A vizsgálat célja az azonos és ellentétes nemű baráti viszony és az ezekben történő problémamegoldás jellemzőinek, illetve kapcsolatuknak a feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (N = 304).A személyközi problémák megoldásának jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (SPSI–R, D’Zurilla, Nezu és Maydeu-Olivares, 2002; magyarul: Kasik, Nagy és Fűzy, 2010), a barátságfunkciókat a McGill Friendship Questionnaire (MFQ, Mendelson és Aboud, 2014; magyarul: Kasik, Jámbori, Gál és Tóth, 2021) eszközzel tártuk fel, mindkét kérdőív jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezett.Az MFQ által mért serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, érzelmi biztonság, kitartás és elismertség közül az idősebbek számára fontosabb a kitartás és az elismertség azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt. A baráti viszonyban előforduló problémák megoldásához mindkét életkorban pozitívan viszonyulnak, megoldási stílusuk racionális, ám ez jobban jellemző az azonos nemű barátságokra, hiszen az ellentétes neműeknél – akárcsak a nem baráti viszonyban – megjelenik a negatív viszonyulás, ehhez kapcsoltan az impulzív és az elkerülő megoldási stílus.Az eredmények a korábban feltárt életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett igen sok módszertani kérdést is felvetnek, újabb kutatásokra ösztönöznek, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a baráti kapcsolatoknak milyen fontos szerepük van a serdülők társas életében, hiszen a baráti kapcsolatban felmerülő problémamegoldás rendelkezik azokkal a jellemzőkkel (pozitív viszonyulás, racionális stílus), amelyek kialakítása, erősítése általános nevelési, fejlesztési cél ebben az életkorban a nem baráti kortársi viszonyok esetében.The aim of the cross-sectional study was to shed light on the characteristics of friendship and problem-solving among same- and opposite-sex adolescents at ages 12-13 (school year 6) and 16-17 (school year 10) (N = 304).The characteristics of the solution of interpersonal problems were revealed with the use of Social Problem-Solving Inventory–Revised (SPSI–R, D’Zurilla et al., 2002, Hungarian version: Kasik et al., 2010) and friendship functions were revealed with the McGill Friendship Questionnaire (MFQ, Mendel-son & Aboud, 2014; Hungarian version: Kasik et al., 2020). The questionnaires have good psychometric indicators.Based on the results, which mostly confi rm the data from earlier research, perseverance and recognition are the more important friendship functions from stimulating companionship, helping, intimacy, emotional security, perseverance and recognition as measured by MFQ, let it be a same- or opposite-sex friend. The revealed characteristics have also confi rmed the data from earlier studies, which means that both age groups have a positive approach to the solution of interpersonal problems in a friendship and their solution style is rational. However, this is more typical of same-sex friendships because negative orientation and, in connection to this, impulsi
{"title":"Problémamegoldás barátok és nem barátok között serdülők körében","authors":"László Kasik, Szilvia Jámbori, E. Tóth, Zita Gál","doi":"10.1556/0016.2022.00002","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00002","url":null,"abstract":"A vizsgálat célja az azonos és ellentétes nemű baráti viszony és az ezekben történő problémamegoldás jellemzőinek, illetve kapcsolatuknak a feltárása volt 12–13 és 16–17 évesek körében (N = 304).A személyközi problémák megoldásának jellemzőit a Social Problem-Solving Inventory–Revised (SPSI–R, D’Zurilla, Nezu és Maydeu-Olivares, 2002; magyarul: Kasik, Nagy és Fűzy, 2010), a barátságfunkciókat a McGill Friendship Questionnaire (MFQ, Mendelson és Aboud, 2014; magyarul: Kasik, Jámbori, Gál és Tóth, 2021) eszközzel tártuk fel, mindkét kérdőív jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezett.Az MFQ által mért serkentő együttlét, segítségnyújtás, bensőségesség, érzelmi biztonság, kitartás és elismertség közül az idősebbek számára fontosabb a kitartás és az elismertség azonos és ellentétes nemű barát esetében egyaránt. A baráti viszonyban előforduló problémák megoldásához mindkét életkorban pozitívan viszonyulnak, megoldási stílusuk racionális, ám ez jobban jellemző az azonos nemű barátságokra, hiszen az ellentétes neműeknél – akárcsak a nem baráti viszonyban – megjelenik a negatív viszonyulás, ehhez kapcsoltan az impulzív és az elkerülő megoldási stílus.Az eredmények a korábban feltárt életkor és nem szerinti sajátosságok megerősítése mellett igen sok módszertani kérdést is felvetnek, újabb kutatásokra ösztönöznek, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a baráti kapcsolatoknak milyen fontos szerepük van a serdülők társas életében, hiszen a baráti kapcsolatban felmerülő problémamegoldás rendelkezik azokkal a jellemzőkkel (pozitív viszonyulás, racionális stílus), amelyek kialakítása, erősítése általános nevelési, fejlesztési cél ebben az életkorban a nem baráti kortársi viszonyok esetében.The aim of the cross-sectional study was to shed light on the characteristics of friendship and problem-solving among same- and opposite-sex adolescents at ages 12-13 (school year 6) and 16-17 (school year 10) (N = 304).The characteristics of the solution of interpersonal problems were revealed with the use of Social Problem-Solving Inventory–Revised (SPSI–R, D’Zurilla et al., 2002, Hungarian version: Kasik et al., 2010) and