András Torma, Zsolt Czékmann, Péter Nyitrai, Balázs Szabó, Evelin Ritó, Eszter Czibrik, Gergely Cseh
Egy olyan léptékű feladat- és szervezetrendszer, mint a közigazgatás, nem nélkülözheti a középés hosszú távú működést biztosító, annak keretet adó stratégiákat. És mégis! Ma hazánkban nem tudunk olyan elfogadott és érvényesülő dokumentumot felmutatni, amely konzekvensen kijelöli azokat a sarokköveket, amelyek mentén építkezik a közigazgatás feladat- és szervezetrendszere, személyzeti politikája és egész működése. Vannak ágazati stratégiák szép számmal, különösen a digitalizáció területén volt aktív a stratégiaalkotás az utóbbi időben, azonban továbbra is hiányzik egy átfogó, a közigazgatás egészét felölelő stratégia. Jelen tanulmány a hazai stratégiaalkotást és különösen e téren a közigazgatás központi szerveinek elhanyagoltságát, gyakran ötletszerű alakulását, átalakulását vizsgálja.
{"title":"Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre","authors":"András Torma, Zsolt Czékmann, Péter Nyitrai, Balázs Szabó, Evelin Ritó, Eszter Czibrik, Gergely Cseh","doi":"10.32575/ppb.2022.1.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.3","url":null,"abstract":"Egy olyan léptékű feladat- és szervezetrendszer, mint a közigazgatás, nem nélkülözheti a középés hosszú távú működést biztosító, annak keretet adó stratégiákat. És mégis! Ma hazánkban nem tudunk olyan elfogadott és érvényesülő dokumentumot felmutatni, amely konzekvensen kijelöli azokat a sarokköveket, amelyek mentén építkezik a közigazgatás feladat- és szervezetrendszere, személyzeti politikája és egész működése. Vannak ágazati stratégiák szép számmal, különösen a digitalizáció területén volt aktív a stratégiaalkotás az utóbbi időben, azonban továbbra is hiányzik egy átfogó, a közigazgatás egészét felölelő stratégia. Jelen tanulmány a hazai stratégiaalkotást és különösen e téren a közigazgatás központi szerveinek elhanyagoltságát, gyakran ötletszerű alakulását, átalakulását vizsgálja.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"116023569","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az elmúlt több mint tíz év közigazgatási reformja, a folyamatos fejlesztések, az állandó innováció meghozta az eredményét, az újjászervezett területi közigazgatási rendszer megállta a helyét. A pandémiás időszak alatt beigazolódott, hogy a közigazgatás jól szervezett, a kormányhivatalok pedig képesek arra, hogy a napi feladataik mellett a Kormány egészség- és társadalompolitikai céljait is végrehajtsák. A járványhelyzet számos, korábban megkezdett fejlesztést felgyorsított, elsősorban az online ügyintézés terén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben háttérbe szorulna a személyes ügyintézés lehetősége. Már csak azért sem, mert jól tudjuk, milyen nagy az igény a személyes kapcsolatokra. Az emberek bíznak a kormányhivatalokban, kormányablakokban, járási hivatalokban dolgozó kollégáinkban, és ezt a bizalmat tovább szeretnénk erősíteni. Jövőbeli célkitűzés, hogy egy olyan közigazgatási rendszer működjön, amely folyamatosan képes alkalmazkodni a változásokhoz és elkötelezett az élen járó technológiák bevezetése mellett az állami közszolgáltatások terén.
