Márk Windisch, Anna Maloveczky, L. Aradi, Miklós Veres, Péter Fürjes, Ádám Vida
A lézeres kezelés által létrehozott periodikus felületi struktúrákat röviden LIPSS-eknek (laser-induced periodic surface structures) nevezzük. A lézeres felületkezelés során végbemenő fizikai folyamatok szabályozásával a kialakított felületek morfológiai és fizikai tulajdonságai beállíthatók, ennek megfelelően azok számos felhasználási lehetőséggel bírnak. A LIPSS egyik alkalmazásorientált felhasználása a felületerősített Raman-spektroszkópiában (SERS) alkalmazott SERS-hordozók, melyek segítségével molekulák extrém kis koncentrációja is kimutatható. A kísérleti munka során femtoszekundumos lézerberendezés segítségével SERS-hordozót készítettünk, melynek SERS-erősítését vizsgáltuk.
{"title":"Lézerrel létrehozott periodikus felületi struktúrák (LIPSS) alkalmazásorientált felhasználása","authors":"Márk Windisch, Anna Maloveczky, L. Aradi, Miklós Veres, Péter Fürjes, Ádám Vida","doi":"10.33923/amt-2022-02-10","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-10","url":null,"abstract":"A lézeres kezelés által létrehozott periodikus felületi struktúrákat röviden LIPSS-eknek (laser-induced periodic surface structures) nevezzük. A lézeres felületkezelés során végbemenő fizikai folyamatok szabályozásával a kialakított felületek morfológiai és fizikai tulajdonságai beállíthatók, ennek megfelelően azok számos felhasználási lehetőséggel bírnak. A LIPSS egyik alkalmazásorientált felhasználása a felületerősített Raman-spektroszkópiában (SERS) alkalmazott SERS-hordozók, melyek segítségével molekulák extrém kis koncentrációja is kimutatható. A kísérleti munka során femtoszekundumos lézerberendezés segítségével SERS-hordozót készítettünk, melynek SERS-erősítését vizsgáltuk.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"99 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115224293","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A cikk egy innovatív gyártási eljárással foglalkozik, amit poralapú fémfröccsöntésnek hívnak, amely a hagyományos műanyagfröccsöntés és a porkohászat kombinációja. Ezzel az eljárással komplex geometriájú fém alkatrészek előállítása lehetséges nagy sorozatban. A felhasználható anyagok tekintetében rendkívül nagy a választék, leginkább acél-, réz-, titán- vagy nikkelalapú ötvözetek használhatóak. Jelen kutatás során a felhasznált anyag 17-4PH típusú, martenzites korrózióálló acél, mivel ez széles körben elterjedt alapanyag, sok kutatásban ezt vizsgálják, valamint az iparban is elterjedt; ezért célszerű a további összehasonlíthatóság érdekében ilyen típusú anyagot használni. A szakirodalomban kevés információt lehet találni a fröccsöntési paraméterekről és azok hatásairól, ezért a kutatásunk erre fókuszál, másrészt ezek az adatok az ipar számára is hasznos információként szolgálhatnak. Az ún. zöldtermék előállítása során, a fontosabb paraméterek változtatásával mértük a termék zsugorodását, és e paraméterek hatásait hasonlítjuk össze a hagyományos műanyagfröccsöntéssel.