friendship functions were revealed with the McGill Friendship Questionnaire (MFQ, Mendel-son & Aboud, 2014; Hungarian version: Kasik et al., 2020). The questionnaires have good psychometric indicators.Based on the results, which mostly confi rm the data from earlier research, perseverance and recognition are the more important friendship functions from stimulating companionship, helping, intimacy, emotional security, perseverance and recognition as measured by MFQ, let it be a same- or opposite-sex friend. The revealed characteristics have also confi rmed the data from earlier studies, which means that both age groups have a positive approach to the solution of interpersonal problems in a friendship and their solution style is rational. However, this is more typical of same-sex friendships because negative orientation and, in connection to this, impulsi","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46093385","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Judit T. Kárász, Olivér Nagybányai Nagy, Krisztián Széll, Szabolcs Takács
Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató.Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk.Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket.A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.In our study, we undertake to present a procedure that allows a more well-founded use of the Cronbach’s alpha index, which has been widely used so far.In our analysis, we propose the use of a simple simulation procedure, which can be used in a given situation to provide a Cronbach’s alpha reference point to achieve the expected overall consistency level (average correlation level).This is because our analysis points out that the Cronbach’s alpha index should be made dependent not only on the number of items, but also on the number of Likert scale values used in the questionnaire. It is also the result of our analysis that the applied formula does not give the traditionally determined value of 0.7, but the expected Cronbach’s alpha value dependent on both the Likert scale and the number of items, as well as the expected relationship strength between items.With the help of the proposed algorithm, an application of the Cronbach’s alpha index can be implemented, which is suitable to add a reference point to this reliability index based on our questionnaire (the answer Likert scale) and the number of items on the scale.
{"title":"Cronbach-alfa: vele vagy nélküle?","authors":"Judit T. Kárász, Olivér Nagybányai Nagy, Krisztián Széll, Szabolcs Takács","doi":"10.1556/0016.2022.00004","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00004","url":null,"abstract":"Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy egy olyan eljárást mutassunk be, melynek segítségével megalapozottabban használható az eddig is széles körben alkalmazott Cronbach-alfa mutató.Elemzésünkben egy olyan, egyszerűen elkészíthető szimulációs eljárás alkalmazását javasoljuk, melynek segítségével az adatainkhoz igazodva egy, az adott helyzetben elvárt együttes konzisztenciaszint (át-lagos korrelációs szint) eléréséhez szükséges Cronbach-alfa viszonyítási pontot adhatunk.Elemzésünk ugyanis rámutat arra, hogy nemcsak a kérdőívben használt itemek számától, hanem a kérdőívben alkalmazott Likert-skála értékeinek számától is függővé kellene tenni a Cronbach-alfa mutató viszonyítási pontját. Szintén eredménye az elemzésünknek, hogy az alkalmazott formulával nem a hagyományosan meghatározott 0,7-es értéket kapjuk, hanem mind a Likert-skálától, mind pedig az itemek számától, illetve az elvárt, itemek közötti kapcsolati erősségtől függővé lehet tenni az elvárt Cronbach-alfa értéket.A javasolt algoritmus segítségével a Cronbach-alfa mutatónak egy olyan alkalmazását lehet megvalósítani, mely alkalmas arra, hogy a kérdőívünkhöz (a válaszadási Likert-skálához) igazodva, illetve a skála itemszáma alapján referenciapontot adhassunk e megbízhatósági mutatóhoz.In our study, we undertake to present a procedure that allows a more well-founded use of the Cronbach’s alpha index, which has been widely used so far.In our analysis, we propose the use of a simple simulation procedure, which can be used in a given situation to provide a Cronbach’s alpha reference point to achieve the expected overall consistency level (average correlation level).This is because our analysis points out that the Cronbach’s alpha index should be made dependent not only on the number of items, but also on the number of Likert scale values used in the questionnaire. It is also the result of our analysis that the applied formula does not give the traditionally determined value of 0.7, but the expected Cronbach’s alpha value dependent on both the Likert scale and the number of items, as well as the expected relationship strength between items.With the help of the proposed algorithm, an application of the Cronbach’s alpha index can be implemented, which is suitable to add a reference point to this reliability index based on our questionnaire (the answer Likert scale) and the number of items on the scale.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"41766089","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Fanni Őry, Zsuzsa Happ, A. N. Zsidó, Norbert Meskó
