintettel a procedurális rendszerek zavaraira ( Lukács, Racsmány, Ladányi). Az utóbbi érintettségét számos neurológiai nyelvi zavarban is kimutatták (Janacsek, Németh, Lukács). The review paper surveys the last 30 years of Hungarian cognitive psychology. Institutionally, support by the Soros foundation in the 90s for the university cognitive programs had as one consequence that three departments of cognition are active in Budapest today. Another aspect of insitutional development was the series of multidisciplinary conferences in Hungary (MAKOG), and Hungarian involvement in international graduate training programs in cognitive science. In its scientific substance, Hungarian cognitive research, like elsewhere in the world, moved from unanchored pure cognitive models towards neural, developmental, social, and evolutionary interpretations, partly also influenced by Hungarian traditions. Some of the most important domains of Hungarian cognitive research are perception, especially studies on the development of vision and hearing (Kovács, Winkler), neuropsychological interpretation of memory inhibition and implicit memory systems (Racsmány, Németh). In psycholinguistics, issues of Hungarian morphology and sentence processing were integrated in models of understanding (Pléh, Lukács, Gergely), alongside with a developmental and clinical characterization o
{"title":"A magyar kognitív pszichológia 30 éve (1990–2020)","authors":"Csaba Pléh, Mihály Racsmány","doi":"10.1556/0016.2021.00017","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00017","url":null,"abstract":"Az áttekintő írás a magyar kognitív pszichológia és kognitív tudomány utóbbi 30 évét mutatja be. Intézményesen sokat jelentett a ’90-es években a Soros Alapítvány támogatása az egyetemi kognitív programokban, melynek egyik következménye, hogy ma Budapesten három kognitív tanszék működik. Az intézményes fejlődés második oldala a sok szakmát érintő konferenciák (MAKOG) sorozata és a bekapcsolódás a nemzetközi kognitív oktatási programokba. Tudományos tartalmában a magyar kognitív kutatás is elmozdult a lehorgonyzatlan tiszta kognitív modellektől az idegrendszeri, fejlődési, szociális és evolúciós értelmezés irányába, részben hazai hagyományokat is folytatva. Fontosabb sikeres területei az észlelés, elsősorban a látás és hallás fejlődésének vizsgálata (Kovács, Winkler), az emlékezeti gátlás és az implicit emlékezeti rendszerek neuropszichológiai értelmezése (Racsmány, Németh), a pszicholingvisztikában a magyar mondatszerkezet és az alaktan megértési modellekbe illesztése (Pléh, Lukács, Gergely), a magyar téri nyelv fejlődési és patológiás jellemzése (Pléh, Lukács), a képes beszéd elemzése pszichopatológiai folyamatokban (Schnell), és a metaforikusság és gyakoriság neuropszichológiai szétválasztása (Forgács). A fejlődési pszicholingvisztika legfontosabb eredményei a korai tudatelmélet nyelvelsajátítási szerepével kapcsolatosak (Kovács, Téglás, Király, Forgács). Tisztázták azt is, hogy a nyelvi fejlődés zavarai Williams-szindrómában és az ún. specifikus nyelvi zavarban (Lukács, Racsmány, Ladányi) a munkaemlékezeti rendszer moduláló szerepével, illetve általános tanulási zavarokkal kapcsolatosak, különös tekintettel a procedurális rendszerek zavaraira ( Lukács, Racsmány, Ladányi). Az utóbbi érintettségét számos neurológiai nyelvi zavarban is kimutatták (Janacsek, Németh, Lukács). The review paper surveys the last 30 years of Hungarian cognitive psychology. Institutionally, support by the Soros foundation in the 90s for the university cognitive programs had as one consequence that three departments of cognition are active in Budapest today. Another aspect of insitutional development was the series of multidisciplinary conferences in Hungary (MAKOG), and Hungarian involvement in international graduate training programs in cognitive science. In its scientific substance, Hungarian cognitive research, like elsewhere in the world, moved from unanchored pure cognitive models towards neural, developmental, social, and evolutionary interpretations, partly also influenced by Hungarian traditions. Some of the most important domains of Hungarian cognitive research are perception, especially studies on the development of vision and hearing (Kovács, Winkler), neuropsychological interpretation of memory inhibition and implicit memory systems (Racsmány, Németh). In psycholinguistics, issues of Hungarian morphology and sentence processing were integrated in models of understanding (Pléh, Lukács, Gergely), alongside with a developmental and clinical characterization o","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48251200","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Bernadette Kun, Anna Hamrák, Viktória Kenyhercz, Z. Demetrovics, Z. Kaló
Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük. Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt. Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt. Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel. An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction. In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured inter
{"title":"Az egészségromlás és az egészségmagatartás-változás kvalitatív vizsgálata munkafüggők körében","authors":"Bernadette Kun, Anna Hamrák, Viktória Kenyhercz, Z. Demetrovics, Z. Kaló","doi":"10.1556/0016.2021.00007","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00007","url":null,"abstract":"\u0000\u0000Egyre több kutatás irányul a munkafüggőség rizikófaktorainak és következményeinek feltárására. Bár az elméleti modellek feltételezik, hogy a túlzott munkavégzés többek között az egészségi állapotra is negatív hatással van, a kutatások alapvetően kvantitatív módszerekkel vizsgálták-e kérdést; kvalitatív vizsgálatok, amelyek a munkafüggő személyek saját élményeit elemzik, alig születtek. Célunk az volt, hogy munkafüggő személyek egészségi állapotának, egészség-magatartásának, és ezek munkavégzési szokásokkal való összefüggéseit elemezzük.\u0000\u0000\u0000\u0000Egy korábbi kutatásunk alapján a munkafüggőség szempontjából rizikócsoportba tartozó személyeket kértünk fel a kutatásban való részvételre, és összesen 29 fővel (15 férfi és 14 nő) készítettünk félig strukturált interjúkat. Az interjúk kitértek a személyek pályaorientációjára, munkavégzési szokásaikra, munkamotivációikra, munkafüggőséggel kapcsolatos élményeikre, testi és lelki egészségükre. Az interjúkból készült átiratok elemzése deduktív és induktív szinten is zajlott, Braun és Clarke (2006) hatlépéses módszerét követve kvalitatív témaelemzéssel történt.\u0000\u0000\u0000\u0000Az interjúalanyok a túl sok munkavégzés következtében számos szempontból tapasztalták az egészségromlás jeleit. Az általános egészségromlás mellett mozgásszervi és autoimmun betegségek kialakulásáról, kardiovaszkuláris és gyomorbetegségekről, túlsúlyról, alvászavarokról és kiégésről is beszámoltak. Az egészség-magatartásuk mentén is negatív irányú változásokat tapasztaltak: az egészségtelen táplálkozás és a kevés fizikai aktivitás mellett az alvás önmaguktól való megvonása is jellemző volt.\u0000\u0000\u0000\u0000Kutatásunk rámutatott arra, hogy az érintettek a fizikai egészségi állapotukban megjelenő panaszaikat a túlzott munkavégzés és munkafüggőség következményeként írták le. Az eredményeink arra utalnak, hogy a munkafüggőség nem „pozitív addikció”, sőt, a jelenséget addiktológiai megközelítésből érdemes tárgyalni, mivel a munkafüggőség tünettanában is rokonságot mutat más függőségekkel.\u0000\u0000\u0000\u0000An increasing amount of studies examine the risk factors and outcomes of work addiction. Several theories posited that work addiction associates not only to negative psychological and social consequences but work addiction leads to deterioration of health status. Most of the studies explore the relationship between work addiction and physical health by using cross-sectional quantitative methods and only a few amounts of qualitative studies analyzed the personal experiences of individuals with work addiction. The aim of the current study was to explore and analyze the associations between working habits, physical health status, and health behaviors among individuals at risk of work addiction.