A nem öngyilkossági szándékkal történő szándékos önsértés egy ernyőfogalom, amely számos viselkedésformát (pl. vágás, ütés, harapás, karmolás, égetés) foglal magában. Az utóbbi évtizedben élettartam-prevalenciája dinamikus emelkedést mutat a fiatalok körében. A nem szuicidális önsértés továbbá nemcsak mentális zavarokhoz kapcsolódhat, hanem nem klinikai mintákban is előforduló jelenség. Mindez a nem szuicidális önsértő viselkedés etiológiájának, a hátterében meghúzódó okoknak, magának a folyamatnak és megszűnésének részletes és komplex feltárását sürgeti. Ezt a jelenség eredetének multidimenzionális természete nehezíti. Maguk a nem szuicidális önsértést magyarázó modellek is igen sokrétűek, az integratív szemlélet kevéssé tűnik fel. A téma-összefoglaló tanulmány bemutatja a nem szuicidális önsértés magyarázó modelljeinek teljes spektrumát. Részletesen áttekinti a biológiai, a pszichológiai, a társas, a fejlődés-pszichopatológiai és a pszichodinamikus modelleket, majd kitekintésként a kulturális és a rendszerszemléleti perspektívát is beemeli a nem szuicidális önsértés magyarázatába. A bemutatott modellek kapcsán empirikus bizonyítékokat is felsorakoztat.
{"title":"A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés magyarázó modelljei","authors":"Melinda Reinhardt","doi":"10.1556/0016.2022.00016","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00016","url":null,"abstract":"A nem öngyilkossági szándékkal történő szándékos önsértés egy ernyőfogalom, amely számos viselkedésformát (pl. vágás, ütés, harapás, karmolás, égetés) foglal magában. Az utóbbi évtizedben élettartam-prevalenciája dinamikus emelkedést mutat a fiatalok körében. A nem szuicidális önsértés továbbá nemcsak mentális zavarokhoz kapcsolódhat, hanem nem klinikai mintákban is előforduló jelenség. Mindez a nem szuicidális önsértő viselkedés etiológiájának, a hátterében meghúzódó okoknak, magának a folyamatnak és megszűnésének részletes és komplex feltárását sürgeti. Ezt a jelenség eredetének multidimenzionális természete nehezíti. Maguk a nem szuicidális önsértést magyarázó modellek is igen sokrétűek, az integratív szemlélet kevéssé tűnik fel. A téma-összefoglaló tanulmány bemutatja a nem szuicidális önsértés magyarázó modelljeinek teljes spektrumát. Részletesen áttekinti a biológiai, a pszichológiai, a társas, a fejlődés-pszichopatológiai és a pszichodinamikus modelleket, majd kitekintésként a kulturális és a rendszerszemléleti perspektívát is beemeli a nem szuicidális önsértés magyarázatába. A bemutatott modellek kapcsán empirikus bizonyítékokat is felsorakoztat.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-06-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41580643","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Boglárka Drubina, Gyöngyi Dr. Kökönyei, Melinda Dr. Reinhardt
Az öngyilkos magatartás (öngyilkossági gondolatok, megkísérelt és befejezett öngyilkosság) kutatása jóval régebbre nyúlik vissza, mint a nem-szuicidális önsértésé (non-suicidal self-injury; NSSI: a test szándékos megsértése öngyilkossági szándék nélkül). Számos tanulmány született a két jelenség kapcsolatának vagy éppen különbségeinek vizsgálatáról, ugyanakkor a témában fellelhető irodalom nem képvisel egységes álláspontot.Tanulmányunk célja, hogy összefoglaljuk és bemutassuk a kurrens szakirodalomban megtalálható feltételezéseket, elméleti modelleket az NSSI és az öngyilkos magatartás lehetséges kapcsolatairól. További célunk, hogy a szakemberek összefüggéseiben tudják értelmezni a két jelenség viszonyát.Habár az NSSI és az öngyilkos magatartás bizonyos szempontok mentén elkülöníthető (például a DSM-5 által javasolt Nem-Szuicidális Önsértés Zavar és Öngyilkos Magatartás Zavar diagnózisok mentén), ugyanakkor a kurrens kutatások a két jelenség összefüggéseire hívják inkább