{"title":"Minőségi közszolgálat a versenyképesség, a fenntarthatóbb, ellenállóbb társadalom és gazdaság szolgálatában","authors":"Katalin Uzsák","doi":"10.32575/ppb.2022.1.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.2","url":null,"abstract":"Az elmúlt több mint tíz év közigazgatási reformja, a folyamatos fejlesztések, az állandó innováció meghozta az eredményét, az újjászervezett területi közigazgatási rendszer megállta a helyét. A pandémiás időszak alatt beigazolódott, hogy a közigazgatás jól szervezett, a kormányhivatalok pedig képesek arra, hogy a napi feladataik mellett a Kormány egészség- és társadalompolitikai céljait is végrehajtsák. A járványhelyzet számos, korábban megkezdett fejlesztést felgyorsított, elsősorban az online ügyintézés terén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben háttérbe szorulna a személyes ügyintézés lehetősége. Már csak azért sem, mert jól tudjuk, milyen nagy az igény a személyes kapcsolatokra. Az emberek bíznak a kormányhivatalokban, kormányablakokban, járási hivatalokban dolgozó kollégáinkban, és ezt a bizalmat tovább szeretnénk erősíteni. Jövőbeli célkitűzés, hogy egy olyan közigazgatási rendszer működjön, amely folyamatosan képes alkalmazkodni a változásokhoz és elkötelezett az élen járó technológiák bevezetése mellett az állami közszolgáltatások terén.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121816739","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A munkaerő megtartásával kapcsolatos munkaerőpiaci kihívásoktól és a megtartásmenedzsmenttel összefüggő HR-trendektől a közigazgatási szervek sem tarthatják távol magukat. Ahhoz, hogy a magyar közigazgatási személyzetpolitika integráns részeként minél hatékonyabban kezelje a munkaerő-megtartás kérdését, munkámban megosztom elméleti és empirikus kutatási eredményeimet és az azokból épített modellt. Eredményeim bemutatását mindazokból a munkaerő megtartására ható tényezőkből képzett csoportosítással kezdem, amelyeket az eddigi tudományos vizsgálatok számításba vettek, majd röviden bemutatom a hazai közigazgatási személyzetpolitikában és gyakorlatban eddig alkalmazott stratégiákat. Ezután ismertetem a magyar központi és területi kormányzati igazgatási szervekre kiterjedt kérdőíves kutatásom eredményeit, aminek keretében többek között vizsgáltam a munkahelyen maradást befolyásoló legfontosabb tényezőket is. Végül, elméleti és empirikus kutatásaim alapján felvázolok a magyar központi és területi kormányzati igazgatási szervek tisztviselőire egy stratégiai alapú, komplex, generációtudatos, igényvezérelt megtartási modellt, amelynek átfogó megközelítése által lehetővé válik hatékonyabb közigazgatási személyzetpolitika kidolgozása és megfelelőbb HR-intézkedések bevezetése a munkaerő megtartása érdekében.
{"title":"Komplex, generációtudatos, igényvezérelt munkaerő-megtartási modell a magyar közigazgatásban","authors":"Gábor Ákos Csutorás","doi":"10.32575/ppb.2022.1.7","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.7","url":null,"abstract":"A munkaerő megtartásával kapcsolatos munkaerőpiaci kihívásoktól és a megtartásmenedzsmenttel összefüggő HR-trendektől a közigazgatási szervek sem tarthatják távol magukat. Ahhoz, hogy a magyar közigazgatási személyzetpolitika integráns részeként minél hatékonyabban kezelje a munkaerő-megtartás kérdését, munkámban megosztom elméleti és empirikus kutatási eredményeimet és az azokból épített modellt. Eredményeim bemutatását mindazokból a munkaerő megtartására ható tényezőkből képzett csoportosítással kezdem, amelyeket az eddigi tudományos vizsgálatok számításba vettek, majd röviden bemutatom a hazai közigazgatási személyzetpolitikában és gyakorlatban eddig alkalmazott stratégiákat. Ezután ismertetem a magyar központi és területi kormányzati igazgatási szervekre kiterjedt kérdőíves kutatásom eredményeit, aminek keretében többek között vizsgáltam a munkahelyen maradást befolyásoló legfontosabb tényezőket is. Végül, elméleti és empirikus kutatásaim alapján felvázolok a magyar központi és területi kormányzati igazgatási szervek tisztviselőire egy stratégiai alapú, komplex, generációtudatos, igényvezérelt megtartási modellt, amelynek átfogó megközelítése által lehetővé válik hatékonyabb közigazgatási személyzetpolitika kidolgozása és megfelelőbb HR-intézkedések bevezetése a munkaerő megtartása érdekében.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"124938144","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) paradigmaváltást hozott a közszolgálati jogban. Jelentős közjogi deregulációt és decentralizációt valósított meg. Tudatosan végigvitte ugyan a karrierrendszer lebontását, de adós maradt az új személyzeti rendszer felépítésével. A munkáltatókra bízta a személyügyi tevékenység újraszabályozását. A legfőbb kritika ezért éppen azzal szemben fogalmazható meg, ami a törvényből kimaradt. A soron következő kormányzati ciklusnak ezért az egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy befejezze a Kit. által megkezdett átalakítást. Mindezt abban a szellemiségben tegye meg, amely összhangban áll a Kit. jogalkotói célkitűzéseivel. Mivel a decentralizációt és deregulációt alkalmazó angolszász országok előrébb járnak, s rendszeresen szembesülnek a kockázatokkal is, elsőként részletesen megvizsgáltuk, hogy ezek az országok milyen rendszerkonform megoldásokat alkalmaznak a kockázatok kezelésére. Majd ezeket is felhasználva felvázolunk egy olyan hosszú távra szóló közszolgálati HRM (humánerőforrás-menedzsment) fejlesztési keretrendszert, amely biztosítja a fejlesztések sikerességét. Így a közelmúltban megvalósított decentralizációnak és deregulációnak köszönhető rugalmasságot a szervek úgy használhatják ki, hogy közben a kockázatok kezelésére is felkészülnek. A kettő együtt biztosítja a nagyobb szervezeti hatékonyságot.
