Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.02.03
Ágnes Maksimovic, Mária Törőcsik
A TANULMÁNY CÉLJA A kétezres évek elején a nemzetközi marketingirodalomban a fogyasztás visszaszorítása, a fogyasztásellenesség még kevéssé tárgyalt témakör volt. A szakértők foglalkoztak pl. az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói csoportjával (Craig-Lees & Hill 2002; Shaw & Newholm 2002) és a fogyasztói ellenállással (Duke 2002). Zavestoski 2002-ben a nemfogyasztásról közzétett kutatása tárgyalásakor az anti consumption kifejezést használta, ami az előzményekhez képest újító hatású volt (Zavestoski 2002). Egy évvel később az ausztráliai Marketing folyóiratban non consumption kifejezéssel jelent meg kutatás, ami a fenntartható fogyasztást és a nemfogyasztást tárgyalta (Todd & Lawson 2003). Ezek után felmerül, mit értünk egyik vagy másik megnevezés alatt, mi ezeknek a magyar nemfogyasztás szóhasználathoz való viszonya. Miután a két megnevezés használatára (vagy akár azok írásmódjára) vonatkozóan nincs szakmai konszenzus, így a kutatás előmozdíthatja a témával foglalkozók egységes keretének kialakulását. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Jelen tanulmány a 2004-2022 között anti consumption és non-consumption (különféle írásmódokban) megjelent nemzetközi publikációkat vizsgálja a Google Trends keresések és kutatások számának elemzésével. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A non-consumption és az anti-consumption kifejezés a Trends segítségével kimutatatott vonaldiagrammon mintegy váltja egymást, ellentétes mozgást mutatva. Mindkét esetben a fogyasztás kapcsolódik leginkább a kifejezésekhez. Az anti-consumption kifejezésnél a fogyasztásellenesség is feltűnik, mintegy jelezve, hogy az anti-consumption esetében érzelmi többlet is jelentkezhet, míg a non-consumption esetében nincs érzelmi többlet, ez inkább tényként kezelt állapotokhoz kapcsolódik. A hazai nemfogyasztás kifejezés tartalmát, a non-consumption közvetíti leginkább, így fordításokban, keresésekben ezt javasoljuk. GYAKORLATI EREDMÉNYEK Kihívás teljesen különválasztani a két kifejezést, hiszen a fogyasztás témakörhöz kapcsolódnak szorosan, így a fogyasztás mind a hat írásmódban vizsgált kifejezésnél megjelenik. Az anti consumption esetén a fogyasztást (100), az alkoholos italt (16) követően a fogyasztásellenesség (16) jelenik meg legyakrabban. A non-consumption esetében pedig a fogyasztás (100) után az elektromos energia fogyasztás (19), az energia (17) kerülnek előtérbe. Régiós bontás szerint, az Egyesült Államokban kiemelten keresnek a kifejezésre, ez a nyelvi sajátoság miatt lehetséges.
{"title":"A non consumption és az anti consumption kifejezések nemzetközi kutatási trendjei","authors":"Ágnes Maksimovic, Mária Törőcsik","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A kétezres évek elején a nemzetközi marketingirodalomban a fogyasztás visszaszorítása, a fogyasztásellenesség még kevéssé tárgyalt témakör volt. A szakértők foglalkoztak pl. az önkéntes egyszerűsítők fogyasztói csoportjával (Craig-Lees & Hill 2002; Shaw & Newholm 2002) és a fogyasztói ellenállással (Duke 2002). Zavestoski 2002-ben a nemfogyasztásról közzétett kutatása tárgyalásakor az anti consumption kifejezést használta, ami az előzményekhez képest újító hatású volt (Zavestoski 2002). Egy évvel később az ausztráliai Marketing folyóiratban non consumption kifejezéssel jelent meg kutatás, ami a fenntartható fogyasztást és a nemfogyasztást tárgyalta (Todd & Lawson 2003). Ezek után felmerül, mit értünk egyik vagy másik megnevezés alatt, mi ezeknek a magyar nemfogyasztás szóhasználathoz való viszonya. Miután a két megnevezés használatára (vagy akár azok írásmódjára) vonatkozóan nincs szakmai konszenzus, így a kutatás előmozdíthatja a témával foglalkozók egységes keretének kialakulását.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Jelen tanulmány a 2004-2022 között anti consumption és non-consumption (különféle írásmódokban) megjelent nemzetközi publikációkat vizsgálja a Google Trends keresések és kutatások számának elemzésével.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A non-consumption és az anti-consumption kifejezés a Trends segítségével kimutatatott vonaldiagrammon mintegy váltja egymást, ellentétes mozgást mutatva. Mindkét esetben a fogyasztás kapcsolódik leginkább a kifejezésekhez. Az anti-consumption kifejezésnél a fogyasztásellenesség is feltűnik, mintegy jelezve, hogy az anti-consumption esetében érzelmi többlet is jelentkezhet, míg a non-consumption esetében nincs érzelmi többlet, ez inkább tényként kezelt állapotokhoz kapcsolódik. A hazai nemfogyasztás kifejezés tartalmát, a non-consumption közvetíti leginkább, így fordításokban, keresésekben ezt javasoljuk.\u0000GYAKORLATI EREDMÉNYEK\u0000Kihívás teljesen különválasztani a két kifejezést, hiszen a fogyasztás témakörhöz kapcsolódnak szorosan, így a fogyasztás mind a hat írásmódban vizsgált kifejezésnél megjelenik. Az anti consumption esetén a fogyasztást (100), az alkoholos italt (16) követően a fogyasztásellenesség (16) jelenik meg legyakrabban. A non-consumption esetében pedig a fogyasztás (100) után az elektromos energia fogyasztás (19), az energia (17) kerülnek előtérbe. Régiós bontás szerint, az Egyesült Államokban kiemelten keresnek a kifejezésre, ez a nyelvi sajátoság miatt lehetséges.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"13 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123218991","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.01.01