fel a figyelmet, egymástól elválaszthatatlan jelenségeknek tekintve őket (pl. az NSSI mint az öngyilkos magatartás prediktora).Az eddig született kevés átfogó modell leginkább a két jelenség lehetséges összefüggéseit magyarázza, többségük az NSSI-re egy, az öngyilkosságra hajlamosító tényezőként, annak rizikófaktoraként tekint. Ezenkívül napjaink szakirodalmában a spektrumszemlélet terjedt el, amely a két jelenséget (NSSI és öngyilkos magatartás) egy spektrum két végpontjaként képzeli el.The research of suicidal behaviour (suicidal thoughts, attended and completed suicide) is older than the research of non-suicidal self-injury (NSSI; deliberately hurt one’s own body without suicidal intent). There are numerous studies that investigate the links and the differences between the two phenomena, however there is no consensus between different authors.The aim of our study is to summarize and present the hypotheses and theoretical models about the possible links between NSSI and suicidal behaviour based on the latest literature. Furthermore, our aim is to familiarize professionals with these two phenomena (NSSI and suicidal behaviour) and to help them understand the complex relationship between the two behaviours.Although NSSI and suicidal behaviour can be differentiated along some aspects (e.g., based on the recommended diagnoses by DSM-5: Non-Suicidal Self-Injury Disorder and Suicidal Behaviour Disorder), research stress the importance of the links between NSSI and suicidal behaviour (e.g., NSSI as a predictor of suicidal behaviour).Comprehensive models raise mostly for the explication of the links between NSSI and suicidal behaviour, which describe NSSI as a risk factor for suicidal behaviour. In this respect, NSSI could be a factor that facilitate the development of suicidal behaviour in different ways. Beside of that the spectrum approach is getting widely accepted. It suggests that NSSI and suicidal behaviour are the two extremes of the same spectrum of behaviour.
{"title":"A nem-szuicidális önsértés és az öngyilkos magatartás kapcsolata: független vagy összefüggő jelenségek?","authors":"Boglárka Drubina, Gyöngyi Dr. Kökönyei, Melinda Dr. Reinhardt","doi":"10.1556/0016.2022.00005","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00005","url":null,"abstract":"Az öngyilkos magatartás (öngyilkossági gondolatok, megkísérelt és befejezett öngyilkosság) kutatása jóval régebbre nyúlik vissza, mint a nem-szuicidális önsértésé (non-suicidal self-injury; NSSI: a test szándékos megsértése öngyilkossági szándék nélkül). Számos tanulmány született a két jelenség kapcsolatának vagy éppen különbségeinek vizsgálatáról, ugyanakkor a témában fellelhető irodalom nem képvisel egységes álláspontot.Tanulmányunk célja, hogy összefoglaljuk és bemutassuk a kurrens szakirodalomban megtalálható feltételezéseket, elméleti modelleket az NSSI és az öngyilkos magatartás lehetséges kapcsolatairól. További célunk, hogy a szakemberek összefüggéseiben tudják értelmezni a két jelenség viszonyát.Habár az NSSI és az öngyilkos magatartás bizonyos szempontok mentén elkülöníthető (például a DSM-5 által javasolt Nem-Szuicidális Önsértés Zavar és Öngyilkos Magatartás Zavar diagnózisok mentén), ugyanakkor a kurrens kutatások a két jelenség összefüggéseire hívják inkább fel a figyelmet, egymástól elválaszthatatlan jelenségeknek tekintve őket (pl. az NSSI mint az öngyilkos magatartás prediktora).Az eddig született kevés átfogó modell leginkább a két jelenség lehetséges összefüggéseit magyarázza, többségük az NSSI-re egy, az öngyilkosságra hajlamosító tényezőként, annak rizikófaktoraként tekint. Ezenkívül napjaink szakirodalmában a spektrumszemlélet terjedt el, amely a két jelenséget (NSSI és öngyilkos magatartás) egy spektrum két végpontjaként képzeli el.The research