A szerelem jelenségének tanulmányozására fejlesztett egyik mérőeszköz a Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív (STLS), amely a szerelem háromszögelméletén alapszik. Ennek lényege, hogy a szerelem egy komplex érzelem, amely leírható három összetevőjének (az intimitás, a szenvedély, az elköteleződés) sajátos kombinációjaként. A kérdőívet már több mint 25 nyelvre lefordították, és több száz kutatás kiindulópontjává vált.Kutatásunk célja az STLS magyar változatának elkészítése, pszichometriai ellenőrzése és validálása volt.A kutatásban két mintát használtunk, és online kérdőívcsomagokkal végeztünk felmérést. A kérdőív faktorszerkezetének elemzésekor 1305 fő (739 nő és 566 férfi ; átlagéletkor = 30,01 év; SD = 10,92; 18–72 év között) adataival dolgoztunk. A validáláskor az előző minta egy része, 465 fő (319 nő és 146 férfi , átlagéletkor 30,4 év; SD = 10,9 év, 18–72 év között) töltötte ki a következő kérdőíveket: Sternberg-féle Trianguláris Szerelem Kérdőív (STLS), kapcsolati elégedettség skála (RAS-H), páros megküzdés kérdőív (DCI-H), szexuális motiváció kérdőív (YSEX?-HSF).A faktorelemzés megmutatta, hogy a Szerelem Kérdőív magyarra fordított itemei ugyanolyan hármas szerkezetbe illeszkednek, mint az amerikai változatban. A Szerelem Kérdőív mindhárom skálája pozitív irányú, közepes erősségű korrelációt mutat a páros megküzdés kérdőív összesített skáláival, valamint a párkapcsolati elégedettséggel. Ugyanakkor mindhárom szerelem skála csak alacsony vagy értelmezhetetlenül alacsony korrelációt mutat a szexuális motivációval.A Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív magyar változata (STLS-H) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelem mérésére.Sternberg’s Triangular Love Scale (STLS) is one of the questionnaires developed to study the phenomenon of romantic love. The rationale of Sternberg’s triangular love theory that romantic love is a complex emotion that can be described as a peculiar combination of its three components (intimacy, passion, commitment). STLS has already been translated into more than 25 languages and has become the starting point for hundreds of studies.The aim of our research was to prepare, psychometrically check and validate the Hungarian version of STLS.In the research, we used two samples and conducted a survey with online questionnaire packages. Sample 1 Factor analysis: we worked with the data of 1305 subjects (739 women and 566 men; mean age = 30.01 years; SD = 10.92; 18-72 years). Sample 2 Validation: Our questionnaire-package completed by 465 individuals (319 women and 146 men, mean age 30.4 years; SD = 10.9 years, 18-72 years): Stern-berg’s Triangular Love Scale (STLS), Hungarian version of Relationship Satisfaction Scale (RAS-H), Hungarian version of Dyadic Coping Inventory (DCI-H), sexual motivation questionnaire (YSEX?-HSF).The factor analysis showed that the items of the love questionnaire tr
{"title":"A Sternberg-féle szerelem kérdőív magyar változata (STLS-H)","authors":"Fanni Őry, Zsuzsa Happ, A. N. Zsidó, Norbert Meskó","doi":"10.1556/0016.2022.00003","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2022.00003","url":null,"abstract":"A szerelem jelenségének tanulmányozására fejlesztett egyik mérőeszköz a Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív (STLS), amely a szerelem háromszögelméletén alapszik. Ennek lényege, hogy a szerelem egy komplex érzelem, amely leírható három összetevőjének (az intimitás, a szenvedély, az elköteleződés) sajátos kombinációjaként. A kérdőívet már több mint 25 nyelvre lefordították, és több száz kutatás kiindulópontjává vált.Kutatásunk célja az STLS magyar változatának elkészítése, pszichometriai ellenőrzése és validálása volt.A kutatásban két mintát használtunk, és online kérdőívcsomagokkal végeztünk felmérést. A kérdőív faktorszerkezetének elemzésekor 1305 fő (739 nő és 566 férfi ; átlagéletkor = 30,01 év; SD = 10,92; 18–72 év között) adataival dolgoztunk. A validáláskor az előző minta egy része, 465 fő (319 nő és 146 férfi , átlagéletkor 30,4 év; SD = 10,9 év, 18–72 év között) töltötte ki a következő kérdőíveket: Sternberg-féle Trianguláris Szerelem Kérdőív (STLS), kapcsolati elégedettség skála (RAS-H), páros megküzdés kérdőív (DCI-H), szexuális motiváció kérdőív (YSEX?-HSF).A faktorelemzés megmutatta, hogy a Szerelem Kérdőív magyarra fordított itemei ugyanolyan hármas szerkezetbe illeszkednek, mint az amerikai változatban. A Szerelem Kérdőív mindhárom skálája pozitív irányú, közepes erősségű korrelációt mutat a páros megküzdés kérdőív összesített skáláival, valamint a párkapcsolati elégedettséggel. Ugyanakkor mindhárom szerelem skála csak alacsony vagy értelmezhetetlenül alacsony korrelációt mutat a szexuális motivációval.A Sternberg-féle Háromszögű Szerelem Kérdőív magyar változata (STLS-H) az eredetivel megegyező faktorszerkezetű, magas belső megbízhatósági mutatókkal rendelkező valid eszköz, amely alkalmas lehet a magyar nyelvű kutatásokban a szerelem mérésére.Sternberg’s Triangular Love Scale (STLS) is one of the questionnaires developed to study the phenomenon of romantic love. The rationale of Sternberg’s triangular love theory that romantic love is a complex emotion that can be described as a peculiar combination of its three components (intimacy, passion, commitment). STLS has already been translated into more than 25 languages and has become the starting point for hundreds of studies.The aim of our research was to prepare, psychometrically check and validate the Hungarian version of STLS.In the research, we used two samples and conducted a survey with online questionnaire packages. Sample 1 Factor analysis: we worked with the data of 1305 subjects (739 women and 566 men; mean age = 30.01 years; SD = 10.92; 18-72 years). Sample 2 Validation: Our questionnaire-package completed by 465 individuals (319 women and 146 men, mean age 30.4 years; SD = 10.9 years, 18-72 years): Stern-berg’s Triangular Love Scale (STLS), Hungarian version of Relationship Satisfaction Scale (RAS-H), Hungarian version of Dyadic Coping Inventory (DCI-H), sexual motivation questionnaire (YSEX?-HSF).The factor analysis showed that the items of the love questionnaire tr","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-04-20","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46577768","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Melinda Reinhardt, Gyöngyi Kökönyei, Boglárka Drubina, Róbert Urbán
