Pub Date : 2023-08-15DOI: 10.15170/mm.2023.57.02.04
Emese Babinszki, Katalin Balázs
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja a humoros reklámok szakirodalmának áttekintése, aminek apropóját a magyar szakirodalomban még kévéssé tárgyalt humorelmélet, a Szelíd Támadás Elmélet (The Benign Violation Theory) (McGraw & Warren 2010) adja. A célunk a klasszikus humormodellek, a humoros reklámok modellek és az új elmélet integrálása. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A tanulmányban az általános humorelméletek és a humoros reklámokra vonatkozó tanulmányok elméletei kerültek összefoglalásra. Az áttekintés újdonsága a humor potenciális negatív hatásainak kibővítése. A feldolgozott anyagok között klasszikus elméletek és frissebb publikációk is megjelennek. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A humor általános elméleteiben és tipológiáiban már kezdetektől megjelentek a humor offenzív formái, és a humor alkalmazásának negatív következményei. Bár a humoros reklámok vizsgálatai sok esetben mutattak negatív hatásokat is, a humoros reklámok hatásmechanizmusára vonatkozó modellek szinte kizárólag a pozitív hatásokat írták le. A humorra vonatkozó újabb kutatások azonban rámutatnak arra, hogy a humor vizsgálata esetén a negatív hatások figyelembevétele kifejezetten fontos lenne. Ez kiemelten igaz a humor offenzív típusai esetében. A pozitív és a negatív hatások integrált vizsgálata a következő logikus lépést jelenthetné a humor hatásának tudományos vizsgálatában. GYAKORLATI JAVASLATOK A humor sokat vizsgált pozitív hatásain túl a negatív aspektusoknak is hangsúlyt kell kapniuk a humoros reklámok vizsgálataiban. A humoros reklámok hatásainak vizsgálata esetén egy integrált szemlélet előrevivő lenne, mert a humoros reklám nemcsak figyelemfelkeltő, de sértő, megbotránkoztató is lehet. A kiváltott hatás függ a reklám típusától, a márkától és a kultúra normáitól is. A hatásvizsgálatok során mind pozitív mind negatív érzéseket keltő humor típusokat alkalmazni kellene. Így válhatna elérhetővé az a cél, hogy az eddigieknél komplexebb módon modellezzék a reklámok hatását. Ez pontosabb predikcióhoz vezethetne egy-egy reklám vagy egy marketingkampány tervezése során.
{"title":"A humoros reklámok napos és sötét oldala: A humoros reklám potenciális hatásainak szakirodalmi áttekintése","authors":"Emese Babinszki, Katalin Balázs","doi":"10.15170/mm.2023.57.02.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.02.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A tanulmány célja a humoros reklámok szakirodalmának áttekintése, aminek apropóját a magyar szakirodalomban még kévéssé tárgyalt humorelmélet, a Szelíd Támadás Elmélet (The Benign Violation Theory) (McGraw & Warren 2010) adja. A célunk a klasszikus humormodellek, a humoros reklámok modellek és az új elmélet integrálása.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A tanulmányban az általános humorelméletek és a humoros reklámokra vonatkozó tanulmányok elméletei kerültek összefoglalásra. Az áttekintés újdonsága a humor potenciális negatív hatásainak kibővítése. A feldolgozott anyagok között klasszikus elméletek és frissebb publikációk is megjelennek.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A humor általános elméleteiben és tipológiáiban már kezdetektől megjelentek a humor offenzív formái, és a humor alkalmazásának negatív következményei. Bár a humoros reklámok vizsgálatai sok esetben mutattak negatív hatásokat is, a humoros reklámok hatásmechanizmusára vonatkozó modellek szinte kizárólag a pozitív hatásokat írták le. A humorra vonatkozó újabb kutatások azonban rámutatnak arra, hogy a humor vizsgálata esetén a negatív hatások figyelembevétele kifejezetten fontos lenne. Ez kiemelten igaz a humor offenzív típusai esetében. A pozitív és a negatív hatások integrált vizsgálata a következő logikus lépést jelenthetné a humor hatásának tudományos vizsgálatában.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A humor sokat vizsgált pozitív hatásain túl a negatív aspektusoknak is hangsúlyt kell kapniuk a humoros reklámok vizsgálataiban. A humoros reklámok hatásainak vizsgálata esetén egy integrált szemlélet előrevivő lenne, mert a humoros reklám nemcsak figyelemfelkeltő, de sértő, megbotránkoztató is lehet. A kiváltott hatás függ a reklám típusától, a márkától és a kultúra normáitól is. A hatásvizsgálatok során mind pozitív mind negatív érzéseket keltő humor típusokat alkalmazni kellene. Így válhatna elérhetővé az a cél, hogy az eddigieknél komplexebb módon modellezzék a reklámok hatását. Ez pontosabb predikcióhoz vezethetne egy-egy reklám vagy egy marketingkampány tervezése során.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"265 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122535331","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-08-15DOI: 10.15170/mm.2023.57.02.05
Anikó Csepregi, Melinda Pápai
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány fókuszában a kizárólag projektalapú szervezeteknél dolgozó, X és Y generációs (Xgen, Ygen) projektvezetők közti különbségek vizsgálata áll. A jelen pilot kutatás célja feltárni a generációváltással összefüggő projektvezetésbeli változásokat az építőipari kivitelezésben az egyén, a munkahely és a szektor szintjén is, további kutatási irányok meghatározásával. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A szakirodalmi áttekintés eredményeként tett megállapításokat a szerzők összevetették három, az építőipari kivitelezési szektorban működő, projekt alapú vállalatnál lefolytatott, félig strukturált interjúk válaszaival, melyet 17 projektvezetői képesség fontosságát mérő kérdőív generációs szempontú statisztikai elemzésével árnyaltak és tettek kísérletet a célhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására. A kérdőívet 2022 januárjában 31 fő projektvezető töltötte ki. Az ehhez kapcsolódó interjúk 2022. május és június hónapban készültek. A mintaszámra tekintettel a szerzők hangsúlyozzák a jelen tanulmány pilot jellegét. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A pilot kutatás során megállapítást nyert, hogy az építőiparban az Xgen és Ygen projektvezetők közti eltérések a képességek tekintetben másképpen mutatkoznak meg, mint egy szektor-független mintán: a döntés-, kommunikációs és stressztűrő képesség terén eltérőek az eredmények. A munkahelyi és szektori szinten, az Ygen belépésének tulajdonított változások hatással vannak a munkakörökre, az elvárásokra és a fizetésekre. GYAKORLATI JAVASLATOK Az Ygen gyors karrierépítési és magas fizetési igénye hatással van az építőipari projektvezetés szakmai színvonalára, a fluktuációra és elindított egy olyan tendenciát, aminek eredményeként az egyetemi végzettséget és nagyfokú műszaki szakmai tapasztalatot igénylő, alapvetően az építés helyszínéről ellátható munkakörök (építésvezető, munkahelyi mérnök) megszűnőben vannak, vagy pedig csak alacsonyabb végzettségű dolgozóval tölthetők be, ezáltal mélyülni látszik a szakadék a kék és fehérgalléros munkakörök között. A Ygen motivációjának és képességeinek mélyebb megértésével, valamint az elemszám növelésével a kutatási eredmények pontosíthatók.
