Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.2.169
Magdolna Rébay
Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolákat választotta – tehetjük fel a kérdést ifj. Bertényi (2010) tanulmányára hivatkozva. Azaz a legkiválóbb intézményeket kereste? De melyek voltak egyáltalán az elitiskolák? Bertényi kettőt nevesít: a budapesti piarista gimnáziumot és a pesti mintagimnáziumot. Utóbbi a főnemeseknek is az egyik preferált tanulmányi helyszíne volt (vö. Rébay, 2014), tehát ebben az esetben egybevágásról beszélhetünk, valamint az 1848 előtti hagyományok folytatásáról. De vajon a kalocsai érseki gimnázium az elit iskolája volt-e? Erre a kérdésre kutatásunkban igyekeztünk választ adni. Az iskolát korábban hasonló szempontból Kende és Kovács I. (2001) elemezte, akik azonban nem a hagyományos, hanem a tudáselit iskolaválasztásai szokásait mérték fel. Eredményeik alapján utóbbiak körében a Horthy-korszakban a kalocsai érseki főgimnázium a 29–33. hely egyikén állt. A (fő)nemesség iskoláztatásának a témája a nemzetközi szakirodalomban is megjelent. Wasson (2006) magyar példákat is használva cáfolta azt a sztereotípiát, miszerint az arisztokrácia hanyatlása a meritokratikus vizsgarendszer bevezetése miatt következett be. Szerinte ez azért nem lehet igaz, mert a főnemesek mindig a legmagasabban képzettek voltak a társadalomban, szüleik által könnyebben juthattak előre, megengedhették maguknak a minőségi oktatást. Lieven (1992) szerint Angliában a főnemesség körében a nyilvános oktatás azért terjedt, mert úgy vélték, hogy a jövőbeli vezetőréteg tagjainak kedvezőbb közösségben tanulni és szocializálódni, mint az otthoni izolált térben. Ugyanakkor hozzátette, hogy az elitiskolák (mint az Eton) nagyrészt függetlenek voltak az államtól, így a támogatók-szülők elvárásaihoz igazodtak. A porosz (fő)nemesség is iskolába járt már a 19. században, itt azonban kevésbé az erkölcsi, inkább az értelmi nevelésre helyezték a hangsúly. A cári Oroszországban viszont a műveltségre is nagy hangsúlyt fektető katonai akadémiákat választotta leginkább ez a társadalmi réteg (Lieven, 1992). Láthatjuk tehát, hogy Európában ter
{"title":"A főnemesek iskolái : A kalocsai érseki főgimnázium esete (1867–1918)","authors":"Magdolna Rébay","doi":"10.17670/mped.2021.2.169","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.2.169","url":null,"abstract":"Tanulmányunk célja a kalocsai érseki főgimnázium dualizmus kori múltjának társadalomtörténeti aspektusú elemzése (vö. Sasfi, 2001, 2006). Kutatásunk az iskolai értesítők és az anyakönyvek teljes körű feldolgozásán alapul. Támaszkodtunk továbbá a korábbi intézménytörténeti munkákra (Adriányi, 2000; Kerkai, 1942; Komárik, 1896, 1935; Lakatos, 2010, 2019; Tóth, 1910). Vizsgálatunk fő kérdése, vajon az 1867 után felgyorsuló, az arisztokráciát hosszú távon kétség kívül hátrányosan érintő társadalmi és gazdasági átalakulás, illetve az ennek következtében kibontakozó professzionalizáció okozott-e változást ezen társadalmi réteg tagjainak oktatásában. Virág (2013) 1790 és 1848 közötti időszakot átfogó könyvében kimutatta, hogy a katolikus főnemes ifjak elsősorban bencés és piarista gimnáziumokba (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) iratkoztak be, rendszerint magántanulóként. De mi lett a hagyományos elit tanulmányainak színhelye a dualizmus korában? Vajon az elit az elitiskolákat választotta – tehetjük fel a kérdést ifj. Bertényi (2010) tanulmányára hivatkozva. Azaz a legkiválóbb intézményeket kereste? De melyek voltak egyáltalán az