Jelen publikációban a technológiai paraméterek hatásainak vizsgálatával foglalkoztunk GTD-111 típusú nikkelbázisú szuperötvözet homlokmarása során. Ezek az ötvözetek a legnehezebben megmunkálható anyagok közé tartoznak, melyeket széles körben használnak a repülőgép- és energetikai iparban használatos gázturbina-alkatrészek alapanyagaként. A kutatás célja Taquchi-módszerrel meghatározni, hogy mely paraméterek vannak legnagyobb hatással a forgácsolóerőre és a szerszámkopásra. A forgácsolóerő méréséhez forgó erőmérőt használtunk, mellyel a forgácsolási erő és forgácsolási nyomaték mérhető, majd a használt lapkákat mikroszkóppal vizsgáltuk. Eredményül látható, hogy a fogankénti előtolásnak van a legnagyobb hatása a forgácsolóerőkre és a szerszám-tönkremenetelre. Az élrátétképződés elkerülése érdekében érdemes a nagyobb forgácsolósebesség használata, valamint javallott a sűrített levegős hűtés alkalmazása.
{"title":"GTD-111 típusú, nikkelbázisú szuperötvözet forgácsolhatóságának vizsgálata homlokmarás során","authors":"Gábor Kónya, Norbert Szabó, Zsolt Ferenc Kovács","doi":"10.33923/amt-2023-01-04","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-04","url":null,"abstract":"Jelen publikációban a technológiai paraméterek hatásainak vizsgálatával foglalkoztunk GTD-111 típusú nikkelbázisú szuperötvözet homlokmarása során. Ezek az ötvözetek a legnehezebben megmunkálható anyagok közé tartoznak, melyeket széles körben használnak a repülőgép- és energetikai iparban használatos gázturbina-alkatrészek alapanyagaként. A kutatás célja Taquchi-módszerrel meghatározni, hogy mely paraméterek vannak legnagyobb hatással a forgácsolóerőre és a szerszámkopásra. A forgácsolóerő méréséhez forgó erőmérőt használtunk, mellyel a forgácsolási erő és forgácsolási nyomaték mérhető, majd a használt lapkákat mikroszkóppal vizsgáltuk. Eredményül látható, hogy a fogankénti előtolásnak van a legnagyobb hatása a forgácsolóerőkre és a szerszám-tönkremenetelre. Az élrátétképződés elkerülése érdekében érdemes a nagyobb forgácsolósebesség használata, valamint javallott a sűrített levegős hűtés alkalmazása.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"10 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129260558","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A dolgozat célja egy vákuumformázó berendezés tervezése és kivitelezése, melyet hőre lágyuló polimer lapok formázására lehet használni. A tervezett berendezés A4-es formátumú műanyag lap megmunkálására alkalmas. A berendezés tervezésekor fontos szempont volt a költséghatékony kivitelezés. A berendezés egy államvizsga-dolgozat keretében a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Gépészmérnöki Tanszékéhez tartozó Polimertechnológia laboratórium számára készül oktatási célra. A tervezett berendezés felépítése és működése hasonló az iparban használt gépekéhez, az előállítási költsége viszont jelentősen kisebb. A berendezés főbb alkotóelemei közé tartoznak a következők: vázszerkezet, melegítő, vákuumszivattyú, a formázandó műanyaglap befogó szerkezete.