{"title":"Merre tart az építőipari projektek vezetése az Y generáció előre törésével? Egy pilot tanulmány eredményei","authors":"Anikó Csepregi, Melinda Pápai","doi":"10.15170/mm.2023.57.02.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.02.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A tanulmány fókuszában a kizárólag projektalapú szervezeteknél dolgozó, X és Y generációs (Xgen, Ygen) projektvezetők közti különbségek vizsgálata áll. A jelen pilot kutatás célja feltárni a generációváltással összefüggő projektvezetésbeli változásokat az építőipari kivitelezésben az egyén, a munkahely és a szektor szintjén is, további kutatási irányok meghatározásával.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A szakirodalmi áttekintés eredményeként tett megállapításokat a szerzők összevetették három, az építőipari kivitelezési szektorban működő, projekt alapú vállalatnál lefolytatott, félig strukturált interjúk válaszaival, melyet 17 projektvezetői képesség fontosságát mérő kérdőív generációs szempontú statisztikai elemzésével árnyaltak és tettek kísérletet a célhoz kapcsolódó kérdések megválaszolására. A kérdőívet 2022 januárjában 31 fő projektvezető töltötte ki. Az ehhez kapcsolódó interjúk 2022. május és június hónapban készültek. A mintaszámra tekintettel a szerzők hangsúlyozzák a jelen tanulmány pilot jellegét.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A pilot kutatás során megállapítást nyert, hogy az építőiparban az Xgen és Ygen projektvezetők közti eltérések a képességek tekintetben másképpen mutatkoznak meg, mint egy szektor-független mintán: a döntés-, kommunikációs és stressztűrő képesség terén eltérőek az eredmények. A munkahelyi és szektori szinten, az Ygen belépésének tulajdonított változások hatással vannak a munkakörökre, az elvárásokra és a fizetésekre.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Az Ygen gyors karrierépítési és magas fizetési igénye hatással van az építőipari projektvezetés szakmai színvonalára, a fluktuációra és elindított egy olyan tendenciát, aminek eredményeként az egyetemi végzettséget és nagyfokú műszaki szakmai tapasztalatot igénylő, alapvetően az építés helyszínéről ellátható munkakörök (építésvezető, munkahelyi mérnök) megszűnőben vannak, vagy pedig csak alacsonyabb végzettségű dolgozóval tölthetők be, ezáltal mélyülni látszik a szakadék a kék és fehérgalléros munkakörök között. A Ygen motivációjának és képességeinek mélyebb megértésével, valamint az elemszám növelésével a kutatási eredmények pontosíthatók.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"6 4 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-08-15","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"127820725","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.07
P. Szántó
In recent years, Personal Branding is gaining more and more attention as a concept in academica, within the fields of management and business studies. Even-though having more than 100 academic studies published on the phenomenon to this date, connecting the concept with areas like management, psychology, communication, entrepreneurship and others, it lacks fundamentals, due to factors such as, diversity of definitions and finding its place within academia. Being a fragmented research area, it is crucial to get an understanding of its origins and draw a clear path of its heterogeneous nature in order to create a base for advancement of research both in theoretical and empirical aspects. This paper aims to review the origins and contemporary literature and show directions of an integrated model of standardization of the effect of Personal Branding on Business Development. By conducting a systematic literature review, the paper 1) identifies key characteristics of constructs, 2) compares the existing theoretical models and their findings, and 3) analyzes concepts in order to propose a widely usable definition of Personal Branding. The summary of the literature review results in a proposed outline of models, trends, drivers, outcomes, and processes as well, based on the findings of other reviewed studies. The review keeps an important highlight on not only scientific, but real life practical usability as well. Finally, the paper outlines the further touchpoints of research that can be discussed in order to understand the phenomenon of Personal Branding as a determinative factor within the success metrics of business development.