of suicidal behaviour (suicidal thoughts, attended and completed suicide) is older than the research of non-suicidal self-injury (NSSI; deliberately hurt one’s own body without suicidal intent). There are numerous studies that investigate the links and the differences between the two phenomena, however there is no consensus between different authors.The aim of our study is to summarize and present the hypotheses and theoretical models about the possible links between NSSI and suicidal behaviour based on the latest literature. Furthermore, our aim is to familiarize professionals with these two phenomena (NSSI and suicidal behaviour) and to help them understand the complex relationship between the two behaviours.Although NSSI and suicidal behaviour can be differentiated along some aspects (e.g., based on the recommended diagnoses by DSM-5: Non-Suicidal Self-Injury Disorder and Suicidal Behaviour Disorder), research stress the importance of the links between NSSI and suicidal behaviour (e.g., NSSI as a predictor of suicidal behaviour).Comprehensive models raise mostly for the explication of the links between NSSI and suicidal behaviour, which describe NSSI as a risk factor for suicidal behaviour. In this respect, NSSI could be a factor that facilitate the development of suicidal behaviour in different ways. Beside of that the spectrum approach is getting widely accepted. It suggests that NSSI and suicidal behaviour are the two extremes of the same spectrum of behaviour.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47352627","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A jelen tanulmány célja, hogy a gyermek és a serdülő pszichodiagnosztikában használt kérdőíves és projektív eszközök eredményeinek diszkrepanciáját megvitassa. Stephen Finn véleménye szerint mind a két tesztelési forma megbízható, azonban más működési elven alapulnak. Előfordulhat, hogy a két tesztelési forma látszólagosan más eredményt mutat, azonban a diszkrepancia megértése értékes információt adhat a vizsgálni kívánt személyről. Cikkünkben kitérünk arra, hogy a különböző tesztelési eljárások (kérdőívek, projektív tesztek) hogyan működnek, illetve arra is, hogy milyen szerepük lehet a pszichodiagnosztikai folyamatban. Az egyén viselkedésének megértése szempontjából a kérdőívek a laboratóriumi tesztekkel, a projektív tesztek pedig az agyi képalkotó eljárásokkal hozhatók párhuzamba az orvosi diagnosztikában. A projektív eljárások ingeranyagtól függően más módon készítenek „felvételeket” a lélekről, mint ahogy a CT, a PET és az MR a képalkotó diagnosztikában az agyról. A kérdőívek és a projektív eszközök integrált alkalmazása gyakran pontosabb diagnózisalkotást és kezelési terv felállítását tesz lehetővé.The current study aims to discuss the distinction between the results of various tools used in child and adolescent psychodiagnostic, namely between questionnaires and projective measures. According to Stephen Finn, both methods are reliable but operate based on different principles. It may seem that the two methods of testing present different responses, but understanding discrepancies can provide valuable information about the subject. In our article, we discuss how these various testing methods (questionnaires, projective tests) work, and how they may play a role in the psychodiagnostic process. In our study, we consider for understanding human behaviour, non-projective tests being compared to laboratory tests and projective measures being compared to brain imaging techniques. Projective procedure stimuli elicit different features of the subject’s personality, analogous to imaging diagnostics of medical science (CT, PET and MR). The discrepancy between questionnaires and projective methods can have important indications for both diagnosis and therapy.
