A protéziskilazulást követően a kopás a térdízületi implantátumok élettartamát legjelentősebben befolyásoló mechanikai faktor, amelyet csupán számos, egymással összefüggő paraméterrel lehet leírni. Implantátumok kapcsolatakor létrejövő kopás vizsgálatát célszerűen kísérletekkel és matematikai modellezéssel végzik, ahol a kísérlet kimutathatja a valóságos kopás nagyságát, míg a modell a paraméterek és a kopás közötti kapcsolatot hivatott matematikailag leírni. E tanulmány egyrészt a kopás mint természeti-műszaki jelenség matematikai leírására helyezi a hangsúlyt, bemutatva a legfontosabb analitikus és numerikus modelleket, másrészt olyan nyitott, izgalmas kérdéseket ismertet, amelyek még válaszra várnak.
{"title":"Térdimplantátumok kopásának modellezése","authors":"Gusztáv Fekete, T. Singh, Endre Jánosi","doi":"10.33923/amt-2022-02-04","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-04","url":null,"abstract":"A protéziskilazulást követően a kopás a térdízületi implantátumok élettartamát legjelentősebben befolyásoló mechanikai faktor, amelyet csupán számos, egymással összefüggő paraméterrel lehet leírni. Implantátumok kapcsolatakor létrejövő kopás vizsgálatát célszerűen kísérletekkel és matematikai modellezéssel végzik, ahol a kísérlet kimutathatja a valóságos kopás nagyságát, míg a modell a paraméterek és a kopás közötti kapcsolatot hivatott matematikailag leírni. E tanulmány egyrészt a kopás mint természeti-műszaki jelenség matematikai leírására helyezi a hangsúlyt, bemutatva a legfontosabb analitikus és numerikus modelleket, másrészt olyan nyitott, izgalmas kérdéseket ismertet, amelyek még válaszra várnak.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"100 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115831615","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kétutas, többtengelyű kovácsolás megvalósítására és a lejátszódó mechanikai folyamatok vizsgálatára egy új tervezésű, zárt üregű, multiaxiális zömítőszerszám készült. A szerszám működtetése MTS 810 típusú anyag- vizsgáló berendezéssel történt, amely az alakítási erőt és a keresztfej elmozdulását rögzítette az idő függ- vényében. A négy alakítási lépésből álló kísérlet alapanyaga lágyított állapotú CuE réz volt. A logaritmikus alakváltozás mértéke lépésenként 0,8 volt, így a kumulált, egyenértékű alakváltozás a folyamat végére 3,2-re adódott. Az aktív szerszámok mozgási sebessége a teljes vizsgálat alatt 2 mm/min volt. A folyamat erőviszo- nyainak vizsgálatára végeselemes szimuláció készült QForm3D szoftverrel, amelyhez a szükséges folyásgör- be felvétele Watts–Ford-méréssel történt.
{"title":"CuE réz többtengelyű kovácsolásának szimulációja","authors":"Bíró Tamás, Juhász Zsombor, Renkó József Bálint","doi":"10.33923/amt-2022-01-01","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-01-01","url":null,"abstract":"Kétutas, többtengelyű kovácsolás megvalósítására és a lejátszódó mechanikai folyamatok vizsgálatára egy új tervezésű, zárt üregű, multiaxiális zömítőszerszám készült. A szerszám működtetése MTS 810 típusú anyag- vizsgáló berendezéssel történt, amely az alakítási erőt és a keresztfej elmozdulását rögzítette az idő függ- vényében. A négy alakítási lépésből álló kísérlet alapanyaga lágyított állapotú CuE réz volt. A logaritmikus alakváltozás mértéke lépésenként 0,8 volt, így a kumulált, egyenértékű alakváltozás a folyamat végére 3,2-re adódott. Az aktív szerszámok mozgási sebessége a teljes vizsgálat alatt 2 mm/min volt. A folyamat erőviszo- nyainak vizsgálatára végeselemes szimuláció készült QForm3D szoftverrel, amelyhez a szükséges folyásgör- be felvétele Watts–Ford-méréssel történt.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121841995","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A berágódásgátló (röviden: EP-) adalékok a kenőanyagokban megtalálható adalékok, amelyeknek célja a kopás csökkentése és a berágódás megakadályozása nagy hőmérsékleten és nyomáson. Hatásmechanizmusukat tekintve kemiszorpcióval hoznak létre a felületen egy filmet, ezáltal a fémszerkezeti anyagok érintkezését meg tudják akadályozni. Legnagyobb mennyiségben az autóiparban és fémmegmunkálási segédanyagokban használják fel ezen adalékokat. Kenőanyagok EP-adalékaként alkalmazhatók kénezett növényi olajok. Az ilyen típusú EP-adalékok előnye a nem növényolaj-alapú EP-adalékokkal szemben, hogy hamumentesek, megújuló forrásból származnak és hulladékként kisebb környezeti terhelést jelentenek. Az EP-adalékként felhasználható növényi olajokkal szemben támasztott kritériumoknak, illetve a gazdaságossági és rendelkezésre állási viszonyokat is figyelembe véve a repceolaj és a szójaolaj felel meg a legjobban.