{"title":"Egy befejezetlen törvény margójára","authors":"Zoltán Hazafi, Dávid Ludányi","doi":"10.32575/ppb.2022.1.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.5","url":null,"abstract":"A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) paradigmaváltást hozott a közszolgálati jogban. Jelentős közjogi deregulációt és decentralizációt valósított meg. Tudatosan végigvitte ugyan a karrierrendszer lebontását, de adós maradt az új személyzeti rendszer felépítésével. A munkáltatókra bízta a személyügyi tevékenység újraszabályozását. A legfőbb kritika ezért éppen azzal szemben fogalmazható meg, ami a törvényből kimaradt. A soron következő kormányzati ciklusnak ezért az egyik legfontosabb kihívása lesz, hogy befejezze a Kit. által megkezdett átalakítást. Mindezt abban a szellemiségben tegye meg, amely összhangban áll a Kit. jogalkotói célkitűzéseivel. Mivel a decentralizációt és deregulációt alkalmazó angolszász országok előrébb járnak, s rendszeresen szembesülnek a kockázatokkal is, elsőként részletesen megvizsgáltuk, hogy ezek az országok milyen rendszerkonform megoldásokat alkalmaznak a kockázatok kezelésére. Majd ezeket is felhasználva felvázolunk egy olyan hosszú távra szóló közszolgálati HRM (humánerőforrás-menedzsment) fejlesztési keretrendszert, amely biztosítja a fejlesztések sikerességét. Így a közelmúltban megvalósított decentralizációnak és deregulációnak köszönhető rugalmasságot a szervek úgy használhatják ki, hogy közben a kockázatok kezelésére is felkészülnek. A kettő együtt biztosítja a nagyobb szervezeti hatékonyságot.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"123925691","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Az irodai munka évszázados múltra tekint vissza. Az iroda volt a befoglaló kerete a tervezési, szervezési, vezetési és kontrolltevékenységnek. A cikk az iroda falainak elmosódásán keresztül teoretikus keretek között mutatja be, hogy milyen kihívások érik az irodai munkát a Covid–19 után. A munka világában a változások egy „új normális” kialakulása felé mutatnak, ami egyben a válságból való kilábalás eszközrendszereként is alkalmazható. Egyszerre kellene a cikkben bemutatott hatékonysági – bonyolultsági – nélkülözhetetlenségi koordinátarendszerben az irodai munkavégzést fejleszteni úgy, hogy közben egyre többet tudunk a generációs jellemzőkről és különbségekről. Az irodai munka átalakulása kapcsán a cikk arra is kísérletet tesz, hogy a permanens technológiai innováció mellett a munkatársak felhatalmazására lenne érdemes koncentrálni a mobilitás, a kognitivitás és a megértés megújuló eszközrendszerén keresztül.
{"title":"Humán erőforrás, irodai munka, platformgazdaság és értékajánlatok","authors":"Zoltán Majó-Petri","doi":"10.32575/ppb.2022.1.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.6","url":null,"abstract":"Az irodai munka évszázados múltra tekint vissza. Az iroda volt a befoglaló kerete a tervezési, szervezési, vezetési és kontrolltevékenységnek. A cikk az iroda falainak elmosódásán keresztül teoretikus keretek között mutatja be, hogy milyen kihívások érik az irodai munkát a Covid–19 után. A munka világában a változások egy „új normális” kialakulása felé mutatnak, ami egyben a válságból való kilábalás eszközrendszereként is alkalmazható. Egyszerre kellene a cikkben bemutatott hatékonysági – bonyolultsági – nélkülözhetetlenségi koordinátarendszerben az irodai munkavégzést fejleszteni úgy, hogy közben egyre többet tudunk a generációs jellemzőkről és különbségekről. Az irodai munka átalakulása kapcsán a cikk arra is kísérletet tesz, hogy a permanens technológiai innováció mellett a munkatársak felhatalmazására lenne érdemes koncentrálni a mobilitás, a kognitivitás és a megértés megújuló eszközrendszerén keresztül.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2022-07-14","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"132787489","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The essay aims to examine the National Festival established in early unified Italy from a juridical standpoint. It intends to take a closer look at this issue by examining three prominent cases, the de-clericalisation of the Savoyard Monarchy’s Constitution Day and the so-called Albertine Statute, the Italian ‘Jubilee of the Fatherland’, and the blessing of the flags according to military discipline. In doing so, I will address the question of the ‘civil’ and ‘purely civil’ religion.