\u0000\u0000\u0000\u0000In our previous study, applying a valid work addiction measure, we have identified a group of individuals who showed a high risk of work addiction and we asked them to participate in the current study. Finally, 29 individuals (15 males and 14 females) have been asked by a semi-structured inter","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43697933","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az áttekintő dolgozat a magyar pszichológiatörténeti munkálatokat mutatja be az utóbbi 30 évben. Intézményesen a Magyar Pszichológiai Társaság szekciója és az egyetemi kurzusok ezen munkálatok megjelenítői. A történeti tudatosságot magyar nyelvű gyűjteményes kötetek és tankönyvek képviselik. A magyar pszichológiatörténetírás képviselői ugyanakkor jelen vannak a nemzetközi nyilvánosságban is, amit a négy magyarországi ESHHS konferencia is mutat. A hazai általános trendek angol nyelvű bemutatásán túl a legtöbb releváns, filológiai munkát és kulturális beágyazást használó munka a magyar pszichoanalízis történetével, ezen belül a kényszerű emigrációval és elnyomatással (Mészáros), Ferenczi jelentőségével (Erős, Mészáros), a pszichoanalízis pedagógiai és nőmozgalmi vonatkozásaival (Vajda, Borgos) és a hazai kognitív kutatás nemzetközi beágyazásával (Pléh) kapcsolatos. This review paper surveys Hungarian studies on the history of psychology during the last 30 years. Institutionally, the section of the Hungarian Psychological Association, and university courses represent these efforts. Historical self-consciousness is served by Hungarian language collective volumes and by textbooks. At the same time, representatives of Hungarian history of psychology are present on the international scene as well, shown among others by the 4 ESHHS conferences organized in Hungary. Besides English language presentations of general Hungarian trends, most of the relevant works involving both philological research and cultural embedding deal with the history of Hungarian psychoanalysis, including the forced emigration and oppression (Mészáros), with the importance of Ferenczi (Erős, Mészáros), with the relations of psychoanalysis to education and feminist movements (Vajda, Borgos), and the international embedding of Hungarian cognitive research (Pléh).
{"title":"A Magyar pszichológiatörténeti vizsgálódás 30 éve (1990–2020)","authors":"Csaba Pléh","doi":"10.1556/0016.2021.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00016","url":null,"abstract":"Az áttekintő dolgozat a magyar pszichológiatörténeti munkálatokat mutatja be az utóbbi 30 évben. Intézményesen a Magyar Pszichológiai Társaság szekciója és az egyetemi kurzusok ezen munkálatok megjelenítői. A történeti tudatosságot magyar nyelvű gyűjteményes kötetek és tankönyvek képviselik. A magyar pszichológiatörténetírás képviselői ugyanakkor jelen vannak a nemzetközi nyilvánosságban is, amit a négy magyarországi ESHHS konferencia is mutat. A hazai általános trendek angol nyelvű bemutatásán túl a legtöbb releváns, filológiai munkát és kulturális beágyazást használó munka a magyar pszichoanalízis történetével, ezen belül a kényszerű emigrációval és elnyomatással (Mészáros), Ferenczi jelentőségével (Erős, Mészáros), a pszichoanalízis pedagógiai és nőmozgalmi vonatkozásaival (Vajda, Borgos) és a hazai kognitív kutatás nemzetközi beágyazásával (Pléh) kapcsolatos.\u0000This review paper surveys Hungarian studies on the history of psychology during the last 30 years. Institutionally, the section of the Hungarian Psychological Association, and university courses represent these efforts. Historical self-consciousness is served by Hungarian language collective volumes and by textbooks. At the same time, representatives of Hungarian history of psychology are present on the international scene as well, shown among others by the 4 ESHHS conferences organized in Hungary. Besides English language presentations of general Hungarian trends, most of the relevant works involving both philological research and cultural embedding deal with the history of Hungarian psychoanalysis, including the forced emigration and oppression (Mészáros), with the importance of Ferenczi (Erős, Mészáros), with the relations of psychoanalysis to education and feminist movements (Vajda, Borgos), and the international embedding of Hungarian cognitive research (Pléh).","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":"1 1","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41630941","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A Magyarországon folyó fejlődéslélektani kutatások az elmúlt 30 évben jelentős, nemzetközileg is elismert eredményekkel gazdagították ismereteinket. E tanulmány bemutatja a terület aktív kutatóműhelyeit, és összefoglalja a kiemelkedő eredményeiket. Research in the field of developmental psychology in Hungary has contributed to scientific advancement with significant, internationally recognized findings over the past 30 years. This paper introduces the active research groups in the field and summarizes their outstanding findings.