Háttér és célkitűzések: A nem öngyilkossági szándékkal végrehajtott szándékos önsértés (pl. a testfelszín direkt megvágása, megütése) élettartam-prevalenciáját a különböző kutatások normatív kamaszpopulációkban 18 és 40% közé teszik. Kevés olyan kérdőív van azonban, mely az önsértést részletesen tárja fel. Kutatásunk célja egy összetett önsértés kérdőív, az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (ISAS-HU) bevezetése volt a magyar tesztállományba.Módszer: 1015 középiskolás kamasz (66,1%; N = 671 lány; átlagéletkor 16,81 év; szórás = 1,42) töltötte ki a kérdőívcsomagot, mely az önsértés komplex felmérése mellett érzelemszabályozási nehézségekre és pszichés betegségtünetekre kérdezett rá.Eredmények: A vizsgált serdülők 58,8%-a (N = 597) sohasem folytatott élete során önsértést, míg 41,2%-uk (N = 418) arról számolt be, hogy végzett már legalább egyszer valamilyen önsértő cselekedetet. A teljes minta 31,7%-a (N = 322) mindezt az elmúlt hónapba.n tette. A lányok másfélszer nagyobb eséllyel válnak önsértővé, mint a fiúk, s a sohasem önsértők jellemezhetők a legjobb pszichés egészségmutatókkal. Tanulmányunkban az önsértéshez kapcsolódó attitüdinális komponensek leíró a,datait is közöljük. A kérdőív második egységén, az önsértés hátterében álló lehetséges okok tételein elvégzett, azok kereszttöltéseit is megengedő megerősítő faktorelemzés (Exploratory Structural Equation Modeling) a skála eredeti kétfaktoros szerkezetét igazolta. Az önsértés hátterében egy markáns intraperszonális és egy interperszonális motívumkör rajzolódott ki, kiváló megbízhatósági mutatókkal. Az önsértő lányok almintáján elvégzett validációs elemzések az elvártakat igazolták: az intraperszonális okok miatt elkövetett önsértés rosszabb pszichés állapottal és kifejezettebb érzelemszabályozási nehézségekkel társult. A repetitív önsértők a „kipróbálókhoz ” képest pedig inkább intraperszonális okok miatt folytatnak önsértést.Következtetések: Az ISAS-HU egy pszichometriailag jól működő, a nem szuicidális önsértést számos szempontból könnyen és gyorsan felmérő komplex mérőeszköz.Background and aims: Lifetime prevalence of non-suicidal self-injury (e.g, direct cutting or hitting the own body) is estimated between 18 % and 40% in community adolescents samples. However, limited number of complex, non-suicidal self-injurious behavior screening questionnaires exist. Therefore, the main aim of our research was to introduce a detailed self-injury questionnaire, the Hungarian version ofthe Inventory of Statements About Self-Injury (ISAS-HU) into the Hungarian test system.Methods: High school students (N=1015; 66.1% girls (N=671); mean age was 16.81; SD=1.42) filled out questionnaires on emotion regulation, mental health aspects, and self-injurious behaviours.Results: Nearly 60% ofthe adolescents (58.8%; N=597) have never, while 41.2% (N=418) have alrea,dy enga.ged in self-harm at least once in their life. Thirty two percent of the whole sample (N=322) engaged in self-harm in the previous month. Girl
{"title":"A nem szuicidális önsértés és motivációjának mérése serdülőknél: az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (ISAS-HU) magyar adaptációja","authors":"Melinda Reinhardt, Gyöngyi Kökönyei, Boglárka Drubina, Róbert Urbán","doi":"10.1556/0016.2021.00030","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00030","url":null,"abstract":"Háttér és célkitűzések: A nem öngyilkossági szándékkal végrehajtott szándékos önsértés (pl. a testfelszín direkt megvágása, megütése) élettartam-prevalenciáját a különböző kutatások normatív kamaszpopulációkban 18 és 40% közé teszik. Kevés olyan kérdőív van azonban, mely az önsértést részletesen tárja fel. Kutatásunk célja egy összetett önsértés kérdőív, az Állítások az Önsértés Kapcsán Kérdőív (ISAS-HU) bevezetése volt a magyar tesztállományba.Módszer: 1015 középiskolás kamasz (66,1%; N = 671 lány; átlagéletkor 16,81 év; szórás = 1,42) töltötte ki a kérdőívcsomagot, mely az önsértés komplex felmérése mellett érzelemszabályozási nehézségekre és pszichés betegségtünetekre kérdezett rá.Eredmények: A vizsgált serdülők 58,8%-a (N = 597) sohasem folytatott élete során önsértést, míg 41,2%-uk (N = 418) arról számolt be, hogy végzett már legalább egyszer valamilyen önsértő cselekedetet. A teljes minta 31,7%-a (N = 322) mindezt az elmúlt hónapba.n tette. A lányok másfélszer nagyobb eséllyel válnak önsértővé, mint a fiúk, s a sohasem önsértők jellemezhetők a legjobb pszichés egészségmutatókkal. Tanulmányunkban az önsértéshez kapcsolódó attitüdinális komponensek leíró a,datait is közöljük. A kérdőív második egységén, az önsértés hátterében álló lehetséges okok tételein elvégzett, azok kereszttöltéseit is megengedő megerősítő faktorelemzés (Exploratory Structural Equation