{"title":"A magyar diákok tanulási stratégiáinak változása az iskolába lépéstől az egyetemi tanulmányokig","authors":"Anita Habók, A. Magyar, Gyöngyvér Molnár","doi":"10.17670/mped.2019.1.53","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2019.1.53","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"93 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127047223","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2020.4.347
Ferenc Margitics, Erika Figula, Zsuzsa Pauwlik
Az információs és kommunikációs technika rohamos fejlődése, a wifi hálózati lefedettségének növekedése lehetővé tette, hogy különböző információs eszközök segítségével bárki gyorsan csatlakozni tudjon az internetre. A világháló így egyre inkább a szociális érintkezés színterévé vált, az e-mailek, a közösségi oldalak, a chatszobák lettek a szociális interakció színterei. Ezek így egyre fontosabb szerepet kaptak a gyermekek és serdülők mindennapi életében (Adams, 2010; Aricak, 2009; Li, 2006). Ennek eredményeként az általános és középiskolákban az iskolai erőszak hagyományos formái mellett újabb formák jelentek meg. A tanulók az információs és kommunikációs technológiákat egyre inkább a másokkal szembeni zaklatás eszközeként alkalmazzák. Ezeket az erőszakos magatartásokat a mobiltelefon, e-mail, internetes csevegés és online terek (pl. MySpace, Facebook, Instagram, Twitter és személyes blogok) révén tudják végrehajtani a tanulók (Adams, 2010; Aricak, 2009; Li, 2006; Slonje et al., 2013). Ezekben az esetekben internetes zaklatásról (cyberbullying) van szó.
{"title":"Az iskolai erőszak tradicionális szerepmintáinak összefüggése a cyberbullying különböző formáival általános és középiskolában","authors":"Ferenc Margitics, Erika Figula, Zsuzsa Pauwlik","doi":"10.17670/mped.2020.4.347","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.4.347","url":null,"abstract":"Az információs és kommunikációs technika rohamos fejlődése, a wifi hálózati lefedettségének növekedése lehetővé tette, hogy különböző információs eszközök segítségével bárki gyorsan csatlakozni tudjon az internetre. A világháló így egyre inkább a szociális érintkezés színterévé vált, az e-mailek, a közösségi oldalak, a chatszobák lettek a szociális interakció színterei. Ezek így egyre fontosabb szerepet kaptak a gyermekek és serdülők mindennapi életében (Adams, 2010; Aricak, 2009; Li, 2006). Ennek eredményeként az általános és középiskolákban az iskolai erőszak hagyományos formái mellett újabb formák jelentek meg. A tanulók az információs és kommunikációs technológiákat egyre inkább a másokkal szembeni zaklatás eszközeként alkalmazzák. Ezeket az erőszakos magatartásokat a mobiltelefon, e-mail, internetes csevegés és online terek (pl. MySpace, Facebook, Instagram, Twitter és személyes blogok) révén tudják végrehajtani a tanulók (Adams, 2010; Aricak, 2009; Li, 2006; Slonje et al., 2013). Ezekben az esetekben internetes zaklatásról (cyberbullying) van szó.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"120 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134044357","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Tanulmányunk célja a COVID-19-járvány miatti korlátozások hatásának vizsgálata. Célcsoportunkat a hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók jelentik, akiknek megszokott életét a járvány megelőzése érdekében meghozott korlátozó intézkedések egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatták. A szükség miatt sietve bevezetett online oktatás otthonmaradásra, személyes kapcsolataiktól való fizikai távolságtartásra kényszerítette a hallgatókat. Ennek a helyzetnek a lelki hatásaira fókuszálunk kutatásunkban, amit online kérdőíves módszerrel végeztünk. Az adatok statisztikai feldolgozását követően elemeztük a kapott eredményeket, majd levontuk következtetéseinket.
