{"title":"FFQ felmérés az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán fekvő betegek körében","authors":"Noémi Zalai, C. Czibók","doi":"10.24121/dh.2019.s1.44","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2019.s1.44","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"31 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121030748","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Krisztina Kupai, S. Török, Nikoletta Almási, Gábor J. Szebeni, T. Várkonyi, Csaba Lengyel, Zsuzsanna Valkusz, Anikó Pósa, Csaba Varga
{"title":"Nukleáris fehérje (HMGB-1) és deubikvitinációs enzim (UCHL-1) szerepe a miokardiumremodellingben kísérletes diabetes mellitus állatmodellben","authors":"Krisztina Kupai, S. Török, Nikoletta Almási, Gábor J. Szebeni, T. Várkonyi, Csaba Lengyel, Zsuzsanna Valkusz, Anikó Pósa, Csaba Varga","doi":"10.24121/dh.2021.s1.23","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2021.s1.23","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"82 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122020179","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Emese Battancs, Csaba Lengyel, T. Várkonyi, Szabolcs Nyiraty, Dorottya Gheorghita, Gabriella Eördegh, Zoltán Baráth, M. Antal
{"title":"A diabetes és a fogágybetegség kapcsolata a dohányzás tükrében","authors":"Emese Battancs, Csaba Lengyel, T. Várkonyi, Szabolcs Nyiraty, Dorottya Gheorghita, Gabriella Eördegh, Zoltán Baráth, M. Antal","doi":"10.24121/dh.2021.s1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2021.s1.3","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128183701","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Zsuzsanna Kerényi, R. Reicher, Zsuzsanna Turi, Andrea Péterfalvi, Éva Ujhelyi, E. Szabó, Márk M. Svébis, G. A. Tabák
{"title":"Glargin U300 (GLA300) bázisinzulin alkalmazása 1-es típusú diabetesszel szövődött terhesség során – esettanulmány","authors":"Zsuzsanna Kerényi, R. Reicher, Zsuzsanna Turi, Andrea Péterfalvi, Éva Ujhelyi, E. Szabó, Márk M. Svébis, G. A. Tabák","doi":"10.24121/dh.2019.s1.16","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2019.s1.16","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"51 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127262054","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A metformin a hatályos hazai irányelv szerint a 2-es típusú diabétesz vércukorcsökkentő kezelésének ellenjavallat, intolerancia hiányában elsőként választandó gyógyszere. Bár antidiabetikus hatásának főbb jellemzői régóta ismertek, a hátterükben álló molekuláris mechanizmusok minden részletében még ma sem tisztázottak. Ismereteink azonban folyamatosan bővülnek. Kis túlzással olyan régi motoroshoz hasonlíthatnánk, aki egyre biztosabban ül a mind nagyobb teljesítményű motoron. A közlemény áttekinti a molekula farmakokinetikáját várandós és nem terhes állapotban, vércukorcsökkentő mechanizmusának összetevőit – részletesen kitérve a gastrointestinumot és a mikrobiomot érintő szerepére –, valamint főbb pleiotrop hatásait. Megállapítja, hogy bár nemzetközi irányelvek árnyaltabbá tették szerepét első választandó gyógyszerként a 2-es típusú diabétesz vércukorcsökkentő kezelésében, az új kísérletes és klinikai megfigyelések tükrében is vezető szerepe van az antidiabetikus terápiában. Meghatározott feltételek mellett megengedőbbé vált alkalmazása várandósság és szoptatás idején is. Körvonalazódtak újabb alkalmazási lehetőségei is, pl. a neuroprotekcióban, a nem alkoholos steatohepatosis kezelésében, valamint az atherogenesis lassításában. Több adat támasztja alá a tumorgenezist gátló szerepét, e téren való terápiás alkalmazása még további megerősítést igényel.