{"title":"Műanyag-vákuumformázó gép tervezése és kivitelezése","authors":"Botond-Antal Birton, A. Gergely","doi":"10.33923/amt-2021-02-03","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-03","url":null,"abstract":"A dolgozat célja egy vákuumformázó berendezés tervezése és kivitelezése, melyet hőre lágyuló polimer lapok formázására lehet használni. A tervezett berendezés A4-es formátumú műanyag lap megmunkálására alkalmas. A berendezés tervezésekor fontos szempont volt a költséghatékony kivitelezés. A berendezés egy államvizsga-dolgozat keretében a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Gépészmérnöki Tanszékéhez tartozó Polimertechnológia laboratórium számára készül oktatási célra. A tervezett berendezés felépítése és működése hasonló az iparban használt gépekéhez, az előállítási költsége viszont jelentősen kisebb. A berendezés főbb alkotóelemei közé tartoznak a következők: vázszerkezet, melegítő, vákuumszivattyú, a formázandó műanyaglap befogó szerkezete.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"161 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124497058","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az aneurizmák (értágulatok) legfőbb veszélyét az jelenti, hogy az érfalra ható igénybevételek miatt kirepedhetnek, ezáltal súlyos belső vérzést, halált okozhatnak. Ha azonban az orvosnak rendelkezésére állnak olyan mérnöki eszközök, mint például az artériák elemzésére alkalmas numerikus modellek, szimulációk, ezek segítségével el lehet dönteni, hogy egy adott értágulatnál szükséges-e a beavatkozás, és amennyiben igen, mikor. Az ilyen modellekhez az áramlásirányító eszközök mechanikai jellemzői bemeneti adatok. Több ilyen mechanikai tulajdonság, például a rugalmassági modulusz és a szakítószilárdság meghatározása szakítóvizsgálattal történik. Kutatásaink során ilyen eszközök egytengelyű húzóvizsgálatára is alkalmas befogókészüléket fejlesztettünk, több méretben, a különböző érátmérőkhöz tartozó sztentekhez.
{"title":"Befogókészülék fejlesztése koponyaűri áramlásirányító sztentek húzóvizsgálatához","authors":"Csongor Bukor, Dóra Károly, Benjamin Csippa","doi":"10.33923/amt-2021-02-05","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-05","url":null,"abstract":"Az aneurizmák (értágulatok) legfőbb veszélyét az jelenti, hogy az érfalra ható igénybevételek miatt kirepedhetnek, ezáltal súlyos belső vérzést, halált okozhatnak. Ha azonban az orvosnak rendelkezésére állnak olyan mérnöki eszközök, mint például az artériák elemzésére alkalmas numerikus modellek, szimulációk, ezek segítségével el lehet dönteni, hogy egy adott értágulatnál szükséges-e a beavatkozás, és amennyiben igen, mikor. Az ilyen modellekhez az áramlásirányító eszközök mechanikai jellemzői bemeneti adatok. Több ilyen mechanikai tulajdonság, például a rugalmassági modulusz és a szakítószilárdság meghatározása szakítóvizsgálattal történik. Kutatásaink során ilyen eszközök egytengelyű húzóvizsgálatára is alkalmas befogókészüléket fejlesztettünk, több méretben, a különböző érátmérőkhöz tartozó sztentekhez.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133971594","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gumihulladékok környezetterhelése csökkenthető a gumitermékek élettartamának növelésével. Ennek egyik kitüntetett kutatási iránya a grafénnal erősített, nagy kopásállóságú nanokompozitok fejlesztése. Kutatásunk során a keverékkészítés technológiájának a gumi mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatását vizsgáltuk. Munkánk során 0, 1, 5 és 10 phr mennyiségben adalékoltunk grafitot és grafént gumikeverékekhez hengerszéken, zártkeverőben, egycsigás és ikercsigás extruderben. Az elkészített mintákon keménységmérést, szakító-, továbbszakító és elektronmikroszkópi vizsgálatot végeztünk. Vizsgálati eredményeink rávilágítottak arra, hogy a grafén jelentősebb erősítő hatást fejtett ki a grafitnál. Az extrúziós eljárások a polimer láncmolekulák nagyobb mértékű tördelődését okozhatják, igaz, reprodukálhatóságuk jobb, mint a hengerszéken vagy a zártkeverőben végzett keverékkészítésé.
