Pub Date : 2022-11-28DOI: 10.15170/mm.2022.56.03.03
G. Nagy, István András, Márta Konczosné Szombathelyi
A TANULMÁNY CÉLJA Jelen tanulmány célja egy alkalmazott tudományok egyetem példáján keresztül bemutatni, hogy az üzleti szféra közelségének megteremtéséhez, az új kapcsolatok kialakításához milyen folyamatok vezettek. További cél a felsőoktatási intézmény vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az alkalmazott módszer a felsőoktatás hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, amely a felsőoktatás és a vállalati kapcsolatok témájával foglalkozik, másrészt mindazon dokumentumok, amelyek a hazai felsőoktatás irányát írják elő (bolognai rendszer, duális képzés, kancellári rendszer, modellváltás), valamint a vizsgált intézmény dokumentumai. Utóbbiak közül kiemelten azok, amelyek arról adnak képet, hogy szervezeti szinten a menedzsment milyen változásokat vezetett be az attitűddel kapcsolatos összhang megteremtése érdekében, és mindez hogyan hatott a vállalati kapcsolatok kialakítására. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A felsőoktatás átalakulása, az ágazati vállalati kapcsolatrendszer elképzeléseinek megjelenése új működési modell kialakítására adott lehetőséget az egyetemek számára. Ott, ahol a felsőoktatás és az üzleti szféra innovatív, inspiráló kapcsolatot tud kialakítani egymás között, stratégiai ágazati szerepkör alakulhat ki, és az intézmény ebben a térben központi tényezővé válhat. Mindezen folyamatok során a menedzsment működése vállalati attitűdökkel bővülhet. GYAKORLATI JAVASLATOK A változások korát élő felsőoktatás egy bemutatott esetének a példája, a menedzsment által kijelölt új „működési minta” kialakulásának a vizsgálata, a vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhatnak hasonló intézmények vezetői döntéseihez. Adaptálható tartalommal szolgálhatnak olyan más, rendkívüli dinamikákat megélő szervezeti kultúrák számára, amelyek nyitottak az innovatív változtatásokra.
{"title":"Az üzleti szféra felé nyitás tényezőinek vizsgálata egy hazai felsőoktatási intézmény példáján","authors":"G. Nagy, István András, Márta Konczosné Szombathelyi","doi":"10.15170/mm.2022.56.03.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Jelen tanulmány célja egy alkalmazott tudományok egyetem példáján keresztül bemutatni, hogy az üzleti szféra közelségének megteremtéséhez, az új kapcsolatok kialakításához milyen folyamatok vezettek. További cél a felsőoktatási intézmény vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Az alkalmazott módszer a felsőoktatás hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, amely a felsőoktatás és a vállalati kapcsolatok témájával foglalkozik, másrészt mindazon dokumentumok, amelyek a hazai felsőoktatás irányát írják elő (bolognai rendszer, duális képzés, kancellári rendszer, modellváltás), valamint a vizsgált intézmény dokumentumai. Utóbbiak közül kiemelten azok, amelyek arról adnak képet, hogy szervezeti szinten a menedzsment milyen változásokat vezetett be az attitűddel kapcsolatos összhang megteremtése érdekében, és mindez hogyan hatott a vállalati kapcsolatok kialakítására. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A felsőoktatás átalakulása, az ágazati vállalati kapcsolatrendszer elképzeléseinek megjelenése új működési modell kialakítására adott lehetőséget az egyetemek számára. Ott, ahol a felsőoktatás és az üzleti szféra innovatív, inspiráló kapcsolatot tud kialakítani egymás között, stratégiai ágazati szerepkör alakulhat ki, és az intézmény ebben a térben központi tényezővé válhat. Mindezen folyamatok során a menedzsment működése vállalati attitűdökkel bővülhet. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A változások korát élő felsőoktatás egy bemutatott esetének a példája, a menedzsment által kijelölt új „működési minta” kialakulásának a vizsgálata, a vállalatszerű működésből eredő sikerességi faktorok feltárása, azok felhajtó erejének, hatásának jellemzése hasznosítható tapasztalatokkal szolgálhatnak hasonló intézmények vezetői döntéseihez. Adaptálható tartalommal szolgálhatnak olyan más, rendkívüli dinamikákat megélő szervezeti kultúrák számára, amelyek nyitottak az innovatív változtatásokra.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"55 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122704588","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-28DOI: 10.15170/mm.2022.56.03.01
A. Kun, József Boros, Ágnes Kotsis
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja Dunning–Kruger-hatás elemzése az üzleti felsőoktatási szakképzésben, illetve annak vizsgálata, hogy az önértékelés pontossága fejleszthető-e a felkészültség emelésével. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Feleltválasztásos vizsgatesztek eredményeit (N = 359) vetettük össze a hallgatók saját vizsga előtti és utáni becsléseivel, lineáris regressziós modellekben, kontroll változók szerepeltetése mellett. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A gyengébb teljesítményű hallgatók hajlamosabbak saját teljesítményüket felül- és egyben pontatlanabbul értékelni. A felkészültebb hallgatók hajlamosabbak korrigálni önértékelésüket a megszerzett tapasztalatok alapján. Ezt mind a vizsgák alatt, mind két vizsga között alátámasztottuk. Mindezekben nem találtunk különbséget a nemek között. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink alapján mind a tesztírás maga, mind az alaposabb felkészülés csökkentette az önértékelési hibákat, ezért javasolható a tesztelés gyakoriságának növelése (évközi és/vagy próbatesztekkel). Köszönetnyilvánítás: A tanulmány az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007-"Tehetségből fiatal kutató" – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban projekt támogatásával készült.