elitiskolák? Bertényi kettőt nevesít: a budapesti piarista gimnáziumot és a pesti mintagimnáziumot. Utóbbi a főnemeseknek is az egyik preferált tanulmányi helyszíne volt (vö. Rébay, 2014), tehát ebben az esetben egybevágásról beszélhetünk, valamint az 1848 előtti hagyományok folytatásáról. De vajon a kalocsai érseki gimnázium az elit iskolája volt-e? Erre a kérdésre kutatásunkban igyekeztünk választ adni. Az iskolát korábban hasonló szempontból Kende és Kovács I. (2001) elemezte, akik azonban nem a hagyományos, hanem a tudáselit iskolaválasztásai szokásait mérték fel. Eredményeik alapján utóbbiak körében a Horthy-korszakban a kalocsai érseki főgimnázium a 29–33. hely egyikén állt. A (fő)nemesség iskoláztatásának a témája a nemzetközi szakirodalomban is megjelent. Wasson (2006) magyar példákat is használva cáfolta azt a sztereotípiát, miszerint az arisztokrácia hanyatlása a meritokratikus vizsgarendszer bevezetése miatt következett be. Szerinte ez azért nem lehet igaz, mert a főnemesek mindig a legmagasabban képzettek voltak a társadalomban, szüleik által könnyebben juthattak előre, megengedhették maguknak a minőségi oktatást. Lieven (1992) szerint Angliában a főnemesség körében a nyilvános oktatás azért terjedt, mert úgy vélték, hogy a jövőbeli vezetőréteg tagjainak kedvezőbb közösségben tanulni és szocializálódni, mint az otthoni izolált térben. Ugyanakkor hozzátette, hogy az elitiskolák (mint az Eton) nagyrészt függetlenek voltak az államtól, így a támogatók-szülők elvárásaihoz igazodtak. A porosz (fő)nemesség is iskolába járt már a 19. században, itt azonban kevésbé az erkölcsi, inkább az értelmi nevelésre helyezték a hangsúly. A cári Oroszországban viszont a műveltségre is nagy hangsúlyt fektető katonai akadémiákat választotta leginkább ez a társadalmi réteg (Lieven, 1992). Láthatjuk tehát, hogy Európában ter","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"66 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130411581","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
László Kasik, Zita Gál, Szilvia Jámbori, E. Tóth, Balázs Jagodics, Éva Szabó
Az iskolai kudarcnak (school failure) igen sok értelmezése vált ismertté az elmúlt évtizedekben, melyek nemcsak bővítették e kudarcélmény okainak eredetileg szűk körét, hanem lehetővé tették személyes (kognitív és nem kognitív) és környezeti (családi és iskolai) dimenziók szerinti értelmezését, illetve ezen dimenziók egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatát is. A kutatások eredményei rámutattak arra, hogy egy igen komplex jelenségről van szó, melynek egyéni és rendszerszintű kezelése kizárólag e komplexitás figyelembevételével lehet hatékony és eredményes (pl. Berliner, 2009; Herbert, 1996; Keddie, 1973; Petridou & Karagiorgi, 2016;Paksi et al., 2020; Turkheimer et al., 2003).Az elméleti tanulmány célja bemutatni az iskolai kudarc főbb értelmezési kereteit, kiemel-ten azokat, amelyek a társas kontextusban jelentkező kognitív pszichológiai jellemzők mellett hangsúlyosabban foglalkoznak a nem kognitív jellemzőkkel, hiszen egyre több vizsgálati eredmény (pl. Heckman & Rubinstein, 2001; Ibabe, 2016; Paksi et al., 2020) hívja fel a figyelmet e jellemzők kudarcélményben és iskolai lemorzsolódásban (dropping out) játszott szerepére. A tanulmányban ismertetjük az ezen megközelítések mentén általunk kialakított kutatási modellt is, mely alapját képezi egy 2021–2025 között megvalósítandó négyéves longitudinális kutatásnak és fejlesztési munkának általános iskolai (7–14 éves) tanulók és pedagógusaik körében.