{"title":"Grafit- és grafénerősítésű sztirol-butadién kaucsuk fejlesztése","authors":"Dávid Zoltán Pirityi, K. Pölöskei","doi":"10.33923/amt-2021-02-09","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-09","url":null,"abstract":"A gumihulladékok környezetterhelése csökkenthető a gumitermékek élettartamának növelésével. Ennek egyik kitüntetett kutatási iránya a grafénnal erősített, nagy kopásállóságú nanokompozitok fejlesztése. Kutatásunk során a keverékkészítés technológiájának a gumi mechanikai tulajdonságaira gyakorolt hatását vizsgáltuk. Munkánk során 0, 1, 5 és 10 phr mennyiségben adalékoltunk grafitot és grafént gumikeverékekhez hengerszéken, zártkeverőben, egycsigás és ikercsigás extruderben. Az elkészített mintákon keménységmérést, szakító-, továbbszakító és elektronmikroszkópi vizsgálatot végeztünk. Vizsgálati eredményeink rávilágítottak arra, hogy a grafén jelentősebb erősítő hatást fejtett ki a grafitnál. Az extrúziós eljárások a polimer láncmolekulák nagyobb mértékű tördelődését okozhatják, igaz, reprodukálhatóságuk jobb, mint a hengerszéken vagy a zártkeverőben végzett keverékkészítésé.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130749179","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt a járművek tömegének, üzemanyag-fogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának csökkentési igénye a járműiparban. E törekvések többek között az újonnan kifejlesztett nagy és különlegesen nagy szilárdságú acéllemezeknek a járműkarosszéria-építésben történő alkalmazása révén jutnak érvényre. Ezeknek az anyagoknak a felhasználásával ugyanis a jármű vezetőjének és utasainak biztonsága csökkentett keresztmetszetek (lemezvastagságok) mellett is megfelelő szintű maradhat. A cikkben három különböző, DP600, DP800 és DP1000 típusú, nagy szilárdságú lemezanyag mélyhúzhatóságának és alakítás utáni visszarugózásának kísérleti vizsgálati eredményeire világítunk rá. A vizsgálatainkat különböző terítékekből méretre szabott, hegesztett lemezekre (Tailor Welded Blanks) is kiterjesztettük, hogy ezen újszerű terítéktípusok viselkedéséről is képet kapjunk. Eredményeinkből az látható, hogy a mélyhúzhatóság, a terítékek szilárdságának növekedésével, továbbá méretre szabott lemezek esetén a terítéket alkotó lemezszegmensek közötti szilárdságkülönbség növekedésével csökken. A hajlítás utáni viselkedés terén a nagyobb szilárdságú lemezanyagok nagyobb visszarugózást is mutattak, míg a hegesztett terítékeknél egy átmeneti visszarugózási szög érték volt tapasztalható a hegesztési varrat környezetében.
{"title":"Nagy szilárdságú acéllemezek és hegesztett terítékek alakítási jellegzetességei","authors":"G. Béres, Ferenc Végvári, József Danyi","doi":"10.33923/amt-2021-01-03","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-01-03","url":null,"abstract":"Az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt a járművek tömegének, üzemanyag-fogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának csökkentési igénye a járműiparban. E törekvések többek között az újonnan kifejlesztett nagy és különlegesen nagy szilárdságú acéllemezeknek a járműkarosszéria-építésben történő alkalmazása révén jutnak érvényre. Ezeknek az anyagoknak a felhasználásával ugyanis a jármű vezetőjének és utasainak biztonsága csökkentett keresztmetszetek (lemezvastagságok) mellett is megfelelő szintű maradhat. A cikkben három különböző, DP600, DP800 és DP1000 típusú, nagy szilárdságú lemezanyag mélyhúzhatóságának és alakítás utáni visszarugózásának kísérleti vizsgálati eredményeire világítunk rá. A vizsgálatainkat különböző terítékekből méretre szabott, hegesztett lemezekre (Tailor Welded Blanks) is kiterjesztettük, hogy ezen újszerű terítéktípusok viselkedéséről is képet kapjunk. Eredményeinkből az látható, hogy a mélyhúzhatóság, a terítékek szilárdságának növekedésével, továbbá méretre szabott lemezek esetén a terítéket alkotó lemezszegmensek közötti szilárdságkülönbség növekedésével csökken. A hajlítás utáni viselkedés terén a nagyobb szilárdságú lemezanyagok nagyobb visszarugózást is mutattak, míg a hegesztett terítékeknél egy átmeneti visszarugózási szög érték volt tapasztalható a hegesztési varrat környezetében.