Modeling) a skála eredeti kétfaktoros szerkezetét igazolta. Az önsértés hátterében egy markáns intraperszonális és egy interperszonális motívumkör rajzolódott ki, kiváló megbízhatósági mutatókkal. Az önsértő lányok almintáján elvégzett validációs elemzések az elvártakat igazolták: az intraperszonális okok miatt elkövetett önsértés rosszabb pszichés állapottal és kifejezettebb érzelemszabályozási nehézségekkel társult. A repetitív önsértők a „kipróbálókhoz ” képest pedig inkább intraperszonális okok miatt folytatnak önsértést.Következtetések: Az ISAS-HU egy pszichometriailag jól működő, a nem szuicidális önsértést számos szempontból könnyen és gyorsan felmérő komplex mérőeszköz.Background and aims: Lifetime prevalence of non-suicidal self-injury (e.g, direct cutting or hitting the own body) is estimated between 18 % and 40% in community adolescents samples. However, limited number of complex, non-suicidal self-injurious behavior screening questionnaires exist. Therefore, the main aim of our research was to introduce a detailed self-injury questionnaire, the Hungarian version ofthe Inventory of Statements About Self-Injury (ISAS-HU) into the Hungarian test system.Methods: High school students (N=1015; 66.1% girls (N=671); mean age was 16.81; SD=1.42) filled out questionnaires on emotion regulation, mental health aspects, and self-injurious behaviours.Results: Nearly 60% ofthe adolescents (58.8%; N=597) have never, while 41.2% (N=418) have alrea,dy enga.ged in self-harm at least once in their life. Thirty two percent of the whole sample (N=322) engaged in self-harm in the previous month. Girl","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"45193725","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A környezetpszichológia az 1960-70-es években az USA-ban és Kanadában alakult ki. A területnek Magyarországon - a jelen összefoglaló írásának idején - mintegy két és fél évtizedes múltja van. A hazai környezetpszichológia alapés alkalmazott kutatásokkal indult az 1990-es évek közepén a téma transzdiszciplináris, ember-környezet kölcsönhatást hangsúlyozó szemléletéből adódóan folyamatosan szorosan együttműködve az építészettel, illetve a környezettervezéssel és -alakítással, a geográfiával, illetve később a tájépítészettel. Az itthoni környezetpszichológia - a nemzetközi viszonyokhoz hasonlóan - részben önálló pszichológiai terület, részben az építészet és a környezettervező tudományok társtudománya, illetve mediátorként működik a laikus környezethasználók és a tervezők között. Az elmúlt két és fél évtized a terület térnyerésének és megerősödésének folyamata volt Magyarországon, amit az intézményesülés lépései is tükröznek. 2021-ben alakult meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán az Ember-Környezet Tranzakció Intézet (EKTI), amely feladatának tekinti a magyarországi - immár ember-környezet tranzakció tudománnyá szélesedett - környezetpszichológia oktatását, kutatását és az ezen a területen zajló projektek kezdeményezését, koordinálását a fenntarthatóság, az épített/természeti/virtuális környezetek pszichológiája és az ember és környezete kölcsönkapcsolat mediálása terén. A tanulmányban áttekintjük a hazai környezetpszichológia kialakulásának történetét és néhány kutatási területét (környezeti egészségpszichológia, laikusok és szakértők környezeti kompetenciája, helyjelentés, mentális térképezés, helykötődés és helyveszteség, helyidentitás, pro-environmentális megközelítés a környezetpszichológiában).Environmental psychology developed in the United States and Canada in the 1960s and 1970s. The area in Hungary - at the time of writing this summary - has a history ofabout two and a half decades. Hungarian environmental psychology started with basic and applied research in the mid-1990s. Due to the transdisciplinary approach of environmental psychology, emphasizing human-environment interaction, it works in continuous cooperation with architecture, environmental design, geography and later with landscape architecture. On one hand, Hungarian environmental psychology, similarly to international situation, is an independent field of psychology. On the other hand, it is a co-science ofarchitecture and environmental design and acts as a mediator in interactions between lay users and designers. The last two and a half decades have been a process of gaining and strengthening of the area in Hungary, which is also reflected in the steps of institutionalization. In 2021, the Institute of Human-Environmental Transaction (EKTI) was established at the Eötvös Loránd University, Budapest, which considers its main tasks and missions to teach environmental psychology and doing people-environment transaction research in Hungary. Working on environmental psycholog
