Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2020.2.123
Krisztina D. Nagy
{"title":"Az iskolai jóllét értelmezésének és modellezésének lehetőségei","authors":"Krisztina D. Nagy","doi":"10.17670/mped.2020.2.123","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.2.123","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131485565","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.3.237
Ágnes Hornyák, Katinka Bacskai, Gabriella Pusztai
Az ezredfordulót követő társadalmi, gazdasági problémákra számos területnek választ kell adnia, így az oktatásnak is. A globalizációs folyamat során a tudásgazdaság tekintetében megfigyelhető, hogy a nemzetközi innovációs rendszerek fejlődést mutatnak (Archibugi & Filippetti, 2015; Fazekas et al., 2018). Azonban az alkalmazkodás azon országok számára jelent jelentősebb kihívást, amelyek ipara, oktatási stratégiája kevésbé innovatív, és e területek szereplőinek kooperációs képessége gyengébb (Inzelt & Csonka, 2018). A 21. század tudásalapú gazdaságának oktatása, illetve a versenyképes társadalom érdekében az oktatás valamennyi szereplőjének kiemelt feladata, hogy olyan kompetenciákat alakítson ki, amelyek segítségével a munkapiac minden szektora számára korszerű, nyitott szemléletmódot érvényesítő, kooperációra képes munkavállalók válhatnak a fejlődés mozgatóerőjévé. Mindez az oktatási tartalom és a struktúra megújulását igényli. Ennek köszönhetően az innovációs politikák egyre inkább kiemelt szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, miközben jól látható, hogy az egyes ágazatok is ágazati innovációkat hoznak létre. Megvizsgálva a nemzeti innovációs stratégiákat jól látható, hogy egyrészt a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyik jelentős szegmenseként vannak jelen, másrészt a fejlődés érdekében az oktatáson belül lezajló belső keletkezésű innovációkat is támogatniuk kell (Fazekas et al., 2018). A világ számos országa néz szembe ezzel a kihívással, ugyanakkor hazánk nemzetközi szintű gazdasági versenyképességének javítása nem valósítható meg az oktatásban történő jelentős változások nélkül (Inzelt & Csonka, 2018).
包括教育在内的许多领域都必须应对千禧年之后出现的社会和经济问题。在知识经济全球化的进程中，国际创新体系不断发展（Archibugi & Filippetti, 2015; Fazekas et al、然而，对于那些产业和教育战略创新性较差、这些领域的参与者合作能力较弱的国家而言，适应工作更具挑战性（Inzelt & Csonka, 2018）。 为了 21 世纪知识经济的教育和具有竞争力的社会，所有教育参与者的当务之急是培养能力，使工人能够以现代、开放和合作的方式成为劳动力市场各部门发展的推动力。这就要求更新教育内容和结构，使创新政策在国家发展战略中占据越来越重要的位置，同时在个别部门也明显出现了部门创新。考察国家创新战略可以发现，一方面，国家创新战略是经济和社会发展的重要环节，另一方面，国家创新战略需要支持教育内部产生的创新，以实现发展（Fazekas et al. 世界上许多国家都面临这一挑战，但如果不在教育领域进行重大变革，就无法提高我国在国际上的经济竞争力（Inzelt & Csonka, 2018）。
{"title":"Az újító pedagógusok hatása az Észak-Magyarország és az Észak-Alföld régió négy megyéjének középfokú oktatási intézményeiben : Az oktatási innovációs gyakorlatok középtávú eredményessége","authors":"Ágnes Hornyák, Katinka Bacskai, Gabriella Pusztai","doi":"10.17670/mped.2021.3.237","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.3.237","url":null,"abstract":"Az ezredfordulót követő társadalmi, gazdasági problémákra számos területnek választ kell adnia, így az oktatásnak is. A globalizációs folyamat során a tudásgazdaság tekintetében megfigyelhető, hogy a nemzetközi innovációs rendszerek fejlődést mutatnak (Archibugi & Filippetti, 2015; Fazekas et al., 2018). Azonban az alkalmazkodás azon országok számára jelent jelentősebb kihívást, amelyek ipara, oktatási stratégiája kevésbé innovatív, és e területek szereplőinek kooperációs képessége gyengébb (Inzelt & Csonka, 2018). A 21. század tudásalapú gazdaságának oktatása, illetve a versenyképes társadalom érdekében az oktatás valamennyi szereplőjének kiemelt feladata, hogy olyan kompetenciákat alakítson ki, amelyek segítségével a munkapiac minden szektora számára korszerű, nyitott szemléletmódot érvényesítő, kooperációra képes munkavállalók válhatnak a fejlődés mozgatóerőjévé. Mindez az oktatási tartalom és a struktúra megújulását igényli. Ennek köszönhetően az innovációs politikák egyre inkább kiemelt szerepet kapnak a nemzeti fejlesztési stratégiákban, miközben jól látható, hogy az egyes ágazatok is ágazati innovációkat hoznak létre. Megvizsgálva a nemzeti innovációs stratégiákat jól látható, hogy egyrészt a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyik jelentős szegmenseként vannak jelen, másrészt a fejlődés érdekében az oktatáson belül lezajló belső keletkezésű innovációkat is támogatniuk kell (Fazekas et al., 2018). A világ számos országa néz szembe ezzel a kihívással, ugyanakkor hazánk nemzetközi szintű gazdasági versenyképességének javítása nem valósítható meg az oktatásban történő jelentős változások nélkül (Inzelt & Csonka, 2018).","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125247349","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.4.311