{"title":"Systematic literature and modeling review of Personal Branding","authors":"P. Szántó","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.07","url":null,"abstract":"In recent years, Personal Branding is gaining more and more attention as a concept in academica, within the fields of management and business studies. Even-though having more than 100 academic studies published on the phenomenon to this date, connecting the concept with areas like management, psychology, communication, entrepreneurship and others, it lacks fundamentals, due to factors such as, diversity of definitions and finding its place within academia. Being a fragmented research area, it is crucial to get an understanding of its origins and draw a clear path of its heterogeneous nature in order to create a base for advancement of research both in theoretical and empirical aspects. This paper aims to review the origins and contemporary literature and show directions of an integrated model of standardization of the effect of Personal Branding on Business Development. By conducting a systematic literature review, the paper 1) identifies key characteristics of constructs, 2) compares the existing theoretical models and their findings, and 3) analyzes concepts in order to propose a widely usable definition of Personal Branding. The summary of the literature review results in a proposed outline of models, trends, drivers, outcomes, and processes as well, based on the findings of other reviewed studies. The review keeps an important highlight on not only scientific, but real life practical usability as well. Finally, the paper outlines the further touchpoints of research that can be discussed in order to understand the phenomenon of Personal Branding as a determinative factor within the success metrics of business development.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"80 6 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116357871","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.01
Mónika Garai-Fodor
A TANULMÁNY CÉLJA A tanulmány célja a fogyasztói magatartás értékrend-alapú megközelítését hangsúlyozó modellek validálása az önkéntesség iránti aktivitás vizsgálatára. A tanulmány keretében azt elemeztem, hogy az önkéntesség, azon belül is a pro bono tudásmegosztáson alapuló önkéntes aktivitás iránti hozzáállás miként függ össze a fiatalok általános értékszeméletével. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Jelen tanulmány keretében egy nemzetközi kvantitatív primer kutatás részeredményeit mutatom be, a hazai minta jellemzőire fókuszálva. Hólabda mintavételi eljárás keretében, előtesztelt sztenderdizált kérdőíves online megkérdezést alkalmaztunk valamennyi, a projektben résztvevő országban. Magyarországon ennek keretében 840 értékelhető kérdőív került feldolgozásra. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kutatás eredményei alapján sikerült igazolnom, hogy az önkéntességre való nyitottság és a tudásmegosztáson alapuló pro bono aktivitásokban való részvételi szándék összefüggésben áll az alapvető értékszemlélettel. Az értékszemlélet alapján négy, egymástól szignifikánsan megkülönböztethető szegmenst tudtam karakterizálni: az „Életigenlő segítőkész fiatalok” körét, akik a kalandok, az izgalmak és a kockázatok keresői. A „Külsőségeknek élők” csoportját, akik számára a társadalmi státusz kifejezésre juttatása volt a legfontosabb. A hedonisztikus értékeket követő „Énközpontú kalandorokat” és az „Empatikus felelősségvállaló fiatalok” szegmensét, akiket a szociális érzékenység, a társadalmi felelősségvállalás jellemzett. Az értékrend szerint kialakult szegmensek esetén statisztikailag igazolható összefüggést mutathattam ki az önkéntesség, azon belül is a pro bono aktivitásokban való részvételi szándékkal. GYAKORLATI JAVASLATOK A tanulmányban ismertetett primer eredmények alátámasztják, hogy az értékorientáció jól magyarázza a döntéseink mögött meghúzódó valós motivációkat az önkéntes aktivitások és a pro bono aktivitások esetén is. Az értékorientáció jól alkalmazható szegmentációs ismérvként az önkéntes programok népszerűsítése során is, mely jó kiinduló pont lehet a további potenciális célcsoportok megszólítására és az önkéntesség iránt elhivatottak motivációjának megerősítésére.
{"title":"Pro bono önkéntes aktivitás a fiatal generáció körében értékrend-alapú megközelítésben","authors":"Mónika Garai-Fodor","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A tanulmány célja a fogyasztói magatartás értékrend-alapú megközelítését hangsúlyozó modellek validálása az önkéntesség iránti aktivitás vizsgálatára. A tanulmány keretében azt elemeztem, hogy az önkéntesség, azon belül is a pro bono tudásmegosztáson alapuló önkéntes aktivitás iránti hozzáállás miként függ össze a fiatalok általános értékszeméletével.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Jelen tanulmány keretében egy nemzetközi kvantitatív primer kutatás részeredményeit mutatom be, a hazai minta jellemzőire fókuszálva. Hólabda mintavételi eljárás keretében, előtesztelt sztenderdizált kérdőíves online megkérdezést alkalmaztunk valamennyi, a projektben résztvevő országban. Magyarországon ennek keretében 840 értékelhető kérdőív került feldolgozásra.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A kutatás eredményei alapján sikerült igazolnom, hogy az önkéntességre való nyitottság és a tudásmegosztáson alapuló pro bono aktivitásokban való részvételi szándék összefüggésben áll az alapvető értékszemlélettel. Az értékszemlélet alapján négy, egymástól szignifikánsan megkülönböztethető szegmenst tudtam karakterizálni: az „Életigenlő segítőkész fiatalok” körét, akik a kalandok, az izgalmak és a kockázatok keresői. A „Külsőségeknek élők” csoportját, akik számára a társadalmi státusz kifejezésre juttatása volt a legfontosabb. A hedonisztikus értékeket követő „Énközpontú kalandorokat” és az „Empatikus felelősségvállaló fiatalok” szegmensét, akiket a szociális érzékenység, a társadalmi felelősségvállalás jellemzett. Az értékrend szerint kialakult szegmensek esetén statisztikailag igazolható összefüggést mutathattam ki az önkéntesség, azon belül is a pro bono aktivitásokban való részvételi szándékkal.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A tanulmányban ismertetett primer eredmények alátámasztják, hogy az értékorientáció jól magyarázza a döntéseink mögött meghúzódó valós motivációkat az önkéntes aktivitások és a pro bono aktivitások esetén is. Az értékorientáció jól alkalmazható szegmentációs ismérvként az önkéntes programok népszerűsítése során is, mely jó kiinduló pont lehet a további potenciális célcsoportok megszólítására és az önkéntesség iránt elhivatottak motivációjának megerősítésére.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116710933","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.05
Dorka T. Nagy-Pető, Zoltán Szakály, V. Kiss