{"title":"Metformin – régi motoros erősebb motorral","authors":"G. Winkler","doi":"10.24121/dh.2022.24","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2022.24","url":null,"abstract":"A metformin a hatályos hazai irányelv szerint a 2-es típusú diabétesz vércukorcsökkentő kezelésének ellenjavallat, intolerancia hiányában elsőként választandó gyógyszere. Bár antidiabetikus hatásának főbb jellemzői régóta ismertek, a hátterükben álló molekuláris mechanizmusok minden részletében még ma sem tisztázottak. Ismereteink azonban folyamatosan bővülnek. Kis túlzással olyan régi motoroshoz hasonlíthatnánk, aki egyre biztosabban ül a mind nagyobb teljesítményű motoron. A közlemény áttekinti a molekula farmakokinetikáját várandós és nem terhes állapotban, vércukorcsökkentő mechanizmusának összetevőit – részletesen kitérve a gastrointestinumot és a mikrobiomot érintő szerepére –, valamint főbb pleiotrop hatásait. Megállapítja, hogy bár nemzetközi irányelvek árnyaltabbá tették szerepét első választandó gyógyszerként a 2-es típusú diabétesz vércukorcsökkentő kezelésében, az új kísérletes és klinikai megfigyelések tükrében is vezető szerepe van az antidiabetikus terápiában. Meghatározott feltételek mellett megengedőbbé vált alkalmazása várandósság és szoptatás idején is. Körvonalazódtak újabb alkalmazási lehetőségei is, pl. a neuroprotekcióban, a nem alkoholos steatohepatosis kezelésében, valamint az atherogenesis lassításában. Több adat támasztja alá a tumorgenezist gátló szerepét, e téren való terápiás alkalmazása még további megerősítést igényel.","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"12 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127485497","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A peptidtermészetű anyagokkal, így például a glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptoragonistákkal történő orális kezelés áthidalhatatlan akadályának tűnt, hogy a hatóanyag a savas pH és az emésztőenzimek hatására lebomlik a gyomor-bélrendszerben anélkül, hogy számottevő mennyiségben bejuthatna a keringésbe. Többféle módon lehet megpróbálni javítani a peptidek orális biohasznosulását. A nátrium-N-[8-(2-hidroxi-benzoil)amino]-kaprilát (SNAC) fokozza a szállított peptid átjutását a nyálkahártya sejtjein, emellett a tabletta környezetében fokozza a pH-t, ezáltal inaktiválja a pepszint, illetve monomerek formájában könnyebben transzportálhatóvá alakítja a szemaglutidot. A gyógyszer per os biohasznosulása így jelentősen, 1% körüli értékre emelkedik. A SNAC-et és szemaglutidot tartalmazó tabletta a gyomorban oldódik fel, innen szívódik fel a hatóanyag. A megfelelő felszívódás feltétele, hogy a tablettát teljesen éhgyomorra, egyben, kevés vízzel (max. 120 ml) kell bevenni, utána fél órán keresztül nem szabad sem enni, sem inni. A gasztrointesztinális mellékhatások csökkentése érdekében 28 naponkénti titrálás javasolt, 3, majd 7, majd 14 mg-os adagokkal. A rendelkezésre álló adatok alapján enyhe és középsúlyos vese- és májkárosodásban változatlan dózisban, biztonsággal adható. A PIONEER vizsgálati program alapján az orális szemaglutid akár monoterápiában, akár más antidiabetikumokkal, akár inzulinnal együtt adva hatékony és biztonságos kezelés. A PIONEER 6 vizsgálat alapján szív-érrendszeri kockázat szempontjából is biztonságos. Az orális GLP-1-agonista mellett várható jobb perzisztencia, jobb kezeléselfogadás segíthet abban, hogy a betegek korábban élvezhessék a kezelés előnyeit.