Nikolett Balsa-Budai, Zoltán Szakály
A TANULMÁNY CÉLJA: Jelen kutatás célja, hogy feltárja a hazai online fogyasztók fenntartható táplálkozással kapcsolatos attitűdjeit. Vajon a fogyasztók aktív szereplőként tekintenek-e magukra a probléma megoldásában, vagy inkább megfigyelőként az élelmiszeripart képviselő cégektől várják a megoldást? Melyek azok a lépések, amiket az elmúlt időszakban a fogyasztók megtettek a fenntartható élelmiszer-fogyasztás megvalósulásáért? Hogyan vélekednek a közelmúltban bevezetett vagy a jövőben tervezett élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó változásokról (pl. újféle csomagolóanyagok, csomagolásmentesség, egyszerhasználatos műanyag eszközök kivezetése, fenntarthatóbb étrend megvalósítása)? ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN: A vizsgálat netnográfia segítségével került lebonyolításra, amely során az egyes, Magyarországon jelen levő és magyar Facebook-oldallal rendelkező cégek fenntartható táplálkozás kapcsán közzétett tartalmai és az ehhez kapcsolódó hozzászólások kerültek elemzésre. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK: Az eredmények egyrészről szemléltetik, hogy melyek a leggyakrabban felmerülő témakörök (növényi alapú étrend, élelmiszer-csomagolás) a fenntartható táplálkozás megvalósítása kapcsán. Emellett feltárásra került, hogyan vélekednek a hazai online fogyasztók a cégek által végzett, fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységekről, fejlesztésekről pl. új termékcsomagolás, innovatív (elsősorban vegán) élelmiszerek, környezetbarát megoldások. Továbbá melyek azok a vásárlást befolyásoló tényezők, amelyek valóban érvényesülnek az élelmiszer-fogyasztói magatartásban. GYAKORLATI JAVASLATOK: A szakirodalmi eredményekkel összhangban a netnográfia is igazolta, hogy a környezettudatos tényező az élelmiszerek esetében leginkább mint hozzáadott érték van jelen, a vásárlási döntést elsősorban az egészségtudatosság, a jó íz, a megbízható minőség és a megfelelő ár-érték arány befolyásolja. Így az élelmiszer-fogyasztás esetében a környezettudatosságot fontos, más tényezőkkel párosítani a marketingkommunikáció során, mint pl. az egészség, íz vagy az ár.
{"title":"Fenntartható élelmiszer-fogyasztással kapcsolatos fogyasztói megítélés feltárása netnográfiával","authors":"Nikolett Balsa-Budai, Zoltán Szakály","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA: \u0000Jelen kutatás célja, hogy feltárja a hazai online fogyasztók fenntartható táplálkozással kapcsolatos attitűdjeit. Vajon a fogyasztók aktív szereplőként tekintenek-e magukra a probléma megoldásában, vagy inkább megfigyelőként az élelmiszeripart képviselő cégektől várják a megoldást? Melyek azok a lépések, amiket az elmúlt időszakban a fogyasztók megtettek a fenntartható élelmiszer-fogyasztás megvalósulásáért? Hogyan vélekednek a közelmúltban bevezetett vagy a jövőben tervezett élelmiszer-fogyasztáshoz kapcsolódó változásokról (pl. újféle csomagolóanyagok, csomagolásmentesség, egyszerhasználatos műanyag eszközök kivezetése, fenntarthatóbb étrend megvalósítása)? \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN: \u0000A vizsgálat netnográfia segítségével került lebonyolításra, amely során az egyes, Magyarországon jelen levő és magyar Facebook-oldallal rendelkező cégek fenntartható táplálkozás kapcsán közzétett tartalmai és az ehhez kapcsolódó hozzászólások kerültek elemzésre. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK: \u0000Az eredmények egyrészről szemléltetik, hogy melyek a leggyakrabban felmerülő témakörök (növényi alapú étrend, élelmiszer-csomagolás) a fenntartható táplálkozás megvalósítása kapcsán. Emellett feltárásra került, hogyan vélekednek a hazai online fogyasztók a cégek által végzett, fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységekről, fejlesztésekről pl. új termékcsomagolás, innovatív (elsősorban vegán) élelmiszerek, környezetbarát megoldások. Továbbá melyek azok a vásárlást befolyásoló tényezők, amelyek valóban érvényesülnek az élelmiszer-fogyasztói magatartásban. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK: \u0000A szakirodalmi eredményekkel összhangban a netnográfia is igazolta, hogy a környezettudatos tényező az élelmiszerek esetében leginkább mint hozzáadott érték van jelen, a vásárlási döntést elsősorban az egészségtudatosság, a jó íz, a megbízható minőség és a megfelelő ár-érték arány befolyásolja. Így az élelmiszer-fogyasztás esetében a környezettudatosságot fontos, más tényezőkkel párosítani a marketingkommunikáció során, mint pl. az egészség, íz vagy az ár.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130422119","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.01.02
Róbert Dobó
A TANULMÁNY CÉLJA A 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Kutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is. GYAKORLATI JAVASLATOK Az adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük.