{"title":"Tudják-e a hallgatók, hogy mennyit (nem) tudnak? – A Dunning–Kruger-hatás vizsgálata üzleti szakokon tanuló felsőoktatási szakképzéses hallgatók körében","authors":"A. Kun, József Boros, Ágnes Kotsis","doi":"10.15170/mm.2022.56.03.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja Dunning–Kruger-hatás elemzése az üzleti felsőoktatási szakképzésben, illetve annak vizsgálata, hogy az önértékelés pontossága fejleszthető-e a felkészültség emelésével. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Feleltválasztásos vizsgatesztek eredményeit (N = 359) vetettük össze a hallgatók saját vizsga előtti és utáni becsléseivel, lineáris regressziós modellekben, kontroll változók szerepeltetése mellett. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A gyengébb teljesítményű hallgatók hajlamosabbak saját teljesítményüket felül- és egyben pontatlanabbul értékelni. A felkészültebb hallgatók hajlamosabbak korrigálni önértékelésüket a megszerzett tapasztalatok alapján. Ezt mind a vizsgák alatt, mind két vizsga között alátámasztottuk. Mindezekben nem találtunk különbséget a nemek között. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Eredményeink alapján mind a tesztírás maga, mind az alaposabb felkészülés csökkentette az önértékelési hibákat, ezért javasolható a tesztelés gyakoriságának növelése (évközi és/vagy próbatesztekkel). \u0000Köszönetnyilvánítás: A tanulmány az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007-\"Tehetségből fiatal kutató\" – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban projekt támogatásával készült.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"90 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125143764","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-28DOI: 10.15170/mm.2022.56.03.02
Zsolt Kőmüves, József Poór, Szilvia Szabó
A TANULMÁNY CÉLJA Tanulmányunk célja nyomon követni, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Vizsgálatainkat 262, Magyarországi székhellyel rendelkező szervezet HR vezetőinek körében végeztük. A kérdőíves felmérés keretében vizsgáltuk a koronavírus járvány által okozott gazdasági hatásokra adott szervezeti válaszokat. Az adatok értékelésére SPSS programcsomagot használtunk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a változók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát végeztünk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A Covid-19 helyzet a gazdasági élet szereplőitől folyamatos alkalmazkodást, és sok esetben komoly változtatásokat kívánt. Érdemes azonban rálátni arra is, hogy a válság nemcsak negatív, de pozitív fejlődési lehetőségeket is hordozott a vállalatok számára. Így a pandémia a válaszadó szervezetek esetén potenciálisan fejlődő területekként jelent meg, a létszámtervezés, toborzási, kiválasztási rendszerek fejlesztése, home office, szociális, mentális támogatás, munkavédelem, belső kommunikáció területén. Ezt igazolták a kutatási eredményeink is, ahol a megkérdezett vállalkozások és intézmények több, mint egyharmada a válságra lehetőségként tekint és mindössze 7,5%-uk utasította el teljesen ezt a megközelítést. A koronavírus járvány további pozitív hozadékaként – kihasználható lehetőségként – említhetjük azt is, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR pontokat, amelyek erősítést igényelnek. A járvány az alábbi fejlesztendő területekre hívta fel a figyelmet: belső kommunikáció fejlesztése, képzés, munkavállalói jólét átalakítása. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási módszerek meghatározásához. Eredményeink támpontot, kiindulási alapot jelenthetnek a gyakorló HR szakembereknek (dolgozzanak akár for-profit, akár a non-profit szervezeteknél) a jövő HR szakembereit képzőknek, és a terület kutatóinak is.
{"title":"Szervezeti válaszok a koronavírus járvány harmadik hullámában","authors":"Zsolt Kőmüves, József Poór, Szilvia Szabó","doi":"10.15170/mm.2022.56.03.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA Tanulmányunk célja nyomon követni, hogy milyen változásokkal reagál a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlata a koronavírus okozta válság kihívásaira. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Vizsgálatainkat 262, Magyarországi székhellyel rendelkező szervezet HR vezetőinek körében végeztük. A kérdőíves felmérés keretében vizsgáltuk a koronavírus járvány által okozott gazdasági hatásokra adott szervezeti válaszokat. Az adatok értékelésére SPSS programcsomagot használtunk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a változók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát végeztünk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A Covid-19 helyzet a gazdasági élet szereplőitől folyamatos alkalmazkodást, és sok esetben komoly változtatásokat kívánt. Érdemes azonban rálátni arra is, hogy a válság nemcsak negatív, de pozitív fejlődési lehetőségeket is hordozott a vállalatok számára. Így a pandémia a válaszadó szervezetek esetén potenciálisan fejlődő területekként jelent meg, a létszámtervezés, toborzási, kiválasztási rendszerek fejlesztése, home office, szociális, mentális támogatás, munkavédelem, belső kommunikáció területén. Ezt igazolták a kutatási eredményeink is, ahol a megkérdezett vállalkozások és intézmények több, mint egyharmada a válságra lehetőségként tekint és mindössze 7,5%-uk utasította el teljesen ezt a megközelítést. A koronavírus járvány további pozitív hozadékaként – kihasználható lehetőségként – említhetjük azt is, hogy megmutatta a vizsgált szervezetek számára azokat a kritikus HR pontokat, amelyek erősítést igényelnek. A járvány az alábbi fejlesztendő területekre hívta fel a figyelmet: belső kommunikáció fejlesztése, képzés, munkavállalói jólét átalakítása. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási módszerek meghatározásához. Eredményeink támpontot, kiindulási alapot jelenthetnek a gyakorló HR szakembereknek (dolgozzanak akár for-profit, akár a non-profit szervezeteknél) a jövő HR szakembereit képzőknek, és a terület kutatóinak is.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"92 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115632856","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-28DOI: 10.15170/mm.2022.56.03.05
Anita Tolnay, A. Lajos
A TANULMÁNY CÉLJA Kutatási témánk egy speciálisan tudományos, szűk piacon, a hazai laboratóriumi műszerforgalmazói szegmensen, a termék-, és értékesítésért felelős munkatársak gyakorlatban alkalmazható teljesítménynövelő motivációs rendszerére kíván optimalizált modellt alkotni. A tanulmány célkitűzése termékfelelősök motiváltságát befolyásoló tényezők feltárása, növelésére megfelelő teljesítményértékelő rendszer létrehozása és támogatása. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az adatgyűjtés közvetlen eljárással, féligstrukturált és strukturálatlan, tényfeltáró célú fókuszcsoportos és egyéni mélyinterjús formában valósult meg. Az alkalmazott módszertan kvalitatív (fókuszcsoportos és mélyinterjús) és kvantitatív (kovariancia és többváltozós lineáris regresszió) kutatás keretében vizsgálja az értékesítésért felelős alkalmazottak motivációját és elért teljesítményének meghatározó faktorait. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A tanulmány során, elsőként, szekunder kutatás keretében áttekintést nyújt nemzetközi és hazai szakirodalmi feldolgozáson át a korai emberközpontú irányzatokról, valamint számos elméleti modell gyakorlati implementálhatóságának koncepcióját mutatja be a vizsgált piacon. A kutatás további alapját a szakirodalmi áttekintésben bemutatott elméleti teljesítményértékelés és motivációs modellek segítségével, valamint kimutatott összefüggéseivel szerkesztett, egyénileg kialakított, saját szerkesztésű modell adta. A modell, egy egységként kezeli a teljesítményértékelés és a motivációs rendszer tényezőit a szervezetben dolgozókra, csoportos és egyéni szinten. Az eredmények tükrében megállapítást nyert, hogy az egyéni célok figyelembe vételével, valamint a megfelelő csoportdinamika kialakításával a szervezet nagymértékben javíthatja piaci pozícióját. A kapott kutatási eredmények, szociodemográfiai tényezők figyelembe vételével, széles körben generalizálhatók más iparágban működő KKV-ra. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatási eredmények kiértékelését követően szakmai javaslatok kerültek megfogalmazásra, az értékesítő szakemberek individuális motivációs tényezőinek meghatározására, teljesítményértékelésük hatékony kivitelezésére a szegmens versenyképességének növelése céljából. Az egységes teljesítményrendszer kiépítése és bevezetése nélkülözhetetlen feltétel a hatékony működéshez. A modell hatékonyan alkalmazható a laboratóriumi piaci szegmensen működő műszerforgalmazó cégek értékesítési szakembereire. A modell biztos kiindulópontot ad a vállalat vezetésének a hatékony motivációs rendszer megalapozására.