{"title":"Az iskolai kudarcok tényezői – egy lehetséges preventív modell keretei","authors":"László Kasik, Zita Gál, Szilvia Jámbori, E. Tóth, Balázs Jagodics, Éva Szabó","doi":"10.17670/mped.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2022.1.3","url":null,"abstract":"Az iskolai kudarcnak (school failure) igen sok értelmezése vált ismertté az elmúlt évtizedekben, melyek nemcsak bővítették e kudarcélmény okainak eredetileg szűk körét, hanem lehetővé tették személyes (kognitív és nem kognitív) és környezeti (családi és iskolai) dimenziók szerinti értelmezését, illetve ezen dimenziók egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatát is. A kutatások eredményei rámutattak arra, hogy egy igen komplex jelenségről van szó, melynek egyéni és rendszerszintű kezelése kizárólag e komplexitás figyelembevételével lehet hatékony és eredményes (pl. Berliner, 2009; Herbert, 1996; Keddie, 1973; Petridou & Karagiorgi, 2016;Paksi et al., 2020; Turkheimer et al., 2003).Az elméleti tanulmány célja bemutatni az iskolai kudarc főbb értelmezési kereteit, kiemel-ten azokat, amelyek a társas kontextusban jelentkező kognitív pszichológiai jellemzők mellett hangsúlyosabban foglalkoznak a nem kognitív jellemzőkkel, hiszen egyre több vizsgálati eredmény (pl. Heckman & Rubinstein, 2001; Ibabe, 2016; Paksi et al., 2020) hívja fel a figyelmet e jellemzők kudarcélményben és iskolai lemorzsolódásban (dropping out) játszott szerepére. A tanulmányban ismertetjük az ezen megközelítések mentén általunk kialakított kutatási modellt is, mely alapját képezi egy 2021–2025 között megvalósítandó négyéves longitudinális kutatásnak és fejlesztési munkának általános iskolai (7–14 éves) tanulók és pedagógusaik körében.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"27 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121182162","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.3.281
Róbert Csányi, Gyöngyvér Molnár
Az oktatási folyamat során alkalmazott értékelési eljárások célja a tanulók tudásszintjének, az elsajátított ismeretek különböző helyzetekben való alkalmazásának meghatározása. Ehhez olyan mérőeszközök szükségesek, amelyek megfelelően reprezentálják a mérni kívánt tudásterületeket, illetve illeszkednek a diákok tudás- és képességszintjéhez. A tesztek eredményei tanulói, tanulócsoporti, intézményi, illetve az oktatási rendszer szintjén használhatók fel a mért tulajdonságok jellemzésére. A mérés-értékelés célja, megközelítése erőteljes változáson esett át az elmúlt években (Molnár, 2021). A szummatív értékelés mellett egyre inkább előtérbe kerül a személyre szabott tanulást és tanítást támogató, tanulói szintű visszacsatolásra fókuszáló diagnosztikus értékelés. A diagnosztikus értékelés pedig jó alapul szolgál a tanulók fejlesztő értékeléséhez (Csapó & Molnár, 2019). A tanulók teszten nyújtott teljesítményét nemcsak tudás- és képességszintjük határozza meg, hanem erőteljesen befolyásolhatják különböző affektív tényezők, többek között a motiváció részleges vagy teljes hiánya (Wise et al., 2014). Wise és DeMars (2005) elemzése alapján a nem motivált diákok több mint fél szórással gyengébb eredményt értek el a teszteken, mint motivált társaik. Ezt támasztják alá Finn (2015), Schüttpelz-Brauns és munkatársai (2018), illetve Wise és Kong (2005) kutatási eredményei is, melyek a motiváltabb tesztmegoldók magasabb teljesítményét jelezték. Lee és Chen (2011) kutatási eredményei szerint nem mutatható ki jelentős összefüggés a tesztelt személyek motivációja és képességszintje között, azaz nem igaz az az állítás, hogy a magasabb képességszintűek esetleg erőteljesebb motivációval rendelkeznek, illetve az alacsonyabb tudásszintűek motivációja alacsonyabb lenne, vagy fordítva. A diákok tudás- és képességszintje, valamint a teszteredményt befolyásoló motiváció kapcsolata nem lineáris.
