A minőség javítása, a szubjektív hibalehetőségek szűkítése, a termelékeny sorozatgyártás műszakilag ésszerű, de gazdaságilag is megalapozott gépesítéssel, illetve az informatika hardveres és szoftveres lehetőségeinek széles körű kihasználásával segíthető. Gépesítés (gépesítettség) fogalma alatt általában azon technológiai műveletek mechanizálása értendő, amelyek egyébként manuálisan (emberi mozgásokkal és erőkifejtéssel) is elvégezhetők lennének. Tehát a gépesítés a kézi munka részbeni vagy teljes kiváltása készülékezéssel, a mozgások gépi működtetésével. Jelen cikk az ipari alkalmazások szempontjából kiemelkedően fontos ívhegesztés esetében vizsgálja a gépesítettség sajátosságait, segítve a szakterület képzési formáit.
{"title":"Az ívhegesztés gépesítettségi szintjeinek jellemzői","authors":"Gyula Bagyinszki, Enikő Bitay","doi":"10.33923/amt-2021-02-01","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2021-02-01","url":null,"abstract":"A minőség javítása, a szubjektív hibalehetőségek szűkítése, a termelékeny sorozatgyártás műszakilag ésszerű, de gazdaságilag is megalapozott gépesítéssel, illetve az informatika hardveres és szoftveres lehetőségeinek széles körű kihasználásával segíthető. Gépesítés (gépesítettség) fogalma alatt általában azon technológiai műveletek mechanizálása értendő, amelyek egyébként manuálisan (emberi mozgásokkal és erőkifejtéssel) is elvégezhetők lennének. Tehát a gépesítés a kézi munka részbeni vagy teljes kiváltása készülékezéssel, a mozgások gépi működtetésével. Jelen cikk az ipari alkalmazások szempontjából kiemelkedően fontos ívhegesztés esetében vizsgálja a gépesítettség sajátosságait, segítve a szakterület képzési formáit.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130730135","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A fókuszhelyzet szerepe erősen reflektáló anyag egyimpulzusos, lézersugaras fúrásakor","authors":"György Meszlényi, Enikő Bitay","doi":"10.33923/amt-2019-01-10","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2019-01-10","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"95 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126465056","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A porágyolvasztás az additív gyártási eljárások egyik fontos típusa. A különféle eljárásváltozatai egyre nagyobb teret nyernek az iparban, főleg a különleges ötvözetekből készülő gyártmányokat additív gyártással előállító iparágban. A porágyolvasztás egyik változata a szelektív lézeres olvasztás. Ebben a tanulmányban Ti-6Al-4V alapanyagból szelektív lézeres olvasztással készített próbatestek ütőmunkájára vonatkozó kísérletek eredményeit mutatjuk be. A kísérleti paramétereket a kísérlettervezés módszerével határoztuk meg. A mérési adatokra empirikus formulát illesztettünk. Kimutattuk, hogy az ütőmunka igen érzékeny az általunk változtatott gyártási paraméterekre, valamint erős kölcsönhatások is megfigyelhetők. Olyan összefüggést származtattunk, amelynek segítségével lehetőség nyílik az ütőmunkának izoenergetikus felületek mentén történő optimalizálására. Eredményeink felhasználhatók egy fontos anyagtulajdonság, az ütőmunka beállítására a szelektív lézeres olvasztással történő gyártás során.
{"title":"A gyártási paraméterek hatása additív gyártással készített Ti6Al4V próbatestek ütőmunkájára","authors":"Gergely Dezső, Ferenc Szigeti","doi":"10.33923/amt-2023-01-03","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-03","url":null,"abstract":"A porágyolvasztás az additív gyártási eljárások egyik fontos típusa. A különféle eljárásváltozatai egyre nagyobb teret nyernek az iparban, főleg a különleges ötvözetekből készülő gyártmányokat additív gyártással előállító iparágban. A porágyolvasztás egyik változata a szelektív lézeres olvasztás. Ebben a tanulmányban Ti-6Al-4V alapanyagból szelektív lézeres olvasztással készített próbatestek ütőmunkájára vonatkozó kísérletek eredményeit mutatjuk be. A kísérleti paramétereket a kísérlettervezés módszerével határoztuk meg. A mérési adatokra empirikus formulát illesztettünk. Kimutattuk, hogy az ütőmunka igen érzékeny az általunk változtatott gyártási paraméterekre, valamint erős kölcsönhatások is megfigyelhetők. Olyan összefüggést származtattunk, amelynek segítségével lehetőség nyílik az ütőmunkának izoenergetikus felületek mentén történő optimalizálására. Eredményeink felhasználhatók egy fontos anyagtulajdonság, az ütőmunka beállítására a szelektív lézeres olvasztással történő gyártás során.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"20 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121617603","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
In this article investigation of the roles of two important factors of focused laser beam, the focal spot diameter and the Rayleigh length as determining variables of the beam quality were analysed. The equations of these two factors are based on those most commonly used in the literature. The exchange between three different beam quality numbers were shown. It is proven on the basis of the scientific literature, that the beam quality degrades compared to the original data given by the factory of laser. The causes of the beam quality degradation are lens aberrations in the optical path of the given laser, and the shifting of the beam propagation ratio (M2) to higher values. A new equation for estimation of the new, lowest value for M2 factor is presented, based on the comparison of the laser cut material thickness to the depth of focus, which is two times the Rayleigh length.