{"title":"A laboratóriumi műszerpiacon tevékenykedő hazai forgalmazók értékesítőinek motiváció, és teljesítmény vizsgálata a versenyképesség fokozásának hatékonysága érdekében","authors":"Anita Tolnay, A. Lajos","doi":"10.15170/mm.2022.56.03.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Kutatási témánk egy speciálisan tudományos, szűk piacon, a hazai laboratóriumi műszerforgalmazói szegmensen, a termék-, és értékesítésért felelős munkatársak gyakorlatban alkalmazható teljesítménynövelő motivációs rendszerére kíván optimalizált modellt alkotni. A tanulmány célkitűzése termékfelelősök motiváltságát befolyásoló tényezők feltárása, növelésére megfelelő teljesítményértékelő rendszer létrehozása és támogatása. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Az adatgyűjtés közvetlen eljárással, féligstrukturált és strukturálatlan, tényfeltáró célú fókuszcsoportos és egyéni mélyinterjús formában valósult meg. Az alkalmazott módszertan kvalitatív (fókuszcsoportos és mélyinterjús) és kvantitatív (kovariancia és többváltozós lineáris regresszió) kutatás keretében vizsgálja az értékesítésért felelős alkalmazottak motivációját és elért teljesítményének meghatározó faktorait. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A tanulmány során, elsőként, szekunder kutatás keretében áttekintést nyújt nemzetközi és hazai szakirodalmi feldolgozáson át a korai emberközpontú irányzatokról, valamint számos elméleti modell gyakorlati implementálhatóságának koncepcióját mutatja be a vizsgált piacon. A kutatás további alapját a szakirodalmi áttekintésben bemutatott elméleti teljesítményértékelés és motivációs modellek segítségével, valamint kimutatott összefüggéseivel szerkesztett, egyénileg kialakított, saját szerkesztésű modell adta. A modell, egy egységként kezeli a teljesítményértékelés és a motivációs rendszer tényezőit a szervezetben dolgozókra, csoportos és egyéni szinten. Az eredmények tükrében megállapítást nyert, hogy az egyéni célok figyelembe vételével, valamint a megfelelő csoportdinamika kialakításával a szervezet nagymértékben javíthatja piaci pozícióját. A kapott kutatási eredmények, szociodemográfiai tényezők figyelembe vételével, széles körben generalizálhatók más iparágban működő KKV-ra. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatási eredmények kiértékelését követően szakmai javaslatok kerültek megfogalmazásra, az értékesítő szakemberek individuális motivációs tényezőinek meghatározására, teljesítményértékelésük hatékony kivitelezésére a szegmens versenyképességének növelése céljából. Az egységes teljesítményrendszer kiépítése és bevezetése nélkülözhetetlen feltétel a hatékony működéshez. A modell hatékonyan alkalmazható a laboratóriumi piaci szegmensen működő műszerforgalmazó cégek értékesítési szakembereire. A modell biztos kiindulópontot ad a vállalat vezetésének a hatékony motivációs rendszer megalapozására.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"104 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127648751","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-11-28DOI: 10.15170/mm.2022.56.03.06
Anna Freund
A TANULMÁNY CÉLJA A 2020 elején kibontakozó Covid-19 vírus következményeként megmutatkozott, hogy mennyire fontos az élelmiszeripar hazánkban is. Előtérbe került az ország önellátó képességének fontossága, melynek fontos szereplői a kis- és középvállalkozások. Ennek eredményeként 2021-től kezdődően számos pályázati forrás áll a vállalkozók rendelkezésére, amit fejlesztésre fordíthatnak. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a Covid helyzet a következményeként megjelenő pályázati kiírások által felgyorsítja-e a digitalizációs eszközökbe történő beruházásokat, valamint, hogy a támogatási lehetőségek milyen irányba ösztönzik a Magyarországon, a helyi gazdasági környezetben és a régióra jellemző technológiai felkészültséggel működő cégeket. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A feltáró kutatás másodlagos források hibrid módon történő elemzésén alapszik, ami egyaránt magába foglalja a szakirodalom, valamint a pályázati adatok elemzését. A szakirodalom feldolgozása bibliometriai elemzés formájában valósul meg, míg a pályázatokat és a döntéshozói célkitűzéseket hagyományos manuális tartalomelemzéssel vizsgálja a tanulmány. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kutatás eredményeiben látszik, hogy hazai élelmiszeripar támogatását a digitalizáció irányába tolják a pályázati lehetőségek is. A támogatható tevékenységek esetében megjelennek elsődlegesen a fejlesztési irányok automatizált termelési rendszerekre, gyártási technológiákra, szenzor-, és vezérlés technológiákra vonatkozóan. Ezen kívül a fókuszban található, akár robottechnológiához köthető, vagy intelligens gyártási megoldásokat célzó beruházások megvalósítása (GINOP-1.2.12-21 pályázati felhívás, 2021). Emellett a Covid-19 hullámra reagálva bővített lehetőségeket is kínálva, a további fejlesztést és fennmaradást támogató pályázatok is megjelentek a magyar gazdasági szereplők számára 2021-ben (GINOP-PLUSZ-1.2.1-21 pályázati felhívás, 2021). Kidomborodik emellett azonban az is, hogy a pályázóknak lehetőségük van elsődlegesen létesítményfejlesztésre, valamint kapacitásbővítésre használni a támogatásokat, amely csak belépő szintnek tekinthető a digitális fejlettség irányába. GYAKORLATI JAVASLATOK A tanulmány a gyakorló szakemberek számára áttekinthető képet nyújt a gazdaságpolitikai célkitűzések és a megvalósítási lehetőségek kapcsolatáról, felhívva ezáltal figyelmüket a digitális megoldások által támogatott működésben rejlő előnyökre. Finanszírozás: A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