{"title":"Orális peptidbevitel: Innovatív megoldás a diabetológusok kezében","authors":"G. Molnár","doi":"10.24121/dh.2022.s1.1","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2022.s1.1","url":null,"abstract":"A peptidtermészetű anyagokkal, így például a glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) receptoragonistákkal történő orális kezelés áthidalhatatlan akadályának tűnt, hogy a hatóanyag a savas pH és az emésztőenzimek hatására lebomlik a gyomor-bélrendszerben anélkül, hogy számottevő mennyiségben bejuthatna a keringésbe. Többféle módon lehet megpróbálni javítani a peptidek orális biohasznosulását. A nátrium-N-[8-(2-hidroxi-benzoil)amino]-kaprilát (SNAC) fokozza a szállított peptid átjutását a nyálkahártya sejtjein, emellett a tabletta környezetében fokozza a pH-t, ezáltal inaktiválja a pepszint, illetve monomerek formájában könnyebben transzportálhatóvá alakítja a szemaglutidot. A gyógyszer per os biohasznosulása így jelentősen, 1% körüli értékre emelkedik. A SNAC-et és szemaglutidot tartalmazó tabletta a gyomorban oldódik fel, innen szívódik fel a hatóanyag. A megfelelő felszívódás feltétele, hogy a tablettát teljesen éhgyomorra, egyben, kevés vízzel (max. 120 ml) kell bevenni, utána fél órán keresztül nem szabad sem enni, sem inni. A gasztrointesztinális mellékhatások csökkentése érdekében 28 naponkénti titrálás javasolt, 3, majd 7, majd 14 mg-os adagokkal. A rendelkezésre álló adatok alapján enyhe és középsúlyos vese- és májkárosodásban változatlan dózisban, biztonsággal adható. A PIONEER vizsgálati program alapján az orális szemaglutid akár monoterápiában, akár más antidiabetikumokkal, akár inzulinnal együtt adva hatékony és biztonságos kezelés. A PIONEER 6 vizsgálat alapján szív-érrendszeri kockázat szempontjából is biztonságos. Az orális GLP-1-agonista mellett várható jobb perzisztencia, jobb kezeléselfogadás segíthet abban, hogy a betegek korábban élvezhessék a kezelés előnyeit.","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"126381569","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
G. Jermendy, Zoltán Kiss, György Rokszin, Zsolt Abonyi-Tóth, Csaba Lengyel, Péter Péter Kempler, I. Wittmann
Háttér és célkitűzés: Az elmúlt néhány évben a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) farmakológiai kezelési lehetőségei jelentősen megújultak. Vizsgálatunk során a hazai T2DM-betegek antihiperglikémiás kezelésének 2015–2020 között bekövetkezett változásait kívántuk elemezni. Betegek és módszer: A retrospektív, országos jellegű vizsgálatot a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő adatbázisát elemezve végeztük. A T2DM antihiperglikémiás kezelésében bekövetkezett éves változásokat, a különböző terápiás rezsimek előfordulási arányát állapítottuk meg. Eredmények: Az incidens esetek száma 2015–2020 között 60 049-ről 29 865-re csökkent, míg a prevalens esetek száma 682 274-ről 752 367-re emelkedett. A metformin (MET) monoterápiás alkalmazása fordult elő a leggyakrabban (31% 2020-ban). Az inzulin (INS)-monoterápia prevalenciája fokozatosan, kis mértékben csökkent (29%-ról 27%-ra), a szulfonilurea (SU)-monoterápiáé jelentősen visszaszorult (37%-ról 20%-ra). A DPP-4-gátlók népszerűek maradtak 2020-ban: monoterápia: 5%, MET-tel kettős kombinációban: 12%, MET és SU-val hármas kombinációban: 5%. Az SGLT-2-gátlók használatának gyakorisága 1%-ról 4%-ra nőtt monoterápiában, <1%-ról 6%-ra MET-tel kettős kombinációban és <1%-ról 2%-ra hármas kombinációban (MET és SU vagy MET és DPP-4-gátló). A GLP-1-RA használatának gyakorisága fokozatosan nőtt, de alkalmazásuk 1–2% körül maradt monoterápiában és kombinációban. Kezdő (első) antihiperglikémiás szerként 2020-ban a MET volt a leggyakrabban használt készítmény (50%), ezt követte a SU (16%) és az INS (10%). MET-kezdőterápia után a korszerű készítmények megjelenése lassú és kis arányú volt: GLP-1-RA add-on megjelenése 2%, 3% és 4%, SGLT-2-gátlók gyakorisága 4%, 6% és 8% a megfigyelés 24. 48. és 72. hónapjánál. Következtetések: A 2015–2020 közötti vizsgálati periódusban a T2DM antihiperglikémiás farmakológiai kezelése terén fontos változásokat dokumentáltunk. Bár a változások követték az új szakmai ajánlásokat, azok mértéke és időbeni lefolyása várakozásaink alatt maradtak. Több erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy a kardiovaszkuláris/renális előnnyel rendelkező új készítmények a betegek minél nagyobb arányában és késedelem nélkül az antihiperglikémiás kezelés részévé váljanak.