A tanulmány célja Napjainkban a helyi gazdaságok támogatását célzó kampányok és az etnocentrikus gondolkodás erősödése figyelhető meg világszinten, amit a pandémia csak továbberősített. A rövid ellátási láncok és a helyi termékek a fenntartható fogyasztás szempontjából is felértékelődtek, és a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Kutatásaink keretében arra kerestük a választ, hogy mit tekintenek a magyar vásárlók helyi terméknek és származását tekintve, milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben. Alkalmazott módszertan Az alapkutatást 2019-ben végeztük (N=500), majd megismételtük 2021-ben (N=1000) mindkét esetben egy-egy reprezentatív, országos mintán. A minták mindkét alkalommal nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatívak voltak. A mintavétel során az egyes régiókban és a kijelölt településeken az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, amely teljes véletlenszerűséget biztosít a megfelelő válaszadók kiválasztásához. A felkeresett háztartásban lakó személyek közül az ún. születésnapi kulcs alkalmazásával választottuk ki az interjúra megfelelő személyt. Legfontosabb eredmények Az összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy 2021-ben a megkérdezettek nagyobb elvárásokat támasztanak a helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ez minden szempontra igaz, de közülük is kiemelkedik a kis földrajzi távolság, a helyi munkaerő foglalkoztatása és a hagyományos termelési eljárás. A fogyasztók 2021-ben elfogadóbbak a saját és a szomszéd településről, illetve a megyéből és a régióból származó helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ennek alapján a származási távolságot is rugalmasabban kezelik, vagyis jobban elfogadják a nagyobb földrajzi távolságot. Gyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat A leírtak alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek tágabban értelmezik a helyi termékek fogalmát, azokat már kevésbé csak egyetlen településre vonatkoztatják. A leírtak azt jelentik, hogy a termelők nagyobb távolságból származó termékeket is „címkézhetnek” helyinek, a döntéshozóknak pedig érdemes átgondolni a jelenlegi származási távolság kritériumát.
{"title":"A helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói elvárások összehasonlító vizsgálata","authors":"Dorka T. Nagy-Pető, Zoltán Szakály, V. Kiss","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.05","url":null,"abstract":"A tanulmány célja \u0000Napjainkban a helyi gazdaságok támogatását célzó kampányok és az etnocentrikus gondolkodás erősödése figyelhető meg világszinten, amit a pandémia csak továbberősített. A rövid ellátási láncok és a helyi termékek a fenntartható fogyasztás szempontjából is felértékelődtek, és a közbeszédben is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Kutatásaink keretében arra kerestük a választ, hogy mit tekintenek a magyar vásárlók helyi terméknek és származását tekintve, milyen elvárásaik vannak ezekkel szemben. \u0000Alkalmazott módszertan \u0000Az alapkutatást 2019-ben végeztük (N=500), majd megismételtük 2021-ben (N=1000) mindkét esetben egy-egy reprezentatív, országos mintán. A minták mindkét alkalommal nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatívak voltak. A mintavétel során az egyes régiókban és a kijelölt településeken az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, amely teljes véletlenszerűséget biztosít a megfelelő válaszadók kiválasztásához. A felkeresett háztartásban lakó személyek közül az ún. születésnapi kulcs alkalmazásával választottuk ki az interjúra megfelelő személyt. \u0000Legfontosabb eredmények \u0000Az összehasonlítás alapján kijelenthető, hogy 2021-ben a megkérdezettek nagyobb elvárásokat támasztanak a helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ez minden szempontra igaz, de közülük is kiemelkedik a kis földrajzi távolság, a helyi munkaerő foglalkoztatása és a hagyományos termelési eljárás. A fogyasztók 2021-ben elfogadóbbak a saját és a szomszéd településről, illetve a megyéből és a régióból származó helyi termékekkel szemben, mint 2019-ben. Ennek alapján a származási távolságot is rugalmasabban kezelik, vagyis jobban elfogadják a nagyobb földrajzi távolságot. \u0000Gyakorlati/gazdaságpolitikai javaslatokat \u0000A leírtak alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek tágabban értelmezik a helyi termékek fogalmát, azokat már kevésbé csak egyetlen településre vonatkoztatják. A leírtak azt jelentik, hogy a termelők nagyobb távolságból származó termékeket is „címkézhetnek” helyinek, a döntéshozóknak pedig érdemes átgondolni a jelenlegi származási távolság kritériumát.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131550958","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.06
Norbert Katona, Judit Tessényi
A TANULMÁNY CÉLJA A márkanevek a márkaidentitás egyik elemeként a márka reprezentációját szolgálják. A tanulmány célkitűzése, hogy egy előzetesen, szakemberek körében végzett kutatás eredményeire alapozva, olyan egészségügyi szolgáltatói márkanév elemeket azonosítson hazai környezetben, amelyek alkalmasak arra, hogy egészségügyi szolgáltatások igénybevevői értelmezni és azonosítani tudják az adott szolgáltató fő értékeit, így a márkanév be tudja tölteni a márkát és a márkaüzenetet hordozó funkcióját. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A márkanevek üzletileg is értékes vizsgálati területe jelenleg még gyerekcipőben jár, így primer kutatásunkat saját szerkesztésű kérdőívvel, szabadon kiválasztott 201 fős mintával végeztük. Kutatásunk során kvalitatív, szabadszavas szóasszociáción alapuló vizsgálatot folytattunk online adatgyűjtéssel, 18 év feletti válaszadók körében. Először szakértők által korábban már tesztelt 25, majd ezt szűkítve 11, jellegzetes márkanév-profilú budapesti magánegészségügyi szolgáltató márkanév-asszociációit dolgoztuk fel. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A tanulmányozott magánklinikák esetében az ismertség még kevésbé markáns, így az intézmények által közvetített márkakép is további erősítést igényel, miközben kifejezett fogyasztói érdeklődés tapasztalható az egészségügyi szolgáltatások iránt, sőt a fővárosi válaszadók körében szignifikánsan magasabb az egészségi intézményét önállóan kiválasztók aránya (p < 0,05). A válaszadók a „szakembergárdát” és a „megbízhatóságot” emelték ki fontos döntési kritériumként, a „márkanév” megítélése a “frekventált elhelyezkedés” és az “ismertség” dimenziókkal mutatott azonos szintű fontosságot. Lényeges eredmény, hogy a tejes minta általános márkanév reprezentációja jelentősen eltérhetnek az intézményt ismerőkétől, amely többdimenziós márkapercepciós-aszimmetria jelenlétére utalhat. GYAKORLATI JAVASLATOK Az aszimmetria feltárása hasznos eszköz lehet egyrészt a már meglévő páciensekkel kapcsolatos lojalitásépítő márkatalálkozási pontok menedzselése, másrészt pedig a potenciális fogyasztók megcélzására és befolyásolására törekvő márkaelemépítési tevékenységek megalapozása érdekében. A márkanevek alkotása során javasolt lehet az érzelmi kapcsolódásnak is teret adó márkanevek mellett a humor és a szokatlanabb asszociációk használatát is tesztelni az egészségügyi intézmények márkanevei kapcsán.