{"title":"A Covid-19 világjárvány következményeként kis- és középvállalkozások számára hirdetett élelmiszeripari digitalizációt célzó pályázatok vizsgálata","authors":"Anna Freund","doi":"10.15170/mm.2022.56.03.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A 2020 elején kibontakozó Covid-19 vírus következményeként megmutatkozott, hogy mennyire fontos az élelmiszeripar hazánkban is. Előtérbe került az ország önellátó képességének fontossága, melynek fontos szereplői a kis- és középvállalkozások. Ennek eredményeként 2021-től kezdődően számos pályázati forrás áll a vállalkozók rendelkezésére, amit fejlesztésre fordíthatnak. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a Covid helyzet a következményeként megjelenő pályázati kiírások által felgyorsítja-e a digitalizációs eszközökbe történő beruházásokat, valamint, hogy a támogatási lehetőségek milyen irányba ösztönzik a Magyarországon, a helyi gazdasági környezetben és a régióra jellemző technológiai felkészültséggel működő cégeket. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A feltáró kutatás másodlagos források hibrid módon történő elemzésén alapszik, ami egyaránt magába foglalja a szakirodalom, valamint a pályázati adatok elemzését. A szakirodalom feldolgozása bibliometriai elemzés formájában valósul meg, míg a pályázatokat és a döntéshozói célkitűzéseket hagyományos manuális tartalomelemzéssel vizsgálja a tanulmány. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A kutatás eredményeiben látszik, hogy hazai élelmiszeripar támogatását a digitalizáció irányába tolják a pályázati lehetőségek is. A támogatható tevékenységek esetében megjelennek elsődlegesen a fejlesztési irányok automatizált termelési rendszerekre, gyártási technológiákra, szenzor-, és vezérlés technológiákra vonatkozóan. Ezen kívül a fókuszban található, akár robottechnológiához köthető, vagy intelligens gyártási megoldásokat célzó beruházások megvalósítása (GINOP-1.2.12-21 pályázati felhívás, 2021). Emellett a Covid-19 hullámra reagálva bővített lehetőségeket is kínálva, a további fejlesztést és fennmaradást támogató pályázatok is megjelentek a magyar gazdasági szereplők számára 2021-ben (GINOP-PLUSZ-1.2.1-21 pályázati felhívás, 2021). Kidomborodik emellett azonban az is, hogy a pályázóknak lehetőségük van elsődlegesen létesítményfejlesztésre, valamint kapacitásbővítésre használni a támogatásokat, amely csak belépő szintnek tekinthető a digitális fejlettség irányába. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A tanulmány a gyakorló szakemberek számára áttekinthető képet nyújt a gazdaságpolitikai célkitűzések és a megvalósítási lehetőségek kapcsolatáról, felhívva ezáltal figyelmüket a digitális megoldások által támogatott működésben rejlő előnyökre. \u0000Finanszírozás: A tanulmány az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"299 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123129524","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-24DOI: 10.15170/mm.2022.56.02.03
B. Nagy, Szabolcs Prónay, Miklós Lukovics
A TANULMÁNY CÉLJA Az önvezető járművek technológiai fejlesztői világszerte már több száz város közútjain folytatnak utcai teszteket. Az önvezető technológia közelsége egyre erőteljesebben kelti fel a társadalomtudósok érdeklődését, melynek köszönhetően egyre többet tudunk a fogyasztók önvezetőtechnológia-elfogadásáról. Ezen kutatások többsége a teljes alapsokaságra, nem pedig annak egyes részeire fogalmaz meg állításokat, továbbá a relatíve kis számú szegmentálás jórészt fejlett országokra készült. Kevés információval rendelkezünk ezáltal arról, hogy az önvezető járművekről azonosított technológia elfogadási attitűdök milyen szegmentumok mentén rendeződnek Magyarországon, ezáltal az egyes szegmentumok jellemzőit is csak korlátozottan ismerjük, ami negatív hatással lehet a technológia elterjedésére. Kutatásunk célja, hogy a magyar fogyasztókat az önvezető járművekkel kapcsolatos attitűdjük alapján homogén csoportokba sorolja, valamint hogy megadja ezen csoportok legfőbb jellemzőit. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásunk során többváltozós adatelemzési módszereket alkalmaztunk: az 517 elemű mintán elvégzett kérdőíves felmérésünk eredményeit faktoranalízis majd klaszteranalízis segítségével bontottuk egymástól szignifikánsan különböző csoportokba. Ezt követően kereszttábla elemzések segítségével azonosítottuk az egyes szegmentumok főbb jellemzőit. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az önvezető járművekkel kapcsolatos attitűd szempontjából ötféle szegmentumot határoltunk le: i) hagyománykedvelő elutasítók, ii) nyitott kalandvágyók, iii) bizonytalan optimisták, iv) bizalmatlan kételkedők, v) tartózkodó megfigyelők. További fontos eredményünk, hogy ezen szegmentumok legfontosabb jellemzőit is meghatároztuk így számukra célzott kommunikációt lehet megvalósítani. GYAKORLATI JAVASLATOK Kutatásunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az önvezető járművek piacán a kiemelten fontos a szegmentálás. Az innovációk elterjedése ugyanis egy kommunikációs folyamatnak is tekinthető: a megfelelő csatornákon eljuttatott megfelelő információk elősegíthetik a technológia megértését és elfogadását. Ez azonban csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a fogyasztókat szegmentáljuk és megismerjük az egyes szegmensek jellemzőit és igényeit, melyekre illesztve személyre szabott kommunikációs stratégia mentén erősíthető a technológia elfogadás. Eredményeinkkel közös gondolkodásra invitáljuk a marketing szakmát annak érdekében, hogy a mindannyiunk jövőjét érintő technológiai robbanás a marketing eszköztár segítségével a lehető legnagyobb mértékben szolgálhassa a társadalmi jólétet.
