Marketing & Menedzsment最新文献

{"title":"A külső referenciaárak megjelenítésének fogyasztói árértékelésre és döntésre gyakorolt hatásának szemkamerás vizsgálata","authors":"Lilla Lipták, Szabolcs Prónay","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.01.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.01.07","url":null,"abstract":"A tanulmány célja \u0000A viselkedés-gazdaságtan szerint a fogyasztók gyakran alkalmaznak heurisztikákat, amikor döntést kell hozniuk. Ez torzított észleléshez, értékeléshez és végső soron döntéshozáshoz vezethet. Kutatásunk során ezen heurisztikák pár sajátos típusát vizsgáltuk meg. Ezek voltak a veszteségkerülés, a keretezés és a referenciapont hatás. A kutatásunk során a célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy ezen jelenségek alkalmazása a külső referenciaárak megjelenítésében hogyan hat a fogyasztók árértékelésére illetve döntésére. \u0000Módszertan \u0000Kutatásunk során egy viszonylag új módszertant, szemkamerás kísérletet, alkalmaztunk, amelyet kiegészítettünk interjúkkal és ártudatos viselkedéssel kapcsolatos attitűd skálával. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert így az újszerű szemkamerás eredmények mellett - amelyek kvantitatív és kvalitatív adatelemzésre is lehetőséget adtak - a mélyinterjúk segítségével további fogyasztói insightokat kaptunk, míg az attitűd-skála lehetőséget adott arra, hogy a kísérletben résztvevőket az ártudatos viselkedésük szerint is csoportosítsuk. \u0000Eredmények \u0000Azt találtuk, hogy azok, akik hosszabb ideig fixálódtak az árakon pontosabban tudták azokat visszaidézni. Ezen felül a szemkamera alapján elmondható, hogy a fogyasztók jobban koncentrálnak egy ajánlatban az eredeti árra, tehát érdemes lehet ezt jobban kiemelni az akciós árhoz képest. Érdekes módon az ártudatosság és az árakon töltött fixációk száma és hossza között negatív összefüggést találtunk, aminek oka lehet, hogy az alapvetően ártudatosabbak már rendelkeznek árinformációkkal a termékekkel kapcsolatban, így azokat nem kell annyira hosszan nézniük. \u0000Gyakorlati javaslatok \u0000Gyakorlati javaslatként egyrészt megfogalmazható, hogy egy akciós áron belül fel kell tűntetni és érdemes kiemelni az eredeti árat. Másrészt elmondható, hogy egy összetett ajánlaton belül az árat jobb az ajánlat végén szerepeltetni, kivéve, ha a hirdető célja éppen az ár kihangsúlyozása. Kiderült az is, hogy a különböző ártudatossággal rendelkezők másképp fogadják be az ajánlatokat, így érdemes lehet a szegmentálás és célcsoportválasztást során ezt is figyelembe venni.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"100 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116634579","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A Dunning–Kruger-hatás megjelenése felsőoktatási marketing kurzusok számonkérésein","authors":"A. Kun, E. Kontor, Marietta Kiss","doi":"10.15170/mm.2023.57.ksz.02.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2023.57.ksz.02.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000Dunning–Kruger-hatásként (DKH) ismert az a jelenség, hogy a rosszabbul teljesítő egyének hajlamosabbak pontatlanabbul és felfelé torzítva becsülni saját teljesítményüket. Jelen kutatás e hatást kívánja mérni marketing kurzusok keretében a magyar felsőoktatásban, amivel bővíti a hazai szakirodalomban eddig, ilyen szempontból elemzett tantárgyak körét.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Az adatgyűjtés 2021 májusában zajlott 3 alapképzéses szak marketing témájú kurzusain, online zárthelyi dolgozatok keretében (N=160). A hallgatók a dolgozat első és utolsó kérdéseként megbecsülhették az elért pontszámukat. A hatás definíciója alapján feltételeztük, hogy a magasabb pontszámot elérő hallgatók pontosabbak és kevésbé becsülik felül pontszámaikat a dolgozat megírása előtt és után egyaránt. További hipotézisünk szerint a jobb teljesítményűek több információt szereznek saját tudásukról a teszt alatt, ezért náluk a vizsga után átlagosan kisebb a pontszámok felülbecslése és a becslési hiba, mint előtte. Vizsgáltuk még, hogy a DKH egyformán jelenik-e meg a nőknél és a férfiaknál is. A kutatásban elsősorban többváltozós lineáris regressziós modelleket alkalmaztunk.