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"03 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129880382","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az ívhegesztésnek számos egészségkárosító hatása van a hegesztőre. A szerzők az ultraibolya (UV) sugárzás intenzitását határozták meg a hegesztőívtől való távolság függvényében. A kutatás az ívhegesztési folyamat során keletkező UV sugárzásra fókuszált, mivel az ívhegesztés ma már széles körben alkalmazott eljárás az ipari gyakorlatban. A kísérlet során több mérést is végeztek a védőgázos ívhegesztés hatására keletkező UV sugárzás meghatározására. A védőgázos ívhegesztési eljárást az iparban automatizáltan is alkalmazzák, így a kutatás célja ipari alkalmazás esetén a biztonsági zóna kijelölése a káros sugárzás intenzitása alapján, hogy ne kelljen függönnyel lehatárolni a hegesztőrobotot munkavégzés során. A virtuális biztonsági zóna határához közeledő személyt jelzés figyelmezteti. A robotok között ez a megoldás könnyű mozgást tesz lehetővé. Amennyiben a gyártás még nem teljesen automatizált, ott a kísérleti eredmények rávilágítanak azokra a problémákra, amelyek egészségkárosodást okozhatnak, és segíthetik a biztonságosabb munkakörülmények megteremtését.
{"title":"A hegesztés során képződő UV-sugárzás egészségkárosító hatásának elemzése","authors":"Márton Schramkó, Kafi Abdallah, T. Kovács","doi":"10.33923/amt-2022-02-08","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-08","url":null,"abstract":"Az ívhegesztésnek számos egészségkárosító hatása van a hegesztőre. A szerzők az ultraibolya (UV) sugárzás intenzitását határozták meg a hegesztőívtől való távolság függvényében. A kutatás az ívhegesztési folyamat során keletkező UV sugárzásra fókuszált, mivel az ívhegesztés ma már széles körben alkalmazott eljárás az ipari gyakorlatban. A kísérlet során több mérést is végeztek a védőgázos ívhegesztés hatására keletkező UV sugárzás meghatározására. A védőgázos ívhegesztési eljárást az iparban automatizáltan is alkalmazzák, így a kutatás célja ipari alkalmazás esetén a biztonsági zóna kijelölése a káros sugárzás intenzitása alapján, hogy ne kelljen függönnyel lehatárolni a hegesztőrobotot munkavégzés során. A virtuális biztonsági zóna határához közeledő személyt jelzés figyelmezteti. A robotok között ez a megoldás könnyű mozgást tesz lehetővé. Amennyiben a gyártás még nem teljesen automatizált, ott a kísérleti eredmények rávilágítanak azokra a problémákra, amelyek egészségkárosodást okozhatnak, és segíthetik a biztonságosabb munkakörülmények megteremtését.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"48 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130283087","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Munkánkban egy új, hibrid eljárást mutatunk be folytonos szálas, fröccsöntött kompozitok előállítására. Szál- erősített betéteket készítettünk 3D-s nyomtatással, majd ezekre polimer mátrixanyagot fröccsöntöttünk. A befröccsöntött polimer ömledék áramlását és a gyártási paraméterek (kiemelten a szerszámhőmérséklet) hatását fröccsöntési szimulációkkal ellenőriztük. Kísérleteinkkel bemutattuk, hogy aszimmetrikus szálelhe- lyezés esetén az erősítőszálak és a polimer zsugorodása közti különbség vetemedést okoz. A vetemedés kom- penzálását követően 30%-os növekményt értünk el a fröccsöntött kompozitok hajlítószilárdsága és modulusa esetén az erősítetlen referenciához képest.