{"title":"A lélek képalkotói és laborvizsgálatai. A projektív tesztek és a kérdőívek integrált alkalmazása a gyermek és serdülő pszichodiagnosztikában","authors":"Máté Jambrik, Sára Posta, Ildikó Erni, Laura Csenki, Melinda Cserép, Ildikó Ábrahám, Bea Pászthy","doi":"10.1556/0016.2022.00006","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00006","url":null,"abstract":"A jelen tanulmány célja, hogy a gyermek és a serdülő pszichodiagnosztikában használt kérdőíves és projektív eszközök eredményeinek diszkrepanciáját megvitassa. Stephen Finn véleménye szerint mind a két tesztelési forma megbízható, azonban más működési elven alapulnak. Előfordulhat, hogy a két tesztelési forma látszólagosan más eredményt mutat, azonban a diszkrepancia megértése értékes információt adhat a vizsgálni kívánt személyről. Cikkünkben kitérünk arra, hogy a különböző tesztelési eljárások (kérdőívek, projektív tesztek) hogyan működnek, illetve arra is, hogy milyen szerepük lehet a pszichodiagnosztikai folyamatban. Az egyén viselkedésének megértése szempontjából a kérdőívek a laboratóriumi tesztekkel, a projektív tesztek pedig az agyi képalkotó eljárásokkal hozhatók párhuzamba az orvosi diagnosztikában. A projektív eljárások ingeranyagtól függően más módon készítenek „felvételeket” a lélekről, mint ahogy a CT, a PET és az MR a képalkotó diagnosztikában az agyról. A kérdőívek és a projektív eszközök integrált alkalmazása gyakran pontosabb diagnózisalkotást és kezelési terv felállítását tesz lehetővé.The current study aims to discuss the distinction between the results of various tools used in child and adolescent psychodiagnostic, namely between questionnaires and projective measures. According to Stephen Finn, both methods are reliable but operate based on different principles. It may seem that the two methods of testing present different responses, but understanding discrepancies can provide valuable information about the subject. In our article, we discuss how these various testing methods (questionnaires, projective tests) work, and how they may play a role in the psychodiagnostic process. In our study, we consider for understanding human behaviour, non-projective tests being compared to laboratory tests and projective measures being compared to brain imaging techniques. Projective procedure stimuli elicit different features of the subject’s personality, analogous to imaging diagnostics of medical science (CT, PET and MR). The discrepancy between questionnaires and projective methods can have important indications for both diagnosis and therapy.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"48882147","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Ester Cole – Maria Kokai (Eds): Consultation and mental health interventions in school settings: A scientist-practitioner’s guide","authors":"Katalin N. Kollár","doi":"10.1556/0016.2022.00008","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00008","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46913592","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Hazánkban eddig kevés kutatást végeztek szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok egészségével és jóllétével kapcsolatban. Ebben a vizsgálatban egy összetett indikátorkészlet alkalmazásával összehasonlítottunk azonos vagy mindkét nemű partnerekhez vonzódó fiatalokat nem kisebbségi (ellenkező nemhez vonzódó vagy vonzódást át nem élt) kortársaikkal. A változók kedvező és kedvezőtlen kimeneteket is magukba foglaltak, és kiterjedtek a pszichés jóllétre és a mentális egészségre, az egészségvédő és kockáztató magatartásokra, valamint az egészség pszichoszociális determinánsaira.Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatás 2018. évi adatfelvételében részt vevő 2651 középiskolás fiatalt vizsgáltuk (életkoruk 16,79 ± 1,19 év). A kimeneti változókat kétértékűvé alakítottuk, és gyakoriságukat összehasonlítottuk a romantikus vonzódás négy csoportjában (ellenkező neműekhez vonzódók, azonos neműekhez vonzódók, mindkét neműekhez vonzódók és nem vonzódók). Ezután a változókat bináris logisztikus regressziós modellekbe építettük. A referenciacsoportot az ellenkező nemhez vonzódó fiatalok képezték. Az esélyhányadosokat korrigáltuk a nem és a családi jómódúság hatására.A mindkét nemhez vonzódó fiatalok a fizikai aktivitás és alkoholfogyasztás kivételével minden változón kedvezőtlenebb értékeket mutattak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaik. A kizárólag azonos nemhez vonzódó fiatalok kockázata szintén magasabb volt a kannabiszfogyasztásra és az öngyilkossági gondolat és szándék megjelenésére. A vonzalmat még át nem élt fiatalok értékei sok változó tekintetében kedvezőbbek voltak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaiké. A nem és a családi jómódúság befolyása nem volt jelentős.Az eredmények elhelyezhetők a kisebbségi stressz, a strukturális stigma és a romantikus stressz elméleti