{"title":"Magán egészségügyi szolgáltatók márkaneveinek megítélése asszociációs vizsgálat segítségével","authors":"Norbert Katona, Judit Tessényi","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A márkanevek a márkaidentitás egyik elemeként a márka reprezentációját szolgálják. A tanulmány célkitűzése, hogy egy előzetesen, szakemberek körében végzett kutatás eredményeire alapozva, olyan egészségügyi szolgáltatói márkanév elemeket azonosítson hazai környezetben, amelyek alkalmasak arra, hogy egészségügyi szolgáltatások igénybevevői értelmezni és azonosítani tudják az adott szolgáltató fő értékeit, így a márkanév be tudja tölteni a márkát és a márkaüzenetet hordozó funkcióját.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A márkanevek üzletileg is értékes vizsgálati területe jelenleg még gyerekcipőben jár, így primer kutatásunkat saját szerkesztésű kérdőívvel, szabadon kiválasztott 201 fős mintával végeztük. Kutatásunk során kvalitatív, szabadszavas szóasszociáción alapuló vizsgálatot folytattunk online adatgyűjtéssel, 18 év feletti válaszadók körében. Először szakértők által korábban már tesztelt 25, majd ezt szűkítve 11, jellegzetes márkanév-profilú budapesti magánegészségügyi szolgáltató márkanév-asszociációit dolgoztuk fel. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A tanulmányozott magánklinikák esetében az ismertség még kevésbé markáns, így az intézmények által közvetített márkakép is további erősítést igényel, miközben kifejezett fogyasztói érdeklődés tapasztalható az egészségügyi szolgáltatások iránt, sőt a fővárosi válaszadók körében szignifikánsan magasabb az egészségi intézményét önállóan kiválasztók aránya (p < 0,05). A válaszadók a „szakembergárdát” és a „megbízhatóságot” emelték ki fontos döntési kritériumként, a „márkanév” megítélése a “frekventált elhelyezkedés” és az “ismertség” dimenziókkal mutatott azonos szintű fontosságot. Lényeges eredmény, hogy a tejes minta általános márkanév reprezentációja jelentősen eltérhetnek az intézményt ismerőkétől, amely többdimenziós márkapercepciós-aszimmetria jelenlétére utalhat.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Az aszimmetria feltárása hasznos eszköz lehet egyrészt a már meglévő páciensekkel kapcsolatos lojalitásépítő márkatalálkozási pontok menedzselése, másrészt pedig a potenciális fogyasztók megcélzására és befolyásolására törekvő márkaelemépítési tevékenységek megalapozása érdekében. A márkanevek alkotása során javasolt lehet az érzelmi kapcsolódásnak is teret adó márkanevek mellett a humor és a szokatlanabb asszociációk használatát is tesztelni az egészségügyi intézmények márkanevei kapcsán.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"11 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125110789","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.02
Ágnes Neulinger, Míra Júlia Nagy, Zsuzsa Petróczi, Gabriella Kiss, Tamás Veress, Orsolya Lazányi
A TANULMÁNY CÉLJAI A mélyülő, globális léptékű ökológiai válság meghatározó előidézőinek egyike a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási módok terjedése. Az elmozdulás a fenntartható életmód felé szükségszerű, azonban számos nehézségbe ütközhet. Jelen kutatás a tényleges viselkedésre és annak változására fókuszálva mutatja be a közösség jelentőségét a fenntartható életmód ösztönzésére, miközben hangsúlyozza a részvételi kutatásban rejlő lehetőségeket. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Részvételi kutatást végeztünk nagyvárosi egyetemista és friss diplomás fiatalok körében, úgynevezett ökoklubok segítségével. Kvalitatív elemzésünk adatforrásai a fenntarthatóságra törekvő viselkedésről készített előzetes felmérés, az ökoklub találkozók online videofelvételei és azok leiratai, a fenntartható életmódhoz kapcsolódó heti mérések adatai, valamint egyéni reflexiós szövegek és utólagos mélyinterjúk voltak. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Kutatási eredményeink megerősítették a közösség fontosságát a fenntartható életmód felé való elmozdulásban. Az ökoklub elméleti és gyakorlati tudást adott a résztvevőknek, miközben a fogyasztói felhatalmazódás eszközeként is szolgált. Emellett kutatásunk feltárta a fenntartható szándék és a magatartás közötti eltérés jellemző okait, valamint azokat a tényezőket, amelyek segítik és akadályozzák a fenntartható életmód követését. Eredményeink egyértelműen jelzik a részvételi kutatás hasznosságát a fenntarthatóbb életmód és fogyasztás vizsgálatában. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeink szerint a fenntartható életmód elsajátításához segítségre van szüksége a fogyasztóknak, amely érkezhet az állami, a civil és a vállalati szféra szereplőitől egyaránt. Kutatásunk eredményei a fenntarthatósággal foglalkozó közösségeken keresztül kapott támogatás hasznossága mellett érvelnek. Kutatásmódszertani szempontból pedig javasoljuk a részvételi kutatás használatát a téma mélyebb megértéséhez.