Alisa Tóth, Andrea Kárpáti, Gyöngyvér Molnár
A színek értelmezése szerves részét képezi a vizuális műveltségnek. Színeken keresztül is kommunikálunk környezetünk felé, ennek ellenére alapvetően kevés szakirodalom áll rendelkezésre a színreprezentációk fejlődésére vonatkozóan (Eilam, 2012). A színpercepciós képesség mérése kihívás elé állítja a kutatókat, főként, ha a mérőeszközt a vizuális nevelés kontextusain belül iskolai környezetben szeretnék alkalmazni. A színpercepció és színértelmezés képességének mérésére fejlesztett online teszt több pilot vizsgálaton (l. Tóth et al., 2017) és javítási körön esett át, míg végül egy 7–9 éves diákok körében végzett nagymintás (l. Tóth et al., 2019) kutatás igazolta a teszt megbízhatóságát, iskolai kontextusban való alkalmazhatóságát.
{"title":"Színpercepció és színértelmezés 7–13 éves korban: képességszerkezet és a fejlődést befolyásoló tényezők","authors":"Alisa Tóth, Andrea Kárpáti, Gyöngyvér Molnár","doi":"10.17670/mped.2021.4.311","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.4.311","url":null,"abstract":"A színek értelmezése szerves részét képezi a vizuális műveltségnek. Színeken keresztül is kommunikálunk környezetünk felé, ennek ellenére alapvetően kevés szakirodalom áll rendelkezésre a színreprezentációk fejlődésére vonatkozóan (Eilam, 2012). A színpercepciós képesség mérése kihívás elé állítja a kutatókat, főként, ha a mérőeszközt a vizuális nevelés kontextusain belül iskolai környezetben szeretnék alkalmazni. A színpercepció és színértelmezés képességének mérésére fejlesztett online teszt több pilot vizsgálaton (l. Tóth et al., 2017) és javítási körön esett át, míg végül egy 7–9 éves diákok körében végzett nagymintás (l. Tóth et al., 2019) kutatás igazolta a teszt megbízhatóságát, iskolai kontextusban való alkalmazhatóságát.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"64 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115048564","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2020.4.373
Teodóra Szitás, László Kasik
Az óvoda mint szocializációs színtér számtalan újdonságot rejt a gyermekek számára (Vajda, 2005), melyek közül az egyik legjelentősebb, hogy egy új közösség tagjaiként a korábbiaknál több – és folyamatos alkalmazkodást igénylő – interakcióban vesznek részt (Solymosi, 2017). Az interakciók során egyre gyakrabban alakulnak ki személyközi, leginkább kortársi problémák, melyek nem hatékony kezelése megnehezítheti mind a társas közegben való eligazodást, mind az alkalmazkodást rövid és hosszú távon egyaránt (Kasik & Gál, 2014b; Zsolnai et al., 2007). A társas problémákhoz való viszonyulás és azok megoldásának óvodáskori sajátosságairól – a többi életkori szakaszhoz viszonyítva – kevés információval rendelkezünk, mivel e jellemzőket is nehezebb vizsgálni a 3–7 évesek kognitív és verbális sajátosságai miatt (Kasik, 2015). Akárcsak más jellemzők, a problémamegoldás esetében is a gyerekek közvetlen mérése mellett a legtöbb kutatás során a szülők és a pedagógusok véleményét is feltérképezik, valamint egyre több olyan eszközt dolgoznak ki, amely vizuális elemeket is tartalmaz, alkalmazkodva ezen életkor fejlődési sajátosságaihoz (pl. Yilmaz et al., 2018). E tanulmány célja a szociálisprobléma-megoldás általános és óvodáskori jellemzőinek ismertetése, valamint az óvodások vizsgálatára kidolgozott mérőeszközök és az eddig elvégzett empirikus vizsgálatok főbb eredményeinek bemutatása. A tanulmány egy vizuális elemeket tartalmazó mérőeszköz kifejlesztésének elméleti alapját képezi.