{"title":"A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig - áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről","authors":"Andrea Dúll","doi":"10.1556/0016.2021.00050","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00050","url":null,"abstract":"A környezetpszichológia az 1960-70-es években az USA-ban és Kanadában alakult ki. A területnek Magyarországon - a jelen összefoglaló írásának idején - mintegy két és fél évtizedes múltja van. A hazai környezetpszichológia alapés alkalmazott kutatásokkal indult az 1990-es évek közepén a téma transzdiszciplináris, ember-környezet kölcsönhatást hangsúlyozó szemléletéből adódóan folyamatosan szorosan együttműködve az építészettel, illetve a környezettervezéssel és -alakítással, a geográfiával, illetve később a tájépítészettel. Az itthoni környezetpszichológia - a nemzetközi viszonyokhoz hasonlóan - részben önálló pszichológiai terület, részben az építészet és a környezettervező tudományok társtudománya, illetve mediátorként működik a laikus környezethasználók és a tervezők között. Az elmúlt két és fél évtized a terület térnyerésének és megerősödésének folyamata volt Magyarországon, amit az intézményesülés lépései is tükröznek. 2021-ben alakult meg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán az Ember-Környezet Tranzakció Intézet (EKTI), amely feladatának tekinti a magyarországi - immár ember-környezet tranzakció tudománnyá szélesedett - környezetpszichológia oktatását, kutatását és az ezen a területen zajló projektek kezdeményezését, koordinálását a fenntarthatóság, az épített/természeti/virtuális környezetek pszichológiája és az ember és környezete kölcsönkapcsolat mediálása terén. A tanulmányban áttekintjük a hazai környezetpszichológia kialakulásának történetét és néhány kutatási területét (környezeti egészségpszichológia, laikusok és szakértők környezeti kompetenciája, helyjelentés, mentális térképezés, helykötődés és helyveszteség, helyidentitás, pro-environmentális megközelítés a környezetpszichológiában).Environmental psychology developed in the United States and Canada in the 1960s and 1970s. The area in Hungary - at the time of writing this summary - has a history ofabout two and a half decades. Hungarian environmental psychology started with basic and applied research in the mid-1990s. Due to the transdisciplinary approach of environmental psychology, emphasizing human-environment interaction, it works in continuous cooperation with architecture, environmental design, geography and later with landscape architecture. On one hand, Hungarian environmental psychology, similarly to international situation, is an independent field of psychology. On the other hand, it is a co-science ofarchitecture and environmental design and acts as a mediator in interactions between lay users and designers. The last two and a half decades have been a process of gaining and strengthening of the area in Hungary, which is also reflected in the steps of institutionalization. In 2021, the Institute of Human-Environmental Transaction (EKTI) was established at the Eötvös Loránd University, Budapest, which considers its main tasks and missions to teach environmental psychology and doing people-environment transaction research in Hungary. Working on environmental psycholog","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"47073743","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Gyáni Gábor: A nő élete – történelmi perspektívában","authors":"Anna Borgos","doi":"10.1556/0016.2021.00041","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00041","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42158841","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A pszichológia tudományának vizsgálati területei rendkívül sokszínűek, áttekinthetőségük, belső strukturáltságuk megértése sokszor igen komplex feladat, azonban ennek témakörtől függetlenül megkerülhetetlen lépése a szakirodalom-gyűjtés. Az átfogó jellegű szakirodalmak feldolgozása során alapvetően két fő irányba indulhatunk, egyrészt a kvalitatív jellegű narratív összefoglalók, másrészt pedig a kva.ntitatív jellegű metaanalízisek áttekintését végezhetjük el. A vizsgált terület fogalmi rendszerének feltárását, integrálását az itt bemutatandó hálózatelemzési módszerünk hatékonyan képes támogatni, hiszen nem csak a globális megértés terén, hanem a kutatási fókusz specifikált, új részterületek felé való orientálásában is segítséget nyújthat. Tanulmányunkban a pszichológiai tanácsadás témakörének példáján vezetjük végig ennek folyamatát, egyrészt egy automatizált (web-scraping) adatgyűjtést, másrészt az így kapott adatokon pedig egy hálózatelemzést elvégezve. Eredményként a modularitásalapú közösségdetekció révén a pszichológiai tanácsadás szakirodalmából kirajzolódó hálózatnak a legfontosabb témakörcsoportjait képesek voltunk beazonosítani. Összességében négy fő hálózatfmgmentumot kaptunk, ezek a „földrészek ” képezhetik a pszichológiai tanácsadás világtérképének alapját.Examining and understanding the different fie lds and areas of psychological science and methodology is a complex, time-consuming task, that invariably requires collecting and processing scientific literature. When deciding on how to process comprehensive scientific literature, we can either choose between (qualitative) narrative reviews or (quantitative) meta-analysis.The network-analysis methodology is an efficient way of supporting the exploration, research and integration of a specific fiel d’s terminology, not only in terms of global understanding, but also in terms of helping to orient towards new, research-focused subareas.Our study introduces this methodology using an example from counseling psychology. First it reveals the process of automated data collection (web scraping), then it shows how to process this data by using network-analysis.As a result, we were able to determine and draw patterns between the key topics of counseling psychology in scientific literature in the fiel d of modularity-based community detection. Altogether we obtained four main network fractures, whereas these fig uratively speaking „continents” could build the fundamentals of the counseling psychology world-map.