{"title":"Hogyan támogathatja a közösség a fenntarthatóbb életmódot? Egy részvételi kutatás tapasztalatai","authors":"Ágnes Neulinger, Míra Júlia Nagy, Zsuzsa Petróczi, Gabriella Kiss, Tamás Veress, Orsolya Lazányi","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJAI\u0000A mélyülő, globális léptékű ökológiai válság meghatározó előidézőinek egyike a fenntarthatatlan termelési és fogyasztási módok terjedése. Az elmozdulás a fenntartható életmód felé szükségszerű, azonban számos nehézségbe ütközhet. Jelen kutatás a tényleges viselkedésre és annak változására fókuszálva mutatja be a közösség jelentőségét a fenntartható életmód ösztönzésére, miközben hangsúlyozza a részvételi kutatásban rejlő lehetőségeket.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Részvételi kutatást végeztünk nagyvárosi egyetemista és friss diplomás fiatalok körében, úgynevezett ökoklubok segítségével. Kvalitatív elemzésünk adatforrásai a fenntarthatóságra törekvő viselkedésről készített előzetes felmérés, az ökoklub találkozók online videofelvételei és azok leiratai, a fenntartható életmódhoz kapcsolódó heti mérések adatai, valamint egyéni reflexiós szövegek és utólagos mélyinterjúk voltak.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Kutatási eredményeink megerősítették a közösség fontosságát a fenntartható életmód felé való elmozdulásban. Az ökoklub elméleti és gyakorlati tudást adott a résztvevőknek, miközben a fogyasztói felhatalmazódás eszközeként is szolgált. Emellett kutatásunk feltárta a fenntartható szándék és a magatartás közötti eltérés jellemző okait, valamint azokat a tényezőket, amelyek segítik és akadályozzák a fenntartható életmód követését. Eredményeink egyértelműen jelzik a részvételi kutatás hasznosságát a fenntarthatóbb életmód és fogyasztás vizsgálatában.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Eredményeink szerint a fenntartható életmód elsajátításához segítségre van szüksége a fogyasztóknak, amely érkezhet az állami, a civil és a vállalati szféra szereplőitől egyaránt. Kutatásunk eredményei a fenntarthatósággal foglalkozó közösségeken keresztül kapott támogatás hasznossága mellett érvelnek. Kutatásmódszertani szempontból pedig javasoljuk a részvételi kutatás használatát a téma mélyebb megértéséhez.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"73 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132446859","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.03
Anett Tímea Grozdics, J. Girán, Anett Uhrin, Gábor Balogh, Balázs Cakó, Bence Cselik, Ágnes Borsos
THE AIMS OF THE PAPER Previous studies have shown that office spaces are priority areas for research. The shocks of recent years, such as the pandemic, have radically changed the lives of office workers in particular, so researchers consider research related to office spaces increasingly relevant. This research aims to present a systematic literature review (SLR) on the relationship between turbulent times working from home (WFH) during the pandemic and outline the possibility of WFH during the pandemic and that the workers will continue to work in the home office. METHODOLOGY The study uses the method of systematic literature review to achieve the research goal. The process provides an opportunity to transparently collect empirical studies on the given research question. The research took place between 2021-2022, with 54 relevant literature items being included for processing. MOST IMPORTANT RESULTS Our results showed that working from home was and remained an industry-specific option. The competition for talent has intensified in recent years. Employers can get the most out of them, reconstruct their operations and determine what can be monitored remotely. Our results also show that the time, energy and cost of commuting to work are the second most influential motivational factors. In this way, the costs of the employers can also be reduced since they can optimize their office space in connection with the new work organization, thereby reducing their rent and overhead costs. RECOMMENDATIONS The literature review outlined that by adapting and rethinking the experiences during the pandemic, many organizations can organize their work processes more efficiently in the future in accordance with health regulations. Thanks to the shift towards a knowledge-based economy and the spread of Industry 4.0, remote work can be one of the decisive tools for curbing climate change. Acknowledgement: The research project is conducted within the Biomedical Engineering Project of the Thematic Excellence Programme framework. An application for ethical approval for the research methods used in the research "Parameterised comfort in physical spaces" was submitted to the Scientific and Research Ethics Committee of the Health Sciences Council, which granted ethical approval.