{"title":"Új gyártástechnológia kifejlesztése folytonosszál-erősítéses, hőre lágyuló polimer mátrixú kompozitokhoz","authors":"Csenge Tóth, Norbert Kovács","doi":"10.33923/amt-2022-01-09","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-01-09","url":null,"abstract":"Munkánkban egy új, hibrid eljárást mutatunk be folytonos szálas, fröccsöntött kompozitok előállítására. Szál- erősített betéteket készítettünk 3D-s nyomtatással, majd ezekre polimer mátrixanyagot fröccsöntöttünk. A befröccsöntött polimer ömledék áramlását és a gyártási paraméterek (kiemelten a szerszámhőmérséklet) hatását fröccsöntési szimulációkkal ellenőriztük. Kísérleteinkkel bemutattuk, hogy aszimmetrikus szálelhe- lyezés esetén az erősítőszálak és a polimer zsugorodása közti különbség vetemedést okoz. A vetemedés kom- penzálását követően 30%-os növekményt értünk el a fröccsöntött kompozitok hajlítószilárdsága és modulusa esetén az erősítetlen referenciához képest.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128899122","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Attila Szabó, Krisztián Bán, József Hlinka, Judit Pásztor, Antal Lovas
Két ötvözetcsalád, a tömbi formában előállított amorf (BMG) és a nagy entrópiájú (HEA) ötvözetek képződési mechanizmusát és stabilitását hasonlítjuk össze jelen közleményben. Az összehasonlítás fő elve az olvadékaik túlhűlési képessége a megszilárdulás folyamatában. A BMG-ötvözetek olvadékai a különböző típusú kémiai kötések miatt nagy túlhűlési hajlamot, s ebből eredően nagy üvegképző hajlamot is mutatnak. Ennek jellemző mechanizmusa a klaszterképződés, amellyel az atommozgékonyság s így a kristálycsíra-képződés is visszaszorul. A HEA-ötvözetek olvadékai nem mutatnak ilyen hajlamot. Nagy hőmérsékleten, közvetlenül az olvadáspont környékén, az olvadékfázissal azonos összetételű, rendezetlen szilárd oldat formájában kristályosodnak. A kétféle olvadéktípusban az eltérő atomi mobilitás tükröződik az olvadékok viszkozitásának eltérő hőmérséklet-függésében is. A HEA-ötvözeteknek a konfigurációs entrópia által dominált fázisstabilitásához elektronszerkezeti tényezők is hozzájárulnak: itt szerepet kap a d-elektronok részvétele az atomok közötti kötésekben.
{"title":"Nagy üvegképző hajlamú és nagy entrópiájú ötvözetek képződése és stabilitása","authors":"Attila Szabó, Krisztián Bán, József Hlinka, Judit Pásztor, Antal Lovas","doi":"10.33923/amt-2021-01-09","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-01-09","url":null,"abstract":"Két ötvözetcsalád, a tömbi formában előállított amorf (BMG) és a nagy entrópiájú (HEA) ötvözetek képződési mechanizmusát és stabilitását hasonlítjuk össze jelen közleményben. Az összehasonlítás fő elve az olvadékaik túlhűlési képessége a megszilárdulás folyamatában. A BMG-ötvözetek olvadékai a különböző típusú kémiai kötések miatt nagy túlhűlési hajlamot, s ebből eredően nagy üvegképző hajlamot is mutatnak. Ennek jellemző mechanizmusa a klaszterképződés, amellyel az atommozgékonyság s így a kristálycsíra-képződés is visszaszorul. A HEA-ötvözetek olvadékai nem mutatnak ilyen hajlamot. Nagy hőmérsékleten, közvetlenül az olvadáspont környékén, az olvadékfázissal azonos összetételű, rendezetlen szilárd oldat formájában kristályosodnak. A kétféle olvadéktípusban az eltérő atomi mobilitás tükröződik az olvadékok viszkozitásának eltérő hőmérséklet-függésében is. A HEA-ötvözeteknek a konfigurációs entrópia által dominált fázisstabilitásához elektronszerkezeti tényezők is hozzájárulnak: itt szerepet kap a d-elektronok részvétele az atomok közötti kötésekben.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"49 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114932310","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：