{"title":"A fémfröccsöntés paramétereinek hatása a gyártott alkatrészekre","authors":"György Ledniczky, Zoltán Weltsch","doi":"10.33923/amt-2023-01-06","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-06","url":null,"abstract":"A cikk egy innovatív gyártási eljárással foglalkozik, amit poralapú fémfröccsöntésnek hívnak, amely a hagyományos műanyagfröccsöntés és a porkohászat kombinációja. Ezzel az eljárással komplex geometriájú fém alkatrészek előállítása lehetséges nagy sorozatban. A felhasználható anyagok tekintetében rendkívül nagy a választék, leginkább acél-, réz-, titán- vagy nikkelalapú ötvözetek használhatóak. Jelen kutatás során a felhasznált anyag 17-4PH típusú, martenzites korrózióálló acél, mivel ez széles körben elterjedt alapanyag, sok kutatásban ezt vizsgálják, valamint az iparban is elterjedt; ezért célszerű a további összehasonlíthatóság érdekében ilyen típusú anyagot használni. A szakirodalomban kevés információt lehet találni a fröccsöntési paraméterekről és azok hatásairól, ezért a kutatásunk erre fókuszál, másrészt ezek az adatok az ipar számára is hasznos információként szolgálhatnak. Az ún. zöldtermék előállítása során, a fontosabb paraméterek változtatásával mértük a termék zsugorodását, és e paraméterek hatásait hasonlítjuk össze a hagyományos műanyagfröccsöntéssel.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"88 4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128928474","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Gábor Pados, Alexandra Kemény, Benedek Szovák, Dóra Károly, Imre Norbert Orbulov
Az ipar minden területén, amikor anyagválasztásra kerül sor, kompromisszumokat kell kötni, hiszen nincsen olyan anyag, amelynek minden tulajdonsága kedvező lenne bármely felhasználásra. A járműiparban a könnyebb és kisebb sűrűségű anyagok nagy előnyt jelentenek, például a tömegcsökkenés következtében elérhető kevesebb üzemanyag-fogyasztás miatt. Az anyagtudománnyal, azon belül is a fémhabokkal foglalkozó szakemberek régóta igyekeznek a fémhabok kis sűrűségét, nagy fajlagos szilárdságát és nagy energiaelnyelő képességét a lehető legtöbb módon kiaknázni. Ebben a kutatásban vékony falú acélcsőbe infiltrált, alumíniummátrixú, szintaktikus fémhabok egylépéses gyártási módszerét ismertetjük, amely erős adhéziós kötésű, fémhab töltetű funkcionális szerkezetek létrehozására hivatott, kivitelezhető módon.
{"title":"Acélcsőbe töltött alumíniummátrixú szintaktikus fémhabok egylépéses gyártása","authors":"Gábor Pados, Alexandra Kemény, Benedek Szovák, Dóra Károly, Imre Norbert Orbulov","doi":"10.33923/amt-2023-01-07","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-07","url":null,"abstract":"Az ipar minden területén, amikor anyagválasztásra kerül sor, kompromisszumokat kell kötni, hiszen nincsen olyan anyag, amelynek minden tulajdonsága kedvező lenne bármely felhasználásra. A járműiparban a könnyebb és kisebb sűrűségű anyagok nagy előnyt jelentenek, például a tömegcsökkenés következtében elérhető kevesebb üzemanyag-fogyasztás miatt. Az anyagtudománnyal, azon belül is a fémhabokkal foglalkozó szakemberek régóta igyekeznek a fémhabok kis sűrűségét, nagy fajlagos szilárdságát és nagy energiaelnyelő képességét a lehető legtöbb módon kiaknázni. Ebben a kutatásban vékony falú acélcsőbe infiltrált, alumíniummátrixú, szintaktikus fémhabok egylépéses gyártási módszerét ismertetjük, amely erős adhéziós kötésű, fémhab töltetű funkcionális szerkezetek létrehozására hivatott, kivitelezhető módon.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"32 6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127982663","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Három különböző Fe/Mn arányú EN AW-8006 ötvözetet vizsgáltunk. A gyártástechnológiai műveletsorban a hidegalakítások között végzett közbenső lágyítás és a gyártás végső műveleteként végzett lágyítás hőmérsékletét változtattuk. Az így kapott mintákon szakítóvizsgálatot és keménységmérést végeztünk. A vizsgálati eredmények alapján a kémiai összetétel hatását elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy csak a folyáshatárra van a vastartalom növelésének kismértékű hatása a közbenső lágyítás nélküli minták esetén, valamint a vastartalom változtatása a végső műveletben lágyított termék szemcseszerkezetét finomította a referenciaanyagéhoz képest.