{"title":"Én vezessek, te vezetsz vagy önvezet? – az önvezetőjármű-elfogadás öt perszóna típusa Magyarországon","authors":"B. Nagy, Szabolcs Prónay, Miklós Lukovics","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.03","url":null,"abstract":"\u0000A TANULMÁNY CÉLJA \u0000 \u0000 \u0000Az önvezető járművek technológiai fejlesztői világszerte már több száz város közútjain folytatnak utcai teszteket. Az önvezető technológia közelsége egyre erőteljesebben kelti fel a társadalomtudósok érdeklődését, melynek köszönhetően egyre többet tudunk a fogyasztók önvezetőtechnológia-elfogadásáról. Ezen kutatások többsége a teljes alapsokaságra, nem pedig annak egyes részeire fogalmaz meg állításokat, továbbá a relatíve kis számú szegmentálás jórészt fejlett országokra készült. Kevés információval rendelkezünk ezáltal arról, hogy az önvezető járművekről azonosított technológia elfogadási attitűdök milyen szegmentumok mentén rendeződnek Magyarországon, ezáltal az egyes szegmentumok jellemzőit is csak korlátozottan ismerjük, ami negatív hatással lehet a technológia elterjedésére. Kutatásunk célja, hogy a magyar fogyasztókat az önvezető járművekkel kapcsolatos attitűdjük alapján homogén csoportokba sorolja, valamint hogy megadja ezen csoportok legfőbb jellemzőit. \u0000 \u0000 \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000 \u0000 \u0000Kutatásunk során többváltozós adatelemzési módszereket alkalmaztunk: az 517 elemű mintán elvégzett kérdőíves felmérésünk eredményeit faktoranalízis majd klaszteranalízis segítségével bontottuk egymástól szignifikánsan különböző csoportokba. Ezt követően kereszttábla elemzések segítségével azonosítottuk az egyes szegmentumok főbb jellemzőit. \u0000 \u0000 \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000 \u0000 \u0000Az önvezető járművekkel kapcsolatos attitűd szempontjából ötféle szegmentumot határoltunk le: i) hagyománykedvelő elutasítók, ii) nyitott kalandvágyók, iii) bizonytalan optimisták, iv) bizalmatlan kételkedők, v) tartózkodó megfigyelők. További fontos eredményünk, hogy ezen szegmentumok legfontosabb jellemzőit is meghatároztuk így számukra célzott kommunikációt lehet megvalósítani. \u0000 \u0000 \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000 \u0000 \u0000Kutatásunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az önvezető járművek piacán a kiemelten fontos a szegmentálás. Az innovációk elterjedése ugyanis egy kommunikációs folyamatnak is tekinthető: a megfelelő csatornákon eljuttatott megfelelő információk elősegíthetik a technológia megértését és elfogadását. Ez azonban csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a fogyasztókat szegmentáljuk és megismerjük az egyes szegmensek jellemzőit és igényeit, melyekre illesztve személyre szabott kommunikációs stratégia mentén erősíthető a technológia elfogadás. Eredményeinkkel közös gondolkodásra invitáljuk a marketing szakmát annak érdekében, hogy a mindannyiunk jövőjét érintő technológiai robbanás a marketing eszköztár segítségével a lehető legnagyobb mértékben szolgálhassa a társadalmi jólétet. \u0000","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"72 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115959577","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-24DOI: 10.15170/mm.2022.56.02.01
Gedeon Totth, Ibolya Brávácz, Dávid Harsányi, Diána Pacsi, Zoltán Szabó
A TANULMÁNY CÉLJA A KKV szektor online megjelenése és ezzel kapcsolatos döntéshozatali rendszerének vizsgálata több szempontból is indokolt. Az online jelenlét napjainkban evidenciának tekinthető, a vállalat méretétől függetlenül, másrészről az internet megjelenése a marketingben és különösképpen a marketingkommunikációban paradigmaváltást eredményezett. Az online megjelenés kulcsfontosságú elem a vállalati marketing stratégiában, mely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyre korszerűbb és hatékonyabb marketingeszközökkel és megoldásokkal érje el fogyasztóit, üzleti partnereit. Ugyanakkor a KKV-k marketingtevékenysége, beleértve az online aktivitásokat gyakran elmarad a kívánatostól. Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk azokat a kis- és középvállalkozói attitűdöket és gyakorlatot, melyek a KKV-k online aktivitását napjainkban jellemzik, és releváns információkhoz jussunk az online aktivitással kapcsolatos döntési mechanizmusról, beleértve az online marketingaktivitásokat a Covid időszak előtt és 2022-ben. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásunkhoz a félig strukturált interjú formáját választottuk, melynek során összesen 25 interjúra került sor, ebből 12-t a 2019 január-március időszakban, 13-t 2022. februárjában bonyolítottunk le. A kutatásban résztvevő cégek a hazai KKV szektorból kerültek kiválasztásra. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Kutatásunk eredményei rámutatnak, hogy a vizsgált cégek online tevékenységén kevéssé érződik a tudatosság, a szakirodalomban megfogalmazott és a gyakorlatban tapasztalható, a KKV-khez kapcsolódó, jellemzőikből fakadó erősségeiket az online tevékenységük során kevéssé kamatoztatják. A KKV-k szemléletmódjában azonban egy határozott pozitív változás figyelhető meg, amit a Covid-19 részben felgyorsított, részben felerősített. A 2022-es felmérésünk szinte valamennyi szereplője további online fejlesztéseket tervez az elkövetkezendő időben. GYAKORLATI JAVASLATOK Az eredményes online jelenlét feltétele a vállalkozáson belül fellelhető tudás és tapasztalat kihasználása a csoportos döntéshozatalon keresztül, szemben a tipikus KKV tulajdonosi, egyszemélyes döntéssel. A SEO és az SMM jelentőségének felismerése alapvető létszükséglet a vállalati sikerhez és ennek kiegyensúlyozása is szükséges a jellemzően SMM tevékenységek mellett. Az online tevékenységek egyre magasabb arányú kiszervezése elősegíti a vállalati tudástőke emelését és a hatékonyabb online kommunikációs jelenlétet. Az alapvető szemléletváltás egyik fontos eleme lehet a külső kommunikáció mellette a belső online kommunikáció fejlesztése. Köszönetnyilvánítás: A kutatási projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja és a Budapesti Gazdasági Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás (NKFIH-1259-8/2019) támogatja.