modelljeiben, igazolják a szexuális kisebbségi (főképp a mindkét nemhez vonzódó vagy biszexuális) fiatalok egészségi egyenlőtlenségeit, és alátámasztják az iskolai intervenciók és a dolgozói továbbképzés fontosságát.In Hungary, there are only a few studies on the health and well-being of sexual minority young people. In this analysis, a complex indicator set was used to compare same- and both-gender attracted youth with their non-minority (opposite-gender attracted or not attracted) peers. The indicators included positive and negative outcomes of psychological well-being and mental health, health-protective and health-compromising behaviours, and psychosocial determinants of health.Data from 2651 secondary school students, participating in the 2018 data collection of the Hungarian Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study (age: 16.79 ± 1.19 years), were analysed. Indicators were dichotomised and compared across groups of romantic attraction: opposite-gender attracted; same-gender attracted; both-gender attracted; and not attracted. Binary logistic regression models were created, with opposite-gender attracted youth being the reference group. Odds ratios were
{"title":"A szexuális kisebbségekhez tartozó magyar fiatalok egészsége és jólléte","authors":"András Költő, D. Várnai, Ágnes Németh","doi":"10.1556/0016.2022.00001","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00001","url":null,"abstract":"Hazánkban eddig kevés kutatást végeztek szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok egészségével és jóllétével kapcsolatban. Ebben a vizsgálatban egy összetett indikátorkészlet alkalmazásával összehasonlítottunk azonos vagy mindkét nemű partnerekhez vonzódó fiatalokat nem kisebbségi (ellenkező nemhez vonzódó vagy vonzódást át nem élt) kortársaikkal. A változók kedvező és kedvezőtlen kimeneteket is magukba foglaltak, és kiterjedtek a pszichés jóllétre és a mentális egészségre, az egészségvédő és kockáztató magatartásokra, valamint az egészség pszichoszociális determinánsaira.Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatás 2018. évi adatfelvételében részt vevő 2651 középiskolás fiatalt vizsgáltuk (életkoruk 16,79 ± 1,19 év). A kimeneti változókat kétértékűvé alakítottuk, és gyakoriságukat összehasonlítottuk a romantikus vonzódás négy csoportjában (ellenkező neműekhez vonzódók, azonos neműekhez vonzódók, mindkét neműekhez vonzódók és nem vonzódók). Ezután a változókat bináris logisztikus regressziós modellekbe építettük. A referenciacsoportot az ellenkező nemhez vonzódó fiatalok képezték. Az esélyhányadosokat korrigáltuk a nem és a családi jómódúság hatására.A mindkét nemhez vonzódó fiatalok a fizikai aktivitás és alkoholfogyasztás kivételével minden változón kedvezőtlenebb értékeket mutattak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaik. A kizárólag azonos nemhez vonzódó fiatalok kockázata szintén magasabb volt a kannabiszfogyasztásra és az öngyilkossági gondolat és szándék megjelenésére. A vonzalmat még át nem élt fiatalok értékei sok változó tekintetében kedvezőbbek voltak, mint az ellenkező nemhez vonzódó társaiké. A nem és a családi jómódúság befolyása nem volt jelentős.Az eredmények elhelyezhetők a kisebbségi stressz, a strukturális stigma és a romantikus stressz elméleti modelljeiben, igazolják a szexuális kisebbségi (főképp a mindkét nemhez vonzódó vagy biszexuális) fiatalok egészségi egyenlőtlenségeit, és alátámasztják az iskolai intervenciók és a dolgozói továbbképzés fontosságát.In Hungary, there are only a few studies on the health and well-being of sexual minority young people. In this analysis, a complex indicator set was used to compare same- and both-gender attracted youth with their non-minority (opposite-gender attracted or not attracted) peers. The indicators included positive and negative outcomes of psychological well-being and mental health, health-protective and health-compromising behaviours, and psychosocial determinants of health.Data from 2651 secondary school students, participating in the 2018 data collection of the Hungarian Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study (age: 16.79 ± 1.19 years), were analysed. Indicators were dichotomised and compared across groups of romantic attraction: opposite-gender attracted; same-gender attracted; both-gender attracted; and not attracted. Binary logistic regression models were created, with opposite-gender attracted youth being the reference group. Odds ratios were","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46325483","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Visszatekintés: Az 1960-as években újrainduló magyar pszichológiai kutatás kiemelkedő személyiségei","authors":"","doi":"10.1556/0016.2022.00010","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00010","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41748160","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：