{"title":"A 2-es típusú diabetes mellitus antihiperglikémiás kezelésének változása Magyarországon 2015–2020 között – adatbáziselemzés országos adatai","authors":"G. Jermendy, Zoltán Kiss, György Rokszin, Zsolt Abonyi-Tóth, Csaba Lengyel, Péter Péter Kempler, I. Wittmann","doi":"10.24121/dh.2022.23","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2022.23","url":null,"abstract":"Háttér és célkitűzés: Az elmúlt néhány évben a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) farmakológiai kezelési lehetőségei jelentősen megújultak. Vizsgálatunk során a hazai T2DM-betegek antihiperglikémiás kezelésének 2015–2020 között bekövetkezett változásait kívántuk elemezni. Betegek és módszer: A retrospektív, országos jellegű vizsgálatot a Nemzeti Egészségügyi Alapkezelő adatbázisát elemezve végeztük. A T2DM antihiperglikémiás kezelésében bekövetkezett éves változásokat, a különböző terápiás rezsimek előfordulási arányát állapítottuk meg. Eredmények: Az incidens esetek száma 2015–2020 között 60 049-ről 29 865-re csökkent, míg a prevalens esetek száma 682 274-ről 752 367-re emelkedett. A metformin (MET) monoterápiás alkalmazása fordult elő a leggyakrabban (31% 2020-ban). Az inzulin (INS)-monoterápia prevalenciája fokozatosan, kis mértékben csökkent (29%-ról 27%-ra), a szulfonilurea (SU)-monoterápiáé jelentősen visszaszorult (37%-ról 20%-ra). A DPP-4-gátlók népszerűek maradtak 2020-ban: monoterápia: 5%, MET-tel kettős kombinációban: 12%, MET és SU-val hármas kombinációban: 5%. Az SGLT-2-gátlók használatának gyakorisága 1%-ról 4%-ra nőtt monoterápiában, <1%-ról 6%-ra MET-tel kettős kombinációban és <1%-ról 2%-ra hármas kombinációban (MET és SU vagy MET és DPP-4-gátló). A GLP-1-RA használatának gyakorisága fokozatosan nőtt, de alkalmazásuk 1–2% körül maradt monoterápiában és kombinációban. Kezdő (első) antihiperglikémiás szerként 2020-ban a MET volt a leggyakrabban használt készítmény (50%), ezt követte a SU (16%) és az INS (10%). MET-kezdőterápia után a korszerű készítmények megjelenése lassú és kis arányú volt: GLP-1-RA add-on megjelenése 2%, 3% és 4%, SGLT-2-gátlók gyakorisága 4%, 6% és 8% a megfigyelés 24. 48. és 72. hónapjánál. Következtetések: A 2015–2020 közötti vizsgálati periódusban a T2DM antihiperglikémiás farmakológiai kezelése terén fontos változásokat dokumentáltunk. Bár a változások követték az új szakmai ajánlásokat, azok mértéke és időbeni lefolyása várakozásaink alatt maradtak. Több erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy a kardiovaszkuláris/renális előnnyel rendelkező új készítmények a betegek minél nagyobb arányában és késedelem nélkül az antihiperglikémiás kezelés részévé váljanak.","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"71 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121549136","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Szabina Furdan, Gábor Molnár, Veronika Stara, Katalin Mikite, Márton Rózsa, G. Tamás, Éva Csajbók
{"title":"Inzulin és GLP-1 hatása agykérgi GABA-erg interneuronokon","authors":"Szabina Furdan, Gábor Molnár, Veronika Stara, Katalin Mikite, Márton Rózsa, G. Tamás, Éva Csajbók","doi":"10.24121/dh.2019.s1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.24121/dh.2019.s1.6","url":null,"abstract":"","PeriodicalId":104660,"journal":{"name":"Diabetologia Hungarica","volume":"29 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"1900-01-01","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125032856","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：