{"title":"Kihívások a hazai KKV szektor döntéshozatalában – fókuszban az online kommunikációs megjelenés","authors":"Gedeon Totth, Ibolya Brávácz, Dávid Harsányi, Diána Pacsi, Zoltán Szabó","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A KKV szektor online megjelenése és ezzel kapcsolatos döntéshozatali rendszerének vizsgálata több szempontból is indokolt. Az online jelenlét napjainkban evidenciának tekinthető, a vállalat méretétől függetlenül, másrészről az internet megjelenése a marketingben és különösképpen a marketingkommunikációban paradigmaváltást eredményezett. Az online megjelenés kulcsfontosságú elem a vállalati marketing stratégiában, mely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyre korszerűbb és hatékonyabb marketingeszközökkel és megoldásokkal érje el fogyasztóit, üzleti partnereit. Ugyanakkor a KKV-k marketingtevékenysége, beleértve az online aktivitásokat gyakran elmarad a kívánatostól. \u0000Kutatásunkban arra vállalkoztunk, hogy feltárjuk azokat a kis- és középvállalkozói attitűdöket és gyakorlatot, melyek a KKV-k online aktivitását napjainkban jellemzik, és releváns információkhoz jussunk az online aktivitással kapcsolatos döntési mechanizmusról, beleértve az online marketingaktivitásokat a Covid időszak előtt és 2022-ben. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kutatásunkhoz a félig strukturált interjú formáját választottuk, melynek során összesen 25 interjúra került sor, ebből 12-t a 2019 január-március időszakban, 13-t 2022. februárjában bonyolítottunk le. A kutatásban résztvevő cégek a hazai KKV szektorból kerültek kiválasztásra. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Kutatásunk eredményei rámutatnak, hogy a vizsgált cégek online tevékenységén kevéssé érződik a tudatosság, a szakirodalomban megfogalmazott és a gyakorlatban tapasztalható, a KKV-khez kapcsolódó, jellemzőikből fakadó erősségeiket az online tevékenységük során kevéssé kamatoztatják. A KKV-k szemléletmódjában azonban egy határozott pozitív változás figyelhető meg, amit a Covid-19 részben felgyorsított, részben felerősített. A 2022-es felmérésünk szinte valamennyi szereplője további online fejlesztéseket tervez az elkövetkezendő időben. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Az eredményes online jelenlét feltétele a vállalkozáson belül fellelhető tudás és tapasztalat kihasználása a csoportos döntéshozatalon keresztül, szemben a tipikus KKV tulajdonosi, egyszemélyes döntéssel. A SEO és az SMM jelentőségének felismerése alapvető létszükséglet a vállalati sikerhez és ennek kiegyensúlyozása is szükséges a jellemzően SMM tevékenységek mellett. Az online tevékenységek egyre magasabb arányú kiszervezése elősegíti a vállalati tudástőke emelését és a hatékonyabb online kommunikációs jelenlétet. Az alapvető szemléletváltás egyik fontos eleme lehet a külső kommunikáció mellette a belső online kommunikáció fejlesztése. \u0000Köszönetnyilvánítás: A kutatási projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programja és a Budapesti Gazdasági Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás (NKFIH-1259-8/2019) támogatja.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"415 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122848598","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-24DOI: 10.15170/mm.2022.56.02.05
Tímea Juhász, Gyöngyi Csongrádi, Arnold Tóth
A TANULMÁNY CÉLJA Ma már nem kérdés, hogy a tudás az egyik legfontosabb humán érték, amelynek megszerzése, fejlesztése, és megőrzése sokak számára nélkülözhetetlen. A tudás menedzselése alatt olyan tevékenységeket értünk, melyek célja az összegyűjtött ismeretek, a tapasztalatok, a szakértelem dokumentálása, rendszerezése, megosztása, továbbfejlesztése illetve hatékony felhasználása. Nem véletlen, hogy az egyénileg megszerzett, fejlesztett tudásvagyont a legtöbben szeretnék megőrizni. Kérdés azonban, hogy hajlandóak-e a hallgatók a tudásukat másokkal is megosztani. A cikk szerzői ebben a felmérésben egyetemisták körében vizsgálták meg, hogy mennyire nyitottak az ismereteik átadására egymás között. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A szerzők a felsőoktatási intézményben tanulók tudásátadási hajlandóságát 2021-ben zajlott kutatás keretében vizsgálták. A válaszadóknak egy, az interneten közzétett kérdőívet kellett kitölteniük, anonim és önkéntes módon. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A vizsgálati eredmények azt igazolták, hogy közepesen hajlandóak a hallgatók a diáktársaiknak átadni az információkat, és ezért nem elsősorban materiális kompenzációt várnak el egymástól. A diákok közötti tudástranszfer ösztönzése része kell legyen az egyetemi oktatásnak és javasolt olyan lehetőségeket teremteni, hogy minél több helyzetben tudják a tanulók megosztani egymás között az információkat, mellyel nem csak a tanulás hatékonyságát tudják növelni, hanem később, az üzleti életben is hasznosítható tapasztalatokat szerezhetnek.