对 EN AW-8006 合金的三种不同铁/锰比率进行了测试。冷成形和退火之间的中间退火温度作为最终的制造操作而变化。对所得样品进行了拉伸试验和硬度测量。根据测试结果，对化学成分的影响进行分析后得出结论：在没有进行中间退火的样品中，只有屈服强度受到铁含量增加的轻微影响，而与参考材料相比，铁含量的变化完善了最终退火产品的晶粒结构。
{"title":"Az összetétel és a technológia hatása az EN AW-8006 ötvözet mechanikai tulajdonságaira","authors":"Judit Pázmán, J. Fehér, Viktor Gonda, Balázs Verő","doi":"10.33923/amt-2021-01-08","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-01-08","url":null,"abstract":"Három különböző Fe/Mn arányú EN AW-8006 ötvözetet vizsgáltunk. A gyártástechnológiai műveletsorban a hidegalakítások között végzett közbenső lágyítás és a gyártás végső műveleteként végzett lágyítás hőmérsékletét változtattuk. Az így kapott mintákon szakítóvizsgálatot és keménységmérést végeztünk. A vizsgálati eredmények alapján a kémiai összetétel hatását elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy csak a folyáshatárra van a vastartalom növelésének kismértékű hatása a közbenső lágyítás nélküli minták esetén, valamint a vastartalom változtatása a végső műveletben lágyított termék szemcseszerkezetét finomította a referenciaanyagéhoz képest.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"69 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127561081","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A gépjárműkarosszéria-gyártásban folyamatos fejlesztés zajlik a fémhabok felhasználásának bővítése végett. Alumíniumhabok alkalmazását járművekben a nagy szilárdság/tömeg arány teszi lehetővé, melynek révén a tömeg csökkentése nem jár együtt a biztonság csökkenésével. A tömeg (önsúly) csökkentése viszont elengedhetetlen az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt. Jelen összeállítás a fémalapú habok szerkezeti jellemzőire és annak vizsgálhatóságára hívja fel a figyelmet.
{"title":"Fémalapú habok jellemzői és vizsgálati szempontjai","authors":"Gyula Bagyinszki","doi":"10.33923/amt-2022-02-01","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-01","url":null,"abstract":"A gépjárműkarosszéria-gyártásban folyamatos fejlesztés zajlik a fémhabok felhasználásának bővítése végett. Alumíniumhabok alkalmazását járművekben a nagy szilárdság/tömeg arány teszi lehetővé, melynek révén a tömeg csökkentése nem jár együtt a biztonság csökkenésével. A tömeg (önsúly) csökkentése viszont elengedhetetlen az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt. Jelen összeállítás a fémalapú habok szerkezeti jellemzőire és annak vizsgálhatóságára hívja fel a figyelmet.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"30 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130422489","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen munkában 80/20 tömegarányú PLA-PBS keverékeket adalékoltunk cink-oxidoddal (2,5; 5; 7,5 és 10 phr arányban), majd az így létrehozott keverékek folyási, termogravimetriai és termomechanikai viselkedését vizsgáltuk. Kapillárisképlékenység-mérés, termogravimetria (TGA) és dinamikus mechanikai analízis (DMA) segítségével megállapítottuk, hogy a cink-oxid-tartalom növelésének hatására a folyási mutatószámok (MFI, MVR), továbbá a tárolási és veszteségi modulusz értékei növekedtek, a termikus stabilitás és az üvegesedési átmeneti hőmérséklet csökkent.
{"title":"Cink-oxid nanorészecskékkel adalékolt PLA/PBS keverékek termogravimetriai és dinamikus mechanikai tulajdonságainak vizsgálata","authors":"Ábris Dávid Virág, Kolos Molnár","doi":"10.33923/amt-2022-01-10","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-01-10","url":null,"abstract":"Jelen munkában 80/20 tömegarányú PLA-PBS keverékeket adalékoltunk cink-oxidoddal (2,5; 5; 7,5 és 10 phr arányban), majd az így létrehozott keverékek folyási, termogravimetriai és termomechanikai viselkedését vizsgáltuk. Kapillárisképlékenység-mérés, termogravimetria (TGA) és dinamikus mechanikai analízis (DMA) segítségével megállapítottuk, hogy a cink-oxid-tartalom növelésének hatására a folyási mutatószámok (MFI, MVR), továbbá a tárolási és veszteségi modulusz értékei növekedtek, a termikus stabilitás és az üvegesedési átmeneti hőmérséklet csökkent.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"133148916","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A fogászatban ma már mindennapos eljárásnak számít a fogak kompozit töméssel való ellátása. Ez a legtöbb esetben egyszerű és foganyagkímélő (minimálinvazív) beavatkozás, azonban a mély üregek tömése kihívást jelent. Kutatásunk során háromféle töméstípust vizsgáltunk: közvetlenül a fogban polimerizált kompozit tömést, közvetett módon az üregbe ragasztott (ún. semi-direct) tömést, illetve polietilén rosttal erősített kompozit tömést. Vizsgálataink során pásztázó elektronmikroszkóp segítségével figyeltük meg a fogtömés és a betömött üreg falai között keletkező réseket, illetve a résképződés mértékét, ezekből következtetve az egyes töméstípusok minőségére és várható tartósságára.