{"title":"A pártpreferencia és a kommunikációs csatorna bizalom hatása az országimázsra","authors":"Róbert Dobó","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A 2022-es évi országgyűlési választások, valamint az elmúlt időszak eseményei, beleértve a 2022 februárját követő harci cselekményeket Ukrajnában, befolyással vannak egy-egy ország nemzetközi megítélésére. A politikai pártok kampánykommunikációjuk során állásfoglalásokat tesznek történésekkel és irányelvekkel kapcsolatban, melyek célja befolyásolni a szavazókat elvi kérdések mentén. Célom vizsgálni, hogy Magyarországon a pártpreferenciának milyen hatása vannak egyrészt a tájékozódási szokásokra, mennyiben befolyásolja a pártok megítélése a különböző marketingkommunikációs csatornák bizalmát. Másrészt vizsgálom, hogy e preferencia hatással van-e a tanulmány során vizsgált tíz ország megítélésére.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Kutatásom során szekunder statisztikai adatokra illetve primer kvantitatív kérdőíves kutatásra támaszkodom.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A választók preferenciáit tükrözik a tájékozódásra használt kommunikációs csatornák. A kormánypárti és ellenzéki vonalon polarizáció figyelhető meg a csatornák bizalmi indexei alapján. A kormánypárti szavazók inkább a hagyományos csatornákon keresztül, míg az ellenzéki szavazók inkább online és közösségi médiafelületeken keresztül tájékozódnak, mely adatok megerősítik korábbi piackutatások eredményeit is. Amennyiben az országok értékelését vizsgáljuk, úgy hasonló csoportokat vagyunk képesek azonosítani két esetben is, a közszolgálati televízióban inkább megbízók illetve a teljes minta összevetésével, valamint a kormánypárti és ellenzéki szavazók értékelését vizsgálva is.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Az adatok alapján érdemes a kommunikációs csatornák bizalmát tovább vizsgálni, annak érdekében, hogy a hitelesség mélyebb megértésére legyünk képesek és ezzel befolyásoljuk egy-egy kevésbé preferált csatorna megítélését. A kutatás a csatornán keresztül érkező politikai narratíva működésébe enged bepillantást, így javasolt, hogy az országimázs (ország-elfogadottság) kutatások során, ennek a hatását figyelembe vegyük.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"19 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124303004","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.01.04
M. Frau, Tamara Keszey
THE AIMS OF THE PAPER This paper explores digital data exploitation behaviours and shows how these conducts change according to the data sources used by agri-food firms when developing their products. METHODOLOGY We adopt an exploratory multiple-case study to provide a theoretical framework for agri-food firms utilising digital data for product development. MOST IMPORTANT RESULTS The article shows two prominent firms’ behaviours that we labelled data explorers and data receivers and a third behaviour which is a combination of the main ones. RECOMMENDATIONS This article offers guidelines to support agri-food firms to distinguish how such firms may benefit from the digital transformation by gaining competitiveness improving production efficiency and supporting the development of their products. Acknowledgments: This paper has received funding from the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme under the Marie Sklodowska-Curie grant agreement No 101030185. This article is an outcome of the project FooDization.
{"title":"Agri-food firms’ attitude toward digital data exploitation in the product development","authors":"M. Frau, Tamara Keszey","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.04","url":null,"abstract":"THE AIMS OF THE PAPER\u0000This paper explores digital data exploitation behaviours and shows how these conducts change according to the data sources used by agri-food firms when developing their products.\u0000METHODOLOGY\u0000We adopt an exploratory multiple-case study to provide a theoretical framework for agri-food firms utilising digital data for product development.\u0000MOST IMPORTANT RESULTS\u0000The article shows two prominent firms’ behaviours that we labelled data explorers and data receivers and a third behaviour which is a combination of the main ones.\u0000RECOMMENDATIONS\u0000This article offers guidelines to support agri-food firms to distinguish how such firms may benefit from the digital transformation by gaining competitiveness improving production efficiency and supporting the development of their products. \u0000Acknowledgments: This paper has received funding from the European Union’s Horizon 2020 research and innovation programme under the Marie Sklodowska-Curie grant agreement No 101030185. This article is an outcome of the project FooDization.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"15 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"131338259","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.02.06
István Piskóti, Anita Marien, Adrienn Papp, Katalin Nagy
A TANULMÁNY CÉLJA A kisvárosok fejlődési lehetőségei, versenyképessége, lakóhelyi vonzereje megerősödőben van, s ezáltal sajátos szerep adódik számukra a település-rendszerben (Cox-Longlands 2016.). E szerep ígéretes, sikeres formálását segítheti a slow alapú városfejlesztési filozófia és gyakorlat. (Osbaldiston 2013, Birkner és tsai 2017) A slow mozgalom leginkább a hagyományok jelentőségét, a minőséget, a környezetbarát mezőgazdasági termelést, illetve a helyi termékeket hangsúlyozza. Az alapelveikhez tartoznak továbbá az egészséges életmód, a helyi közösségek aktivitása, különösen a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Célunk a slow filozófia, s az abba integráltan beépülő slow turizmus bemutatása és alkalmazása a települések jövőépítésében. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kisváros-marketing kutatási program keretében 2020 őszén primer kutatást végeztünk a magyar 5000 és 20000 fő lakost számláló kisvárosok körében. Kisvárosok vezetői kérdeztük, hogy miként definiálják, hogyan élik meg a kisvárosi létet, hogyan ítélik meg adottságaikat, szerepüket a településrendszerben, milyen problémákkal küzdenek. A téma aktualitását és fontosságát mutatja a magasnak tekinthető válaszadási arány. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kisvárosok körében készült primer vizsgálati eredményeink szerint a turizmus kiemelten jelenik meg a településfejlesztési tervekben. A kisvárosok slow turizmusa igazi értékeket teremthet (Desalvo-Calzatti 2017), egyrészt a sokféle motivációjú, sok célcsoportot kielégítő, jelentős turistaforgalmú, korábban túlturizmussal küzdő nagyvárosi desztinációk gyógyító alternatívája, másrészt a turistaforgalomból eddig kimaradó, annak perifériáin megjelenő területek számára fenntartható, turizmusépítő perspektívát jelent (Pécsek 2008). GYAKORLATI JAVASLATOKAT Számos példa mutatja, hogy a slow filozófia a helyi identitásra, elégedettségre épülő, a helyi erőforrásokat fenntartható módon mozgató településfejlesztési alternatíva. Tanulmányunkban három olyan kezdeményezést mutatunk be, ahol a slow filozófia sikeresen alkalmazásra került a településfejlesztésben. Köszönetnyilvánítás: "A tanulmány az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” - Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című projekt Oktatási Innováció (2. részprojekt) projektelem keretén belül, annak támogatásával készült."