{"title":"Mennyire nyitottak az egyetemisták megosztani a tudásukat egymással?","authors":"Tímea Juhász, Gyöngyi Csongrádi, Arnold Tóth","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Ma már nem kérdés, hogy a tudás az egyik legfontosabb humán érték, amelynek megszerzése, fejlesztése, és megőrzése sokak számára nélkülözhetetlen. A tudás menedzselése alatt olyan tevékenységeket értünk, melyek célja az összegyűjtött ismeretek, a tapasztalatok, a szakértelem dokumentálása, rendszerezése, megosztása, továbbfejlesztése illetve hatékony felhasználása. Nem véletlen, hogy az egyénileg megszerzett, fejlesztett tudásvagyont a legtöbben szeretnék megőrizni. Kérdés azonban, hogy hajlandóak-e a hallgatók a tudásukat másokkal is megosztani. A cikk szerzői ebben a felmérésben egyetemisták körében vizsgálták meg, hogy mennyire nyitottak az ismereteik átadására egymás között. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A szerzők a felsőoktatási intézményben tanulók tudásátadási hajlandóságát 2021-ben zajlott kutatás keretében vizsgálták. A válaszadóknak egy, az interneten közzétett kérdőívet kellett kitölteniük, anonim és önkéntes módon. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A vizsgálati eredmények azt igazolták, hogy közepesen hajlandóak a hallgatók a diáktársaiknak átadni az információkat, és ezért nem elsősorban materiális kompenzációt várnak el egymástól. A diákok közötti tudástranszfer ösztönzése része kell legyen az egyetemi oktatásnak és javasolt olyan lehetőségeket teremteni, hogy minél több helyzetben tudják a tanulók megosztani egymás között az információkat, mellyel nem csak a tanulás hatékonyságát tudják növelni, hanem később, az üzleti életben is hasznosítható tapasztalatokat szerezhetnek.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"14 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"117119960","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A TANULMÁNY CÉLJA A pszichológiában az imposztor szindróma egy kognitív torzulás, mely megakadályozza, hogy az egyén megélje a munkateljesítményéhez kapcsolódó sikerélményt. Az állapotot először 1978-ban azonosították Paulin Rose Clance és Suzanne Imes pszichológusok, akik kezdetben úgy gondolták, hogy ez főként egy nőket érintő jelenség. A későbbiekben végzett kutatások eredménye szerint viszont az imposztor-szindróma a munkavállalók mintegy 70 százalékát érinti a pályafutása során. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a jelenség a megkérdezett munkavállalók körében mennyire elterjedt, kiket érint és nem utolsó sorban, hogy milyen hatással van az egyén munkateljesítményére, előmenetelére. Szintén fontos célkitűzése a kutatásnak, hogy felmérjük mennyire hátráltató, vagy éppenséggel motiváló a szindróma hatása az egyéni munkateljesítményre. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásunk alapját egy 2022. márciusban végzett kérdőíves felmérés adta, amelyet magyar munkavállalók körében végeztünk. A kérdőívben megvizsgáltuk az imposztor szindróma nem, életkor és végzettségi szint alapján történő előfordulását a kitöltők körében. A kutatásban továbbá azt is felmértük, hogy ha a jelenség egy korábbi életszakaszban jelentkezett, akkor hány évesen, illetve hány év munkatapasztalatot követően múlt el, valamint, hogy a tapasztalt jelenség miként hatott az egyén munkateljesítményére. Az adatokat kereszttábla elemzéssel és statisztikai vizsgálatokkal értékeltük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Összesített eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az imposztor szindróma a kutatásunkban résztvevő alanyok 86,4%-a esetében jelenleg is fennáll és mindössze 13,6%-uk érzi úgy, hogy megszűnt bizonyos kor elérése és szakmai tapasztalat megszerzését követően. A jelenség a mintában elsősorban felsősokú végzettséggel rendelkező nőket érinti, amely állandósult, jelenleg is fennálló belső szorongás érzését jelenti számukra. A szindróma intenzitása az életkor előre haladtával (és ezzel párhuzamosan a munkapasztalat növekedésével) csökkenhet és enyhe, mérsékelt hatást mutathat. A teljes mintában a tünetegyüttes alapvetően ösztönzőleg hat a teljesítményre és az életkor növekedésével csökken a jelenség teljesítményre gyakorolt blokkoló hatása. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az imposztor szindróma hazai előfordulásának részletesebb megismeréséhez, annak munkateljesítményre gyakorolt hatásának megértéséhez. További kutatási irányként a jövőben érdemes volna a mintaelemszámot növelve ágazat-, földrajzi/településnagyság, vezetői/nem vezetői munkakör specifikumokat meghatározni, valamint a pályájuk elején álló fiatal (25 év alatti) munkavállalók körében nagyobb számban megvizsgálni a jelenség előfordulásának jellemzőit.
{"title":"Az imposztor szindróma munkaerő-piaci relevanciája","authors":"Zsófia Ásványi, Eszter Barakonyi, Bernadett Riedelmayer","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A pszichológiában az imposztor szindróma egy kognitív torzulás, mely megakadályozza, hogy az egyén megélje a munkateljesítményéhez kapcsolódó sikerélményt. Az állapotot először 1978-ban azonosították Paulin Rose Clance és Suzanne Imes pszichológusok, akik kezdetben úgy gondolták, hogy ez főként egy nőket érintő jelenség. A későbbiekben végzett kutatások eredménye szerint viszont az imposztor-szindróma a munkavállalók mintegy 70 százalékát érinti a pályafutása során. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a jelenség a megkérdezett munkavállalók körében mennyire elterjedt, kiket érint és nem utolsó sorban, hogy milyen hatással van az egyén munkateljesítményére, előmenetelére. Szintén fontos célkitűzése a kutatásnak, hogy felmérjük mennyire hátráltató, vagy éppenséggel motiváló a szindróma hatása az egyéni munkateljesítményre. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kutatásunk alapját egy 2022. márciusban végzett kérdőíves felmérés adta, amelyet magyar munkavállalók körében végeztünk. A kérdőívben megvizsgáltuk az imposztor szindróma nem, életkor és végzettségi szint alapján történő előfordulását a kitöltők körében. A kutatásban továbbá azt is felmértük, hogy ha a jelenség egy korábbi életszakaszban jelentkezett, akkor hány évesen, illetve hány év munkatapasztalatot követően múlt el, valamint, hogy a tapasztalt jelenség miként hatott az egyén munkateljesítményére. Az adatokat kereszttábla elemzéssel és statisztikai vizsgálatokkal értékeltük. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000Összesített eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az imposztor szindróma a kutatásunkban résztvevő alanyok 86,4%-a esetében jelenleg is fennáll és mindössze 13,6%-uk érzi úgy, hogy megszűnt bizonyos kor elérése és szakmai tapasztalat megszerzését követően. A jelenség a mintában elsősorban felsősokú végzettséggel rendelkező nőket érinti, amely állandósult, jelenleg is fennálló belső szorongás érzését jelenti számukra. A szindróma intenzitása az életkor előre haladtával (és ezzel párhuzamosan a munkapasztalat növekedésével) csökkenhet és enyhe, mérsékelt hatást mutathat. A teljes mintában a tünetegyüttes alapvetően ösztönzőleg hat a teljesítményre és az életkor növekedésével csökken a jelenség teljesítményre gyakorolt blokkoló hatása. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatás eredményei hozzájárulhatnak az imposztor szindróma hazai előfordulásának részletesebb megismeréséhez, annak munkateljesítményre gyakorolt hatásának megértéséhez. További kutatási irányként a jövőben érdemes volna a mintaelemszámot növelve ágazat-, földrajzi/településnagyság, vezetői/nem vezetői munkakör specifikumokat meghatározni, valamint a pályájuk elején álló fiatal (25 év alatti) munkavállalók körében nagyobb számban megvizsgálni a jelenség előfordulásának jellemzőit.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"122 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124178656","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2022-09-24DOI: 10.15170/mm.2022.56.02.07