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000Eredményeink alátámasztották, hogy minél gyengébb teljesítményt ért el egy hallgató, annál pontatlanabbul ítélte meg és egyben jobban felül is becsülte várható pontszámát. A jobban teljesítők becslései hajlamosabbak voltak a dolgozat végére optimistábbá és pontatlanabbá válni. Ugyanakkor a nemek nem mutattak összefüggést a vizsgált hatással.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A kutatás eredményei alapján a gyengébben teljesítő hallgatók kevésbé vannak tisztában saját tudásukkal, így nem is érzik annyira szükségét a fokozottabb felkészülésnek. Ez az oktatók számára azt jelenti, hogy az oktatás során az ismeretátadáson túl e hatás csökkentésére, kiküszöbölésére is figyelmet kell fordítani, például a kijavított dolgozatok közös áttekintése révén, különösen, mivel a képzés során szerzett kudarcok a lemorzsolódás egyik okát jelentik.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"21 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-05-02","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125003859","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Szervezeti attitűdök és menedzsment döntések a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez","authors":"Gábor Hollósy-Vadász, Gábor Szabó-Szentgróti, József Poór","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.03","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.03","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja, annak a kutatási kérdésnek a megválaszolása, vajon a szervezetek különböznek annak a tekintetében, hogyan viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez a szervezeti méret és tulajdonosi háttér alapján. Ennek során két hipotézist tesztelünk. H(1) szerint: a szervezetek különbözően viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez, a tulajdonosi megoszlásuk alapján. H(2) szerint: a szervezetek különbözően viszonyulnak a munkavállalók vírussal szembeni védettségéhez, a foglalkoztatotti létszámuk alapján. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A tanulmányunkban Poór et al. (2022) által felvett kutatási adatbázis másodelemzését végezzük el. Az online kérdőíves kutatásban 1196 szervezet (cég és intézmény) vett részt. A minta nem reprezentatív, mivel hólabda módszerrel történt a mintavételi eljárás, ezért az eredmények nem általánosíthatok. Az eredmények kiértékeléshez Khí-négyzet próbát alkalmaztunk. Viszont a résztvevő szervezetek összetétele és megoszlása alapján bizony korlátok között tudunk általánosítható véleményeket is megfogalmazni. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A válaszadó szervezetek több mint a kétharmada a jogszabályok megengedte eszközzel igyekeznek elérni, hogy a munkavállalók beoltassák magukat. Az eredményeink alapján az adatfelvétel időpontjában a közszektorban a szervezetek kevésbé törekednek arra, hogy a jogszabályok mentén ösztönözzék az oltás felvételét, mint a versenyszféra cégei. A közszféra szervezetei, illetve a hazai magán tulajdonú szervezetek többsége nem diszkriminálja az oltatlanokat, viszont azt tapasztaltuk, hogy a külföldi magán tulajdonú szervezetek többsége diszkriminálja azokat a személyeket, akik nincsenek beoltva. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A kutatási adatok alapján javasoljuk a különösen a 50-249 főt foglalkoztató szervezetek számára az oltásra vonatkozó a korábbi kommunikációs stratégiájuk újra gondolását, illetve a jövőben esetleg bekövetkező újabb COVID hullámokra készülve azt is, hogy a szervezetek még több erőforrást allokáljanak arra, hogy népszerűsítsék az oltakozást a munkavállalóik körében. Az általunk vizsgált szervezetek 96,9%-a negatívan ítéli meg a vírustól való túlzott félelmet. Úgy véljük, hogy ezen az attitűdön változtatni érdemes, hiszen a munkavállalók félelmére adott negatív válasz, nem csökkenti azt, hanem tovább növelheti. Ezért is szükségesnek tarjuk, hogy a cégek empatikus és támogató szervezeti kultúrával forduljanak azon munkavállalók felé, akik továbbra is erőteljesen félnek a COVID következményeitől.