{"title":"Kénezettnövényolaj-alapú kenőanyag-adalékok alapanyagainak vizsgálata","authors":"G. Nagy, Nikoletta Lázár, Roland Nagy","doi":"10.33923/amt-2022-02-07","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-07","url":null,"abstract":"A berágódásgátló (röviden: EP-) adalékok a kenőanyagokban megtalálható adalékok, amelyeknek célja a kopás csökkentése és a berágódás megakadályozása nagy hőmérsékleten és nyomáson. Hatásmechanizmusukat tekintve kemiszorpcióval hoznak létre a felületen egy filmet, ezáltal a fémszerkezeti anyagok érintkezését meg tudják akadályozni. Legnagyobb mennyiségben az autóiparban és fémmegmunkálási segédanyagokban használják fel ezen adalékokat. Kenőanyagok EP-adalékaként alkalmazhatók kénezett növényi olajok. Az ilyen típusú EP-adalékok előnye a nem növényolaj-alapú EP-adalékokkal szemben, hogy hamumentesek, megújuló forrásból származnak és hulladékként kisebb környezeti terhelést jelentenek. Az EP-adalékként felhasználható növényi olajokkal szemben támasztott kritériumoknak, illetve a gazdaságossági és rendelkezésre állási viszonyokat is figyelembe véve a repceolaj és a szójaolaj felel meg a legjobban.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"60 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123989629","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A hőkezelés hatása a szerszámacélok szövetszerkezetére és kopási viselkedésére","authors":"Enikő Réka Fábián, L. Tóth, Csenge Huszák","doi":"10.33923/amt-2019-02-04","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2019-02-04","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130001466","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Domonkos Balázs Kincses, Alexandra Kemény, Borbála Leveles, Dóra Károly
A fémhabalapú kompozitok olyan hibrid szerkezetek, amelyek legfontosabb előnyei a kis sűrűség mellé társuló nagy fajlagos szilárdság és a mechanikaienergia-elnyelő képesség. Kutatásunk során EN AW-6060 anyagú, 50 mm átmérőjű és 5 mm falvastagságú csőbe helyezett, duzzasztott agyagkavics cellaképző ágyazatot infiltráltunk EN AC-44200 olvadékkal, így állítva elő szintaktikusfémhab-alapú kompozitot. A fémhabalapú kompozit gyártását kisnyomású infiltrálással végeztük az alumíniumcső nyomás alá helyezésével. Hat különböző mintát vizsgáltunk: szintaktikus fémhabot, csőben infiltrált, illetve utólag csőbe sajtolt, előtte adott méretűre esztergált szintaktikus fémhab tömböt, valamint ezek hőkezelésen átesett párját. A zömítővizsgálatok eredményei alapján a hőkezelés jól látható javulást hozott a fémhabalapú kompozitok nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásában.
金属泡沫复合材料是一种混合结构，其主要优点是高比强度、低密度和机械吸能。在我们的研究中，将 EN AC-44200 熔体渗入直径 50 毫米、壁厚 5 毫米的 EN AW-6060 材料膨胀粘土鹅卵石蜂窝垫层，生产出一种基于合成金属泡沫的复合材料。金属泡沫复合材料的生产是通过对铝管加压的低压浸润法进行的。测试了六种不同的样品：一种合成金属泡沫、一种渗入管中的合成金属泡沫块，随后挤入管中并转成给定尺寸，以及一对经过热处理的合成金属泡沫。根据压缩试验的结果，热处理明显提高了金属泡沫复合材料的抗压强度。
{"title":"Csővel körülölelt, fémhabalapú kompozitok gyártása, hőkezelése és vizsgálata","authors":"Domonkos Balázs Kincses, Alexandra Kemény, Borbála Leveles, Dóra Károly","doi":"10.33923/amt-2021-02-07","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-07","url":null,"abstract":"A fémhabalapú kompozitok olyan hibrid szerkezetek, amelyek legfontosabb előnyei a kis sűrűség mellé társuló nagy fajlagos szilárdság és a mechanikaienergia-elnyelő képesség. Kutatásunk során EN AW-6060 anyagú, 50 mm átmérőjű és 5 mm falvastagságú csőbe helyezett, duzzasztott agyagkavics cellaképző ágyazatot infiltráltunk EN AC-44200 olvadékkal, így állítva elő szintaktikusfémhab-alapú kompozitot. A fémhabalapú kompozit gyártását kisnyomású infiltrálással végeztük az alumíniumcső nyomás alá helyezésével. Hat különböző mintát vizsgáltunk: szintaktikus fémhabot, csőben infiltrált, illetve utólag csőbe sajtolt, előtte adott méretűre esztergált szintaktikus fémhab tömböt, valamint ezek hőkezelésen átesett párját. A zömítővizsgálatok eredményei alapján a hőkezelés jól látható javulást hozott a fémhabalapú kompozitok nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásában.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"80 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129493505","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kutatásunk során 1.3207 (HS10-4-3-10) gyorsacél próbatesten végeztünk aktív ernyős plazmanitridálást három különböző, kicsinek számító nitridálási hőmérsékleten, miközben a nitridálás további paramétereit egységesen tartottuk. Azt követően további két kezelést végeztünk eltérő nitridálási idő mellett. Az elkészült próbatestek keresztmetszetén mikroszerkezeti vizsgálatokat végeztünk, a felületi összetételüket energiadiszperzív röntgenspektrometriával határoztuk meg. Továbbá a keresztmetszeten és a felületeken vizsgáltuk a keménységet. Vizsgálataink eredményeként elmondható, hogy az aktív ernyős plazmanitridálás technológiájával jelentősen, akár 50%-kal is növelhető a kutatás során használt minta felületi keménysége.