{"title":"A tesztmegoldási motiváció kérdőíves és logadat alapú mérésének összehasonlító elemzése alacsony téttel rendelkező interaktív problémamegoldó környezetben","authors":"Róbert Csányi, Gyöngyvér Molnár","doi":"10.17670/mped.2021.3.281","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.3.281","url":null,"abstract":"Az oktatási folyamat során alkalmazott értékelési eljárások célja a tanulók tudásszintjének, az elsajátított ismeretek különböző helyzetekben való alkalmazásának meghatározása. Ehhez olyan mérőeszközök szükségesek, amelyek megfelelően reprezentálják a mérni kívánt tudásterületeket, illetve illeszkednek a diákok tudás- és képességszintjéhez. A tesztek eredményei tanulói, tanulócsoporti, intézményi, illetve az oktatási rendszer szintjén használhatók fel a mért tulajdonságok jellemzésére. A mérés-értékelés célja, megközelítése erőteljes változáson esett át az elmúlt években (Molnár, 2021). A szummatív értékelés mellett egyre inkább előtérbe kerül a személyre szabott tanulást és tanítást támogató, tanulói szintű visszacsatolásra fókuszáló diagnosztikus értékelés. A diagnosztikus értékelés pedig jó alapul szolgál a tanulók fejlesztő értékeléséhez (Csapó & Molnár, 2019). A tanulók teszten nyújtott teljesítményét nemcsak tudás- és képességszintjük határozza meg, hanem erőteljesen befolyásolhatják különböző affektív tényezők, többek között a motiváció részleges vagy teljes hiánya (Wise et al., 2014). Wise és DeMars (2005) elemzése alapján a nem motivált diákok több mint fél szórással gyengébb eredményt értek el a teszteken, mint motivált társaik. Ezt támasztják alá Finn (2015), Schüttpelz-Brauns és munkatársai (2018), illetve Wise és Kong (2005) kutatási eredményei is, melyek a motiváltabb tesztmegoldók magasabb teljesítményét jelezték. Lee és Chen (2011) kutatási eredményei szerint nem mutatható ki jelentős összefüggés a tesztelt személyek motivációja és képességszintje között, azaz nem igaz az az állítás, hogy a magasabb képességszintűek esetleg erőteljesebb motivációval rendelkeznek, illetve az alacsonyabb tudásszintűek motivációja alacsonyabb lenne, vagy fordítva. A diákok tudás- és képességszintje, valamint a teszteredményt befolyásoló motiváció kapcsolata nem lineáris.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"41 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128089309","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.2.189
László Kasik, Zita Gál, Zoltán Nagy
Felismerve azt, hogy már a serdülők körében igen nagy a perfekcionisták aránya, és a perfekcionizmus főként maladaptív formája számos területen és helyzetben (pl. tanulmányi teljesítmény, társas kapcsolatok, iskolai érvényesülés) nehezíti a serdülőkorúak életét, az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a perfekcionizmus kialakulásának okait, formáit, életkori sajátosságait, valamint más jellemzőkkel való kapcsolatát vizsgálják (Curran et al., 2017). Az is jól látható, hogy – többnyire a kutatási adatokhoz kapcsoltan, azokra támaszkodva – egyre több programot (pl. Antony, 2015) dolgoznak ki a perfekcionizmusból fakadó hátráltató tényezők csökkentése, illetve az életvezetésre pozitív hatással bíró jellemzőinek megerősítése érdekében. A hazai és a nemzetközi kutatások alapján a perfekcionizmus és a szorongás közötti kapcsolat jól ismert (pl. Chang et al., 2004), ám a társas problémák megoldása és a perfekcionizmus egymáshoz való viszonyáról keveset tudunk, és hazai kutatást ezzel kapcsolatban még nem végeztek. Mindezekből fakadóan az ebben a tanulmányban ismertetett kutatás célja a perfekcionizmus és a szociálisprobléma-megoldás serdülőkori (11-12 évesekre és 16-17 évesekre jellemző) kapcsolatának elemzése volt, bevonva a szorongást is, mivel ennek szerepe a szociálisprobléma-megoldás egyes formáinak megjelenésében szintén jelentős mértékű (Chang et al., 2004; Kasik, 2015).
{"title":"Perfekcionista és nem perfekcionista serdülők szociálisprobléma-megoldásának és szorongásának jellemzői","authors":"László Kasik, Zita Gál, Zoltán Nagy","doi":"10.17670/mped.2021.2.189","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.2.189","url":null,"abstract":"Felismerve azt, hogy már a serdülők körében igen nagy a perfekcionisták aránya, és a perfekcionizmus főként maladaptív formája számos területen és helyzetben (pl. tanulmányi teljesítmény, társas kapcsolatok, iskolai érvényesülés) nehezíti a serdülőkorúak életét, az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek a perfekcionizmus kialakulásának okait, formáit, életkori sajátosságait, valamint más jellemzőkkel való kapcsolatát vizsgálják (Curran et al., 2017). Az is jól látható, hogy – többnyire a kutatási adatokhoz kapcsoltan, azokra támaszkodva – egyre több programot (pl. Antony, 2015) dolgoznak ki a perfekcionizmusból fakadó hátráltató tényezők csökkentése, illetve az életvezetésre pozitív hatással bíró jellemzőinek megerősítése érdekében. A hazai és a nemzetközi kutatások