{"title":"A pszichológiai szakirodalmi feldolgozás támogatása a hálózatelemzés módszerével: A tanácsadás pszichológiájának lehetséges taxonómiája","authors":"Csaba Czabán, Olivér Nagybányai-Nagy","doi":"10.1556/0016.2021.00045","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00045","url":null,"abstract":"A pszichológia tudományának vizsgálati területei rendkívül sokszínűek, áttekinthetőségük, belső strukturáltságuk megértése sokszor igen komplex feladat, azonban ennek témakörtől függetlenül megkerülhetetlen lépése a szakirodalom-gyűjtés. Az átfogó jellegű szakirodalmak feldolgozása során alapvetően két fő irányba indulhatunk, egyrészt a kvalitatív jellegű narratív összefoglalók, másrészt pedig a kva.ntitatív jellegű metaanalízisek áttekintését végezhetjük el. A vizsgált terület fogalmi rendszerének feltárását, integrálását az itt bemutatandó hálózatelemzési módszerünk hatékonyan képes támogatni, hiszen nem csak a globális megértés terén, hanem a kutatási fókusz specifikált, új részterületek felé való orientálásában is segítséget nyújthat. Tanulmányunkban a pszichológiai tanácsadás témakörének példáján vezetjük végig ennek folyamatát, egyrészt egy automatizált (web-scraping) adatgyűjtést, másrészt az így kapott adatokon pedig egy hálózatelemzést elvégezve. Eredményként a modularitásalapú közösségdetekció révén a pszichológiai tanácsadás szakirodalmából kirajzolódó hálózatnak a legfontosabb témakörcsoportjait képesek voltunk beazonosítani. Összességében négy fő hálózatfmgmentumot kaptunk, ezek a „földrészek ” képezhetik a pszichológiai tanácsadás világtérképének alapját.Examining and understanding the different fie lds and areas of psychological science and methodology is a complex, time-consuming task, that invariably requires collecting and processing scientific literature. When deciding on how to process comprehensive scientific literature, we can either choose between (qualitative) narrative reviews or (quantitative) meta-analysis.The network-analysis methodology is an efficient way of supporting the exploration, research and integration of a specific fiel d’s terminology, not only in terms of global understanding, but also in terms of helping to orient towards new, research-focused subareas.Our study introduces this methodology using an example from counseling psychology. First it reveals the process of automated data collection (web scraping), then it shows how to process this data by using network-analysis.As a result, we were able to determine and draw patterns between the key topics of counseling psychology in scientific literature in the fiel d of modularity-based community detection. Altogether we obtained four main network fractures, whereas these fig uratively speaking „continents” could build the fundamentals of the counseling psychology world-map.","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"49147232","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Edward Titchener 1904 szeptemberében, egy St. Louisban tartott nemzetközi pszichológiai konferencián The problems of experimental psychology címmel tartott előadást (Titchener , 1905). „Mi a kísérleti lélektan?” – tette fel a kiinduló kérdést, és számba vette a rohamosan fejlődő terület gondjait. A pszichológiai kísérlet tiszta, eredeti formájában a „normál, felnőtt emberi elme vizsgálata, szigorúan kontrollált és megfelelően variált feltételek között” (Titchener, 1905, 208). A feladat hatalmas – állapította meg; „az elme a mi közös ellenfelünk, és a laboratóriumi kísérletező saját tapasztalatán tanulja meg, hogy ne becsülje le az ellenfelét” (Titchener, 1905, 222–223). Titchener azonban azt is megállapítja, hogy a kísérlet mint módszer „elszabadult”: amerre a pszichológia megy, vele megy a kísérleti módszer is, és a gondok sokasodnak. A gondok a 21. századba lépve sem szűntek meg. A 2010-es évek módszertani válsága a kísérleti pszichológiát telibe találta, bár elsősorban a szociálpszichológiai kísérletezéshez tartozó esetek váltak kritika tárgyává. A krízis kulcspontjait a következők jelentették: az akadémiai csalások megnövekedése; a jól publikálható, „szexy” eredmények előtérbe kerülése; a pontos megismétlések és a negatív eredmények mellőzése; a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok elterjedése – ilyen az adatgyűjtés szignifikanciaértékhez való igazítása, az eredményekre és a függő változókra vonatkozó szelektív beszámolás, az utólagos adatkizárás, az alacsony mintanagyság és statisztikai erő a vizsgálatokban; a statisztikai nullhipotézis félreértelmezett használata; és a transzparencia hiánya a kutatási és a publikációs folyamatban (vö. Chambers, 2017; Szokolszky, 2018).