{"title":"Slow és turizmus - a kisvárosfejlesztési alternatíva!?","authors":"István Piskóti, Anita Marien, Adrienn Papp, Katalin Nagy","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A kisvárosok fejlődési lehetőségei, versenyképessége, lakóhelyi vonzereje megerősödőben van, s ezáltal sajátos szerep adódik számukra a település-rendszerben (Cox-Longlands 2016.). E szerep ígéretes, sikeres formálását segítheti a slow alapú városfejlesztési filozófia és gyakorlat. (Osbaldiston 2013, Birkner és tsai 2017) A slow mozgalom leginkább a hagyományok jelentőségét, a minőséget, a környezetbarát mezőgazdasági termelést, illetve a helyi termékeket hangsúlyozza. Az alapelveikhez tartoznak továbbá az egészséges életmód, a helyi közösségek aktivitása, különösen a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában. Célunk a slow filozófia, s az abba integráltan beépülő slow turizmus bemutatása és alkalmazása a települések jövőépítésében.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A kisváros-marketing kutatási program keretében 2020 őszén primer kutatást végeztünk a magyar 5000 és 20000 fő lakost számláló kisvárosok körében. Kisvárosok vezetői kérdeztük, hogy miként definiálják, hogyan élik meg a kisvárosi létet, hogyan ítélik meg adottságaikat, szerepüket a településrendszerben, milyen problémákkal küzdenek. A téma aktualitását és fontosságát mutatja a magasnak tekinthető válaszadási arány.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A kisvárosok körében készült primer vizsgálati eredményeink szerint a turizmus kiemelten jelenik meg a településfejlesztési tervekben. A kisvárosok slow turizmusa igazi értékeket teremthet (Desalvo-Calzatti 2017), egyrészt a sokféle motivációjú, sok célcsoportot kielégítő, jelentős turistaforgalmú, korábban túlturizmussal küzdő nagyvárosi desztinációk gyógyító alternatívája, másrészt a turistaforgalomból eddig kimaradó, annak perifériáin megjelenő területek számára fenntartható, turizmusépítő perspektívát jelent (Pécsek 2008).\u0000GYAKORLATI JAVASLATOKAT\u0000Számos példa mutatja, hogy a slow filozófia a helyi identitásra, elégedettségre épülő, a helyi erőforrásokat fenntartható módon mozgató településfejlesztési alternatíva. Tanulmányunkban három olyan kezdeményezést mutatunk be, ahol a slow filozófia sikeresen alkalmazásra került a településfejlesztésben.\u0000Köszönetnyilvánítás: \"A tanulmány az EFOP-3.4.3-16-2016-00015 számú „Főnix ME” - Megújuló Egyetem Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében című projekt Oktatási Innováció (2. részprojekt) projektelem keretén belül, annak támogatásával készült.\"","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123922552","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.02.01
Anikó Klausmann-Dinya, László Dinya
A TANULMÁNY CÉLJA A fenntarthatósági kihívások figyelembevételének igénye egyre inkább előtérbe kerül a projekt-, település- és térségi szintű fejlesztési programok során. Minden helyi fejlesztési programban számolni kell annak az egész térséget érintő társadalmi – gazdasági – természeti környezetre gyakorolt hatásaira. És értelemszerűen kalkulálni kell nemcsak a gazdasági tőke, hanem a rendelkezésre álló (vagy esetleg akadályokat képező) humán-, szociális- és természeti tőke kívánatos fejlesztésével is, ha egy projektet hosszabb távon terveznek fenntartani. Tipikusan ilyenek például a turisztikai, energetikai, élelmiszerlánc fejlesztési programok. Bemutatni kívánjuk azt az általunk kidolgozott, és a gyakorlatban is alkalmazott fejlesztési modellt, amely ehhez tapasztalatunk szerint hasznos segítséget képes nyújtani. Fontos alapelv, hogy a társadalmi marketing és a HR-megfontolások nem mellőzhetők, amikor gyakran a humán/tudás/tőke, és/vagy a közösségi (szociális) tőke képezi egy-egy térségben a fejlesztéseket akadályozni képes szűk keresztmetszetet. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A kidolgozott modell átfogó szakirodalmi szintézisen alapul, amelynek során érvényesítettük a gyakorlati alkalmazhatóság követelményeit is. A fejlesztéseket megalapozó helyszíni diagnózis a helyi adottságok öt pillérhez tartozó, összesen húsz legfontosabb tényező értékelését jelenti. Az értékelés helyi szakértők széles körének fókuszcsoportos megkérdezésével történik kérdőív segítségével. Ezt mutatjuk be, esettanulmány jelleggel. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A kidolgozott modell gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai meggyőzően igazolták, hogy a „best practice” (legjobb gyakorlat) preferálása komplex fenntarthatóság megvalósítását célzó projektek esetében nem lehetséges. Csak a helyi adottságokhoz illeszkedő diagnózisokon alapuló „good practices” (jó gyakorlatok) vezethetnek eredményre. Projektjeink kapcsán igazolást nyert tapasztalati tény, hogy a társadalmi marketing nélkülözhetetlen minden helyi fejlesztés esetén, amelynek köze van a fenntarthatósághoz, és a közösség bevonása, meg a humán (tudás) tőke egyidejű fejlesztése nélkül nem lehet eredményes. Márpedig a projektek döntő többsége ilyen, a jövőben pedig kifejezetten ilyen lesz. GYAKORLATI JAVASLATOK Az általunk kidolgozott és eredményesen alkalmazott modell hasznos segítséget nyújthat a helyi adottságok, lehetőségek és fenyegetések feltérképezéséhez fenntarthatóságot célzó helyi (térségi) fejlesztési projektek esetében. A társadalmi marketing és a HR-eszközök bevetése biztosíthatja, hogy a projekt nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag és természeti környezeti szempontjából is hosszabb távon fenntartható lehet. Fontos feltétele, hogy a tervezésben, majd a megvalósításban ilyen szakértők is részt vegyenek.