{"title":"Effects of Plasma Nitriding Temperature on the Properties of 1.3207 Type High Speed Steel","authors":"Krisztián Korsós, D. Kovács","doi":"10.33923/amt-2023-01-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-05","url":null,"abstract":"Kutatásunk során 1.3207 (HS10-4-3-10) gyorsacél próbatesten végeztünk aktív ernyős plazmanitridálást három különböző, kicsinek számító nitridálási hőmérsékleten, miközben a nitridálás további paramétereit egységesen tartottuk. Azt követően további két kezelést végeztünk eltérő nitridálási idő mellett. Az elkészült próbatestek keresztmetszetén mikroszerkezeti vizsgálatokat végeztünk, a felületi összetételüket energiadiszperzív röntgenspektrometriával határoztuk meg. Továbbá a keresztmetszeten és a felületeken vizsgáltuk a keménységet. Vizsgálataink eredményeként elmondható, hogy az aktív ernyős plazmanitridálás technológiájával jelentősen, akár 50%-kal is növelhető a kutatás során használt minta felületi keménysége.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"113 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116180784","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Napjainkban a ponthegesztési eljárás igen széles körű alkalmazásnak örvend. Ponthegesztett kötésekkel lehet találkozni a hétköznapi élet számos területén: a kenyérpirítón, a számítógép vagy a telefon akkumulátorán, de akár autóipari karosszériaelemeken is. Tekintettel az eljárás elterjedtségére, jogosan merülhet fel az igény a hobbi barkácsműhelyben egy olyan ponthegesztő berendezés iránt, amely kis teljesítményű, de az egyszerű ponthegesztési műveletek elvégzésére alkalmas. Ilyen berendezések léteznek a piacon, ugyanakkor jelen cikk rávilágít arra, hogy költséghatékonyan, akár háztartási elektronikai hulladékok felhasználásával is előállítható a hobbicélokra jól használható ponthegesztő berendezés, lehetőséget teremtve ezzel bizonyos típusú háztartási elektronikai hulladékok újrahasznosítására, erősítve a fenntarthatóság érvényesülését is a mérnöki szemléletben.
{"title":"Ponthegesztő berendezés gyártása háztartási elektronikai hulladékból","authors":"T. Bíró, József Bálint Renkó","doi":"10.33923/amt-2021-02-02","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-02","url":null,"abstract":"Napjainkban a ponthegesztési eljárás igen széles körű alkalmazásnak örvend. Ponthegesztett kötésekkel lehet találkozni a hétköznapi élet számos területén: a kenyérpirítón, a számítógép vagy a telefon akkumulátorán, de akár autóipari karosszériaelemeken is. Tekintettel az eljárás elterjedtségére, jogosan merülhet fel az igény a hobbi barkácsműhelyben egy olyan ponthegesztő berendezés iránt, amely kis teljesítményű, de az egyszerű ponthegesztési műveletek elvégzésére alkalmas. Ilyen berendezések léteznek a piacon, ugyanakkor jelen cikk rávilágít arra, hogy költséghatékonyan, akár háztartási elektronikai hulladékok felhasználásával is előállítható a hobbicélokra jól használható ponthegesztő berendezés, lehetőséget teremtve ezzel bizonyos típusú háztartási elektronikai hulladékok újrahasznosítására, erősítve a fenntarthatóság érvényesülését is a mérnöki szemléletben.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"73 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132719543","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Anyagvizsgálatoknál vagy egyes gyártási eljárásokban igen gyakran alkalmazott módszer a vékonyrétegek létrehozása a szövetszerkezet előhívására, illetve felületkezelési célból. Az eljárás széles körű használata ellenére a rétegépülés folyamatának fizikai háttere jelenleg sem teljesen feltérképezett. Vizsgálatához olyan eljárások és eszközök kidolgozására van szükség, amelyekkel a meglévőket kombinálva a rétegépülés jelensége folyamatában nyomon követhetővé válik. Erre a problémára a mikrofluidikai cellák fejlesztése jelenthet megoldást. Jelen cikkben egy új fejlesztésű mikrofluidikai cellát mutatunk be, amely több, a korábbi cellák használata során jelentkező problémára is megoldást kínál.