{"title":"A fókuszált lézernyaláb keresztmetszeti jellemzőinek szerepe az impulzusos üzemű lézeres vágásnál","authors":"György Meszlényi, Enikő Bitay","doi":"10.33923/amt-2019-02-09","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2019-02-09","url":null,"abstract":"In this article investigation of the roles of two important factors of focused laser beam, the focal spot diameter and the Rayleigh length as determining variables of the beam quality were analysed. The equations of these two factors are based on those most commonly used in the literature. The exchange between three different beam quality numbers were shown. It is proven on the basis of the scientific literature, that the beam quality degrades compared to the original data given by the factory of laser. The causes of the beam quality degradation are lens aberrations in the optical path of the given laser, and the shifting of the beam propagation ratio (M2) to higher values. A new equation for estimation of the new, lowest value for M2 factor is presented, based on the comparison of the laser cut material thickness to the depth of focus, which is two times the Rayleigh length.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114838829","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
L. Biró, K. Kertész, Gábor Piszter, Z. Horváth, Z. Bálint
{"title":"Anyagtudósok kalandozása a biológiában: A lepkék szárnyainak szerkezeti színei","authors":"L. Biró, K. Kertész, Gábor Piszter, Z. Horváth, Z. Bálint","doi":"10.33923/amt-2019-02-01","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2019-02-01","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114899629","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A tanulmány a faanyag rostirányú tömörítésekor keletkező nyúlási tartalék elméletének bizonyításával foglalkozik. A tömörítési eljárás után a faanyag sokkal jobban hajlíthatóvá válik, továbbá a hajlításhoz kifejtett erőszükséglet is csökken. A 20% mértékű tömörítés utáni 1 perces fixálás végére a bükk mintáknál a nyomófeszültség átlagosan 72,3%-ra csökkent, míg a tölgyeknél 65,6% volt a változás. A maradó rövidülés ekkor 3–5%. A 3 órás fixálás végére bükk esetében 37,1%-ra, tölgynél 27,9%-ra csökkent a nyomófeszültség, 12–18% maradó rövidülést eredményezve. A kezeletlen bükk minták húzóvizsgálatánál átlagosan 1,76 kN maximális húzóerőre volt szükség, mely 1,55 mm rostirányú méretnövekedést okozott. A röviden fixált mintáknál 1,06kN erő 3,66 mm méretnövekedést, míg a hosszan fixáltaknál 0,85 kN erő 8,79 mm méretnövekedést okozott. A tölgyeknél ugyanígy alakultak a tendenciák. A magasabb nedvességtartalom lényegesen nagyobb rostirányú méretnövekedést biztosított a húzóvizsgálatok során. A nyúlási tartalék meglétét egyértelműen sikerült igazolnunk.
{"title":"Rostirányban tömörített faanyag nyúlási tartalékának bizonyítása húzóvizsgálatokkal","authors":"Tamás Sajdik, Mátyás Báder","doi":"10.33923/amt-2023-01-08","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2023-01-08","url":null,"abstract":"A tanulmány a faanyag rostirányú tömörítésekor keletkező nyúlási tartalék elméletének bizonyításával foglalkozik. A tömörítési eljárás után a faanyag sokkal jobban hajlíthatóvá válik, továbbá a hajlításhoz kifejtett erőszükséglet is csökken. A 20% mértékű tömörítés utáni 1 perces fixálás végére a bükk mintáknál a nyomófeszültség átlagosan 72,3%-ra csökkent, míg a tölgyeknél 65,6% volt a változás. A maradó rövidülés ekkor 3–5%. A 3 órás fixálás végére bükk esetében 37,1%-ra, tölgynél 27,9%-ra csökkent a nyomófeszültség, 12–18% maradó rövidülést eredményezve. A kezeletlen bükk minták húzóvizsgálatánál átlagosan 1,76 kN maximális húzóerőre volt szükség, mely 1,55 mm rostirányú méretnövekedést okozott. A röviden fixált mintáknál 1,06kN erő 3,66 mm méretnövekedést, míg a hosszan fixáltaknál 0,85 kN erő 8,79 mm méretnövekedést okozott. A tölgyeknél ugyanígy alakultak a tendenciák. A magasabb nedvességtartalom lényegesen nagyobb rostirányú méretnövekedést biztosított a húzóvizsgálatok során. A nyúlási tartalék meglétét egyértelműen sikerült igazolnunk.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"518 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123431888","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A csíkmadarasi vasgyártásból visszamaradt leletek anyagszerkezeti vizsgálata","authors":"Enikő Bitay, László Márton, János Talpas","doi":"10.33923/amt-2019-02-03","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2019-02-03","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"43 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125375599","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Jelen tanulmány egy mesterséges neurális hálózaton (MNH) alapuló modell kifejlesztésére összpontosít, amely leírja a benzalkónium-klorid vizes oldatokból a kereskedelemben kapható konyhai papírra való adszorpcióját. Különféle MNH-architektúrákat teszteltünk annak érdekében, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet a számított és mért kimeneti adatok (meghatározási együttható és átlagos abszolút százalékos hiba) átfedése, valamint a kísérleti betanítási tartományon belüli bemenetek használatakor a kimenetek helyes interpolálása szempontjából. Az összes kipróbált hálózatnak 4 bemenete és 1 kimenete, valamint egyetlen rejtett rétege volt. Az optimális MNH-szerkezetet kerestük a rejtett rétegben lévő neuronok számának és a felé irányuló átviteli függvény típusának változtatásával. A legjobb eredményű hálózatot a bemeneti paraméterértékek relatív fontosságának értékelésére használtuk a kimeneti paraméterben, valamint a modell alkalmasságát teszteltük a képzési tartományon kívüli előrejelzésekre.