{"title":"Társadalmi marketing a fenntarthatóság komplex rendszerében – kapcsolódó HR-kihívások","authors":"Anikó Klausmann-Dinya, László Dinya","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A fenntarthatósági kihívások figyelembevételének igénye egyre inkább előtérbe kerül a projekt-, település- és térségi szintű fejlesztési programok során. Minden helyi fejlesztési programban számolni kell annak az egész térséget érintő társadalmi – gazdasági – természeti környezetre gyakorolt hatásaira. És értelemszerűen kalkulálni kell nemcsak a gazdasági tőke, hanem a rendelkezésre álló (vagy esetleg akadályokat képező) humán-, szociális- és természeti tőke kívánatos fejlesztésével is, ha egy projektet hosszabb távon terveznek fenntartani. Tipikusan ilyenek például a turisztikai, energetikai, élelmiszerlánc fejlesztési programok. Bemutatni kívánjuk azt az általunk kidolgozott, és a gyakorlatban is alkalmazott fejlesztési modellt, amely ehhez tapasztalatunk szerint hasznos segítséget képes nyújtani. Fontos alapelv, hogy a társadalmi marketing és a HR-megfontolások nem mellőzhetők, amikor gyakran a humán/tudás/tőke, és/vagy a közösségi (szociális) tőke képezi egy-egy térségben a fejlesztéseket akadályozni képes szűk keresztmetszetet.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A kidolgozott modell átfogó szakirodalmi szintézisen alapul, amelynek során érvényesítettük a gyakorlati alkalmazhatóság követelményeit is. A fejlesztéseket megalapozó helyszíni diagnózis a helyi adottságok öt pillérhez tartozó, összesen húsz legfontosabb tényező értékelését jelenti. Az értékelés helyi szakértők széles körének fókuszcsoportos megkérdezésével történik kérdőív segítségével. Ezt mutatjuk be, esettanulmány jelleggel.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A kidolgozott modell gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai meggyőzően igazolták, hogy a „best practice” (legjobb gyakorlat) preferálása komplex fenntarthatóság megvalósítását célzó projektek esetében nem lehetséges. Csak a helyi adottságokhoz illeszkedő diagnózisokon alapuló „good practices” (jó gyakorlatok) vezethetnek eredményre. Projektjeink kapcsán igazolást nyert tapasztalati tény, hogy a társadalmi marketing nélkülözhetetlen minden helyi fejlesztés esetén, amelynek köze van a fenntarthatósághoz, és a közösség bevonása, meg a humán (tudás) tőke egyidejű fejlesztése nélkül nem lehet eredményes. Márpedig a projektek döntő többsége ilyen, a jövőben pedig kifejezetten ilyen lesz. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Az általunk kidolgozott és eredményesen alkalmazott modell hasznos segítséget nyújthat a helyi adottságok, lehetőségek és fenyegetések feltérképezéséhez fenntarthatóságot célzó helyi (térségi) fejlesztési projektek esetében. A társadalmi marketing és a HR-eszközök bevetése biztosíthatja, hogy a projekt nemcsak gazdaságilag, de társadalmilag és természeti környezeti szempontjából is hosszabb távon fenntartható lehet. Fontos feltétele, hogy a tervezésben, majd a megvalósításban ilyen szakértők is részt vegyenek.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115125944","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.02.05
P. Németh, László Csóka, Mária Törőcsik
A TANULMÁNY CÉLJA A fiatalok felé különös figyelem fordul a gazdasági döntéshozók, a társadalomkutatók irányából, különféle tanulmányok, elemzések készülnek, mégis nagyon nehéz ennek a sajátos, fordulatokkal bővelkedő életszakasz jellemzőinek meghatározása. Azért is találjuk érdekesnek ezt a szegmenst, mert ez jellemzően olyan életszakasz, amikor kisebb a másokért való felelősségvállalás érzése, ebből adódóan ez a vásárlásaikban, az életszervezésükben is megjelenik, így pedig a közösségi életükben is. Ezen felül természetesen rájuk is nehezedik nyomás, de az élet nagyobb megpróbáltatásai még előttük állnak. Az egyes korcsoportok, generációk elhatárolása, annak módja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Jelen tanulmányunkban a fiatalok, jelen esetben a 16-24 évesek világának egy szeletét, a szabadidős közösségeik, szcénáik működési sajátosságait fogalmazzuk meg két minta eredményeinek felhasználásával. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN 2022 márciusában egy 600 fős, a célcsoportra országosan reprezentatív mintán (16-24 évesek), valamint egy 1000 fős, a közösségi média segítségével elért, a szcénákban érdekelt fiatalok mintáján végeztük a megkérdezést (12-24 évesek), ezek összehasonlítására választottunk ki témaköröket vizsgálatra. Kutatási kérdésünk az, hogy vajon a közösségekhez való szorosabb tartozás pozitív hatást eredményez-e. Munkánkban érintjük a fiatalok elégedettségét, értékeik egy részét, az online és az offline közösségekben való részvételüket, valamint vélelmezhető életstíluscsoportokhoz való tartozásukat. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Megállapítottuk, hogy jelentős különbségek fedezhetők fel a két minta eredményeiben, alapvetően a közösségekhez tartozók javára. A szakma számára tanulságos eredmény, hogy a sztereotip fiatal generációs kép árnyalásra szorul, a vonzó és hightech csoportok mellett más magatartású, jellemzővel leírható csoportok is vannak, a realitást fontos a tervezésnél figyelembe venni. GYAKORLATI JAVASLATOK Azt is látjuk, hogy ennek a célcsoportnak a nehezebb elérhetősége miatt más módszerekkel való közelítésük, vizsgálatuk lehet javasolt, akár előtérbe állítva az újfajta, online megoldásokat. Köszönetnyilvánítás: Az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 számú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban" című projekt járult hozzá kutatási lehetőségünkhöz.