{"title":"A COVID-19 magyar egyetemi hallgatókra kifejtett hatásai","authors":"Botond Kálmán, Tímea Juhász, Arnold Tóth","doi":"10.17670/mped.2021.1.25","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.1.25","url":null,"abstract":"Tanulmányunk célja a COVID-19-járvány miatti korlátozások hatásának vizsgálata. Célcsoportunkat a hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók jelentik, akiknek megszokott életét a járvány megelőzése érdekében meghozott korlátozó intézkedések egyik napról a másikra gyökeresen megváltoztatták. A szükség miatt sietve bevezetett online oktatás otthonmaradásra, személyes kapcsolataiktól való fizikai távolságtartásra kényszerítette a hallgatókat. Ennek a helyzetnek a lelki hatásaira fókuszálunk kutatásunkban, amit online kérdőíves módszerrel végeztünk. Az adatok statisztikai feldolgozását követően elemeztük a kapott eredményeket, majd levontuk következtetéseinket.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"59 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121360216","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"Árnyékoktatás és verseny : Magyar középiskolások és egyetemisták nézetei az ányékoktatás és a verseny kapcsolatáról","authors":"Márta Fülöp, János Gordon Győri","doi":"10.17670/mped.2020.2.93","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2020.2.93","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"80 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123243747","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Úgy véljük, a feladatközpontú nyelvtanítás kiváló megoldási lehetőséget jelenthet ebben a helyzetben. Éppen ezért a jelen tanulmány célja ennek a módszernek és az említett lehetőségeknek a rövid ismertetése. A tanulmány elején először meghatározzuk a TBLT fogalmát, és felvázoljuk a TBLT-modell kialakítására tett első kísérleteket. Ezt követi a TBLT-re épülő első, az 1980-as évekből származó teljesértékű oktatási program bemutatása, majd a nagyobb volumenű TBLT-projekt leírása. Ezután összehasonlítjuk a TBLT-modellt és a PPP-modellt (present, practise , produce, magyarul bemutatás, begyakorlás, alkalmazás), végül a TBLT kritikai elemzésére és néhány következtetés levonására kerül sor.
{"title":"A feladatközpontú nyelvtanítás (TBLT) elmélete és gyakorlata","authors":"Thomas A. Williams","doi":"10.17670/mped.2022.1.47","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2022.1.47","url":null,"abstract":"Úgy véljük, a feladatközpontú nyelvtanítás kiváló megoldási lehetőséget jelenthet ebben a helyzetben. Éppen ezért a jelen tanulmány célja ennek a módszernek és az említett lehetőségeknek a rövid ismertetése. A tanulmány elején először meghatározzuk a TBLT fogalmát, és felvázoljuk a TBLT-modell kialakítására tett első kísérleteket. Ezt követi a TBLT-re épülő első, az 1980-as évekből származó teljesértékű oktatási program bemutatása, majd a nagyobb volumenű TBLT-projekt leírása. Ezután összehasonlítjuk a TBLT-modellt és a PPP-modellt (present, practise , produce, magyarul bemutatás, begyakorlás, alkalmazás), végül a TBLT kritikai elemzésére és néhány következtetés levonására kerül sor.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"84 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126209923","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
{"title":"A kombinatív gondolkodás longitudinális vizsgálata: a teszten nyújtott teljesítmény és a feladatok megértésének változása 4-5. és 6-7. évfolyamok között","authors":"Zsófia Gál-Szabó, Erzsébet Korom","doi":"10.17670/mped.2019.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2019.1.3","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123745896","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.4.361
Tímea Mezei, J. Fejes
A tanulási motivációval foglalkozó kutatások megközelítőleg négy évtizede indultak virágzásnak, és mára számos, az osztálytermi gyakorlatban is hasznosítható eredményt hoztak (l. Linnenbrink-Garcia et al., 2016; Patrick et al., 2016; Solomon & Anderman, 2017). Ugyanakkor e kutatások eredményei a tanári gyakorlatot tekintve alig realizálódtak, a tanulási motivációval foglalkozó kutatók egy része explicit módon ki is fejezi elégedetlenségét e téren (pl. Lazowski & Hulleman, 2015; Linnenbrink-Garcia et al., 2016; Kaplan et al., 2012; Turner, 2010; Urdan & Kaplan, 2020). Feltételezések szerint a jelenség magyarázata részben a pedagógusok tanulási motivációval kapcsolatos nézeteihez köthető, melyek vélhetően jelentősen eltérnek a kutatói nézetektől és meggátolják a kutatási eredmények befogadását (pl. Kaplan, et al., 2012; Turner, 2010). Ebből következően a tanulási motivációval összefüggő tanári nézetek megismerése fontos mérföldkőnek tűnik a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése felé vezető úton. A pedagógusok tanulási motivációról alkotott nézetei számos különböző aspektusból vizsgálhatók, ugyanakkor e megközelítések számbavétele és értékelése eddig nem történt meg. Jelen munka célja annak áttekintése, hogyan vizsgálják a tanárok motivációra vonatkozó nézeteit. E cél elérése érdekében szakirodalmi áttekintést végeztünk. Munkánk angol nyelvű bírálati rendszerű folyóiratok azon empirikus tanulmányaira támaszkodik, amelyek a tanulási motivációval kapcsolatos pedagógusi nézetek kapcsán gyűjtöttek információt. Szándékunk szerint munkánk hozzájárul egyrészt a tanulási motivációról alkotott tanári nézetek konstruktumának operacionalizálásához, másrészt támpontokat kínál a konstruktum jövőbeni méréséhez.