{"title":"Working from home or back to the office? - The impact of the recent turbulence on office work","authors":"Anett Tímea Grozdics, J. Girán, Anett Uhrin, Gábor Balogh, Balázs Cakó, Bence Cselik, Ágnes Borsos","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.03","url":null,"abstract":"THE AIMS OF THE PAPER\u0000Previous studies have shown that office spaces are priority areas for research. The shocks of recent years, such as the pandemic, have radically changed the lives of office workers in particular, so researchers consider research related to office spaces increasingly relevant. This research aims to present a systematic literature review (SLR) on the relationship between turbulent times working from home (WFH) during the pandemic and outline the possibility of WFH during the pandemic and that the workers will continue to work in the home office.\u0000METHODOLOGY\u0000The study uses the method of systematic literature review to achieve the research goal. The process provides an opportunity to transparently collect empirical studies on the given research question. The research took place between 2021-2022, with 54 relevant literature items being included for processing.\u0000MOST IMPORTANT RESULTS\u0000Our results showed that working from home was and remained an industry-specific option. The competition for talent has intensified in recent years. Employers can get the most out of them, reconstruct their operations and determine what can be monitored remotely. Our results also show that the time, energy and cost of commuting to work are the second most influential motivational factors. In this way, the costs of the employers can also be reduced since they can optimize their office space in connection with the new work organization, thereby reducing their rent and overhead costs.\u0000RECOMMENDATIONS\u0000The literature review outlined that by adapting and rethinking the experiences during the pandemic, many organizations can organize their work processes more efficiently in the future in accordance with health regulations. Thanks to the shift towards a knowledge-based economy and the spread of Industry 4.0, remote work can be one of the decisive tools for curbing climate change.\u0000Acknowledgement: The research project is conducted within the Biomedical Engineering Project of the Thematic Excellence Programme framework. An application for ethical approval for the research methods used in the research \"Parameterised comfort in physical spaces\" was submitted to the Scientific and Research Ethics Committee of the Health Sciences Council, which granted ethical approval.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"8 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122476280","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-06-22DOI: 10.15170/mm.2023.57.01.04
M. Smith, Monica Coronel
THE AIMS OF THE PAPER Several motivators and inhibitors for technology acceptance and readiness have been identified, however, propensity to use digital tools can vary according to different factors, one of them being the users’ age. This study seeks to explore the technology acceptance and readiness of different generations of tourists in an urban destination. METHODOLOGY This qualitative study comprised 94 face-to-face interviews conducted during autumn 2019 and the spring of 2020 (before COVID-19) to foreign visitors from different age groups close to the main attractions in Budapest, Hungary. Interviews gathered visitors’ thoughts, experiences, and perceptions about tourism and technology. Interviews were audio recorded, transcribed and content analysed applying a deductive approach. MOST IMPORTANT RESULTS Baby Boomers are more inhibited than motivated in terms of technology readiness due to the lack of technical knowledge and challenges of use. Generation X are more optimistic about the usage of technologies driven by convenience and social influence. Younger generations use a wider range of digital tools while travelling due to greater levels of optimism and innovativeness. However, some participants from Generation Y1 and X consciously limit the use of technologies as they consider them disruptive. Findings also show that motivators tend to be more closely related to utilitarian rather than hedonic factors for all generations. Smartphones and Google Maps are the most used digital tools. This novel study focuses on different models and approaches for technology acceptance and readiness from a generational perspective exploring the so-called ‘digital gap’. Furthermore, this study explores the correlation between different determinants of the proposed models. The context of an urban destination is also relatively novel, as many previous studies have focused rather on individual sites. RECOMMENDATIONS Urban destinations should facilitate conditions to encourage acceptance and readiness of technology among urban tourists. This not only includes digital infrastructure (e.g. WI-FI), but digital solutions and apps (e.g. tour guides in different languages) designed to attract different target markets (i.e. generations).
{"title":"Technology Acceptance and Readiness among different Generations of Urban Touists","authors":"M. Smith, Monica Coronel","doi":"10.15170/mm.2023.57.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.01.04","url":null,"abstract":"THE AIMS OF THE PAPER\u0000Several motivators and inhibitors for technology acceptance and readiness have been identified, however, propensity to use digital tools can vary according to different factors, one of them being the users’ age. This study seeks to explore the technology acceptance and readiness of different generations of tourists in an urban destination.\u0000METHODOLOGY\u0000This qualitative study comprised 94 face-to-face interviews conducted during autumn 2019 and the spring of 2020 (before COVID-19) to foreign visitors from different age groups close to the main attractions in Budapest, Hungary. Interviews gathered visitors’ thoughts, experiences, and perceptions about tourism and technology. Interviews were audio recorded, transcribed and content analysed applying a deductive approach.\u0000MOST IMPORTANT RESULTS\u0000Baby Boomers are more inhibited than motivated in terms of technology readiness due to the lack of technical knowledge and challenges of use. Generation X are more optimistic about the usage of technologies driven by convenience and social influence. Younger generations use a wider range of digital tools while travelling due to greater levels of optimism and innovativeness. However, some participants from Generation Y1 and X consciously limit the use of technologies as they consider them disruptive. Findings also show that motivators tend to be more closely related to utilitarian rather than hedonic factors for all generations. Smartphones and Google Maps are the most used digital tools.\u0000This novel study focuses on different models and approaches for technology acceptance and readiness from a generational perspective exploring the so-called ‘digital gap’. Furthermore, this study explores the correlation between different determinants of the proposed models. The context of an urban destination is also relatively novel, as many previous studies have focused rather on individual sites.\u0000RECOMMENDATIONS \u0000Urban destinations should facilitate conditions to encourage acceptance and readiness of technology among urban tourists. This not only includes digital infrastructure (e.g. WI-FI), but digital solutions and apps (e.g. tour guides in different languages) designed to attract different target markets (i.e. generations).","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"54 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-06-22","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128880485","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.01.03