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"176 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123262700","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet integrálása a családi vállalkozások kutatásába – Szakirodalmi elemzés alapján","authors":"Ágnes Baros-Tóth, Petra Rácz-Putzer","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.02","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.02","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA\u0000A tanulmány célja, hogy irodalomkutatásra támaszkodva összefoglalja a családi vállalkozások elméleti kutatására nagy hatást gyakorolt két tudományos elmélet, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet legfontosabb, a családi vállalkozások szempontjából releváns megállapításait. További cél, hogy konkrét családi vállalkozás példákat hozzon arra, hogy a két elmélet elemeinek milyen gyakorlati megvalósulása lehetséges.\u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN\u0000Az alkalmazott módszer az ügynökelmélettel (agency theory) és a stewardship-elmélettel (stewardship theory), illetve a két elmélet családi vállalkozásokra történő adaptálásával foglalkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése, melyet a definíciós kritériumok alapján családi vállalkozásként azonosítható vállalkozásokban megfigyelhető, a két elmélet főbb elemeire jellemző gyakorlati példák összegzése egészít ki.\u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK\u0000A tanulmány legfontosabb eredménye, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban még kevésbé vizsgált terület, az ügynökelmélet és a stewardship-elmélet családi vállalkozással kapcsolatos jellemzőit tekinti át. Az ügynökelmélet egyik kiinduló pontja, hogy a megbízó (tulajdonos) és az ügynök (menedzser) közötti kapcsolat jellegéből fakadóan ügynöki költségek (agency costs) keletkeznek. A tanulmány elméleti megállapításai segíthetnek annak megértésében, hogy milyen helyzetek eredményezhetnek ügynöki költségeket, és ezek miként csökkenthetők. Jelen vizsgálat nem érinti a két elmélet összes aspektusát és nem terjed ki az elméleti következtetések empirikus igazolására.\u0000GYAKORLATI JAVASLATOK\u0000A családi vállalkozásokat jellemző tulajdonlási és vezetési minták jobb megértését segítheti elő annak vizsgálata, hogy tipikusan hogyan írhatóak le a családi vállalkozás tulajdonosa és vezetője, menedzsere közötti kapcsolatok, illetve, hogy az adott családi vállalkozás függvényében milyen tulajdonos-menedzser kapcsolat lehet optimális. A megállapítások kiindulásként szolgálhatnak a gyakorlatban a családi vállalkozások számára annak a stratégiai kérdésnek az eldöntésében, hogy milyen menedzsment struktúra illeszkedik jobban a vállalkozáshoz, mi az előnyösebb, ha a vezető ügynök-menedzserként vagy steward-menedzserként tevékenykedik.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"128888657","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A munkaerő-megtartás HR szempontú megközelítése","authors":"Anita Kozák","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.01","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.01","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány elsődleges célja segítséget nyújtani a szervezetek számára a megtartási stratégia kialakításához és/vagy felülvizsgálatához. Annak ellenére, hogy az elmúlt években tapasztalható munkaerő-hiány okán a dolgozók megtartása a HR kulcsfeladatává vált, kevés olyan hazai forrás áll rendelkezésre, amely egyértelmű ajánlásokat fogalmaz meg és eszközöket kínál a dolgozók hosszú távon történő foglalkoztatásához. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A tanulmány konceptuális jellegű, széleskörű szekunder adatgyűjtésre épül. Az irodalomgyűjtés keretében olyan tanulmányokat dolgoz fel a cikk, amelyek empirikus kutatási eredménnyel igazolják az egyes HRM (humán erőforrás menedzsment) feladatokhoz kapcsolódó eszközök, módszerek munkaerő-megtartó hatását. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A tanulmány összefoglalja a megtartási stratégia meghatározó tényezőit és tartalmát, azaz kitér a makro szintű jellemzőkre (növekvő szakemberhiány, új munkavégzési formák térhódítása, munkavállalói kollektíva sokszínűsége) és a szervezeti sajátosságokra (tevékenységi kör, szervezeti kultúra, üzleti stratégia), valamint a dolgozói igények feltárásához alkalmazható eszközökre és a HR tevékenységek megtartás-fókuszú felvizsgálatának lehetőségére. A dolgozói igények feltárásásának keretében részletezi a kilépési interjúk, a maradási interjúk és az elégedettségmérés eredményeinek szerepét, a HR tevékenységek megtartás-fókuszú felülvizsgálatához pedig a toborzáshoz, a kiválasztáshoz, a beillesztéshez, a képzéshez és fejlesztéshez, az ösztönzéshez, a teljesítménymenedzsmenthez, a karrier- és tehetségmenedzsmenthez, a munkaélmény menedzsmenthez, a munkaidő rendszerekhez, az egészségstratégiához és a munkáltatói márkához kapcsolódóan mutatja be, hogy milyen eszközök és módszerek állnak rendelkezésre a dolgozói elkötelezettség növeléséhez, a kilépési szándék és a fluktuációs ráta csökkentéséhez. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A tanulmány hasznos lehet a megtartás-menedzsmenttel kapcsolatos szakirodalom gyarapításához, emellett mankóul szolgálhat a foglakoztató szervezetek számára a megtartás-menedzsment tevékenységük kialakításához, esetleges korrekciójához.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"42 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121512180","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Az elektromos autózás fogyasztói megítélése, dilemmái","authors":"Bence Vereckei-Poór, Mária Törőcsik","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.06","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.06","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A fenntarthatóság kialakítására irányuló törekvések ma már számtalan területen látszanak, így például a fizikai jellegű mobilitásban, az utazás, a közlekedés terén. Ez a tömegesen jelentkező igény azonban a természeti erőforrásokat fenyegeti, a környezetterhelés mértékét növeli. Különféle fejlesztési irányok indultak ezen negatív hatások mérséklésére, amelyek egyik ma már működőképes, elérhető megoldása az elektromos autó (EV). Kutatásunk kitért arra, hogy a magyar felnőtt lakosság hogyan vélekedik ezen innovációról és miképpen gondolkodik az olyan emberekről, akik elektromos autót használnak. Megvizsgáltuk azt is, vajon ezen autósok a fenntarthatóságot más területen is figyelembe veszik-e, például az étkezésük során. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kutatási kérdéseink megválaszolásához az online megkérdezés eszközét használtuk. Az 1000 fős, felnőtt magyar lakosságra reprezentatív omnibusz jellegű kérdőív kérdéseire adott válaszok feldolgozására leíró statisztikai módszertant, és Khí-négyzet próba vizsgálatokat alkalmaztunk. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A kutatás eredményei egyértelművé tették, hogy a fogyasztók számára szimpatikus az elektromos autó és hasznosnak gondolják a környezet védelme szempontjából. Míg a nők nagyobb arányban szimpatizálnak a mobilitás ezen eszközével, addig a férfiaknál nagyobb vásárlási hajlandóság mutatkozik. Szignifikánsan magas a villanyautók iránt mutatott szimpátia azok esetében, akik követnek valamilyen speciális étrendet. A veganizmussal szimpatizálók és ismerkedők esetében további eredmény, miszerint ők nagyobb mértékben szimpatizálnak az elektromos autóval, mint a vegán életmódon nem gondolkodók. Látszik ugyanakkor az is, hogy hiába a magas szimpátia, a jelenleg kapható EV nem érhető el bárki számára, aminek a legnagyobb akadálya az ár. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000Kutatásunkkal rávilágítottunk arra, hogy a fogyasztókat érdekli ez az innováció, és szimpatikusnak tartják az elektromos autót. Ugyanakkor az eredmények azt is mutatják, hogy ez a technika a társadalom nagy részének egyelőre nem megfizethető, az innováció nagyobb mértékű terjedésével majd csak akkor találkozhatunk, amikor az áraik csökkennek. Érdemes az elektromos autót választók ökoszisztémáját is vizsgálni, milyen környezetben döntenek erről a vásárlók.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"35 6","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"114113074","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"COMPETITIVENESS IN BANKING SECTOR: A SYSTEMATIC LITERATURE REVIEW","authors":"","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.05","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.05","url":null,"abstract":"THE AIMS OF THE PAPER \u0000The concept of bank competitiveness has attracted increasing scientific attention. The current paper explores the directions and trends of research on bank competitiveness measures by reviewing recently published journal articles. \u0000METHODOLOGY \u0000The research follows the systematic literature review method. First, a set of keywords were defined. Then, the keywords were combined with the Boolean operator “AND” to identify articles in the two biggest scientific databases: Web of Science and Scopus. The identified papers were filtered and screened following the PRISMA method of selection. At the final stage, 33 articles were included. \u0000MOST IMPORTANT RESULTS \u0000Based on the analysis of published papers, the author identified the main research streams within bank competitiveness:risk-stability, market power, macroeconomic context, information technology, and new applications. Also, within the context of growing digitalization, little attention is paid to the influence of information technology on bank competitiveness. \u0000RECOMMENDATIONS \u0000Within the context of the growing importance of technological innovations in the financial sector (e.g., financial technology startups), there is still a lack of research on the influence of technological innovations implemented by banks on their competitiveness. Also, considering that the existing methods of measuring competitiveness in banks often provide conflicting information, developing new ways of estimating competitiveness considering the level of digitalization is necessary.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"18 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129257020","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Hazai online és offline jógafogyasztói szokások változása a Covid-19 tükrében","authors":"Katalin Hartl, Györgyi Danó","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.07","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.07","url":null,"abstract":"\u0000A TANULMÁNY CÉLJA \u0000 \u0000 \u0000A Covid-19 járvány világszerte jelentősen átalakította életünket. A különféle megszorítások kihívások elé állították a szolgáltatókat is, akik közül többen az internetre költözve igyekeztek megfelelő alternatívát nyújtani vevőik számára. Kutatásunk célja a járvány előtti, alatti, illetve az azt követő tervezett online és offline jógafogyasztói szokások vizsgálata. \u0000 \u0000 \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000 \u0000 \u0000A jógafogyasztási szokásokat a szakirodalom feldolgozást követően mélyinterjúk segítségével térképeztük fel, melyek eredményeire alapoztuk későbbi kvantitatív kutatásunkat. Mindkét megkérdezésre 2021 áprilisában került sor. A kérdőíves kutatást a közösségi médiában fizetett hirdetés segítségével juttattuk el a célközönség számára. A kapott adatokat SPSS segítségével értékeltük. \u0000 \u0000 \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000 \u0000 \u0000Kutatásunk több szignifikáns változást is feltárt. Annak ellenére, hogy az on-demand tartalmak népszerűsége csökken az életkor növekedésével, egyben a legkedveltebb online oktatási forma is a megkérdezettek körében. A jógagyakorlással töltött évek száma a közösségi élmény szempontjából fontos tényező, mivel minél nagyobb tapasztalattal rendelkezik valaki, annál szívesebben választja a személyes órákat. A megkérdezés idején többen tervezték, hogy a korlátozásokat követően személyes órákat fognak látogatni, mint ahányan a világjárvány előtt tették. Emellett jelentős növekedés várható az élő online gyakorlási formát választók számában is. Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben az úgynevezett hibrid megoldások jelenthetik a legnépszerűbb szolgáltatási formát a fogyasztók körében. \u0000 \u0000 \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000 \u0000 \u0000A vállalkozások csak akkor maradhatnak versenyképesek, ha az aktuális fogyasztói igényeket figyelembe veszik. Ezért ismerniük kell vevőik szokásait, elvárásait, illetve azok várható jövőbeli alakulását. Kutatásunkban a hazai jóga- és egyéb sportoktatók, valamint szolgáltatók számára értékes információkat sikerült feltárni, melyek segítségükre lehetnek szolgáltatásuk tervezésekor, mint például az online és offline kínálat arányának és célcsoportjának meghatározása. \u0000","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"1 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"130070016","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"Hazai karrierkutatások szisztematikus szakirodalom elemzése, különös tekintettel az egyetemi hallgatókat vizsgáló tudományos szakcikkekre","authors":"Katalin Formádi, Zsófia Márta Papp","doi":"10.15170/mm.2022.56.04.04.","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.04.04.","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A karrierkutatások népszerűsége töretlen a nemzetközi szakirodalomban, szinte bármilyen szakterületről, foglalkozásról legyen is szó. Jellemző ez a karrier utak/életutak esetében és a felsőoktatásban még részt vevő hallgatók elvárásainak, terveinek, motivációinak vizsgálatára vonatkozóan egyaránt. Jelen tanulmány célja a tématerület hazai kutatásaira épülő közlemények összegyűjtése és elemzése. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000Kutatásunkban a szisztematikus szakirodalomelemzés módszerét alkalmazva a hazai MTMT rendszerben fellelhető tudományos folyóiratcikkek analízisét végezzük el. A szűrések után 75 tanulmány statisztikai és a témához szorosan kapcsolódó 28 tanulmány részletes elemzésére kerül sor. \u0000LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK \u0000A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a kapcsolódó hazai publikációk száma alacsony, de az utóbbi években növekedést mutat. A hazai szakirodalom szemlézése közben világossá vált, hogy a téma kutatása Magyarországon nem széleskörű, bizonyos szakterületekre korlátozódik (főleg a sport és az egészségügy áll a publikált tanulmányok többségének középpontjában). Más területek vagy csak érintőlegesen jelennek meg (pl. gazdaságtudományok), vagy egyáltalán nem kapcsolódik hozzájuk közlemény (pl. mérnöki karrierek). A felsőoktatásban részt vevő hallgatókra vonatkozó vizsgálatok esetében a jövőre vonatkozó megkérdezések és a pályaválasztás mellett egy-egy speciális kutatás jelenik meg (pl. a személyes márkázás szerepe, vagy a Covid-19 hatása). \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A napjainkban, illetve esetenként már hosszú évek óta tapasztalható munkaerőpiaci problémák alapján feltételezhető lenne, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgatók karrier-elképzeléseihez kapcsolódó kutatások virágkorukat élik. A szisztematikus szakirodalomelemzés eredményei alapján azonban megállapítható, hogy az ilyen kutatások terén komoly hiányosság mutatkozik. Bármely szakmáról legyen is szó, az ilyen jellegű vizsgálatok fontos és hiánypótoló eredményeket hozhatnak, melyek a munkaerő-piaci szereplők és más döntéshozók számára is alapvetőek lehetnek a jövő tervezésekor.","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"17 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2023-04-06","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125224842","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}