{"title":"A fiatalok szabadidős közösségválasztásainak háttere","authors":"P. Németh, László Csóka, Mária Törőcsik","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A fiatalok felé különös figyelem fordul a gazdasági döntéshozók, a társadalomkutatók irányából, különféle tanulmányok, elemzések készülnek, mégis nagyon nehéz ennek a sajátos, fordulatokkal bővelkedő életszakasz jellemzőinek meghatározása. Azért is találjuk érdekesnek ezt a szegmenst, mert ez jellemzően olyan életszakasz, amikor kisebb a másokért való felelősségvállalás érzése, ebből adódóan ez a vásárlásaikban, az életszervezésükben is megjelenik, így pedig a közösségi életükben is. Ezen felül természetesen rájuk is nehezedik nyomás, de az élet nagyobb megpróbáltatásai még előttük állnak.\u0000Az egyes korcsoportok, generációk elhatárolása, annak módja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Jelen tanulmányunkban a fiatalok, jelen esetben a 16-24 évesek világának egy szeletét, a szabadidős közösségeik, szcénáik működési sajátosságait fogalmazzuk meg két minta eredményeinek felhasználásával.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u00002022 márciusában egy 600 fős, a célcsoportra országosan reprezentatív mintán (16-24 évesek), valamint egy 1000 fős, a közösségi média segítségével elért, a szcénákban érdekelt fiatalok mintáján végeztük a megkérdezést (12-24 évesek), ezek összehasonlítására választottunk ki témaköröket vizsgálatra. Kutatási kérdésünk az, hogy vajon a közösségekhez való szorosabb tartozás pozitív hatást eredményez-e. Munkánkban érintjük a fiatalok elégedettségét, értékeik egy részét, az online és az offline közösségekben való részvételüket, valamint vélelmezhető életstíluscsoportokhoz való tartozásukat.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Megállapítottuk, hogy jelentős különbségek fedezhetők fel a két minta eredményeiben, alapvetően a közösségekhez tartozók javára. A szakma számára tanulságos eredmény, hogy a sztereotip fiatal generációs kép árnyalásra szorul, a vonzó és hightech csoportok mellett más magatartású, jellemzővel leírható csoportok is vannak, a realitást fontos a tervezésnél figyelembe venni.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Azt is látjuk, hogy ennek a célcsoportnak a nehezebb elérhetősége miatt más módszerekkel való közelítésük, vizsgálatuk lehet javasolt, akár előtérbe állítva az újfajta, online megoldásokat.\u0000Köszönetnyilvánítás: Az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 számú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban\" című projekt járult hozzá kutatási lehetőségünkhöz.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"553 ","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121265913","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.02.04
Szabolcs Nagy
A TANULMÁNY CÉLJA A modern egyetemek egyre újabb kihívásokkal szembesülnek, beleértve a fenntarthatósági célkitűzéseknek való megfelelést is. Ezért alapvető fontosságú számukra, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményüket mérni tudják, és be tudják azonosítani erősségeiket és gyengeségeiket ezen a területen. Jelen tanulmány a szerző által fejlesztett fenntartható egyetem skálát a fontosság-teljesítmény elemzéssel kombinálva tárja fel az egyetemi fenntarthatóság kulcsfontosságú területeit a Miskolci Egyetem vonatkozásában. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A hallgatók által észlelt egyetemi fenntarthatóság mérése érdekében egy 21 változóból álló, saját fejlesztésű mérési konstrukció, a ’fenntartható egyetem skála’ került kialakításra és lekérdezésre a Miskolci Egyetem hallgatói körében egy online kérdőíves vizsgálat során. A mérési skála validálása Cronbach-alfa mutató segítségével történt. A fontosság-teljesítmény elemzés alkalmazásával került sor az erősségek és a kritikus területek beazonosítására. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A fenntartható egyetem skála megbízható konstrukciónak bizonyult az egyetemi fenntarthatóság különböző aspektusainak mérésére, míg a fontosság-teljesítmény elemzés segítségével lehetővé vált a fenntarthatósággal kapcsolatos erősségek és gyengeségek beazonosítása. A hallgatók által észlelt egyetemi fenntarthatóság legfontosabb elemének a szelektív hulladékgyűjtés bizonyult. GYAKORLATI JAVASLATOK A tanulmány, mely az egyetemi döntéshozók és a kutatók számára is hasznos lehet, olyan módszertant és skálát mutat be, amelyek hozzájárulhatnak a hagyományos egyetemek fenntartható felsőoktatási intézményekké való átalakításához. A ’fenntartható egyetem skála’ fontosság-teljesítmény elemzéssel való kombinálása lehetővé teszi bármely egyetem menedzsmentje számára az adott intézmény fenntarthatósági erősségeinek és gyengeségeinek a meghatározását, illetve az erősségeken alapulva a hatékonyabb pozícionálást, illetve a hallgatók elégedettségének a növelését a gyengeségek megszüntetésén keresztül
{"title":"Az egyetemi fenntarthatóság hallgatói észlelésének mérése","authors":"Szabolcs Nagy","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A modern egyetemek egyre újabb kihívásokkal szembesülnek, beleértve a fenntarthatósági célkitűzéseknek való megfelelést is. Ezért alapvető fontosságú számukra, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos teljesítményüket mérni tudják, és be tudják azonosítani erősségeiket és gyengeségeiket ezen a területen. Jelen tanulmány a szerző által fejlesztett fenntartható egyetem skálát a fontosság-teljesítmény elemzéssel kombinálva tárja fel az egyetemi fenntarthatóság kulcsfontosságú területeit a Miskolci Egyetem vonatkozásában.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A hallgatók által észlelt egyetemi fenntarthatóság mérése érdekében egy 21 változóból álló, saját fejlesztésű mérési konstrukció, a ’fenntartható egyetem skála’ került kialakításra és lekérdezésre a Miskolci Egyetem hallgatói körében egy online kérdőíves vizsgálat során. A mérési skála validálása Cronbach-alfa mutató segítségével történt. A fontosság-teljesítmény elemzés alkalmazásával került sor az erősségek és a kritikus területek beazonosítására.