{"title":"A tanulási motivációról alkotott tanári nézetek feltárásának megközelítései – szakirodalmi áttekintés","authors":"Tímea Mezei, J. Fejes","doi":"10.17670/mped.2021.4.361","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.4.361","url":null,"abstract":"A tanulási motivációval foglalkozó kutatások megközelítőleg négy évtizede indultak virágzásnak, és mára számos, az osztálytermi gyakorlatban is hasznosítható eredményt hoztak (l. Linnenbrink-Garcia et al., 2016; Patrick et al., 2016; Solomon & Anderman, 2017). Ugyanakkor e kutatások eredményei a tanári gyakorlatot tekintve alig realizálódtak, a tanulási motivációval foglalkozó kutatók egy része explicit módon ki is fejezi elégedetlenségét e téren (pl. Lazowski & Hulleman, 2015; Linnenbrink-Garcia et al., 2016; Kaplan et al., 2012; Turner, 2010; Urdan & Kaplan, 2020). Feltételezések szerint a jelenség magyarázata részben a pedagógusok tanulási motivációval kapcsolatos nézeteihez köthető, melyek vélhetően jelentősen eltérnek a kutatói nézetektől és meggátolják a kutatási eredmények befogadását (pl. Kaplan, et al., 2012; Turner, 2010). Ebből következően a tanulási motivációval összefüggő tanári nézetek megismerése fontos mérföldkőnek tűnik a kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetése felé vezető úton. A pedagógusok tanulási motivációról alkotott nézetei számos különböző aspektusból vizsgálhatók, ugyanakkor e megközelítések számbavétele és értékelése eddig nem történt meg. Jelen munka célja annak áttekintése, hogyan vizsgálják a tanárok motivációra vonatkozó nézeteit. E cél elérése érdekében szakirodalmi áttekintést végeztünk. Munkánk angol nyelvű bírálati rendszerű folyóiratok azon empirikus tanulmányaira támaszkodik, amelyek a tanulási motivációval kapcsolatos pedagógusi nézetek kapcsán gyűjtöttek információt. Szándékunk szerint munkánk hozzájárul egyrészt a tanulási motivációról alkotott tanári nézetek konstruktumának operacionalizálásához, másrészt támpontokat kínál a konstruktum jövőbeni méréséhez.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114600888","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 1900-01-01DOI: 10.17670/mped.2021.4.395
Dalma Lilla Dominek, Szabolcs Ceglédi
A kreativitás vizsgálata egyre aktuálisabbá válik a mai információkkal teli világban, így az oktatás területén is. A kutatásunk fő célja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak (N=132) kreativitásszint-vizsgálata a kreativitás pedagógiai és oktatás-módszertani megközelítésének értelmezési keretein belül. Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak az egyén kreativitásszintjére. Ennek feltárására a képzési típusokból és nemek szerinti eltérésekből fakadó különbségeket kerestük, jelen kutatás nem terjed ki az életkori eltérések bemutatására. Tóth és Király (2006) korai mérései nem találtak jelentős különbséget a vizsgált férfiak és nők körében, így azt feltételezzük, hogy ez esetünkben sem lesz másként, ugyanakkor képzési típusok terén korábbi kutatási eredmények hiányában nem alkothatunk olyan előzetes feltevéseket, amelyeket az említett adatokkal alátámaszthatnánk, mégis szükségszerű, hogy megvizsgáljuk, adódnak-e esetleges differenciák levelezős és nappali tagozatos hallgatók között. Azonban ehhez elengedhetetlen a kreativitás pszichológiai vetületének feltárása is. Így jelen tanulmány a kreativitás pszichológiai hátterét szintén szemlélteti, melynek keretében egy kérdőíves kutatás eredményeit is bemutatjuk. Annak érdekében azonban, hogy a téma pedagógiai irányvonalára is reflektáljunk, röviden írunk a téma pedagógiai hátteréről is.