{"title":"Üvegszál-erősítésű kompozit fogtömések vizsgálata","authors":"Levente Borhy, Péter Farkas, András Volom","doi":"10.33923/amt-2021-02-04","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-04","url":null,"abstract":"A fogászatban ma már mindennapos eljárásnak számít a fogak kompozit töméssel való ellátása. Ez a legtöbb esetben egyszerű és foganyagkímélő (minimálinvazív) beavatkozás, azonban a mély üregek tömése kihívást jelent. Kutatásunk során háromféle töméstípust vizsgáltunk: közvetlenül a fogban polimerizált kompozit tömést, közvetett módon az üregbe ragasztott (ún. semi-direct) tömést, illetve polietilén rosttal erősített kompozit tömést. Vizsgálataink során pásztázó elektronmikroszkóp segítségével figyeltük meg a fogtömés és a betömött üreg falai között keletkező réseket, illetve a résképződés mértékét, ezekből következtetve az egyes töméstípusok minőségére és várható tartósságára.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"113 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116196754","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgáljuk a kavaró dörzshegesztés technológia alkalmazhatóságát akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) típusú polimerre, valamint a hegesztési paraméterek hatását a hegesztés során fellépő erőkre és a hegesztési varrat szilárdságára. A vizsgálatokat 4 mm vastag ABS-lemezeken hajtottuk végre, hagyományos szerszámkialakítás mellett. A bemeneti paramétereket (fordulatszám, előtolási sebesség) 3-3 szinten változtattuk, és teljes kísérlettervet hajtottunk végre. Az erőmérésekből azt a következtetést vontuk le, hogy a hegesztés során fellépő erőértékek közül az előtolási irányú erő (Fy) és az axiális irányú erő (Fz) a domináns. A fordulatszám és az előtolási sebesség (n/vf ) arányszáma növelésével csökkennek az erőkomponensek, míg az előtolási sebesség növekedésével nőnek. A varrat szakítószilárdsága a fordulatszám és az n/vf arányszám növelésével javul, míg az előtolási sebesség növelésével romlik. A legjobb varratszilárdságot (10,69 MPa) 1000 1/perc fordulatszámon és 50 mm/perc előtolási sebességnél mértük.
{"title":"Akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) lemezek kavaró dörzshegesztésének erőtani és kötésszilárdsági vizsgálata","authors":"Róbert Gábor Stadler, Richárd Horváth","doi":"10.33923/amt-2023-01-09","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-09","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgáljuk a kavaró dörzshegesztés technológia alkalmazhatóságát akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) típusú polimerre, valamint a hegesztési paraméterek hatását a hegesztés során fellépő erőkre és a hegesztési varrat szilárdságára. A vizsgálatokat 4 mm vastag ABS-lemezeken hajtottuk végre, hagyományos szerszámkialakítás mellett. A bemeneti paramétereket (fordulatszám, előtolási sebesség) 3-3 szinten változtattuk, és teljes kísérlettervet hajtottunk végre. Az erőmérésekből azt a következtetést vontuk le, hogy a hegesztés során fellépő erőértékek közül az előtolási irányú erő (Fy) és az axiális irányú erő (Fz) a domináns. A fordulatszám és az előtolási sebesség (n/vf ) arányszáma növelésével csökkennek az erőkomponensek, míg az előtolási sebesség növekedésével nőnek. A varrat szakítószilárdsága a fordulatszám és az n/vf arányszám növelésével javul, míg az előtolási sebesség növelésével romlik. A legjobb varratszilárdságot (10,69 MPa) 1000 1/perc fordulatszámon és 50 mm/perc előtolási sebességnél mértük.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"26 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129714362","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：