{"title":"‘Civil’ and ‘purely civil’ in early unified Italy","authors":"Valerio S. Severino","doi":"10.32575/ppb.2021.2.2","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.2.2","url":null,"abstract":"The essay aims to examine the National Festival established in early unified Italy from a juridical standpoint. It intends to take a closer look at this issue by examining three prominent cases, the de-clericalisation of the Savoyard Monarchy’s Constitution Day and the so-called Albertine Statute, the Italian ‘Jubilee of the Fatherland’, and the blessing of the flags according to military discipline. In doing so, I will address the question of the ‘civil’ and ‘purely civil’ religion.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"122956283","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
This paper aims to show the connection between ideas on natural law, human dignity and tradition in the legal-political thought of Ernst-Wolfgang Böckenförde, an influential earlier judge of Germany’s Federal Constitutional Court. It starts out from the Catholic background of the legal theorist, and his close connection to Carl Schmitt, probably the most charismatic legal thinker of the age, who, however, burnt himself by his support of the Nazi regime. Böckenförde was politically closest to the Social Democrats, yet political theology remained crucial for his legal thought. His interpretation of the German Grundgesetz was founded on a very strong, universalist interpretation of the concept of human dignity, which he took as the most important, founding value in the value catalogue of the Basic Law. Although not a conservative, Böckenförde also claimed that in a specific legal sense, tradition also plays a major role in legal interpretation. He took over from the writings of his brother, the theologian Werner, the idea that tradition and reception can serve as checks on the way natural law is interpreted. All in all, as Böckenförde points out, the three concepts (natural law, human dignity and tradition) provide a strong foundation for legal and constitutional interpretation.
{"title":"Natural law, human dignity and tradition of Böckenförde’s catholic political theology, from a conservative viewpoint","authors":"Ferenc Hörcher","doi":"10.32575/ppb.2021.2.5","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.2.5","url":null,"abstract":"This paper aims to show the connection between ideas on natural law, human dignity and tradition in the legal-political thought of Ernst-Wolfgang Böckenförde, an influential earlier judge of Germany’s Federal Constitutional Court. It starts out from the Catholic background of the legal theorist, and his close connection to Carl Schmitt, probably the most charismatic legal thinker of the age, who, however, burnt himself by his support of the Nazi regime. Böckenförde was politically closest to the Social Democrats, yet political theology remained crucial for his legal thought. His interpretation of the German Grundgesetz was founded on a very strong, universalist interpretation of the concept of human dignity, which he took as the most important, founding value in the value catalogue of the Basic Law. Although not a conservative, Böckenförde also claimed that in a specific legal sense, tradition also plays a major role in legal interpretation. He took over from the writings of his brother, the theologian Werner, the idea that tradition and reception can serve as checks on the way natural law is interpreted. All in all, as Böckenförde points out, the three concepts (natural law, human dignity and tradition) provide a strong foundation for legal and constitutional interpretation.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"121613468","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
Despite all contents of secularisation, a certain kind of religious element is important in every modern totalitarian system, like Communism or National Socialism. Therefore, totalitarian systems can be regarded as political religions. The following historical and philosophical reflections on the history of ideas of political religions will contain three major parts: First, early uses of the concept ‘political religion’ by Campanella and Clasen in the 16th and 17th centuries will be considered, then the interpretation of totalitarianism as political religion will be analysed, with regards to Eric Voegelin, Raymond Aron and several ramifications, and finally, the perspective of political messianism in Jacob Leib Talmon’s work will be discussed.