{"title":"A felsőoktatási hallgatók munkával szembeni elvárásainak elemzése Kano-modell segítségével","authors":"Ágnes Kotsis, Balázs Darnai","doi":"10.15170/mm.2022.56.03.04","DOIUrl":"https://doi.org/10.15170/mm.2022.56.03.04","url":null,"abstract":"A TANULMÁNY CÉLJA \u0000A tanulmány célja vizsgálni a felsőoktatási hallgatók munkával szembeni elvárásait a Kano-modell segítségével a termékminőség öt kategóriája szerint, azaz azonosítani az alapelvárásokat, teljesítmény, vonzó, hátrányos és semleges jellemzőket. A modellel elsődlegesen az volt a célunk, hogy képet kapjunk a felhasználó szempontjából legfontosabb termék, jelen esetben munka jellemzőkről, és azok elégedettséget befolyásoló hatásáról. Másodsorban megvizsgálni, hogy van-e különbség a felsőoktatásban különböző képzéseken résztvevő hallgatók elvárásai között. \u0000ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN \u0000A kérdőíves felmérés N=390 fő megkérdezésével történt a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem gazdasági felsőoktatási szakképzéses és alapszakos, valamint mérnök mester szakos hallgatói körében. Az eredmények kiértékelésében a Kano-modell módszertana valamint annak továbbfejlesztett V-ös modellje szerint történt a leggyakoribb kategória meghatározásával. Emellett az elégedettségi (SI) és elégedetlenségi (DI) indexeket elemeztük nemek, életkor és végzettségi szint szerint statisztikai F-próba lefuttatásával. \u0000EREDMÉNYEK \u0000A Kano-modell alapján a hallgatók számára a munka egy vágyott termék, nincsenek vele szemben alapelvárásaik. Szakok szintje szerint egyetlen különbség az, hogy a mesteres vegyész hallgatóknak a karrier lehetőség kissé elvárt tulajdonság volt. Úgy tűnik, hogy a gazdasági alap és FOSZ-os hallgatóknál az alapelvárások helyett a vonzó teljesítményjellemzők adják a munka kiválasztásának alapját, hiszen ezek hiánya elégedetlenséget okoz, megléte viszont elégedettség érzéssel jár. Ilyen a bér, a karrier lehetőség és a munkatársakkal való kapcsolat. Kissé vonzó tulajdonság a képesség, tudás kihasználása, a foglalkoztatás időtartama, a modern környezet, a kapcsolat a főnökkel, vonzó a szakterület illeszkedése, a home-office. A férfiak számára számos a munka tartalmát illető tulajdonság vagy a tulajdonos semleges, míg a nőknek kissé vonzó, vagy vonzó. Semleges jellemző még mindkét nemnél a végzettség illeszkedése, azaz ez nem fontos az álláskeresés során, ha van karrier lehetőség, megfelelő bér. A férfiakat kevesebb jellemző érdekli, míg a nők jobban örülnek egy-egy jellemzőnek. \u0000GYAKORLATI JAVASLATOK \u0000A friss diplomások alkalmazása kapcsán a munkáltatóknak fontos tisztában lenni az elégedettséget befolyásoló tényezőkkel, mivel az elégedetlenség alacsonyabb termelékenységgel, magasabb fluktuációval jár együtt. Segítséget jelenthet akár a toborzás kiválasztás során, a munkakörtervezésnél is, amelyek hosszú távon egyértelműen hozzájárulhatnak a munkáltatói hírnév fejlesztéséhez. Érdemes a bér és karrier lehetőségeket előre kommunikálni a jelentkezők felé, a munkatársakkal való kapcsolatot próbaidőn belül tesztelni. \u0000  \u0000Köszönetnyilvánítás: \"A tanulmány az EFOP3.6.3-VEKOP-16-2017-00007-\"Tehetségből fiatal kutató\" - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban projekt támogatásával készült.\"","PeriodicalId":106701,"journal":{"name":"Marketing & Menedzsment","volume":"706 1","pages":"0"},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-11-28","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116121966","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}