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A fenntartható egyetem skála megbízható konstrukciónak bizonyult az egyetemi fenntarthatóság különböző aspektusainak mérésére, míg a fontosság-teljesítmény elemzés segítségével lehetővé vált a fenntarthatósággal kapcsolatos erősségek és gyengeségek beazonosítása. A hallgatók által észlelt egyetemi fenntarthatóság legfontosabb elemének a szelektív hulladékgyűjtés bizonyult.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A tanulmány, mely az egyetemi döntéshozók és a kutatók számára is hasznos lehet, olyan módszertant és skálát mutat be, amelyek hozzájárulhatnak a hagyományos egyetemek fenntartható felsőoktatási intézményekké való átalakításához. A ’fenntartható egyetem skála’ fontosság-teljesítmény elemzéssel való kombinálása lehetővé teszi bármely egyetem menedzsmentje számára az adott intézmény fenntarthatósági erősségeinek és gyengeségeinek a meghatározását, illetve az erősségeken alapulva a hatékonyabb pozícionálást, illetve a hallgatók elégedettségének a növelését a gyengeségek megszüntetésén keresztül","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"189 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116529070","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.02.07
Tamás Ujházi
A TANULMÁNY CÉLJA Az önvezető járművek (AV) bevezetése forradalmasíthatja a mobilitást. Elterjedésük egyik legmeghatározóbb korlátja azonban társadalmi elfogadásuk. Az utóbbi években egyre nő azon szakcikkek száma melyek az AV-k fogyasztói elfogadását vizsgálják valamely technológiaelfogadási modell felhasználásával, kérdőíves megkérdezéssel. Mindinkább előtérbe kerül ugyanakkor ezen kutatási módszertanok azon releváns korlátja, mely szerint a válaszadók nem rendelkeznek személyes tapasztalattal az AV-ben történő utazást illetően. Tanulmányunk célja egy olyan kutatási módszertan fejlesztése és tesztelése, mely ötvözi a technológiaelfogadás és-használat egyesített elméletét (UTAUT) a conjoint elemzéssel. Célunk, hogy megállapíthassuk, melyek azok a legfontosabb termékjellemzők az AV-k tekintetében, amelyek leginkább befolyásolják a fogyasztókat döntéshozás közben. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Új termékek fejlesztése során sikeresen alkalmazható módszertan a conjoint elemzés. Kutatásunk során ezért a korábban már validált UTAUT modell független változóit, mint termékjellemzőket azonosítottuk egy teljes profilú conjoint elemzés létrehozására. Primer adatgyűjtésünk során a conjoint kártyákat összesen 202 fő értékelte két lépésben. Elsőként saját preferenciáik szerint sorbarendezték, másodikként tíz pontos Likert skálán értékelték a kapott kártyákat, melyek a termékjellemzők szintjeinek különböző kombinációit jelenítették meg. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Eredményeinkből kiderül, hogy az UTAUT modell segítségével létrehozott teljes profilú conjoint elemzés sikeresen alkalmazható az önvezető járművekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciák vizsgálatára. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Likert skála segítségével történő értékelés során megbízhatóbb eredményeket kaptunk, mint a preferenciasorrend felállítása esetén. Legfontosabb eredményünk, hogy válaszadóink számára a biztonság kiemelkedően a legfontosabb termékjellemző, melyet a funkcionális attribútumok némileg lemaradva, mégis kéz a kézben követnek, legkevésbé fontosak pedig a belső jellemzők. GYAKORLATI JAVASLATOK Eredményeinkkel szeretnénk felhívni a fejlesztők és döntéshozók figyelmét első sorban arra, hogy munkájuk során kiemelkedő helyet kapjon az AV-k biztonsága a széleskörű elterjedés érdekében. Irányadó lehet továbbá, hogy eredményeink alapján egy jól működő és kényelmes AV-ért a fogyasztók hajlandóak lennének magasabb árat fizetni. Köszönetnyilvánítás: Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH K 137571 azonosító számú K_21 „OTKA" Kutatási témapályázat támogatásával.
研究目的 自动驾驶汽车(AVs)的引入将彻底改变交通方式。然而,其社会接受度是阻碍其普及的主要障碍之一。近年来,越来越多的文章利用技术接受模型和问卷调查来研究消费者对自动驾驶汽车的接受程度。然而,这些研究方法的相关局限性在于受访者没有乘坐自动驾驶汽车的亲身经历。我们的研究旨在开发和测试一种结合技术接受和使用统一理论(UTAUT)与联合分析的研究方法。我们的目的是找出对消费者决策影响最大的 AV 产品属性。因此,在我们的研究中,我们从先前验证的UTAUT 模型中确定了自变量作为产品特征,从而创建了一个全貌联合分析。 在我们的主要数据收集中,共有 202 人分两步对联合卡片进行了评估。首先,他们根据自己的偏好对卡片进行排序;其次,他们用代表不同产品属性组合水平的十点李克特量表对卡片进行评分。主要结果我们的结果表明,使用UTAUT模型创建的全轮廓联合分析可以成功应用于调查与自动驾驶汽车相关的消费者偏好。不过,值得注意的是,使用李克特量表得出的结果比排序偏好得出的结果更可靠。我们的主要发现是,对受访者而言,安全是迄今为止最重要的产品属性,其次是功能属性,但仍紧随其后,最不重要的是内部功能。另一个指导原则是,我们的研究结果表明,消费者愿意为功能完善、乘坐舒适的自动驾驶汽车支付更高的价格。
{"title":"Önvezető járművekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciák vizsgálata","authors":"Tamás Ujházi","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.07","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000Az önvezető járművek (AV) bevezetése forradalmasíthatja a mobilitást. Elterjedésük egyik legmeghatározóbb korlátja azonban társadalmi elfogadásuk. Az utóbbi években egyre nő azon szakcikkek száma melyek az AV-k fogyasztói elfogadását vizsgálják valamely technológiaelfogadási modell felhasználásával, kérdőíves megkérdezéssel. Mindinkább előtérbe kerül ugyanakkor ezen kutatási módszertanok azon releváns korlátja, mely szerint a válaszadók nem rendelkeznek személyes tapasztalattal az AV-ben történő utazást illetően. Tanulmányunk célja egy olyan kutatási módszertan fejlesztése és tesztelése, mely ötvözi a technológiaelfogadás és-használat egyesített elméletét (UTAUT) a conjoint elemzéssel. Célunk, hogy megállapíthassuk, melyek azok a legfontosabb termékjellemzők az AV-k tekintetében, amelyek leginkább befolyásolják a fogyasztókat döntéshozás közben.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Új termékek fejlesztése során sikeresen alkalmazható módszertan a conjoint elemzés. Kutatásunk során ezért a korábban már validált UTAUT modell független változóit, mint termékjellemzőket azonosítottuk egy teljes profilú conjoint elemzés létrehozására. Primer adatgyűjtésünk során a conjoint kártyákat összesen 202 fő értékelte két lépésben. Elsőként saját preferenciáik szerint sorbarendezték, másodikként tíz pontos Likert skálán értékelték a kapott kártyákat, melyek a termékjellemzők szintjeinek különböző kombinációit jelenítették meg.