尽管有各种世俗化的内容，但某种宗教因素在每个现代极权主义制度中都很重要，比如共产主义或国家社会主义。因此，极权主义制度可以被视为政治宗教。以下对政治宗教思想史的历史和哲学思考将包含三个主要部分:首先，将考虑Campanella和Clasen在16世纪和17世纪对“政治宗教”概念的早期使用，然后将分析极权主义作为政治宗教的解释，关于Eric Voegelin, Raymond Aron和几个分支，最后，将讨论Jacob Leib Talmon作品中的政治弥赛亚主义观点。
{"title":"Totalitarianisms as political religions in the 20th century","authors":"Hans Otto Seitschek","doi":"10.32575/ppb.2021.2.3","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.2.3","url":null,"abstract":"Despite all contents of secularisation, a certain kind of religious element is important in every modern totalitarian system, like Communism or National Socialism. Therefore, totalitarian systems can be regarded as political religions. The following historical and philosophical reflections on the history of ideas of political religions will contain three major parts: First, early uses of the concept ‘political religion’ by Campanella and Clasen in the 16th and 17th centuries will be considered, then the interpretation of totalitarianism as political religion will be analysed, with regards to Eric Voegelin, Raymond Aron and several ramifications, and finally, the perspective of political messianism in Jacob Leib Talmon’s work will be discussed.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"115024245","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The concept of human rights, supposedly of universal importance, is usually derived from the tradition referred to as ‘Western’. Although the ‘classic approaches’ – Greek, Roman and Christian, refer to the norms of natural law, making them the basis or limits of the rights of individuals, in modern approaches the relation is reserved, in the manner that rights become primary to norms. Although liberals of the 17th and 18th centuries consider the law of nature as a tool for their protection, starting from the 19th century, the rights (already called human rights) have been increasingly perceived as positive abilities to articulate own, subjective preferences of individuals. This evolution needs to be accounted for in the studies carried out by representatives of various cultures, since the comprehension of an individual (and even a ‘human person’ as in contemporary Catholic social teaching) as an essentially culturally unconditioned one, is its ineradicable element.
{"title":"The catholic church in liberal democracy","authors":"Bogdan Szlachta","doi":"10.32575/ppb.2021.2.6","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.2.6","url":null,"abstract":"The concept of human rights, supposedly of universal importance, is usually derived from the tradition referred to as ‘Western’. Although the ‘classic approaches’ – Greek, Roman and Christian, refer to the norms of natural law, making them the basis or limits of the rights of individuals, in modern approaches the relation is reserved, in the manner that rights become primary to norms. Although liberals of the 17th and 18th centuries consider the law of nature as a tool for their protection, starting from the 19th century, the rights (already called human rights) have been increasingly perceived as positive abilities to articulate own, subjective preferences of individuals. This evolution needs to be accounted for in the studies carried out by representatives of various cultures, since the comprehension of an individual (and even a ‘human person’ as in contemporary Catholic social teaching) as an essentially culturally unconditioned one, is its ineradicable element.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"129788632","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
The term ‘secular religion’ first appeared in the description of modern totalitarian ideologies but soon became a general category applied to other political, socio-economic and cultural phenomena. The first problem with this approach is the inherent contradiction of the term, since ‘secular’ by all modern definitions means ‘non-religious’, making a secular religion something like a ‘nonreligious religion’. The second is the wide range of examples from communism to liberalism, from capitalism to ecology, or from transhumanism to social media, which suggests that with some creativity almost anything can be described as secular and religious at the same time. The first part of the paper deals with the terminological difficulties, while the second outlines the history of drawing secular-religious analogies, concluding that the ultimate failure to give a coherent narrative of secular religions is rooted in the impossibility of giving an adequate definition of religion in the first place.
{"title":"The proliferation of secular religions","authors":"Tamás Nyirkos","doi":"10.32575/ppb.2021.2.4","DOIUrl":"https://doi.org/10.32575/ppb.2021.2.4","url":null,"abstract":"The term ‘secular religion’ first appeared in the description of modern totalitarian ideologies but soon became a general category applied to other political, socio-economic and cultural phenomena. The first problem with this approach is the inherent contradiction of the term, since ‘secular’ by all modern definitions means ‘non-religious’, making a secular religion something like a ‘nonreligious religion’. The second is the wide range of examples from communism to liberalism, from capitalism to ecology, or from transhumanism to social media, which suggests that with some creativity almost anything can be described as secular and religious at the same time. The first part of the paper deals with the terminological difficulties, while the second outlines the history of drawing secular-religious analogies, concluding that the ultimate failure to give a coherent narrative of secular religions is rooted in the impossibility of giving an adequate definition of religion in the first place.","PeriodicalId":127083,"journal":{"name":"Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás","volume":null,"pages":null},"PeriodicalIF":0.0,"publicationDate":"2021-11-24","publicationTypes":"Journal Article","fieldsOfStudy":null,"isOpenAccess":false,"openAccessPdf":"","citationCount":null,"resultStr":null,"platform":"Semanticscholar","paperid":"125794151","PeriodicalName":null,"FirstCategoryId":null,"ListUrlMain":null,"RegionNum":0,"RegionCategory":"","ArticlePicture":[],"TitleCN":null,"AbstractTextCN":null,"PMCID":"","EPubDate":null,"PubModel":null,"JCR":null,"JCRName":null,"Score":null,"Total":0}
京公网安备 11010802042870号
京ICP备2023020795号-1
扫码关注我们
求助内容：
应助结果提醒方式：