{"title":"A fejlődéspszichológia Magyarországon az elmúlt 30 évben","authors":"I. Király","doi":"10.1556/0016.2021.00026","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00026","url":null,"abstract":"A Magyarországon folyó fejlődéslélektani kutatások az elmúlt 30 évben jelentős, nemzetközileg is elismert eredményekkel gazdagították ismereteinket. E tanulmány bemutatja a terület aktív kutatóműhelyeit, és összefoglalja a kiemelkedő eredményeiket.\u0000Research in the field of developmental psychology in Hungary has contributed to scientific advancement with significant, internationally recognized findings over the past 30 years. This paper introduces the active research groups in the field and summarizes their outstanding findings.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49345592","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A helyidentitás környezetpszichológiai fogalmát új megközelítésként személyiségpszichológiai szinten vizsgáló kutatássorozatunk második lépésében azt feltételeztük, hogy az egyetemista vizsgálati személyekkel elvégzett első mérés eredményeire (Berze és Dúll, 2018) alapozva létrehozott kérdőívünkkel felnőtt mintán is megbízhatóan mérhető a helyidentitás identitásorientációként (tehát az egyéni különbségek abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában), továbbá hogy az új kérdőívünk a korábbi változatnál megbízhatóbban méri az eredeti angol nyelvű kérdőívben (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) szereplő négy (személyes, társas/nyilvános, kollektív és kapcsolati) identitásorientációt is. Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított, a helyidentitásra vonatkozó, általunk megfogalmazott tételekkel bővített, előző kutatási lépésünkben használt második változatán végeztünk módosításokat annak eredményeire épülő szakmai és módszertani megfontolások alapján. A kérdőívet jelen kutatásban két változatban felnőtt mintákon (n = 177, 432) teszteltük, majd mindkét esetben faktoranalízist végeztünk. A második kérdőívváltozat az ebben a kutatásban használt első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások nyomán született. A helyidentitás identitásorientációként történő mérésének helytállóságát a felnőtt mintán felvett módosított kérdőív adatai és azok statisztikai elemzése igazolta, továbbá az előző kutatási lépés kérdőívén végzett módosítások nagyrészt elérték céljukat, hiszen – bár nem tökéletesen, de – igen nagy részben fedi a jelen kutatásban kapott faktorstruktúra az eredeti kérdőív skáláit. A kapott eredmények újabb lépést jelentenek a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. További lépésekben megkezdtük a második változat angliai felnőtt mintán történő felvételét, továbbá tervezzük a magyar változat további pontosítását, valamint a finomított változat felvételét a helyidentitás aspektusait a személyiség szintjén mérő kérdőív mellett kiegyenlítettebb nemi és életkori eloszlású felnőtt hazai mintán. In the second stage of our research series examining the environmental psychology’s concept of place identity, as a new approach, in personal psychological framework, we hypothesized that our questionnaire developed based on the results of the first measurement with undergraduate subjects (Berze, & Dúll, 2018) can reliably measure place identity as identity orientation (i.e., the individual differences in the extent to which the relationship with places is important for the individuals to their sense of who they are) in an adult sample, in addition, that the four (personal, social/public, collective and relational) identity orientations of the original US questionnaire (AIQ-IV, Cheek, Smith, & Tropp, 2002) can be more effectively measured with our new questionnaire than with our previous one in the sample of this study. We modified the second versi