Ida Ercsey, Veronika Keller
A TANULMÁNY CÉLJA Világszerte számos kutatást végeztek az m-health applikációkkal kapcsolatban, és az eredmények azt mutatják, hogy a jól megtervezett m-health alkalmazások javíthatják a gyógyszeres kezelést, és csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk az m-health applikációk és különös tekintettel az életstílus-alkalmazások használatának elméleti hátterét és tapasztalatait felhasználói szemszögből. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Az m-health alkalmazások használatát vizsgáló kérdőívek (MAUQ) közül az önálló applikációkra kifejlesztett skálát használtuk. Az applikációk értékelése három dimenzió mentén történt: a használat könnyűsége, az applikáció felületével való elégedettség, és a hasznosság megítélése. A két kutatási kérdés vizsgálatához kísérleti módszert alkalmaztunk, amit 22 hallgató bevonásával bonyolítottunk le, a 2021-es tanév őszi félévében, 14 héten keresztül. Az elemzés során leíró statisztikai mutatókat és páros t próbát alkalmaztunk. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A vizsgált alanyok összességében 16 különböző applikációt értékeltek, melyek az életstílus applikációk öt területéhez sorolhatók: (1) sport és fitnesz tevékenységmérő, (2) étrend és táplálkozás, (3) stresszoldás és relaxáció, (4) női ciklus figyelés, illetve (5) betegségkezelés. A kísérletben résztvevő alanyok leginkább a könnyű használattal elégedettek és legkevésbé az applikációk felületével, valamint annak hasznosságának megítélésével. A kísérleti alanyok közül többen számoltak be pozitív hatásokról a fizikai és a mentális egészség javulása által. Az észlelt egészségjavulás szignifikáns (t=-4,55; p≦0,00) és a legkedvezőbb változás a diéta és táplálkozási alkalmazások esetében figyelhető meg. Biztató, hogy 17-en tervezik az applikációk további használatát. GYAKORLATI JAVASLATOK Kutatásunk eredményei különösen hasznosak lesznek az egészségtudatosságra és egészségfejlesztésre fókuszáló fogyasztók, alkalmazásfejlesztők és szolgáltatók számára. Az egészségügy esetében hozzájárulhat az ellátórendszer terheinek csökkentéséhez, valamint a telemedicina és a hagyományos egészségügy integrált fejlesztéséhez. Népességi szinten kiemelt szerepe van a megelőzés területén. A fejlesztőknek érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni az appok felületének fejlesztésére, a design-ra, a rendszerezésre, vagyis ergonómiai szempontokra. Ezen kívül, a fejlesztők számára lehetőséget kínál az ingyenesen elérhető szolgáltatások bővítésére, valamint a BigData adatok GDPR előírásainak megfelelő kezelésére, elemzésére. Köszönetnyilvánítás: A kísérleti alanyok toborzását és a kísérelt lefolytatásával kapcsolatos koordinációt ezúton köszönjük Dr. Printz-Markó Erzsébet egyetemi adjunktus asszonynak.
{"title":"Az életstílus applikációk használatának megítélése egy kísérlet tapasztalatai alapján","authors":"Ida Ercsey, Veronika Keller","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000Világszerte számos kutatást végeztek az m-health applikációkkal kapcsolatban, és az eredmények azt mutatják, hogy a jól megtervezett m-health alkalmazások javíthatják a gyógyszeres kezelést, és csökkenthetik az egészségügyi ellátás költségeit. Kutatásunk célja, hogy feltárjuk az m-health applikációk és különös tekintettel az életstílus-alkalmazások használatának elméleti hátterét és tapasztalatait felhasználói szemszögből.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Az m-health alkalmazások használatát vizsgáló kérdőívek (MAUQ) közül az önálló applikációkra kifejlesztett skálát használtuk. Az applikációk értékelése három dimenzió mentén történt: a használat könnyűsége, az applikáció felületével való elégedettség, és a hasznosság megítélése. A két kutatási kérdés vizsgálatához kísérleti módszert alkalmaztunk, amit 22 hallgató bevonásával bonyolítottunk le, a 2021-es tanév őszi félévében, 14 héten keresztül. Az elemzés során leíró statisztikai mutatókat és páros t próbát alkalmaztunk. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A vizsgált alanyok összességében 16 különböző applikációt értékeltek, melyek az életstílus applikációk öt területéhez sorolhatók: (1) sport és fitnesz tevékenységmérő, (2) étrend és táplálkozás, (3) stresszoldás és relaxáció, (4) női ciklus figyelés, illetve (5) betegségkezelés. A kísérletben résztvevő alanyok leginkább a könnyű használattal elégedettek és legkevésbé az applikációk felületével, valamint annak hasznosságának megítélésével. A kísérleti alanyok közül többen számoltak be pozitív hatásokról a fizikai és a mentális egészség javulása által. Az észlelt egészségjavulás szignifikáns (t=-4,55; p≦0,00) és a legkedvezőbb változás a diéta és táplálkozási alkalmazások esetében figyelhető meg. Biztató, hogy 17-en tervezik az applikációk további használatát. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Kutatásunk eredményei különösen hasznosak lesznek az egészségtudatosságra és egészségfejlesztésre fókuszáló fogyasztók, alkalmazásfejlesztők és szolgáltatók számára. Az egészségügy esetében hozzájárulhat az ellátórendszer terheinek csökkentéséhez, valamint a telemedicina és a hagyományos egészségügy integrált fejlesztéséhez. Népességi szinten kiemelt szerepe van a megelőzés területén. A fejlesztőknek érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni az appok felületének fejlesztésére, a design-ra, a rendszerezésre, vagyis ergonómiai szempontokra. Ezen kívül, a fejlesztők számára lehetőséget kínál az ingyenesen elérhető szolgáltatások bővítésére, valamint a BigData adatok GDPR előírásainak megfelelő kezelésére, elemzésére.\u0000Köszönetnyilvánítás: A kísérleti alanyok toborzását és a kísérelt lefolytatásával kapcsolatos koordinációt ezúton köszönjük Dr. Printz-Markó Erzsébet egyetemi adjunktus asszonynak.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"9 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125280122","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：