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Eredményeinkből kiderül, hogy az UTAUT modell segítségével létrehozott teljes profilú conjoint elemzés sikeresen alkalmazható az önvezető járművekhez kapcsolódó fogyasztói preferenciák vizsgálatára. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a Likert skála segítségével történő értékelés során megbízhatóbb eredményeket kaptunk, mint a preferenciasorrend felállítása esetén. Legfontosabb eredményünk, hogy válaszadóink számára a biztonság kiemelkedően a legfontosabb termékjellemző, melyet a funkcionális attribútumok némileg lemaradva, mégis kéz a kézben követnek, legkevésbé fontosak pedig a belső jellemzők.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Eredményeinkkel szeretnénk felhívni a fejlesztők és döntéshozók figyelmét első sorban arra, hogy munkájuk során kiemelkedő helyet kapjon az AV-k biztonsága a széleskörű elterjedés érdekében. Irányadó lehet továbbá, hogy eredményeink alapján egy jól működő és kényelmes AV-ért a fogyasztók hajlandóak lennének magasabb árat fizetni.\u0000Köszönetnyilvánítás: Készült a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal – NKFIH K 137571 azonosító számú K_21 „OTKA\" Kutatási témapályázat támogatásával.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"76 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"134485559","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Pub Date : 2023-05-02DOI: 10.15170/mm.2023.57.ksz.01.05
Zsófia Gyulai
A TANULMÁNY CÉLJA A kutatás célja feltárni, hogy az online felhasználók miként és mennyire észlelik a digitális nudge-okat, valamint, hogy milyen hatással vannak a felhasználói döntéseikre. A kutatás további célja a digitális nudge-okat alkalmazó vállalat és a felhasználók kapcsolatának tanulmányozása. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A digitális nudge-ok konverziós képessége és kilépési arányra gyakorolt hatása egy integrált webanalitikai szolgáltatott szoftver példáján keresztül, a webanalitikai adatok másodlagos elemzésével került vizsgálatra. A nudge-ok észlelése és hatása miatt szolgáltatott szoftver felhasználókkal készített csoportos interjú készült különböző szolgáltatott szoftverek felhasználóival. Az interjúkkal a kutatás mélyebb betekintést ad arról, mennyire vannak tudatában a felhasználók az egyes nudge-ok alkalmazásának, valamint mennyire zavaró az egyes nudge-típusok alkalmazása számukra. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK Az eredmények azt mutatják, hogy a szolgáltatott szoftver felhasználókra pozitív hatással vannak a nem manipulatív ösztönzések, azonban a különböző digitális nudge-ok érzékelésének vizsgálata nagy eltéréseket mutatott. A kutatás alapján a veszteségelkerülési torzításon alapuló nudge-ok eredményezik a legnagyobb konveziót, azonban a legtöbb negatív reakciót is ez a kategória váltotta ki. Az eredmények szerint a digitális nudge-ok alkalmazása szignifikánsan növeli a konverziót a kilépési arány csökkentése nélkül. GYAKORLATI JAVASLATOK Bár számos tudományterületen születtek már kutatások a nudge-okról, a digitális nudge kutatások még gyerekcipőben járnak. A témán és a módszertanon túl a szolgáltatott szoftverek vizsgálata is újdonság erővel bír, mivel egy rohamosan fejlődő szektor, amely előszeretettel alkalmazza a digitális nudge-okat. A tanulmány javaslatot tesz a digitális nudge-ok optimális használatára. A kutatás egy, a gyakorlatban is könnyedén használható módszertant alkalmaz, a webanalitikai adatok elemzését, így a gyakorlati szakemberek számára útmutatóként szolgálhat az általuk alkalmazott nudge-ok vizsgálatához.
{"title":"Digitális nudge-ok hatása a szolgáltatott szoftver felhasználókra","authors":"Zsófia Gyulai","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.05","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A kutatás célja feltárni, hogy az online felhasználók miként és mennyire észlelik a digitális nudge-okat, valamint, hogy milyen hatással vannak a felhasználói döntéseikre. A kutatás további célja a digitális nudge-okat alkalmazó vállalat és a felhasználók kapcsolatának tanulmányozása.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000A digitális nudge-ok konverziós képessége és kilépési arányra gyakorolt hatása egy integrált webanalitikai szolgáltatott szoftver példáján keresztül, a webanalitikai adatok másodlagos elemzésével került vizsgálatra. A nudge-ok észlelése és hatása miatt szolgáltatott szoftver felhasználókkal készített csoportos interjú készült különböző szolgáltatott szoftverek felhasználóival. Az interjúkkal a kutatás mélyebb betekintést ad arról, mennyire vannak tudatában a felhasználók az egyes nudge-ok alkalmazásának, valamint mennyire zavaró az egyes nudge-típusok alkalmazása számukra.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Az eredmények azt mutatják, hogy a szolgáltatott szoftver felhasználókra pozitív hatással vannak a nem manipulatív ösztönzések, azonban a különböző digitális nudge-ok érzékelésének vizsgálata nagy eltéréseket mutatott. A kutatás alapján a veszteségelkerülési torzításon alapuló nudge-ok eredményezik a legnagyobb konveziót, azonban a legtöbb negatív reakciót is ez a kategória váltotta ki. Az eredmények szerint a digitális nudge-ok alkalmazása szignifikánsan növeli a konverziót a kilépési arány csökkentése nélkül.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000Bár számos tudományterületen születtek már kutatások a nudge-okról, a digitális nudge kutatások még gyerekcipőben járnak. A témán és a módszertanon túl a szolgáltatott szoftverek vizsgálata is újdonság erővel bír, mivel egy rohamosan fejlődő szektor, amely előszeretettel alkalmazza a digitális nudge-okat.\u0000A tanulmány javaslatot tesz a digitális nudge-ok optimális használatára. A kutatás egy, a gyakorlatban is könnyedén használható módszertant alkalmaz, a webanalitikai adatok elemzését, így a gyakorlati szakemberek számára útmutatóként szolgálhat az általuk alkalmazott nudge-ok vizsgálatához.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"50 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123995249","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}