{"title":"Alkoss – A találékonyság pszichológiája! Kreativitás mint képességvizsgálat a Tóth-féle kreativitás becslő skála segítségével a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak körében","authors":"Dalma Lilla Dominek, Szabolcs Ceglédi","doi":"10.17670/mped.2021.4.395","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2021.4.395","url":null,"abstract":"A kreativitás vizsgálata egyre aktuálisabbá válik a mai információkkal teli világban, így az oktatás területén is. A kutatásunk fő célja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóinak (N=132) kreativitásszint-vizsgálata a kreativitás pedagógiai és oktatás-módszertani megközelítésének értelmezési keretein belül. Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy melyek azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak az egyén kreativitásszintjére. Ennek feltárására a képzési típusokból és nemek szerinti eltérésekből fakadó különbségeket kerestük, jelen kutatás nem terjed ki az életkori eltérések bemutatására. Tóth és Király (2006) korai mérései nem találtak jelentős különbséget a vizsgált férfiak és nők körében, így azt feltételezzük, hogy ez esetünkben sem lesz másként, ugyanakkor képzési típusok terén korábbi kutatási eredmények hiányában nem alkothatunk olyan előzetes feltevéseket, amelyeket az említett adatokkal alátámaszthatnánk, mégis szükségszerű, hogy megvizsgáljuk, adódnak-e esetleges differenciák levelezős és nappali tagozatos hallgatók között. Azonban ehhez elengedhetetlen a kreativitás pszichológiai vetületének feltárása is. Így jelen tanulmány a kreativitás pszichológiai hátterét szintén szemlélteti, melynek keretében egy kérdőíves kutatás eredményeit is bemutatjuk. Annak érdekében azonban, hogy a téma pedagógiai irányvonalára is reflektáljunk, röviden írunk a téma pedagógiai hátteréről is.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123970515","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A QUALITATIVE AND CROSS-SECTIONAL ANALYSIS OF PRIMARY AND SECONDARY SCHOOL CHILDREN’S MISCONCEPTIONS RELATING TO PLATE TECTONICS Anett Kádár & Andrea Farsang Misconception research adds important knowledge to the research of conceptual change, which is the key process of learning and instruction. The study of misconceptions enables the analysis of the conceptual networks of both individuals and groups, and makes it possible to follow their changes over time. There has been a great amount of international research concerning geographical misconceptions, but it has been underrepresented in Hungary so far. Therefore, we decided to start unearthing how Hungarian students think about certain geographical concepts and phenomena. In the first step, we aimed at identifying plate-tectonics-related misconceptions in the framework of a cross-sectional, comparative analysis of five age groups (Ntotal=470). Convenience sampling was carried out in six primary and five secondary schools in 2012 and 2013. Employing data and methods triangulation, we collected multiple kinds of data by administering a three-part diagnostic test to students. The present study aims at introducing the misconceptions we found by using comparative content analysis. Our results indicate that Hungarian students are mainly characterized by preconceptions at a younger age, and by conceptual misconceptions at an older age. Vernacular misconceptions are present in a smaller proportion, while the proportions of cultural and popular misconceptions are insignificant. We argue that misconceptions should not be identified only as a problem, but also as an opportunity to help students develop a correct conceptual system in the course of teaching and learning. Furthermore, students should obtain transferable knowledge that can be used in their everyday life, their future work, and in other professional or scientific fields. However, if conceptual change does not happen, misconceptions may persist, or even intensify, and, as a result, they may later hinder meaningful learning and the development of proper critical thinking. Magyar Pedagógia, 119(1). 19–52. (2019) DOI: 10.17670/MPed.2019.1.19 Levelezési cím / Address for correspondence: Kádár Anett és Farsang Andrea. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék; SZTE-MTA Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport. H–6722 Szeged, Egyetem u. 2-6.