{"title":"A helyidentitás mérése identitásorientációként","authors":"Iván Zsolt Berze, Andrea Dúll","doi":"10.1556/0016.2021.00027","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00027","url":null,"abstract":"A helyidentitás környezetpszichológiai fogalmát új megközelítésként személyiségpszichológiai szinten vizsgáló kutatássorozatunk második lépésében azt feltételeztük, hogy az egyetemista vizsgálati személyekkel elvégzett első mérés eredményeire (Berze és Dúll, 2018) alapozva létrehozott kérdőívünkkel felnőtt mintán is megbízhatóan mérhető a helyidentitás identitásorientációként (tehát az egyéni különbségek abban, hogy a helyekkel kiépített kapcsolat milyen mértékben fontos a személyek számára önmaguk meghatározásában), továbbá hogy az új kérdőívünk a korábbi változatnál megbízhatóbban méri az eredeti angol nyelvű kérdőívben (AIQ-IV, Cheek, Smith és Tropp, 2002) szereplő négy (személyes, társas/nyilvános, kollektív és kapcsolati) identitásorientációt is.\u0000\u0000\u0000Feltételezésünk vizsgálatához az AIQ-IV kérdőív magyarra fordított, a helyidentitásra vonatkozó, általunk megfogalmazott tételekkel bővített, előző kutatási lépésünkben használt második változatán végeztünk módosításokat annak eredményeire épülő szakmai és módszertani megfontolások alapján. A kérdőívet jelen kutatásban két változatban felnőtt mintákon (n = 177, 432) teszteltük, majd mindkét esetben faktoranalízist végeztünk. A második kérdőívváltozat az ebben a kutatásban használt első verzió eredményei alapján elvégzett módosítások nyomán született.\u0000\u0000\u0000\u0000A helyidentitás identitásorientációként történő mérésének helytállóságát a felnőtt mintán felvett módosított kérdőív adatai és azok statisztikai elemzése igazolta, továbbá az előző kutatási lépés kérdőívén végzett módosítások nagyrészt elérték céljukat, hiszen – bár nem tökéletesen, de – igen nagy részben fedi a jelen kutatásban kapott faktorstruktúra az eredeti kérdőív skáláit.\u0000\u0000\u0000\u0000A kapott eredmények újabb lépést jelentenek a helyidentitás fogalmának árnyaltabb értelmezéséhez. További lépésekben megkezdtük a második változat angliai felnőtt mintán történő felvételét, továbbá tervezzük a magyar változat további pontosítását, valamint a finomított változat felvételét a helyidentitás aspektusait a személyiség szintjén mérő kérdőív mellett kiegyenlítettebb nemi és életkori eloszlású felnőtt hazai mintán.\u0000In the second stage of our research series examining the environmental psychology’s concept of place identity, as a new approach, in personal psychological framework, we hypothesized that our questionnaire developed based on the results of the first measurement with undergraduate subjects (Berze, & Dúll, 2018) can reliably measure place identity as identity orientation (i.e., the individual differences in the extent to which the relationship with places is important for the individuals to their sense of who they are) in an adult sample, in addition, that the four (personal, social/public, collective and relational) identity orientations of the original US questionnaire (AIQ-IV, Cheek, Smith, & Tropp, 2002) can be more effectively measured with our new questionnaire than with our previous one in the sample of this study.\u0000\u0000\u0000\u0000We modified the second versi","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-10-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43402476","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kognitív idegtudomány klasszikus területei közül a szerző összefoglalja az észlelés, figyelem, tanulás és emlékezés területének hazai idegtudományi vizsgálatait, főként az agyi elektromos működések módszerére koncentrálva. Külön területként mutatja be az öregedéssel kapcsolatos eredményeket. Concentrating on electrophysiological studies the author reviews Hungarian neuroscience research on the fields of perception, attention, learning and memory. As a specific topic, he reviews results on human aging.
{"title":"A kognitív idegtudomány elmúlt 30 éve","authors":"Czigler István","doi":"10.1556/0016.2021.00022","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00022","url":null,"abstract":"A kognitív idegtudomány klasszikus területei közül a szerző összefoglalja az észlelés, figyelem, tanulás és emlékezés területének hazai idegtudományi vizsgálatait, főként az agyi elektromos működések módszerére koncentrálva. Külön területként mutatja be az öregedéssel kapcsolatos eredményeket.\u0000Concentrating on electrophysiological studies the author reviews Hungarian neuroscience research on the fields of perception, attention, learning and memory. As a specific topic, he reviews results on human aging.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-09-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"43608494","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：