Zsolt Kőmüves, József Poór, Patrícia Karácsony
A TANULMÁNY CÉLJA Tanulmányunk célja feltárni, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) miként válaszoltak a koronavírus járvány gazdasági hatásaira, milyen kiválasztási, munkaerő-megtartást segítő és ösztönző intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy csökkentsék a fluktuációt a szervezetüknél. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Vizsgálatainkat 108, a dél-dunántúli régióban székhellyel rendelkező vállalkozás vezetőjének körében végeztük. Vállalati kérdőíves felmérés keretében (N=108) vizsgáltuk a koronavírus okozta anomáliákat, a munkaerőhiány okait, a munkaerő kiválasztás szempontrendszerét, valamint a munkaerő megtartás érdekében alkalmazott motivációs stratégiákat. Az adatok értékelése során SPSS programcsomagot használtuk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a változók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát használtunk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A járvány gazdasági következményei azonnal és közvetlenül érintették az általunk megkérdezett középvállalkozások 73%-át, míg a kisvállalkozások 46%-át. A kialakult járványhelyzet gyors reakcióra kényszerítette a munkáltatókat. A leggyakoribb válasz az ún. „home office” munkavégzés bevezetése volt, ezt követte a szabadságok elrendelése, valamint a rövidített munkaidő. A kapott eredmények szerint a dolgozók 16%-ának megszűnt, vagy csökkent a jövedelme. A vizsgált vállalkozások kiválasztási folyamatára a gondos és alapos kiválasztás, a próbanap tesztelés volt jellemző, de fontos szerepet kapott a munkatársi ajánló program működtetése, illetve a bizalom megelőlegezése is. Valamennyi megkérdezett vállalkozás alkalmazott munkaerő-megtartó stratégiát. A vezetői döntésekbe való bevonás a szolgáltatás és a kereskedelem területén, a különböző tréningek segítségével történő készségek, kompetenciák fejlesztése a mezőgazdaság, míg a mentori hálózat működtetése az informatika területén kapott hangsúlyosabb szerepet. A megkérdezett vezetők a rugalmas foglalkoztatási formákat tartják leginkább alkalmasnak a munkaerő megtartására, de fontos szerepet tulajdonítanak a csoportkohézió javításának (pl. tréningek szervezése), illetve a dolgozók béremelésének is. GYAKORLATI JAVASLATOK A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási módszerek meghatározásához, valamint a kis- és középvállalkozások motivációs stratégiáinak kijelöléséhez. Mindemellett kutatás-módszertani szempontból, úgy gondoljuk, hogy a szervezetek kiválasztási, munkaerő-megtartási stratégiáit vizsgáló kutatásokhoz olyan mérési eszközt sikerült kidolgozni, amely a korábbiaknál jobban illeszkedik a kutatási gyakorlatokhoz, így pontosabb mérést tesz lehetővé.
{"title":"Vezetői motiváció a munkaerő-megtartás szolgálatában, különös tekintettel a dél-dunántúli régió kis- és középvállalkozásaira","authors":"Zsolt Kőmüves, József Poór, Patrícia Karácsony","doi":"10.15170/mm.2022.56.02.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.02.07","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000Tanulmányunk célja feltárni, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) miként válaszoltak a koronavírus járvány gazdasági hatásaira, milyen kiválasztási, munkaerő-megtartást segítő és ösztönző intézkedéseket vezettek be annak érdekében, hogy csökkentsék a fluktuációt a szervezetüknél. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Vizsgálatainkat 108, a dél-dunántúli régióban székhellyel rendelkező vállalkozás vezetőjének körében végeztük. Vállalati kérdőíves felmérés keretében (N=108) vizsgáltuk a koronavírus okozta anomáliákat, a munkaerőhiány okait, a munkaerő kiválasztás szempontrendszerét, valamint a munkaerő megtartás érdekében alkalmazott motivációs stratégiákat. Az adatok értékelése során SPSS programcsomagot használtuk, a háttérváltozók és az egyes válaszok közötti összefüggések kimutatása érdekében kereszttábla elemzést végeztünk, míg a változók közötti összefüggések statisztikai szignifikanciájának mérésére Pearson-féle Khi négyzet (χ2) próbát használtunk, ezen kívül a kereszttáblás elemzés során megvizsgáltuk a Crammer-féle együtthatót. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A járvány gazdasági következményei azonnal és közvetlenül érintették az általunk megkérdezett középvállalkozások 73%-át, míg a kisvállalkozások 46%-át. A kialakult járványhelyzet gyors reakcióra kényszerítette a munkáltatókat. A leggyakoribb válasz az ún. „home office” munkavégzés bevezetése volt, ezt követte a szabadságok elrendelése, valamint a rövidített munkaidő. A kapott eredmények szerint a dolgozók 16%-ának megszűnt, vagy csökkent a jövedelme. A vizsgált vállalkozások kiválasztási folyamatára a gondos és alapos kiválasztás, a próbanap tesztelés volt jellemző, de fontos szerepet kapott a munkatársi ajánló program működtetése, illetve a bizalom megelőlegezése is. Valamennyi megkérdezett vállalkozás alkalmazott munkaerő-megtartó stratégiát. A vezetői döntésekbe való bevonás a szolgáltatás és a kereskedelem területén, a különböző tréningek segítségével történő készségek, kompetenciák fejlesztése a mezőgazdaság, míg a mentori hálózat működtetése az informatika területén kapott hangsúlyosabb szerepet. A megkérdezett vezetők a rugalmas foglalkoztatási formákat tartják leginkább alkalmasnak a munkaerő megtartására, de fontos szerepet tulajdonítanak a csoportkohézió javításának (pl. tréningek szervezése), illetve a dolgozók béremelésének is. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatás eredményei hozzájárulnak a stratégiai döntések megtervezéséhez, a kiválasztási, toborzási módszerek meghatározásához, valamint a kis- és középvállalkozások motivációs stratégiáinak kijelöléséhez. Mindemellett kutatás-módszertani szempontból, úgy gondoljuk, hogy a szervezetek kiválasztási, munkaerő-megtartási stratégiáit vizsgáló kutatásokhoz olyan mérési eszközt sikerült kidolgozni, amely a korábbiaknál jobban illeszkedik a kutatási gyakorlatokhoz, így pontosabb mérést tesz lehetővé.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"45 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-09-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121620105","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：