{"title":"Mesterséges neurális hálózatok alkalmazása adszorpciós vizsgálatokban : Esettanulmány","authors":"Norbert-Botond Mihály, A. Csavdári","doi":"10.33923/amt-2022-02-06","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-02-06","url":null,"abstract":"Jelen tanulmány egy mesterséges neurális hálózaton (MNH) alapuló modell kifejlesztésére összpontosít, amely leírja a benzalkónium-klorid vizes oldatokból a kereskedelemben kapható konyhai papírra való adszorpcióját. Különféle MNH-architektúrákat teszteltünk annak érdekében, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbbet a számított és mért kimeneti adatok (meghatározási együttható és átlagos abszolút százalékos hiba) átfedése, valamint a kísérleti betanítási tartományon belüli bemenetek használatakor a kimenetek helyes interpolálása szempontjából. Az összes kipróbált hálózatnak 4 bemenete és 1 kimenete, valamint egyetlen rejtett rétege volt. Az optimális MNH-szerkezetet kerestük a rejtett rétegben lévő neuronok számának és a felé irányuló átviteli függvény típusának változtatásával. A legjobb eredményű hálózatot a bemeneti paraméterértékek relatív fontosságának értékelésére használtuk a kimeneti paraméterben, valamint a modell alkalmasságát teszteltük a képzési tartományon kívüli előrejelzésekre.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121389141","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Kutatómunkánk során a szintetikusan előállított fürdővizek esetében vizsgáltuk a szennyezőanyagok eltá- volítását különböző koagulálószerek segítségével, és részletesen tanulmányoztuk a kicsapatási-pelyhesítési kezelés mechanizmusát, hatásfokát. Munkánk során két különböző típusú kezelőszerrel [vas(III)-kloriddal és egy polielektrolit típusú kezelőszerrel] végeztünk kísérleteket, és ezek hatásfokát hasonlítottuk össze. Minősí- tő paraméterként elsősorban az ún. zéta-potenciált és annak változását követtük nyomon a többi vízminőségi paraméter analizálása mellett. Kísérleteinkben egy újonnan beszerzett, ún. flokkulátort is használtunk a na- gyobb térfogatú minták kicsapatási-pelyhesítési folyamatainak tanulmányozására. Kutatásunk kiemelt célja a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése, az elhasznált fürdővíz újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, kísérleti tanulmányozása, modellezése.
{"title":"Koagulálószerek alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata háztartási szürkevízfrakció esetén","authors":"Zsófia Murguly, Ildikó Bodnár","doi":"10.33923/amt-2022-01-06","DOIUrl":"https://doi.org/10.33923/amt-2022-01-06","url":null,"abstract":"Kutatómunkánk során a szintetikusan előállított fürdővizek esetében vizsgáltuk a szennyezőanyagok eltá- volítását különböző koagulálószerek segítségével, és részletesen tanulmányoztuk a kicsapatási-pelyhesítési kezelés mechanizmusát, hatásfokát. Munkánk során két különböző típusú kezelőszerrel [vas(III)-kloriddal és egy polielektrolit típusú kezelőszerrel] végeztünk kísérleteket, és ezek hatásfokát hasonlítottuk össze. Minősí- tő paraméterként elsősorban az ún. zéta-potenciált és annak változását követtük nyomon a többi vízminőségi paraméter analizálása mellett. Kísérleteinkben egy újonnan beszerzett, ún. flokkulátort is használtunk a na- gyobb térfogatú minták kicsapatási-pelyhesítési folyamatainak tanulmányozására. Kutatásunk kiemelt célja a fenntartható vízgazdálkodás elősegítése, az elhasznált fürdővíz újrahasznosítási lehetőségeinek vizsgálata, kísérleti tanulmányozása, modellezése.","PeriodicalId":368901,"journal":{"name":"Acta Materialia Transylvanica magyar kiadás","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121652023","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}