{"title":"Mikrofluidikai cella tervezése és gyártása spektroszkópiai ellipszométerhez","authors":"T. Bíró, József Bálint Renkó","doi":"10.33923/amt-2021-01-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-01-05","url":null,"abstract":"Anyagvizsgálatoknál vagy egyes gyártási eljárásokban igen gyakran alkalmazott módszer a vékonyrétegek létrehozása a szövetszerkezet előhívására, illetve felületkezelési célból. Az eljárás széles körű használata ellenére a rétegépülés folyamatának fizikai háttere jelenleg sem teljesen feltérképezett. Vizsgálatához olyan eljárások és eszközök kidolgozására van szükség, amelyekkel a meglévőket kombinálva a rétegépülés jelensége folyamatában nyomon követhetővé válik. Erre a problémára a mikrofluidikai cellák fejlesztése jelenthet megoldást. Jelen cikkben egy új fejlesztésű mikrofluidikai cellát mutatunk be, amely több, a korábbi cellák használata során jelentkező problémára is megoldást kínál.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131961863","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Anyagmegmunkáló szállézereknél a zárt dobozban lévő rezonátor állítja elő a lézersugárzást. Azonos rezonátor esetén is a nyalábtovábbító optikai szál átmérője és a fókuszálófejben lévő optikai elemek tulajdonságai döntik el, hogy milyen lesz a megmunkáláshoz felhasznált, fókuszált nyaláb keresztmetszete. Ha összegezzük a szakirodalomban, különböző forrásokban szereplő képleteket, akkor meg tudjuk jósolni az egyes optikai elemek hatását: pl. mi lesz, ha másik fókuszálólencsét választunk, beteszünk a rendszerbe egy nyalábtágítót, vagy a nyalábtágítón beállítjuk, hogy hányszorosára táguljon a lézernyaláb. A másik fontos szempont, hogy ha meg szeretnénk ismételni egy kísérletet vagy el szeretnénk indítani egy gyártási folyamatot egy tudományos publikáció alapján, akkor a rezonátoron kívül jó lenne a fókuszálófejben lévő optikai elemek adatait ismerni, ami általában hiányosan szerepel a bemutatott cikkekben, de a jelen cikkben ismertetett négy összefüggés segítségével közelítőleg meg tudjuk határozni őket.
{"title":"Szállézerek sugármenetének elemzése a nyalábvezető optikai szál végétől a fókuszfoltig","authors":"György Meszlényi, Enikő Bitay","doi":"10.33923/amt-2022-02-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-05","url":null,"abstract":"Anyagmegmunkáló szállézereknél a zárt dobozban lévő rezonátor állítja elő a lézersugárzást. Azonos rezonátor esetén is a nyalábtovábbító optikai szál átmérője és a fókuszálófejben lévő optikai elemek tulajdonságai döntik el, hogy milyen lesz a megmunkáláshoz felhasznált, fókuszált nyaláb keresztmetszete. Ha összegezzük a szakirodalomban, különböző forrásokban szereplő képleteket, akkor meg tudjuk jósolni az egyes optikai elemek hatását: pl. mi lesz, ha másik fókuszálólencsét választunk, beteszünk a rendszerbe egy nyalábtágítót, vagy a nyalábtágítón beállítjuk, hogy hányszorosára táguljon a lézernyaláb. A másik fontos szempont, hogy ha meg szeretnénk ismételni egy kísérletet vagy el szeretnénk indítani egy gyártási folyamatot egy tudományos publikáció alapján, akkor a rezonátoron kívül jó lenne a fókuszálófejben lévő optikai elemek adatait ismerni, ami általában hiányosan szerepel a bemutatott cikkekben, de a jelen cikkben ismertetett négy összefüggés segítségével közelítőleg meg tudjuk határozni őket.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131702390","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：