关于中小学生板块构造误解的定性和横断面分析Anett Kádár & Andrea Farsang误解研究为概念变化的研究增加了重要的知识，而概念变化是学习和教学的关键过程。对误解的研究使分析个人和群体的概念网络成为可能，并使跟踪它们随时间的变化成为可能。国际上有大量关于地理误解的研究，但到目前为止，在匈牙利的代表性不足。因此，我们决定开始挖掘匈牙利学生对某些地理概念和现象的看法。在第一步中，我们旨在通过对5个年龄组(Ntotal=470)的横断面对比分析，识别与板块构造相关的误解。2012年和2013年分别对6所小学和5所中学进行了方便抽样。采用数据和三角法，我们通过对学生进行三部分诊断测试来收集多种数据。本研究旨在介绍我们通过比较内容分析发现的误解。我们的研究结果表明，匈牙利学生在年轻时主要表现为先入为主的观念，而在年老时则表现为概念上的误解。白话误解的比例较小，而文化和大众误解的比例微不足道。我们认为，误解不应仅仅被视为一个问题，而应作为一个机会，帮助学生在教与学的过程中形成正确的概念体系。此外，学生应该获得可转移的知识，这些知识可以用于他们的日常生活，未来的工作，以及其他专业或科学领域。然而，如果观念上的改变没有发生，误解可能会持续存在，甚至加剧，结果，它们可能会阻碍有意义的学习和适当的批判性思维的发展。Magyar Pedagógia, 119(1)。19-52。(2019) DOI: 10.17670/MPed.2019.1.19 levelez /通信地址:Kádár Anett Farsang Andrea。Szegedi Tudományegyetem termsamzeti Földrajzi samzeti;SZTE-MTA Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport。H-6722塞格德，埃及，u. 2-6。
{"title":"Általános iskolai és középiskolás diákok lemeztektonikai tévképzetei egy kvalitatív, keresztmetszeti vizsgálat tükrében","authors":"A. Kádár, A. Farsang","doi":"10.17670/mped.2019.1.19","DOIUrl":"https://doi.org/10.17670/mped.2019.1.19","url":null,"abstract":"A QUALITATIVE AND CROSS-SECTIONAL ANALYSIS OF PRIMARY AND SECONDARY SCHOOL CHILDREN’S MISCONCEPTIONS RELATING TO PLATE TECTONICS Anett Kádár & Andrea Farsang Misconception research adds important knowledge to the research of conceptual change, which is the key process of learning and instruction. The study of misconceptions enables the analysis of the conceptual networks of both individuals and groups, and makes it possible to follow their changes over time. There has been a great amount of international research concerning geographical misconceptions, but it has been underrepresented in Hungary so far. Therefore, we decided to start unearthing how Hungarian students think about certain geographical concepts and phenomena. In the first step, we aimed at identifying plate-tectonics-related misconceptions in the framework of a cross-sectional, comparative analysis of five age groups (Ntotal=470). Convenience sampling was carried out in six primary and five secondary schools in 2012 and 2013. Employing data and methods triangulation, we collected multiple kinds of data by administering a three-part diagnostic test to students. The present study aims at introducing the misconceptions we found by using comparative content analysis. Our results indicate that Hungarian students are mainly characterized by preconceptions at a younger age, and by conceptual misconceptions at an older age. Vernacular misconceptions are present in a smaller proportion, while the proportions of cultural and popular misconceptions are insignificant. We argue that misconceptions should not be identified only as a problem, but also as an opportunity to help students develop a correct conceptual system in the course of teaching and learning. Furthermore, students should obtain transferable knowledge that can be used in their everyday life, their future work, and in other professional or scientific fields. However, if conceptual change does not happen, misconceptions may persist, or even intensify, and, as a result, they may later hinder meaningful learning and the development of proper critical thinking. Magyar Pedagógia, 119(1). 19–52. (2019) DOI: 10.17670/MPed.2019.1.19 Levelezési cím / Address for correspondence: Kádár Anett és Farsang Andrea. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék; SZTE-MTA Földrajz Szakmódszertani Kutatócsoport. H–6722 Szeged, Egyetem u. 2-6.","PeriodicalId":431035,"journal":{"name":"Magyar Pedagógia","volume":"4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115408523","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：