{"title":"Kísérleti lélektan – Válságon innen és túl","authors":"Ágnes Szokolszky","doi":"10.1556/0016.2021.00036","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00036","url":null,"abstract":"Edward Titchener 1904 szeptemberében, egy St. Louisban tartott nemzetközi pszichológiai konferencián The problems of experimental psychology címmel tartott előadást (Titchener , 1905). „Mi a kísérleti lélektan?” – tette fel a kiinduló kérdést, és számba vette a rohamosan fejlődő terület gondjait. A pszichológiai kísérlet tiszta, eredeti formájában a „normál, felnőtt emberi elme vizsgálata, szigorúan kontrollált és megfelelően variált feltételek között” (Titchener, 1905, 208). A feladat hatalmas – állapította meg; „az elme a mi közös ellenfelünk, és a laboratóriumi kísérletező saját tapasztalatán tanulja meg, hogy ne becsülje le az ellenfelét” (Titchener, 1905, 222–223). Titchener azonban azt is megállapítja, hogy a kísérlet mint módszer „elszabadult”: amerre a pszichológia megy, vele megy a kísérleti módszer is, és a gondok sokasodnak. A gondok a 21. századba lépve sem szűntek meg. A 2010-es évek módszertani válsága a kísérleti pszichológiát telibe találta, bár elsősorban a szociálpszichológiai kísérletezéshez tartozó esetek váltak kritika tárgyává. A krízis kulcspontjait a következők jelentették: az akadémiai csalások megnövekedése; a jól publikálható, „szexy” eredmények előtérbe kerülése; a pontos megismétlések és a negatív eredmények mellőzése; a megkérdőjelezhető kutatói gyakorlatok elterjedése – ilyen az adatgyűjtés szignifikanciaértékhez való igazítása, az eredményekre és a függő változókra vonatkozó szelektív beszámolás, az utólagos adatkizárás, az alacsony mintanagyság és statisztikai erő a vizsgálatokban; a statisztikai nullhipotézis félreértelmezett használata; és a transzparencia hiánya a kutatási és a publikációs folyamatban (vö. Chambers, 2017; Szokolszky, 2018).","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"46598684","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In the book Assessing Mastery Motivation in Children Using the Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ) Morgan, Liao, and Józsa addressed the concept of mastery motivation, seeking clarity in the conceptual definition of challenges and strategies for applying motivation in classrooms clearly and directly. There were eight chapters in the book. In chapter one, the author summarizes current research on the concept of mastery motivation, which is most clearly demonstrated by children’s instrumental behaviors, es-pecially persistent attempts to master skills and solve problems, as well as expressive or affective behaviors, most notably enjoyment when solving problems (Barrett & Morgan, Hwang et al., 2017).
在《使用掌握问卷维度评估儿童掌握动机》一书中，Morgan、Liao和Józsa探讨了掌握动机的概念，寻求明确挑战的概念定义以及在课堂上清晰直接地应用动机的策略。这本书共有八章。在第一章中，作者总结了目前对掌握动机概念的研究，这一概念最明显地表现在儿童的工具性行为，特别是对掌握技能和解决问题的持续尝试，以及表达或情感行为，尤其是解决问题时的享受（Barrett&Morgan，Hwang et al.，2017）。
{"title":"George A. Morgan – Hua-Fang Liao – Józsa Krisztián (Eds): Assessing Mastery Motivation in Children Using the Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ)","authors":"Noémi Kis","doi":"10.1556/0016.2021.00053","DOIUrl":"https://doi.org/10.1556/0016.2021.00053","url":null,"abstract":"In the book Assessing Mastery Motivation in Children Using the Dimensions of Mastery Questionnaire (DMQ) Morgan, Liao, and Józsa addressed the concept of mastery motivation, seeking clarity in the conceptual definition of challenges and strategies for applying motivation in classrooms clearly and directly. There were eight chapters in the book. In chapter one, the author summarizes current research on the concept of mastery motivation, which is most clearly demonstrated by children’s instrumental behaviors, es-pecially persistent attempts to master skills and solve problems, as well as expressive or affective behaviors, most notably enjoyment when solving problems (Barrett & Morgan, Hwang et al., 2017).","PeriodicalId":35185,"journal":{"name":"Magyar Pszichologiai Szemle","volume":" ","pages":""},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-01-31","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"42286267","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：