{"title":"Óvodások szociálisprobléma-megoldásának hazai és nemzetközi vizsgálatai","authors":"Teodóra Szitás, László Kasik","doi":"10.17670/mped.2020.4.373","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.4.373","url":null,"abstract":"Az óvoda mint szocializációs színtér számtalan újdonságot rejt a gyermekek számára (Vajda, 2005), melyek közül az egyik legjelentősebb, hogy egy új közösség tagjaiként a korábbiaknál több – és folyamatos alkalmazkodást igénylő – interakcióban vesznek részt (Solymosi, 2017). Az interakciók során egyre gyakrabban alakulnak ki személyközi, leginkább kortársi problémák, melyek nem hatékony kezelése megnehezítheti mind a társas közegben való eligazodást, mind az alkalmazkodást rövid és hosszú távon egyaránt (Kasik & Gál, 2014b; Zsolnai et al., 2007). A társas problémákhoz való viszonyulás és azok megoldásának óvodáskori sajátosságairól – a többi életkori szakaszhoz viszonyítva – kevés információval rendelkezünk, mivel e jellemzőket is nehezebb vizsgálni a 3–7 évesek kognitív és verbális sajátosságai miatt (Kasik, 2015). Akárcsak más jellemzők, a problémamegoldás esetében is a gyerekek közvetlen mérése mellett a legtöbb kutatás során a szülők és a pedagógusok véleményét is feltérképezik, valamint egyre több olyan eszközt dolgoznak ki, amely vizuális elemeket is tartalmaz, alkalmazkodva ezen életkor fejlődési sajátosságaihoz (pl. Yilmaz et al., 2018). E tanulmány célja a szociálisprobléma-megoldás általános és óvodáskori jellemzőinek ismertetése, valamint az óvodások vizsgálatára kidolgozott mérőeszközök és az eddig elvégzett empirikus vizsgálatok főbb eredményeinek bemutatása. A tanulmány egy vizuális elemeket tartalmazó mérőeszköz kifejlesztésének elméleti alapját képezi.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"70 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116103426","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az 1980-as évek második felétől egyre több vizsgálat foglalkozik annak megértésével, hogy a célok hogyan járulnak hozzá a hosszú távú jólléthez. A személyes célok olyan jövőorientált reprezentációknak tekinthetők, amelyeket a személyek jelen élethelyzetükben szeretnének elérni, vagy éppen elkerülni (Brunstein, Dangelmayer, & Schultheiss, 1996; Brunstein & Maier, 1996). A személyes célok rendszere egy komplex struktúrát alkot, amely magában foglal egy viselkedési tervet, a magvalósításhoz szükséges eszközök kiválasztását, emellett a személynek értékelnie kell saját motívumait, értékeit, érdeklődését, és a környezete elvárásait, normáit is szem előtt kell tartania (Nuttin, 1984). A személyes célok megfogalmazása egy választást és elköteleződést is jelent egyben (Emmons & Kaiser, 1996). Megfigyelhető, hogy az emberek sokszor céljaik alapján határozzák meg magukat, és rengeteg időt töltenek azzal, hogy megvalósítsák elképzeléseiket (Brunstein & Gollwitzer, 1996), mivel ez a későbbi sikeres és elégedett élet egyik feltétele. Ezek alapján a célok – mintegy jelzésként – olyan irányt jelölnek ki az egyéneknek, amely értékes és jelentéssel bír számukra. A serdülők számára ezek a célok sok esetben az iskolai környezethez, a társakhoz és a tanuláshoz kapcsolódnak, így joggal feltételezzük, hogy a sikeres célkitűzési és megvalósítási stratégiák összefüggésben állnak azzal, miként viszonyulnak az iskolához, azaz az iskolai kötődéshez. A célok megvalósítását számos helyzeti tényező befolyásolhatja. Ezek kezelése, az esetleges akadályok leküzdése szükségessé teszi a rugalmas alkalmazkodást és a saját kompetenciába vetett hit meglétét. Mindezek alapján kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy az iskolai kötődés, a reziliencia és az énhatékonyság hogyan függ össze az önszabályzó mechanizmusokkal serdülők és fiatal felnőttek körében.