alapján a perfekcionizmus és a szorongás közötti kapcsolat jól ismert (pl. Chang et al., 2004), ám a társas problémák megoldása és a perfekcionizmus egymáshoz való viszonyáról keveset tudunk, és hazai kutatást ezzel kapcsolatban még nem végeztek. Mindezekből fakadóan az ebben a tanulmányban ismertetett kutatás célja a perfekcionizmus és a szociálisprobléma-megoldás serdülőkori (11-12 évesekre és 16-17 évesekre jellemző) kapcsolatának elemzése volt, bevonva a szorongást is, mivel ennek szerepe a szociálisprobléma-megoldás egyes formáinak megjelenésében szintén jelentős mértékű (Chang et al., 2004; Kasik, 2015).","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"40 3 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114351404","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A menstruációval kapcsolatos szocializáció nem a menarchéval kezdődik, hanem jóval hamarabb. A gyermekek már óvodás korukban számos információt kapnak a reprodukció különböző aspektusairól (Martin & Luke, 2010). Az elsődleges információforrás jellemzően az édesanya, de jelentős a kortársak és az oktatási intézmények, valamint napjainkban már a média szerepe is (Costos et al., 2002; Spadaro et al., 2018). A serdülésre időben történő felkészítés szerepe a lányok esetében kiemelten fontos. Minél felkészültebben éri őket az első vérzésük, annál kevésbé lesz negatív élmény számukra, ami még az évtizedekkel későbbi menstruációhoz való hozzáállásukat és a menstruációval kapcsolatos egészségüket is befolyásolhatja (Chandra-Mouli & Patel, 2017; Marván & Chrisler, 2018). Mindezzel összhangban a WHO nemi egészségnevelésre vonatkozó érvényes irányelvei 6–9 éves korban minimum sztenderdként jelölik meg a menstruációval kapcsolatos felvilágosítást (WHO Európai Regionális Irodája & BZgA, 2010). Azonban sokszor azok a személyek – anyák, tanítók –, akikre ez a feladat várna, tanácstalanul, bizonytalanul foglalkoznak ezzel, vagy ha csak lehet, inkább egymásra hárítják a felkészítést, tájékoztatást (Bennett & Harden, 2014). Jelen tanulmány célja kvalitatív interjúelemzés módszerével feltérképezni a tanítók attitűdjét a menstruációval kapcsolatos ismeretek átadására vonatkozóan, különös tekintettel az alsó tagozatos tanulókra.
{"title":"Probléma vagy ajándék? : Tanítók attitűdvizsgálata a menstruációra való felkészítéssel kapcsolatban","authors":"Nóra Hodossi, Cecília Sinka, Adrien Pigniczkiné Rigó","doi":"10.17670/mped.2020.4.327","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.4.327","url":null,"abstract":"A menstruációval kapcsolatos szocializáció nem a menarchéval kezdődik, hanem jóval hamarabb. A gyermekek már óvodás korukban számos információt kapnak a reprodukció különböző aspektusairól (Martin & Luke, 2010). Az elsődleges információforrás jellemzően az édesanya, de jelentős a kortársak és az oktatási intézmények, valamint napjainkban már a média szerepe is (Costos et al., 2002; Spadaro et al., 2018). A serdülésre időben történő felkészítés szerepe a lányok esetében kiemelten fontos. Minél felkészültebben éri őket az első vérzésük, annál kevésbé lesz negatív élmény számukra, ami még az évtizedekkel későbbi menstruációhoz való hozzáállásukat és a menstruációval kapcsolatos egészségüket is befolyásolhatja (Chandra-Mouli & Patel, 2017; Marván & Chrisler, 2018). Mindezzel összhangban a WHO nemi egészségnevelésre vonatkozó érvényes irányelvei 6–9 éves korban minimum sztenderdként jelölik meg a menstruációval kapcsolatos felvilágosítást (WHO Európai Regionális Irodája & BZgA, 2010). Azonban sokszor azok a személyek – anyák, tanítók –, akikre ez a feladat várna, tanácstalanul, bizonytalanul foglalkoznak ezzel, vagy ha csak lehet, inkább egymásra hárítják a felkészítést, tájékoztatást (Bennett & Harden, 2014). Jelen tanulmány célja kvalitatív interjúelemzés módszerével feltérképezni a tanítók attitűdjét a menstruációval kapcsolatos ismeretek átadására vonatkozóan, különös tekintettel az alsó tagozatos tanulókra.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127863956","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2019.2.131
E. Nagy, Szilvia Jámbori
{"title":"Az iskolai zaklatás jellemzői a boldogságóra programban részt vevő osztályokban","authors":"E. Nagy, Szilvia Jámbori","doi":"10.17670/mped.2019.2.131","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2019.2.131","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"135 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117323979","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2020.3.229
József Bognár, István Csáki
{"title":"Kiemelt akadémiai rendszer labdarúgóinak véleménye a sportágválasztásról, sikerességről és az edzői szerepekről","authors":"József Bognár, István Csáki","doi":"10.17670/mped.2020.3.229","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.3.229","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121769115","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：