{"title":"A reziliencia, az énhatékonyság és az iskolai kötődés szerepe a szándékos önszabályozás folyamatában","authors":"Szilvia Jámbori, Judit Kőrössy, Éva Szabó","doi":"10.17670/mped.2019.1.75","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2019.1.75","url":null,"abstract":"Az 1980-as évek második felétől egyre több vizsgálat foglalkozik annak megértésével, hogy a célok hogyan járulnak hozzá a hosszú távú jólléthez. A személyes célok olyan jövőorientált reprezentációknak tekinthetők, amelyeket a személyek jelen élethelyzetükben szeretnének elérni, vagy éppen elkerülni (Brunstein, Dangelmayer, & Schultheiss, 1996; Brunstein & Maier, 1996). A személyes célok rendszere egy komplex struktúrát alkot, amely magában foglal egy viselkedési tervet, a magvalósításhoz szükséges eszközök kiválasztását, emellett a személynek értékelnie kell saját motívumait, értékeit, érdeklődését, és a környezete elvárásait, normáit is szem előtt kell tartania (Nuttin, 1984). A személyes célok megfogalmazása egy választást és elköteleződést is jelent egyben (Emmons & Kaiser, 1996). Megfigyelhető, hogy az emberek sokszor céljaik alapján határozzák meg magukat, és rengeteg időt töltenek azzal, hogy megvalósítsák elképzeléseiket (Brunstein & Gollwitzer, 1996), mivel ez a későbbi sikeres és elégedett élet egyik feltétele. Ezek alapján a célok – mintegy jelzésként – olyan irányt jelölnek ki az egyéneknek, amely értékes és jelentéssel bír számukra. A serdülők számára ezek a célok sok esetben az iskolai környezethez, a társakhoz és a tanuláshoz kapcsolódnak, így joggal feltételezzük, hogy a sikeres célkitűzési és megvalósítási stratégiák összefüggésben állnak azzal, miként viszonyulnak az iskolához, azaz az iskolai kötődéshez. A célok megvalósítását számos helyzeti tényező befolyásolhatja. Ezek kezelése, az esetleges akadályok leküzdése szükségessé teszi a rugalmas alkalmazkodást és a saját kompetenciába vetett hit meglétét. Mindezek alapján kutatásunk célja annak vizsgálata, hogy az iskolai kötődés, a reziliencia és az énhatékonyság hogyan függ össze az önszabályzó mechanizmusokkal serdülők és fiatal felnőttek körében.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125137705","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2020.2.171
Márta Janurik, Norbert Szabó, Krisztián Józsa
{"title":"A zenei énkép jellemzői és összefüggése a zenei képességekkel hetedik osztályosok körében","authors":"Márta Janurik, Norbert Szabó, Krisztián Józsa","doi":"10.17670/mped.2020.2.171","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.2.171","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"179 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123031842","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.3.259
Szilvia Jámbori, Ágnes Bálint
{"title":"A szociálisprobléma-megoldás, nevelési stílus és reziliencia vizsgálata magyar és japán szülők körében","authors":"Szilvia Jámbori, Ágnes Bálint","doi":"10.17670/mped.2021.3.259","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.3.259","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"80 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116070345","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：